Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 140 (2781. - 2800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2800. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-06 20:47:26
Üzenet elküldve: 2014-08-06 20:47:26
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó!!! - Hrallh torony//
* Dharren hamar elviharzik a tábor másik irányába a kapuhoz. Nem irigyli a férfit azért, mert ő az őrség parancsnoka. Sok futkosással, melóval jár ez. Csendesen figyeli a falon túli világot, mikor Harath töri meg a csendet. *
- A napokban még egy hatalmas skorpió szörnnyel, a Nassiky-vel harcoltunk. Lefejtem a mérgéből és egy csepp a kezemre esett. Te is ott voltál amúgy, tegnap értünk csak vissza a táborba. Valamikor este, vagy hajnalban üthetted meg a fejed.
* A sebet azért nem mutatja meg. Problémás lenne levenni a kötést és bekötni újra, főleg úgy, hogy másfelé kell figyelnie. De a seb így is csúnya. Pedig csak egy csepp volt az a méreg. *
- Igen. Nemrégiben szinte egymás után érkeztek a népek és csatlakozni kívántak a törzshöz, vagy csak menedéket kértek. A kapu előtti kis sátortábor azért van, hogy aki csak meg akar pihenni, azt ott tegye, ne a falainkon belül. A felállított sátrak közül választhatnak egyet és ott maradhatnak egy éjszakát, vagy pár napot. Cserébe néhány aranyért ugye, és némi élelmet is kaphatnak, szintén aranyért. Viszont a falak biztonságában vannak és mivel az őrség állandó, így még nagyobb biztonságban érezhették magukat azok, akik itt pihentek meg.
* Meséli el ennek történetét, majd újabb, hosszúra nyúlt csend következik. Harath is lelép és a kapu irányába siet. *
- Menj, én maradok itt és figyelek.
* A kürt az hozzá kerül, bár a törzs jeleit még nem ismeri. De azért ha hosszan belefúj, azt csak észre veszi valaki. Mondjuk csak akkor tesz ilyet, ha valami gond adódna. Harath pedig sietősen távozik, de léptein látja, hogy még nem tiszta a járása. Biztosan a zúzódásai miatt. *
* Dharren hamar elviharzik a tábor másik irányába a kapuhoz. Nem irigyli a férfit azért, mert ő az őrség parancsnoka. Sok futkosással, melóval jár ez. Csendesen figyeli a falon túli világot, mikor Harath töri meg a csendet. *
- A napokban még egy hatalmas skorpió szörnnyel, a Nassiky-vel harcoltunk. Lefejtem a mérgéből és egy csepp a kezemre esett. Te is ott voltál amúgy, tegnap értünk csak vissza a táborba. Valamikor este, vagy hajnalban üthetted meg a fejed.
* A sebet azért nem mutatja meg. Problémás lenne levenni a kötést és bekötni újra, főleg úgy, hogy másfelé kell figyelnie. De a seb így is csúnya. Pedig csak egy csepp volt az a méreg. *
- Igen. Nemrégiben szinte egymás után érkeztek a népek és csatlakozni kívántak a törzshöz, vagy csak menedéket kértek. A kapu előtti kis sátortábor azért van, hogy aki csak meg akar pihenni, azt ott tegye, ne a falainkon belül. A felállított sátrak közül választhatnak egyet és ott maradhatnak egy éjszakát, vagy pár napot. Cserébe néhány aranyért ugye, és némi élelmet is kaphatnak, szintén aranyért. Viszont a falak biztonságában vannak és mivel az őrség állandó, így még nagyobb biztonságban érezhették magukat azok, akik itt pihentek meg.
* Meséli el ennek történetét, majd újabb, hosszúra nyúlt csend következik. Harath is lelép és a kapu irányába siet. *
- Menj, én maradok itt és figyelek.
* A kürt az hozzá kerül, bár a törzs jeleit még nem ismeri. De azért ha hosszan belefúj, azt csak észre veszi valaki. Mondjuk csak akkor tesz ilyet, ha valami gond adódna. Harath pedig sietősen távozik, de léptein látja, hogy még nem tiszta a járása. Biztosan a zúzódásai miatt. *
2799. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-05 19:47:52
Üzenet elküldve: 2014-08-05 19:47:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó!!! - Hrallh toronyból Kapuhoz//
*De hangja már csak Dharren hűlt helyét találja, a torony immár csak az őrszemeké marad. Hovatovább ahogy telik-múlik az idő, úgy érik benne a gondolat, hogy valami nincs rendjén. Ha tudná, hogy odalent a kapunál egy zöldbőrű van soraikban, és ő, mint bennfentes is erre a következtetésre jut, hamarabb szánná el magát. De így egy kicsit még időzik gondolatainak és persze állítólagos szeretőjének társaságában.*
-Megsérültél.
*Konstatálja a lány kezére utalva, mintegy mellékesen. De hogy mikor fedezte fel ezt, vagy miért is jelenti ki, igazából lényegtelen. Annál inkább, hogy a toronyból belátható terepen semmiféle mozgás nem látható. Hacsak ugyebár a falakon kívüli sátortábor mozgolódását nem tekinti annak. De feltételezi, hiszen nem ismeri még Amon Ruadh felépítését, azok ott megtűrtek, semmiképp nem egy ostromló sereg hevenyészett tábora. Azért rákérdez.*
-Innen védve vagyunk, azok ott pedig megtűrt kívülállók.
*Sorolja mutogatva a sziklafalat, a felkanyargó szerpentines ösvényt, és a kaput. Természetesen kiigazítást, jó esetben helyeslést vár cserébe, hogy annak fényében dönthessen mielőbb. Ha ezt megkapja, úgy az elf felé fordul.*
-Shauri, elszólít a kürt szava. De a Szellemekre mondom, beszélünk majd.
*Néz közben a nőstény szemébe. De sietős dolga lévén a következő pillanatban már ott sincs, úgy robog le a kapu felé, mintha nem is lenne fején kötés, s nem tündökölne fehér turbán kobakján. Noha mozgása közben még érzi olykor a zúzódásokat, véraláfutásokat, nagyobb baja nem lévén megingathatatlanul halad, mígnem a szerzetesbe és egy óriásba nem botlik.*
-Hóó! Ne oly hevesen!
*Kapja el a beszéd fontos részét, miszerint bontani akarnának.*
-Más az, hogy felkészülten várjuk a támadást, és más, ha farkast kiáltunk.
*Okítja a túlbuzgó tagokat vagy nem tagokat. Hiszen a Keményöklűt sem ismeri igazán, hát még a nagyfiút.*
-Csak módjával, ne rontsátok le az egész hegyet!
*Toldja még meg, hogy értsék is mire gondol pontosan. De mindezt szinte futtában teszi, hisz célja az őrségparancsnok, rangidős tiszt, ki most a tábor életét, létét felügyeli. Talán még a Szellemjárót is ott találja. Azt már tudja, hogy a vezér és húga elhagyta az otthon biztos menedékét, no és mások is. Így a törpék és óriások, kiknek kilétét Hrothgaarra és a Wiegar fivérekre teszi. Ja és persze valami földműves, állattenyésztő paraszt párosra, kikről még csak hallomása van, így őket, mindenképp leírhatónak tekint. Hiszen első és legfontosabb a Thargodar vér, aztán a Szellemekkel táncoló és a törzs minden más tagjának védelme, biztonsága. Minden más másod vagy harmadlagos csupán. Csakúgy, mint saját élete persze.*
*De hangja már csak Dharren hűlt helyét találja, a torony immár csak az őrszemeké marad. Hovatovább ahogy telik-múlik az idő, úgy érik benne a gondolat, hogy valami nincs rendjén. Ha tudná, hogy odalent a kapunál egy zöldbőrű van soraikban, és ő, mint bennfentes is erre a következtetésre jut, hamarabb szánná el magát. De így egy kicsit még időzik gondolatainak és persze állítólagos szeretőjének társaságában.*
-Megsérültél.
*Konstatálja a lány kezére utalva, mintegy mellékesen. De hogy mikor fedezte fel ezt, vagy miért is jelenti ki, igazából lényegtelen. Annál inkább, hogy a toronyból belátható terepen semmiféle mozgás nem látható. Hacsak ugyebár a falakon kívüli sátortábor mozgolódását nem tekinti annak. De feltételezi, hiszen nem ismeri még Amon Ruadh felépítését, azok ott megtűrtek, semmiképp nem egy ostromló sereg hevenyészett tábora. Azért rákérdez.*
-Innen védve vagyunk, azok ott pedig megtűrt kívülállók.
*Sorolja mutogatva a sziklafalat, a felkanyargó szerpentines ösvényt, és a kaput. Természetesen kiigazítást, jó esetben helyeslést vár cserébe, hogy annak fényében dönthessen mielőbb. Ha ezt megkapja, úgy az elf felé fordul.*
-Shauri, elszólít a kürt szava. De a Szellemekre mondom, beszélünk majd.
*Néz közben a nőstény szemébe. De sietős dolga lévén a következő pillanatban már ott sincs, úgy robog le a kapu felé, mintha nem is lenne fején kötés, s nem tündökölne fehér turbán kobakján. Noha mozgása közben még érzi olykor a zúzódásokat, véraláfutásokat, nagyobb baja nem lévén megingathatatlanul halad, mígnem a szerzetesbe és egy óriásba nem botlik.*
-Hóó! Ne oly hevesen!
*Kapja el a beszéd fontos részét, miszerint bontani akarnának.*
-Más az, hogy felkészülten várjuk a támadást, és más, ha farkast kiáltunk.
*Okítja a túlbuzgó tagokat vagy nem tagokat. Hiszen a Keményöklűt sem ismeri igazán, hát még a nagyfiút.*
-Csak módjával, ne rontsátok le az egész hegyet!
*Toldja még meg, hogy értsék is mire gondol pontosan. De mindezt szinte futtában teszi, hisz célja az őrségparancsnok, rangidős tiszt, ki most a tábor életét, létét felügyeli. Talán még a Szellemjárót is ott találja. Azt már tudja, hogy a vezér és húga elhagyta az otthon biztos menedékét, no és mások is. Így a törpék és óriások, kiknek kilétét Hrothgaarra és a Wiegar fivérekre teszi. Ja és persze valami földműves, állattenyésztő paraszt párosra, kikről még csak hallomása van, így őket, mindenképp leírhatónak tekint. Hiszen első és legfontosabb a Thargodar vér, aztán a Szellemekkel táncoló és a törzs minden más tagjának védelme, biztonsága. Minden más másod vagy harmadlagos csupán. Csakúgy, mint saját élete persze.*
2798. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-05 19:22:43
Üzenet elküldve: 2014-08-05 19:22:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Munka, Riadó, kapunál majd táborban//
- Rendben. * Biccent Dharrennek, és már indul is el, lelki szemei előtt látja hogy rohan fel a posztjára a fehér démon, Nymira. Még le sem ért, Azil már óriás termetével mellettük is terem, és az őrségparancsnokot szóltja meg, de Kramlaf próbál hamarabb reagálni. *
- Azil, itt nincs ránk szükség. A parancs, felkészülni a kapu eltorlaszolására. Tehát fára van szükségünk, dúcolni. * Mondja, és már el is haladt az óriás mellett, aki hamar be tudja érni, a műhely, ház felé mennek, amit még ő húzott fel, legalábbis segítkezett benne. Amikor odaér megáll és Azilra néz. *
- Ostromra kell készülnünk, és arra, hogy be akarják törni a kaput, tehát keresztfák kellenek, és gerendák kitámasztani. Néhány szög sem ártana a te méretedben, és súlyok. Kalapácsok. Remélem érted amit mondok. Nem vagyok ennek a mestere. * Mondja miközben hozzádől a ház falának és felnéz az óriásra, aki enyhén izzadhat, elvégre akkora testet cipelni, és dolgozott is, amit Kramlaf észrevesz, megpróbálja felismerni ami nem is nehéz, egy bölcső. Egy bölcső? Ilyen gyorsan telne az idő, Chiari mindjárt megszülne? Áh nem is foglalkozik vele inkább, elvégre ha veszélyben az erőd akkor az az első. *
- Na Azil, van erre alkalmas fád, vagy szétbontunk valamit? * Teszi fel a kérdést pár másodperc gondolkodás után. *
- Rendben. * Biccent Dharrennek, és már indul is el, lelki szemei előtt látja hogy rohan fel a posztjára a fehér démon, Nymira. Még le sem ért, Azil már óriás termetével mellettük is terem, és az őrségparancsnokot szóltja meg, de Kramlaf próbál hamarabb reagálni. *
- Azil, itt nincs ránk szükség. A parancs, felkészülni a kapu eltorlaszolására. Tehát fára van szükségünk, dúcolni. * Mondja, és már el is haladt az óriás mellett, aki hamar be tudja érni, a műhely, ház felé mennek, amit még ő húzott fel, legalábbis segítkezett benne. Amikor odaér megáll és Azilra néz. *
- Ostromra kell készülnünk, és arra, hogy be akarják törni a kaput, tehát keresztfák kellenek, és gerendák kitámasztani. Néhány szög sem ártana a te méretedben, és súlyok. Kalapácsok. Remélem érted amit mondok. Nem vagyok ennek a mestere. * Mondja miközben hozzádől a ház falának és felnéz az óriásra, aki enyhén izzadhat, elvégre akkora testet cipelni, és dolgozott is, amit Kramlaf észrevesz, megpróbálja felismerni ami nem is nehéz, egy bölcső. Egy bölcső? Ilyen gyorsan telne az idő, Chiari mindjárt megszülne? Áh nem is foglalkozik vele inkább, elvégre ha veszélyben az erőd akkor az az első. *
- Na Azil, van erre alkalmas fád, vagy szétbontunk valamit? * Teszi fel a kérdést pár másodperc gondolkodás után. *
2797. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-05 12:13:59
Üzenet elküldve: 2014-08-05 12:13:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Munka, Riadó//
*Mivel más nincs, Azil kibújik a sátorból és elindul a műhelye felé. Szívesen elkésziti a bölcsőt, és ez a felismerés nagyon meglepi. Nem hitte volna, a családja halála után, hogy még egyszer ilyesmit fog csinálni. Mikor odaér, gyorsan felméri, hogy mennyi fája van, mert szeretne magának is ágyat csinálni. Sajnos kevés az előkészített anyag, viszont rönk még van két darab. Az óriás előveszi a szükséges eszközöket, majd legyalulja és méretre vágja a rönköket. Elsőnek az ágya készül el, hisz azt egyszerűbb megcsinálni. A bölcsőnek csak azután kezd neki, hogy az ágy bekerült a hálófülkébe. Elsőnek a lábak készülnek el, ezeket úgy csinálja meg, hogy lehessen majd ringatni benne a babát. Ezután jön maga a keret. Minden darabot gondosan legyalul, ellenőriz. A nap egyre csak halad pályáján, és Azil csupán akkor áll meg, amikor megérzi a készülő ebéd illatát. Még mielőtt félbe hagyja a munkát, az elkészült részeket gondosan lelakkozza, majd kiteszi a napra megszáradni. Legalábbis így tervezi, ám törekvéseit a felharsanó riadó szakítja félbe. Gyorsan leteszi a szerszámokat, felkap egy fejszét, és a kapuhoz rohan. Tekintete az őrségparancsnokot keresi, majd ha megtalálja, meg is szólítja.*
-Mi történt? Segíthetek valamit?-
*Kérdezi, s ha kell, mozdul is azonnal.*
*Mivel más nincs, Azil kibújik a sátorból és elindul a műhelye felé. Szívesen elkésziti a bölcsőt, és ez a felismerés nagyon meglepi. Nem hitte volna, a családja halála után, hogy még egyszer ilyesmit fog csinálni. Mikor odaér, gyorsan felméri, hogy mennyi fája van, mert szeretne magának is ágyat csinálni. Sajnos kevés az előkészített anyag, viszont rönk még van két darab. Az óriás előveszi a szükséges eszközöket, majd legyalulja és méretre vágja a rönköket. Elsőnek az ágya készül el, hisz azt egyszerűbb megcsinálni. A bölcsőnek csak azután kezd neki, hogy az ágy bekerült a hálófülkébe. Elsőnek a lábak készülnek el, ezeket úgy csinálja meg, hogy lehessen majd ringatni benne a babát. Ezután jön maga a keret. Minden darabot gondosan legyalul, ellenőriz. A nap egyre csak halad pályáján, és Azil csupán akkor áll meg, amikor megérzi a készülő ebéd illatát. Még mielőtt félbe hagyja a munkát, az elkészült részeket gondosan lelakkozza, majd kiteszi a napra megszáradni. Legalábbis így tervezi, ám törekvéseit a felharsanó riadó szakítja félbe. Gyorsan leteszi a szerszámokat, felkap egy fejszét, és a kapuhoz rohan. Tekintete az őrségparancsnokot keresi, majd ha megtalálja, meg is szólítja.*
-Mi történt? Segíthetek valamit?-
*Kérdezi, s ha kell, mozdul is azonnal.*
2796. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-05 06:40:43
Üzenet elküldve: 2014-08-05 06:40:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó!!! - Hrallh torony//
*Ismeretlen az épület, így kénytelen a többiekre hagyatkozni. Szerencsére Dharren vezeti, csak követnie kell, s könnyedén felérnek a toronyba. Onnan kémleli a terepet, mit szeme sosem látott még. Csodás kilátás, szép táj bontakozik ki előtte. Máskor romantikus naplemente vagy napfelkelte csodálására alkalmas lenne, de most a kürt hangja és leginkább mögöttes jelentése rondít bele ebbe.
Az őrparancsnok gyorsan felvázolt jelentését emésztgeti és elraktározza a lenti terep viszonyait, jellegzetesebb pontjait. Ahogy a kaput is betájolja, de sehol egy ork.*
-Értem.
*Konstatálja és jelzi a férfinek, hovatovább neki volna egy ötlete.*
-Derítsük ki a hang eredetét. Felderítőnek jelentkezem.
*Szól még, mielőtt amaz leviharzana a kapuhoz. Így vagy úgy átveszi a kürtöt az elf kezéből, a sietségben összeér kezük, s szemét a nőstényére emeli. A riadó óta most először, és bizonytalanság csillog mélyükön. Hovatovább mégis melegség költözik tekintetébe, legalábbis a harci tűz uralta kemény pillantása megenyhülni látszik egy pillanatra.
Felvetése ellenére nem cselekszik másképp, mint azt jelenlegi vezetője megadta. Tudja jól, a parancskövetés hiánya fejetlenséget szül. Az pedig káoszhoz vezet és az aztán vereségbe és halálba torkollik.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.05 06:42:55
*Ismeretlen az épület, így kénytelen a többiekre hagyatkozni. Szerencsére Dharren vezeti, csak követnie kell, s könnyedén felérnek a toronyba. Onnan kémleli a terepet, mit szeme sosem látott még. Csodás kilátás, szép táj bontakozik ki előtte. Máskor romantikus naplemente vagy napfelkelte csodálására alkalmas lenne, de most a kürt hangja és leginkább mögöttes jelentése rondít bele ebbe.
Az őrparancsnok gyorsan felvázolt jelentését emésztgeti és elraktározza a lenti terep viszonyait, jellegzetesebb pontjait. Ahogy a kaput is betájolja, de sehol egy ork.*
-Értem.
*Konstatálja és jelzi a férfinek, hovatovább neki volna egy ötlete.*
-Derítsük ki a hang eredetét. Felderítőnek jelentkezem.
*Szól még, mielőtt amaz leviharzana a kapuhoz. Így vagy úgy átveszi a kürtöt az elf kezéből, a sietségben összeér kezük, s szemét a nőstényére emeli. A riadó óta most először, és bizonytalanság csillog mélyükön. Hovatovább mégis melegség költözik tekintetébe, legalábbis a harci tűz uralta kemény pillantása megenyhülni látszik egy pillanatra.
Felvetése ellenére nem cselekszik másképp, mint azt jelenlegi vezetője megadta. Tudja jól, a parancskövetés hiánya fejetlenséget szül. Az pedig káoszhoz vezet és az aztán vereségbe és halálba torkollik.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.05 06:42:55
2795. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-04 23:28:48
Üzenet elküldve: 2014-08-04 23:28:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó! - Kapu közelében//
*Ő is hallja a kürtszót. Először azt hiszi, hogy csak rosszul hallotta, de a többiek reakciójából ítélve baj van és mások is hallották a kürtszót. ~Pont mosr támadják meg a falut, mikor se Kagan, se a húga, se a Szellemjaró nincs itt? ~ egyből Dharrenre gondol, aki valószínűleg itt a legnagyobb rangú. Pár másodperc múlva elő is jön a fehérhajú Nym, ki Dharren parancsát hozza. Kívülről hangokat hall, melyek új érkezőknek tűnnek. Ezzel most nem törődve felveszi sisakját is, hogy ne legyen útban, majd a kapu közelébe megy, hogy saját testével védhesse, ha kell. Megteszi, ami elsőként eszébe jut tehát. Ha közben külön parancsot is kap, abban az esetben azt teljesíti (amennyiben teljesíteni tudja), ha nem kap feladatot marad ott egyelőre. *
*Ő is hallja a kürtszót. Először azt hiszi, hogy csak rosszul hallotta, de a többiek reakciójából ítélve baj van és mások is hallották a kürtszót. ~Pont mosr támadják meg a falut, mikor se Kagan, se a húga, se a Szellemjaró nincs itt? ~ egyből Dharrenre gondol, aki valószínűleg itt a legnagyobb rangú. Pár másodperc múlva elő is jön a fehérhajú Nym, ki Dharren parancsát hozza. Kívülről hangokat hall, melyek új érkezőknek tűnnek. Ezzel most nem törődve felveszi sisakját is, hogy ne legyen útban, majd a kapu közelébe megy, hogy saját testével védhesse, ha kell. Megteszi, ami elsőként eszébe jut tehát. Ha közben külön parancsot is kap, abban az esetben azt teljesíti (amennyiben teljesíteni tudja), ha nem kap feladatot marad ott egyelőre. *
2794. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-04 20:40:51
Üzenet elküldve: 2014-08-04 20:40:51
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó!!! - Hrallh torony//
* Ezt a ledöbbentséget nem lehet megjátszani, Harath tényleg nem emlékszik rá. Szavakkal nem tudja meggyőzni, esélye csak annyi van, hogy kis idővel majd eszébe jutnak a dolgok. Mesélne még, de kürtszó hasít a levegőben és Harath felismeri azt, nem sokra rá pedig Dharren is előtűnik, határozott parancsokat kiáltva feléjük. Felpattan és kis kitérővel siet utánuk a toronyba. Felkapja íját és tegezét és mivel már elég ideje van a táborban, tudja, hogy hol van a másik kürt, amivel könnyebben tudnak jelezni egymásnak a tábor két végén, mintha kiabálnának vagy rohangálnának. Ezekkel felszerelkezve követi a másik két férfit a toronyba és a kürtöt Harath kezébe nyomja. Ő jobban tudja, hogy mikor milyen jelet kell megfújni majd. *
- Ez legyen akkor nálad.
* Ő majd marad Harath mellett, hogy az újakon kiigazodjon. Lepillant sérült kezére és elhúzza a száját. Ha muszáj, meg tudja feszíteni az íját, de akkor a méregtől felmart seb megreped és még nehezebben fog gyógyulni. De kardja is itt van azért, csak azzal nem valami erős. Most arany szemei a falon túli területet pásztázzák, hogy semmi se kerülje el figyelmét. *
* Ezt a ledöbbentséget nem lehet megjátszani, Harath tényleg nem emlékszik rá. Szavakkal nem tudja meggyőzni, esélye csak annyi van, hogy kis idővel majd eszébe jutnak a dolgok. Mesélne még, de kürtszó hasít a levegőben és Harath felismeri azt, nem sokra rá pedig Dharren is előtűnik, határozott parancsokat kiáltva feléjük. Felpattan és kis kitérővel siet utánuk a toronyba. Felkapja íját és tegezét és mivel már elég ideje van a táborban, tudja, hogy hol van a másik kürt, amivel könnyebben tudnak jelezni egymásnak a tábor két végén, mintha kiabálnának vagy rohangálnának. Ezekkel felszerelkezve követi a másik két férfit a toronyba és a kürtöt Harath kezébe nyomja. Ő jobban tudja, hogy mikor milyen jelet kell megfújni majd. *
- Ez legyen akkor nálad.
* Ő majd marad Harath mellett, hogy az újakon kiigazodjon. Lepillant sérült kezére és elhúzza a száját. Ha muszáj, meg tudja feszíteni az íját, de akkor a méregtől felmart seb megreped és még nehezebben fog gyógyulni. De kardja is itt van azért, csak azzal nem valami erős. Most arany szemei a falon túli területet pásztázzák, hogy semmi se kerülje el figyelmét. *
2793. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-04 19:21:52
Üzenet elküldve: 2014-08-04 19:21:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó!!! - Hrallh torony//
* Nem tud igazán mit mondani a szép arcúnak, s ideje sincs már rá igazán, mert kürtszót hall és futtában érkezik a Hrallh tornyába, ordibálva kiadva a parancsot, majd saját kürtjüket is megfújva. De onnan fentről nem lát semmit, ami ellenségre utalna, csupán a tejesembert és a parasztot, akik visszafelé tartanak. Közben Harath is felér mellé, és Shauri is itt van már valahol. *
- Semmit, ami ork lenne. Van két emberünk, Learon, ő állatokkal foglalkozik, meg sajtokat készít, és egy Trodd nevű, aki amolyan parasztféle. Kimentek nemrég az állatokkal, legeltetni. Rolko, Hrothgaar és Mirakh is elhagyta az erődöt, még estefelé, de vannak még velük törpék és egy óriás nőstény is. Reggel Kagan és Isurri ment el, a Kikötőbe. Kagan parancsa az, hogy este senkit sem engedhetünk vissza a táborba. Ezt majd elmesélem, hogy miért. Maradjatok itt, Harath, számítok rád. Shauri majd segít abban, hogy kik az új tagok a törzsben. Megnézem a kapunál mi a helyzet. Meglátjuk mi lesz. Az orkoktól úgy tudtuk, már megszabadultunk. Aztán megjött Brennus, sérülten, majd Yarrod is, és Mirakh, aki Brennus nyomait követte. Ő mondta, hogy látott egy ork csapatot. Lehet hogy nyomunkra akadtak azok a zöld dögök. Legyetek résen. Használd a kürtöt Harath, ha van valami.
* Lesiet a toronyból és átrohan a táboron. Szerencsére annyit mászkált fel és le a gyilokjárón az elmúlt időben, hogy edzésben van. Megnézi, innen mi a helyzet. *
* Nem tud igazán mit mondani a szép arcúnak, s ideje sincs már rá igazán, mert kürtszót hall és futtában érkezik a Hrallh tornyába, ordibálva kiadva a parancsot, majd saját kürtjüket is megfújva. De onnan fentről nem lát semmit, ami ellenségre utalna, csupán a tejesembert és a parasztot, akik visszafelé tartanak. Közben Harath is felér mellé, és Shauri is itt van már valahol. *
- Semmit, ami ork lenne. Van két emberünk, Learon, ő állatokkal foglalkozik, meg sajtokat készít, és egy Trodd nevű, aki amolyan parasztféle. Kimentek nemrég az állatokkal, legeltetni. Rolko, Hrothgaar és Mirakh is elhagyta az erődöt, még estefelé, de vannak még velük törpék és egy óriás nőstény is. Reggel Kagan és Isurri ment el, a Kikötőbe. Kagan parancsa az, hogy este senkit sem engedhetünk vissza a táborba. Ezt majd elmesélem, hogy miért. Maradjatok itt, Harath, számítok rád. Shauri majd segít abban, hogy kik az új tagok a törzsben. Megnézem a kapunál mi a helyzet. Meglátjuk mi lesz. Az orkoktól úgy tudtuk, már megszabadultunk. Aztán megjött Brennus, sérülten, majd Yarrod is, és Mirakh, aki Brennus nyomait követte. Ő mondta, hogy látott egy ork csapatot. Lehet hogy nyomunkra akadtak azok a zöld dögök. Legyetek résen. Használd a kürtöt Harath, ha van valami.
* Lesiet a toronyból és átrohan a táboron. Szerencsére annyit mászkált fel és le a gyilokjárón az elmúlt időben, hogy edzésben van. Megnézi, innen mi a helyzet. *
2792. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-03 19:12:25
Üzenet elküldve: 2014-08-03 19:12:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Riadó!!!//
*Szavai hallgatást eredményeznek, mint ahogy sejtette, hogy valami ilyesmi lesz a reakció. Valami hatodik érzéke súgja neki, hogy viszonyuk több, mint egyszerű törzsi társaké. De emlékeiben hiába kutat a szép arc, igéző szemek után, üresség és csak megannyi kérdés jussa. Végül a lány töri meg a csendet, nehéz szavak hagyják el ajkait. Olykor felszalad szemöldöke, még szemei is kikerekednek mondandójára.*
~Megerőszakoltuk egymást?! Szeretőm?~
*Ismétli magában, ahogy a másik nevét is ízlelgeti egy darabig. De semmi. Sem neve, sem lénye nem ismerős számára, noha mintha megmozdulna valami lelkében hangjára. De arcáról süt a szomorú értetlenség, mely jelzésértékű lehet Shauri számára.*
-Azt mondod?
*Kérdez vissza, de szavába vág a kürt hangja, mely úgy dübörög végig a hegyen, mintha korbáccsal vágnának végig rajta magán. Felpattan, és fegyveréért nyúl. Szerencséje, hogy magával hozta mikor kijött a gyógyítói sátorból. Vértben és persze kötéssel fején, de harcképes. Tekintetében élénk tűz gyúl, ahogy izmai megfeszülnek, noha még érzi az esés fájdalmát porcikáiban. De itt és most a riadó az egyetlen épkézláb válaszreakció megfelelni az ork kürt szavára.*
-Fegyverbe! Ork kürt!
*Csattan hangja még mielőtt Dharren sátra feltárulna, és az őrparancsnok kiléphetne. Így számára már csak egy biccentés a felelet, és követi a férfiút.*
-Jer, kövess Shauri!
*Szólítja meg hát az elf nőstényt, hangjában a várható harc keltette izgalommal, és egyfajta csak neki szóló felhanggal. Merthogy hisz neki, miért ne tenné, habár emlékei teljes sötétségbe burkolóznak még. Ellenben a gyűlölt zöldbőrűek kürtjének utált zengése elevenébe markol. Számára a múlt és jelen ilyen formában kel egybe. Újra ott érzi magát, hol emlékei foszlányai abbamaradnak, ott a Lihanechi-tónál, kegyetlen és vérgőzös harcok hevében. Íját kapja kézbe, tegezét megigazítja, lövésre készen tartja. Kardja hüvelyében derekán, könnyedén kiránthatja.
És most Dharrent követi, lévén nincs a helyzet magaslatán, noha épp a toronyból kémlel majd le, belátva igencsak jól a környéket. Sejtelme sincs merre jár Kagan, Isu vagy Lea, hányan és pontosan kikből is áll a védelem ereje. A Kapu védelmét, ha jól hallotta ki Salanel és Akheel fogja ellátni azzal a fickóval, ki állítólag neki köszönheti nevét a törzsben. Kalapácsöklű Kramlaf, ha jól emlékszik. Két erős és teljes jogú megbízható harcos. A kapu innen nézve erős, és áthatolhatatlan sánc. Baj nem lehet.*
-Láttok valamit?
*Fordul az élesebb szemű íjászokhoz, kikben az elf vér nálánál bővebben csörgedez, így jó eséllyel észrevesznek majd olyasmit, amit ő nem, hát még Dharren.*
-Orkok erre? Még mindig vagy megint?
*Kérdez közben Dharrentől, de szemét le nem véve a terepről, hátha kiszúrhat valamit.*
*Szavai hallgatást eredményeznek, mint ahogy sejtette, hogy valami ilyesmi lesz a reakció. Valami hatodik érzéke súgja neki, hogy viszonyuk több, mint egyszerű törzsi társaké. De emlékeiben hiába kutat a szép arc, igéző szemek után, üresség és csak megannyi kérdés jussa. Végül a lány töri meg a csendet, nehéz szavak hagyják el ajkait. Olykor felszalad szemöldöke, még szemei is kikerekednek mondandójára.*
~Megerőszakoltuk egymást?! Szeretőm?~
*Ismétli magában, ahogy a másik nevét is ízlelgeti egy darabig. De semmi. Sem neve, sem lénye nem ismerős számára, noha mintha megmozdulna valami lelkében hangjára. De arcáról süt a szomorú értetlenség, mely jelzésértékű lehet Shauri számára.*
-Azt mondod?
*Kérdez vissza, de szavába vág a kürt hangja, mely úgy dübörög végig a hegyen, mintha korbáccsal vágnának végig rajta magán. Felpattan, és fegyveréért nyúl. Szerencséje, hogy magával hozta mikor kijött a gyógyítói sátorból. Vértben és persze kötéssel fején, de harcképes. Tekintetében élénk tűz gyúl, ahogy izmai megfeszülnek, noha még érzi az esés fájdalmát porcikáiban. De itt és most a riadó az egyetlen épkézláb válaszreakció megfelelni az ork kürt szavára.*
-Fegyverbe! Ork kürt!
*Csattan hangja még mielőtt Dharren sátra feltárulna, és az őrparancsnok kiléphetne. Így számára már csak egy biccentés a felelet, és követi a férfiút.*
-Jer, kövess Shauri!
*Szólítja meg hát az elf nőstényt, hangjában a várható harc keltette izgalommal, és egyfajta csak neki szóló felhanggal. Merthogy hisz neki, miért ne tenné, habár emlékei teljes sötétségbe burkolóznak még. Ellenben a gyűlölt zöldbőrűek kürtjének utált zengése elevenébe markol. Számára a múlt és jelen ilyen formában kel egybe. Újra ott érzi magát, hol emlékei foszlányai abbamaradnak, ott a Lihanechi-tónál, kegyetlen és vérgőzös harcok hevében. Íját kapja kézbe, tegezét megigazítja, lövésre készen tartja. Kardja hüvelyében derekán, könnyedén kiránthatja.
És most Dharrent követi, lévén nincs a helyzet magaslatán, noha épp a toronyból kémlel majd le, belátva igencsak jól a környéket. Sejtelme sincs merre jár Kagan, Isu vagy Lea, hányan és pontosan kikből is áll a védelem ereje. A Kapu védelmét, ha jól hallotta ki Salanel és Akheel fogja ellátni azzal a fickóval, ki állítólag neki köszönheti nevét a törzsben. Kalapácsöklű Kramlaf, ha jól emlékszik. Két erős és teljes jogú megbízható harcos. A kapu innen nézve erős, és áthatolhatatlan sánc. Baj nem lehet.*
-Láttok valamit?
*Fordul az élesebb szemű íjászokhoz, kikben az elf vér nálánál bővebben csörgedez, így jó eséllyel észrevesznek majd olyasmit, amit ő nem, hát még Dharren.*
-Orkok erre? Még mindig vagy megint?
*Kérdez közben Dharrentől, de szemét le nem véve a terepről, hátha kiszúrhat valamit.*
2791. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-03 16:31:28
Üzenet elküldve: 2014-08-03 16:31:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Dharren - majd Riadó//
- Eleget segítettél már eddig is, nem zaklathatlak folyton kérésekkel! Ami viszont a honvágyat illeti... *egy pillanatra elhallgat. Tekintete újra komorabbá vágyik. Mint aki vívódik saját magával, úgy tűnhet mások szemében. Kézmozdulatai is lassulnak, finomodnak ez időre, majd észbe kapva újra hozzákezd az erőteljesebb nyomkodásnak.*
- Tudod idővel már fel sem tűnik, olyan természetessé válik az érzés. És ki tudja, talán már le is mondtak rólam, oly régóta vagyok távol *mosolyodik el, majd figyelmét inkább Dharrennek szenteli, elvégre azért van itt, hogy némiképp jobb kedvre derítse. Ezt nagyban meghiúsítják a hallottak. Nem éppen egy átlagos panaszkodásra számított, így érthető is csalódottsága. Nem mond ezzel kapcsolatban semmit. Nincs mit mondania. Ha nem akarja elmondani a férfi, akkor nincs mit tenni. Talán majd ha később rákérdez, vagy úgy hozza a helyzet. Nem tudni, sokáig pedig nem is tud ezen gondolkozni, mert szokatlan hangra lesznek figyelmesek mindketten.
Nymira felkapja fejét, a következő pillanatban pedig már az őrparancsnokra emeli tekintetét, nem értve, hogy mi történik. Felkel ő is, amint feleszmél. Ez nagyjából akkorra tehető, mikorra a férfi nagyjából befejezi mondandóját. Az utolsó szavakat már a sátor bejáratánál állva hallgatja végig. Minden idegszála a hallottakra összpontosít, hogy még csak véletlen se felejtsen el semmit. ~Ork kürtszó a Hrallh felől, Salanel, Akheel, Kramlaf maradjon a kapunál, szem kinyit, száj befog.~ ismétli el magában is, majd bólint, jelezve, hogy tudomásul vette. Ne szól egyetlen szót sem, teljesen felesleges lenne. Arra most egyébként sincs idő. Amint kikecmereg a ponyva alól, futva indul a kapu felé, hogy mihamarabb átadhassa az utasításokat. Közben azért még hallja Dharren hívószavát, mit a többiek felé intéz. Némiképp figyel is arra, hogy kik is fognak vele tartani, hogy tudja tájékoztatni azt, akit esetleg kell.*
- Eleget segítettél már eddig is, nem zaklathatlak folyton kérésekkel! Ami viszont a honvágyat illeti... *egy pillanatra elhallgat. Tekintete újra komorabbá vágyik. Mint aki vívódik saját magával, úgy tűnhet mások szemében. Kézmozdulatai is lassulnak, finomodnak ez időre, majd észbe kapva újra hozzákezd az erőteljesebb nyomkodásnak.*
- Tudod idővel már fel sem tűnik, olyan természetessé válik az érzés. És ki tudja, talán már le is mondtak rólam, oly régóta vagyok távol *mosolyodik el, majd figyelmét inkább Dharrennek szenteli, elvégre azért van itt, hogy némiképp jobb kedvre derítse. Ezt nagyban meghiúsítják a hallottak. Nem éppen egy átlagos panaszkodásra számított, így érthető is csalódottsága. Nem mond ezzel kapcsolatban semmit. Nincs mit mondania. Ha nem akarja elmondani a férfi, akkor nincs mit tenni. Talán majd ha később rákérdez, vagy úgy hozza a helyzet. Nem tudni, sokáig pedig nem is tud ezen gondolkozni, mert szokatlan hangra lesznek figyelmesek mindketten.
Nymira felkapja fejét, a következő pillanatban pedig már az őrparancsnokra emeli tekintetét, nem értve, hogy mi történik. Felkel ő is, amint feleszmél. Ez nagyjából akkorra tehető, mikorra a férfi nagyjából befejezi mondandóját. Az utolsó szavakat már a sátor bejáratánál állva hallgatja végig. Minden idegszála a hallottakra összpontosít, hogy még csak véletlen se felejtsen el semmit. ~Ork kürtszó a Hrallh felől, Salanel, Akheel, Kramlaf maradjon a kapunál, szem kinyit, száj befog.~ ismétli el magában is, majd bólint, jelezve, hogy tudomásul vette. Ne szól egyetlen szót sem, teljesen felesleges lenne. Arra most egyébként sincs idő. Amint kikecmereg a ponyva alól, futva indul a kapu felé, hogy mihamarabb átadhassa az utasításokat. Közben azért még hallja Dharren hívószavát, mit a többiek felé intéz. Némiképp figyel is arra, hogy kik is fognak vele tartani, hogy tudja tájékoztatni azt, akit esetleg kell.*
2790. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-03 15:55:21
Üzenet elküldve: 2014-08-03 15:55:21
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nymira - majd Riadó//
* Tehát a szép arcúnak kell átvenni majd az apja helyét a törzsben. Érti már, tanulni jött, hogy jó vezér legyen belőle. Ez azért sokat változtat a leányzó, hm, fekvésén. *
- Értem. Ha bármiben tudok segíteni, ne félj szólni róla. Legyen az ébresztés, vagy bármi más. Biztosan honvágyad van már, várnak rád és hasonlók.
* Úgy tűnhet az egész, mintha gyorsan meg akarna szabadulni a lány jelenlététől. Valahol ez így igaz is, csak az indok nem olyan egyszerű. Beszélni sem tud róla, éppen ezért. Inkább csak az általánosságokat sorolja, mintha panaszkodna egy kicsit.*
- Áh, csak a szokásos. Az őrségparancsnok mindig éber, mindig figyel és így tovább, és így tovább. Idejét se tudom már, mikor pihentem át egy egész napot.
* A mulatságokról nem is beszélve. De Nymira nem merülhet el teljesen a dolgában, ahogy az ő izmait sem érik még el teljesen a lány erős mozdulatai. Igen messzire van még attól, hogy egy akárcsak egy kicsit is fellazuljanak. Amúgy is egy tömbbe kötött izmai megfeszülnek, mikor meghallja a kürt hangját. Ismerős a ritmus, a hang. Izmai felhúzzák ültéből és már ingét kapja magára és másik vértjét kezdi el felölteni magára, miközben határozott parancsokkal látja el a lányt. *
- Siess a kapuhoz! Vidd a hír, hogy a Hrallh felől ork kűrt szól. Fegyverbe mindenki. Salanel, Akheel és Kramlaf maradjon a kapunál és nyissák ki a szemüket és fogják be a szájukat.
* Míg ezt elhadarja, fémlapokkal erősített bőrvértjét felvette magára. Kardját csatolja fel magára, íját, tegezét a vállára akasztja. Alkarvédőit kötve hagyja el a sátrat és teli tüdőből adja ki a további ukázt. *
- Elenyel, Harath, Shauri! Emeljétek a seggetek és irány a Hrallh tornya, utánam!
* A két elf jobban lát, mint ő, főleg így nappal. Velük nagyobb esélye van arra, hogy meglát valami lényegeset is. Még ha Shauri a karja miatt nem használható, na de mire tartják Elenyelt? Harath meg csak a fejét ütötte be, mozogni és lőni attól még tud. Nem kell sok idő és felér a toronyba, hogy onnan nézve szét keresse az ellenséget, aki a kürtöt megfújta. A kapu zárva, erről az oldalról nem támadhatnak. Meg kell erősíteni a kaput és most lenne igazán jó, ha minden óriás a táborban lenne. Ijesztő gondolat fut át elméjén. Az óriások csapata? Kagan? Reméli nem visszatérőben vannak társai és a vezér. Hogy nem futnak az ellenség kezei közzé. Biztos ami biztos, kürt szava zeng: riadó! *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.03 15:55:41
* Tehát a szép arcúnak kell átvenni majd az apja helyét a törzsben. Érti már, tanulni jött, hogy jó vezér legyen belőle. Ez azért sokat változtat a leányzó, hm, fekvésén. *
- Értem. Ha bármiben tudok segíteni, ne félj szólni róla. Legyen az ébresztés, vagy bármi más. Biztosan honvágyad van már, várnak rád és hasonlók.
* Úgy tűnhet az egész, mintha gyorsan meg akarna szabadulni a lány jelenlététől. Valahol ez így igaz is, csak az indok nem olyan egyszerű. Beszélni sem tud róla, éppen ezért. Inkább csak az általánosságokat sorolja, mintha panaszkodna egy kicsit.*
- Áh, csak a szokásos. Az őrségparancsnok mindig éber, mindig figyel és így tovább, és így tovább. Idejét se tudom már, mikor pihentem át egy egész napot.
* A mulatságokról nem is beszélve. De Nymira nem merülhet el teljesen a dolgában, ahogy az ő izmait sem érik még el teljesen a lány erős mozdulatai. Igen messzire van még attól, hogy egy akárcsak egy kicsit is fellazuljanak. Amúgy is egy tömbbe kötött izmai megfeszülnek, mikor meghallja a kürt hangját. Ismerős a ritmus, a hang. Izmai felhúzzák ültéből és már ingét kapja magára és másik vértjét kezdi el felölteni magára, miközben határozott parancsokkal látja el a lányt. *
- Siess a kapuhoz! Vidd a hír, hogy a Hrallh felől ork kűrt szól. Fegyverbe mindenki. Salanel, Akheel és Kramlaf maradjon a kapunál és nyissák ki a szemüket és fogják be a szájukat.
* Míg ezt elhadarja, fémlapokkal erősített bőrvértjét felvette magára. Kardját csatolja fel magára, íját, tegezét a vállára akasztja. Alkarvédőit kötve hagyja el a sátrat és teli tüdőből adja ki a további ukázt. *
- Elenyel, Harath, Shauri! Emeljétek a seggetek és irány a Hrallh tornya, utánam!
* A két elf jobban lát, mint ő, főleg így nappal. Velük nagyobb esélye van arra, hogy meglát valami lényegeset is. Még ha Shauri a karja miatt nem használható, na de mire tartják Elenyelt? Harath meg csak a fejét ütötte be, mozogni és lőni attól még tud. Nem kell sok idő és felér a toronyba, hogy onnan nézve szét keresse az ellenséget, aki a kürtöt megfújta. A kapu zárva, erről az oldalról nem támadhatnak. Meg kell erősíteni a kaput és most lenne igazán jó, ha minden óriás a táborban lenne. Ijesztő gondolat fut át elméjén. Az óriások csapata? Kagan? Reméli nem visszatérőben vannak társai és a vezér. Hogy nem futnak az ellenség kezei közzé. Biztos ami biztos, kürt szava zeng: riadó! *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.03 15:55:41
2789. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-03 14:46:41
Üzenet elküldve: 2014-08-03 14:46:41
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Hogy Harath mennyire lehet a Szellemek kegyeltje, azt nem tudja. De az biztos, hogy ez nem válasz arra a kérdésére, hogy miért van bekötve a feje. Sem arra, hogy hol volt este. Agyilag azért nem teljesen szőke nő, és elf is, látja, mennyire feszeng a fenekén a férfi, mikor megszólítja. Épp ezért értetlenül néz vissza rá, főleg azután, hogy megkérdezi, mióta van itt. Hiszen Harath tudja ezt jól, szinte napra pontosan. Még akkor is, ha nem rögtön szúrták ki egymást maguknak. Pár perc eltelik azért, mire kiköt egy lehetséges megoldásnál. És, ki tudja miért, erősen ajánlja, hogy a férfi most nem bohóckodik vele. *
- Ezek szerint beüthetted a fejed és nem emlékszel arra, mikor érkeztem hozzátok. És arra sem emlékszel, hogy kevés híján megerőszakoltuk egymást egy este, a nagy ünnepség előtt, a sátrak között. A nevem Shauri Sethi Ishani, és mondhatni a szeretőd vagyok. Nem rabszolga, de még nem is a törzs teljes jogú tagja, a beavatási szertartás még nem történt meg. Íjász vagyok.
* Na, most majd kiderül, hogy erre miként reagál a férfi? És a sejtései is beigazolódnak majd, hogy valóban elfelejtette az elmúlt heteket, vagy még annál is többet? *
- Ezek szerint beüthetted a fejed és nem emlékszel arra, mikor érkeztem hozzátok. És arra sem emlékszel, hogy kevés híján megerőszakoltuk egymást egy este, a nagy ünnepség előtt, a sátrak között. A nevem Shauri Sethi Ishani, és mondhatni a szeretőd vagyok. Nem rabszolga, de még nem is a törzs teljes jogú tagja, a beavatási szertartás még nem történt meg. Íjász vagyok.
* Na, most majd kiderül, hogy erre miként reagál a férfi? És a sejtései is beigazolódnak majd, hogy valóban elfelejtette az elmúlt heteket, vagy még annál is többet? *
2788. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-02 22:05:45
Üzenet elküldve: 2014-08-02 22:05:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Dharren//
*Szerencsére nincs szükség sok noszogatásra. Még jó, elvégre minél kevesebb ideig tart, annál kevesebben figyelnek fel az egészre. Amint a sátorba érnek és kiadja az utasításokat, táskájához lép, mi a fekhellyel ellentétes oldalon van. Leguggolva mellé máris kotorászni kezd, hogy elővegyen egy olyan tégelyt, mint amilyet este át is adott, hogy azzal kezében induljon meg a férfi felé. A kérdés hallatára megtorpan Dharren mellett. Arca komorságba vonul néhány pillanatra, még száját is elhúzza, majd egyszerűen megrázza fejét.*
- Fogalmam sincs. Lehet több hónap, de több év is. Attól függ, mikor érzem úgy, hogy készen állok átvenni atyám helyét. Vagy attól, hogy mikor érzik úgy, hogy szükség van rám. Na meg persze Kagantól is, elvégre az ő engedélyével vagyok itt *mondandója közben letérdel a másik mögé. A kenőcsöt egy gyors mozdulattal kinyitja, majd ujjait bele is mártja, hogy két tenyerét összedörzsölve kellőképp szét is kenje kezein a krémet. Mikor ezzel megvan, lassú mozdulatokkal simít végig az erős vállakon, először csak méricskélve az ott dagadó izmokat.*
- Elárulod, hogy mi nyomaszt? A tegnap megmutatott morcos ábrázatod sem volt olyan komor, mint az iménti *árulja el, hogy miből is gondolja, hogy valami nincs rendjén. Közben hozzálát a masszázshoz is. Először gyengédebben, majd egyre erősebben nyomkodja a férfi vállait. Amint a szavak elhagyják ajkait, elcsendesedik. Vár, amennyit úgy érzi, muszáj. Várja a választ, vagy legalábbis valamiféle reakciót, amiből ki tud indulni. Persze nem kötelező válaszolni. Nem erőltetne ilyesmit, annak elvégre semmi haszna. Ezért is vannak most itt, ahelyett, hogy mindenki előtt rákérdezett volna a dolgokra. Így sokkal egyszerűbb elkerülni a válaszadást, mint a sokaság előtt.*
*Szerencsére nincs szükség sok noszogatásra. Még jó, elvégre minél kevesebb ideig tart, annál kevesebben figyelnek fel az egészre. Amint a sátorba érnek és kiadja az utasításokat, táskájához lép, mi a fekhellyel ellentétes oldalon van. Leguggolva mellé máris kotorászni kezd, hogy elővegyen egy olyan tégelyt, mint amilyet este át is adott, hogy azzal kezében induljon meg a férfi felé. A kérdés hallatára megtorpan Dharren mellett. Arca komorságba vonul néhány pillanatra, még száját is elhúzza, majd egyszerűen megrázza fejét.*
- Fogalmam sincs. Lehet több hónap, de több év is. Attól függ, mikor érzem úgy, hogy készen állok átvenni atyám helyét. Vagy attól, hogy mikor érzik úgy, hogy szükség van rám. Na meg persze Kagantól is, elvégre az ő engedélyével vagyok itt *mondandója közben letérdel a másik mögé. A kenőcsöt egy gyors mozdulattal kinyitja, majd ujjait bele is mártja, hogy két tenyerét összedörzsölve kellőképp szét is kenje kezein a krémet. Mikor ezzel megvan, lassú mozdulatokkal simít végig az erős vállakon, először csak méricskélve az ott dagadó izmokat.*
- Elárulod, hogy mi nyomaszt? A tegnap megmutatott morcos ábrázatod sem volt olyan komor, mint az iménti *árulja el, hogy miből is gondolja, hogy valami nincs rendjén. Közben hozzálát a masszázshoz is. Először gyengédebben, majd egyre erősebben nyomkodja a férfi vállait. Amint a szavak elhagyják ajkait, elcsendesedik. Vár, amennyit úgy érzi, muszáj. Várja a választ, vagy legalábbis valamiféle reakciót, amiből ki tud indulni. Persze nem kötelező válaszolni. Nem erőltetne ilyesmit, annak elvégre semmi haszna. Ezért is vannak most itt, ahelyett, hogy mindenki előtt rákérdezett volna a dolgokra. Így sokkal egyszerűbb elkerülni a válaszadást, mint a sokaság előtt.*
2787. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-02 21:44:02
Üzenet elküldve: 2014-08-02 21:44:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nymira - a táborban//
* Nem zargatja most a félvért kérdéseivel, van épp elég baja, hiszen Shauri már leült mellé. Mindjárt kitudódik, mi mindent felejtett még el a férfi. Kellemetlen lesz neki, főleg Shauri lénye és kinézete miatt. Ilyen dolgokat elfelejteni, katasztrofális. Inkább leül és elmondja röviden a szép arcúnak, hogy mit akar most tőle. Töredékét csak annak, amit valójában, ez igaz, de nincs mit tenni. Viszont meglepi, hogy a lány akar tőle valamit és magával hívja. Noszogatni annyira nem kell, bár meglepettségében időbe telik, míg feláll és követni kezdi a lány, igen, a sátra felé. Nem tudja még, hogy mit akarhat, az őrséggel járó dolgok, az este történtek kavarognak benne és egy érzés, amit pont ezek miatt fojtott el magában. Válaszolni sem tud. ~Mégis mit akar most tőlem?~ Nem tudja, de mihelyst belépnek a sátorba, kiderül hamar. A kérés, kissé parancsszerűen érkezik. Mikor a kenőcsre terelődik a szó, leesik neki végre, hogy hány szál a macskabajusz. Leveti mellényét és a kardját is leteszi a földre maga mellé. Leül, mert mégis csak így a jobb. *
- Be akartam kenni, de a kenőcsről eszembe jutottál és, elfelejtettem. Gondolkodnom kellett.
* Végül elaludt, de addig is sok minden megfordult a fejében. Legtöbb gondolata a szép arcú körül forgott és az egésztől összezavarodott. Nymira vendég, egy másik törzs lánya, akit, akit hazavárnak. Ezt letisztázta magában és újra tudott a feladatára koncentrálni. Most mégis hátra néz a válla felett, sötét tekintete sokáig kutatja a másik arcát. Majd újra előre néz. *
- Meddig maradsz itt Nymira?
* Nem zargatja most a félvért kérdéseivel, van épp elég baja, hiszen Shauri már leült mellé. Mindjárt kitudódik, mi mindent felejtett még el a férfi. Kellemetlen lesz neki, főleg Shauri lénye és kinézete miatt. Ilyen dolgokat elfelejteni, katasztrofális. Inkább leül és elmondja röviden a szép arcúnak, hogy mit akar most tőle. Töredékét csak annak, amit valójában, ez igaz, de nincs mit tenni. Viszont meglepi, hogy a lány akar tőle valamit és magával hívja. Noszogatni annyira nem kell, bár meglepettségében időbe telik, míg feláll és követni kezdi a lány, igen, a sátra felé. Nem tudja még, hogy mit akarhat, az őrséggel járó dolgok, az este történtek kavarognak benne és egy érzés, amit pont ezek miatt fojtott el magában. Válaszolni sem tud. ~Mégis mit akar most tőlem?~ Nem tudja, de mihelyst belépnek a sátorba, kiderül hamar. A kérés, kissé parancsszerűen érkezik. Mikor a kenőcsre terelődik a szó, leesik neki végre, hogy hány szál a macskabajusz. Leveti mellényét és a kardját is leteszi a földre maga mellé. Leül, mert mégis csak így a jobb. *
- Be akartam kenni, de a kenőcsről eszembe jutottál és, elfelejtettem. Gondolkodnom kellett.
* Végül elaludt, de addig is sok minden megfordult a fejében. Legtöbb gondolata a szép arcú körül forgott és az egésztől összezavarodott. Nymira vendég, egy másik törzs lánya, akit, akit hazavárnak. Ezt letisztázta magában és újra tudott a feladatára koncentrálni. Most mégis hátra néz a válla felett, sötét tekintete sokáig kutatja a másik arcát. Majd újra előre néz. *
- Meddig maradsz itt Nymira?
2786. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-02 20:57:36
Üzenet elküldve: 2014-08-02 20:57:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Dharren - a táborban//
*Csendben haladnak, egészen a tűzig, hol akárcsak Dharren, ő is egy biccentéssel üdvözli a többieket. Nem szólal meg, egyelőre hagyja, hadd csináljon a férfi, amit akar. Bizonyára megvan az oka hallgatagságának. Csak leül, és várja, hogy mikor szólal meg a másik. Szürke pillantását arcán nyugtatja, figyelve rezzenéseit, mik talán elárulhatnak számára valamit. Valamivel hosszabb hallgatásra számított, ebből adódóan, de valahogyan örül annak, hogy nem tartott olyan sokáig az egész. Figyelmesen hallgat végig minden egyes mondatot, majd az említett épület felé pillant.*
- Rendben *bólint is mellé, majd mivel már nemigen bírja nézni a búskomor képet, csak megereszt egy sóhajt, majd felkel. Nem tudja itt hagyni a másikat. Azok után nem, hogy Harathot is milyen állapotban látták este és mi lett a vége. Még csak véletlen sem akarja, hogy Dharrennek is baja legyen. Ha pedig az segít rajta, hogy elmondja, mi nyomasztja, akkor az a legkevesebb, hogy meghallgatja. Ha pedig nem segít, nos... Olykor még így is jól esik az embernek, ha jó hallgatóságra lel. Feltápászkodása után a férfi felé nyújtja egyik kezét, miközben kedvesen rá mosolyog.*
- Megtennéd, hogy velem jössz? Csak néhány perc az egész *biztatja, remélve, hogy ez a kevés idő még belefér az őrparancsnok szünetébe. Tényleg nem áll szándékában sokáig húzni. Ha pedig győzködni kell még a másikat, akkor kénytelen lehajolni, hogy megragadva egyik kezét, húzni kezdje maga után. Amennyiben így sikerül meggyőznie, sátra felé kezdi el vezetni. Talán sokan félre érthetik a dolgot, őt azonban most ez zavarja legkevésbé, mikor valakiért aggódik.*
- Ne kérdezz semmit! *figyelmezteti, mielőtt még behúzná sátrába.*
- Vedd le a felsőd és ülj le! Vagy feküdj, ha úgy jobban tetszik *int rendezett fekhelye felé.*
- Este bekented a vállad?
*Mindez persze csak akkor történik meg, ha Dharren elfogadja invitálását. Ha nem, úgy csak sóhajt még egyet, tőle szokatlan mód, majd visszaül korábbi helyére, hogy a tűzre meredve gondolkozhasson azon, hogyan és mit is kérdezzen.*
*Csendben haladnak, egészen a tűzig, hol akárcsak Dharren, ő is egy biccentéssel üdvözli a többieket. Nem szólal meg, egyelőre hagyja, hadd csináljon a férfi, amit akar. Bizonyára megvan az oka hallgatagságának. Csak leül, és várja, hogy mikor szólal meg a másik. Szürke pillantását arcán nyugtatja, figyelve rezzenéseit, mik talán elárulhatnak számára valamit. Valamivel hosszabb hallgatásra számított, ebből adódóan, de valahogyan örül annak, hogy nem tartott olyan sokáig az egész. Figyelmesen hallgat végig minden egyes mondatot, majd az említett épület felé pillant.*
- Rendben *bólint is mellé, majd mivel már nemigen bírja nézni a búskomor képet, csak megereszt egy sóhajt, majd felkel. Nem tudja itt hagyni a másikat. Azok után nem, hogy Harathot is milyen állapotban látták este és mi lett a vége. Még csak véletlen sem akarja, hogy Dharrennek is baja legyen. Ha pedig az segít rajta, hogy elmondja, mi nyomasztja, akkor az a legkevesebb, hogy meghallgatja. Ha pedig nem segít, nos... Olykor még így is jól esik az embernek, ha jó hallgatóságra lel. Feltápászkodása után a férfi felé nyújtja egyik kezét, miközben kedvesen rá mosolyog.*
- Megtennéd, hogy velem jössz? Csak néhány perc az egész *biztatja, remélve, hogy ez a kevés idő még belefér az őrparancsnok szünetébe. Tényleg nem áll szándékában sokáig húzni. Ha pedig győzködni kell még a másikat, akkor kénytelen lehajolni, hogy megragadva egyik kezét, húzni kezdje maga után. Amennyiben így sikerül meggyőznie, sátra felé kezdi el vezetni. Talán sokan félre érthetik a dolgot, őt azonban most ez zavarja legkevésbé, mikor valakiért aggódik.*
- Ne kérdezz semmit! *figyelmezteti, mielőtt még behúzná sátrába.*
- Vedd le a felsőd és ülj le! Vagy feküdj, ha úgy jobban tetszik *int rendezett fekhelye felé.*
- Este bekented a vállad?
*Mindez persze csak akkor történik meg, ha Dharren elfogadja invitálását. Ha nem, úgy csak sóhajt még egyet, tőle szokatlan mód, majd visszaül korábbi helyére, hogy a tűzre meredve gondolkozhasson azon, hogyan és mit is kérdezzen.*
2785. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-02 20:49:44
Üzenet elküldve: 2014-08-02 20:49:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
*Hát nem sok vizet zavar felbukkanása, ahogy elnézi. És ez csalódással tölti el. Még Dharren is csak biccent neki, noha egészen biztosan emlékszik rá, hogy ő ott volt sérülésénél, még beszéltek is. Ebbe kapaszkodhatna a sok számára ismeretlen hely, épület, és legfőképp társak között.*
~Nymira?!~
*Kapja fel mégis fejét az ismerős névre. S lám csak, az eddig megbújó régi ismerőst fedezi fel. Felderül arca, noha nem tudja hova tegye jelenlétét.*
~Most akkor hol is vagyunk?~
*Kérdi magában kissé összezavarodva. És ezt csak tetézi, hogy egy idegen, bár baromi csinos őzbőrbe bújt aranyhajú nőstény csüccsen mellé. És, ha ez még nem volna elég hozzá is szól. Feszengve és meglepetten néz szét, és csak eztán fordul felé igazán. Szemében a bizonytalanság örvényeivel pillant azokba az aranybarna szemekbe, melyek igazán összhangban állnak a fonatos hajkerettel és persze öltözékével. De aztán belátja, hogy inkább fordítva van, és a hölgyemény igencsak jól választja ki ruházatának színeit. De ez nem is igazán fontos.*
~Mi? Hogy este?~
*Habár nem mond semmi igazán bensőségeset, tekintetéből és viselkedéséből süt, hogy ennél többről lehet szó. És igen, ez zavarja most. Még, vagy már. Maga sem tudja.*
-Bizonyára a Szellemek kegyeltje vagyok.
*Noha itt és most arra gondol, hogy egy ilyen igazán dögös nőstény szólítja meg, felelete akár még a kérdésre is kielégítő lehet, és az elf megelégedésére szolgálhat(na).*
-Mióta vagy itt?
*Törheti meg a varázst visszakérdezése. De ő erről mit sem tud ugyebár. Vagy talán ez is többféleképpen olvasható a másik számára?*
~Nymira?!~
*Kapja fel mégis fejét az ismerős névre. S lám csak, az eddig megbújó régi ismerőst fedezi fel. Felderül arca, noha nem tudja hova tegye jelenlétét.*
~Most akkor hol is vagyunk?~
*Kérdi magában kissé összezavarodva. És ezt csak tetézi, hogy egy idegen, bár baromi csinos őzbőrbe bújt aranyhajú nőstény csüccsen mellé. És, ha ez még nem volna elég hozzá is szól. Feszengve és meglepetten néz szét, és csak eztán fordul felé igazán. Szemében a bizonytalanság örvényeivel pillant azokba az aranybarna szemekbe, melyek igazán összhangban állnak a fonatos hajkerettel és persze öltözékével. De aztán belátja, hogy inkább fordítva van, és a hölgyemény igencsak jól választja ki ruházatának színeit. De ez nem is igazán fontos.*
~Mi? Hogy este?~
*Habár nem mond semmi igazán bensőségeset, tekintetéből és viselkedéséből süt, hogy ennél többről lehet szó. És igen, ez zavarja most. Még, vagy már. Maga sem tudja.*
-Bizonyára a Szellemek kegyeltje vagyok.
*Noha itt és most arra gondol, hogy egy ilyen igazán dögös nőstény szólítja meg, felelete akár még a kérdésre is kielégítő lehet, és az elf megelégedésére szolgálhat(na).*
-Mióta vagy itt?
*Törheti meg a varázst visszakérdezése. De ő erről mit sem tud ugyebár. Vagy talán ez is többféleképpen olvasható a másik számára?*
2784. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-02 19:11:25
Üzenet elküldve: 2014-08-02 19:11:25
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* A rövidke edzés nem volt túl jó ötlet. A kezén lévő seb még így is meg lett erőltetve. Egyszerűen nem tudta megszokni még egy nap alatt, hogy azt a kezét ne használja annyira. Emiatt törött szárnyú madárnak érzi magát, hiszen íjász, mindkét kezére szüksége van és a gyógyulásig még hosszú az út. Elpakolja hát kardját is és olyan elfoglaltság után néz, amiben nem hátrány a sérült keze. Vagy legalább körülnéz a táborban, hátha Harath felbukkan végre valahol. Tegnap este óta nem látta. Idő telik viszont, mire inkább a tűz felé veszi az irányt, érhetően elébb a sátrába néz el, de nem lelte ott a férfit. A tűz közelébe érve, viszont látja már, hogy ott ül. Szíve nagyot dobban, mikor észre veszi a fején lévő kötést, kicsit megszaporázza hát a lépteit és aggodalommal az arcán s szemeiben ül le mellé. *
- Harath, nem találtalak este sehol. Mond, mi történt a fejeddel?
* Azon kívül, hogy megsérült persze, annyira nem szőke, látja a turbánt a fején és biztos nem hóbortból hordja. Még nem tud arról, hogy mi történt vele, hogy nem emlékszik rá egyáltalán. Az elfben ennek semmi nyoma nincs még, ugyan olyan, mint eddig volt. Őzbőr nadrágot és ujjatlan inget visel, aranyszőke haja pedig számos vékony fonatban terül szét hátán. Csak aranyszín szemeiben ül félelem, hogy a férfi megsérült és ő nem tudott róla. *
- Harath, nem találtalak este sehol. Mond, mi történt a fejeddel?
* Azon kívül, hogy megsérült persze, annyira nem szőke, látja a turbánt a fején és biztos nem hóbortból hordja. Még nem tud arról, hogy mi történt vele, hogy nem emlékszik rá egyáltalán. Az elfben ennek semmi nyoma nincs még, ugyan olyan, mint eddig volt. Őzbőr nadrágot és ujjatlan inget visel, aranyszőke haja pedig számos vékony fonatban terül szét hátán. Csak aranyszín szemeiben ül félelem, hogy a férfi megsérült és ő nem tudott róla. *
2783. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-02 12:06:19
Üzenet elküldve: 2014-08-02 12:06:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Távozás – Freyai //
* A protokolláris búcsú megvolt a vezérrel, Freyai is külön szavakat kapott. A mágusról pedig nem tudnak… Talán kifelé menet belefutnak így a fiú miután elköszöntek s elindultak, körbe kémleli a tábor területét miközben lassú léptekkel haladnak a vaskos kapu irányába. *
- Úgy látszik Argus egyedül indult tovább… Magunk maradtunk.
* Mondja a szőkeségnek konstatálva, hogy bizony nem látni sehol a köpcös alakját és ismerve a mágus virtusát. Egy mosoly még a lány felé jelezvén, hogy részéről abszolút nincs ezzel baj, ismeri jól Argust, hogy tudja, feltalálja magát meg aztán, hogy szereti a maga útját járni. Nincs ezzel másként a fiú sem tehát probléma megoldva. Nyugodt léptekkel baktatnak, Solarast maga mellett vezetve kantárjánál fogva ki szintén vet még néhány kóbor pillantást ideiglenes lakhelyére mielőtt végleg elhagyják a tábor területét.
A kapuban az őrség felé egy búcsú biccentést ereszt a fiú aztán ha nem szólnak semmit akkor a kis csapat ki is lép a kapun kívülre és elhagyják a tábort, vissza kanyarodva az útra ami tovább viszi őket az eredeti úti cél felé, egyenest a kikötőbe… Valahol mélyen tudja jól nem most látta utoljára a Thargodrymek lobogóját… *
// Úton a kikötő felé //
* Kellemes napnak ígérkezik a napkorong már régóta ontja magából melegét. Az út menti fák adnak csupán némi árnyékot az utazók számára. Persze még korán van így a hőség még egyáltalán nem elviselhetetlen. *
- Sötétedés előtt eljutunk ameddig tudunk, aztán holnap estére már a kikötőben leszünk.
* Mondja közben s ha jók az információi amit a városban szerzett akkor valóban így is lesz. Solarasra, ahogy ígérte nem is ül fel, csupán maga mellett vezeti, tartva a szavát mit a lánynak adott. Egy kis gyaloglás úgy sem árt, főleg ilyen jó időben. *
- Ha igaz amit a törpe mondott, akkor legyünk résen.
* Vezeti ő is körbe tekintetét a környéken, de teljes nyugalom látszik rajta, bár ez nem túl meglepő a másik számára. Nem épp egy aggódós típus. *
- Orkok lehetnek a közelben.
* Néz végül a másikra, tudja, hogy az elf leánynak kifinomultabbak az érzékei, már bizonyította, tehát a felderítés lesz a lány feladata. Ideális kis csapat lesznek az erdőjárásra. Egy biccentéssel jelez végül ha a másik is megértette a rá szabott feladatot aztán nyugodt tempóban vonulnak az árnyékot adó fák alatt a poros úton mely déli irányba kanyarog… *
* A protokolláris búcsú megvolt a vezérrel, Freyai is külön szavakat kapott. A mágusról pedig nem tudnak… Talán kifelé menet belefutnak így a fiú miután elköszöntek s elindultak, körbe kémleli a tábor területét miközben lassú léptekkel haladnak a vaskos kapu irányába. *
- Úgy látszik Argus egyedül indult tovább… Magunk maradtunk.
* Mondja a szőkeségnek konstatálva, hogy bizony nem látni sehol a köpcös alakját és ismerve a mágus virtusát. Egy mosoly még a lány felé jelezvén, hogy részéről abszolút nincs ezzel baj, ismeri jól Argust, hogy tudja, feltalálja magát meg aztán, hogy szereti a maga útját járni. Nincs ezzel másként a fiú sem tehát probléma megoldva. Nyugodt léptekkel baktatnak, Solarast maga mellett vezetve kantárjánál fogva ki szintén vet még néhány kóbor pillantást ideiglenes lakhelyére mielőtt végleg elhagyják a tábor területét.
A kapuban az őrség felé egy búcsú biccentést ereszt a fiú aztán ha nem szólnak semmit akkor a kis csapat ki is lép a kapun kívülre és elhagyják a tábort, vissza kanyarodva az útra ami tovább viszi őket az eredeti úti cél felé, egyenest a kikötőbe… Valahol mélyen tudja jól nem most látta utoljára a Thargodrymek lobogóját… *
// Úton a kikötő felé //
* Kellemes napnak ígérkezik a napkorong már régóta ontja magából melegét. Az út menti fák adnak csupán némi árnyékot az utazók számára. Persze még korán van így a hőség még egyáltalán nem elviselhetetlen. *
- Sötétedés előtt eljutunk ameddig tudunk, aztán holnap estére már a kikötőben leszünk.
* Mondja közben s ha jók az információi amit a városban szerzett akkor valóban így is lesz. Solarasra, ahogy ígérte nem is ül fel, csupán maga mellett vezeti, tartva a szavát mit a lánynak adott. Egy kis gyaloglás úgy sem árt, főleg ilyen jó időben. *
- Ha igaz amit a törpe mondott, akkor legyünk résen.
* Vezeti ő is körbe tekintetét a környéken, de teljes nyugalom látszik rajta, bár ez nem túl meglepő a másik számára. Nem épp egy aggódós típus. *
- Orkok lehetnek a közelben.
* Néz végül a másikra, tudja, hogy az elf leánynak kifinomultabbak az érzékei, már bizonyította, tehát a felderítés lesz a lány feladata. Ideális kis csapat lesznek az erdőjárásra. Egy biccentéssel jelez végül ha a másik is megértette a rá szabott feladatot aztán nyugodt tempóban vonulnak az árnyékot adó fák alatt a poros úton mely déli irányba kanyarog… *
2782. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-01 21:26:49
Üzenet elküldve: 2014-08-01 21:26:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Kaputól el, táborban//
* Sajnos túl sok minden jár most a fejében, ami nem jó. Emiatt összekevert dolgokat és úgy érzi, le kell kicsit ülnie, hogy kifújja magát és átgondoljon mindent. Fiatalabb már ő sem lesz, nahát. Leül a tűznél, ahol ott van az egyik óriás az itt maradtak közül és Harath is. Őt csak egy biccentéssel köszönt. Leülteti maga mellé a szép arcút és kis ideig csöndben marad. *
- Nymira. Ma este te leszel őrségben és Elenyel. A Hrallh-t fogjátok őrizni.
* A biztonság kedvéért megmutatja azt az épületet is, utána megkeresi Elenyelt és kiadja neki is estére a parancsot. Addig aludhat, ehet, ihat, legyen kipihent és készüljön fel az estére. Néhány kört megtesz még a táborban, felkeresi azokat, akikre ma szüksége van, és beszél mindenkivel, akivel dolga van. A szórásból nem marad ki Shauri sem, aki bár sérült, most nappal őrködhet a kapunál. Ha bármi baj van, be tudnak segíteni, de este nem vennék sok hasznát. Úgyhogy amíg ő és Shauri figyel a kapunál, a többiek pihenhetnek. Ami nem jelenti azt, hogy ne dőlne le egy-két órára aludni a gyilokjáró egy árnyékosabb részén. Muszáj pihennie neki is a sötétedés előtt. Jó lenne, ha számolhatna Harath-al is, de a fejsérülése és néhány dolog kiesése miatt most nem vállalja be ezt a kockázatot. Maradjon a táborban és ismerje meg az újakat, erősödjön, gyógyuljon. *
* Sajnos túl sok minden jár most a fejében, ami nem jó. Emiatt összekevert dolgokat és úgy érzi, le kell kicsit ülnie, hogy kifújja magát és átgondoljon mindent. Fiatalabb már ő sem lesz, nahát. Leül a tűznél, ahol ott van az egyik óriás az itt maradtak közül és Harath is. Őt csak egy biccentéssel köszönt. Leülteti maga mellé a szép arcút és kis ideig csöndben marad. *
- Nymira. Ma este te leszel őrségben és Elenyel. A Hrallh-t fogjátok őrizni.
* A biztonság kedvéért megmutatja azt az épületet is, utána megkeresi Elenyelt és kiadja neki is estére a parancsot. Addig aludhat, ehet, ihat, legyen kipihent és készüljön fel az estére. Néhány kört megtesz még a táborban, felkeresi azokat, akikre ma szüksége van, és beszél mindenkivel, akivel dolga van. A szórásból nem marad ki Shauri sem, aki bár sérült, most nappal őrködhet a kapunál. Ha bármi baj van, be tudnak segíteni, de este nem vennék sok hasznát. Úgyhogy amíg ő és Shauri figyel a kapunál, a többiek pihenhetnek. Ami nem jelenti azt, hogy ne dőlne le egy-két órára aludni a gyilokjáró egy árnyékosabb részén. Muszáj pihennie neki is a sötétedés előtt. Jó lenne, ha számolhatna Harath-al is, de a fejsérülése és néhány dolog kiesése miatt most nem vállalja be ezt a kockázatot. Maradjon a táborban és ismerje meg az újakat, erősödjön, gyógyuljon. *
2781. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-08-01 16:17:09
Üzenet elküldve: 2014-08-01 16:17:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Tűznél//
*Az óriás is eszik pár falatot. Egy óriásnak több ételre van szüksége, mint egy embernek, de reggelire nem szokott sokat tömni magába. Kicsivel gyorsabban végezaz étellel, mint a vadász és az ork, így megvárja őket. A felszerelésére gondol most. ~Biztos én is visszakapom... Különben hogyan "védjen" meg az orkot meg a másikat? ~ Kicsit elmosolyodik, mikor belegondol a "megvéd" szóba. Egyikük sem néz ki gyengének, de azért mért ne menjen? Mikor a vadász feláll a helyéről Morwon is ezt teszi. Sejti, hogy a felszereléséért megy. Ha ez sikerül, akkor most már ő is indulásra készen áll. Ha valaki nem látná, azért meg is szólal: *
- Felőlem indulhatunk.
*Az óriás is eszik pár falatot. Egy óriásnak több ételre van szüksége, mint egy embernek, de reggelire nem szokott sokat tömni magába. Kicsivel gyorsabban végezaz étellel, mint a vadász és az ork, így megvárja őket. A felszerelésére gondol most. ~Biztos én is visszakapom... Különben hogyan "védjen" meg az orkot meg a másikat? ~ Kicsit elmosolyodik, mikor belegondol a "megvéd" szóba. Egyikük sem néz ki gyengének, de azért mért ne menjen? Mikor a vadász feláll a helyéről Morwon is ezt teszi. Sejti, hogy a felszereléséért megy. Ha ez sikerül, akkor most már ő is indulásra készen áll. Ha valaki nem látná, azért meg is szólal: *
- Felőlem indulhatunk.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094