//Gödör//
- Szóval iszogatsz, hát rendben. Eddig nem láttam szükségét, de most már állandó őrtársat kapsz tündérke. Vacsora után majd kapsz némi kenyeret, vizet meg majd csak akkor, ha már nagyon kell.
* Az anyját méltató szövegrészt sem engedi el a füle mellette. De hát nem tehet róla a tündérke, hogy őt ezzel nem hergeli fel. *
- Na, ismerted anyámat? Apám mesélte, hogy áldott jó asszony volt szegény, minden marhán segített. Mert ő már csak ilyen jólelkű volt. Szerette is az öregem, mert minden hozzád hasonló marhától elcsórta az erszényét.
* Leguggol a Gödör szélére és onnan hallgatja végig a többi marhaságot, amit "arról" az éjszakáról hord most össze a tündérke. *
- Hát nem is tudom tündérke. Józanabb voltam akkor, mint te. Az rémlik, hogy te végighánytad az egészet, minden kiontott orkbél láttán megálltál és könnyítettél magadon.
* Részletekre emlékszik csak, olyan kusza volt az egész. Fiatal volt még, a vezérnél is fiatalabb pár évvel. Nem volt olyan erős, mint egy ork, de erejét mindig fürgeséggel pótolta. Mentette, amit lehetett. A Szellemjáró alakja is felrémlik előtte, nem tudja hogyan és miért. Nem is baj. Az akkori zűrzavar miatt esélye sem volt arra, hogy az egész kitisztuljon a fejében. Nem lehetett ott ő sem mindenhol egyszerre, mások elbeszélését is meghallgatta már, ő is hozzá tette a magáét. *
- A te pofád kisimítja az alkohol, az enyém meg fáradt attól, hogy őrségparancsnok vagyok. Tudod, ez olyasmi, amit rád nem fognak bízni soha, mert nem lehet megbízni benned. Rumot meg nem kapsz.
* Feláll, megoldja nadrágját és az egyik résen át meglocsolja a Gödröt, hogy ne legyen olyan száraz a tündér környezete. S miután végzett dolgával, odébb áll. Előbb visszatér a tűzhöz, ahol a lóhullával kezdnek el lassan foglalatoskodni. *
- Valian fogoly, s mint olyan, a Gödörben a helye. Kiengedni tilos. Kenyeret kaphat majd, ha mindenki megvacsorázott. Vizet majd azután valamivel később. Alkohol egy csepp sem kerülhet le hozzá. Ez az én parancsom és aki megszegi, az huszonötöt kap a hátára a kilencfarkúval. Kagan és Isurri visszatért a táborba, a vezér a kapunál, a húga pedig a lovaikkal foglalatoskodik. Intézzétek el addig a munka véresebb részét, hogy minél előbb lehessen nyugodtan enni.
* Észreveszi a fickót, aki lovagfélének mondta magát és aki a lovát itt intézte el a kapujuk előtt. *
- Jól hallottam, hogy Rantinrod a neved és amolyan harcosféle vagy? Dharren vagyok, az őrségparancsnok.
* A válasz mondjuk most mindegy, mert a célra így is, úgy is megfelelő. De ő is bemutatkozik legalább. *
- Gyere velem, van egy feladatod.
* Egy tányérba pakol a fickónak füstölt húst és kenyeret, amit a kezébe nyom. *
- Ezt megeheted addig, amíg őrködsz. A Gödörben egy tündér fickó ücsörög, mert sok van a rovásán, amúgy a törzsünk tagja. Sajnos. A dolgod csak annyi, hogy leülsz a Gödörnél, vagy állhatsz is, ahogy jól esik és ezt megeszed.
- A tündérrel nem beszélhetsz.
- Bármit is mond, azt hagyd figyelmen kívül.
- Enni és inni nem kaphat senki mástól, csak tőlem, vagy attól a várandós elftől, akit a tűznél láttál. Alkoholt sem kaphat, megértetted?
- Rajtam kívül két személy van a táborban, aki a közelébe jöhet és beszélhet vele. Az egyikük a vezérünk, őt már ismered. A másik a Szellemjáró, őt a hat ujjáról fogod könnyen felismerni, de talán láttad őt fent állni a Gyilokjárón.
- Ez egészen addig érvényben marad, amíg a vezér nem dönt erről másként.
* A Gödörhöz érve még egyszer leszól a tündérnek. *
- Kaptál társaságot tündérke. Ne próbálkozz semmivel, parancsot kapott és Kagan is visszatért a táborba. Sejtheted mennyire örül annak, hogy megtagadtad a parancsát és engedély nélkül hagytad el a tábort, s nem tértél vissza időben.
* Otthagyja őket kettecskén és elindul végre a kapu felé. *