Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
840. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-17 14:36:16
Üzenet elküldve: 2018-07-17 14:36:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Relael //
- Hehe, hát az is lehet.
*Vigyorogva konstatálja saját telhetetlenségét, de hát az ő helyzetéből kiindulva valószínűleg már életben sem lenne, ha mindig beérte volna azzal, amije volt. Révetegen bólogat Relé higgadtságára, de valójában a dicséret is csak azért hangzott, mert egyrészről nagyon kedveli a lányt, másrészről a többiek nem kedveltették meg magukat annyira, hogy kinézze belőlük a vezetés bonyolult feladatát.*
- Hm, hát én nem értek az ilyen dolgokho'...
*Úgy kezd bele a mondatba, mintha valami rejtélyes folytatása is lenne a gondolatnak, de aztán csak vigyorogva vállat von, mert nem tudja, meg nem is akarja ezt befejezni. Nem volt testvére, nem tudja milyen lehet, ha meg állatokat tekintett testvérének, azzal rosszul nem járt, mert a kecskék legfeljebb megcsócsálták rongyait vagy arcába mekegtek, de nem kellett velük különösebben veszekedni vagy perelni. Ilyen szempontból valamelyest jobban kedveli a kezelhető lényeket, mint az embereket, mert hát azok feleselnek meg fenyítenek.*
- Nos hát igen, mondanám, hogy ez bonyi. De mon'gyuk annyira nem bonyi.
*Elgondolkodva hümmög egyet, és visszagondol életének azon szakaszára, amerről első emlékei felsejlenek, de ezek igen hiányos képek, mert az idők során igen sokat kivertek belőle. Arca kissé elkomorodik, talán még szomorúság is kiütközik vonásain, ahogy múltjára gondol, melyet nem feltétlen ezen a szekéren, ezen idegenek között akar feltárni.*
- Emberek vótak azok. Paréj szemetek.
*Szórakozottan bólogat kissé, aztán kezével hessegető mozdulatokat tesz.*
- De rakjuk mán el ezt a beszélgetést máskorra.
*Újra odahajol Relé füléhez és hangját suttogóra fogva fejezi be a témát.*
- Nem ennyi fülnek való történet az.
*Meg persze ehhez hozzátartozik, hogy ki kell magában találnia hogyan adja elő az elfnek, meg fel is kell készülnie erre a beszélgetésre, mert soha, senkinek nem beszélt a múltról. Mindig igyekezett nagyon mélyen elásni magában a rossz emlékeket és élményeket, de nem is alakított ki ilyen kötődést senkivel, mint Relével, így talán előbb-utóbb készen áll majd, hogy felfedje neki a szomorú életvonalát.*
// Relael //
- Hehe, hát az is lehet.
*Vigyorogva konstatálja saját telhetetlenségét, de hát az ő helyzetéből kiindulva valószínűleg már életben sem lenne, ha mindig beérte volna azzal, amije volt. Révetegen bólogat Relé higgadtságára, de valójában a dicséret is csak azért hangzott, mert egyrészről nagyon kedveli a lányt, másrészről a többiek nem kedveltették meg magukat annyira, hogy kinézze belőlük a vezetés bonyolult feladatát.*
- Hm, hát én nem értek az ilyen dolgokho'...
*Úgy kezd bele a mondatba, mintha valami rejtélyes folytatása is lenne a gondolatnak, de aztán csak vigyorogva vállat von, mert nem tudja, meg nem is akarja ezt befejezni. Nem volt testvére, nem tudja milyen lehet, ha meg állatokat tekintett testvérének, azzal rosszul nem járt, mert a kecskék legfeljebb megcsócsálták rongyait vagy arcába mekegtek, de nem kellett velük különösebben veszekedni vagy perelni. Ilyen szempontból valamelyest jobban kedveli a kezelhető lényeket, mint az embereket, mert hát azok feleselnek meg fenyítenek.*
- Nos hát igen, mondanám, hogy ez bonyi. De mon'gyuk annyira nem bonyi.
*Elgondolkodva hümmög egyet, és visszagondol életének azon szakaszára, amerről első emlékei felsejlenek, de ezek igen hiányos képek, mert az idők során igen sokat kivertek belőle. Arca kissé elkomorodik, talán még szomorúság is kiütközik vonásain, ahogy múltjára gondol, melyet nem feltétlen ezen a szekéren, ezen idegenek között akar feltárni.*
- Emberek vótak azok. Paréj szemetek.
*Szórakozottan bólogat kissé, aztán kezével hessegető mozdulatokat tesz.*
- De rakjuk mán el ezt a beszélgetést máskorra.
*Újra odahajol Relé füléhez és hangját suttogóra fogva fejezi be a témát.*
- Nem ennyi fülnek való történet az.
*Meg persze ehhez hozzátartozik, hogy ki kell magában találnia hogyan adja elő az elfnek, meg fel is kell készülnie erre a beszélgetésre, mert soha, senkinek nem beszélt a múltról. Mindig igyekezett nagyon mélyen elásni magában a rossz emlékeket és élményeket, de nem is alakított ki ilyen kötődést senkivel, mint Relével, így talán előbb-utóbb készen áll majd, hogy felfedje neki a szomorú életvonalát.*
839. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-17 13:13:50
Üzenet elküldve: 2018-07-17 13:13:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Alyosra Radogen//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Alyosra kirohanására elmosolyodik. Szereti, amikor valakit sikerül kihoznia a sodrából, de nem hitte, hogy ezt a fattyút ilyen könnyű.*
- Igen, anyám egy kurva volt. ~Vagy talán még mindig az.~ Szóval nem sértettél meg. *A kikötő felé ösztönösen megy, így van ideje bámészkodni. Bármikor jön ide, Tharg mindig változik, még ha csak egy kicsit is. Ami azt illeti, nem zavarja, hogy a másik egy tuskó, abban volt ma már része. Meg aztán, ezen a helyen nem nehéz ilyenekbe botlani. Nem tudja, mivel húzhatta így ki a gyufát, de csak magában somolyog. Valószínű történt vele valami, ami a lovaglásra van kihatással. Vagy úgy egyébként az életére. Nem tartotta elégnek a családja, vagy ki tudja, talán csak szar napja van és kész.*
- Minek hagyod, hogy jöjjek, ha csak az agyadra megyek? *Fintorog kissé rafináltan Alyosrara. Valószínű, hagyja, hogy hozza neki a lovat, hogy aztán lepattintsa a kikötőben. Illetve a kétélű viselkedésből erre, vagy hasonlókra tud csak gondolni. Amikből az egyiket valószínűnek is tartja. Nem tudja, amaz hogyan harcol, de azt igen, hogy ő nagyon nem tisztességesen. Ő azt tanulta meg, hogy vegye el azt, ami még jól jöhet, aztán úgy eltűnjön, hogy többé nem látják. Márpedig ő tényleg csak egy egyszerű fajtársat látott benne, akinek talán segíthet. Persze nem alamizsnaként, csak unalomból. De ha a másiknak érdekes dolgok fognak megfordulni a fejében, nem fog sokat habozni.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Alyosra kirohanására elmosolyodik. Szereti, amikor valakit sikerül kihoznia a sodrából, de nem hitte, hogy ezt a fattyút ilyen könnyű.*
- Igen, anyám egy kurva volt. ~Vagy talán még mindig az.~ Szóval nem sértettél meg. *A kikötő felé ösztönösen megy, így van ideje bámészkodni. Bármikor jön ide, Tharg mindig változik, még ha csak egy kicsit is. Ami azt illeti, nem zavarja, hogy a másik egy tuskó, abban volt ma már része. Meg aztán, ezen a helyen nem nehéz ilyenekbe botlani. Nem tudja, mivel húzhatta így ki a gyufát, de csak magában somolyog. Valószínű történt vele valami, ami a lovaglásra van kihatással. Vagy úgy egyébként az életére. Nem tartotta elégnek a családja, vagy ki tudja, talán csak szar napja van és kész.*
- Minek hagyod, hogy jöjjek, ha csak az agyadra megyek? *Fintorog kissé rafináltan Alyosrara. Valószínű, hagyja, hogy hozza neki a lovat, hogy aztán lepattintsa a kikötőben. Illetve a kétélű viselkedésből erre, vagy hasonlókra tud csak gondolni. Amikből az egyiket valószínűnek is tartja. Nem tudja, amaz hogyan harcol, de azt igen, hogy ő nagyon nem tisztességesen. Ő azt tanulta meg, hogy vegye el azt, ami még jól jöhet, aztán úgy eltűnjön, hogy többé nem látják. Márpedig ő tényleg csak egy egyszerű fajtársat látott benne, akinek talán segíthet. Persze nem alamizsnaként, csak unalomból. De ha a másiknak érdekes dolgok fognak megfordulni a fejében, nem fog sokat habozni.*
838. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-17 12:29:27
Üzenet elküldve: 2018-07-17 12:29:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Élet a farmon, majd azon kívül//
//A hozzászólás 16+ tartalmat tartalmaz//
*Az ünnepi lakoma végeztével sem áll le az élet, Grotg nagyot sóhajtva kel fel az asztaltól, és lép az ajtó mellé támasztott kaszához, aminek a nyele szintén az óriás munkája. Az élét egy kováccsal csináltatta, mindenhez azért ő sem érthet, de a fához, ahhoz azért igen. Felemeli a már csak a méretéből adódóan is súlyos szerszámot, és kilép az ajtón. A birtoka kicsi, de azért ahhoz elég, hogy lekösse őt. Most neki áll kaszálni, hogy szépen rövidre nyírhassa a füvet, amiben nem tűnnek el a kis csirkék sem, nem mintha lennének. Épp elég tyúk és kakas van a háznál, teljesen felesleges csirkét is tartani, amúgy is csak a gond van vele, és a húsa nem ér annyit, hogy az óriás itt nevelgesse. A kaszálás hosszú, de eredményes folyamat. Amikor már ismét csillog ébenfekete bőrén a frissen megjelent verejték, akkor visszaviszi a kaszát a helyére, a füvet pedig az erre kijelölt helyre gyűjti. Jó lesz az állatoknak, a farmon semmit nem pocsékol, mindennek megvan a felhasználási módja. Jóleső érzéssel borít ismét a fejére egy vödör esővizet, ahogy a hűs cseppek végiggörögnek testén, élvezi a felfrissülést. Ekkor jut eszébe egy remek ötlet, hiszen olyan rég látta a tengert, és most kedve lenne ismét megnézni. Sőt, a vizekben még jóleső érzéssel úszhatna is, ha tudna. De persze nem tud, hiszen a farmon felesleges tudás az úszás, ahogy az írás, és olvasás is. Grotg sok mindent nem tud, és nagyon kevés az a dolog, amit mégis. Ilyen a famunka, és az állattartás, na meg a növények termesztése. Nagyjából az minden, amihez Grotg valaha értett, ha nem számoljuk, hogy egész ügyesen tud egy bottal mások fejére csapni. A vakondokon gyakorolta ezt a képességét, mondhatni tökéletesre fejlesztette, persze nem mond senki ilyet, még Grotg se. Az óriást egészen felvillanyozta a tenger gondolata, és nem jellemzőek rá a következő ruganyos léptek, ahogy a tyúkok felé indul meg. Visszaterelget minden állatot a helyére, és gondosan el is zárja őket, majd többször ellenőrzi az ólakat. Úgy látja, hogy nem tud semmilyen ragadozó bemenni a távollétében, hogy fosztogasson, bár nem is lesz sokáig oda, szóval nem teljesen megalapozott ez az elővigyázatosság. Az is lehet, hogy csak halogatni akarja az indulást, ami nem teljesen baromság. A paraszt számára ez az otthon jelenti a biztonságot, ami elég komikusnak hat, tekintve, hogy egy jó nyolc láb magas férfiról akár azt is hihetné az ember, hogy bárhol biztonságban érzi magát. Nos, ahogy tesz vesz, és halogatja az indulást, végül mégis csak ott áll a ház előtt, teljes díszben. Egyszerű farmon használt ruháját olyanra cserélte, amiben szívesebben mutatkozik, egy egyszerű utazóruhára. Oldalán az elengedhetetlen husángok, azért kettő, hogyha az egyiket eltöri valakinek a fején, a másikkal egyből pótolhassa.
Mély sóhajtással indul el, de nehéz, dehát mindig az. Amikor Kalácsfalvára megy, vagy Amonra, akkor is ilyen nehezen indul neki a világnak. Egyik láb a másik után, minden lépéssel mintha egy láthatatlan lánc szorulna a dereka köré, ami húzza vissza a biztonságos kerítéseken belülre. Ismét egy lépés, és egy újabb csörgéssel egy újabb béklyó. Mély sóhajaival viszont mindig ledob magáról egyet. Egy idő után már nem tartja vissza semmi, megszabadul a fojtogató szorítástól, és a homlokán redőző ráncok is visszahúzódnak. Hamarosan már boldogan fütyörészve sétál, a változó tájat kémlelve. Nem igazán emlékszik az útra, úgyhogy ösztönszerűen halad arra, amerre jónak látja. Bízik benne, hogy nem fog eltévedni, de igazából ettől nem is tartott soha. Nem érti, hogy egyáltalán hogyan lehetne eltévedni. Hiszen ha valaki nem tudja merre van, ha hirtelen ismeretlen terepen találja magát, akkor csak elindul vissza, amerről jött, lábnyomait követve. Ő eddig mindig visszatalált a farmjára, és sose volt vele problémája. Ahogy eleget sétál, lenyúl az övére kötött kulacshoz, és jóérzéssel kortyol belőle, nem sokat, szinte csak a nyelve körül forgatja meg. Mivel úgyis rendhagyó ez a nap, nem vizet, hanem bort pakolt az útra. Ahogy ezzel megvan, egy embereset köp maga mellé, végignézve, ahogy az óriás turhája szépen szántja a levegőt, és ívesen érkezik a földre, egy halk plöccs hang keretében. Annyira tetszett neki, hogy megismétli. Plöccs. Hamarosan már néhány lépésenként köp egyet, hogy legalább ezzel múlassa az időt. *
//A hozzászólás 16+ tartalmat tartalmaz//
*Az ünnepi lakoma végeztével sem áll le az élet, Grotg nagyot sóhajtva kel fel az asztaltól, és lép az ajtó mellé támasztott kaszához, aminek a nyele szintén az óriás munkája. Az élét egy kováccsal csináltatta, mindenhez azért ő sem érthet, de a fához, ahhoz azért igen. Felemeli a már csak a méretéből adódóan is súlyos szerszámot, és kilép az ajtón. A birtoka kicsi, de azért ahhoz elég, hogy lekösse őt. Most neki áll kaszálni, hogy szépen rövidre nyírhassa a füvet, amiben nem tűnnek el a kis csirkék sem, nem mintha lennének. Épp elég tyúk és kakas van a háznál, teljesen felesleges csirkét is tartani, amúgy is csak a gond van vele, és a húsa nem ér annyit, hogy az óriás itt nevelgesse. A kaszálás hosszú, de eredményes folyamat. Amikor már ismét csillog ébenfekete bőrén a frissen megjelent verejték, akkor visszaviszi a kaszát a helyére, a füvet pedig az erre kijelölt helyre gyűjti. Jó lesz az állatoknak, a farmon semmit nem pocsékol, mindennek megvan a felhasználási módja. Jóleső érzéssel borít ismét a fejére egy vödör esővizet, ahogy a hűs cseppek végiggörögnek testén, élvezi a felfrissülést. Ekkor jut eszébe egy remek ötlet, hiszen olyan rég látta a tengert, és most kedve lenne ismét megnézni. Sőt, a vizekben még jóleső érzéssel úszhatna is, ha tudna. De persze nem tud, hiszen a farmon felesleges tudás az úszás, ahogy az írás, és olvasás is. Grotg sok mindent nem tud, és nagyon kevés az a dolog, amit mégis. Ilyen a famunka, és az állattartás, na meg a növények termesztése. Nagyjából az minden, amihez Grotg valaha értett, ha nem számoljuk, hogy egész ügyesen tud egy bottal mások fejére csapni. A vakondokon gyakorolta ezt a képességét, mondhatni tökéletesre fejlesztette, persze nem mond senki ilyet, még Grotg se. Az óriást egészen felvillanyozta a tenger gondolata, és nem jellemzőek rá a következő ruganyos léptek, ahogy a tyúkok felé indul meg. Visszaterelget minden állatot a helyére, és gondosan el is zárja őket, majd többször ellenőrzi az ólakat. Úgy látja, hogy nem tud semmilyen ragadozó bemenni a távollétében, hogy fosztogasson, bár nem is lesz sokáig oda, szóval nem teljesen megalapozott ez az elővigyázatosság. Az is lehet, hogy csak halogatni akarja az indulást, ami nem teljesen baromság. A paraszt számára ez az otthon jelenti a biztonságot, ami elég komikusnak hat, tekintve, hogy egy jó nyolc láb magas férfiról akár azt is hihetné az ember, hogy bárhol biztonságban érzi magát. Nos, ahogy tesz vesz, és halogatja az indulást, végül mégis csak ott áll a ház előtt, teljes díszben. Egyszerű farmon használt ruháját olyanra cserélte, amiben szívesebben mutatkozik, egy egyszerű utazóruhára. Oldalán az elengedhetetlen husángok, azért kettő, hogyha az egyiket eltöri valakinek a fején, a másikkal egyből pótolhassa.
Mély sóhajtással indul el, de nehéz, dehát mindig az. Amikor Kalácsfalvára megy, vagy Amonra, akkor is ilyen nehezen indul neki a világnak. Egyik láb a másik után, minden lépéssel mintha egy láthatatlan lánc szorulna a dereka köré, ami húzza vissza a biztonságos kerítéseken belülre. Ismét egy lépés, és egy újabb csörgéssel egy újabb béklyó. Mély sóhajaival viszont mindig ledob magáról egyet. Egy idő után már nem tartja vissza semmi, megszabadul a fojtogató szorítástól, és a homlokán redőző ráncok is visszahúzódnak. Hamarosan már boldogan fütyörészve sétál, a változó tájat kémlelve. Nem igazán emlékszik az útra, úgyhogy ösztönszerűen halad arra, amerre jónak látja. Bízik benne, hogy nem fog eltévedni, de igazából ettől nem is tartott soha. Nem érti, hogy egyáltalán hogyan lehetne eltévedni. Hiszen ha valaki nem tudja merre van, ha hirtelen ismeretlen terepen találja magát, akkor csak elindul vissza, amerről jött, lábnyomait követve. Ő eddig mindig visszatalált a farmjára, és sose volt vele problémája. Ahogy eleget sétál, lenyúl az övére kötött kulacshoz, és jóérzéssel kortyol belőle, nem sokat, szinte csak a nyelve körül forgatja meg. Mivel úgyis rendhagyó ez a nap, nem vizet, hanem bort pakolt az útra. Ahogy ezzel megvan, egy embereset köp maga mellé, végignézve, ahogy az óriás turhája szépen szántja a levegőt, és ívesen érkezik a földre, egy halk plöccs hang keretében. Annyira tetszett neki, hogy megismétli. Plöccs. Hamarosan már néhány lépésenként köp egyet, hogy legalább ezzel múlassa az időt. *
837. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-17 11:49:52
Üzenet elküldve: 2018-07-17 11:49:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//No'ära Thoa'n//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kurva anyádnak szóljál be. Örülj neki, hogy nem rúgtalak pofán.
*Alyo kitűnő lovas, Gubával hamar összebarátkoztak, a hátas egy pillanatig nem makrancoskodott alatta, ezért is nem szívleli azt, ha idegenek - pláne pimasz idegenek - tapizzák. Persze akár orrba is rúghatta volna a csajt, talán azt kellett volna tennie, és akkor nem kellene fölényeskedő megjegyzéseket hallgatnia. Csak szipogós sírást, ahogyan törölgeti az orra vérét.*
- Ki mondta, hogy bujkál?
*Ilyen nem hangzott el, nem is érti, hogy miből következtet a másik erre. Nemcsak, hogy nem hangzott el, de szó sincsen ilyesmiről, reggel jókedvűen elkapartak közösen egy hullát, aztán dolgukra mentek. Viszont a kapitány keresi Syoudot, és Alyo nem tudja igazán, hogy milyen célból, ezért aztán jó gyerek módjára igyekszik figyelmeztetni.*
- Volt vele dolgod, mi? Érdekes, mindenkinek dolga volt vele a mai napon.
*Ezen már felvihog. A kapitánynak nyilván valami üzleti ügye van Syouddal, elrendezetlen számlák, ilyesmik. Ez a bige inkább a fattyának tűnik, végtére is pont olyan pimasz, mint Alyo maga és a szemük színe tényleg döbbenetes hasonlóságot mutat.*
- Alyosra.
*Viszonozza a bemutatkozást, bár nem volt gyerekszobája, de hát nem hiányzik neki, hogy még valaki úgy szólítsa, hogy "hé, te!". Azt nem teszi hozzá, hogy a barátai Alyonak szólítják, mert hiszen nem barátok, maximum féltestvérek, de semmiképpen sem barátok.*
- Mint mondtam: a kurva anyádnak szóljál be.
*Ő egészen más módszerrel indítja el maga alatt Gubát, mégpedig csípőjének egy mozdulatával. Nyilván másik lovasiskolába jártak, de erre Alyo tulajdonképpen magasról tesz addig a pillanatig, míg nem szólnak be neki, akkor viszont könnyen lehet, hogy egyszerűen megöli a csajt.*
- A kikötőbe megyünk.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kurva anyádnak szóljál be. Örülj neki, hogy nem rúgtalak pofán.
*Alyo kitűnő lovas, Gubával hamar összebarátkoztak, a hátas egy pillanatig nem makrancoskodott alatta, ezért is nem szívleli azt, ha idegenek - pláne pimasz idegenek - tapizzák. Persze akár orrba is rúghatta volna a csajt, talán azt kellett volna tennie, és akkor nem kellene fölényeskedő megjegyzéseket hallgatnia. Csak szipogós sírást, ahogyan törölgeti az orra vérét.*
- Ki mondta, hogy bujkál?
*Ilyen nem hangzott el, nem is érti, hogy miből következtet a másik erre. Nemcsak, hogy nem hangzott el, de szó sincsen ilyesmiről, reggel jókedvűen elkapartak közösen egy hullát, aztán dolgukra mentek. Viszont a kapitány keresi Syoudot, és Alyo nem tudja igazán, hogy milyen célból, ezért aztán jó gyerek módjára igyekszik figyelmeztetni.*
- Volt vele dolgod, mi? Érdekes, mindenkinek dolga volt vele a mai napon.
*Ezen már felvihog. A kapitánynak nyilván valami üzleti ügye van Syouddal, elrendezetlen számlák, ilyesmik. Ez a bige inkább a fattyának tűnik, végtére is pont olyan pimasz, mint Alyo maga és a szemük színe tényleg döbbenetes hasonlóságot mutat.*
- Alyosra.
*Viszonozza a bemutatkozást, bár nem volt gyerekszobája, de hát nem hiányzik neki, hogy még valaki úgy szólítsa, hogy "hé, te!". Azt nem teszi hozzá, hogy a barátai Alyonak szólítják, mert hiszen nem barátok, maximum féltestvérek, de semmiképpen sem barátok.*
- Mint mondtam: a kurva anyádnak szóljál be.
*Ő egészen más módszerrel indítja el maga alatt Gubát, mégpedig csípőjének egy mozdulatával. Nyilván másik lovasiskolába jártak, de erre Alyo tulajdonképpen magasról tesz addig a pillanatig, míg nem szólnak be neki, akkor viszont könnyen lehet, hogy egyszerűen megöli a csajt.*
- A kikötőbe megyünk.
836. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-17 10:43:55
Üzenet elküldve: 2018-07-17 10:43:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Coralynde //
- Egyelőre?
*Kérdez vissza mosolyogva és szemöldökeit meglepetten felvonva.*
- Milyen kis telhetetlen vagy.
*De ez tetszik Relaelnek. Corában már az elején látszott, hogy van benne tűz, de ez egyre inkább megmutatkozik. A tűz pedig jó, legalábbis szerinte sokkal több mindenre hasznosítható, ha valaki rendelkezik azzal a bizonyos zamattal. A lány szavai váratlanul érik és gondolkodóba is esik tőlük. Nem tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy a csapatban milyen szerepet tölt be, nem is nagyon érdekelte, most végiggondolva pedig arra jut, hogy egyszerűen csak nagyobb a szája.*
- Higgadt lennék?
*Hümmögve töpreng, majd megrázza fejét.*
- Kétlem. Mármint bizonyos helyzetekben igen, de más helyzetekben nem annyira.
*Szerencsére nem adódott még olyan helyzet, hogy elveszítse a kontrollt, ami nem nehéz tekintve, hogy érzelmei egy trópusi ciklon erejével képesek megostromolni őt.*
- Mindenesetre örülök, hogy így gondolod.
*Elkönyveli a megállapítást elismerésnek, amit pedig szeret, ha nem behízelgő módon történik. Túllépve ezen a témán, kicsit elszomorodik, bár helyesebb lenne azt mondani, hogy megsajnálja a lányt. Nem tudja mi lehet rosszabb, család nélkül, vagy rossz családban, de nem is szeretne méricskélni, összességében ez mindenhogy szomorú. Kicsit hálás azért, hogy legalább neki érdek barátnői voltak, akik néha azért válaszoltak is arra amit mond, bár gyakran pont ez volt a baja velük.*
- Mondjuk a testvérrel nem veszítettél sokat. Jó testvéri viszonyról még nem hallottam.
*Mondjuk talán az övék nem is lett volna rossz, ha Rel nem viselkedett volna ótvar módon az egyetlen emberrel, aki még úgy ahogy próbált róla gondoskodni. Bár ő maga sem szeretne ilyen lenni, de változtatni már sokkal bonyolultabb. Ahogy a lányra pillant újra megsajnálja egy picit, mert ha az mellette marad esélyes, hogy megtapasztalja nem túl bájos oldalát is, ahhoz viszont túl önző, hogy esetleg ne láncoljon magához mindenkit akit csak lehet.*
- Egyébként ha nem volt senkid ki nevelt fel? Csaknem a kecskék vagy az állatbarátaid.
*Persze valami törzsről már korábban szó esett, de neki nem sok fogalma van arról, hogy miként mennek ott a dolgok, lévén, hogy leginkább saját köreiben mozgolódott serényen.*
// Coralynde //
- Egyelőre?
*Kérdez vissza mosolyogva és szemöldökeit meglepetten felvonva.*
- Milyen kis telhetetlen vagy.
*De ez tetszik Relaelnek. Corában már az elején látszott, hogy van benne tűz, de ez egyre inkább megmutatkozik. A tűz pedig jó, legalábbis szerinte sokkal több mindenre hasznosítható, ha valaki rendelkezik azzal a bizonyos zamattal. A lány szavai váratlanul érik és gondolkodóba is esik tőlük. Nem tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy a csapatban milyen szerepet tölt be, nem is nagyon érdekelte, most végiggondolva pedig arra jut, hogy egyszerűen csak nagyobb a szája.*
- Higgadt lennék?
*Hümmögve töpreng, majd megrázza fejét.*
- Kétlem. Mármint bizonyos helyzetekben igen, de más helyzetekben nem annyira.
*Szerencsére nem adódott még olyan helyzet, hogy elveszítse a kontrollt, ami nem nehéz tekintve, hogy érzelmei egy trópusi ciklon erejével képesek megostromolni őt.*
- Mindenesetre örülök, hogy így gondolod.
*Elkönyveli a megállapítást elismerésnek, amit pedig szeret, ha nem behízelgő módon történik. Túllépve ezen a témán, kicsit elszomorodik, bár helyesebb lenne azt mondani, hogy megsajnálja a lányt. Nem tudja mi lehet rosszabb, család nélkül, vagy rossz családban, de nem is szeretne méricskélni, összességében ez mindenhogy szomorú. Kicsit hálás azért, hogy legalább neki érdek barátnői voltak, akik néha azért válaszoltak is arra amit mond, bár gyakran pont ez volt a baja velük.*
- Mondjuk a testvérrel nem veszítettél sokat. Jó testvéri viszonyról még nem hallottam.
*Mondjuk talán az övék nem is lett volna rossz, ha Rel nem viselkedett volna ótvar módon az egyetlen emberrel, aki még úgy ahogy próbált róla gondoskodni. Bár ő maga sem szeretne ilyen lenni, de változtatni már sokkal bonyolultabb. Ahogy a lányra pillant újra megsajnálja egy picit, mert ha az mellette marad esélyes, hogy megtapasztalja nem túl bájos oldalát is, ahhoz viszont túl önző, hogy esetleg ne láncoljon magához mindenkit akit csak lehet.*
- Egyébként ha nem volt senkid ki nevelt fel? Csaknem a kecskék vagy az állatbarátaid.
*Persze valami törzsről már korábban szó esett, de neki nem sok fogalma van arról, hogy miként mennek ott a dolgok, lévén, hogy leginkább saját köreiben mozgolódott serényen.*
835. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-16 17:37:49
Üzenet elküldve: 2018-07-16 17:37:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Amonra//
//Mindenki//
*Az idő lassan telik a szekéren utazva. Minden perc elnyúlik, hosszú-hosszú óráknak tűnnek.*
~Amonon még úgysem jártam! Lehet itt jobban menne az üzlet... Bár Artheniornál most bárhol jobban menne...~
*Nincs elkeseredve, elvégre még csak most érkezett délre pár hete, semmit nem épített még fel, amit elveszített volna a lázadás miatt. Ez a szerencséje, a többiek rosszabbul jártak.
A szekér oldalára könyökölve nézi a tájat, de közben azért fél füllel hallgatja a többiek beszélgetését is. Sok mindennel egyetért, kiváltképp a nemesekről szóló részen, de nem szól semmit. Jobbnak látja így. Egyébként is elkanyarodnak kicsit belsőségesebb témák felé, amihez neki aztán semmi köze.*
- Te is a család szolgálatában voltál, ugye? *Fordul oda Latile felé.* Ezek után mit fogsz kezdeni?
*Azért kíváncsi erre, mert neki fogalma sincs, hogy a történtek után egyáltalán megmarad-e Aleimord kereskedőjének. Hátha a lány tud mondani valami okosat.*
//Mindenki//
*Az idő lassan telik a szekéren utazva. Minden perc elnyúlik, hosszú-hosszú óráknak tűnnek.*
~Amonon még úgysem jártam! Lehet itt jobban menne az üzlet... Bár Artheniornál most bárhol jobban menne...~
*Nincs elkeseredve, elvégre még csak most érkezett délre pár hete, semmit nem épített még fel, amit elveszített volna a lázadás miatt. Ez a szerencséje, a többiek rosszabbul jártak.
A szekér oldalára könyökölve nézi a tájat, de közben azért fél füllel hallgatja a többiek beszélgetését is. Sok mindennel egyetért, kiváltképp a nemesekről szóló részen, de nem szól semmit. Jobbnak látja így. Egyébként is elkanyarodnak kicsit belsőségesebb témák felé, amihez neki aztán semmi köze.*
- Te is a család szolgálatában voltál, ugye? *Fordul oda Latile felé.* Ezek után mit fogsz kezdeni?
*Azért kíváncsi erre, mert neki fogalma sincs, hogy a történtek után egyáltalán megmarad-e Aleimord kereskedőjének. Hátha a lány tud mondani valami okosat.*
834. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-16 15:13:40
Üzenet elküldve: 2018-07-16 15:13:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Relael //
*Várakozón pillázik a lányra, míg kiderül, hogy vajon meg lesz-e ígérve neki, amire szüksége lenne. Hát azért nem azt kapja, amit szeretne, de úgy érzi, hogy jelenleg ennyivel kénytelen lesz beérni, mert többet úgysem valószínű, hogy kapni fog.*
- Na jóvan akkó'. Asszem ennyi egyelőre elég lesz.
*Hangján viszont hallatszik, hogy most beéri ezzel, a későbbiekben nem biztos, hogy ez így is marad. Ráadásul amint valami rossz történik vele, ha valaki csak egy haja szálát is összekuszálja, Relén fogja leverni, bár nem gonoszságból, szimplán csak azért, mert magában ekkora elvárásokat támaszt a lány felé. Kicsit úgy érzi, mintha Relé valami soha nem volt nővére lenne, de a családos élethez meg egyáltalán nem ért, így nem is tudja, hogy helyes-e, amit érez.
Ráadásul Relé még továbbra is fenntartja a cipő lehetőségét, melyet egy vigyorral társított bólintással vesz tudomásul, és újra képzelegni kezd róla, hogy vajon milyen lesz, ha saját lábbelije lesz. Meg hogy vajon milyen lábbelije lesz.*
- Noha! Mindig kell valakinek higgadottnak meg hasonlóknak lennie.
*Elgondolkodó arckifejezést ölt, ismét eltűnik a gyerekes vonás, és megint korához nem illően bölcselkedik. Odahajol Relé füléhez, hogy bizalmaskodón suttogjon neki valamit.*
- Ezek a tré emberek itten? Há' kétlem, hogy nekik menne. Ezér' vagy itten temagad.
*Kicsit vigyorog is mellé, de legalább komolyan gondolja, részéről a többiek akár meg is pukkadhatnak egyébként magukban. Aztán elgondolkodik a testvéres kérdésen, nem akar megint nagyon negatív lenni, vagy dühödten újra ordibálni, amiért sose volt semmije.*
- Ó nem, semmi ilyesmi. Bár vót néhány állat, akikkel különösebben jóban vótam.
*Kicsit kacarászni kezd, és visszaemlékezve heherészik még egy ideig a gondolaton. Az túlzás lenne, hogy testvéreinek tekintette az állatokat, de azért mégiscsak ez lehetett a legközelebb hozzá.*
- De amúgy meg nem. Sose volt se anyám, se apám, se többi.
*Már persze úgy érti, hogy ismerni sosem ismerte egyikőjüket sem, annyira azért nem buta, hogy úgy gondolja, nem volt neki egyik sem, hiszen valahogy neki is a világra kellett születnie.*
// Relael //
*Várakozón pillázik a lányra, míg kiderül, hogy vajon meg lesz-e ígérve neki, amire szüksége lenne. Hát azért nem azt kapja, amit szeretne, de úgy érzi, hogy jelenleg ennyivel kénytelen lesz beérni, mert többet úgysem valószínű, hogy kapni fog.*
- Na jóvan akkó'. Asszem ennyi egyelőre elég lesz.
*Hangján viszont hallatszik, hogy most beéri ezzel, a későbbiekben nem biztos, hogy ez így is marad. Ráadásul amint valami rossz történik vele, ha valaki csak egy haja szálát is összekuszálja, Relén fogja leverni, bár nem gonoszságból, szimplán csak azért, mert magában ekkora elvárásokat támaszt a lány felé. Kicsit úgy érzi, mintha Relé valami soha nem volt nővére lenne, de a családos élethez meg egyáltalán nem ért, így nem is tudja, hogy helyes-e, amit érez.
Ráadásul Relé még továbbra is fenntartja a cipő lehetőségét, melyet egy vigyorral társított bólintással vesz tudomásul, és újra képzelegni kezd róla, hogy vajon milyen lesz, ha saját lábbelije lesz. Meg hogy vajon milyen lábbelije lesz.*
- Noha! Mindig kell valakinek higgadottnak meg hasonlóknak lennie.
*Elgondolkodó arckifejezést ölt, ismét eltűnik a gyerekes vonás, és megint korához nem illően bölcselkedik. Odahajol Relé füléhez, hogy bizalmaskodón suttogjon neki valamit.*
- Ezek a tré emberek itten? Há' kétlem, hogy nekik menne. Ezér' vagy itten temagad.
*Kicsit vigyorog is mellé, de legalább komolyan gondolja, részéről a többiek akár meg is pukkadhatnak egyébként magukban. Aztán elgondolkodik a testvéres kérdésen, nem akar megint nagyon negatív lenni, vagy dühödten újra ordibálni, amiért sose volt semmije.*
- Ó nem, semmi ilyesmi. Bár vót néhány állat, akikkel különösebben jóban vótam.
*Kicsit kacarászni kezd, és visszaemlékezve heherészik még egy ideig a gondolaton. Az túlzás lenne, hogy testvéreinek tekintette az állatokat, de azért mégiscsak ez lehetett a legközelebb hozzá.*
- De amúgy meg nem. Sose volt se anyám, se apám, se többi.
*Már persze úgy érti, hogy ismerni sosem ismerte egyikőjüket sem, annyira azért nem buta, hogy úgy gondolja, nem volt neki egyik sem, hiszen valahogy neki is a világra kellett születnie.*
833. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-16 14:07:56
Üzenet elküldve: 2018-07-16 14:07:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
//Mindenki//
* A nap lassan telik, a szekéren való utazás pedig gyors és kényelmes a gyalogláshoz szokott szolgalány számára, mégis kezdi kicsit úgy érezni, hogy dolganincs lett. Már csinálna valamit, hogy ne múljon el a nap haszontalanul ám sajnos a szekéren eléggé korlátozva vannak a lehetőségei, nagyjából a semmivel egyelőek.
Leginkább ezért hát a kislánnyal foglalkozik, csendben beszélget vele, meg segít megeszkábálni a babákat, ha azok valamilyen oknál fogva kezdenének széthullani, elvégre tartósságuk szalmaszálnyi. *
~ Jó lenne már ott lenni ~ * nem mondja ki hangosan, csak magában gondolja, míg kifelé tekint az erdőkre, szántókra, dolgozó emberekre a mezőn. Ilyen munkát még sohasem próbált. A kertben dolgozott már, csakhogy ez nem kert, nem egy aprócska veteményes, néhány fürt zöldséggel, hanem egy óriási szántó, ami feltehetőleg kemény munka árán érik csak be.*
~ Vajon itt vidéken nekem is ez lesz a feladatom? ~
//Mindenki//
* A nap lassan telik, a szekéren való utazás pedig gyors és kényelmes a gyalogláshoz szokott szolgalány számára, mégis kezdi kicsit úgy érezni, hogy dolganincs lett. Már csinálna valamit, hogy ne múljon el a nap haszontalanul ám sajnos a szekéren eléggé korlátozva vannak a lehetőségei, nagyjából a semmivel egyelőek.
Leginkább ezért hát a kislánnyal foglalkozik, csendben beszélget vele, meg segít megeszkábálni a babákat, ha azok valamilyen oknál fogva kezdenének széthullani, elvégre tartósságuk szalmaszálnyi. *
~ Jó lenne már ott lenni ~ * nem mondja ki hangosan, csak magában gondolja, míg kifelé tekint az erdőkre, szántókra, dolgozó emberekre a mezőn. Ilyen munkát még sohasem próbált. A kertben dolgozott már, csakhogy ez nem kert, nem egy aprócska veteményes, néhány fürt zöldséggel, hanem egy óriási szántó, ami feltehetőleg kemény munka árán érik csak be.*
~ Vajon itt vidéken nekem is ez lesz a feladatom? ~
832. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-15 13:05:30
Üzenet elküldve: 2018-07-15 13:05:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Rövid pihenőt tart. Ő maga egy fa árnyékában üldögél, hátát a fatörzsnek vetve, lovacskája eközben nem messze tőle csendben ropogtatja a füvet. Gondolatai ide-oda cikáznak, kissé ziláltak. Valami nyugtalanítja, de egyelőre még maga sem nagyon tudja megmondani, mi is az. Mély lélegzetet vesz és lehunyja szemeit. Csak pár percre... csak egy kicsit pihenni szeretne. Igyekszik nem elszenderedni, úgyhogy rövidesen inkább kinyitja szemeit és feltápászkodik helyéről.*
- Készülj...
*Szólítja meg a lovat, de amint az várható volt, nem jött válasz. Néhány minutányi sertepertélés és lézengés után azonban újra nyeregbe száll. Ideje elporoszkálnia abba az ivóba. Reményei szerint ismét ott találja azt a fekete hajú pultos lányt.*
- Készülj...
*Szólítja meg a lovat, de amint az várható volt, nem jött válasz. Néhány minutányi sertepertélés és lézengés után azonban újra nyeregbe száll. Ideje elporoszkálnia abba az ivóba. Reményei szerint ismét ott találja azt a fekete hajú pultos lányt.*
831. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-15 09:28:52
Üzenet elküldve: 2018-07-15 09:28:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Coralynde //
- Megígérni?
*Kérdez vissza és próbál nem túl látványosan zavarba jönni. Sosem szerette az ígéreteket, főleg, hogy leginkább megszegni volt kellemes őket.*
- Hát, nem tudhatok mindent, ezért így nem merek semmit megígérni. Azt tudom, hogy azon vagyok, hogy senkinek ne essen bántódása. Azt megígérhetem, hogy megteszek minden tőlem telhetőt.
*Talán ez korrekt a részéről, már ha be is akarja tartani, jelen esetben ez így van. Az túlzás lenne, hogy kötődik Corához, de lát benne valamit, leginkább lehetőséget, ezért szeretné maga mellett tartani amíg lehet.
Örömmel látja, hogy sikerült megnyugtatni az ember lányt. Tikkelését észreveszi ugyan, de nem tulajdonít neki komolyabb jelentőséget. Most, hogy a kedélyek határozottan lecsillapodtak ő is fellélegez. Bízik benne, hogy Cora szavai majd a későbbiekben nem okoznak viszályt a csapatban, hiszen joggal sértődhetnének meg a nemesek, az őket ért becsmérlő szavakon. Most nem sok kedve lenne egy kisebb csapatnyi ember lelkivilágát ápolni.*
- Cipőt? Természetesen. Azt mondtam kapsz, akkor kapni is fogsz.
*Annyira magától értetődő számára, hogy hirtelen nem is érti a kérdést, aztán észreveszi azt a kellemes arckifejezést Corán és megérti, hogy ez neki különösen nagy jelentőségű. Nehéz a helyzetébe képzelnie magát, mégis valahogy sikerül neki, elég ha csak kicseréli a cipőt mondjuk szetetetre, és máris érti milyen a nélkülözés.*
- Fúj, amúgy most teljesen olyan voltam, mint a nővérem.
*Húzza el a száját. Bár a beszélgetést későbbre ígérte, mégis úgy érzi jobb már most kicsit több információt megosztania magáról.*
- Ő ilyen mindig komoly, meg higgadt, meg megfontolt.
*Grimasza tovább fokozódik, mintha ezek olyan szörnyű tulajdonságok lennének. Relael szemében részben azok, bár inkább nevezné őket lohasztónak.*
- Neked volt, vagy van testvéred?
// Coralynde //
- Megígérni?
*Kérdez vissza és próbál nem túl látványosan zavarba jönni. Sosem szerette az ígéreteket, főleg, hogy leginkább megszegni volt kellemes őket.*
- Hát, nem tudhatok mindent, ezért így nem merek semmit megígérni. Azt tudom, hogy azon vagyok, hogy senkinek ne essen bántódása. Azt megígérhetem, hogy megteszek minden tőlem telhetőt.
*Talán ez korrekt a részéről, már ha be is akarja tartani, jelen esetben ez így van. Az túlzás lenne, hogy kötődik Corához, de lát benne valamit, leginkább lehetőséget, ezért szeretné maga mellett tartani amíg lehet.
Örömmel látja, hogy sikerült megnyugtatni az ember lányt. Tikkelését észreveszi ugyan, de nem tulajdonít neki komolyabb jelentőséget. Most, hogy a kedélyek határozottan lecsillapodtak ő is fellélegez. Bízik benne, hogy Cora szavai majd a későbbiekben nem okoznak viszályt a csapatban, hiszen joggal sértődhetnének meg a nemesek, az őket ért becsmérlő szavakon. Most nem sok kedve lenne egy kisebb csapatnyi ember lelkivilágát ápolni.*
- Cipőt? Természetesen. Azt mondtam kapsz, akkor kapni is fogsz.
*Annyira magától értetődő számára, hogy hirtelen nem is érti a kérdést, aztán észreveszi azt a kellemes arckifejezést Corán és megérti, hogy ez neki különösen nagy jelentőségű. Nehéz a helyzetébe képzelnie magát, mégis valahogy sikerül neki, elég ha csak kicseréli a cipőt mondjuk szetetetre, és máris érti milyen a nélkülözés.*
- Fúj, amúgy most teljesen olyan voltam, mint a nővérem.
*Húzza el a száját. Bár a beszélgetést későbbre ígérte, mégis úgy érzi jobb már most kicsit több információt megosztania magáról.*
- Ő ilyen mindig komoly, meg higgadt, meg megfontolt.
*Grimasza tovább fokozódik, mintha ezek olyan szörnyű tulajdonságok lennének. Relael szemében részben azok, bár inkább nevezné őket lohasztónak.*
- Neked volt, vagy van testvéred?
830. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-15 08:38:29
Üzenet elküldve: 2018-07-15 08:38:29
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kalácsfalva felé
//Sfetts, Bris//
- Magam is hasonlóképp cselekednék! *Bólint a pénz megszámolására.* Hisz nem ismerjük egymást. *Időközben előhalássza pipáját, majd aprólékosan megtömi. Botja végéből előveszi pipaszurkálóját, kissé levegősebbé alakítja, majd meggyújtja. Nagyot szív bele, majd ismét felrikkant, közben Ignácot paskolja meg:*
- Szelíd egy állat ez és kezed. Nagyon jól kijövünk egymással, valóban a legjobb választás volt. *Mosolyog, s közben lilás-kék füstöt ereget a felhők felé.*
- Kulkataur! Milyen érdekes név! *Csodálkozik el a maga módján.* Mindenféleképpen arra is elnézünk majd. *Mosolyog.* Kalácsfalva. Csűr épülete. *Bólint kacsintva.* Ott leszünk, ha kellünk. *Erősít rá, majd Bris felé fordul, miután az ember is elköszön.*
- Bris... indulhatunk? Akkor fel a munkára! *Öklözik a levegőbe vidáman, majd Ignácot irányba állítja, s kantáránál fogva vezeti. Még messziről is kiabálja:*
- Viszlát, Firirio úr! Viszlát! *Ahogy a piactól eltávolodnak ismét Brisre néz, remélve, hogy az követi őt.*
- Bris, menjünk kerülőúton, megfogott, amit a kufár mondott. Gyorsabban is végeztünk, így miért ne? *Megvárja míg az ember szokásos morgolódásával belemegy, megszokta már ijedezését, kissé mulattatja is, persze ezt a világért sem mondaná meg neki, nem akarja megbántani. Abban magával viszont egyetért, hogy kedves társaságnak tartja. Egy eleddig ismeretlenebb csapáson indul el, jóllehet azt mások is használhatják, legalábbis a a fű erőteljesen kikopott, még nem volt ideje újra nőni. A csapás közvetlenül a Vaskorsó előtt vezet el, s a távolban fákat lát lengedezni, mintha apró erdőség terülne el a dimbes-dombos tájon.*
- Nézd! *Mutat előre.* Arra menjünk! Talán tiszta forrást is találunk. A szántókat már kissé unom, bevallom. *Mondja, bár tisztában van vele, hogy a szántóföldek e területre különösen jellemzők. Talán épp ezért kíváncsi egy kis változatosságra, mégiscsak az erdő volt az otthona, hosszú évekig. Egy kicsit még nosztalgiázik is magában, azért olykor hiányzik neki a vaserdei remeteélet.*
- A fák között kiválóan kiigazodom. Legalább megnézzük miből gazdálkodhatunk a nyomdához. *Mosolyog, közben elindul az erdő-szerű fás terület felé vezető csapáson.*
//Sfetts, Bris//
- Magam is hasonlóképp cselekednék! *Bólint a pénz megszámolására.* Hisz nem ismerjük egymást. *Időközben előhalássza pipáját, majd aprólékosan megtömi. Botja végéből előveszi pipaszurkálóját, kissé levegősebbé alakítja, majd meggyújtja. Nagyot szív bele, majd ismét felrikkant, közben Ignácot paskolja meg:*
- Szelíd egy állat ez és kezed. Nagyon jól kijövünk egymással, valóban a legjobb választás volt. *Mosolyog, s közben lilás-kék füstöt ereget a felhők felé.*
- Kulkataur! Milyen érdekes név! *Csodálkozik el a maga módján.* Mindenféleképpen arra is elnézünk majd. *Mosolyog.* Kalácsfalva. Csűr épülete. *Bólint kacsintva.* Ott leszünk, ha kellünk. *Erősít rá, majd Bris felé fordul, miután az ember is elköszön.*
- Bris... indulhatunk? Akkor fel a munkára! *Öklözik a levegőbe vidáman, majd Ignácot irányba állítja, s kantáránál fogva vezeti. Még messziről is kiabálja:*
- Viszlát, Firirio úr! Viszlát! *Ahogy a piactól eltávolodnak ismét Brisre néz, remélve, hogy az követi őt.*
- Bris, menjünk kerülőúton, megfogott, amit a kufár mondott. Gyorsabban is végeztünk, így miért ne? *Megvárja míg az ember szokásos morgolódásával belemegy, megszokta már ijedezését, kissé mulattatja is, persze ezt a világért sem mondaná meg neki, nem akarja megbántani. Abban magával viszont egyetért, hogy kedves társaságnak tartja. Egy eleddig ismeretlenebb csapáson indul el, jóllehet azt mások is használhatják, legalábbis a a fű erőteljesen kikopott, még nem volt ideje újra nőni. A csapás közvetlenül a Vaskorsó előtt vezet el, s a távolban fákat lát lengedezni, mintha apró erdőség terülne el a dimbes-dombos tájon.*
- Nézd! *Mutat előre.* Arra menjünk! Talán tiszta forrást is találunk. A szántókat már kissé unom, bevallom. *Mondja, bár tisztában van vele, hogy a szántóföldek e területre különösen jellemzők. Talán épp ezért kíváncsi egy kis változatosságra, mégiscsak az erdő volt az otthona, hosszú évekig. Egy kicsit még nosztalgiázik is magában, azért olykor hiányzik neki a vaserdei remeteélet.*
- A fák között kiválóan kiigazodom. Legalább megnézzük miből gazdálkodhatunk a nyomdához. *Mosolyog, közben elindul az erdő-szerű fás terület felé vezető csapáson.*
829. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-15 00:10:03
Üzenet elküldve: 2018-07-15 00:10:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Gyógyfűért a piacon//
*Dora hallott már róla, hogy a piac hemzseg a tolvajoktól, meg amúgy is a Szegénynegyed elfuseráltságához van szokva. Éppen ezért alaposan óvja erszényét, miközben a sétálóúton baktat, és a portékákat szemléli. Nem kell messzire mennie, nagy épületnél találja magát, bent éppen egy kereskedő mintha rajzolgatna valamit.*
- Jó napot! *Dora meglendíti felé kalapját, aztán ügyesen visszahelyezi fejére.* Növényeket kell vennem néhány kísérlethez. Mondd csak, jó helyen járok?
*Előhalász zsebéből egy papirost. A jegyzetei közt még Artheniorban listázta, hogy milyen növényekre lenne égető szüksége. Végre folytathatja a kutatást, amit korábban megkezdett.*
- Szükségem volna Cytne Álmára, Napos Tymkolra, Sárga Lyrdecre, Vérfűre, és Gnóm Retekre… *Elakad a szava, még a saját listája is meg tudja lepni néha, hogy milyen őrült helyzetekbe hozza. De hát ha már itt van, akkor vegyen a szerelmi bájitalnak hitt matériából is.* Van esetleg Elija Csókja is? Egy barátomnak lesz. Gondjai vannak otthon. *Teszi hozzá határozottan, hogy elejét vegye bármi kérdezősködésnek.*
- Mondd csak, úgy kíváncsiságból, mennyibe kerülne, ha kémcsöveket, üvegcséket, tégelyeket is vennék, meg néhány kanalat? Egy alapfelszerelésre gondolok, egy saját miniatűr alkimista felszerelésre, ami az ember asztalán elfér.
*Dora hallott már róla, hogy a piac hemzseg a tolvajoktól, meg amúgy is a Szegénynegyed elfuseráltságához van szokva. Éppen ezért alaposan óvja erszényét, miközben a sétálóúton baktat, és a portékákat szemléli. Nem kell messzire mennie, nagy épületnél találja magát, bent éppen egy kereskedő mintha rajzolgatna valamit.*
- Jó napot! *Dora meglendíti felé kalapját, aztán ügyesen visszahelyezi fejére.* Növényeket kell vennem néhány kísérlethez. Mondd csak, jó helyen járok?
*Előhalász zsebéből egy papirost. A jegyzetei közt még Artheniorban listázta, hogy milyen növényekre lenne égető szüksége. Végre folytathatja a kutatást, amit korábban megkezdett.*
- Szükségem volna Cytne Álmára, Napos Tymkolra, Sárga Lyrdecre, Vérfűre, és Gnóm Retekre… *Elakad a szava, még a saját listája is meg tudja lepni néha, hogy milyen őrült helyzetekbe hozza. De hát ha már itt van, akkor vegyen a szerelmi bájitalnak hitt matériából is.* Van esetleg Elija Csókja is? Egy barátomnak lesz. Gondjai vannak otthon. *Teszi hozzá határozottan, hogy elejét vegye bármi kérdezősködésnek.*
- Mondd csak, úgy kíváncsiságból, mennyibe kerülne, ha kémcsöveket, üvegcséket, tégelyeket is vennék, meg néhány kanalat? Egy alapfelszerelésre gondolok, egy saját miniatűr alkimista felszerelésre, ami az ember asztalán elfér.
828. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-14 23:22:40
Üzenet elküldve: 2018-07-14 23:22:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A piacon//
//Sfetts, Bris//
*Sfetts úr megegyezik a kereskedővel. Elhangzik néhány szójáték az áru ki lesz fizetve Bris pedig felemás színű szemével figyeli az árukat. Azzal, hogy itt nincs semmi látnivaló Bris is tisztában volt. Ez mégiscsak egy falu a parasztokra pedig ritkán jellemző, hogy valami nagy dolgot építenek. Ha mégis akkor az meg egyszerűnek néz ki. Mint egy pajta vagy egy góré. Bris még azokat is nagyobbnak és különlegesebbnek tudná megépíteni. Úgy, hogy annak csudájára lehetne járni. Ennek ellenére a kereskedő mégiscsak elhint egy érdekességet amire ő is felfigyel.*
-Tündérfalu? Olyat még nem láttam. Hmmm. Kulkatarur.
~Azok nem virágokból születnek? Ezt, a kérdést megtartom magamnak.~
-Viszlát Firirio úr. További nyereséges napot!
//Sfetts, Bris//
*Sfetts úr megegyezik a kereskedővel. Elhangzik néhány szójáték az áru ki lesz fizetve Bris pedig felemás színű szemével figyeli az árukat. Azzal, hogy itt nincs semmi látnivaló Bris is tisztában volt. Ez mégiscsak egy falu a parasztokra pedig ritkán jellemző, hogy valami nagy dolgot építenek. Ha mégis akkor az meg egyszerűnek néz ki. Mint egy pajta vagy egy góré. Bris még azokat is nagyobbnak és különlegesebbnek tudná megépíteni. Úgy, hogy annak csudájára lehetne járni. Ennek ellenére a kereskedő mégiscsak elhint egy érdekességet amire ő is felfigyel.*
-Tündérfalu? Olyat még nem láttam. Hmmm. Kulkatarur.
~Azok nem virágokból születnek? Ezt, a kérdést megtartom magamnak.~
-Viszlát Firirio úr. További nyereséges napot!
827. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-14 19:39:56
Üzenet elküldve: 2018-07-14 19:39:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A Falka Örök//
*Biccent, majd a lányra kacsint.*
- Hát... lehettél volna fiú! *végül is, az megkönyítene egy-két dolgot. Ami a világát illeti, újfent biccent, de hát az ember folyvást tanul.*
- Az élet rövid, kegyetlen és komisz, legalábbis a legtöbb értelmes lénynek. Az elfeknek annyira nem, de nekik meg magányos, könyörtelen és jobbára üres. *bölcselkedik az életről, a vadvédes kultistákat meg egyszerűen átlépi. Túl sokat beszéltek eddig is róluk.*
*Aenae már megint durcázni kezd, és talán ez az érzelmi hullámzás az, ami a legfárasztóbb a fruskában. Hol nevet, hol hisztizik, majd megint örül, utána megint cirkusz, és akkor még alig telet el tíz perc.*
- Aha. *jegyzi meg elmésen a flegma vállrándításra.*
- Na visszamegyek. Beszélnem kell a druidánkkal... *közli, és elindul vissza Amon Ruadhra. Már megint egy jónak indult beszélgetés, ami kamaszos pufogásba fordult. Valamit nem csinál jól.*
//A Falka Örök//
*Biccent, majd a lányra kacsint.*
- Hát... lehettél volna fiú! *végül is, az megkönyítene egy-két dolgot. Ami a világát illeti, újfent biccent, de hát az ember folyvást tanul.*
- Az élet rövid, kegyetlen és komisz, legalábbis a legtöbb értelmes lénynek. Az elfeknek annyira nem, de nekik meg magányos, könyörtelen és jobbára üres. *bölcselkedik az életről, a vadvédes kultistákat meg egyszerűen átlépi. Túl sokat beszéltek eddig is róluk.*
*Aenae már megint durcázni kezd, és talán ez az érzelmi hullámzás az, ami a legfárasztóbb a fruskában. Hol nevet, hol hisztizik, majd megint örül, utána megint cirkusz, és akkor még alig telet el tíz perc.*
- Aha. *jegyzi meg elmésen a flegma vállrándításra.*
- Na visszamegyek. Beszélnem kell a druidánkkal... *közli, és elindul vissza Amon Ruadhra. Már megint egy jónak indult beszélgetés, ami kamaszos pufogásba fordult. Valamit nem csinál jól.*
826. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-14 19:33:18
Üzenet elküldve: 2018-07-14 19:33:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Relael //
*Rettenetesen meglepődik, hogy Relé milyen higgadt marad. Teljesen elhitte, hogy azonnal leparancsolják a szekérről, és mehet, amerre lát, mégsem ez történik. Csak gyerekesen félrebillenti fejét arra a szolid kis "értem"-re, mert életében nem állt még vele szemben ilyen higgadt ember, ha éppen ordítozott. Pislog is Relére, szemei szinte kikerekednek, de aztán kissé bűntudattal telve nézegeti saját térdét, mert nem akar felnézni az elfre. Arra a feltevésre, hogy minden békés, kissé szeretne felnevetni, de nincs igazán abban a hangulatban, hogy hahotázzon, így csak egy fáradt sóhajt hallat.*
- Meg tudod ezt ígérni nekem?
*Ajkai lebiggyednek, szemöldöke és homloka rosszallóan ráncolódik, ahogy szigorú pillantással néz fel újra a lányra. Igazából nem tudja, hogy mit kezdene a válasszal, hiszen technikailag nincs hova mennie, ha nem békés hely, ahová a lány vinni akarja, így gyakorlatilag választása sincs. Akár meg tudja ígérni az elf, akár nem, valószínűleg nem változik semmi, csak tudni akarja. Tudnia kell, hogy Relé képes-e szívből azt mondani, hogy Corának nem lesz semmi baja, úgy, hogy azt mindketten elhiggyék.
A további programtervre pedig kissé lelkesebben bólint rá, nincs ellenére sem a pihenés, sem a későbbi beszélgetés, és lassan kezd is kissé megnyugodni, legalábbis annyira mindenképp, hogy ne kezdjen bele újabb dühödt ordítozásba, hiszen az előbbivel kissé kieresztette a gőzt.*
- Na, jó, ezt azé' adom. Legyen így.
*De aztán Relé megint szóba hozza ezt a fürdőzős, evős, ruhás dolgot, és habár kiabálni nem kezd el, csak szeme tikkel egyet-kettőt, közben pedig igyekszik borzasztóan nyugtatgatni magát. Eszébe jut valami, ami visszatekintve nagyon régi emléknek tűnik, pedig csak tegnap történt. Arca kissé felvidul, újra gyermeki ártatlansággal néz Relére, hangja mégis halk, szinte csak a fülébe suttog, de nyugodt, talán kicsit reménykedő is.*
- És kapok cipőt is?
*A kérdés közben el is mosolyodik kicsit, hiszen nagyjából ez a legelső beszélgetése Relével azóta, hogy kettesben voltak a kertben és a cipő lehetőségéről csevegtek.*
A hozzászólás írója (Coralynde Ihrayah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.14 19:34:56
// Relael //
*Rettenetesen meglepődik, hogy Relé milyen higgadt marad. Teljesen elhitte, hogy azonnal leparancsolják a szekérről, és mehet, amerre lát, mégsem ez történik. Csak gyerekesen félrebillenti fejét arra a szolid kis "értem"-re, mert életében nem állt még vele szemben ilyen higgadt ember, ha éppen ordítozott. Pislog is Relére, szemei szinte kikerekednek, de aztán kissé bűntudattal telve nézegeti saját térdét, mert nem akar felnézni az elfre. Arra a feltevésre, hogy minden békés, kissé szeretne felnevetni, de nincs igazán abban a hangulatban, hogy hahotázzon, így csak egy fáradt sóhajt hallat.*
- Meg tudod ezt ígérni nekem?
*Ajkai lebiggyednek, szemöldöke és homloka rosszallóan ráncolódik, ahogy szigorú pillantással néz fel újra a lányra. Igazából nem tudja, hogy mit kezdene a válasszal, hiszen technikailag nincs hova mennie, ha nem békés hely, ahová a lány vinni akarja, így gyakorlatilag választása sincs. Akár meg tudja ígérni az elf, akár nem, valószínűleg nem változik semmi, csak tudni akarja. Tudnia kell, hogy Relé képes-e szívből azt mondani, hogy Corának nem lesz semmi baja, úgy, hogy azt mindketten elhiggyék.
A további programtervre pedig kissé lelkesebben bólint rá, nincs ellenére sem a pihenés, sem a későbbi beszélgetés, és lassan kezd is kissé megnyugodni, legalábbis annyira mindenképp, hogy ne kezdjen bele újabb dühödt ordítozásba, hiszen az előbbivel kissé kieresztette a gőzt.*
- Na, jó, ezt azé' adom. Legyen így.
*De aztán Relé megint szóba hozza ezt a fürdőzős, evős, ruhás dolgot, és habár kiabálni nem kezd el, csak szeme tikkel egyet-kettőt, közben pedig igyekszik borzasztóan nyugtatgatni magát. Eszébe jut valami, ami visszatekintve nagyon régi emléknek tűnik, pedig csak tegnap történt. Arca kissé felvidul, újra gyermeki ártatlansággal néz Relére, hangja mégis halk, szinte csak a fülébe suttog, de nyugodt, talán kicsit reménykedő is.*
- És kapok cipőt is?
*A kérdés közben el is mosolyodik kicsit, hiszen nagyjából ez a legelső beszélgetése Relével azóta, hogy kettesben voltak a kertben és a cipő lehetőségéről csevegtek.*
A hozzászólás írója (Coralynde Ihrayah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.14 19:34:56
825. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-14 12:42:30
Üzenet elküldve: 2018-07-14 12:42:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A Falka Örök//
- A legkorábbi. Mindig jobbra számít az ember, igaz?
*Nevetgél ezen. Jelentős öniróniával bír, bár ez inkább a jelentős önértékelési zavaraiból adódik.*
- Nem áll szándékomban hülyének nézni és magamat sem akarom annak tettetni. De a te világod új nekem. Úgy nagyjából minden része. Kezdve veled.
*És hosszasan sorolhatná, hogy még mi minden újdonság a számára, de Kagan és az ő világlátása mindenképpen. Persze Aenae még nagyon fiatal, szóval van még mit tanulnia, szerencsére könnyen tanul és nem is buta, szóval nem teljesen reménytelen eset.*
- Azt gondolom, hogy tévedsz Pyctával és a "szektájával" kapcsolatban. De ezen nem veszünk össze. Lehet, hogy Pycta Vadvédben valóban így csinálták, de Pycta egészen biztosan nem. Vagy ha igen, akkor pocsék vagyok abban, hogy kiismerjek másokat.
*Elhúzza a száját, nagyon reméli, hogy ennyire nem ismerte félre az elfet. A gondolatra is ideges lesz, meg a keze is remegni kezd, inkább dacosan összefonja karjait mellkasa előtt. Ettől járása kissé döcögős, de hát már pár hónapja levetkőzte magáról a gazdagnegyedi, gazdag kisasszonykák suhanását, csizmában nem is lehet suhanni, csak finom topánkákban. *
- Nemtom, hogy Hrothi mivel kenegeti.
*Azt sem tudja igazán, hogy ki az a Hrothi, talán látta már, de nem nagyon figyelgeti a többieket.*
- Hát te mondtad, hogy tetszel neki. Különben meg mi közöm nekem ahhoz, hogy felnőtt emberek kikhez vonzódnak?
*Flegma vállrándítást produkál ismét. Kagan problémáinak egy részét nem igazán érti. Jó persze Effy fiatal, de idősebb pár évvel, mint Aenae. Tényleg volt viszonya Daranellel, de erről Aenaenek megvan a maga elmélete, Daranel csak egyféle menekülőútvonal volt, de már nincs honnan menekülnie. Meg Daranelnek béna szakálla van. Tudja persze, hogy Kagan nemrégiben özvegyült meg, a pletykák szerint az hajdani asszony bebalzsamozott testével alszik azóta is. Ez kicsit bizarr, de lehet, hogy csak valami fura barbár szokás, vagy csak egy rosszindulatú pletyka, rákérdezni Aenae persze nem mer, viszont összehúzott szemöldökkel tanulmányozza a férfit.*
- Persze furcsa lenne. De ez nem az én dolgom.
*Effyt viszont okvetlenül ki fogja faggatni a dologról, vele egészen más nexusban vannak ugyanis.*
//A Falka Örök//
- A legkorábbi. Mindig jobbra számít az ember, igaz?
*Nevetgél ezen. Jelentős öniróniával bír, bár ez inkább a jelentős önértékelési zavaraiból adódik.*
- Nem áll szándékomban hülyének nézni és magamat sem akarom annak tettetni. De a te világod új nekem. Úgy nagyjából minden része. Kezdve veled.
*És hosszasan sorolhatná, hogy még mi minden újdonság a számára, de Kagan és az ő világlátása mindenképpen. Persze Aenae még nagyon fiatal, szóval van még mit tanulnia, szerencsére könnyen tanul és nem is buta, szóval nem teljesen reménytelen eset.*
- Azt gondolom, hogy tévedsz Pyctával és a "szektájával" kapcsolatban. De ezen nem veszünk össze. Lehet, hogy Pycta Vadvédben valóban így csinálták, de Pycta egészen biztosan nem. Vagy ha igen, akkor pocsék vagyok abban, hogy kiismerjek másokat.
*Elhúzza a száját, nagyon reméli, hogy ennyire nem ismerte félre az elfet. A gondolatra is ideges lesz, meg a keze is remegni kezd, inkább dacosan összefonja karjait mellkasa előtt. Ettől járása kissé döcögős, de hát már pár hónapja levetkőzte magáról a gazdagnegyedi, gazdag kisasszonykák suhanását, csizmában nem is lehet suhanni, csak finom topánkákban. *
- Nemtom, hogy Hrothi mivel kenegeti.
*Azt sem tudja igazán, hogy ki az a Hrothi, talán látta már, de nem nagyon figyelgeti a többieket.*
- Hát te mondtad, hogy tetszel neki. Különben meg mi közöm nekem ahhoz, hogy felnőtt emberek kikhez vonzódnak?
*Flegma vállrándítást produkál ismét. Kagan problémáinak egy részét nem igazán érti. Jó persze Effy fiatal, de idősebb pár évvel, mint Aenae. Tényleg volt viszonya Daranellel, de erről Aenaenek megvan a maga elmélete, Daranel csak egyféle menekülőútvonal volt, de már nincs honnan menekülnie. Meg Daranelnek béna szakálla van. Tudja persze, hogy Kagan nemrégiben özvegyült meg, a pletykák szerint az hajdani asszony bebalzsamozott testével alszik azóta is. Ez kicsit bizarr, de lehet, hogy csak valami fura barbár szokás, vagy csak egy rosszindulatú pletyka, rákérdezni Aenae persze nem mer, viszont összehúzott szemöldökkel tanulmányozza a férfit.*
- Persze furcsa lenne. De ez nem az én dolgom.
*Effyt viszont okvetlenül ki fogja faggatni a dologról, vele egészen más nexusban vannak ugyanis.*
824. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-14 09:45:07
Üzenet elküldve: 2018-07-14 09:45:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Coralynde //
*Sejtése az ölelés alatt beigazolódik, de örömmel tapasztalja, hogy a lány viszonozza gesztusát, az az nyit felé és nem elzárkózik. Ez már számára félsiker. Csendesen hallgatja végig a kiborulást, amire számított, de nem ilyen intenzitásban. Kicsit hátrál, hogy a hevesen gesztikuláló Coralynde véletlenül be ne húzzon neki, közben továbbra is hallgat, mert jelen helyzetben ezt tartja a legbölcsebb döntésnek. Türelmesen vár, engedi elcsendesedni az ember lányban dúló hurikánt.*
- Értem.
*Kezd bele elsőként nem túl biztatóan talán, de nem szeretne meggondolatlanul beszélni. A könnyektől valamelyest megretten, hiszen őszintén még sosem kezelt ennyire valódi érzéseket, most pedig nincs kedve színészkedni. Kicsit váratlanul éri a helyzet, de tudja, hogy hamar megbirkózik vele, csak szüksége van pár másodpercre. Körbenéz a békés tájon.*
- Nem Cora, itt most senkit nem bántanak, és senkit nem is fognak. Itt minden békés.
*Kedvesen mosolyog is mellé, láthatóan cseppet sem lenéző, amilyen egyébként tud lenni. Igazából Corában lát valamit fiatal önmagából, vagy abból, amit gondosan rejteget mások elől, ezért automatikusan együttérez vele. Szinte érzi dühét, elkeseredettségét, ami most az ő mellkasát is mardossa.*
- Figyelj
*Újra megközelíti a lányt miután az lecsillapodott picit.*
- Nagyon szép napunk van ma, az útból pedig nincs már sok hátra. Mit szólsz hozzá, ha szépen nagy levegőket veszünk, kicsit pihengetünk, aztán amint megérkezünk, összeszedjük magunkat, és utána beszélgetünk egy nagyot?
*Valójában még mindig fürdeni és aludni szeretne leginkább, de most hajlandó áldozathozatalra.*
- Meglásd egy jó fürdő, finom ételek és tiszta ruha után az embernek egészen más lesz a közérzete. Mintha egy új, sokkal kényelmesebb önmagadban lennél.
*Közvetlen a lány mellé helyezkedik, olyan szorosan, hogy oldaluk összeér. Relael kifejezetten nyugodtnak érzi magát, talán ezt átadhatja a lánynak is. Az mindenesetre őszintén érdekli, hogy vajon mi történhetett Corával, és milyen törzsben élhetett, mert látszólag komoly érzelmi sebeket cipel magával. Kicsit úgy tekint a lányra, mint azokra a törékeny élőlényekre, akik kilógtak a sorból és pont ezért tetszettek neki. Például a háromlábú cica az utcájukban. Valahol ő más mint a többiek, ami imponáló, ráadásul szívesen kibogozná fájdalmának forrását.*
// Coralynde //
*Sejtése az ölelés alatt beigazolódik, de örömmel tapasztalja, hogy a lány viszonozza gesztusát, az az nyit felé és nem elzárkózik. Ez már számára félsiker. Csendesen hallgatja végig a kiborulást, amire számított, de nem ilyen intenzitásban. Kicsit hátrál, hogy a hevesen gesztikuláló Coralynde véletlenül be ne húzzon neki, közben továbbra is hallgat, mert jelen helyzetben ezt tartja a legbölcsebb döntésnek. Türelmesen vár, engedi elcsendesedni az ember lányban dúló hurikánt.*
- Értem.
*Kezd bele elsőként nem túl biztatóan talán, de nem szeretne meggondolatlanul beszélni. A könnyektől valamelyest megretten, hiszen őszintén még sosem kezelt ennyire valódi érzéseket, most pedig nincs kedve színészkedni. Kicsit váratlanul éri a helyzet, de tudja, hogy hamar megbirkózik vele, csak szüksége van pár másodpercre. Körbenéz a békés tájon.*
- Nem Cora, itt most senkit nem bántanak, és senkit nem is fognak. Itt minden békés.
*Kedvesen mosolyog is mellé, láthatóan cseppet sem lenéző, amilyen egyébként tud lenni. Igazából Corában lát valamit fiatal önmagából, vagy abból, amit gondosan rejteget mások elől, ezért automatikusan együttérez vele. Szinte érzi dühét, elkeseredettségét, ami most az ő mellkasát is mardossa.*
- Figyelj
*Újra megközelíti a lányt miután az lecsillapodott picit.*
- Nagyon szép napunk van ma, az útból pedig nincs már sok hátra. Mit szólsz hozzá, ha szépen nagy levegőket veszünk, kicsit pihengetünk, aztán amint megérkezünk, összeszedjük magunkat, és utána beszélgetünk egy nagyot?
*Valójában még mindig fürdeni és aludni szeretne leginkább, de most hajlandó áldozathozatalra.*
- Meglásd egy jó fürdő, finom ételek és tiszta ruha után az embernek egészen más lesz a közérzete. Mintha egy új, sokkal kényelmesebb önmagadban lennél.
*Közvetlen a lány mellé helyezkedik, olyan szorosan, hogy oldaluk összeér. Relael kifejezetten nyugodtnak érzi magát, talán ezt átadhatja a lánynak is. Az mindenesetre őszintén érdekli, hogy vajon mi történhetett Corával, és milyen törzsben élhetett, mert látszólag komoly érzelmi sebeket cipel magával. Kicsit úgy tekint a lányra, mint azokra a törékeny élőlényekre, akik kilógtak a sorból és pont ezért tetszettek neki. Például a háromlábú cica az utcájukban. Valahol ő más mint a többiek, ami imponáló, ráadásul szívesen kibogozná fájdalmának forrását.*
823. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-13 13:44:57
Üzenet elküldve: 2018-07-13 13:44:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Kalácsfalva az első kis hely, ahova megérkezik. Mindig eltűnődik azon, milyen érzés lehet, hogy sokan csak átkelnek ezen a falun, a szántóföldekről Amon felé és fordítva. A mindössze negyven ház utcáin nehéz -illetve kinek mennyire- eltévedni, bár ha kétszáz lakó egy helyre tömörül akkor a nyomor nagyobb. Kag úr bizonyára büszke tulaja a helynek, amitől No'äranak savanykás szájíze lesz. Tény, hogy valami vezetőjén jó lehet lenni, de egy ilyen falu nem az, amire büszke volna. Persze, nem mintha borzasztó hely lenne ez, csak olyan névtelen. Mondjuk lehet, ezt csak a lány gondolja így.*
822. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-13 11:34:10
Üzenet elküldve: 2018-07-13 11:34:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Úton Amonra //
// Relael //
// A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz! //
*Nagyon belebambul a gondolkodásba, töprengésbe, Relébe, meg úgy mindenbe, így hirtelen éri a lány ölelése, össze is rándul kicsit teste, de csak azért, mert életében ha eddig valaki hozzáért, legföljebb pofont vagy rosszabbat kapott. Ám néhány szempillantás után meggyőződik róla, hogy Relé esetében nincs ilyesmiről szó, szóval először csak hagyja, hogy ölelgessék, aztán óvatosan átkulcsolja vézna kis karjait a lányon, és visszaöleli. Úgy kapaszkodik az elfbe, mintha csak az élete múlna rajta, de aztán szétválnak, a puszira meg újra rezzen egyet, de ettől sem húzódik el. Aztán valahogy, még ha a varázs nem is ér véget, de Relé beszélni kezd, és ez valahol mégiscsak illúzióromboló. Hülye nemesek!*
- Ó, hát baszódjanak meg a nemesek én aztat mondom! Sok gyökér ember a pénzükkel, meg a házukkal, meg az ágyukkal!
*Keresztbe veti karjait maga előtt, és egészen megemelkedik hangja is, magasról tesz arra, hogy gyakorlatilag egy nemesekkel teli szekéren üldögél.*
- A törzsbe' nem így ment, he! Ha gyökér vótá, az arcodba mondták. Vagy pofán vágtak! Vagy rosszabb!
*Még jobban belelendül, kezei most már össze-vissza csatarásznak, arcára gyermekies düh rajzolódik, szinte kiabál és kicsit talán még köpköd is. Íriszeiben immár valami különös kis tűz villan meg, mintha készen állna arra, hogy bárkivel megküzdjön, aki hangot emel kirohanása ellen. Szíve szerint leugrana a szekérről és messzire szaladna innen, addig futna, míg ereje engedi, vagy le nem gázolja egy szekér, mert jelen pillanatban retteg és dühíti is az ismeretlen közeledése, viszont ugyanígy retteg visszamenni Artheniorba is.*
- Káosz, mindenhol csak káosz van! Mindenhol bántanak mindenkit!
*Mire idáig eljut már konkrétan ordít, szemeiben könnycseppek gyűlnek, hogy aztán lustán legördüljenek egészen kipirult arcáról. Aztán hirtelen hallgat el, mintha csak elvágták volna gondolatának fonalát, és szomorúan néz el megint Relé mellett. Úgy érzi most jól elvágta magát nála is, és a lány nem fogja megérteni, így még arra is felkészül, hogy esetleg elküldi maga mellől, mert nem fogja elviselni, hogy egy ilyen Cora-féle lány legyen állandó társasága. Kicsit még meg is emelkedik ültében, ha tényleg menekülőre kéne fognia, könnyebben menjen.*
// Relael //
// A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz! //
*Nagyon belebambul a gondolkodásba, töprengésbe, Relébe, meg úgy mindenbe, így hirtelen éri a lány ölelése, össze is rándul kicsit teste, de csak azért, mert életében ha eddig valaki hozzáért, legföljebb pofont vagy rosszabbat kapott. Ám néhány szempillantás után meggyőződik róla, hogy Relé esetében nincs ilyesmiről szó, szóval először csak hagyja, hogy ölelgessék, aztán óvatosan átkulcsolja vézna kis karjait a lányon, és visszaöleli. Úgy kapaszkodik az elfbe, mintha csak az élete múlna rajta, de aztán szétválnak, a puszira meg újra rezzen egyet, de ettől sem húzódik el. Aztán valahogy, még ha a varázs nem is ér véget, de Relé beszélni kezd, és ez valahol mégiscsak illúzióromboló. Hülye nemesek!*
- Ó, hát baszódjanak meg a nemesek én aztat mondom! Sok gyökér ember a pénzükkel, meg a házukkal, meg az ágyukkal!
*Keresztbe veti karjait maga előtt, és egészen megemelkedik hangja is, magasról tesz arra, hogy gyakorlatilag egy nemesekkel teli szekéren üldögél.*
- A törzsbe' nem így ment, he! Ha gyökér vótá, az arcodba mondták. Vagy pofán vágtak! Vagy rosszabb!
*Még jobban belelendül, kezei most már össze-vissza csatarásznak, arcára gyermekies düh rajzolódik, szinte kiabál és kicsit talán még köpköd is. Íriszeiben immár valami különös kis tűz villan meg, mintha készen állna arra, hogy bárkivel megküzdjön, aki hangot emel kirohanása ellen. Szíve szerint leugrana a szekérről és messzire szaladna innen, addig futna, míg ereje engedi, vagy le nem gázolja egy szekér, mert jelen pillanatban retteg és dühíti is az ismeretlen közeledése, viszont ugyanígy retteg visszamenni Artheniorba is.*
- Káosz, mindenhol csak káosz van! Mindenhol bántanak mindenkit!
*Mire idáig eljut már konkrétan ordít, szemeiben könnycseppek gyűlnek, hogy aztán lustán legördüljenek egészen kipirult arcáról. Aztán hirtelen hallgat el, mintha csak elvágták volna gondolatának fonalát, és szomorúan néz el megint Relé mellett. Úgy érzi most jól elvágta magát nála is, és a lány nem fogja megérteni, így még arra is felkészül, hogy esetleg elküldi maga mellől, mert nem fogja elviselni, hogy egy ilyen Cora-féle lány legyen állandó társasága. Kicsit még meg is emelkedik ültében, ha tényleg menekülőre kéne fognia, könnyebben menjen.*
821. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-07-13 10:33:19
Üzenet elküldve: 2018-07-13 10:33:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A Falka Örök//
*Hát ebben semmi új nincs, ő sem kedveli a városi népek javát, főleg a legutóbbi konfliktusuk óta, és azok sem őt. Nincs ezzel semmi "baj", de együtt dolgozni sem nagyon tudnak.*
- Elég korai. Igazából... talán a legkoraibb. *ha jobban belegondol, Kagaenae lehet az elsőszülöttje, de legalábbis az első háromba kell tartoznia, már ha az a másik két lány meghasasodott. És azoknak a kölykei szinte bizonyosan vagy meghaltak, vagy ott élnek még a hegyek között.*
- Így van, lányom. *sóhajt fel szemforgatás közepette, mert a lány szándékosan értetlenkedik.*
- Csak egy kicsit zavarnak, amikor hülyének nézel, vagy magadat tetteted annak. *elindulnak visszafelé, legalábbis Kagan mindenképpen.*
- Persze. *válaszol a Pyctáékat érintő kérdésre.*
- Hívd elveknek, érdeknek, hitnek - mind-mind egyfajta magyarázat csupán arra, amit rendszeresen csinálunk. *sosem járt még Vadvédben, Erdőmélyén sem nagyon, de tudja, hogyan működnek a világ dolgai.*
- Aki nem kell, aki a törvényeinket, elvárásainkat sérti, azt elpusztítjuk, félreállítjuk, vagy csak hagyjuk, hogy egy nagyon veszélyes erdő ölje meg őket. Mint azt a Gniwmiyt. *a kajánkodásra feddő pillantás a jutalom, de kissé zavarban is van. Ellenben fogalma sincs, miért.*
- Egen, persze. Aztán majd kenegeti pempővel, mint Hrothi a magáét, mi? *csattan fel, és gyorsabb lépésre vált.*
- Nem, nem azért tér el. Amúgy sem rabolhatnám el, védi a vendégbarátság - végül is, befogadtuk, nem? Azért más, tüte kislányom, mert a te barátnőd, meg mert az apja lehetnék, mint a mellékelt ábra mutatja. És bármit is tartasz a barbárokról, amellett, hogy jobban szeretjük a friss csibehúst a vén, rágós pulykafarhátnál, de azért... na. Meg különben is. *a legnagyobb baja, hogy nem tudja, hogyan kezelje saját gyászát, az Artheniori Nemeseket, akiket úgy amblock felelősnek tart az eseményekért, és a menekülteket, akik jelentős részben a fenti csapatból kerülnek ki.*
- Amúgy meg fogalmam sincs, hogyan lehetnék én a zsánere, ha előtte Daranellel volt izéje. Viszonya. Nem hasonlítunk.
//A Falka Örök//
*Hát ebben semmi új nincs, ő sem kedveli a városi népek javát, főleg a legutóbbi konfliktusuk óta, és azok sem őt. Nincs ezzel semmi "baj", de együtt dolgozni sem nagyon tudnak.*
- Elég korai. Igazából... talán a legkoraibb. *ha jobban belegondol, Kagaenae lehet az elsőszülöttje, de legalábbis az első háromba kell tartoznia, már ha az a másik két lány meghasasodott. És azoknak a kölykei szinte bizonyosan vagy meghaltak, vagy ott élnek még a hegyek között.*
- Így van, lányom. *sóhajt fel szemforgatás közepette, mert a lány szándékosan értetlenkedik.*
- Csak egy kicsit zavarnak, amikor hülyének nézel, vagy magadat tetteted annak. *elindulnak visszafelé, legalábbis Kagan mindenképpen.*
- Persze. *válaszol a Pyctáékat érintő kérdésre.*
- Hívd elveknek, érdeknek, hitnek - mind-mind egyfajta magyarázat csupán arra, amit rendszeresen csinálunk. *sosem járt még Vadvédben, Erdőmélyén sem nagyon, de tudja, hogyan működnek a világ dolgai.*
- Aki nem kell, aki a törvényeinket, elvárásainkat sérti, azt elpusztítjuk, félreállítjuk, vagy csak hagyjuk, hogy egy nagyon veszélyes erdő ölje meg őket. Mint azt a Gniwmiyt. *a kajánkodásra feddő pillantás a jutalom, de kissé zavarban is van. Ellenben fogalma sincs, miért.*
- Egen, persze. Aztán majd kenegeti pempővel, mint Hrothi a magáét, mi? *csattan fel, és gyorsabb lépésre vált.*
- Nem, nem azért tér el. Amúgy sem rabolhatnám el, védi a vendégbarátság - végül is, befogadtuk, nem? Azért más, tüte kislányom, mert a te barátnőd, meg mert az apja lehetnék, mint a mellékelt ábra mutatja. És bármit is tartasz a barbárokról, amellett, hogy jobban szeretjük a friss csibehúst a vén, rágós pulykafarhátnál, de azért... na. Meg különben is. *a legnagyobb baja, hogy nem tudja, hogyan kezelje saját gyászát, az Artheniori Nemeseket, akiket úgy amblock felelősnek tart az eseményekért, és a menekülteket, akik jelentős részben a fenti csapatból kerülnek ki.*
- Amúgy meg fogalmam sincs, hogyan lehetnék én a zsánere, ha előtte Daranellel volt izéje. Viszonya. Nem hasonlítunk.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247