//Második szál//
*Mint oly sokszor, most is be kell látnia, hogy tévedett, és igazat kell adnia a lánynak. Az, hogy valaki báró, vagy nemes vagy akármi egyáltalán nem jelent vagyont, vagy bármi kereskedői vénát, csupán egy címet. Hiszen itt van Learon is, aki egy egyszerű paraszt, de ha úgy döntene és a címeket hajtaná, nem pedig azt, hogy segíthessen másokon és a nyáján, akkor Artheniorban már régen nemes lenne. Az már más kérdés, hogy azóta leverték volna a lázadáskor.* ~Vajon most mire mennék ott a mágiámmal meg a pénzemmel?~ *Fut át az agyán csak úgy a kérdés, de persze nem komolyan, mert itt minden számítását megtalálta és úgy halad felfelé, szerzi a földeket mintha csak űznék.*
-Értem, értem! Nos, hát szerintem a bordély nem egy megbízható üzletág, de amíg oda tudja adni a pénzt, addig végül is tényleg nincs baj vele. *Morfondírozik ezen, aztán arra jut, hogyha egyszer a városban jár benéz ebbe a Pintybe, hátha szerezhetne némi részesedést ott.* ~Talán, ha megtámogatnám pénzzel, nem menne csődbe és jövőre is tudna venni tőlem sajtot meg bort! Hátha akkor már lesz neki miből.~ *Anno a falujában lévő kocsmába is fektetett be apja, és a végén odáig jutott, hogy a bevétel mintegy fele az övé volt. Abból vették meg az állatok takarmányát télire, meg abból újították fel egyszer kemencét. Erre rá is kérdez, hátha itt is érdemes becsatlakoznia.*
-Nem tudod, árul-e rész-tulajdonjogot ez a Caldorcor? Hogy látod, mennyire fog jól menni neki a vállalkozás? Én nem vagyok városi, azért kérdezem, hátha nagyobb belátásod van rá. *Bár Learont mindig segítik a Szellemek meg istenek és ahova ő pénzt rak, ott az esetek nagy többségében nem bukik, de aztán ki tudja! Az áruja minőségének vitatásánál majdnem felnevet és nehezen tartja vissza magát, de végül mégis sikerül.*
-Na látod, ebben is látszik, hogy még te is jobb kereskedő vagy mint ez a férfi! *Persze ezzel nem lebecsülni akarja a lány képességeit, vagy legalábbis nem szándékosan teszi.*
-Kérhetett volna kóstolót, ha nem biztos benne. Én amondó vagyok, hogy nem volt elég pénze megvenni, és remélem, hogy jövőre lesz! *Azután megkocogtatja homlokát a pásztor.*
-Itten kérem nem káposztalé van! Tudom, hogy a borom jó és onnan tudom, hogy megkóstoltam! Jobb, mint a lőre, amit a Pegazusban kapni! Négyszáz aranyat kértem egy hordó borért, és ez azt jelenti, hogy olcsóbban adtam neki, mint amit a Pegazusban töltenek. Ha most eladom neki olcsóbban, de jövőre lesz pénze, és akkor már megvenné drágábban is, hát biztos, hogy nem fogja, ha most eladtam neki olcsóbban! *Legyint egyet, mert lehet, hogy kissé már nyakatekert a gondolatmenete, azért az esetek többségében be szokott jönni.*
-Nekem a nőstény a jó, hiszen ő fog tejet adni. *A következőre elhúzza a száját.*
-Vagy megtartom őket és felnevelem békében, márpedig a satnyábbakkal ezt fogom tenni, vagy eladom vagy elajándékozom a helyi gazdáknak. A Szellemek mentsenek meg attól, hogy megegyem őket! Biztos, hogy nem! *Utasítja vissza még a feltételezést is a Sajt-mester.*
-No, hát akkor, ha végeztünk a fejéssel, akkor megmutatom, hogyan kell! Vagy, legalábbis egy részét, mert nagyon hosszadalmas folyamat a jó kemény sajt elkészítése!