Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 224 (4461. - 4480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4480. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-27 14:06:27
Üzenet elküldve: 2015-02-27 14:06:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Készülődés lovag-módra //
*A tér közelében található, régen elnyűtt szalmaemberek egyikén telepszik meg törökülésben, kardjának hegyét a földnek szegezi, a markolatot pedig gyűrűt formázó ujjai között megtartva, pörgetni kezdi a kardot, mintha egy búgócsigával játszadozna épp. Az éjszaka fagyából felengedő talaj lassanként kisebb rögöket fordít ki magából, ahogy az acélhegy mind mélyebbre furakszik.
Az előlépő Gabrien ilyen helyzetben talál Khanra.*
- Bocs az előbbiért, de ha újat egyikőtök se mutatott. - *Szó sincs róla, hogy ne ismerné az etikettet, de állítólag minél távolabb kerül az ember a civilizációtól (bármiképp is értelmezzék azt), úgy egyre több mindent vetkőz le szokásaiból is.*
- Jane egyébként sem tűnik szívbajos fehérnépnek. Gondolom lovagi becsületszavad adtad, hogy kiforgatsz a bőrömből. - *Mosolyát, ha más nem, hát Gabrien jól ismerheti, mert soha nem marad el arcáról, ha hasonló stílusban élcelődni kezd.
El nem mulasztja azért közben, hogy megnézze ezt a talpig vasba öltözött monstrumot maga előtt. Az rögvest szemét szúrja, hogy Gabrien is saját, éles fegyvereit hozta magával. Számolt azzal, hogy a fehér hajú sem kedveli, ha a gyakorlat tét nélküli. Olyan, mint amikor a kártyajátékot nem aranytallérokban mérik, hanem fogpiszkálókban.
Nem az első pengeváltásig szeretne talpon maradni, ezért kerít egy pajzsot saját használatra. Az ork-koponyás buzogányt elnézve, jó szolgálatot fog még tenni. Kardját hozzáüti néhányszor csizmája sarkához, hogy leverje róla a fagyos földrögöket, majd vállán keresztbe elfekteti a pengét.*
~ Két farokméregető izomagy. ~
*Stílusosan azzal kezdik a küzdelmet, hogy szóban keresik a másik védelmén a rést.*
- Az enyémet nem kirendelt ágymelegítővel kaptam. - *Tesz néhány lépést Gabrien felé, csapástávolságba érve pedig (szinte már lustán-unottan) suhintásra emeli a kardot. A vágás jobbról-balra tart és a vállat célozza.*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.27 14:08:21
*A tér közelében található, régen elnyűtt szalmaemberek egyikén telepszik meg törökülésben, kardjának hegyét a földnek szegezi, a markolatot pedig gyűrűt formázó ujjai között megtartva, pörgetni kezdi a kardot, mintha egy búgócsigával játszadozna épp. Az éjszaka fagyából felengedő talaj lassanként kisebb rögöket fordít ki magából, ahogy az acélhegy mind mélyebbre furakszik.
Az előlépő Gabrien ilyen helyzetben talál Khanra.*
- Bocs az előbbiért, de ha újat egyikőtök se mutatott. - *Szó sincs róla, hogy ne ismerné az etikettet, de állítólag minél távolabb kerül az ember a civilizációtól (bármiképp is értelmezzék azt), úgy egyre több mindent vetkőz le szokásaiból is.*
- Jane egyébként sem tűnik szívbajos fehérnépnek. Gondolom lovagi becsületszavad adtad, hogy kiforgatsz a bőrömből. - *Mosolyát, ha más nem, hát Gabrien jól ismerheti, mert soha nem marad el arcáról, ha hasonló stílusban élcelődni kezd.
El nem mulasztja azért közben, hogy megnézze ezt a talpig vasba öltözött monstrumot maga előtt. Az rögvest szemét szúrja, hogy Gabrien is saját, éles fegyvereit hozta magával. Számolt azzal, hogy a fehér hajú sem kedveli, ha a gyakorlat tét nélküli. Olyan, mint amikor a kártyajátékot nem aranytallérokban mérik, hanem fogpiszkálókban.
Nem az első pengeváltásig szeretne talpon maradni, ezért kerít egy pajzsot saját használatra. Az ork-koponyás buzogányt elnézve, jó szolgálatot fog még tenni. Kardját hozzáüti néhányszor csizmája sarkához, hogy leverje róla a fagyos földrögöket, majd vállán keresztbe elfekteti a pengét.*
~ Két farokméregető izomagy. ~
*Stílusosan azzal kezdik a küzdelmet, hogy szóban keresik a másik védelmén a rést.*
- Az enyémet nem kirendelt ágymelegítővel kaptam. - *Tesz néhány lépést Gabrien felé, csapástávolságba érve pedig (szinte már lustán-unottan) suhintásra emeli a kardot. A vágás jobbról-balra tart és a vállat célozza.*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.27 14:08:21
4479. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-27 13:47:47
Üzenet elküldve: 2015-02-27 13:47:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Janemita //
// Készülődés lovag-módra //
*Nem tudja megvárni Janemita válaszát, mert valaki megzavarja idilli kis reggeli készülődésüket. Khan hajtja félre sátrának ponyváját és dugja be a fejét néhány keresetlen szó kíséretében.
A kolosszus, a karjaiban lévő, csaknem meztelen lánnyal úgy fordul, hogy széles háta lehetőleg mindent eltakarjon Khan elől, majd mint egy álmában megzavart barlangi medve, odadörmög a zöldszemű fickónak.*
- Nem tudsz kopogni.
*Az most nem érdekli, hogy egy sátornak nincs "ajtaja" vagy bármije, hogy kopogni lehessen rajta, de ettől még az etikett az etikett marad. Be is kérdezhetett volna.
Bocsánatkérő képpel engedi vissza az ágyra édes terhét, majd szépen betakargatja, ám valószínűleg a kócos lány nem fog örülni az események alakulásának.*
- Úrnőm, megyek, feltörlöm azzal a nagy képével a gyakorlóteret és visszajövök.
*Mosolyog, de már fordul is el, hogy ruhái és páncélja után nézzen. Ha más nem is, vasai és fegyverei katonás rendben sorakoznak az egyik sarokban.
Ha Jane segíteni akar neki a vért felöltésében, hagyja neki, bár egyedül is gyors és gyakorlott mozdulatokkal dolgozik, így nem is telik bele sok idő és máris teljes páncélzatban áll a sátor közepén. A naparany szemek a fegyvereket fürkészik, de végül úgy dönt, hogy mindet magával viszi. Hátára akasztja a pallost, baljába fogja a pajzsot, végül pedig hanyagul átveti a vállán a láncos buzogányt, így a szegekkel kivert ork-koponya a hátán vigyorog csontos mosolyával.
Mielőtt kilépne a sátorból, Janemita elé áll és kedvesen rámosolyog.*
- Ne haragudj.
*Nem mondja, hogy sietni fog, hisz tart, ameddig tart, majd megindul kifelé, félrehajtja a ponyvát és kilép a sátrak közé. Komótos léptekkel megindul a gyakorlótér felé, ahogy minden bizonnyal megtalálja Khant.*
- Mi van, kivetett az ágy?
*Veti oda a kérdést vigyorogva, miközben leakasztja hátáról a pallost és nekitámasztja valaminek, aminek neki lehet támasztani, majd felcsatolja a karjára a pajzsot, végül pedig jobbjába veszi a láncos buzogányt, hogy Khan elé lépjen és leplezetlen végigmérje.*
// Készülődés lovag-módra //
*Nem tudja megvárni Janemita válaszát, mert valaki megzavarja idilli kis reggeli készülődésüket. Khan hajtja félre sátrának ponyváját és dugja be a fejét néhány keresetlen szó kíséretében.
A kolosszus, a karjaiban lévő, csaknem meztelen lánnyal úgy fordul, hogy széles háta lehetőleg mindent eltakarjon Khan elől, majd mint egy álmában megzavart barlangi medve, odadörmög a zöldszemű fickónak.*
- Nem tudsz kopogni.
*Az most nem érdekli, hogy egy sátornak nincs "ajtaja" vagy bármije, hogy kopogni lehessen rajta, de ettől még az etikett az etikett marad. Be is kérdezhetett volna.
Bocsánatkérő képpel engedi vissza az ágyra édes terhét, majd szépen betakargatja, ám valószínűleg a kócos lány nem fog örülni az események alakulásának.*
- Úrnőm, megyek, feltörlöm azzal a nagy képével a gyakorlóteret és visszajövök.
*Mosolyog, de már fordul is el, hogy ruhái és páncélja után nézzen. Ha más nem is, vasai és fegyverei katonás rendben sorakoznak az egyik sarokban.
Ha Jane segíteni akar neki a vért felöltésében, hagyja neki, bár egyedül is gyors és gyakorlott mozdulatokkal dolgozik, így nem is telik bele sok idő és máris teljes páncélzatban áll a sátor közepén. A naparany szemek a fegyvereket fürkészik, de végül úgy dönt, hogy mindet magával viszi. Hátára akasztja a pallost, baljába fogja a pajzsot, végül pedig hanyagul átveti a vállán a láncos buzogányt, így a szegekkel kivert ork-koponya a hátán vigyorog csontos mosolyával.
Mielőtt kilépne a sátorból, Janemita elé áll és kedvesen rámosolyog.*
- Ne haragudj.
*Nem mondja, hogy sietni fog, hisz tart, ameddig tart, majd megindul kifelé, félrehajtja a ponyvát és kilép a sátrak közé. Komótos léptekkel megindul a gyakorlótér felé, ahogy minden bizonnyal megtalálja Khant.*
- Mi van, kivetett az ágy?
*Veti oda a kérdést vigyorogva, miközben leakasztja hátáról a pallost és nekitámasztja valaminek, aminek neki lehet támasztani, majd felcsatolja a karjára a pajzsot, végül pedig jobbjába veszi a láncos buzogányt, hogy Khan elé lépjen és leplezetlen végigmérje.*
4478. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-27 13:13:40
Üzenet elküldve: 2015-02-27 13:13:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Készülődés lovag-módra //
*Az előző nap hátralévő részének egy részét még a Bódéban töltötte Rilai és Oriiza társaságában, elszürcsölgetve egy keveset az ott fogyasztásra kínált italból is. Az est közeledtével aztán (szó szerint) kizavarták onnét, mintha csak ingyenélő lett volna, aki nem fizeti meg tisztességesen a szolgálatot.
Orra alatt dörmögve és zsebre vágott kézzel fordult hát sarkon és tért vissza a törzs falakon belül eső szálláshelyére, ahol az ő új otthona is található, noha sokban nem különbözik a fennsíkon található sátorvárosok kínálta "kényelemnél". Ugyanúgy ponyvák alatt hajtja álomra fejét, csak most néhány ember magas falak mögött teheti ezt. Ha kijelöltek számára egyet, akkor abba húzódott vissza, ha nem, akkor önkényes alapon választ magának.
Gabrien már jóval korábban odahagyta az ivót, valahol errefelé sejti a hóhajút is horpasztani, de elégnek találja, ha csak a reggel beköszönttével fog keresésébe. Feltételezi ezzel persze azt, hogy őt korábban kiveri ágyából a korai óra, mint marcona lovag komáját.
Származzon bármilyen forrásból is, a fiatal időre tervezett gyakorlatozás előtt megtömi valamivel a gyomrát is, és tessék-lássék magát is rendbe szedi. Mégsem állhat az ember fia úgy ki a kihívás körébe, mint egy frissen szalajtott madárijesztő. Emberi voltának kvázi-pompájában a sátrak felzargatásába kezd, miután Gabrient még nem leli a gyakorlótéren. Akad néhány kellemetlen minutum, amíg a szerencse mellé nem pártol, és gyanúja igazolódik is, amikor félrehajtva a sátorponyvát arcon vágja egy idilli élethelyzet képe. Majd belé is szédül, bár valahol számított rá, hogy a melák lovagot megint ölelő női karok közt találja. Arcán széles vigyort terít azért szét, és nem is lép beljebb, épp csak fejét dugja a sátorbelsőbe.*
- Jó reggelt! Felszáradt a dér, úgyhogy kapj magadra valamit Jane-n kívül, a gyaktéren várlak. - *Kihátrálásakor még cinkosan kacsint, de címzettje látszólag nincs a a dolognak, mert egyértelműen nem pillant se Janemitára, se Gabrienre.
Amíg odakint várja, hogy csatlakozzon hozzá a termetes lovag, alkarvédőket- és lábszárvédőket, bőrvértet aggat magára. A pajzsforgatáson elmélázik, sohasem kedvelte őket, korlátozottnak érezte magát azzal a kézben, de ha Gabrien a bádogháza mellé még felszereli magát pajzzsal is...*
~ Vízbe kellene dobni mint egy fejszét. ~
*Megvizsgálja minden díszítés nélkül lévő hosszúkardját. Ez is nevetségesen póriasan fog mutatni a másik arzenáljával összevetve.*
*Az előző nap hátralévő részének egy részét még a Bódéban töltötte Rilai és Oriiza társaságában, elszürcsölgetve egy keveset az ott fogyasztásra kínált italból is. Az est közeledtével aztán (szó szerint) kizavarták onnét, mintha csak ingyenélő lett volna, aki nem fizeti meg tisztességesen a szolgálatot.
Orra alatt dörmögve és zsebre vágott kézzel fordult hát sarkon és tért vissza a törzs falakon belül eső szálláshelyére, ahol az ő új otthona is található, noha sokban nem különbözik a fennsíkon található sátorvárosok kínálta "kényelemnél". Ugyanúgy ponyvák alatt hajtja álomra fejét, csak most néhány ember magas falak mögött teheti ezt. Ha kijelöltek számára egyet, akkor abba húzódott vissza, ha nem, akkor önkényes alapon választ magának.
Gabrien már jóval korábban odahagyta az ivót, valahol errefelé sejti a hóhajút is horpasztani, de elégnek találja, ha csak a reggel beköszönttével fog keresésébe. Feltételezi ezzel persze azt, hogy őt korábban kiveri ágyából a korai óra, mint marcona lovag komáját.
Származzon bármilyen forrásból is, a fiatal időre tervezett gyakorlatozás előtt megtömi valamivel a gyomrát is, és tessék-lássék magát is rendbe szedi. Mégsem állhat az ember fia úgy ki a kihívás körébe, mint egy frissen szalajtott madárijesztő. Emberi voltának kvázi-pompájában a sátrak felzargatásába kezd, miután Gabrient még nem leli a gyakorlótéren. Akad néhány kellemetlen minutum, amíg a szerencse mellé nem pártol, és gyanúja igazolódik is, amikor félrehajtva a sátorponyvát arcon vágja egy idilli élethelyzet képe. Majd belé is szédül, bár valahol számított rá, hogy a melák lovagot megint ölelő női karok közt találja. Arcán széles vigyort terít azért szét, és nem is lép beljebb, épp csak fejét dugja a sátorbelsőbe.*
- Jó reggelt! Felszáradt a dér, úgyhogy kapj magadra valamit Jane-n kívül, a gyaktéren várlak. - *Kihátrálásakor még cinkosan kacsint, de címzettje látszólag nincs a a dolognak, mert egyértelműen nem pillant se Janemitára, se Gabrienre.
Amíg odakint várja, hogy csatlakozzon hozzá a termetes lovag, alkarvédőket- és lábszárvédőket, bőrvértet aggat magára. A pajzsforgatáson elmélázik, sohasem kedvelte őket, korlátozottnak érezte magát azzal a kézben, de ha Gabrien a bádogháza mellé még felszereli magát pajzzsal is...*
~ Vízbe kellene dobni mint egy fejszét. ~
*Megvizsgálja minden díszítés nélkül lévő hosszúkardját. Ez is nevetségesen póriasan fog mutatni a másik arzenáljával összevetve.*
4477. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 23:21:59
Üzenet elküldve: 2015-02-26 23:21:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Janemita //
*A kolosszus nem törődik a mindenüvé kiaggatott ruhákkal, nem zavarja a szépérzékét, csak otthonosabbá teszi a sivár, katonás sátorbelsőt. Minden gond nélkül elkerülgeti a ruhákat, legyenek azok a sajátjai vagy akár a kócos lányé. Mivel Jane még nem ébred fel, keltett bármekkora zajt is a tűzgyújtással, megmossa az arcát és iszik pár korty bor és vizet.
Egy bőrszalaggal összefogja a haját, borostás képét megdörzsöli, jó lesz újra nem törődni a borotvával. A szakállt meg mindig férfiasnak tartotta.
Nem ébreszti fel Janemitát, hagyja pihenni, addig megteszi azt, amire képes, feltesz egy kannát, tele vízzel, hogy teát főzzön maguknak.
Mire Jane felébred, a sátorbelső is felmelegedett kicsit, a kolosszus mosolyogva indul el az ágy felé, köszöntve a lányt. A kérdésre felnevet és csípőre tett kézzel megáll az ágy felett.*
- Pontosan, csak nem találom a kötényemet, meg aaa... izé... serpenyőmet.
*Keresi a szót. Láthatóan nem ért a konyhaművészethez. Olyannyira nem, hogy sohasem tudott rántottát készíteni, neki csak tükörtojás sikerült mindig, pedig csak össze kellett volna kutyulnia a tojást.
Egyáltalán nem sértődött meg, sőt, láthatóan jót mulat Jane tréfáján. Közel lép az ágyhoz és előrehajolva fogadja a hálás csókot. Ha a szokásosnál is kócosabb lány átkarolja a nyakát, izmos karjaival átöleli és egy könnyű mozdulattal kiemeli az ágyból, hogy ne élvezhesse tovább a takaró melegét. Hiába a tűz, a takaró alatt melegebb lehetett és gonosz tréfája biztosan nem lesz válasz nélkül való.*
- Neked kell megoldani a reggeli kérdését.
*Passzolja le a főzés problémáját, és valószínűleg sokkal jobban járnak így, hisz ha ő készít reggelig, szárított hús lesz, fekete kenyérrel és vizezett borral.*
*A kolosszus nem törődik a mindenüvé kiaggatott ruhákkal, nem zavarja a szépérzékét, csak otthonosabbá teszi a sivár, katonás sátorbelsőt. Minden gond nélkül elkerülgeti a ruhákat, legyenek azok a sajátjai vagy akár a kócos lányé. Mivel Jane még nem ébred fel, keltett bármekkora zajt is a tűzgyújtással, megmossa az arcát és iszik pár korty bor és vizet.
Egy bőrszalaggal összefogja a haját, borostás képét megdörzsöli, jó lesz újra nem törődni a borotvával. A szakállt meg mindig férfiasnak tartotta.
Nem ébreszti fel Janemitát, hagyja pihenni, addig megteszi azt, amire képes, feltesz egy kannát, tele vízzel, hogy teát főzzön maguknak.
Mire Jane felébred, a sátorbelső is felmelegedett kicsit, a kolosszus mosolyogva indul el az ágy felé, köszöntve a lányt. A kérdésre felnevet és csípőre tett kézzel megáll az ágy felett.*
- Pontosan, csak nem találom a kötényemet, meg aaa... izé... serpenyőmet.
*Keresi a szót. Láthatóan nem ért a konyhaművészethez. Olyannyira nem, hogy sohasem tudott rántottát készíteni, neki csak tükörtojás sikerült mindig, pedig csak össze kellett volna kutyulnia a tojást.
Egyáltalán nem sértődött meg, sőt, láthatóan jót mulat Jane tréfáján. Közel lép az ágyhoz és előrehajolva fogadja a hálás csókot. Ha a szokásosnál is kócosabb lány átkarolja a nyakát, izmos karjaival átöleli és egy könnyű mozdulattal kiemeli az ágyból, hogy ne élvezhesse tovább a takaró melegét. Hiába a tűz, a takaró alatt melegebb lehetett és gonosz tréfája biztosan nem lesz válasz nélkül való.*
- Neked kell megoldani a reggeli kérdését.
*Passzolja le a főzés problémáját, és valószínűleg sokkal jobban járnak így, hisz ha ő készít reggelig, szárított hús lesz, fekete kenyérrel és vizezett borral.*
4476. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 23:18:47
Üzenet elküldve: 2015-02-26 23:18:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Mire teendőivel végez és visszatér a Nagycsarnok főtermébe, a raccsolós lovag is megérkezik.*
- Remek. Jó reggelt, Letrion. *üdvözli a férfit, majd lezökken a "trónjára". Ezúttal egyedül van, mert sem Leandana, sem Isurii nincs mellette.*
- Feladatok ma reggelre: összehívni a törzset a nagycsarnokba, mindenkit, aki a törzs tagja, kivéve az őrséget a Kapuban. A törzsieken kívül itt akarom látni a lovagokat, a kis Janemitát, meg az Ezüstróka-vadászokat, mind a kettőt. *mivel Letrion sem ismerhet mindenkit, Kagan felsóhajt, és sorolni kezdi.*
- Itt akarom látni Hrohtgaart a törpék közül, meg minden kurta lábút, akit össze tudsz szedni. Legyen itt Trodd és Learon, de legalább az egyik. *Learon mostanában furcsán mélabús, el-elrejtező alkat, nem tett jót neki a tél.*
- Az óriások közül a Pöttöm Bryande, Niana, Azil, Morwon, ha elő tudod találni őket, akkor Rolkó és Krumkó. *ez sem lesz egyszerű feladat.*
- Az őrségből Dharren, Salanel, a törzsi harcosok közül Harath, Waldran, Shauri. A lovagok mind egy szálig, és ha visszaértek, akkor Ethea, no meg Rewa is. Kramlaf, ha meggyógyult, Yarrod, ha nem pihen vagy őrködik. Syoud és Akheel maradjanak még őrségben, váltásban. *ez fontos, ne maradjon őrizetlenül a tábor.*
- Ewangel és Aletai is jelenjen meg. Várom Chiarit, a kis Janemitát, azt a Rilai-nőszemélyt, meg kaparjátok ki a Gödörből azt a Trewien-kölyköt is. Világos? Kérdés van? Remek. *megvárja, amíg esetleg Letrion mindent felír, majd folytatja.*
- Ezt most írjad: Thargodar Fejedelemség. Vérrel öntözünk, karddal aratunk. Lejegyezted? Remek. Ez lesz a határainkat jelző totemeken felirat. *mert itt az ideje kijelölni a határokat. Túl sok a bekóricáló.*
- Számítok rád, fickó, úgyhogy tedd a dolgod, de szaporán. Indulunk a Kikötőbe, és előtte el kell rendezni itt a dolgokat. Mozogj! *engedi útjára Letriont, majd várja, hogy az összeterelje a törzs tagjait.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.26 23:22:52
*Mire teendőivel végez és visszatér a Nagycsarnok főtermébe, a raccsolós lovag is megérkezik.*
- Remek. Jó reggelt, Letrion. *üdvözli a férfit, majd lezökken a "trónjára". Ezúttal egyedül van, mert sem Leandana, sem Isurii nincs mellette.*
- Feladatok ma reggelre: összehívni a törzset a nagycsarnokba, mindenkit, aki a törzs tagja, kivéve az őrséget a Kapuban. A törzsieken kívül itt akarom látni a lovagokat, a kis Janemitát, meg az Ezüstróka-vadászokat, mind a kettőt. *mivel Letrion sem ismerhet mindenkit, Kagan felsóhajt, és sorolni kezdi.*
- Itt akarom látni Hrohtgaart a törpék közül, meg minden kurta lábút, akit össze tudsz szedni. Legyen itt Trodd és Learon, de legalább az egyik. *Learon mostanában furcsán mélabús, el-elrejtező alkat, nem tett jót neki a tél.*
- Az óriások közül a Pöttöm Bryande, Niana, Azil, Morwon, ha elő tudod találni őket, akkor Rolkó és Krumkó. *ez sem lesz egyszerű feladat.*
- Az őrségből Dharren, Salanel, a törzsi harcosok közül Harath, Waldran, Shauri. A lovagok mind egy szálig, és ha visszaértek, akkor Ethea, no meg Rewa is. Kramlaf, ha meggyógyult, Yarrod, ha nem pihen vagy őrködik. Syoud és Akheel maradjanak még őrségben, váltásban. *ez fontos, ne maradjon őrizetlenül a tábor.*
- Ewangel és Aletai is jelenjen meg. Várom Chiarit, a kis Janemitát, azt a Rilai-nőszemélyt, meg kaparjátok ki a Gödörből azt a Trewien-kölyköt is. Világos? Kérdés van? Remek. *megvárja, amíg esetleg Letrion mindent felír, majd folytatja.*
- Ezt most írjad: Thargodar Fejedelemség. Vérrel öntözünk, karddal aratunk. Lejegyezted? Remek. Ez lesz a határainkat jelző totemeken felirat. *mert itt az ideje kijelölni a határokat. Túl sok a bekóricáló.*
- Számítok rád, fickó, úgyhogy tedd a dolgod, de szaporán. Indulunk a Kikötőbe, és előtte el kell rendezni itt a dolgokat. Mozogj! *engedi útjára Letriont, majd várja, hogy az összeterelje a törzs tagjait.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.26 23:22:52
4475. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 22:58:26
Üzenet elküldve: 2015-02-26 22:58:26
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
*Bemegy a kapun, szerez kaját, elfogyasztja, végignézi közben a nyíltörögető muki esetét az edzővel, majd visszavonul a sátrába rendezkedni, majd csicsikálni. Kell ezt ennél jobban részletezni?*
//Reggel//
*Felébred, és elintézi minden szükséges felébredés után elintézendő elintézendőit. Megvizsgálja, hogy milyen napszak van. Ezzel együtt az is kiderül számára, hogy milyen időjárás van. Ez jó, mert így máris kettővel többet tud, mint előtte. Most hogy így eszébe jut, összegzi környezetét a többi érzékszerve szempontjából is. A levegő telve van a kora tavaszi hideg eső párás illatával, meg hűvös is van. Kimegy, és valamelyik érzékszerve változást észlel. Mi több, riadót fúj. De hogy melyik, és minek, az kérdéses. Azután, jobban átvizsgálva a füle receptorai jeleztek valami figyelemre méltót, innen épphogy hallható, de mégis egész tisztán kivehető, egy szócska, hat különböző betűből áll, melyek közül egy dilemmás Wandar számára. ~Ki idézi Lethiont?~ Mivel csak Letriont idézték, ezért próbál Letrionosabb képet vágni, hogy még csak kicsit se hasonlítson a Wandarszerű arcára. Épp megindulna, amikor eszébe jut – Papír, cerka! Azon a fronton, ahova most ő megy, ezen fegyverekre általában hatványozottan szükség szokott lenni, hogy azzal egymaga szembeszálljon az analfabetizmus ördögi hadaival. Ezért még egy pillanatra visszavonul egyszemélyes főhadiszállására, hogy ezen eszközöket magához vegye. Azután így, az irka „markolatát” szorongatva indul meg a csatatérre, melynek puszta neve gúnyt próbál űzni Letrionból, ha kimondja: Hrallh. „Hhallh. mondom, Hrhrhallh...” Nos, lényeg a lényeg, írószerekkel felszerelve hamarosan megérkezik a... az említett épületbe, ahonnan a hangot vélte hallani, majd ha a vezért ott találja, emígy szól:*
- Tiszteletem!
*Ha tényleg szólította, akkor napsütés, ha meg nem, akkor legfeljebb kizavarják. És napsütés. Az esős időben.*
//Reggel//
*Felébred, és elintézi minden szükséges felébredés után elintézendő elintézendőit. Megvizsgálja, hogy milyen napszak van. Ezzel együtt az is kiderül számára, hogy milyen időjárás van. Ez jó, mert így máris kettővel többet tud, mint előtte. Most hogy így eszébe jut, összegzi környezetét a többi érzékszerve szempontjából is. A levegő telve van a kora tavaszi hideg eső párás illatával, meg hűvös is van. Kimegy, és valamelyik érzékszerve változást észlel. Mi több, riadót fúj. De hogy melyik, és minek, az kérdéses. Azután, jobban átvizsgálva a füle receptorai jeleztek valami figyelemre méltót, innen épphogy hallható, de mégis egész tisztán kivehető, egy szócska, hat különböző betűből áll, melyek közül egy dilemmás Wandar számára. ~Ki idézi Lethiont?~ Mivel csak Letriont idézték, ezért próbál Letrionosabb képet vágni, hogy még csak kicsit se hasonlítson a Wandarszerű arcára. Épp megindulna, amikor eszébe jut – Papír, cerka! Azon a fronton, ahova most ő megy, ezen fegyverekre általában hatványozottan szükség szokott lenni, hogy azzal egymaga szembeszálljon az analfabetizmus ördögi hadaival. Ezért még egy pillanatra visszavonul egyszemélyes főhadiszállására, hogy ezen eszközöket magához vegye. Azután így, az irka „markolatát” szorongatva indul meg a csatatérre, melynek puszta neve gúnyt próbál űzni Letrionból, ha kimondja: Hrallh. „Hhallh. mondom, Hrhrhallh...” Nos, lényeg a lényeg, írószerekkel felszerelve hamarosan megérkezik a... az említett épületbe, ahonnan a hangot vélte hallani, majd ha a vezért ott találja, emígy szól:*
- Tiszteletem!
*Ha tényleg szólította, akkor napsütés, ha meg nem, akkor legfeljebb kizavarják. És napsütés. Az esős időben.*
4474. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 22:09:27
Üzenet elküldve: 2015-02-26 22:09:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Gabrien //
*Felsőruházatát szintén ledobálta, mondhatni szétszórta a sátor belsejének felaggatásra alkalmas részein, mielőtt bebújik a kolosszus mellé. Jól esik neki az erős karok ölelése és a férfi testének melege. Hamar el is alszik, elringatja az emberóriás lélegzetének halk moraja, se álmok, se más zajok nem zavarják meg.
A biztonságérzet teljes tudatában olyan mélyen alszik, hogy egyszer sem kel fel, sőt, Gabrien is ki tud mászni mellőle feltűnés nélkül. A lány nyünnyög valamit, majd összekucorodik a még meleg takaró alatt és tovább szundikál.
Mire végre felnyitja szemhéjait, már pattog a tüzecske és talán melegének egy része is eljut hozzá. Még fektében kinyújtózik, mielőtt kicsit megtámasztja magát könyökével. Így, félig felülve körbepillant, a látvány pedig elégedett mosolyt csal ajkaira.
Gabrien elég hamar észreveszi, hogy bizony az eddiginél még kócosabb hajú társnője már lélekben is itt van, köszönti is nemes lovaghoz híven, amitől Jane visszaroskad a párnára és fejére húzza a takarót, hogy utána széles vigyorral végre felüljön. Hogy mire volt jó ez a mozdulatsor, azt az istenek se tudnák megmondani.*
-Neked is, Gaben úrfi. *Mondja felpillantva a közeledő kolosszusra.*
-Talán reggelit csinálsz, hogy ilyen kellemes tüzet raktál? *Kérdezi a táncoló lángnyelvekre pillantva, bár sejti a választ, meg ő sem gondolja komolyan. Csak reméli, hogy nem sértődik be az emberóriás, de ez nagyon kikívánkozott belőle. Egyébként a meleggel teljesen elégedett és így ruhái is biztosan megszáradnak majd.
Ha a kolosszus elég közel ért, kimászik valamelyest a takaró alól, hogy közelebb húzza és hálából forró csókban részesítse.*
*Felsőruházatát szintén ledobálta, mondhatni szétszórta a sátor belsejének felaggatásra alkalmas részein, mielőtt bebújik a kolosszus mellé. Jól esik neki az erős karok ölelése és a férfi testének melege. Hamar el is alszik, elringatja az emberóriás lélegzetének halk moraja, se álmok, se más zajok nem zavarják meg.
A biztonságérzet teljes tudatában olyan mélyen alszik, hogy egyszer sem kel fel, sőt, Gabrien is ki tud mászni mellőle feltűnés nélkül. A lány nyünnyög valamit, majd összekucorodik a még meleg takaró alatt és tovább szundikál.
Mire végre felnyitja szemhéjait, már pattog a tüzecske és talán melegének egy része is eljut hozzá. Még fektében kinyújtózik, mielőtt kicsit megtámasztja magát könyökével. Így, félig felülve körbepillant, a látvány pedig elégedett mosolyt csal ajkaira.
Gabrien elég hamar észreveszi, hogy bizony az eddiginél még kócosabb hajú társnője már lélekben is itt van, köszönti is nemes lovaghoz híven, amitől Jane visszaroskad a párnára és fejére húzza a takarót, hogy utána széles vigyorral végre felüljön. Hogy mire volt jó ez a mozdulatsor, azt az istenek se tudnák megmondani.*
-Neked is, Gaben úrfi. *Mondja felpillantva a közeledő kolosszusra.*
-Talán reggelit csinálsz, hogy ilyen kellemes tüzet raktál? *Kérdezi a táncoló lángnyelvekre pillantva, bár sejti a választ, meg ő sem gondolja komolyan. Csak reméli, hogy nem sértődik be az emberóriás, de ez nagyon kikívánkozott belőle. Egyébként a meleggel teljesen elégedett és így ruhái is biztosan megszáradnak majd.
Ha a kolosszus elég közel ért, kimászik valamelyest a takaró alól, hogy közelebb húzza és hálából forró csókban részesítse.*
4473. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 21:02:24
Üzenet elküldve: 2015-02-26 21:02:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Janemita //
*Tényleg szerencsésnek mondható, hisz fiatal és erős, mondhatni erejének teljében. Sebei még gyorsan beforrnak, hamar felépül a sebesülésekből és a betegségek sem kínozzák sokáig, a legtöbb el is kerüli. Nem állítaná, hogy most is biztosan ennek köszönheti, hogy a méreg nem hatott rá, de azért örül neki, hogy nem bénult le a fél pofája miatta.
Mosolyogva fogadja Janemita meglátását, miszerint, ha eddig nem történt semmi, akkor már később sem lesz szükség a gyógyítóra.
A gyakorlás említésére csak mosolyogva bólint, valóban kíváncsi Khan tudományára. Kinézi belőle, hogy nem csak a nyelvét forgatja jól, hanem a pengéjét. Mindenképpen értékes tapasztalatokkal fogja gyarapítani harci ismereteit és jobban megismeri Khant, mint eddig tette. Egy férfiról sokat elmond, hogyan verekszik.
Kaiyko megemlítésére kicsit elkomorul, napszín tekintetét maga elé, a földre szegezi. Bármennyire is szeretne részletes választ adni a kócos lánynak, sajnos nem fog tudni.*
- Őszintén nem tudom. Éjjel futottam össze Khannal a táborban, akkor már ott volt vele a lány, eszméletlenül, a vállán.
*Emlékszik vissza az ominózus estére, de ennél többet tényleg nem tud mondani. Nem kérdezte, Khan pedig nem kötötte az orrára. Bízott benne annyira, hogy ne akadékoskodjon, Szószátyár Úr biztosan tudta, mit, miért tett.*
- Reggel pedig úgy járult Kagan elé, mint Khan szolgája, a részletek már a kihallgatás alatt derültek ki a számomra is. De örülök, hogy életben maradt.
*Khan és az ő viszonya érdekes. Nem ismerik túl régóta egymást, megismerkedésük sem volt éppen a legegyszerűbb. De ezt a történetet egy másik alkalomra tartogatja.
Janemita válaszol ugyan a visszatéréssel kapcsolatban feltett kérdésre, s a válasz nem is túl biztató. A kolosszus nem szólja meg, hisz nem szabhatja meg a lánynak, hogy mit csináljon. A szomorúsága is csak a naparany szemekből olvasható ki, de igyekszik, hogy Jane ne láthasson bennük mindent.*
- Persze... megértem, csak... kérdeztem.
*Szólal meg rekedtes hangon, majd megköszörüli a torkát. Viszonozza a mosolyt, majd elnyom egy ásítást, kézfejével takarva el száját.
Naparany tekintet követi a sátor bejáratához lépő lányt, kedvesen rámosolyog ültéből még, majd pár percig még ül az egyre sötétedő sátorban, hallgatja a ponyván kopogó esőt.*
- Öregszel, Gabrien...
*Suttogja a sötétségbe, majd sóhajtva visszafekszik és mellkasáig húzza fel a takarót. Be kell látnia, nagyon reméli, hogy a kócos lány vissza tud jönni hozzá.
Az álom ezúttal gyorsabban jön el érte és nem kínozza rémképekkel. Ezúttal nem észleli, hogy Janemita visszatér, csak akkor ébred fel félig, amikor a lány bemászik mellé az ágyba. A hideg test érintése jól esik neki, nem mond semmit, csak átkarolja a törékeny testet, óvón, hogy érezze, nincs semmi a felhőkkel takart égbolt alatt, ami árthatna neki.*
// Reggel //
*Reggel korán ébred a pihentető alvás eredményeként, még mindig öleli a mellette fekvő Janemitát, amitől a jobb karja teljesen elzsibbadt, szinte alig érzi.
Óvatosan kihúzza a kócos hajú lány alól a karját, vigyázva, hogy ne ébressze fel, bár félő, hogy kicsit megzavarja a pihenését.
Ha sikerült, és Jane nem ébredt fel teljesen, akkor felül az ágyban és kidörzsöli kézfejével az álom utolsó morzsáit a szeméből. Nyújtózik egy egészségeset, majd óvatosan felkel az ágyról. A hideg levegő valósággal csípi meztelen testét, de ő ezt igazából szereti. Felhúz egy nadrágot, majd a kis tűztérhez lép és megpróbál halkan tüzet csiholni az odakészített fahasábok alá. Ha Jane felébredt, ne kelljen fáznia, abban biztos, hogy ő nem szeret fázni.
Valószínűleg ténykedése nem lesz minden feltűnés nélkül való, s ha Janemita a mégis felébredt, akkor visszaindul az ágyhoz.*
- Jó reggelt, Jane úrhölgy.
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.26 21:03:14
*Tényleg szerencsésnek mondható, hisz fiatal és erős, mondhatni erejének teljében. Sebei még gyorsan beforrnak, hamar felépül a sebesülésekből és a betegségek sem kínozzák sokáig, a legtöbb el is kerüli. Nem állítaná, hogy most is biztosan ennek köszönheti, hogy a méreg nem hatott rá, de azért örül neki, hogy nem bénult le a fél pofája miatta.
Mosolyogva fogadja Janemita meglátását, miszerint, ha eddig nem történt semmi, akkor már később sem lesz szükség a gyógyítóra.
A gyakorlás említésére csak mosolyogva bólint, valóban kíváncsi Khan tudományára. Kinézi belőle, hogy nem csak a nyelvét forgatja jól, hanem a pengéjét. Mindenképpen értékes tapasztalatokkal fogja gyarapítani harci ismereteit és jobban megismeri Khant, mint eddig tette. Egy férfiról sokat elmond, hogyan verekszik.
Kaiyko megemlítésére kicsit elkomorul, napszín tekintetét maga elé, a földre szegezi. Bármennyire is szeretne részletes választ adni a kócos lánynak, sajnos nem fog tudni.*
- Őszintén nem tudom. Éjjel futottam össze Khannal a táborban, akkor már ott volt vele a lány, eszméletlenül, a vállán.
*Emlékszik vissza az ominózus estére, de ennél többet tényleg nem tud mondani. Nem kérdezte, Khan pedig nem kötötte az orrára. Bízott benne annyira, hogy ne akadékoskodjon, Szószátyár Úr biztosan tudta, mit, miért tett.*
- Reggel pedig úgy járult Kagan elé, mint Khan szolgája, a részletek már a kihallgatás alatt derültek ki a számomra is. De örülök, hogy életben maradt.
*Khan és az ő viszonya érdekes. Nem ismerik túl régóta egymást, megismerkedésük sem volt éppen a legegyszerűbb. De ezt a történetet egy másik alkalomra tartogatja.
Janemita válaszol ugyan a visszatéréssel kapcsolatban feltett kérdésre, s a válasz nem is túl biztató. A kolosszus nem szólja meg, hisz nem szabhatja meg a lánynak, hogy mit csináljon. A szomorúsága is csak a naparany szemekből olvasható ki, de igyekszik, hogy Jane ne láthasson bennük mindent.*
- Persze... megértem, csak... kérdeztem.
*Szólal meg rekedtes hangon, majd megköszörüli a torkát. Viszonozza a mosolyt, majd elnyom egy ásítást, kézfejével takarva el száját.
Naparany tekintet követi a sátor bejáratához lépő lányt, kedvesen rámosolyog ültéből még, majd pár percig még ül az egyre sötétedő sátorban, hallgatja a ponyván kopogó esőt.*
- Öregszel, Gabrien...
*Suttogja a sötétségbe, majd sóhajtva visszafekszik és mellkasáig húzza fel a takarót. Be kell látnia, nagyon reméli, hogy a kócos lány vissza tud jönni hozzá.
Az álom ezúttal gyorsabban jön el érte és nem kínozza rémképekkel. Ezúttal nem észleli, hogy Janemita visszatér, csak akkor ébred fel félig, amikor a lány bemászik mellé az ágyba. A hideg test érintése jól esik neki, nem mond semmit, csak átkarolja a törékeny testet, óvón, hogy érezze, nincs semmi a felhőkkel takart égbolt alatt, ami árthatna neki.*
// Reggel //
*Reggel korán ébred a pihentető alvás eredményeként, még mindig öleli a mellette fekvő Janemitát, amitől a jobb karja teljesen elzsibbadt, szinte alig érzi.
Óvatosan kihúzza a kócos hajú lány alól a karját, vigyázva, hogy ne ébressze fel, bár félő, hogy kicsit megzavarja a pihenését.
Ha sikerült, és Jane nem ébredt fel teljesen, akkor felül az ágyban és kidörzsöli kézfejével az álom utolsó morzsáit a szeméből. Nyújtózik egy egészségeset, majd óvatosan felkel az ágyról. A hideg levegő valósággal csípi meztelen testét, de ő ezt igazából szereti. Felhúz egy nadrágot, majd a kis tűztérhez lép és megpróbál halkan tüzet csiholni az odakészített fahasábok alá. Ha Jane felébredt, ne kelljen fáznia, abban biztos, hogy ő nem szeret fázni.
Valószínűleg ténykedése nem lesz minden feltűnés nélkül való, s ha Janemita a mégis felébredt, akkor visszaindul az ágyhoz.*
- Jó reggelt, Jane úrhölgy.
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.26 21:03:14
4472. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 20:47:35
Üzenet elküldve: 2015-02-26 20:47:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Bár az idő úgy tűnik, reggel felé jár, a fényviszonyok ezt egy pillanatig sem igazolják. Igazi kora tavaszi esős, szutykos, hideg, borongós idő van; nyoma sincs a melegen cirógató sugaraknak meg a többi szir-szarnak, amit a trubadúrok és bárdok olyannyira szívesen emlegetnek a Szerelmesek Évszakával kapcsolatban.*
*Kagan hangulata pont olyan, mint az időjárás, csak nála még dörög is az ég. Még szakálla is összegubancolódott kicsit, így ráveszi magát, hogy ha nem is csupaszra, de némileg kurtább fazonúra vágja bozontját.*
~ Vagy nem. ~ *végül is, messze van még újév. Lassan kimászik a takarók közül, megmossa a képét az oda készített, kellemetlenül hideg vízben, majd öltözni kezd.*
- LETRION! *ellenőrzi le a lovag tartózkodási helyét, már ami a hallótávolságon belüli létet illeti, miközben vértjét és fegyvereit csatolja magára. Oldalára láncos buzogány és mesterkard, mellkasára fegyveröv és dobótőrök kerülnek. Éhes, nyűgös, az alvás ellenére fáradt és rendkívül komisz hangulatban van, de legalább hajlandó volt ma felkelni, mert még ez sem volt teljes mértékig biztos, mikor ma reggel a világra nyitotta a szemét.*
*Miközben vár, felpiszkálja a kandalló zsarátnokát némi szikráért, és dobál rá egy-két kisebb fadarabot. Bár nem tervez sokáig itt lenni, de Leandana miatt azt sem akarja, hogy kihűljenek ezek a termek. Ha ezzel végzett, ellenőrzi a Szellemjárót, aki még mindig alszik, vagyis hát... úgy van, ahogy eddig. A túloldalon jár.*
*Bár az idő úgy tűnik, reggel felé jár, a fényviszonyok ezt egy pillanatig sem igazolják. Igazi kora tavaszi esős, szutykos, hideg, borongós idő van; nyoma sincs a melegen cirógató sugaraknak meg a többi szir-szarnak, amit a trubadúrok és bárdok olyannyira szívesen emlegetnek a Szerelmesek Évszakával kapcsolatban.*
*Kagan hangulata pont olyan, mint az időjárás, csak nála még dörög is az ég. Még szakálla is összegubancolódott kicsit, így ráveszi magát, hogy ha nem is csupaszra, de némileg kurtább fazonúra vágja bozontját.*
~ Vagy nem. ~ *végül is, messze van még újév. Lassan kimászik a takarók közül, megmossa a képét az oda készített, kellemetlenül hideg vízben, majd öltözni kezd.*
- LETRION! *ellenőrzi le a lovag tartózkodási helyét, már ami a hallótávolságon belüli létet illeti, miközben vértjét és fegyvereit csatolja magára. Oldalára láncos buzogány és mesterkard, mellkasára fegyveröv és dobótőrök kerülnek. Éhes, nyűgös, az alvás ellenére fáradt és rendkívül komisz hangulatban van, de legalább hajlandó volt ma felkelni, mert még ez sem volt teljes mértékig biztos, mikor ma reggel a világra nyitotta a szemét.*
*Miközben vár, felpiszkálja a kandalló zsarátnokát némi szikráért, és dobál rá egy-két kisebb fadarabot. Bár nem tervez sokáig itt lenni, de Leandana miatt azt sem akarja, hogy kihűljenek ezek a termek. Ha ezzel végzett, ellenőrzi a Szellemjárót, aki még mindig alszik, vagyis hát... úgy van, ahogy eddig. A túloldalon jár.*
4471. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 20:34:47
Üzenet elküldve: 2015-02-26 20:34:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Edzés- Kiképzés//
* Nem kapkodja fel a nyilakat.*
- Hülye ötlet, csak baj lesz belőle!
* És valóban, az őrség parancsnoka valóban haragszik is, nem kicsit. Trewien meg is kapja büntetését. Ha nem zavarják el, akkor Rewa a Gödörhöz megy.*
- Én mondtam, hogy rossz ötlet!
* Csóválja a fejét.*
- Legyek olyan jó és dobjak le neked egy kulacs vizet?
~ Már ha azt lehet.~
* Nem kapkodja fel a nyilakat.*
- Hülye ötlet, csak baj lesz belőle!
* És valóban, az őrség parancsnoka valóban haragszik is, nem kicsit. Trewien meg is kapja büntetését. Ha nem zavarják el, akkor Rewa a Gödörhöz megy.*
- Én mondtam, hogy rossz ötlet!
* Csóválja a fejét.*
- Legyek olyan jó és dobjak le neked egy kulacs vizet?
~ Már ha azt lehet.~
4470. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 20:13:09
Üzenet elküldve: 2015-02-26 20:13:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Edzés-Kiképzés//
* Tévedett. Még sincs sok esze ennek a fiúnak, ha így nem vette észre, hogy ő teljes mértékben csak melléjük lőtt. Na mindegy. Addig van szerencséje, amíg nem az öklével püföli a fejébe, hogy a fegyverekben nem teszünk nagy kárt, ha egy mód van rá. Kicsit kicsorbul a hegye, sebaj, azt lehet orvosolni a kovácsnál. Viszont ha így eltördeli őket, az kicsit több időt vesz igénybe. De fölösleges még jó tippeket is adnia, mert nem tűnik úgy, hogy hasznát venné Trewien. És valahogy ő sem veheti majd nagy hasznát a fiúnak. Holnap majd kiderül. Nem, hiszen Trewien ahelyett, hogy elfogadná azt, amit mond, tőle, aki részt vett az erőd felépítésében, ismer mindenkit, tudja, hogy ki mivel és hol foglalkozik, még neki áll szájalni, megint. Olyan, mint Kramlaf. Kicsit idegesítőbb, mint Kramlaf. Lekever neki egy marha nagy taslit a tarkójára. *
- Nem te marha! Téged akartalak kiküldeni holnap az erdőbe, hogy ugyan vágjál már ki egy bazi nagy fát és húzd ide! Hogy farigcsáljon nekem valaki vesszőket! Azt mondtam, hogy a KOVÁCSHOZ mész, és nála csináltatod meg, saját pénzeden, mert kárt tettél a felszerelésben! Ez gyakorlat volt, te állat! Azt sem vetted észre, hogy szándékosan mellétek lövök?!
- Takarodj lefelé!
* A ruháját viheti magával az aljára, mást nem. Vizet és kenyeret meg majd kap később. Ritkán szokott ennyire dühös lenni, de Trewien most eléggé feldühítette. Este majd átgondolja, hogy milyen büntetést szabjon ki rá, s hogy utána egyáltalán érdemes-e foglalkozni vele, mint harcossal.
Azt pedig kiadja parancsban, hogy senki nem húzhatja ki a tudta nélkül Trewient a Gödörből. Azon kívül pedig csak vizet kaphat, meg valamennyi ételt. Az eső meg így is, úgy is beesik a Gödörbe, még akkor is, ha van rajta néhány deszka a tündérek ellen. Trewien az éjszakát a Gödörben tölti. Ő meg a sátrában, miután körbe járta az erődöt és jelentenek neki az őrök. *
* Tévedett. Még sincs sok esze ennek a fiúnak, ha így nem vette észre, hogy ő teljes mértékben csak melléjük lőtt. Na mindegy. Addig van szerencséje, amíg nem az öklével püföli a fejébe, hogy a fegyverekben nem teszünk nagy kárt, ha egy mód van rá. Kicsit kicsorbul a hegye, sebaj, azt lehet orvosolni a kovácsnál. Viszont ha így eltördeli őket, az kicsit több időt vesz igénybe. De fölösleges még jó tippeket is adnia, mert nem tűnik úgy, hogy hasznát venné Trewien. És valahogy ő sem veheti majd nagy hasznát a fiúnak. Holnap majd kiderül. Nem, hiszen Trewien ahelyett, hogy elfogadná azt, amit mond, tőle, aki részt vett az erőd felépítésében, ismer mindenkit, tudja, hogy ki mivel és hol foglalkozik, még neki áll szájalni, megint. Olyan, mint Kramlaf. Kicsit idegesítőbb, mint Kramlaf. Lekever neki egy marha nagy taslit a tarkójára. *
- Nem te marha! Téged akartalak kiküldeni holnap az erdőbe, hogy ugyan vágjál már ki egy bazi nagy fát és húzd ide! Hogy farigcsáljon nekem valaki vesszőket! Azt mondtam, hogy a KOVÁCSHOZ mész, és nála csináltatod meg, saját pénzeden, mert kárt tettél a felszerelésben! Ez gyakorlat volt, te állat! Azt sem vetted észre, hogy szándékosan mellétek lövök?!
- Takarodj lefelé!
* A ruháját viheti magával az aljára, mást nem. Vizet és kenyeret meg majd kap később. Ritkán szokott ennyire dühös lenni, de Trewien most eléggé feldühítette. Este majd átgondolja, hogy milyen büntetést szabjon ki rá, s hogy utána egyáltalán érdemes-e foglalkozni vele, mint harcossal.
Azt pedig kiadja parancsban, hogy senki nem húzhatja ki a tudta nélkül Trewient a Gödörből. Azon kívül pedig csak vizet kaphat, meg valamennyi ételt. Az eső meg így is, úgy is beesik a Gödörbe, még akkor is, ha van rajta néhány deszka a tündérek ellen. Trewien az éjszakát a Gödörben tölti. Ő meg a sátrában, miután körbe járta az erődöt és jelentenek neki az őrök. *
4469. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 09:17:24
Üzenet elküldve: 2015-02-26 09:17:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Gabrien //
*Odakint elered az eső halkan dobolva a sátorponyván, aminek nem örül. Kétségtelen, hogy amíg visszaér a fiókához, addig ronggyá ázik és holnap reggel megint gyógyteával kezdhet.
Jane is aludt már párszor szabad és alatt, de nem tartozott a kedvencei közé. Olyankor is beásta magát az avarba, vagy behúzódott egy kisebb barlangba, ahova nem fúj be a szél és elrejti az arra járók szeme elől, a fagyoskodást pedig még rosszabbul viselte.*
-Szerencsés. *Mosolyog a hósörényűre, nem gondolván, hogy nyáron talán szívni fog, főleg ilyen végtelen mennyiségű fém alatt.
A kis vágás nem tűnik súlyosnak, így Jane csak vállat von.*
-Egy-két nap és kiderül kell-e ide Chiari tudománya, de ha megnyugtat, szerintem sem lesz bajod, ha eddig nem volt.
*Az érintés hatására elmosolyodik, és megfogalmazódik benne az igény egy icuripicurit többre is, legalábbis így, hogy a férfi izomzatának látványa is párosul mellé. De első a kötelesség.
Picit félreértette a kolosszust, de végeredményben sikerült letisztázni Khan ügyét.*
-Gyakorolni sosem árt. Csak vigyázz, nehogy véletlenül leszedd a fejét. Így is csoda, hogy még a helyén van. *Elgondolkozik egy pillanatra, majd folytatja.* -Honnan húzhatta elő azt a lányt? Azt a Sejut vagy Kaiykót... Este még nem láttam veletek.
*Jane lemaradt ennél a baklövésénél, Isurii leveléről nem tud, sem az erdőben elvégzett feladatáról. Utóbbiak nem is olyan lényegesek, azt viszont szeretné tudni, hogy mi volt az az egész. Nem hiszi, hogy Gabrien is benne volt, de biztos több információval rendelkezik, mint ő.*
-Igen. El kell látnom a fiókát. *A kérdésre, hogy visszajön-e, nem válaszol azonnal. Elgondolkozik, majd megosztja, amire jutott.* -Elrendezem a dögöt és ha Lerta vigyáz rájuk továbbra is, vissza tudok jönni.
*Érzi, hogy ez ilyen "nem ígérek semmit, de azt betartom" ízű kijelentés volt, de nem tud mit kezdeni magával. Küld egy bocsánatkérő pillantást a kolosszus felé, keresi a napszín tekintetet, hogy kiolvashasson belőle valami bármit. Feláll a kolosszus mellől végighúzva vékony ujjait annak karján és vállán, majd a bejárathoz lép. Odakint még mindig esik az eső és nem is fog elállni egy jó darabig.
Visszafordul még, rámosolyogva az emberóriásra.*
-Örülök, hogy visszatértél.
*Ezután kislisszan az esőbe, hogy megkezdje útját a szörnyes sátor felé.*
*Fejére hajtja csuklyáját és megszaporázza lépteit, hogy viszonylag megússza szárazon. Miközben figyeli, hogy merre jár, látja, hogy az edzést is elmosta az eső, a Gödörbe pedig az egyik újoncot szállásolják éppen.
~Vajon őt is kihalássza Syoud?~
Pillog még párat arra, majd felnéz a gyilokjáróra is. Azon már égnek a jelzőtüzek.
Jane lassan eléri a sátrat, ahol Lerta még mindig vegetál. Köszön a druidának, majd nekilát először az etetésnek, ahogy Shauri mutatta, majd fészket pucol. Béklyót ellenőriz, tojást forgat és ha Lerta szól hozzá, meghallgatja. Olyan fél óra alatt végez a fiókával, még a kis fejét is megpiszkálgatja, hogy szokja az érintést. A tojást viszont úgy ítéli meg, hogy nem fog kikelni, hiába nem érezni körülötte büdöset. Elhúzza a száját, tudja, hogy Kagan nem lesz boldog. Megmosakodik a medvebaglyozás után, hogy valamennyivel felfrissültebben fogadja az égből aláhulló vízcseppek sokaságát.*
*A szörnyes sátorból visszakocog a kolosszushoz és ha a Szellemek kegyesek, még mindig nem hat nála az altató méreg. Szerencsére csak kabátja ázott el, alatta lévő ruhái viszonylag szárazak maradtak. Visszatérve első dolga, hogy leveszi magáról a köpönyeget, és kiteríti valahova, majd átöleli Gabrient. Megázott és holnap talán Kagan megeszi, s mindezek ellen nincs is jobb, mint hozzábújni egy borostás kolosszushoz, hogy békére leljen az erős karok között.*
*Odakint elered az eső halkan dobolva a sátorponyván, aminek nem örül. Kétségtelen, hogy amíg visszaér a fiókához, addig ronggyá ázik és holnap reggel megint gyógyteával kezdhet.
Jane is aludt már párszor szabad és alatt, de nem tartozott a kedvencei közé. Olyankor is beásta magát az avarba, vagy behúzódott egy kisebb barlangba, ahova nem fúj be a szél és elrejti az arra járók szeme elől, a fagyoskodást pedig még rosszabbul viselte.*
-Szerencsés. *Mosolyog a hósörényűre, nem gondolván, hogy nyáron talán szívni fog, főleg ilyen végtelen mennyiségű fém alatt.
A kis vágás nem tűnik súlyosnak, így Jane csak vállat von.*
-Egy-két nap és kiderül kell-e ide Chiari tudománya, de ha megnyugtat, szerintem sem lesz bajod, ha eddig nem volt.
*Az érintés hatására elmosolyodik, és megfogalmazódik benne az igény egy icuripicurit többre is, legalábbis így, hogy a férfi izomzatának látványa is párosul mellé. De első a kötelesség.
Picit félreértette a kolosszust, de végeredményben sikerült letisztázni Khan ügyét.*
-Gyakorolni sosem árt. Csak vigyázz, nehogy véletlenül leszedd a fejét. Így is csoda, hogy még a helyén van. *Elgondolkozik egy pillanatra, majd folytatja.* -Honnan húzhatta elő azt a lányt? Azt a Sejut vagy Kaiykót... Este még nem láttam veletek.
*Jane lemaradt ennél a baklövésénél, Isurii leveléről nem tud, sem az erdőben elvégzett feladatáról. Utóbbiak nem is olyan lényegesek, azt viszont szeretné tudni, hogy mi volt az az egész. Nem hiszi, hogy Gabrien is benne volt, de biztos több információval rendelkezik, mint ő.*
-Igen. El kell látnom a fiókát. *A kérdésre, hogy visszajön-e, nem válaszol azonnal. Elgondolkozik, majd megosztja, amire jutott.* -Elrendezem a dögöt és ha Lerta vigyáz rájuk továbbra is, vissza tudok jönni.
*Érzi, hogy ez ilyen "nem ígérek semmit, de azt betartom" ízű kijelentés volt, de nem tud mit kezdeni magával. Küld egy bocsánatkérő pillantást a kolosszus felé, keresi a napszín tekintetet, hogy kiolvashasson belőle valami bármit. Feláll a kolosszus mellől végighúzva vékony ujjait annak karján és vállán, majd a bejárathoz lép. Odakint még mindig esik az eső és nem is fog elállni egy jó darabig.
Visszafordul még, rámosolyogva az emberóriásra.*
-Örülök, hogy visszatértél.
*Ezután kislisszan az esőbe, hogy megkezdje útját a szörnyes sátor felé.*
*Fejére hajtja csuklyáját és megszaporázza lépteit, hogy viszonylag megússza szárazon. Miközben figyeli, hogy merre jár, látja, hogy az edzést is elmosta az eső, a Gödörbe pedig az egyik újoncot szállásolják éppen.
~Vajon őt is kihalássza Syoud?~
Pillog még párat arra, majd felnéz a gyilokjáróra is. Azon már égnek a jelzőtüzek.
Jane lassan eléri a sátrat, ahol Lerta még mindig vegetál. Köszön a druidának, majd nekilát először az etetésnek, ahogy Shauri mutatta, majd fészket pucol. Béklyót ellenőriz, tojást forgat és ha Lerta szól hozzá, meghallgatja. Olyan fél óra alatt végez a fiókával, még a kis fejét is megpiszkálgatja, hogy szokja az érintést. A tojást viszont úgy ítéli meg, hogy nem fog kikelni, hiába nem érezni körülötte büdöset. Elhúzza a száját, tudja, hogy Kagan nem lesz boldog. Megmosakodik a medvebaglyozás után, hogy valamennyivel felfrissültebben fogadja az égből aláhulló vízcseppek sokaságát.*
*A szörnyes sátorból visszakocog a kolosszushoz és ha a Szellemek kegyesek, még mindig nem hat nála az altató méreg. Szerencsére csak kabátja ázott el, alatta lévő ruhái viszonylag szárazak maradtak. Visszatérve első dolga, hogy leveszi magáról a köpönyeget, és kiteríti valahova, majd átöleli Gabrient. Megázott és holnap talán Kagan megeszi, s mindezek ellen nincs is jobb, mint hozzábújni egy borostás kolosszushoz, hogy békére leljen az erős karok között.*
4468. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-26 00:10:38
Üzenet elküldve: 2015-02-26 00:10:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Janemita //
- A brigád főzött, de te hoztad el nekem.
*Biccent kurtán a lány szavaira, hisz hiába főztek jól, ha ő most éhesen forgolódna az ágyán. De Janemita gondolt rá, így jót ehetett az éjjel beállta előtt. Odakint esni kezd, a kövér cseppek hangosan kopognak a sátor ponyvájának lapján, de valahol megnyugtató dobolással töltve meg a sátrat.
A kérdésre szélesen elmosolyodik és végignéz pőre testén, bár ágyékát eltakarja a takaró. Sosem volt fázós, apródévei alatt rengetegszer aludtak a szabad ég alatt, néha még télen is, így valamennyire hozzászokott a teste. Jól bírja a hideget, a meleget kimondottan utálja, nem is tudna melegben jól aludni.*
- Nem, meg vagyok.
*Válaszolja halkan, ahogy a kócos lányra mosolyog. A mérgezett nyíl hatásának elmaradására nem válaszol, megtisztelő, hogy Jane ennyire erősnek gondolja, de talán szerencséje volt. Egy komolyabb méreg valószínűleg kiütötte volna, de az az altató, amit a rabszolga-kereskedők használtak, kevés volt hozzá valóban, hogy ledöntse a kolosszust a lábáról.*
- Rendben, de nem lesz semmi bajom.
*Biztosítja a lányt, gyengéden megérintve a kezét. A küldetés történetét szívesen osztotta meg vele, s miután elmondta, mintha el is szállt volna minden mérge a sikertelenségével kapcsolatban. Valami értelme csak volt annak, hogy feltúrták azt a barlangot.
A Khanra vonatkozó kérdésnél a kolosszus is felnevet, érdekes így visszahallani szavait.*
- Nem, nincs különösebb oka. Kíváncsi vagyok, hogy a kardját is olyan jól forgatja-e, mint a nyelvét. Gyakorolunk kicsit.
*Válaszolja meg a kérdést. Nem akarja megverni a férfit, bírja őt, annak ellenére is, hogy néha túl sokat beszél. Közben Janemita is jó ötletnek tartja, hogy beszéljen Kagannal a páncélosokat illetően. Egyelőre csak azokkal találkozott, akikkel együtt ment küldetésbe, a több vértest nem is látott a táborban. De majd holnap kideríti.
Mintha megérezné, hogy Jane menni akar, napszín tekintete a sátor bejáratául szolgáló ponyvalap felé fordul.*
- Menned kell? Visszajössz?
*Kérdi fáradtan, a lány felé fordulva. Nem tudja, kérheti-e ezt tőle, bár jól esne neki. A rengeteg egyedül eltöltött éjszaka után valahogy jól esik neki, ha valaki melegíti mellette az ágyat és van kit átölelni.
A választást Janemitára bízza, akkor sem fog haragudni, ha valóban elmegy és nem tér vissza. Jane felnőtt nő, a törzs hasznos tagja, annak ellenére is, hogy nem forgat fegyvert, a döntését tiszteletben fogja tartani.*
- A brigád főzött, de te hoztad el nekem.
*Biccent kurtán a lány szavaira, hisz hiába főztek jól, ha ő most éhesen forgolódna az ágyán. De Janemita gondolt rá, így jót ehetett az éjjel beállta előtt. Odakint esni kezd, a kövér cseppek hangosan kopognak a sátor ponyvájának lapján, de valahol megnyugtató dobolással töltve meg a sátrat.
A kérdésre szélesen elmosolyodik és végignéz pőre testén, bár ágyékát eltakarja a takaró. Sosem volt fázós, apródévei alatt rengetegszer aludtak a szabad ég alatt, néha még télen is, így valamennyire hozzászokott a teste. Jól bírja a hideget, a meleget kimondottan utálja, nem is tudna melegben jól aludni.*
- Nem, meg vagyok.
*Válaszolja halkan, ahogy a kócos lányra mosolyog. A mérgezett nyíl hatásának elmaradására nem válaszol, megtisztelő, hogy Jane ennyire erősnek gondolja, de talán szerencséje volt. Egy komolyabb méreg valószínűleg kiütötte volna, de az az altató, amit a rabszolga-kereskedők használtak, kevés volt hozzá valóban, hogy ledöntse a kolosszust a lábáról.*
- Rendben, de nem lesz semmi bajom.
*Biztosítja a lányt, gyengéden megérintve a kezét. A küldetés történetét szívesen osztotta meg vele, s miután elmondta, mintha el is szállt volna minden mérge a sikertelenségével kapcsolatban. Valami értelme csak volt annak, hogy feltúrták azt a barlangot.
A Khanra vonatkozó kérdésnél a kolosszus is felnevet, érdekes így visszahallani szavait.*
- Nem, nincs különösebb oka. Kíváncsi vagyok, hogy a kardját is olyan jól forgatja-e, mint a nyelvét. Gyakorolunk kicsit.
*Válaszolja meg a kérdést. Nem akarja megverni a férfit, bírja őt, annak ellenére is, hogy néha túl sokat beszél. Közben Janemita is jó ötletnek tartja, hogy beszéljen Kagannal a páncélosokat illetően. Egyelőre csak azokkal találkozott, akikkel együtt ment küldetésbe, a több vértest nem is látott a táborban. De majd holnap kideríti.
Mintha megérezné, hogy Jane menni akar, napszín tekintete a sátor bejáratául szolgáló ponyvalap felé fordul.*
- Menned kell? Visszajössz?
*Kérdi fáradtan, a lány felé fordulva. Nem tudja, kérheti-e ezt tőle, bár jól esne neki. A rengeteg egyedül eltöltött éjszaka után valahogy jól esik neki, ha valaki melegíti mellette az ágyat és van kit átölelni.
A választást Janemitára bízza, akkor sem fog haragudni, ha valóban elmegy és nem tér vissza. Jane felnőtt nő, a törzs hasznos tagja, annak ellenére is, hogy nem forgat fegyvert, a döntését tiszteletben fogja tartani.*
4467. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 23:06:35
Üzenet elküldve: 2015-02-25 23:06:35
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Felpislog, és kénytelen megállapítani, hogy nagyon, nagyon gány éjszakának néznek elébe.*
- Pfúj. Esti vihar. Pazar. *mérgelődik, mert az egyik legkellemetlenebb őrködési idő az pont az ilyen.*
- Meg ne fulladj, hé! *már persze ha ez egyáltalán lehetséges Akheel esetében. Syoud is feltápászkodik inkább.*
- Töri a fene, kár lenne a tányérért. Na meg, nem nekem kell szenvednem velük, he?! *rázza meg a fejét, bár benne is felmerül ez-az büntetés gyanánt.*
- Na jó. Megyek, meggyújtom az őrlángokat. Te addig egyél és... figyelj. Vagy ilyesmi.
*Közben Dharren befejezi az edzésnek nevezett nyúzást, és kellőképpen lereagálja a fiú ostobaságát. Amíg a félvér dirigál, a fiú meg talán a nyílvesszőket szedi, Syoud is körbemegy a gyilokjárón és meggyújtja a három méterenként álló őrfáklyákat. Ettől Thargarod úgy ragyog a sötétben, mint valami Utolsó Fényerőd a sötétség tengerében. Kilométerekre ellátszik, jelezve, hogy új hatalom vert tanyát Amon Ruadh kopár hegyén.*
*Mire visszaér, addig Dharren vélhetően már a Gödörről rendelkezik, ami meglehetősen komisz éjszakai fekvőhely lesz Trewiennek, a hideg esőben.*
- Hát ez szívás, öcsi. *dünnyögi részvevően, mert azért meglehetősen komoly szívatás ez.*
~ Még a latrinaásással is jobban járt volna. ~ *már ha azt holnap kell csinálni, nem ma éjjel.*
- Akheel, gyere, másszunk be a toronyba. *mármint a Kapu feletti őrhely teteje alá, ahová alig-alig ver be az eső, no meg egy háromlábú kandeláber is van, ami némi meleget ad.*
- Maradok éjszakára, nem vagyok fáradt. Maradsz velem, vagy lemész az esőbe? *nem akar egyedül unatkozni, de megérti, ha a Vörös inkább csak eldől, mint göbe a rozsba, és horpaszt reggelig.*
~ Naja. Mert hogy Jane a lovagot fogja ápolgatni reggelig, azt lefogadhatod. ~ *senki nem mondta, hogy ez egy fair világ.*
- Na? *közben a nap már teljesen eltűnt a nyugati láthatár és a komor, fekete felhők mögött.*
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.25 23:09:52
- Pfúj. Esti vihar. Pazar. *mérgelődik, mert az egyik legkellemetlenebb őrködési idő az pont az ilyen.*
- Meg ne fulladj, hé! *már persze ha ez egyáltalán lehetséges Akheel esetében. Syoud is feltápászkodik inkább.*
- Töri a fene, kár lenne a tányérért. Na meg, nem nekem kell szenvednem velük, he?! *rázza meg a fejét, bár benne is felmerül ez-az büntetés gyanánt.*
- Na jó. Megyek, meggyújtom az őrlángokat. Te addig egyél és... figyelj. Vagy ilyesmi.
*Közben Dharren befejezi az edzésnek nevezett nyúzást, és kellőképpen lereagálja a fiú ostobaságát. Amíg a félvér dirigál, a fiú meg talán a nyílvesszőket szedi, Syoud is körbemegy a gyilokjárón és meggyújtja a három méterenként álló őrfáklyákat. Ettől Thargarod úgy ragyog a sötétben, mint valami Utolsó Fényerőd a sötétség tengerében. Kilométerekre ellátszik, jelezve, hogy új hatalom vert tanyát Amon Ruadh kopár hegyén.*
*Mire visszaér, addig Dharren vélhetően már a Gödörről rendelkezik, ami meglehetősen komisz éjszakai fekvőhely lesz Trewiennek, a hideg esőben.*
- Hát ez szívás, öcsi. *dünnyögi részvevően, mert azért meglehetősen komoly szívatás ez.*
~ Még a latrinaásással is jobban járt volna. ~ *már ha azt holnap kell csinálni, nem ma éjjel.*
- Akheel, gyere, másszunk be a toronyba. *mármint a Kapu feletti őrhely teteje alá, ahová alig-alig ver be az eső, no meg egy háromlábú kandeláber is van, ami némi meleget ad.*
- Maradok éjszakára, nem vagyok fáradt. Maradsz velem, vagy lemész az esőbe? *nem akar egyedül unatkozni, de megérti, ha a Vörös inkább csak eldől, mint göbe a rozsba, és horpaszt reggelig.*
~ Naja. Mert hogy Jane a lovagot fogja ápolgatni reggelig, azt lefogadhatod. ~ *senki nem mondta, hogy ez egy fair világ.*
- Na? *közben a nap már teljesen eltűnt a nyugati láthatár és a komor, fekete felhők mögött.*
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.25 23:09:52
4466. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 22:37:51
Üzenet elküldve: 2015-02-25 22:37:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Edzés-Kiképzés//
*Végre vége van a futásnak nevezett halálrohamnak. Pár vessző még elröppen az íjból, de semmi halálos, szerencsére, legalább is az Ő szerencséjére. Viszont úgy tűnik, hogy itt mindenki szerelmes abba a bár vesszőbe, amit eltört. Sőt nem csak eltörni nem kellet volna, hanem fegyverként is használni. Na az lett volna itt még a ne mulass, megmondták nem lehet itt újoncnak fegyvere, meg aztán hogy mutatott volna, ha rátámad az őrült lövészre. De sebaj, a vesszőket meg kell csináltatnia, amivel nincs is gond. de úgy érti ebbe is némi csapda lehet, vagy Dharren nem egy nagy íjkészítő.*
-Esetleg nincs olyan hozzáértő személy a táborban, aki vesszőket készít. És itt nem a kovács személyét ócsárolnám, hanem a tény, hogy Ő maga csak a fém részével foglalkozik, a vessző fa testét más szokta csinálni. De amennyiben tévedek, és a törpe mester maga faragja a vesszőket, úgy természetesen odamegyek, de ha nem, akkor kihez fordulhatnék ez ügyben?
*Közben látja, hogy a büntetést nem ússza meg, nem is várta, tudja jól, hogy a kinek a hosszabb játékba veszít, mert veszítenie kell. Lenéz a gödörbe, magában vállat von és ezt teste követi is. Mivel félmeztelenül van, ezért a ruháihoz és a felszereléséhez odalép, felnyalábolja. Remélhetőleg nem akadályozzák, mert ha igen, akkor reggelre csak egy merev és fagyott hullát találhatnak. Először a cuccait dobja le, majd mivel elég mély a hely, ezért leguggol és elkezd óvatosan ereszkedni, hogy minél kisebb távon kelljen lefelé ugrania. Némi víz azért jó esne ilyen kimerítő futkározás után, de ha nem, akkor nem, nem fog ezen keseregni, majd reményei szerint holnap lesz valami még. Abban azért reménykedik még, hogy az itteni mesterembereknél utólag is lehet fizetni, mert pénze az aztán nincs, amiből meg tudná javíttatni az életeknél is értékesebb vesszőket.*
*Végre vége van a futásnak nevezett halálrohamnak. Pár vessző még elröppen az íjból, de semmi halálos, szerencsére, legalább is az Ő szerencséjére. Viszont úgy tűnik, hogy itt mindenki szerelmes abba a bár vesszőbe, amit eltört. Sőt nem csak eltörni nem kellet volna, hanem fegyverként is használni. Na az lett volna itt még a ne mulass, megmondták nem lehet itt újoncnak fegyvere, meg aztán hogy mutatott volna, ha rátámad az őrült lövészre. De sebaj, a vesszőket meg kell csináltatnia, amivel nincs is gond. de úgy érti ebbe is némi csapda lehet, vagy Dharren nem egy nagy íjkészítő.*
-Esetleg nincs olyan hozzáértő személy a táborban, aki vesszőket készít. És itt nem a kovács személyét ócsárolnám, hanem a tény, hogy Ő maga csak a fém részével foglalkozik, a vessző fa testét más szokta csinálni. De amennyiben tévedek, és a törpe mester maga faragja a vesszőket, úgy természetesen odamegyek, de ha nem, akkor kihez fordulhatnék ez ügyben?
*Közben látja, hogy a büntetést nem ússza meg, nem is várta, tudja jól, hogy a kinek a hosszabb játékba veszít, mert veszítenie kell. Lenéz a gödörbe, magában vállat von és ezt teste követi is. Mivel félmeztelenül van, ezért a ruháihoz és a felszereléséhez odalép, felnyalábolja. Remélhetőleg nem akadályozzák, mert ha igen, akkor reggelre csak egy merev és fagyott hullát találhatnak. Először a cuccait dobja le, majd mivel elég mély a hely, ezért leguggol és elkezd óvatosan ereszkedni, hogy minél kisebb távon kelljen lefelé ugrania. Némi víz azért jó esne ilyen kimerítő futkározás után, de ha nem, akkor nem, nem fog ezen keseregni, majd reményei szerint holnap lesz valami még. Abban azért reménykedik még, hogy az itteni mesterembereknél utólag is lehet fizetni, mert pénze az aztán nincs, amiből meg tudná javíttatni az életeknél is értékesebb vesszőket.*
4465. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 21:53:16
Üzenet elküldve: 2015-02-25 21:53:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Edzés-Kiképzés//
* Az élet már csak ilyen kegyetlen. Valamint Dharren is az, olykor. Szándékosan lő a páros után, és szintén szándékosan lő úgy, hogy jócskán mellé találjanak a nyilai. Az viszont rossz döntés, hogy Trewien nekiáll felkapdosni előtte néhány nyilát és ketté töri őket. Nos. Ő megmondta, hogy ha butaságot fog csinálni, abból büntetés lesz. Márpedig nem sorolhat fel mindent egy "butaság listára, amiért bünti jár" címzetű papírosra, hogy olvassa el szépen, már ha tud. Annyival most még megússza, hogy a kis csele után nem lövi mellkason a fiút, csak a lába elé lő. Trewien már fordul is vissza, hogy a másik irányba fusson. Ugyan már! Csak visszalép párat és lő újra. Rewa meg, hát attól függ, hogy ő is neki látott ilyen butaságokat csinálni. Mára elég lesz, lassan sötétedik. És Trewiennel dolga van. Elszámolni és kiszámolni valója. Elordítja magát, bár Syoud is megtette ezt, mikor ő is észre vette a gyalázatot. Meg Salanel is. *
- Megállj! Mára ennyi volt.
- Trewien, elém!
* A sötét szemű harcos igencsak mogorva képet vág. Türelmesen megvárja, hogy elé álljon a férfi. *
- Éles helyzetben nem rossz ez a taktika. De egy-két nyílvesszőt magadnál is tarthatsz, azzal is lehet szúrni, közelről.
- Na. Mos fogod magad és össze szeded az összes nyílvesszőt, amit kilőttem. Azokat is, amiket buta módon eltörtél. Kint van a kovácsműhely, a kapun kívül. A felszerelést saját pénzedből megjavíttatod. Mivel sötétedik, a kovácsműhelybe holnap mész. Gyerünk, gyűjtögess.
* Indítja útnak a férfit és megvárja, amíg mindent össze nem szed. Tudja, hogy mennyit lőtt el, szóval nem kell spórolni. Azokat el is veszi tőle, megszámolja és magánál tartja. *
- Gyere velem.
* Ridegen viselkedik, egyelőre. Nem is nagyon szokott tombolni. Vagyis már régen tombolt úgy. A Gödör felé tartanak, aminek a szélén meg is állnak. *
- Mivel a korbácsért nem rajongsz, ahogy azt elég határozottan az értésemre adtad, ugrás le.
* Int a Gödör felé, ami mélynek mély, az eséssel túl nagy baja nem lesz. De kimászni nem fog tudni. Na meg fedél is van rajta, a tündérek miatt, hogy ki ne repülhessenek. Rá is segít az ugrásra, ha kell. Ha meg nagyon ódzkodna az ugrástól és a mélységtől, akkor majd a korbáccsal is besegít. *
* Az élet már csak ilyen kegyetlen. Valamint Dharren is az, olykor. Szándékosan lő a páros után, és szintén szándékosan lő úgy, hogy jócskán mellé találjanak a nyilai. Az viszont rossz döntés, hogy Trewien nekiáll felkapdosni előtte néhány nyilát és ketté töri őket. Nos. Ő megmondta, hogy ha butaságot fog csinálni, abból büntetés lesz. Márpedig nem sorolhat fel mindent egy "butaság listára, amiért bünti jár" címzetű papírosra, hogy olvassa el szépen, már ha tud. Annyival most még megússza, hogy a kis csele után nem lövi mellkason a fiút, csak a lába elé lő. Trewien már fordul is vissza, hogy a másik irányba fusson. Ugyan már! Csak visszalép párat és lő újra. Rewa meg, hát attól függ, hogy ő is neki látott ilyen butaságokat csinálni. Mára elég lesz, lassan sötétedik. És Trewiennel dolga van. Elszámolni és kiszámolni valója. Elordítja magát, bár Syoud is megtette ezt, mikor ő is észre vette a gyalázatot. Meg Salanel is. *
- Megállj! Mára ennyi volt.
- Trewien, elém!
* A sötét szemű harcos igencsak mogorva képet vág. Türelmesen megvárja, hogy elé álljon a férfi. *
- Éles helyzetben nem rossz ez a taktika. De egy-két nyílvesszőt magadnál is tarthatsz, azzal is lehet szúrni, közelről.
- Na. Mos fogod magad és össze szeded az összes nyílvesszőt, amit kilőttem. Azokat is, amiket buta módon eltörtél. Kint van a kovácsműhely, a kapun kívül. A felszerelést saját pénzedből megjavíttatod. Mivel sötétedik, a kovácsműhelybe holnap mész. Gyerünk, gyűjtögess.
* Indítja útnak a férfit és megvárja, amíg mindent össze nem szed. Tudja, hogy mennyit lőtt el, szóval nem kell spórolni. Azokat el is veszi tőle, megszámolja és magánál tartja. *
- Gyere velem.
* Ridegen viselkedik, egyelőre. Nem is nagyon szokott tombolni. Vagyis már régen tombolt úgy. A Gödör felé tartanak, aminek a szélén meg is állnak. *
- Mivel a korbácsért nem rajongsz, ahogy azt elég határozottan az értésemre adtad, ugrás le.
* Int a Gödör felé, ami mélynek mély, az eséssel túl nagy baja nem lesz. De kimászni nem fog tudni. Na meg fedél is van rajta, a tündérek miatt, hogy ki ne repülhessenek. Rá is segít az ugrásra, ha kell. Ha meg nagyon ódzkodna az ugrástól és a mélységtől, akkor majd a korbáccsal is besegít. *
4464. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 19:20:54
Üzenet elküldve: 2015-02-25 19:20:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Gabrien //
*Miközben rázúdítja ittléte részleteinek töredékét, figyelgeti a kolosszus arcának rezdüléseit. Látja, hogy figyel és ezt meglehetősen értékeli, hisz alapjáraton nem olyan izgalmas dolgok ezek, főleg nem a varrás folyamata. Bár a lány imádja, ahogy a medvebagoly-fióka gondozását is határozottan megszerette. Az elffel kapcsolatos dolgokat úgy érzi, nem kellene erőltetni és mivel a férfi nem is firtatja, simán továbblapozhat.*
-Nagyon szívesen, de a főzős brigádé az érdem. *Mondja mosolyogva, majd végigpillant a kolosszuson. Oké, hogy hatalmas darab ember, de akkor sincs nyári meleg és Gabrien öltözete meglehetősen hiányos.* -Mondd, nem fázol?
*Ő maga mint szinte mindig, most is viharvert kabátkájában ücsörög és nincs melege. Ettől függetlenül abszolút nem bánja, hogy társa vagy mije ilyen pőrén ül mellette.*
-Mérgezett nyíl? *Kérdez vissza meglepetten, majd elvigyorodik.* -Ezek szerint több kell ahhoz, hogy ledöntsenek a lábadról. De ha valami gond van, szólj a gyógyítónak, ő helyre rak.
*Ezután nem beszél tovább csak figyel, konkrétan issza a kolosszus szavait. Elképzeli a barlangot a rabszolga-kereskedő banditákkal és egészen idilli képet fest elméjében a rabokat felszabadító barbár harcosokról, ki nem hagyva az emberóriást. Ha csak feleannyira jól harcol, mint amit ki lehet nézni belőle, akkor esélye sem volt a banditáknak.
Nem nagyon érti, hogy miért kell Szószátyár úr képét átrendezni, de a lány indokolatlanul szórakoztatónak találja a csak úgy mellékesen megemlített, elméjében megelevenedett jelenetet. Felkacag rajta.*
-Biztos örülni fog neki. Van valami különösebb oka, hogy bemosol neki egyet? *Érdeklődik kedvesen, majd ha megkapta a választ, vagy ha nem, akkor is folytatja párat bólintva.* -Jó ötlet. Talán Kagan is díjazni fogja. Nem biztos, hogy mindenki felvértezve jön hozzá és ha van pár páncél elfekvőben, az csak jó lehet.
*Úgy érzi, lassan megint ideje lesz ránézni a fiókára. Lerta valószínűleg még mindig önkívületi állapotban van a medvebagoly cukiságától, attól viszont nem fog életben maradni. És ha meghal, akkor Kagan megeszi őt reggelire vagy "jó esetben elzavarja". Nincs kedve megint kereskedőket szolgálni.*
*Miközben rázúdítja ittléte részleteinek töredékét, figyelgeti a kolosszus arcának rezdüléseit. Látja, hogy figyel és ezt meglehetősen értékeli, hisz alapjáraton nem olyan izgalmas dolgok ezek, főleg nem a varrás folyamata. Bár a lány imádja, ahogy a medvebagoly-fióka gondozását is határozottan megszerette. Az elffel kapcsolatos dolgokat úgy érzi, nem kellene erőltetni és mivel a férfi nem is firtatja, simán továbblapozhat.*
-Nagyon szívesen, de a főzős brigádé az érdem. *Mondja mosolyogva, majd végigpillant a kolosszuson. Oké, hogy hatalmas darab ember, de akkor sincs nyári meleg és Gabrien öltözete meglehetősen hiányos.* -Mondd, nem fázol?
*Ő maga mint szinte mindig, most is viharvert kabátkájában ücsörög és nincs melege. Ettől függetlenül abszolút nem bánja, hogy társa vagy mije ilyen pőrén ül mellette.*
-Mérgezett nyíl? *Kérdez vissza meglepetten, majd elvigyorodik.* -Ezek szerint több kell ahhoz, hogy ledöntsenek a lábadról. De ha valami gond van, szólj a gyógyítónak, ő helyre rak.
*Ezután nem beszél tovább csak figyel, konkrétan issza a kolosszus szavait. Elképzeli a barlangot a rabszolga-kereskedő banditákkal és egészen idilli képet fest elméjében a rabokat felszabadító barbár harcosokról, ki nem hagyva az emberóriást. Ha csak feleannyira jól harcol, mint amit ki lehet nézni belőle, akkor esélye sem volt a banditáknak.
Nem nagyon érti, hogy miért kell Szószátyár úr képét átrendezni, de a lány indokolatlanul szórakoztatónak találja a csak úgy mellékesen megemlített, elméjében megelevenedett jelenetet. Felkacag rajta.*
-Biztos örülni fog neki. Van valami különösebb oka, hogy bemosol neki egyet? *Érdeklődik kedvesen, majd ha megkapta a választ, vagy ha nem, akkor is folytatja párat bólintva.* -Jó ötlet. Talán Kagan is díjazni fogja. Nem biztos, hogy mindenki felvértezve jön hozzá és ha van pár páncél elfekvőben, az csak jó lehet.
*Úgy érzi, lassan megint ideje lesz ránézni a fiókára. Lerta valószínűleg még mindig önkívületi állapotban van a medvebagoly cukiságától, attól viszont nem fog életben maradni. És ha meghal, akkor Kagan megeszi őt reggelire vagy "jó esetben elzavarja". Nincs kedve megint kereskedőket szolgálni.*
4463. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 09:20:12
Üzenet elküldve: 2015-02-25 09:20:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Edzés-Kiképzés//
*Néhány métert megtesz Dharren mellett futólépésben, aztán azonban úgy dönt, hogy kiszáll a mókából és egyelőre megfigyelőként marad a helyszínen. Az "öreg vagyok én már ehhez" felkiáltás ugyan túlzás lenne az ő szájából, de az biztos, hogy most valahogy nincs kedve Dharren nyilait kerülgetni. Ehelyett inkább szemügyre veszi a két gyakorlatozót, a taktikájukat, mozgásukat és fejben már jegyzetel is egy-egy rövid jellemzést a párosról. Egész ügyesen kerülgetik az őrségparancsnok nyilait, bár az is biztos, hogy Dharren kispórolja a pontosságot lövéseiből. Ez csak felmérés, nem áll szándékában kinyírni a két újoncot, főleg, ha még ígéretesek is.*
-Ezt nem kellett volna.
*Szisszen fel és csóválja meg a fejét, amikor Trewien elkezdi törögetni a nyílvesszőket. Kétségtelen, hogy okos húzás és jó védekező taktika, viszont az is biztos, hogy ha Salanel nyilaival tenné ezt, akkor válaszul a félvér a srác gerincoszlopát törné ketté. Egy íjász számára nincs szentebb dolog, mint a fegyvere és bizony, az utóbbi időben nem osztogatják ingyen a nyílvesszőket.*
*Néhány métert megtesz Dharren mellett futólépésben, aztán azonban úgy dönt, hogy kiszáll a mókából és egyelőre megfigyelőként marad a helyszínen. Az "öreg vagyok én már ehhez" felkiáltás ugyan túlzás lenne az ő szájából, de az biztos, hogy most valahogy nincs kedve Dharren nyilait kerülgetni. Ehelyett inkább szemügyre veszi a két gyakorlatozót, a taktikájukat, mozgásukat és fejben már jegyzetel is egy-egy rövid jellemzést a párosról. Egész ügyesen kerülgetik az őrségparancsnok nyilait, bár az is biztos, hogy Dharren kispórolja a pontosságot lövéseiből. Ez csak felmérés, nem áll szándékában kinyírni a két újoncot, főleg, ha még ígéretesek is.*
-Ezt nem kellett volna.
*Szisszen fel és csóválja meg a fejét, amikor Trewien elkezdi törögetni a nyílvesszőket. Kétségtelen, hogy okos húzás és jó védekező taktika, viszont az is biztos, hogy ha Salanel nyilaival tenné ezt, akkor válaszul a félvér a srác gerincoszlopát törné ketté. Egy íjász számára nincs szentebb dolog, mint a fegyvere és bizony, az utóbbi időben nem osztogatják ingyen a nyílvesszőket.*
4462. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 08:55:16
Üzenet elküldve: 2015-02-25 08:55:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Janemita //
*Nem kívánt ő senkit felnyársalni, bár vannak rossz tapasztalatai ebben a témában. Janemitát meg főleg nem, tekintve, hogy milyen jól bánik vele és még enni is hozott. Csak hát az az álom...
Miközben módszeresen pusztítja a sültet, figyelmesen hallgatja a lány beszámolóját a tábori életről és azokról a dolgokról, amiket elvégzett. Örömmel hallja, milyen jól sikerült beilleszkednie és megtalálnia a helyét a Thargarodok között, s nem csak egyszerűen helyet találnia, de fontos feladatokat is, melyekkel valóban segítségére lehet a törzsnek.
Érdeklődve hallgatja a medvebagolyfiókáról szóló történetet, amire most egy druida vigyáz, a hajfonásos résznél kicsit összeszalad a hószín szemöldök, de nem szól semmit. De a furcsa fejfedő és a kifordítható köpeny is érdekli.
Igazán jó hallgatóságnak bizonyul, s bár szó szerint biztosan nem tudná visszaidézni a hallottakat, mégis figyel Jane szavaira. Mire a kócos lány befejezi a beszámolóját, addigra végez is mindennel. A ragus tálat a kenyér végével törli tisztára, majd maga mellé teszi, jobb híján a földre a kiürült tálakat és megtörli a kezét egy arra használatos kendőben.
Kissé előredől, könyökeit megtámasztja a térdein, kezeit összefűzi maga előtt, úgy fordul szembe a felé forduló lánnyal.*
- Nagyon köszönöm.
*Mondja halkan, őszinte mosollyal és mosolya csak szélesedik a kérést hallva.*
- Egy mérgezett nyíl-szerűség, de a méreg nem hatott. Legalábbis nem úgy, ahogy azt a banditák elképzelték.
*Hagyja, hogy Jane megérintse a seb helyét, ami még kissé viszket és talán vörös is, de majd elmúlik. Amit ő tudott, megtett érte, kitisztította, mostantól a testén múlik, mikorra húzza össze a sebet.*
- A küldetés? Nem volt túlságosan veszélyes, és ha engem kérdezel, akkor sikeres sem.
*Kezd bele a beszámolóba. Nincs tisztában vele, mennyit mondhatna el, de nem igazán érdekli, most kettesben vannak és nem gondolja, hogy a kócos lány túl pletykás lenne.*
- Egy barlangot találtunk, tele rabszolga-kereskedőkkel, meg pár szerencsétlen rabszolgával. Gyorsan végeztünk velük, a rabokat meg szélnek eresztettük. Aztán megtaláltuk a Thargarodok sírhelyét, de kiderült, hogy az, aki előttünk ott járt, az a Brennus, vagy ki, már kifosztotta és a fontosabb ereklyéket már elhozta. Úgyhogy szinte a semmiért kockáztattunk.
*A pókokat kihagyja, azok nem voltak veszélyesek, ahogy a mesebeli erdőről, meg a felhőről se beszél, mert azokat maga se hiszi igazán, pedig ő a saját napszín szemeivel látta.*
- Körülbelül ennyi az egész, de arra jó volt legalább, hogy megismerjek pár arcot a táborból.
*Fejezi be egy halovány, fáradt mosollyal a beszámolót, majd pár szívdobbanásnyi ideig gondolkodik, mielőtt kiböki.*
- Szerintem holnap beszélek a főnökkel, miután bevertem Khan képét, hogy szedjük össze a páncélosokat, kár volna hagyni, hogy ocsú közé keveredjenek. Lehetne kezdeni valamit velük.
*Rántja meg alig láthatóan széles vállait. Furcsa, de éppen az álom adta neki az ötletet.*
*Nem kívánt ő senkit felnyársalni, bár vannak rossz tapasztalatai ebben a témában. Janemitát meg főleg nem, tekintve, hogy milyen jól bánik vele és még enni is hozott. Csak hát az az álom...
Miközben módszeresen pusztítja a sültet, figyelmesen hallgatja a lány beszámolóját a tábori életről és azokról a dolgokról, amiket elvégzett. Örömmel hallja, milyen jól sikerült beilleszkednie és megtalálnia a helyét a Thargarodok között, s nem csak egyszerűen helyet találnia, de fontos feladatokat is, melyekkel valóban segítségére lehet a törzsnek.
Érdeklődve hallgatja a medvebagolyfiókáról szóló történetet, amire most egy druida vigyáz, a hajfonásos résznél kicsit összeszalad a hószín szemöldök, de nem szól semmit. De a furcsa fejfedő és a kifordítható köpeny is érdekli.
Igazán jó hallgatóságnak bizonyul, s bár szó szerint biztosan nem tudná visszaidézni a hallottakat, mégis figyel Jane szavaira. Mire a kócos lány befejezi a beszámolóját, addigra végez is mindennel. A ragus tálat a kenyér végével törli tisztára, majd maga mellé teszi, jobb híján a földre a kiürült tálakat és megtörli a kezét egy arra használatos kendőben.
Kissé előredől, könyökeit megtámasztja a térdein, kezeit összefűzi maga előtt, úgy fordul szembe a felé forduló lánnyal.*
- Nagyon köszönöm.
*Mondja halkan, őszinte mosollyal és mosolya csak szélesedik a kérést hallva.*
- Egy mérgezett nyíl-szerűség, de a méreg nem hatott. Legalábbis nem úgy, ahogy azt a banditák elképzelték.
*Hagyja, hogy Jane megérintse a seb helyét, ami még kissé viszket és talán vörös is, de majd elmúlik. Amit ő tudott, megtett érte, kitisztította, mostantól a testén múlik, mikorra húzza össze a sebet.*
- A küldetés? Nem volt túlságosan veszélyes, és ha engem kérdezel, akkor sikeres sem.
*Kezd bele a beszámolóba. Nincs tisztában vele, mennyit mondhatna el, de nem igazán érdekli, most kettesben vannak és nem gondolja, hogy a kócos lány túl pletykás lenne.*
- Egy barlangot találtunk, tele rabszolga-kereskedőkkel, meg pár szerencsétlen rabszolgával. Gyorsan végeztünk velük, a rabokat meg szélnek eresztettük. Aztán megtaláltuk a Thargarodok sírhelyét, de kiderült, hogy az, aki előttünk ott járt, az a Brennus, vagy ki, már kifosztotta és a fontosabb ereklyéket már elhozta. Úgyhogy szinte a semmiért kockáztattunk.
*A pókokat kihagyja, azok nem voltak veszélyesek, ahogy a mesebeli erdőről, meg a felhőről se beszél, mert azokat maga se hiszi igazán, pedig ő a saját napszín szemeivel látta.*
- Körülbelül ennyi az egész, de arra jó volt legalább, hogy megismerjek pár arcot a táborból.
*Fejezi be egy halovány, fáradt mosollyal a beszámolót, majd pár szívdobbanásnyi ideig gondolkodik, mielőtt kiböki.*
- Szerintem holnap beszélek a főnökkel, miután bevertem Khan képét, hogy szedjük össze a páncélosokat, kár volna hagyni, hogy ocsú közé keveredjenek. Lehetne kezdeni valamit velük.
*Rántja meg alig láthatóan széles vállait. Furcsa, de éppen az álom adta neki az ötletet.*
4461. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2015-02-25 07:44:18
Üzenet elküldve: 2015-02-25 07:44:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Gabrien //
*Megtörik a mozdulatsor, amikor az alvó kolosszus tudata visszatér a sátor belsejébe és Etheához hasonlóan első dolga a lehetséges veszélyforrás keresése. Ácsorog egy kicsit az ételt tartogatva, nehogy véletlenül felnyársalják, próbál ártalmatlannak látszani így egész törékeny valójában, amíg Gabrien felismeri.
~Talán nem kellene erőltetni az úrfis dolgot.~ Gondolata mosolyt csal arcára, majd ha a kolosszus leengedi a tőrt, folytatja útját a férfi felé.*
-Ugyan. *Legyint.* -Megesik az ilyesmi.
*Átadja zsákmányát az emberóriásnak, és élve a lehetőséggel, lecsüccsen mellé az ágyra. Saját meglátása szerint nem olyan pici sátor ez, mint a táboron kívüliek, de ha olyan is lenne, az sem okozna nekik problémát tapasztalatai szerint.*
-Minden, persze. *Feleli, majd csicseregni kezd, amíg a kolosszus estebédjével van elfoglalva. Kimerítően mesél a medvebagolyfiókáról, hogy mit eszik, hogy a tojás még nem kelt ki, hogy egy druida vigyáz most rájuk ha minden igaz. Syoud hajának befonásáról is beszél, körülményeiről kevésbé. Mesél még legutóbb varrt furcsa fejfedőről is keveset és hogy jó ötletnek tartja a kifordítható köpenyt. Nincsenek illúziói, tudja, hogy nem érdeklik túlzottan ezek az információk, de legalább ez betart addig, amíg Gabrien befejezi az evést. Ha a férfi félretette a tányért, a lehetőségekhez mérten szembefordul vele, hogy ő is kérdezhessen.*
-De inkább te mesélj. Mondj el mindent a küldetésről! *Ha a kolosszus hagyja, akkor megérinti a kis sebhelyet az arcán.* -Ezt mi okozta?
*Kíváncsian pillant rá várva a beszámolót, ami biztos, hogy végtelenszer érdekesebb, mint bármi más.
Ő is kezd beletörődni megbélyegzettségébe, hiába ragaszkodik függetlenségéhez, ha a látszat arcul csapja elképzeléseit. Elfogadja, hogy a kolosszus kísérőjeként tetszelegjen, bár még mindig nem hiszi el, hogy rá van szüksége egy nemes származású lovagnak, de a férfi őszinte mosolyát látva nincs kedve tovább kételkedni. Tudja, hogy ez nem olyan, amit csak úgy osztogatnak, mint a nyílvesszőt a kiképzőtisztek, hanem ritka kincsnek minősül.*
*Megtörik a mozdulatsor, amikor az alvó kolosszus tudata visszatér a sátor belsejébe és Etheához hasonlóan első dolga a lehetséges veszélyforrás keresése. Ácsorog egy kicsit az ételt tartogatva, nehogy véletlenül felnyársalják, próbál ártalmatlannak látszani így egész törékeny valójában, amíg Gabrien felismeri.
~Talán nem kellene erőltetni az úrfis dolgot.~ Gondolata mosolyt csal arcára, majd ha a kolosszus leengedi a tőrt, folytatja útját a férfi felé.*
-Ugyan. *Legyint.* -Megesik az ilyesmi.
*Átadja zsákmányát az emberóriásnak, és élve a lehetőséggel, lecsüccsen mellé az ágyra. Saját meglátása szerint nem olyan pici sátor ez, mint a táboron kívüliek, de ha olyan is lenne, az sem okozna nekik problémát tapasztalatai szerint.*
-Minden, persze. *Feleli, majd csicseregni kezd, amíg a kolosszus estebédjével van elfoglalva. Kimerítően mesél a medvebagolyfiókáról, hogy mit eszik, hogy a tojás még nem kelt ki, hogy egy druida vigyáz most rájuk ha minden igaz. Syoud hajának befonásáról is beszél, körülményeiről kevésbé. Mesél még legutóbb varrt furcsa fejfedőről is keveset és hogy jó ötletnek tartja a kifordítható köpenyt. Nincsenek illúziói, tudja, hogy nem érdeklik túlzottan ezek az információk, de legalább ez betart addig, amíg Gabrien befejezi az evést. Ha a férfi félretette a tányért, a lehetőségekhez mérten szembefordul vele, hogy ő is kérdezhessen.*
-De inkább te mesélj. Mondj el mindent a küldetésről! *Ha a kolosszus hagyja, akkor megérinti a kis sebhelyet az arcán.* -Ezt mi okozta?
*Kíváncsian pillant rá várva a beszámolót, ami biztos, hogy végtelenszer érdekesebb, mint bármi más.
Ő is kezd beletörődni megbélyegzettségébe, hiába ragaszkodik függetlenségéhez, ha a látszat arcul csapja elképzeléseit. Elfogadja, hogy a kolosszus kísérőjeként tetszelegjen, bár még mindig nem hiszi el, hogy rá van szüksége egy nemes származású lovagnak, de a férfi őszinte mosolyát látva nincs kedve tovább kételkedni. Tudja, hogy ez nem olyan, amit csak úgy osztogatnak, mint a nyílvesszőt a kiképzőtisztek, hanem ritka kincsnek minősül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094