// Hrallh - újabb tanácskozás //
*Egyénéből fakadó személyiségjegy lehet (nem kevesek bosszúságára), hogy szeret mindenről a lehető legtöbbet tudni, és vallja a minél előbb, annál jobb-elvet is emellé. Téves elképzelésnek tartja azt, hogy a világot azok formálják saját akaratuk szerint, akik mögött végeláthatatlan sorokba tömörülnek a seregek. A rövid vagy hosszú időn át regnáló hatalmak közé az hasít szurdokot, hogy melyik képes az információáramból minél többet a szolgálatába állítani. Az értesülés erő, a tudatlanság gyengeség. És a történelem csak az erősről emlékezik meg. Éppen úgy zajlik ez, mint a természetben, kicsiben s nagyban egyaránt. A csillagokat is csak addig jegyzik, amíg az éjszakai égbolton világlanak, kihunytuk után már senkit nem érdekelnek.*
- Mágia. - *Őrá kerül a sor, hogy elhúzza a száját. Tett már említést bizalmatlanságáról a varázshajlítók iránt, noha éppen egynek most azt köszönheti, hogy a test fájdalmai enyhültek. És éppen ez az, ami veszélyessé teheti azokat, akik megértik a misztériumait. Khan elméleti tudása nagyjából a nulla értékével írható le leginkább, így okokat fejteni is csak a józan ész eszközével képes, ami azt mondatná vele, hogy a mágia kétirányú utca: ha gyógyítani lehetséges általa, akkor ártani is. Utóbbit valószínűleg még könnyebben is, hisz tönkretenni valamit mindig egyszerűbb, mint helyrehozni. Nevezhető "egészséges önkritikának" is, hogy ő ezért nem vágyja a hatalmat. Ismeri az arcot, ami a tükörből visszanéz rá és tudja, hogy mivé válna nagyobb erővel a kezében.*
- Hópehely. Szeretetteljes név. A sajátomat nem neveztem el semminek, azt előbb kiérdemelni kell. Ő meg egyelőre abban jó csak, hogy feltörje a hátsómat. Így is lóg nekem, amiért kiváltottam az előző gazdájától, láttad volna akkor szerencsétlent. Az akkori formájához képest most fajtájának díszpéldánya lehetne. - *Szavai az ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni Ewangelt, de kihallható belőlük mégis valami, amit leginkább a bajtársias "nem hagyunk hátra senkit" típusú gondolkodással lehetne rokonítani.*
- Határozottan, csak ne én legyek az. Úgy láttam, hogy téged nagyra tart, talán felvezethetnéd neki. Én a levegővételhez is engedélyt kérek majd az audiencia alatt. - *A patakban való fürdőzés felvetésére felszalasztja szemöldökét és előrehajolva az asztalon állát is megtámasztja kézfején.*
- Bátor elfecském, azt hiszed a te fajtád jobban bírja a hideget mint a miénk? Elfogadom a "kihívást". - *Rókamód, fogakat villantva vigyorog teli szájjal. Elvégre a móka csak úgy móka, ha azt nem egyedül művelik.*
- Szóval lenyűgözött Kagan, mint a pusztai nép vezetője és azóta szolgálod az ügyét. De mi a tiéd? Biztosan vannak személyes vágyaid, amikről úgy gondolod, hogy itt maradva teljesülhetnek. Vagy azon mitikus lények egyike vagy, akik ebben az életben már mindent elértek és most már csak csendes távolságtartással szemlélik maguk körül az életet?