// Lovagok hajnala //
*Sokban nem tévedett, amikor úgy gondolta, hogy Letrionnak újra az írásban/írással szerzett tudásához kell nyúlnia. A kért dolgok közül egyet biztosan azonosítani tud, azon maga is jelen volt három másikkal együtt. A vadászati naplóról pedig úgy gondolja, hogy egyszerű számvetés csak, egyike azon formális elemeknek amelyek megkülönbztetnek egy jól működő és szervezett rendet egy csürhétől. Megfordult már többször is a zsoldos fejében, és mostmegint előfurakszik annak gondolata, hogy egy átszerveződés kellős közepén találta a thargodarokat.
Figyelmét hosszasan mégsem tudja lehorgonyozni emellett, mert most éri felismerés arról, ami ez idáig nyugtalanította. Többek közt a "hű lovagjaim" kifejezés hallatán.*
~ Kagan az. Feszült, ingerült? Dühös? ~
*Bármelyik igaz lehet, jobb módot pedig arra, hogy kérdezés és színvallás nélkül megtudjon, nem ismer, minthogy szisztematikusan kizárja a lehetőségeket. Eleddig nem tudna példát idézni arra, hogy a nem megfelelő egyének előtt úgy vállaljon fel valamit, ha amazokat az nem érintette. Ennek nyomán teljesen mindegy, hogy végeredményben mi feszegeti ketrecét odabent, tárgya vagy Letrion, vagy ő maga lesz. És ennél a pontnál már várja egy név is a zsoldost, noha egyelőre nem több gyanításnál, egy hétpróbás gazember megérzésénél.*
~ Isurii. ~
*A felhívást nem mulasztja el teljesíteni, bár nem kronológia szerint halad benne, így a szívet rejtő csomagot még nem fedi fel Kagannak.*
- Xiltyn uraság megérkezett a Dwirinthalenekhez és Moonxylwery asszony megkapta jókívánságaid, vezér. Ezt követően a Pegazusba tértünk, hogy ott szálljunk meg a találkozó megestéig. De sem a Tyregas nevű, sem a másik nem jött el. - *Eddig csak saját színezete szerint ismételte el nagyjából azt, amit Letriontól is hallhatott Kagan, ám mostantól óvatos léptekkel kell tovább haladnia. Kezd mind biztosabb lenni abban, hogy azért kérte fel külön számadásra a vezér, mert van olyasmi, amiben Letrionnak nem volt része és ebbe a halmazba csak a thargodar lány tartozik.
Arcjátékban felveszi a versenyt Kagannal és állja az első férfi hideg tüzű tekintetét is, pedig ismeri jól a leckét, ami "éhes" ragadozókról szól.*
- Húgod, Isurii megkeresett minket Artheniorban. Ránk is talált a Pegazusban, ahol vacsoránk alatt kitért egy érdekes témára. Ő valahogy úgy fogalmazott, hogy: "hatalmat akarok. Olyat, amilyet a bátyám oldalán nem kaphatok meg". - *Itt egy sóhajtással kénytelen megszabadulni kétségeitől, mert amit ezt követően mondani fog, vagy megmenekedését jelenti, vagy utolsó evilági szavai lesznek élőként.*
- Mivel említést nem tett az ellenkezőjéről, úgy kezeltem, hogy saját szakállára akar dolgozni. Elmondtam, hogy naponta kétszáz tallérért a szolgálatára leszek. Nem számított, elfogadja-e vagy sem, mert ha nem kötünk kontraktust csak igazolást nyer feltételezésem, hogy külön ösvényen jár. Ha mégis kifizetett volna, akkor rajta tarthatom a szemem és eléd tárhatom evidenciaként. - *Sokan tartották már ostobának Khant, és vannak élethelyzetek, ahol ezért kifejezetten hálás is szokott lenni. A mostani nem az.*
- Mindazonáltal, ha vezéri utasításra járt volna el, mi végre a kitalált történet? Csapdaállítással senki el nem fogja nyerni. Nem csak a sajátomat, másét sem. De hogy befejezzem a történetet is: feltételeim közlése után Isurii hozzátette, hogy majd a bátyjának is mondjam ugyanezt el. Itt vagyok Kagan, és elmondom amit tőlem hallani akartál. Abból a szemszögből, ahol én álltam. - *Döntsön a Hrallh teljhatalmú ura, újfent.*
~ Ne hívj lovagnak, amíg nem tartasz rá érdemesnek. ~