Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 118 (2341. - 2360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2360. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 22:40:58
Üzenet elküldve: 2014-06-24 22:40:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A gödör felé sétálva Darel, Dralg, Freyai, Argus //
* A két férfi előtt halad mikor a gödör felé indulnak, egész vidám, mintha nem fogná fel a helyzet komolyságát, vagy inkább csak egy olyasvalaki sétál előttük aki már látott ehhez hasonlót, s nem túl izgalmas esemény, csak egy újabb nap ez a számára. A gödör előtt pár méterrel aztán megáll Darel szavain pedig csilingelőn felkacag.*
- Nos itt jól meg kell válogatnod a szavaidat, s azt méginkább, hogy kinek mondod őket. * Kissé közelebb sétál a mogyoróbarna hajú férfihoz s, közelebb is hajol, mintha súgni akarna valamit. Hangját is halkabbra veszi, s somolyogva ejti a szavakat.*
- Persze tudnak ám barátságosak is lenni. Csak add meg a kellő tiszteletet.
* Kacsint egyet, s alaposan végig méri az előtte állót. Hátrébb lépve csípőre teszi a kezét és a másik robosztus termetű férfira pillant.*
- No és te? velünk maradsz ümmm... Hogy hívnak?
* Kérdi, bár úgy tűnik a válasz már nem igazán izgatja, figyelmét újból teljesen Darelnek szenteli, ki elárulja nevét is.*
- Hát akkor majd megtanulja. Darel..
* Húzza vörös ajkait sejtelmes mosolyra. Ő is megtanulta már, lassan, de hathatósan az itteni szabályokat.*
- Nem. Valóban nem. De mondd, miből jöttél rá?
* Kérdi most alig palástolt kíváncsisággal a hangjában. A férfi közben válaszol azon kérdésére is, hogy megnézheti-e a gödör alján ücsörgő barátját. Lyri elégedetten csücsörít, mint aki egy lovat gusztál majd a piacon, s ez vehető elégedettsége jeleként is akár.*
- Hát ő meg?
* Mutat hűvelykujjával a háta mögött leledző hosszú szőke hajú elf leányzóra, ki a gödör szélénél ücsörög.*
- A mágus párja tán? Vagy rabszolgája? ...esetleg a tiéd?
* Kérdi, hiszen számára természetes, ha egy férfi rabszolgát tart, legalább is elméjében így él a kép már egy jó ideje. Ha izgalmat vár a fiú azt az esti szertartáson majd megkaphatja, olyankor pezseg igazán az élet.*
- Maradtok az esti mulatságra is?
* Kérdi csevegő hangszínnel, s egyik lábáról a másikra helyezi testsúlyát. A választ már sejti, bizonyára igenleges, ahogy a többi idegen is talán emiatt lődörög most Thargarod kapuin belül. Több gödörre lesz itt szükség, ha ily sokan engedetlenek, valamivel azért fegyelmezni kell a népet, ha azok rászolgálnak. Persze a vajszívű Lyriana sosem büntetné ilyesmivel az embereket, de szerencsére nem is az ő gondja az ilyesmire ügyelni.*
* A két férfi előtt halad mikor a gödör felé indulnak, egész vidám, mintha nem fogná fel a helyzet komolyságát, vagy inkább csak egy olyasvalaki sétál előttük aki már látott ehhez hasonlót, s nem túl izgalmas esemény, csak egy újabb nap ez a számára. A gödör előtt pár méterrel aztán megáll Darel szavain pedig csilingelőn felkacag.*
- Nos itt jól meg kell válogatnod a szavaidat, s azt méginkább, hogy kinek mondod őket. * Kissé közelebb sétál a mogyoróbarna hajú férfihoz s, közelebb is hajol, mintha súgni akarna valamit. Hangját is halkabbra veszi, s somolyogva ejti a szavakat.*
- Persze tudnak ám barátságosak is lenni. Csak add meg a kellő tiszteletet.
* Kacsint egyet, s alaposan végig méri az előtte állót. Hátrébb lépve csípőre teszi a kezét és a másik robosztus termetű férfira pillant.*
- No és te? velünk maradsz ümmm... Hogy hívnak?
* Kérdi, bár úgy tűnik a válasz már nem igazán izgatja, figyelmét újból teljesen Darelnek szenteli, ki elárulja nevét is.*
- Hát akkor majd megtanulja. Darel..
* Húzza vörös ajkait sejtelmes mosolyra. Ő is megtanulta már, lassan, de hathatósan az itteni szabályokat.*
- Nem. Valóban nem. De mondd, miből jöttél rá?
* Kérdi most alig palástolt kíváncsisággal a hangjában. A férfi közben válaszol azon kérdésére is, hogy megnézheti-e a gödör alján ücsörgő barátját. Lyri elégedetten csücsörít, mint aki egy lovat gusztál majd a piacon, s ez vehető elégedettsége jeleként is akár.*
- Hát ő meg?
* Mutat hűvelykujjával a háta mögött leledző hosszú szőke hajú elf leányzóra, ki a gödör szélénél ücsörög.*
- A mágus párja tán? Vagy rabszolgája? ...esetleg a tiéd?
* Kérdi, hiszen számára természetes, ha egy férfi rabszolgát tart, legalább is elméjében így él a kép már egy jó ideje. Ha izgalmat vár a fiú azt az esti szertartáson majd megkaphatja, olyankor pezseg igazán az élet.*
- Maradtok az esti mulatságra is?
* Kérdi csevegő hangszínnel, s egyik lábáról a másikra helyezi testsúlyát. A választ már sejti, bizonyára igenleges, ahogy a többi idegen is talán emiatt lődörög most Thargarod kapuin belül. Több gödörre lesz itt szükség, ha ily sokan engedetlenek, valamivel azért fegyelmezni kell a népet, ha azok rászolgálnak. Persze a vajszívű Lyriana sosem büntetné ilyesmivel az embereket, de szerencsére nem is az ő gondja az ilyesmire ügyelni.*
2359. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 22:31:18
Üzenet elküldve: 2014-06-24 22:31:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Hrallh Előtt – Kagan, Dralg, Darel, Zrick, Liryana //
*Utoljára biccent még Darelnek, hogy tudomásul vette, hogy ők tudomásul vették. Pillantása azonban könyörtelen, és szája erőszakos vonala is jelzi: ezúttal nincs kegyelem. Egyszer már hajlott rá, hogy a Worff-fiú miatt megkegyelmezzen a kövér mágusnak, de ha még egyszer ostoba és felelőtlen lesz, akkor viselnie kell a következményeket.*
//Egyedül - Nagycsarnok előtt//
*Mikor végül egyedül marad, hagy egy kis időt Lyrinek és Dralgnak, hogy munkához lássanak. Leginkább az előbbi mozgása érdekli, egyrészt mert tetszetősebb látvány, de nagyobb részt azért, mert az ő feladatának eredménye jobban érdekli. Közben a nap eltűnik a Hrallh tornya mögött, és Kagan rádöbben, hogy hamarosan megkezdődik a beavatási szertartás, amin jelen kell lennie.*
~ Előtte pedig döntenem kell a pohos mágus dolgáról is. ~ *kelletlenkedik, de aztán elindul lefelé.*
//Lefelé, majd a tűznél//
*Lefelé menet látja, hogy Lyri nem megy a sátorba, hanem - minden bizonnyal - Chiari keresésére indul. Hogy miért véli a gyógyítót az idegenek között megtalálni, csak akkor lenne talány, ha nem öt perce érdeklődött volna felőlük.*
- Sigh. *szívja meg rendkívül férfiasan az orrát, jelezve a világnak, hogy nem maradéktalanul elégedett, de végül nem megy oda, és nem vágja tarkón a tiszteletlen kis vöröst. Legyen neki jó napja - beszélhet az idegenekkel.*
- Nah... megjöttem. *közli a tűznél ülőkkel nagyjából feleslegesen, mert a kopár fennsíkon már elég messziről észre lehet venni egy Kagan méretű személy közeledtét. Ám nem csak ő, hanem az est is közeleg, az ünnepséggel együtt.*
- Valami serfőzetünk még maradt, de hamar megbuggyan az is. Ha kész a kovácsok műhelye, talán felállíttatok egy serfőzőt is. *válaszol Nabiinak, miközben leül saját helyére, a párnákra, amik azonban (köszönhetően a kombinált vért plusz súlyának) már nem olyan kényelmesek, mint eddig.*
- Mézből, meg gabonából. Egyszer ittam olyan sört, ami valami furcsa növényből készült, szinte fekete volt, és karcosan keserű. De jó volt, szinte laktatott, és rendesen be is lehetett rúgni tőle. No, olyan főzetek a törpékkel, még idén nyáron! *tervezget, majd Nabiira villan a tekintete, és apró mosolyt is megereszt.*
- Csak hogy érdemes legyen Thargarodba jönni, hmmm? *talán még kacsintana is, ha kacsintós fajta lenne, de nem az.*
- Szellemjáró... ma lesz a beavatás napja. Kramlafot mindenképpen, Azilt és Nianát is, és ha visszaérnek, akkor Shaurit, Tharirint is meg fogjuk jelölni. A többieket...meglátjuk. Mi a véleményed?
*Utoljára biccent még Darelnek, hogy tudomásul vette, hogy ők tudomásul vették. Pillantása azonban könyörtelen, és szája erőszakos vonala is jelzi: ezúttal nincs kegyelem. Egyszer már hajlott rá, hogy a Worff-fiú miatt megkegyelmezzen a kövér mágusnak, de ha még egyszer ostoba és felelőtlen lesz, akkor viselnie kell a következményeket.*
//Egyedül - Nagycsarnok előtt//
*Mikor végül egyedül marad, hagy egy kis időt Lyrinek és Dralgnak, hogy munkához lássanak. Leginkább az előbbi mozgása érdekli, egyrészt mert tetszetősebb látvány, de nagyobb részt azért, mert az ő feladatának eredménye jobban érdekli. Közben a nap eltűnik a Hrallh tornya mögött, és Kagan rádöbben, hogy hamarosan megkezdődik a beavatási szertartás, amin jelen kell lennie.*
~ Előtte pedig döntenem kell a pohos mágus dolgáról is. ~ *kelletlenkedik, de aztán elindul lefelé.*
//Lefelé, majd a tűznél//
*Lefelé menet látja, hogy Lyri nem megy a sátorba, hanem - minden bizonnyal - Chiari keresésére indul. Hogy miért véli a gyógyítót az idegenek között megtalálni, csak akkor lenne talány, ha nem öt perce érdeklődött volna felőlük.*
- Sigh. *szívja meg rendkívül férfiasan az orrát, jelezve a világnak, hogy nem maradéktalanul elégedett, de végül nem megy oda, és nem vágja tarkón a tiszteletlen kis vöröst. Legyen neki jó napja - beszélhet az idegenekkel.*
- Nah... megjöttem. *közli a tűznél ülőkkel nagyjából feleslegesen, mert a kopár fennsíkon már elég messziről észre lehet venni egy Kagan méretű személy közeledtét. Ám nem csak ő, hanem az est is közeleg, az ünnepséggel együtt.*
- Valami serfőzetünk még maradt, de hamar megbuggyan az is. Ha kész a kovácsok műhelye, talán felállíttatok egy serfőzőt is. *válaszol Nabiinak, miközben leül saját helyére, a párnákra, amik azonban (köszönhetően a kombinált vért plusz súlyának) már nem olyan kényelmesek, mint eddig.*
- Mézből, meg gabonából. Egyszer ittam olyan sört, ami valami furcsa növényből készült, szinte fekete volt, és karcosan keserű. De jó volt, szinte laktatott, és rendesen be is lehetett rúgni tőle. No, olyan főzetek a törpékkel, még idén nyáron! *tervezget, majd Nabiira villan a tekintete, és apró mosolyt is megereszt.*
- Csak hogy érdemes legyen Thargarodba jönni, hmmm? *talán még kacsintana is, ha kacsintós fajta lenne, de nem az.*
- Szellemjáró... ma lesz a beavatás napja. Kramlafot mindenképpen, Azilt és Nianát is, és ha visszaérnek, akkor Shaurit, Tharirint is meg fogjuk jelölni. A többieket...meglátjuk. Mi a véleményed?
2358. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:23:32
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:23:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Hrallh Előtt – Kagan, Dralg, Liryana //
* Kagan kiadja a parancsot az érkező és feladatot kérő férfinek. Tehát szólhat a többiek előtt… Reméljük valóban kellően átgondolja majd mit is akar mondani. Egy határozott bólintással jelzi megértette. *
- Tisztában van vele.
* Teszi még hozzá, hogy alátámassza az iménti mondókáját azzal kapcsolatban, hogy Argusnak megéri e akkor is ha az élete a tét. Idő közben egy fiatal lány is érkezik melléjük. Egy pillanatra fordítja csak felé jeges szemeit ahogy a mozgást érzékeli. Tűzvörös haj, vékony alkat. Aztán fordul is vissza Kaganhoz, biccent majd távozik a Gödör irányába (vélhetőleg a Dralg nevű fickóval kinek szintén biccent egy aprót ha már rövid, de közös útjuk is lesz. *
// Gödör //
* Már szinte rutinosan vonul keresztül az ismert terepen, mily meglepő… Freyai ugyanúgy ahogy hagyta. Már messziről látja az aranyszőke hajzuhatagot amint a Gödör szélé ül s lefelé bámul a gondolataiba révedve. Majd hirtelen léptek s egy vékony hang szól nem is oly messze. Felé emeli tekintetét és az előbb látott Vörös hajó lány alakja bontakozik ki előtte. Egy pillanatig figyeli míg hallgatja a lány szavait. *
- Az ő szavai végképp könnyen juttatták oda.
- Ő nem ilyen helyen nőtt fel, nem tudja mit szabad és mit nem.
* Magyarázza egyszerűen a lánynak. Majd a bemutatkozásra biccent. *
- Darel
* Mondja ő is a nevet majd folytatja az előző kis mondatot a rövid névváltás után. *
- De ahogy nézem Te sem.
* Jegyzi meg, utalva arra, hogy a lány sem itt nőtt fel, s közben már nem a lányra néz, hanem újra előre a céljuk felé. Amit akart mindent látott vele kapcsolatban: törékeny, vékony alkat, a kellemes illat, és nem épp a puszta viszontagságaitól érdes kezek. Hamar végigmérte a lányt, megszokás, berögződés… Ezek nem éppen az északi barbárokra jellemző tulajdonságok, így nem volt túl nagy művelet kisakkoznia. Az apró megjegyzés után kissé fura arckifejezés ül a fiúra, persze ezt a lány nem feltétlenül látja. Csupán nem érti, mit akar megnézni rajta, de hát, ha ilyen kis kíváncsi fajta. *
- Felőlem.
* Mondja végül bár továbbra sem érti mi látnivaló van az ilyesmin… Unalmas lehet itt ha ilyen érdekes egy idegen a gödörben, már pedig a pusztai élet nem éppen mondható unalmas a fiú eddigi tapasztalatai szerint. *
* Kagan kiadja a parancsot az érkező és feladatot kérő férfinek. Tehát szólhat a többiek előtt… Reméljük valóban kellően átgondolja majd mit is akar mondani. Egy határozott bólintással jelzi megértette. *
- Tisztában van vele.
* Teszi még hozzá, hogy alátámassza az iménti mondókáját azzal kapcsolatban, hogy Argusnak megéri e akkor is ha az élete a tét. Idő közben egy fiatal lány is érkezik melléjük. Egy pillanatra fordítja csak felé jeges szemeit ahogy a mozgást érzékeli. Tűzvörös haj, vékony alkat. Aztán fordul is vissza Kaganhoz, biccent majd távozik a Gödör irányába (vélhetőleg a Dralg nevű fickóval kinek szintén biccent egy aprót ha már rövid, de közös útjuk is lesz. *
// Gödör //
* Már szinte rutinosan vonul keresztül az ismert terepen, mily meglepő… Freyai ugyanúgy ahogy hagyta. Már messziről látja az aranyszőke hajzuhatagot amint a Gödör szélé ül s lefelé bámul a gondolataiba révedve. Majd hirtelen léptek s egy vékony hang szól nem is oly messze. Felé emeli tekintetét és az előbb látott Vörös hajó lány alakja bontakozik ki előtte. Egy pillanatig figyeli míg hallgatja a lány szavait. *
- Az ő szavai végképp könnyen juttatták oda.
- Ő nem ilyen helyen nőtt fel, nem tudja mit szabad és mit nem.
* Magyarázza egyszerűen a lánynak. Majd a bemutatkozásra biccent. *
- Darel
* Mondja ő is a nevet majd folytatja az előző kis mondatot a rövid névváltás után. *
- De ahogy nézem Te sem.
* Jegyzi meg, utalva arra, hogy a lány sem itt nőtt fel, s közben már nem a lányra néz, hanem újra előre a céljuk felé. Amit akart mindent látott vele kapcsolatban: törékeny, vékony alkat, a kellemes illat, és nem épp a puszta viszontagságaitól érdes kezek. Hamar végigmérte a lányt, megszokás, berögződés… Ezek nem éppen az északi barbárokra jellemző tulajdonságok, így nem volt túl nagy művelet kisakkoznia. Az apró megjegyzés után kissé fura arckifejezés ül a fiúra, persze ezt a lány nem feltétlenül látja. Csupán nem érti, mit akar megnézni rajta, de hát, ha ilyen kis kíváncsi fajta. *
- Felőlem.
* Mondja végül bár továbbra sem érti mi látnivaló van az ilyesmin… Unalmas lehet itt ha ilyen érdekes egy idegen a gödörben, már pedig a pusztai élet nem éppen mondható unalmas a fiú eddigi tapasztalatai szerint. *
2357. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:19:32
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:19:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Tűznél - Kram, Nabii, Leandana//
- Mondjuk azt, ami épp megszünteti azt a három-öt szívdobbanást is.
*Jelentőségteljes pillantást vet a barna hajúra, hátha így az kimondatlanul is megérti: ez a körülírás azt jelenti, hogy a kardot egyenest az állat szívébe döfte, megkerülve azt a pár pillanatnyi szenvedést is, amit a torok átvágása jelenthet.*
- Ez független attól, lógazda vagy-e. A torok átvágásánál van gyorsabb módszer is a halálra. Ha akarod, taníthatlak is akár. De a fegyverem le kellett tegyem.
*Elnéz a kapu irányába, ahol valahol ott pihen rövidkardja. Valahol... És csak remélni tudja, hogy nem kél lába az anyjától örökölt pengének valaki olyan által, aki hozzá hasonlóan csak átmenetileg gyarapítja a tábor lélekszámát.*
- Pedig fegyveres harcot tudnék tanítani. Talán. Bár abból adódóan, hogy szinte kétszer akkora vagy mint én, talán ígyis-úgyis előnyöd van velem szemben.
*Vállat von, hiszen neki lényegében mindegy, ez a Kotnyeles döntésétől függ majd végül. Már lassan érezni az újabb este közeledtét, de egy napot még mindenképp itt kell töltsön majd, s ha úgy adódik, hogy egyikük sem kap egyéb külön feladatot, akár erre is áldozhat egy délutánt.*
- A ló hátán ültem Darellal. Őt úgy láttam, már ismered. Neki köszönhetem, hogy nem esett komolyabb bajom pár zúzódáson és kisebb vágáson kívül. Időben reagált, valahogy átölelt, és úgy bucskáztunk tovább. Rajta volt vért, én sosem hordom, az csak akadályoz. Na, most nagyon csúnya vége is lehetett volna ennek. Lehet, hogy most nem is lennék itt.
*Feleli végtelen nyugodtsággal. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem hálás a férfinak -nagyjából élete végéig az lesz-, csak az bújik meg a hidegfejjel kimondottak mögött, hogy valóban sokszor nézett már szembe a halállal. Sokszor virradt rá olyan nap, amikor azzal a gondolattal kelt, hogy a fényes sárga korong lenyugvását talán többé sosem látja.
Természetesen segít Kramnak, mikor ezt kéri. Nem elveszett ő, ha arról van szó, hogy főznie kell - ahogy ezt előző este is említette. Így, ha már rá van bízva néhány percre a tálban fortyogó étel, s talál pár fajta fűszert a környéken, nem rest azokból sem tenni a zsíros-hagymás-zöldséges raguba. Persze csupán az illatuk alapján válogatva.
Aztán ahogy Kram szerint kész az étel, ő is mer magának egy tálba, s kerít hozzá kanalat is, majd letelepszik a férfi mellett. Bele is meríti a kanalat a főttbe, s mivel még forró, a nyelvét pedig nem szívesen égetné meg, fújni kezdi. Közben van ideje a közelbe érkező Isunak és Szellemjárónak is egy-egy halvány mosolyt küldeni, utóbbinak pedig megköszönni a feléjük tett gesztust.*
- M-mhhmm...
*Csak ennyire futja Kramlaf kérdésére, legalábbis "szavakkal". Arca azonban ennél többet is elárul, tágra nyitott szemei, s a ragu első falatját egész hosszan ízlelgető ajaktartás elégedettséget sugároz.
Szívesen kínálná meg a Szellemjárót vagy a fehér hajút is az ételből, hiszen akad még, de egyikük sem marad elég sokáig a közelben. Így, amint lenyeli a falatot, a Kotnyeleshez fordul, s már hosszabban is kifejti a véleményét.*
- Tényleg kiváló lett, bár még nem ettem hasonlót, így viszonyítási alapom nincs. Bevallom, nem is bíztam benne, hogy valami jó fog kisülni belőle, de ez...
*Elismerően bólogat, s tör a sajtból is pár darabkát, ami rendre a tál forró tartalmában végzi, hogy így is rögtön megkóstolja.*
- Csak egyvalamitől lehetne jobb. Sörötök van?
*Kicsit megfújja a következő kanálnyi finomságot is, s törve még a cipóból is, eszik tovább. Akkor sem csalódik nagyot, ha ezúttal is borfélével kell beérje, csak valahogy a keserűbb ízű nedű jobban esne most.*
- Szellemjáró... Ajánlom vecsernyére a vasöklű főztét.
*Egy szelíd mosoly is átsuhan arcán, de nem tukmálja az ételt, csupán fontosnak tartott említést tenni róla, hogy valami igen finomat alkotott a Kramlaf nevű.*
- Mondjuk azt, ami épp megszünteti azt a három-öt szívdobbanást is.
*Jelentőségteljes pillantást vet a barna hajúra, hátha így az kimondatlanul is megérti: ez a körülírás azt jelenti, hogy a kardot egyenest az állat szívébe döfte, megkerülve azt a pár pillanatnyi szenvedést is, amit a torok átvágása jelenthet.*
- Ez független attól, lógazda vagy-e. A torok átvágásánál van gyorsabb módszer is a halálra. Ha akarod, taníthatlak is akár. De a fegyverem le kellett tegyem.
*Elnéz a kapu irányába, ahol valahol ott pihen rövidkardja. Valahol... És csak remélni tudja, hogy nem kél lába az anyjától örökölt pengének valaki olyan által, aki hozzá hasonlóan csak átmenetileg gyarapítja a tábor lélekszámát.*
- Pedig fegyveres harcot tudnék tanítani. Talán. Bár abból adódóan, hogy szinte kétszer akkora vagy mint én, talán ígyis-úgyis előnyöd van velem szemben.
*Vállat von, hiszen neki lényegében mindegy, ez a Kotnyeles döntésétől függ majd végül. Már lassan érezni az újabb este közeledtét, de egy napot még mindenképp itt kell töltsön majd, s ha úgy adódik, hogy egyikük sem kap egyéb külön feladatot, akár erre is áldozhat egy délutánt.*
- A ló hátán ültem Darellal. Őt úgy láttam, már ismered. Neki köszönhetem, hogy nem esett komolyabb bajom pár zúzódáson és kisebb vágáson kívül. Időben reagált, valahogy átölelt, és úgy bucskáztunk tovább. Rajta volt vért, én sosem hordom, az csak akadályoz. Na, most nagyon csúnya vége is lehetett volna ennek. Lehet, hogy most nem is lennék itt.
*Feleli végtelen nyugodtsággal. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem hálás a férfinak -nagyjából élete végéig az lesz-, csak az bújik meg a hidegfejjel kimondottak mögött, hogy valóban sokszor nézett már szembe a halállal. Sokszor virradt rá olyan nap, amikor azzal a gondolattal kelt, hogy a fényes sárga korong lenyugvását talán többé sosem látja.
Természetesen segít Kramnak, mikor ezt kéri. Nem elveszett ő, ha arról van szó, hogy főznie kell - ahogy ezt előző este is említette. Így, ha már rá van bízva néhány percre a tálban fortyogó étel, s talál pár fajta fűszert a környéken, nem rest azokból sem tenni a zsíros-hagymás-zöldséges raguba. Persze csupán az illatuk alapján válogatva.
Aztán ahogy Kram szerint kész az étel, ő is mer magának egy tálba, s kerít hozzá kanalat is, majd letelepszik a férfi mellett. Bele is meríti a kanalat a főttbe, s mivel még forró, a nyelvét pedig nem szívesen égetné meg, fújni kezdi. Közben van ideje a közelbe érkező Isunak és Szellemjárónak is egy-egy halvány mosolyt küldeni, utóbbinak pedig megköszönni a feléjük tett gesztust.*
- M-mhhmm...
*Csak ennyire futja Kramlaf kérdésére, legalábbis "szavakkal". Arca azonban ennél többet is elárul, tágra nyitott szemei, s a ragu első falatját egész hosszan ízlelgető ajaktartás elégedettséget sugároz.
Szívesen kínálná meg a Szellemjárót vagy a fehér hajút is az ételből, hiszen akad még, de egyikük sem marad elég sokáig a közelben. Így, amint lenyeli a falatot, a Kotnyeleshez fordul, s már hosszabban is kifejti a véleményét.*
- Tényleg kiváló lett, bár még nem ettem hasonlót, így viszonyítási alapom nincs. Bevallom, nem is bíztam benne, hogy valami jó fog kisülni belőle, de ez...
*Elismerően bólogat, s tör a sajtból is pár darabkát, ami rendre a tál forró tartalmában végzi, hogy így is rögtön megkóstolja.*
- Csak egyvalamitől lehetne jobb. Sörötök van?
*Kicsit megfújja a következő kanálnyi finomságot is, s törve még a cipóból is, eszik tovább. Akkor sem csalódik nagyot, ha ezúttal is borfélével kell beérje, csak valahogy a keserűbb ízű nedű jobban esne most.*
- Szellemjáró... Ajánlom vecsernyére a vasöklű főztét.
*Egy szelíd mosoly is átsuhan arcán, de nem tukmálja az ételt, csupán fontosnak tartott említést tenni róla, hogy valami igen finomat alkotott a Kramlaf nevű.*
2356. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 20:47:27
Üzenet elküldve: 2014-06-24 20:47:27
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//gyógyítói sátor előtt - majd ismét a tűznél//
*igen a hatás pont az, ami várható volt. Úgy látszik, hogy Lyriana szíve nem dobban meg különösebben Leától. Pedig hát Leának azóta tényleg semmi baja nincsen már a lánnyal, amit egy rabszolgának nyilván nem vallhat be az ember lány. Amúgy sem, de mint Szellemjáró meg pláne nem.*
- Úgy, a Törzsfő...
*megint kissé élesebben szólal meg,majd aztán lényegesen szelídebben teszi hozzá:*
- Chiarit küldd el hozzá majd. Nyilván ő tudja a legjobban.
*még nézi egy darabig a távozó Lyriana hátát. Nagyon sóhajt. Végülis tényleg eléggé guszta a vöröske, majd alkalomadtán ki kéne próbálni azt, hogy Kagan mit tanított neki. Vagy majd Lea megtanítja egyre, s másra.
Mikor a lány már hallótávolságon kívül van, akkor bedugja a fejét a sátorba. Eddigre Isu valószínűleg abbahagyta már bármit is csinált. Lea csak gonoszkás mosollyal néz rá.*
- Kezd megnőni a mozgás. Szóval gyorsabban galambocskáim!
*aztán gyorsan magukra is hagyja őket, még gyorsan körülnéz, hogy jön-e valaki még errefelé, és ha nem akkor visszamegy a tűzhöz és elhelyezkedik ott, ahonnan úgy két perce felállt.*
*igen a hatás pont az, ami várható volt. Úgy látszik, hogy Lyriana szíve nem dobban meg különösebben Leától. Pedig hát Leának azóta tényleg semmi baja nincsen már a lánnyal, amit egy rabszolgának nyilván nem vallhat be az ember lány. Amúgy sem, de mint Szellemjáró meg pláne nem.*
- Úgy, a Törzsfő...
*megint kissé élesebben szólal meg,majd aztán lényegesen szelídebben teszi hozzá:*
- Chiarit küldd el hozzá majd. Nyilván ő tudja a legjobban.
*még nézi egy darabig a távozó Lyriana hátát. Nagyon sóhajt. Végülis tényleg eléggé guszta a vöröske, majd alkalomadtán ki kéne próbálni azt, hogy Kagan mit tanított neki. Vagy majd Lea megtanítja egyre, s másra.
Mikor a lány már hallótávolságon kívül van, akkor bedugja a fejét a sátorba. Eddigre Isu valószínűleg abbahagyta már bármit is csinált. Lea csak gonoszkás mosollyal néz rá.*
- Kezd megnőni a mozgás. Szóval gyorsabban galambocskáim!
*aztán gyorsan magukra is hagyja őket, még gyorsan körülnéz, hogy jön-e valaki még errefelé, és ha nem akkor visszamegy a tűzhöz és elhelyezkedik ott, ahonnan úgy két perce felállt.*
2355. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 19:54:08
Üzenet elküldve: 2014-06-24 19:54:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A gyógyítói sátor előtt - Lea //
* A gyógyító nem felel, így hát már éppen belépne a sátorba, mikor Leandana hirtelen felbukkan, s szóval tartja. Első kérdése igazán kedves, s hogy érdeklődik állapotáról. Liryana elmosolyodik, s már válaszra is nyílnak ajkai, hogy feleljen rá, ám a szellemjáró gyorsabb, s következő szavai már némi éllel is fűszerezettek. A vörös hajú leányzó arca lemondó grimaszba torzul.* ~ Végtére is mire számítottam? ~ * Legalább azt megtudja Leától, hogy Chiarit merre találja, ám most nem alkalmas zargatni őt. Az orvosság szóra értetlenül összeráncolja homlokát, majd mikor rájön, hogy mire is célzott ezzel a nő "alig" hallhatóan nyel egyet. Az biztos, hogy eztán ha lehet kerülni fogja a szellemjárót, mert ritkán ússza meg a megaláztatás nélkül a társaságát. Nem is igazán tud mit válaszolni, főleg utolsó mondataira, ám gyorsan összeszedi magát, bólint, s elindul a kút felé. Az illata jelen pillanatban nem árulkodik arról, hogy pár órával ezelőtt halas zsákokat cipelt volna.*
- Úgy lesz. Köszönöm, akkor majd később megkeresem. Ó nem. Semmi ilyesmi. A törzsfő utasított, hogy nézzem meg mi a helyzet a gyógyítónál.
* Válaszol ennyit, s aztán elindul a kúthoz, hogy újból megfürödjék. Persze ha Lea még mond neki valamit akkor visszafordul és válaszol is neki, ám aztán elindul. Újból felhúzza a vödör vizet és megismétli amit pár órával ezelőtt tett, sőt újból át is öltözik, bár ezekre már igazán semmi szükség nincs. Chiarit akkor majd a vacsoránál megkeresi, ám akkor már Kagan is ott lesz, úgyhogy a feladata értelmét veszti.
// Hrallh előtt Darel, Dralg //
Jobb ötlet híján megkeresi azt a két nagydarab fickót akiket még a hrallh előtt látott, hátha még ott vannak.
És nem is téved, ám minden bizonnyal nemsokára elindulnak a gödörhöz, ahogy azt Kagan utasította nekik. Ha zavar a jelenléte, ha nem marad, s követni is fogja őket ahhoz a kövér mágushoz ki az Argus névre hallgat.*
- Mit tett a barátod, hogy ily szerencsétlenül járt?
* Kérdi Darelt, s előbb Dralgra, majd a kék-szeműre pillant.*
- Nálunk könnyen a gödörbe kerülhetsz, ha nem válogatod meg szavaidat, esetleg nem elfogadhatóan cselekszel. Amúgy Lyriana vagyok.
* Mondja és barátságosan biccent a két fickónak.*
- Megnézhetem?
* Kérdi kíváncsian, s most bizony a potrohos varázslóra céloz, mintha Darel és Dralg rendelkezne afelől, hogy Lyri megközelítheti-e a gödröt vagy sem.*
* A gyógyító nem felel, így hát már éppen belépne a sátorba, mikor Leandana hirtelen felbukkan, s szóval tartja. Első kérdése igazán kedves, s hogy érdeklődik állapotáról. Liryana elmosolyodik, s már válaszra is nyílnak ajkai, hogy feleljen rá, ám a szellemjáró gyorsabb, s következő szavai már némi éllel is fűszerezettek. A vörös hajú leányzó arca lemondó grimaszba torzul.* ~ Végtére is mire számítottam? ~ * Legalább azt megtudja Leától, hogy Chiarit merre találja, ám most nem alkalmas zargatni őt. Az orvosság szóra értetlenül összeráncolja homlokát, majd mikor rájön, hogy mire is célzott ezzel a nő "alig" hallhatóan nyel egyet. Az biztos, hogy eztán ha lehet kerülni fogja a szellemjárót, mert ritkán ússza meg a megaláztatás nélkül a társaságát. Nem is igazán tud mit válaszolni, főleg utolsó mondataira, ám gyorsan összeszedi magát, bólint, s elindul a kút felé. Az illata jelen pillanatban nem árulkodik arról, hogy pár órával ezelőtt halas zsákokat cipelt volna.*
- Úgy lesz. Köszönöm, akkor majd később megkeresem. Ó nem. Semmi ilyesmi. A törzsfő utasított, hogy nézzem meg mi a helyzet a gyógyítónál.
* Válaszol ennyit, s aztán elindul a kúthoz, hogy újból megfürödjék. Persze ha Lea még mond neki valamit akkor visszafordul és válaszol is neki, ám aztán elindul. Újból felhúzza a vödör vizet és megismétli amit pár órával ezelőtt tett, sőt újból át is öltözik, bár ezekre már igazán semmi szükség nincs. Chiarit akkor majd a vacsoránál megkeresi, ám akkor már Kagan is ott lesz, úgyhogy a feladata értelmét veszti.
// Hrallh előtt Darel, Dralg //
Jobb ötlet híján megkeresi azt a két nagydarab fickót akiket még a hrallh előtt látott, hátha még ott vannak.
És nem is téved, ám minden bizonnyal nemsokára elindulnak a gödörhöz, ahogy azt Kagan utasította nekik. Ha zavar a jelenléte, ha nem marad, s követni is fogja őket ahhoz a kövér mágushoz ki az Argus névre hallgat.*
- Mit tett a barátod, hogy ily szerencsétlenül járt?
* Kérdi Darelt, s előbb Dralgra, majd a kék-szeműre pillant.*
- Nálunk könnyen a gödörbe kerülhetsz, ha nem válogatod meg szavaidat, esetleg nem elfogadhatóan cselekszel. Amúgy Lyriana vagyok.
* Mondja és barátságosan biccent a két fickónak.*
- Megnézhetem?
* Kérdi kíváncsian, s most bizony a potrohos varázslóra céloz, mintha Darel és Dralg rendelkezne afelől, hogy Lyri megközelítheti-e a gödröt vagy sem.*
2354. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 19:12:42
Üzenet elküldve: 2014-06-24 19:12:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//tűznél, majd a gyógyító sátra előtt//
*Még gyakorlatilag le sem tette a fenekét a tűznél egy kényelmes helyre, mikor már látja a szeme sarkából a gyógyító sátor irányába haladó Lyrianát. Akit amúgy sem nehéz kiszúrni, tekintve, hogy a haja eléggé kirí a környezetből.*
- Pillanat.
*fürgén áll talpra és elindul ő is a megfelelő irányba, csak éppen a sátor másik oldala felől tesz egy kisebb kitérőt. Mintha amúgy véletlenül csak véletlenül bukkanna ott fel. Pedig hát nem véletlen, hiszen megígérte Isunak, hogy távoltart mindenkit.
Így aztán még azelőtt meg tud szólalni, hogy Lyriana komolyan beljebb haladhatna a sátorba.*
- Meggyógyultál már? Ha legközelebb meghág is lebetegszel?
*kérdezi kissé csípősen, elvégre a lánnyal való legutóbbi konfrontáció nem volt épp... Szóval Lea elég lehetetlenül viselkedett, de csak azért,mert a féltékenység elvette az eszét egy pillanatra. De azt ő is belátja, hogy Lyriana nem igazán tehet arról, hogy megkívánta Kagan. Meg azóta már meg is nyugodott az ő lelke is. Meg most éppen a Sebhelyes miatt fő a feje.*
- Chiari a vacsorát készíti elő, úgyhogy most nem tud neked orvosságot adni. Mi ez a szag?! Hal és levendula?! Fürödj meg te lány!
*elég hangosan beszél ahhoz, hogy a gerlepár meghallhassa.*
*Még gyakorlatilag le sem tette a fenekét a tűznél egy kényelmes helyre, mikor már látja a szeme sarkából a gyógyító sátor irányába haladó Lyrianát. Akit amúgy sem nehéz kiszúrni, tekintve, hogy a haja eléggé kirí a környezetből.*
- Pillanat.
*fürgén áll talpra és elindul ő is a megfelelő irányba, csak éppen a sátor másik oldala felől tesz egy kisebb kitérőt. Mintha amúgy véletlenül csak véletlenül bukkanna ott fel. Pedig hát nem véletlen, hiszen megígérte Isunak, hogy távoltart mindenkit.
Így aztán még azelőtt meg tud szólalni, hogy Lyriana komolyan beljebb haladhatna a sátorba.*
- Meggyógyultál már? Ha legközelebb meghág is lebetegszel?
*kérdezi kissé csípősen, elvégre a lánnyal való legutóbbi konfrontáció nem volt épp... Szóval Lea elég lehetetlenül viselkedett, de csak azért,mert a féltékenység elvette az eszét egy pillanatra. De azt ő is belátja, hogy Lyriana nem igazán tehet arról, hogy megkívánta Kagan. Meg azóta már meg is nyugodott az ő lelke is. Meg most éppen a Sebhelyes miatt fő a feje.*
- Chiari a vacsorát készíti elő, úgyhogy most nem tud neked orvosságot adni. Mi ez a szag?! Hal és levendula?! Fürödj meg te lány!
*elég hangosan beszél ahhoz, hogy a gerlepár meghallhassa.*
2353. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 18:50:57
Üzenet elküldve: 2014-06-24 18:50:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Hrallh előtt - Kagan //
* Nem maradnak hát velük az idegenek, ahogy sejtette. Figyeli a két férfi távolodó alakját, majd Kagan válaszára kurtán biccent. Nem néz a vezér topáz szemeibe, mert fél attól, hogy szoborszerű mozdulatlanságba mered s nem tudja majd teljesíteni újonnan kapott feladatát, inkább cipőjének orrát pásztázza, s hol a kútra, hol pedig Kagan vértjének csatjait vizsgálgatja.*
- Rendben. Ha megtudok valamit akkor megkereslek.
* S még nem is tudja, hogy milyen információ birtokosa lesz nemsokára. Egyből a gyógyító sátra felé igyekszik, bár előtte még azért jó alaposan körbenéz, hátha mégis észreveszi a lányt. Sajnos azonban csalódnia kell mert csupán azt a rengeteg ismeretlen arcot látja, kik most a táborban vendégeskednek.
Most valóban sokkal jobban fest, mint pár nappal ezelőtt, mikor valamiféle nyavalya gyötörte, ám azt már kiheverte. Szeplős bőre mindig is hófehér volt, valamiért nem fog rajta a nap, pedig a folyónál jócskán érték aranyló sugarai.
// Gyógyítói sátor //
Félrehúzná a sátor ajtaját és már beljebb is lépne, ám a mozdulat félbe marad.
Nevén szólítgatja még azért Chiarit, hátha szerencsével jár ám csalódnia kell. Ahogy a törzsfő Lyri is felettébb kíváncsi, hogy vajon mi ez a nyüzsgés, már egészen megfájdul tőle a feje. Túl sok minden történt itt, pedig csak két napig voltak távol.*
A hozzászólás írója (Lyriana Moriwenn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 19:03:00
* Nem maradnak hát velük az idegenek, ahogy sejtette. Figyeli a két férfi távolodó alakját, majd Kagan válaszára kurtán biccent. Nem néz a vezér topáz szemeibe, mert fél attól, hogy szoborszerű mozdulatlanságba mered s nem tudja majd teljesíteni újonnan kapott feladatát, inkább cipőjének orrát pásztázza, s hol a kútra, hol pedig Kagan vértjének csatjait vizsgálgatja.*
- Rendben. Ha megtudok valamit akkor megkereslek.
* S még nem is tudja, hogy milyen információ birtokosa lesz nemsokára. Egyből a gyógyító sátra felé igyekszik, bár előtte még azért jó alaposan körbenéz, hátha mégis észreveszi a lányt. Sajnos azonban csalódnia kell mert csupán azt a rengeteg ismeretlen arcot látja, kik most a táborban vendégeskednek.
Most valóban sokkal jobban fest, mint pár nappal ezelőtt, mikor valamiféle nyavalya gyötörte, ám azt már kiheverte. Szeplős bőre mindig is hófehér volt, valamiért nem fog rajta a nap, pedig a folyónál jócskán érték aranyló sugarai.
// Gyógyítói sátor //
Félrehúzná a sátor ajtaját és már beljebb is lépne, ám a mozdulat félbe marad.
Nevén szólítgatja még azért Chiarit, hátha szerencsével jár ám csalódnia kell. Ahogy a törzsfő Lyri is felettébb kíváncsi, hogy vajon mi ez a nyüzsgés, már egészen megfájdul tőle a feje. Túl sok minden történt itt, pedig csak két napig voltak távol.*
A hozzászólás írója (Lyriana Moriwenn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 19:03:00
2352. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 18:17:26
Üzenet elküldve: 2014-06-24 18:17:26
ÚJ
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Gyógyítói sátor - Isu//
*Daeros kissé mintha zavart volna, néhány pillanatig csak bámul maga elé szótlanul, majd lassan nemet int a fejével.*
-Nem hiszem, hogy veszélyben lennétek.*válaszolja végül, immár a szokott, higgadt hangon.*
-Végeztem a démonnal.*teszi még hozzá, hiszen ha valamire, hát erre valóban büszke lehet. Nem is hallott még olyanról, hogy valaki ilyesmit tett volna, hát egyértelmű számára, hogy azért ez mégis csak nagy dolog.*
-Nézd, egész életemet ezen fák között töltöttem el, és még csak hasonlót sem láttam soha.*néz végül a lány szemébe, s megnyugtatóan megszorítja a kezét. Még egy halvány, biztató mosolyt is megenged magának.*
-Ha úgy gondolnám, hogy veszélyben vagy, nem haboznék elmondani a dolgot mindenkinek.*mondja igen komolyan. Szándékosan célzottan beszél a lányról, s nem az egész törzsről, mivel a többiek sorsa aligha érdekli a férfit, Isurii viszont annál inkább.*
-Mindenképpen beszélni fogok erről Kagannal, és a szellemjáróval is.*ért egyet a lánnyal, még bólint is mellé.*
-Viszont úgy gondolom, fölösleges lenne pánikot kelteni a többiek között.*szolgál magyarázattal az eddigi hallgatására.*
-Hogy miért harapott meg...*vállat von.*
-Nem tudom. Abból, mit leszűrtem, szerintem meg akart enni.*muszáj elvigyorodnia a gondolaton. Persze arról, hogy a történetben szerepelt egy üvegcse is, amely az ő vérét tartalmazza, mélyen hallgat. Ezzel a dologgal egyáltalán nem képes magában dűlőre jutni, addig pedig fölösleges is volna ezt az apró, jelentéktelennek tűnő részletet megosztania bárkivel is.*
-De hát aligha ízlett neki végül az acél, amit cserébe kapott.*szélesedik a férfi vigyora. Igen, mindenképpen elégtétel számára az, hogy véleménye szerint elpusztította a rohadékot. Persze arról fogalma sem lehet, hogy valójában tényleg megdöglött-e, csak abból tud kiindulni, amit tapasztalt.*
-Pontosan úgy nézett ki, mint bármelyikünk.*bólint a lány kérdésére.*
-Egészen addig, amíg át nem változott az arca. Ebből gondolom, hogy szellem, vagy démon lehetett, na meg abból, amilyen gyorsan elrohadt a test, miután meghalt.*szól elgondolkozva, majd látván a lány ijedtségét, elengedi a kezét, s jobbját Isurii arcára teszi, még meg is cirógatja kicsit.*
-Ne aggódj, nem lesz semmi baj.*szól megnyugtató mély hangján, épp úgy, ahogy a folyónál is tette korábban.*
-Nem hagynám, hogy bajod essen.
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 18:17:34
*Daeros kissé mintha zavart volna, néhány pillanatig csak bámul maga elé szótlanul, majd lassan nemet int a fejével.*
-Nem hiszem, hogy veszélyben lennétek.*válaszolja végül, immár a szokott, higgadt hangon.*
-Végeztem a démonnal.*teszi még hozzá, hiszen ha valamire, hát erre valóban büszke lehet. Nem is hallott még olyanról, hogy valaki ilyesmit tett volna, hát egyértelmű számára, hogy azért ez mégis csak nagy dolog.*
-Nézd, egész életemet ezen fák között töltöttem el, és még csak hasonlót sem láttam soha.*néz végül a lány szemébe, s megnyugtatóan megszorítja a kezét. Még egy halvány, biztató mosolyt is megenged magának.*
-Ha úgy gondolnám, hogy veszélyben vagy, nem haboznék elmondani a dolgot mindenkinek.*mondja igen komolyan. Szándékosan célzottan beszél a lányról, s nem az egész törzsről, mivel a többiek sorsa aligha érdekli a férfit, Isurii viszont annál inkább.*
-Mindenképpen beszélni fogok erről Kagannal, és a szellemjáróval is.*ért egyet a lánnyal, még bólint is mellé.*
-Viszont úgy gondolom, fölösleges lenne pánikot kelteni a többiek között.*szolgál magyarázattal az eddigi hallgatására.*
-Hogy miért harapott meg...*vállat von.*
-Nem tudom. Abból, mit leszűrtem, szerintem meg akart enni.*muszáj elvigyorodnia a gondolaton. Persze arról, hogy a történetben szerepelt egy üvegcse is, amely az ő vérét tartalmazza, mélyen hallgat. Ezzel a dologgal egyáltalán nem képes magában dűlőre jutni, addig pedig fölösleges is volna ezt az apró, jelentéktelennek tűnő részletet megosztania bárkivel is.*
-De hát aligha ízlett neki végül az acél, amit cserébe kapott.*szélesedik a férfi vigyora. Igen, mindenképpen elégtétel számára az, hogy véleménye szerint elpusztította a rohadékot. Persze arról fogalma sem lehet, hogy valójában tényleg megdöglött-e, csak abból tud kiindulni, amit tapasztalt.*
-Pontosan úgy nézett ki, mint bármelyikünk.*bólint a lány kérdésére.*
-Egészen addig, amíg át nem változott az arca. Ebből gondolom, hogy szellem, vagy démon lehetett, na meg abból, amilyen gyorsan elrohadt a test, miután meghalt.*szól elgondolkozva, majd látván a lány ijedtségét, elengedi a kezét, s jobbját Isurii arcára teszi, még meg is cirógatja kicsit.*
-Ne aggódj, nem lesz semmi baj.*szól megnyugtató mély hangján, épp úgy, ahogy a folyónál is tette korábban.*
-Nem hagynám, hogy bajod essen.
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 18:17:34
2351. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 18:00:37
Üzenet elküldve: 2014-06-24 18:00:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyítói sátor - D//
*Valamiért úgy érzi, hogy ő hozott bajt a férfire, pedig ez nem lehet igaz. Semmi köze az eseményekhez, de mégis bűntudat nyomja lelkét. Azonban hiába keresi az okát, sehol sem találja.
Komoly dologról lehet szó, mert Daeros nagyon keresi a megfelelő szavakat. Valójában persze nem is sejti, hogy miket gondolhat a másik, míg hallgat. Ő ebből annyit vesz észre, hogy nehezen kezd bele a történet elmesélésébe. Azért, hogy könnyítsen valamelyest a dolgon, újfent elmosolyodik.*
~Na? Mi lesz?~
*Pislog várakozón a másikra és egyre komolyabb kétségei támadnak afelől, hogy valóban csak farkastámadásról volt szó, de türelemmel várja ki, hogy a Vadász maga erősítse (vagy cáfolja) meg ebben.*
-Igen... *Bólogat a Salanelt dicsérő szavakra. Remek vadász ő is, de az állandó őrség miatt éles szeme lassan már inkább átok lehet számára, mint áldás. Ám a női sikolyok résznél összeráncolja szürke szemöldökeit. Annyira koncentrál mindegy egyes apró részletre, hogy fel sem tűnik neki mennyire morcos ábrázata lehet így. Na meg hamarosan oka is lesz arra, hogy igazán morcos képet vágjon. A hallottak nem kissé rendítik meg, még le is sápad.*
-Pedig erről szólnod kell a többieknek is!
*Hajol közelebb a férfihez, hogy hallhassa mit sutyorog neki a lány válaszul.*
-Szerinted komoly veszélyben vagyunk ha ilyen lények lakják az erdőt? És miért haraphatott meg?
*Nem akarja a falra festeni az ördögöt, de mi van ha valami kórságot kaphatott el attól a bestiától a férfi? Erre még gondolni sem igazán bír, s tart attól, ha Kagan megtudja, akkor kizavarja őt a táborból, míg az állapota nem biztos.*
-De milyen volt, hogy nézett ki? Ugyan úgy, mint te vagy én?
*Kérdezi ijedten. Útra akart kelni nemsokára, hogy visszatérjen a kikötőbe, de ezek után a sátrából se meri majd kitenni a lábát valószínűleg.*
~Szedd össze magad...~
*Parancsolja magának, mielőtt elhatalmasodna rajta a pánik.*
*Valamiért úgy érzi, hogy ő hozott bajt a férfire, pedig ez nem lehet igaz. Semmi köze az eseményekhez, de mégis bűntudat nyomja lelkét. Azonban hiába keresi az okát, sehol sem találja.
Komoly dologról lehet szó, mert Daeros nagyon keresi a megfelelő szavakat. Valójában persze nem is sejti, hogy miket gondolhat a másik, míg hallgat. Ő ebből annyit vesz észre, hogy nehezen kezd bele a történet elmesélésébe. Azért, hogy könnyítsen valamelyest a dolgon, újfent elmosolyodik.*
~Na? Mi lesz?~
*Pislog várakozón a másikra és egyre komolyabb kétségei támadnak afelől, hogy valóban csak farkastámadásról volt szó, de türelemmel várja ki, hogy a Vadász maga erősítse (vagy cáfolja) meg ebben.*
-Igen... *Bólogat a Salanelt dicsérő szavakra. Remek vadász ő is, de az állandó őrség miatt éles szeme lassan már inkább átok lehet számára, mint áldás. Ám a női sikolyok résznél összeráncolja szürke szemöldökeit. Annyira koncentrál mindegy egyes apró részletre, hogy fel sem tűnik neki mennyire morcos ábrázata lehet így. Na meg hamarosan oka is lesz arra, hogy igazán morcos képet vágjon. A hallottak nem kissé rendítik meg, még le is sápad.*
-Pedig erről szólnod kell a többieknek is!
*Hajol közelebb a férfihez, hogy hallhassa mit sutyorog neki a lány válaszul.*
-Szerinted komoly veszélyben vagyunk ha ilyen lények lakják az erdőt? És miért haraphatott meg?
*Nem akarja a falra festeni az ördögöt, de mi van ha valami kórságot kaphatott el attól a bestiától a férfi? Erre még gondolni sem igazán bír, s tart attól, ha Kagan megtudja, akkor kizavarja őt a táborból, míg az állapota nem biztos.*
-De milyen volt, hogy nézett ki? Ugyan úgy, mint te vagy én?
*Kérdezi ijedten. Útra akart kelni nemsokára, hogy visszatérjen a kikötőbe, de ezek után a sátrából se meri majd kitenni a lábát valószínűleg.*
~Szedd össze magad...~
*Parancsolja magának, mielőtt elhatalmasodna rajta a pánik.*
2350. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 17:46:19
Üzenet elküldve: 2014-06-24 17:46:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Hrallh előtt - Kagan, Lyrana //
*Kagan figyelmét nem kerüli el a bájos bazsajgás, és magában megállapítja, hogy a kis vörös rabszolgalány nővé válása óta meglehetősen gyors változásokon megy keresztül. Sokkal jobban, ösztönösebben használja a számára rendeltetett eszközöket; már nem olyan mulya, mint mikor az ágyába vitte.*
- Lyriana Moriwenn, jó munkát végeztetek. *biccent, majd végigméri a lányt. Továbbra is karcsú, és sápatag, de láthatóan a friss levegő, a jó táplálék és a mozgás jót tett neki; már nem annyira nyekenyóka, mint eddig volt, és a halál sötét árnyéka sem vetül rá vonásaira.*
~ Jó ajándék lesz bármely rátermett harcosomnak. Vagy akárkinek. De nem kótyavetyélem el, mint a dagi Hildit. ~ *mélázik, mert továbbra is azt tartja: a rabszolga értékes dolog. Főleg a hasznos, művelt vagy erős rabszolga és persze a szép, kívánatos és termékeny rabszolganő. És még az olyan kis idegesítő lények, mint Hildi, még az olyanok is tudnak hiányozni. Néha.*
- Jó, ezt vártam az óriásoktól. És a folyótól is, igen. *bólogat, mert az ilyen nagy folyamok általában bővízűek, és míg az Artheniori Folyót a városi bunkók lehalásszák, a Nagy Erdőkerülő messze folyik a városuktól, így nem képesek komoly kárt tenni a halállományban.*
*A kis vörös kicsit elrévedni látszik, ami nem túl tiszteletteljes viselkedés, ha az ember lánya a törzs vezérének kérdéseire felel, majd egy meglehetősen furcsa, a témától elütő kérdéssel folytatja. Szerencsére azonban Kagan épp jó hangulatban van, így nem csak ezt, hanem magát a kérdés feltevését sem torolja meg.*
- Nem. *válaszol szűkszavúan, hiszen úgy tudja, az idegeneknek csak egy része marad velük, a többiek mennek a dolgukra. Lehetőleg minél előbb.*
*A táborban közben zajlik az élet, Rolkó és Niana egymásnak örül, a Gyógyítói Sátor körüli mozgás felerősödik, annyira, hogy már Kagan is felfigyel rá.*
- Menj, nézd meg, mi van a Gyógyítónál, Lyri. Tudni akarom, mi ez a nyüzsgés. Igyekezz. *közben azon morfondírozik, hogy a Gödörhöz menjen e, vagy a tűzhöz. Végül utóbbi mellett dönt, mert Argust is ott kell meghallgatnia, és Leandana is ott van.*
~ És Nabii? ~ *az istállónál, ha minden igaz; ám a kötelességei előbbre valóak. Majd ha lemegy a nap, elfelejtheti egy időre, hogy ő Thargarod Hadura, Kagan Thargodar vezér.*
*Kagan figyelmét nem kerüli el a bájos bazsajgás, és magában megállapítja, hogy a kis vörös rabszolgalány nővé válása óta meglehetősen gyors változásokon megy keresztül. Sokkal jobban, ösztönösebben használja a számára rendeltetett eszközöket; már nem olyan mulya, mint mikor az ágyába vitte.*
- Lyriana Moriwenn, jó munkát végeztetek. *biccent, majd végigméri a lányt. Továbbra is karcsú, és sápatag, de láthatóan a friss levegő, a jó táplálék és a mozgás jót tett neki; már nem annyira nyekenyóka, mint eddig volt, és a halál sötét árnyéka sem vetül rá vonásaira.*
~ Jó ajándék lesz bármely rátermett harcosomnak. Vagy akárkinek. De nem kótyavetyélem el, mint a dagi Hildit. ~ *mélázik, mert továbbra is azt tartja: a rabszolga értékes dolog. Főleg a hasznos, művelt vagy erős rabszolga és persze a szép, kívánatos és termékeny rabszolganő. És még az olyan kis idegesítő lények, mint Hildi, még az olyanok is tudnak hiányozni. Néha.*
- Jó, ezt vártam az óriásoktól. És a folyótól is, igen. *bólogat, mert az ilyen nagy folyamok általában bővízűek, és míg az Artheniori Folyót a városi bunkók lehalásszák, a Nagy Erdőkerülő messze folyik a városuktól, így nem képesek komoly kárt tenni a halállományban.*
*A kis vörös kicsit elrévedni látszik, ami nem túl tiszteletteljes viselkedés, ha az ember lánya a törzs vezérének kérdéseire felel, majd egy meglehetősen furcsa, a témától elütő kérdéssel folytatja. Szerencsére azonban Kagan épp jó hangulatban van, így nem csak ezt, hanem magát a kérdés feltevését sem torolja meg.*
- Nem. *válaszol szűkszavúan, hiszen úgy tudja, az idegeneknek csak egy része marad velük, a többiek mennek a dolgukra. Lehetőleg minél előbb.*
*A táborban közben zajlik az élet, Rolkó és Niana egymásnak örül, a Gyógyítói Sátor körüli mozgás felerősödik, annyira, hogy már Kagan is felfigyel rá.*
- Menj, nézd meg, mi van a Gyógyítónál, Lyri. Tudni akarom, mi ez a nyüzsgés. Igyekezz. *közben azon morfondírozik, hogy a Gödörhöz menjen e, vagy a tűzhöz. Végül utóbbi mellett dönt, mert Argust is ott kell meghallgatnia, és Leandana is ott van.*
~ És Nabii? ~ *az istállónál, ha minden igaz; ám a kötelességei előbbre valóak. Majd ha lemegy a nap, elfelejtheti egy időre, hogy ő Thargarod Hadura, Kagan Thargodar vezér.*
2349. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 16:26:20
Üzenet elküldve: 2014-06-24 16:26:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Óriási találkozás, bőgés nélkül//
* Nem mondhatja Rolko, hogy a nőstény nem vette le a lábáról. Ráveti magát a hímre, minden szégyenlőssége elveszett, mióta nem látta, pedig, nem is volt az olyan hosszú idő. Neki valahogy mégis annak tűnt. Gurulnak egy keveset, kicsit megüti a hátát és sej haját, de fel sem veszi az egészet. Mi ez ahhoz képest, hogy a hím visszajött?! A paskolásra felnevet és kicsit megriszálja hátulját a hím kezei alatt. Ezzel egyszersmind dörgölőzik is hozzá, mert a hím meg alatta hever. Az zavarná a legkevésbé, ha Rolko szagosabb lenne. Óriás, ahogy ő is, és csak mostanában mártózik meg gyakrabban vízben. Itt jobban van rá lehetősége. Most viszont úgy tűnik, egyikőjüknek sem akaródzik felkelni innen, még akkor sem, ha egyesek mindjárt elájulnak attól, amit látnak, vagy látni vélnek. A kérdésen meg nagyon meglepődik. Nem tudta, hogy Rolko már tud róla? De mégsem tudhat sokat, mert őt kérdezi, ki bántotta? Hát ezt nem lesz egyszerű elmondani. Mert mostan már úgy van vele, hogy nem foglalkozik vele, meg nem foglalkozik a mesélős mágussal sem. Amúgy is a Szellemjáró megígérte, hogy majd kezdenek a mesélős mágussal valamit. Időhúzás képen felül a hímen, majd feláll. Még le is porolja a nadrágját elől és hátul is. *
- Nem bántani engem úgy senki se.
* A szemét is lesüti, de végül csak kiböki, hogy mi történt. *
- Mesélt valaki egy mesét, de az nem volt szép, sem izgalmas. Hanem szomorú. Nilgor, aki nagy volt, másoknál is nagyobb és bántották a testvérei ezért, meg a végén agyon is verték szegényt. Én meg szomorú lettem és nagyon bőgtem ám, a Szellemjáró állított meg a futásban, mert nekikezdtem szaladni sírva a táborban. A Szellemjáró meg megvigasztalt, mert elmesélni neki, hogy engem is bántottak sokat régen, mikor még kisebb voltam. Sokat csúfoltak, mert buta vagyok, meg nagy és meg is dobáltak meg ilyenek. Szellemjáró azt mondta, itt nem fog bántani senki és igaza is van, mert itt még csak nem is szólt rám senki hangosan. Jó itt nekem nagyon.
- Meg hát te is itt lenni Rolko nekem, ugye?
* Belecsap a lecsóba és egyszersmind próbálja elterelni a hím figyelmét a bőgésről és bosszúról őrá. *
* Nem mondhatja Rolko, hogy a nőstény nem vette le a lábáról. Ráveti magát a hímre, minden szégyenlőssége elveszett, mióta nem látta, pedig, nem is volt az olyan hosszú idő. Neki valahogy mégis annak tűnt. Gurulnak egy keveset, kicsit megüti a hátát és sej haját, de fel sem veszi az egészet. Mi ez ahhoz képest, hogy a hím visszajött?! A paskolásra felnevet és kicsit megriszálja hátulját a hím kezei alatt. Ezzel egyszersmind dörgölőzik is hozzá, mert a hím meg alatta hever. Az zavarná a legkevésbé, ha Rolko szagosabb lenne. Óriás, ahogy ő is, és csak mostanában mártózik meg gyakrabban vízben. Itt jobban van rá lehetősége. Most viszont úgy tűnik, egyikőjüknek sem akaródzik felkelni innen, még akkor sem, ha egyesek mindjárt elájulnak attól, amit látnak, vagy látni vélnek. A kérdésen meg nagyon meglepődik. Nem tudta, hogy Rolko már tud róla? De mégsem tudhat sokat, mert őt kérdezi, ki bántotta? Hát ezt nem lesz egyszerű elmondani. Mert mostan már úgy van vele, hogy nem foglalkozik vele, meg nem foglalkozik a mesélős mágussal sem. Amúgy is a Szellemjáró megígérte, hogy majd kezdenek a mesélős mágussal valamit. Időhúzás képen felül a hímen, majd feláll. Még le is porolja a nadrágját elől és hátul is. *
- Nem bántani engem úgy senki se.
* A szemét is lesüti, de végül csak kiböki, hogy mi történt. *
- Mesélt valaki egy mesét, de az nem volt szép, sem izgalmas. Hanem szomorú. Nilgor, aki nagy volt, másoknál is nagyobb és bántották a testvérei ezért, meg a végén agyon is verték szegényt. Én meg szomorú lettem és nagyon bőgtem ám, a Szellemjáró állított meg a futásban, mert nekikezdtem szaladni sírva a táborban. A Szellemjáró meg megvigasztalt, mert elmesélni neki, hogy engem is bántottak sokat régen, mikor még kisebb voltam. Sokat csúfoltak, mert buta vagyok, meg nagy és meg is dobáltak meg ilyenek. Szellemjáró azt mondta, itt nem fog bántani senki és igaza is van, mert itt még csak nem is szólt rám senki hangosan. Jó itt nekem nagyon.
- Meg hát te is itt lenni Rolko nekem, ugye?
* Belecsap a lecsóba és egyszersmind próbálja elterelni a hím figyelmét a bőgésről és bosszúról őrá. *
2348. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 15:23:08
Üzenet elküldve: 2014-06-24 15:23:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Hrallh előtt - Kagan, Darel, Zrick, Dralg //
* Úgy hitte várnia kell egy darabon amíg sor kerül rá, ám ahogy felbukkan máris szóval illetik. A kis gnóm valamiféle édességgel kínálja a törzsfőt, ki okosan vissza is utasítja azt, s az érkező Liryre mutat, hogy adja neki. A tűzvörös hajú leányzó is így tesz, bájosan bazsalyogva ám elutasítóan megrázza a fejét és a továbbiakban több figyelmet már nem is szentel az alacsony kis fickónak, sokkal inkább a törzsfőnek. Eközben háta mögött egy újabb ismeretlen férfi bukkan fel. Akár már sorszámot is húzhatnának az emberek a vezér sátra előtt. Liry félszegen arrébb áll, hogy utat engedjen a tagbaszakadt fickónak, ki nem is húzza az időt, rögtön munkát kér a topázsárga szemű törzsfőtől.
A másik markáns arcú fickó nevét megjegyzi, bár nem hiszi, hogy használnia kell valaha is, hacsak nem velük marad. Majd később talán rákérdez. Mint kiderül Darel barátja a potrohos varázsló igencsak bekerült a slamasztikába, s behajították a gödörbe. Érdekes esemény, bár bizonyára rászolgált, ha ily szankciókkal büntették. Lyri majd valamikor arra sétál és megnézi. A két férfi hamar feladatot is kap, talán már itt sincsenek, mikor Kagan magához inti a lányt. Kihúzza magát bár még így is fel kell pillantania az előtte álló férfira.*
- Stabil mólót állítottunk a folyóhoz, ahogy kérted vezérem. Helyileg annyira nincs is szemelőtt, csak az találhat rá könnyedén aki tudja, hogy hol keresse.
* Azil rendelkezett a helyválasztást illetően, s a terep kissé mocsaras is, melyet Lyri még mindig nem igazán ért, hogy miért előnyös szempont a számukra, de azt majd megmagyarázza az óriás, ha gondolja. Kagan kérdésére hevesen bólogatni kezd. Kontyából lebomló tincseit a füle mögé tűri, s úgy folytatja.*
- Azil és Rolko gyorsan és fáradhatatlanul dolgoztak. A halászkunyhó fából és nádból készült. Még egy orkánt is kibírna.
* Ez bizonyára kedvérevaló információ, úgyhogy örül is, hogy ő osztja meg vele először.*
- A folyó pedig bővizű. Rengeteg a hal.
* Fűzi még hozzá ám gondolatban már máshol jár. Habozik kissé, nem tudja, hogy rá merjen-e rákérdezni, ám kíváncsisága felülkerekedik s szóra nyílnak ajkai.*
- Az idegenek... mint itt maradnak velünk?
* Kérdi, aztán ha a törzsfő a beszámoló után a tűzhöz igyekszik akkor követi. Látni akarja, hogy miféle sorsot szán majd annak a mágusnak. Ha pedig valami más elintéznivalója akad, akkor Darel és Dralg után igyekszik, akikre majd rázúdíthatja kérdésáradatát.*
* Úgy hitte várnia kell egy darabon amíg sor kerül rá, ám ahogy felbukkan máris szóval illetik. A kis gnóm valamiféle édességgel kínálja a törzsfőt, ki okosan vissza is utasítja azt, s az érkező Liryre mutat, hogy adja neki. A tűzvörös hajú leányzó is így tesz, bájosan bazsalyogva ám elutasítóan megrázza a fejét és a továbbiakban több figyelmet már nem is szentel az alacsony kis fickónak, sokkal inkább a törzsfőnek. Eközben háta mögött egy újabb ismeretlen férfi bukkan fel. Akár már sorszámot is húzhatnának az emberek a vezér sátra előtt. Liry félszegen arrébb áll, hogy utat engedjen a tagbaszakadt fickónak, ki nem is húzza az időt, rögtön munkát kér a topázsárga szemű törzsfőtől.
A másik markáns arcú fickó nevét megjegyzi, bár nem hiszi, hogy használnia kell valaha is, hacsak nem velük marad. Majd később talán rákérdez. Mint kiderül Darel barátja a potrohos varázsló igencsak bekerült a slamasztikába, s behajították a gödörbe. Érdekes esemény, bár bizonyára rászolgált, ha ily szankciókkal büntették. Lyri majd valamikor arra sétál és megnézi. A két férfi hamar feladatot is kap, talán már itt sincsenek, mikor Kagan magához inti a lányt. Kihúzza magát bár még így is fel kell pillantania az előtte álló férfira.*
- Stabil mólót állítottunk a folyóhoz, ahogy kérted vezérem. Helyileg annyira nincs is szemelőtt, csak az találhat rá könnyedén aki tudja, hogy hol keresse.
* Azil rendelkezett a helyválasztást illetően, s a terep kissé mocsaras is, melyet Lyri még mindig nem igazán ért, hogy miért előnyös szempont a számukra, de azt majd megmagyarázza az óriás, ha gondolja. Kagan kérdésére hevesen bólogatni kezd. Kontyából lebomló tincseit a füle mögé tűri, s úgy folytatja.*
- Azil és Rolko gyorsan és fáradhatatlanul dolgoztak. A halászkunyhó fából és nádból készült. Még egy orkánt is kibírna.
* Ez bizonyára kedvérevaló információ, úgyhogy örül is, hogy ő osztja meg vele először.*
- A folyó pedig bővizű. Rengeteg a hal.
* Fűzi még hozzá ám gondolatban már máshol jár. Habozik kissé, nem tudja, hogy rá merjen-e rákérdezni, ám kíváncsisága felülkerekedik s szóra nyílnak ajkai.*
- Az idegenek... mint itt maradnak velünk?
* Kérdi, aztán ha a törzsfő a beszámoló után a tűzhöz igyekszik akkor követi. Látni akarja, hogy miféle sorsot szán majd annak a mágusnak. Ha pedig valami más elintéznivalója akad, akkor Darel és Dralg után igyekszik, akikre majd rázúdíthatja kérdésáradatát.*
2347. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 14:23:05
Üzenet elküldve: 2014-06-24 14:23:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Gyógyítói sátor - Isu//
*Való igaz, a férfinak jól esik a lány közelsége. Talán jobban is, mint amennyire kellene, de jelen pillanatban ez nem érdekli. Igazság szerint talán nincs a világon még egy ember, akivel most szívesen lenne, de Isurii ebből a szempontból teljesen más, mint a többi. Az a fajta tiszta ártatlanság, amit a férfi látni vél benne, szinte megbabonázza Daerost. Fogalma sincs, hogy mit érez a lánnyal kapcsolatban, arról sincs meggyőződve, hogy érez egyáltalán bármit is, de tény, hogy jól esik neki, hogy mellette van, s nyugtatóan hat rá Isurii közelsége. Ez pedig most bőven elég neki.
A kérdésre egy pillanatra lesüti a szemeit, s nagyot nyel. Végül tekintete újra találkozik a lányéval, s képtelen ellenállni a tiszta kék szemeknek.
~Ezt is megértük. Ellágyulsz egy nőtől, akit szinte nem is ismersz. Gratulálok.~ korholja magát gondolatban, s valóban, van igazságalapja a dolognak. Ugyanakkor valamiért úgy érzi, hogy a lánnyal őszinte lehet, s lehet, hogy erre még rá fog faragni, de pillanatnyilag csak azt a két, elképesztően kék lélektükröt látja maga előtt, szinte már könyörögni.*
-Nem tudom igazából...*suttogja, majd gyengéden megszorítja a lány kezét. Nyel egy nagyot, s végül belekezd a történetbe:*
-Vadászni mentünk Salanellel. Egészen hamar találtunk egy vaddisznócsaládot, s nyílvégre is tudtuk kapni mindannyiukat. A félvér jól bánik az íjjal...*mosolyodik el halványan, majd folytatja:*
-Azután... egyszer csak női sikolyokat hallottunk. Segítségért kiabált. Mivel kettőnk közül én ismerem az erdőt, mondtam Salanelnek, hogy maradjon, én utánajárok a dolognak. Ez hiba volt...*sóhajt egy nagyot, s pár pillanatig csak bámul maga elé.*
-Volt ott valami... valami idegen dolog... valami, aminek nem kellett volna ott lennie...!*szavai úgy hangzanak, mintha önmagát is győzködné arról, hogy amit látott, az nem is valódi, az nem létezhetett.*
-Megtaláltam a lányt. Mikor meglátott, sikoltozni kezdett, hát befogtam a száját, hogy ne csapjon zajt...*a férfi arca megrándul az emlék hatására.*
-És akkor... történt valami...*egy pillanatra lehunyja a szemeit, láthatóan erőt gyűjt ahhoz, hogy folytatni tudja.*
-Átváltozott. Mintha a túlvilágról lépett volna elő, a szája felhasadt, és pengeéles fogai nőttek...*ennél a pontnál a sérült baljára pillant.*
-Belém harapott. Nem eresztette el a kezem, teljesen...*nem fejezi be a mondatot, hiszen szemmel látható a végeredmény, hogy mit művelt a kezével.*
-Mielőtt bármit tehettem volna, két farkas jelent meg, mintha hívó szóra tették volna... nem volt előjele, nem voltak a környéken farkasok...*szemmel láthatóan Daeros teljesen értetlenül áll ezelőtt a dolog előtt.*
-A nyakába vágtam a késem, aztán a szemébe döftem... azonnal meghalt, a teste pedig... elkezdett... rothadni...*a férfi újra megszorítja kissé Isurii kezét, mintha onnan várna támogatást.*
-Az egyik farkas elmenekült, a másikat megöltem. Salanelnek sem mondtam el, mi történt.*fejezi be végül a történetet, s tekintetét a lányéba fúrja.*
-Sosem láttam még ilyet.*teszi még hozzá teljesen tanácstalanul.*
*Való igaz, a férfinak jól esik a lány közelsége. Talán jobban is, mint amennyire kellene, de jelen pillanatban ez nem érdekli. Igazság szerint talán nincs a világon még egy ember, akivel most szívesen lenne, de Isurii ebből a szempontból teljesen más, mint a többi. Az a fajta tiszta ártatlanság, amit a férfi látni vél benne, szinte megbabonázza Daerost. Fogalma sincs, hogy mit érez a lánnyal kapcsolatban, arról sincs meggyőződve, hogy érez egyáltalán bármit is, de tény, hogy jól esik neki, hogy mellette van, s nyugtatóan hat rá Isurii közelsége. Ez pedig most bőven elég neki.
A kérdésre egy pillanatra lesüti a szemeit, s nagyot nyel. Végül tekintete újra találkozik a lányéval, s képtelen ellenállni a tiszta kék szemeknek.
~Ezt is megértük. Ellágyulsz egy nőtől, akit szinte nem is ismersz. Gratulálok.~ korholja magát gondolatban, s valóban, van igazságalapja a dolognak. Ugyanakkor valamiért úgy érzi, hogy a lánnyal őszinte lehet, s lehet, hogy erre még rá fog faragni, de pillanatnyilag csak azt a két, elképesztően kék lélektükröt látja maga előtt, szinte már könyörögni.*
-Nem tudom igazából...*suttogja, majd gyengéden megszorítja a lány kezét. Nyel egy nagyot, s végül belekezd a történetbe:*
-Vadászni mentünk Salanellel. Egészen hamar találtunk egy vaddisznócsaládot, s nyílvégre is tudtuk kapni mindannyiukat. A félvér jól bánik az íjjal...*mosolyodik el halványan, majd folytatja:*
-Azután... egyszer csak női sikolyokat hallottunk. Segítségért kiabált. Mivel kettőnk közül én ismerem az erdőt, mondtam Salanelnek, hogy maradjon, én utánajárok a dolognak. Ez hiba volt...*sóhajt egy nagyot, s pár pillanatig csak bámul maga elé.*
-Volt ott valami... valami idegen dolog... valami, aminek nem kellett volna ott lennie...!*szavai úgy hangzanak, mintha önmagát is győzködné arról, hogy amit látott, az nem is valódi, az nem létezhetett.*
-Megtaláltam a lányt. Mikor meglátott, sikoltozni kezdett, hát befogtam a száját, hogy ne csapjon zajt...*a férfi arca megrándul az emlék hatására.*
-És akkor... történt valami...*egy pillanatra lehunyja a szemeit, láthatóan erőt gyűjt ahhoz, hogy folytatni tudja.*
-Átváltozott. Mintha a túlvilágról lépett volna elő, a szája felhasadt, és pengeéles fogai nőttek...*ennél a pontnál a sérült baljára pillant.*
-Belém harapott. Nem eresztette el a kezem, teljesen...*nem fejezi be a mondatot, hiszen szemmel látható a végeredmény, hogy mit művelt a kezével.*
-Mielőtt bármit tehettem volna, két farkas jelent meg, mintha hívó szóra tették volna... nem volt előjele, nem voltak a környéken farkasok...*szemmel láthatóan Daeros teljesen értetlenül áll ezelőtt a dolog előtt.*
-A nyakába vágtam a késem, aztán a szemébe döftem... azonnal meghalt, a teste pedig... elkezdett... rothadni...*a férfi újra megszorítja kissé Isurii kezét, mintha onnan várna támogatást.*
-Az egyik farkas elmenekült, a másikat megöltem. Salanelnek sem mondtam el, mi történt.*fejezi be végül a történetet, s tekintetét a lányéba fúrja.*
-Sosem láttam még ilyet.*teszi még hozzá teljesen tanácstalanul.*
2346. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:58:50
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:58:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hrallh előtt - Darel, Zrick, Lyriana, Dralg//
*Kagan távlati tervei szerint az alkimista műhely Thargarodon kívül lesz, legfeljebb a raktár lesz az erődben; így döntött, és egyelőre nincs oka ezen változtatni.*
- Ha szükség van rá, harcosaink vagy a zsoldosok, akiket megbízunk, majd beszerzik azt a gombát. *mióta Amon Ruadhon van, úgy érzi, nincs előtte akadály.*
*Látja, hogy a "hihegő" gnóm teljesen elalél az aranytól, ami nem is csoda - pár évvel ezelőtt még nekik sem volt, hiszen a fosztogatással felhagytak, mikor elkezdtek délre készülődni.*
- Nem. *rázza meg a fejét, de azért elmosolyodik, értékeli a gesztust. Viszont nem éhes, és amúgy sem kifejezetten zsánere a sütemény.*
- Add neki inkább. *biccent az éppen érkező Liryana felé, aki csak most tért vissza az Azilékkal töltött kirándulásból. Láthatóan megmosakodott és virágillata is van; jobban is néz ki, mint az elmúlt napokban, mikor valami kór ette a testét. Biztosan rájött, hogy érdemes Kagan előtt kívánatosnak mutatkoznia, mert egy rabszolgalánynak a legkönnyebb út a jobb élet felé valamely törzstag (és legfőképpen a vezér) ágyán át vezet.*
*Liryana mögött pedig az egyik újonnan csatlakozott, a Dralgnak nevezett fickó is felfelé kaptat, Kagan pedig a szemét forgatja.*
~ Nagyon rossz helyre álltam. ~ *sóhajt, aztán figyelme visszafordul Darel felé, aki azóta jól megrágta a kérdést. Majd úgy döntött, nem arra válaszol, legalábbis nem teljesen.*
- Legyen hát. A törzs színe előtt meghallgatom a barátod, Darel. Előhúzhatjátok, ez a Dralg segít benne. De előre figyelmeztetlek: ha olyan ostoba és botor lesz, mint eddig, könnyen nyakát szegheti... ezt mondd meg neki is. *ezzel Dralg meg is kapta az első feladatát.*
- Segíts kihúzni a kövér varázslót a Gödörből, Dralg, aztán tegyél rá erős béklyót és vezesd a tűzhöz. Amíg meg nem hallgatom, senkivel nem beszélhet a törzsből, csak két társával, megértetted? *ez a feladat kezdetnek éppen jó lesz a harcosnak, megmutathatja, hol jár a fegyelem terén.*
- Jer ide, kis Lyriana. *int magához a vörös rabszolgalányt, barátságos mosollyal.*
- Mesélj, mit végeztetek? *majd Azilt is kifaggatja, de mégiscsak jobban szót ért egy emberrel, mint egy óriással, legyen az akármilyen okos és kiművelt.*
- Elkészült a halászkunyhó és a móló? Látom, halat fogtatok szép számmal...
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 15:05:44
*Kagan távlati tervei szerint az alkimista műhely Thargarodon kívül lesz, legfeljebb a raktár lesz az erődben; így döntött, és egyelőre nincs oka ezen változtatni.*
- Ha szükség van rá, harcosaink vagy a zsoldosok, akiket megbízunk, majd beszerzik azt a gombát. *mióta Amon Ruadhon van, úgy érzi, nincs előtte akadály.*
*Látja, hogy a "hihegő" gnóm teljesen elalél az aranytól, ami nem is csoda - pár évvel ezelőtt még nekik sem volt, hiszen a fosztogatással felhagytak, mikor elkezdtek délre készülődni.*
- Nem. *rázza meg a fejét, de azért elmosolyodik, értékeli a gesztust. Viszont nem éhes, és amúgy sem kifejezetten zsánere a sütemény.*
- Add neki inkább. *biccent az éppen érkező Liryana felé, aki csak most tért vissza az Azilékkal töltött kirándulásból. Láthatóan megmosakodott és virágillata is van; jobban is néz ki, mint az elmúlt napokban, mikor valami kór ette a testét. Biztosan rájött, hogy érdemes Kagan előtt kívánatosnak mutatkoznia, mert egy rabszolgalánynak a legkönnyebb út a jobb élet felé valamely törzstag (és legfőképpen a vezér) ágyán át vezet.*
*Liryana mögött pedig az egyik újonnan csatlakozott, a Dralgnak nevezett fickó is felfelé kaptat, Kagan pedig a szemét forgatja.*
~ Nagyon rossz helyre álltam. ~ *sóhajt, aztán figyelme visszafordul Darel felé, aki azóta jól megrágta a kérdést. Majd úgy döntött, nem arra válaszol, legalábbis nem teljesen.*
- Legyen hát. A törzs színe előtt meghallgatom a barátod, Darel. Előhúzhatjátok, ez a Dralg segít benne. De előre figyelmeztetlek: ha olyan ostoba és botor lesz, mint eddig, könnyen nyakát szegheti... ezt mondd meg neki is. *ezzel Dralg meg is kapta az első feladatát.*
- Segíts kihúzni a kövér varázslót a Gödörből, Dralg, aztán tegyél rá erős béklyót és vezesd a tűzhöz. Amíg meg nem hallgatom, senkivel nem beszélhet a törzsből, csak két társával, megértetted? *ez a feladat kezdetnek éppen jó lesz a harcosnak, megmutathatja, hol jár a fegyelem terén.*
- Jer ide, kis Lyriana. *int magához a vörös rabszolgalányt, barátságos mosollyal.*
- Mesélj, mit végeztetek? *majd Azilt is kifaggatja, de mégiscsak jobban szót ért egy emberrel, mint egy óriással, legyen az akármilyen okos és kiművelt.*
- Elkészült a halászkunyhó és a móló? Látom, halat fogtatok szép számmal...
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 15:05:44
2345. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:57:47
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:57:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyítói sátor - D//
~Ostoba kérdés volt.~
*Korholja magát és már ugrana is, hogy valahogy jóvá tegye meggondolatlanságát. Hozzon egy pohár vizet, ételt, akármit, de a férfi megfogja puha kezét. Annyira nem is parányi az a mancs, de törékenynek tetsző. Hosszú ujjai éppen kétszer férnének el a másikén, olyan vékonyak. Nem edzette érdesre tenyerét a fegyverforgatás és a kapanyél sem hagyott benne szálkákat.*
-Ugyan már...
*Próbálja elhessegetni a komoly szavakat (vagy érzelmeket?). Még egy mosolyt is varázsol arcára, hátha úgy eredményesebben sikerül véghezvinnie ezen tervét.*
~Ne hagyd magad, ne hagyd...~
*Mantrázza magában, hiszen tagadni sem tudná mennyire jól esnek neki a férfi szavai, ugyanakkor nem eshet bele még egyszer ugyanabba a hibába, ezt ő is jól tudja. Hirtelen ötlettől vezérelve rákulcsolja ujjait Daeros ép kezére és kézfejét maga felé fordítva nyom egy apró puszit rá. Amolyan gyógypuszi félét.*
-Elmondod mi történt?
*Kérdez ismét halkan. A benti félhomály, a bizalmas közelség és a csöndes szavak talán megoldják Daeros nyelvét.
Mindezek mellé Isurii tiszta kékjei szinte könyörögnek az igazságért...*
~Ostoba kérdés volt.~
*Korholja magát és már ugrana is, hogy valahogy jóvá tegye meggondolatlanságát. Hozzon egy pohár vizet, ételt, akármit, de a férfi megfogja puha kezét. Annyira nem is parányi az a mancs, de törékenynek tetsző. Hosszú ujjai éppen kétszer férnének el a másikén, olyan vékonyak. Nem edzette érdesre tenyerét a fegyverforgatás és a kapanyél sem hagyott benne szálkákat.*
-Ugyan már...
*Próbálja elhessegetni a komoly szavakat (vagy érzelmeket?). Még egy mosolyt is varázsol arcára, hátha úgy eredményesebben sikerül véghezvinnie ezen tervét.*
~Ne hagyd magad, ne hagyd...~
*Mantrázza magában, hiszen tagadni sem tudná mennyire jól esnek neki a férfi szavai, ugyanakkor nem eshet bele még egyszer ugyanabba a hibába, ezt ő is jól tudja. Hirtelen ötlettől vezérelve rákulcsolja ujjait Daeros ép kezére és kézfejét maga felé fordítva nyom egy apró puszit rá. Amolyan gyógypuszi félét.*
-Elmondod mi történt?
*Kérdez ismét halkan. A benti félhomály, a bizalmas közelség és a csöndes szavak talán megoldják Daeros nyelvét.
Mindezek mellé Isurii tiszta kékjei szinte könyörögnek az igazságért...*
2344. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:37:24
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:37:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Gyógyítói sátor - Isu//
*Miután mindenki magára hagyta, Daeros csenden magányában bámul maga elé, üres tekintettel. Nem igazán gondol semmire, s ez épp meg is felel neki. Addig sem jutnak eszébe a fogak, amik széttrancsírozták a bal kezét. Így is napokba (ha nem hetekbe) fog telni, mire újra íjat foghat a kezébe. Talán leginkább ez nyomasztja a történtekkel kapcsolatban. Mert hát a sebek önmagukban csupán újabb hegekké válnak majd, de jelenleg erősen korlátozzák abban, ami tulajdonképpen az életét jelenti.
Csendes mélázásában a sátor libbenő bejárata zavarja meg. Tekintetét arra kapja, s amit meglát (jobban mondva akit meglát) attól a kedve is jobb lesz némileg. Még egy halovány mosolyféle is kúszik az arcára, mikor meglátja Isuriit belépni, s szemei úgy csillannak fel, mint egy kölyöknek, aki ajándékot kapott, csak úgy minden különösebb ok nélkül.*
-Hát...*emeli fel sérült balját, s elhúzza a száját.*
-Voltam már jobban is.*vonja meg végül a vállát, s tekintetét le nem venné a hófehér hajú lány arcáról, még véletlenül sem.*
-Égetőbb a seb, ami az önbecsülésemen esett.*neveti el magát kissé kényszeredetten. Óvatosan engedi le a sérült kezét maga mellé, majd hirtelen ötlettől vezérelve, a jobbjával megfogja a lányét. Úgy tartja az övéhez képest apró kézfejet, mintha valami törékeny kismadár lenne, de úgy is bámul rá, akár egy idegen dologra, melyet most láthat először, s talán utoljára is. Mondhatjuk, hogy óvatos csodálattal.*
-Azt hittem, többé nem láthatlak.*vándorol végül vissza tekintete Isurii lelkének tükreire.*
-Kerültem már sokszor bajba, de most...*mondja, majd nagyot sóhajt.*
-Nem sokon múlt, hogy ott maradjak.*húzódik keserédes mosolyra a férfi szája.*
*Miután mindenki magára hagyta, Daeros csenden magányában bámul maga elé, üres tekintettel. Nem igazán gondol semmire, s ez épp meg is felel neki. Addig sem jutnak eszébe a fogak, amik széttrancsírozták a bal kezét. Így is napokba (ha nem hetekbe) fog telni, mire újra íjat foghat a kezébe. Talán leginkább ez nyomasztja a történtekkel kapcsolatban. Mert hát a sebek önmagukban csupán újabb hegekké válnak majd, de jelenleg erősen korlátozzák abban, ami tulajdonképpen az életét jelenti.
Csendes mélázásában a sátor libbenő bejárata zavarja meg. Tekintetét arra kapja, s amit meglát (jobban mondva akit meglát) attól a kedve is jobb lesz némileg. Még egy halovány mosolyféle is kúszik az arcára, mikor meglátja Isuriit belépni, s szemei úgy csillannak fel, mint egy kölyöknek, aki ajándékot kapott, csak úgy minden különösebb ok nélkül.*
-Hát...*emeli fel sérült balját, s elhúzza a száját.*
-Voltam már jobban is.*vonja meg végül a vállát, s tekintetét le nem venné a hófehér hajú lány arcáról, még véletlenül sem.*
-Égetőbb a seb, ami az önbecsülésemen esett.*neveti el magát kissé kényszeredetten. Óvatosan engedi le a sérült kezét maga mellé, majd hirtelen ötlettől vezérelve, a jobbjával megfogja a lányét. Úgy tartja az övéhez képest apró kézfejet, mintha valami törékeny kismadár lenne, de úgy is bámul rá, akár egy idegen dologra, melyet most láthat először, s talán utoljára is. Mondhatjuk, hogy óvatos csodálattal.*
-Azt hittem, többé nem láthatlak.*vándorol végül vissza tekintete Isurii lelkének tükreire.*
-Kerültem már sokszor bajba, de most...*mondja, majd nagyot sóhajt.*
-Nem sokon múlt, hogy ott maradjak.*húzódik keserédes mosolyra a férfi szája.*
2343. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:26:03
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:26:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Lea - egy csendes, néptelen zug//
*Ragadós ez a vállrángatás, mert Isurii is elkezdi. Csak megvonja vállát a gyógyítót illető szavakra. Neki halovány fogalma sincs erről, de igazából elég anyáskodó típus csak úgy, áldott állapotától függetlenül is. Elképzelhetőnek tartja, hogy vállalna ilyesmit.
Mosolyogva csóválja meg a fejét, de közben helyesel.*
-Meg-meg. Mi?
*Hagyj fel gyorsan a fejrázással és próbálja megtalálni mit néz Leandana. Ami azt illeti nem kell túl sokáig keresgélnie, merthogy elég feltűnő egy óriás. Pláne kettő! Egymáson! Isurii gyorsan be is csukja a szemét. Valahogy nem akarja ő sem elképzelni, bár nyilván az óriások is szoktak ilyet, csak hát... Vannak dolgok amik még mindig nem az ő szemének valóak.*
-Hát nem mondtam, hogy én annyira jól ismerem, de ettől függetlenül *szusszant egyet* - megismerhetnéd.
*Nem beszél túl hangosan, hagyja hadd puffogja ki magát Lea. Már így is sokat fejlődött Lyrianna óta. Apropó, Lyrianna! Elég rég látta már azt a szolgálót is, talán megtephásodott az is? Pedig nincsenek is rosszul tartva... *
-Tudom. Tudom.
*Szusszogja lemondóan és Leandana nyomába szegődik. Szerinte is ideje lenne, hogy Kagan keressen magának feleséget -ahelyett, hogy őt akarja eladni valami befolyásos úrnak-, de hát eddig folyamatosan úton voltak, a gyermekek elhullottak volna jó eséllyel. Így is fájhat a vezér szíve a hatalmas veszteségek láttán.*
//tűznél//
-Mindig a kitaposott ösvényt járd... *Mélázik el ő is Kramlafot figyelve. Talán úgy hiszi, könnyebb dolga lesz azokkal, akiket Kagan már megtört előtte. Ám amennyire különböznek ők ketten a vezérrel, inkább nehezebb lehet számára megfűzni Kagan nőit.
Elpillant ő is a gyógyító sátor felé. Tényleg úgy fest, hogy mindenki kiözönlik onnan dolga végeztével.*
-Hát jó.
*Egyezik bele nem túl meggyőzően és el is indul arrafelé. Csak fél úton pillant vissza, hogy lássa Lea is tartja-e magát a megbeszéltekhez.*
//Gyógyítói sátor//
*Kezét a sátor bejáratára fekteti, sóhajt egy aprót, majd félrehúzza a bőrt/vászont, ami ajtóul szolgál és belép. Tekintete gyorsan fut végig a belső téren, csak akkor időzik tovább, ha valóban mindenki távozott.*
-Hogy vagy?
*Kérdezi csöndesen a férfit, aki meglehetősen ramaty állapotban van. Vélhetőleg gazdagodik pár új sebhellyel. Lekuporodik a Vadász fekhelye mellé és gyorsan végigméri bekötözött kezét, lábait, de nem igazán tudná mit kérdezhetne még, mit mondhatna.
Valahogy jelen helyzetben még az sem jut komolyan eszébe, amit Leandana tanácsolt neki.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 14:12:04
*Ragadós ez a vállrángatás, mert Isurii is elkezdi. Csak megvonja vállát a gyógyítót illető szavakra. Neki halovány fogalma sincs erről, de igazából elég anyáskodó típus csak úgy, áldott állapotától függetlenül is. Elképzelhetőnek tartja, hogy vállalna ilyesmit.
Mosolyogva csóválja meg a fejét, de közben helyesel.*
-Meg-meg. Mi?
*Hagyj fel gyorsan a fejrázással és próbálja megtalálni mit néz Leandana. Ami azt illeti nem kell túl sokáig keresgélnie, merthogy elég feltűnő egy óriás. Pláne kettő! Egymáson! Isurii gyorsan be is csukja a szemét. Valahogy nem akarja ő sem elképzelni, bár nyilván az óriások is szoktak ilyet, csak hát... Vannak dolgok amik még mindig nem az ő szemének valóak.*
-Hát nem mondtam, hogy én annyira jól ismerem, de ettől függetlenül *szusszant egyet* - megismerhetnéd.
*Nem beszél túl hangosan, hagyja hadd puffogja ki magát Lea. Már így is sokat fejlődött Lyrianna óta. Apropó, Lyrianna! Elég rég látta már azt a szolgálót is, talán megtephásodott az is? Pedig nincsenek is rosszul tartva... *
-Tudom. Tudom.
*Szusszogja lemondóan és Leandana nyomába szegődik. Szerinte is ideje lenne, hogy Kagan keressen magának feleséget -ahelyett, hogy őt akarja eladni valami befolyásos úrnak-, de hát eddig folyamatosan úton voltak, a gyermekek elhullottak volna jó eséllyel. Így is fájhat a vezér szíve a hatalmas veszteségek láttán.*
//tűznél//
-Mindig a kitaposott ösvényt járd... *Mélázik el ő is Kramlafot figyelve. Talán úgy hiszi, könnyebb dolga lesz azokkal, akiket Kagan már megtört előtte. Ám amennyire különböznek ők ketten a vezérrel, inkább nehezebb lehet számára megfűzni Kagan nőit.
Elpillant ő is a gyógyító sátor felé. Tényleg úgy fest, hogy mindenki kiözönlik onnan dolga végeztével.*
-Hát jó.
*Egyezik bele nem túl meggyőzően és el is indul arrafelé. Csak fél úton pillant vissza, hogy lássa Lea is tartja-e magát a megbeszéltekhez.*
//Gyógyítói sátor//
*Kezét a sátor bejáratára fekteti, sóhajt egy aprót, majd félrehúzza a bőrt/vászont, ami ajtóul szolgál és belép. Tekintete gyorsan fut végig a belső téren, csak akkor időzik tovább, ha valóban mindenki távozott.*
-Hogy vagy?
*Kérdezi csöndesen a férfit, aki meglehetősen ramaty állapotban van. Vélhetőleg gazdagodik pár új sebhellyel. Lekuporodik a Vadász fekhelye mellé és gyorsan végigméri bekötözött kezét, lábait, de nem igazán tudná mit kérdezhetne még, mit mondhatna.
Valahogy jelen helyzetben még az sem jut komolyan eszébe, amit Leandana tanácsolt neki.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.24 14:12:04
2342. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:05:01
Üzenet elküldve: 2014-06-24 13:05:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kapunál - Dharren//
*A nagy figyelmetlenségnek hála véletlenül belefut Dharrenbe, aki a törpökkel tárgyal valamiről.*
- Ó bocsánat Dharren. Elgondolkodtam azután nem figyeltem oda.
*Mondja az arcán széles mosollyal, majd végighallgatja a férfi mondandóját.*
- Ez esetben bocsánat. Már itt sem vagyok.
*Mondandója befejeztével megfordul és visszasétál a táborba.*
//Séta Thargarodban//
*A kapuból visszafelé kissé elszomorodik. Remélte tehet egy sétát az erőd körül, de mivel ez nem kivitelezhető tovább nézegeti az erődöt belülről. Kissé kezd unalmassá válni a magányos séta, szóval ásít egyet. Nem igazán tudja itt mivel szokás elűzni az unalmat, szóval sántítva, de folytatja sétáját. Szemei a gnómot és a gyógyítót keresik, de ezek közül csak az utóbbit leli meg. Megvonja vállát, majd leül a fal menti árnyékban.*
- Hosszú lesz ez a két nap... de addig sem fogok lazsálni.
*Felpattan helyéről és ez a mozdulat némi fájdalomba kerül, de kibírja. Ezek után tekintetével megkezdi a vezér keresését. Lassacskán meg is találja a hatalmas embert és egy kisebb szőrcsomót is talál mellette. Kicsit jobban megnézve rájön arra, hogy az öreg gnóm az. Lassacskán elindul feléjük, abban reménykedve, hogy most nem húzza fel a vezér agyát.*
//Hrallh előtt//
*Már nincs messze a vezértől, de sérült lábának köszönhetően nem igazán mer a kelleténél gyorsabban mozogni. Elvégre a gyógyító azt mondta neki, hogy ma pihentesse a sebet. Ebben csak az a gond, hogy nem bír megülni a hátsóján ehhez. Mikorra odaér Kaganhoz, egy biccentéssel üdvözöl minden jelen lévőt, és csendben kivárja sorát. Most nem akar beleszólni a beszélgetésekbe. Ha a vezér végre odajut, hogy felszólítsa Dralgot, nekilát elmondani, hogy miért járult ismét a színe elé.*
- Üdv ismét nagyvezér.
*Pár másodperdig vár, hogy a vele egymagasságban lévő férfi szóhoz jusson, majd ismét megszólal.*
- Azért vagyok itt mert szeretnék valami munkát kérni. Nem naplopással akarom eltölteni az itteni napjaimat, hanem szeretnék segédkezni amiben csak tudok.
*Egyenlőre nincs több mondandója, csak ha a vezér kérdez tőle valamit. Bár abban még mindig reménykedik, hogy már jobb kedve van. A nagyhatalmú emberek mérgesen sok mindenre képesek ami árt a rangban alattuk lévő emberek egészségének, de ki tudja. Talán tényleg jó kedvében találta.*
*A nagy figyelmetlenségnek hála véletlenül belefut Dharrenbe, aki a törpökkel tárgyal valamiről.*
- Ó bocsánat Dharren. Elgondolkodtam azután nem figyeltem oda.
*Mondja az arcán széles mosollyal, majd végighallgatja a férfi mondandóját.*
- Ez esetben bocsánat. Már itt sem vagyok.
*Mondandója befejeztével megfordul és visszasétál a táborba.*
//Séta Thargarodban//
*A kapuból visszafelé kissé elszomorodik. Remélte tehet egy sétát az erőd körül, de mivel ez nem kivitelezhető tovább nézegeti az erődöt belülről. Kissé kezd unalmassá válni a magányos séta, szóval ásít egyet. Nem igazán tudja itt mivel szokás elűzni az unalmat, szóval sántítva, de folytatja sétáját. Szemei a gnómot és a gyógyítót keresik, de ezek közül csak az utóbbit leli meg. Megvonja vállát, majd leül a fal menti árnyékban.*
- Hosszú lesz ez a két nap... de addig sem fogok lazsálni.
*Felpattan helyéről és ez a mozdulat némi fájdalomba kerül, de kibírja. Ezek után tekintetével megkezdi a vezér keresését. Lassacskán meg is találja a hatalmas embert és egy kisebb szőrcsomót is talál mellette. Kicsit jobban megnézve rájön arra, hogy az öreg gnóm az. Lassacskán elindul feléjük, abban reménykedve, hogy most nem húzza fel a vezér agyát.*
//Hrallh előtt//
*Már nincs messze a vezértől, de sérült lábának köszönhetően nem igazán mer a kelleténél gyorsabban mozogni. Elvégre a gyógyító azt mondta neki, hogy ma pihentesse a sebet. Ebben csak az a gond, hogy nem bír megülni a hátsóján ehhez. Mikorra odaér Kaganhoz, egy biccentéssel üdvözöl minden jelen lévőt, és csendben kivárja sorát. Most nem akar beleszólni a beszélgetésekbe. Ha a vezér végre odajut, hogy felszólítsa Dralgot, nekilát elmondani, hogy miért járult ismét a színe elé.*
- Üdv ismét nagyvezér.
*Pár másodperdig vár, hogy a vele egymagasságban lévő férfi szóhoz jusson, majd ismét megszólal.*
- Azért vagyok itt mert szeretnék valami munkát kérni. Nem naplopással akarom eltölteni az itteni napjaimat, hanem szeretnék segédkezni amiben csak tudok.
*Egyenlőre nincs több mondandója, csak ha a vezér kérdez tőle valamit. Bár abban még mindig reménykedik, hogy már jobb kedve van. A nagyhatalmú emberek mérgesen sok mindenre képesek ami árt a rangban alattuk lévő emberek egészségének, de ki tudja. Talán tényleg jó kedvében találta.*
2341. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-24 12:52:44
Üzenet elküldve: 2014-06-24 12:52:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Érkezés, majd Hrallh előtt //
* Megérkeztek végre valahára. Enyhe izomláza lesz attól a nagy zsák haltól amit cipelt. A két nagyfiú jól megtömködte kövér pontyokkal. No meg az illata sem rózsás, úgyhogy miután a tábortűz mellé lerakta a nehéz puttonyt máris a kúthoz igyekszik, hogy megmosakodjék. Alig kell köszönnie a régieknek, annyi most az ismeretlen, nem is érti, hogy pár nap alatt hogy lettek ilyen sokan. Bizonyára az esti mulatozásra érkeztek, ám a fél vendégsereg ki is lesz dobva addigra, legalább is Liry így sejti.
Kagan éppen a hrallh előtt diskurál egy férfival. Talán pont a maradásáról tárgyalnak. Elkél a sok jó harcos és fegyverzetét tekintve bizonyára konyít is valamicskét hozzá. - de hiszi, ha látja. Felhúzza a vödröt a kútból, s jó alaposan megmosakszik. Vörös haját befonva felcsavarta egy kontyba. A teljesség érdekében még az erdei sétája alatt szedett szárított levendula virágával is bedörgöli magát, mint az úri kisasszonyok, mert még csak véletlenül sem akar ponty és egyéb pikkelyes aromáját árasztani magából. A hálókat a többi szerszám és felszerelés raktárába viszi, majd ő maga a hrallhoz igyekszik.*
- Vezérem.
* Köszönti, majd hátrébb húzódik, hiszen az ő mondanivalója és jelenléte nem oly fontos most. Türelmesen kivárja a sorát.*
- Üdv néktek is vándorok.
* Köszönti a többieket akiket láthat, s félrehúzódva egy kifeszített ponyva alól figyeli a tárgyaló férfit és a gnómot.*
* Megérkeztek végre valahára. Enyhe izomláza lesz attól a nagy zsák haltól amit cipelt. A két nagyfiú jól megtömködte kövér pontyokkal. No meg az illata sem rózsás, úgyhogy miután a tábortűz mellé lerakta a nehéz puttonyt máris a kúthoz igyekszik, hogy megmosakodjék. Alig kell köszönnie a régieknek, annyi most az ismeretlen, nem is érti, hogy pár nap alatt hogy lettek ilyen sokan. Bizonyára az esti mulatozásra érkeztek, ám a fél vendégsereg ki is lesz dobva addigra, legalább is Liry így sejti.
Kagan éppen a hrallh előtt diskurál egy férfival. Talán pont a maradásáról tárgyalnak. Elkél a sok jó harcos és fegyverzetét tekintve bizonyára konyít is valamicskét hozzá. - de hiszi, ha látja. Felhúzza a vödröt a kútból, s jó alaposan megmosakszik. Vörös haját befonva felcsavarta egy kontyba. A teljesség érdekében még az erdei sétája alatt szedett szárított levendula virágával is bedörgöli magát, mint az úri kisasszonyok, mert még csak véletlenül sem akar ponty és egyéb pikkelyes aromáját árasztani magából. A hálókat a többi szerszám és felszerelés raktárába viszi, majd ő maga a hrallhoz igyekszik.*
- Vezérem.
* Köszönti, majd hátrébb húzódik, hiszen az ő mondanivalója és jelenléte nem oly fontos most. Türelmesen kivárja a sorát.*
- Üdv néktek is vándorok.
* Köszönti a többieket akiket láthat, s félrehúzódva egy kifeszített ponyva alól figyeli a tárgyaló férfit és a gnómot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094