Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 105 (2081. - 2100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2100. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 12:12:08
Üzenet elküldve: 2019-03-07 12:12:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon meglepődik azon, hogy vannak olyan házak, ahol tiltják a jószágokat. Ő el sem tudja képzelni, hogy egy gyermek milyen nyomorúságos módon nőhet fel egy olyan közegben, ahol se kutya, se macska se semmi. Nem tanulja meg a felelősségvállalást és a gondozásukat és még unatkozhat is. Ahogy sétálnak be a birtokról és elhaladnak a nagy diófa alatt, Nayka végig a nyomukban halad, de aztán mikor látja, hogy a pásztor a vödörért nyúl ismét, elkezdi összeterelgetni a kecskéket, hegy a gazdája kényelmesen fejhessen és ne legyen semmire gondja.*
-Hát már hogyne próbálhatnád! Számomra az öröm! *Lelkesedik fel a Sajt-mester, hiszen utoljára még Akheelnak ígérte meg, hogy megtanítja, de azóta a vörös eltűnt és annyiban is maradt a dolog.*
-Elsőre talán bizalmatlanok lesznek a kecskék, de mivel hozzá vannak szokva az emberekhez, nem lesz gond! *Közli a lánnyal és már oda is rakja az első kecske mellé a vödröt.*
-Mielőtt azonban elkezdenénk, ott egy mossad meg légy szíves a kezed! Ez nagyon fontos, hogy csak tiszta kézzel szabad a tőgyükhöz nyúlni! *Magyarázza és ő maga is így tesz utána, ha a lány készen van, akkor két sámlit kéret oda maga mellé, amit Morael azonnal ki is hoz. Az egyikre ő ül, a másikra pedig Aenaenek kell helyet foglalni.*
-Utána a tőgyüket is meg kell mosni, nehogy valami kosz kerüljön bele a tejbe! *Ezután egy kicsit a veder mellé fej a tejből.*
-Nekem anyám azt mondta, hogy sosem szabad egyik kecskénél se rögtön a vödörbe fejni, hanem mindig csak akkor, ha tiszta tej jön! *Volt már beteg állatuk, szóval tapasztalta is, hogy milyen az, ha nem tart be minden előírást.*
-Így ni! *Aztán a veder felé teszi a tőgyet.*
-A hüvelyk és mutatóujjad megfogod a tőgyet és finoman húzod lefelé! Látod, már jön is! Aztán ezt kell ismételni amíg jön a tej! *Nem bonyolult dolog, ha sokadszor csinálja az ember akkor nagyon is könnyű.*
-Arra kell figyelni, hogy gyengéd legyél mert, ha csak megrángatod, akkor felrúg a kecske! Ez nem olyan, mint a férfiak, hogy mindegy, hogy rángatod nekik, csak rángassad! *Neveti el magát.*
-Szóval ne úgy csináld, hanem csak finoman! *Adja át a lehetőséget a lánynak a következő kecskével.*
*Learon meglepődik azon, hogy vannak olyan házak, ahol tiltják a jószágokat. Ő el sem tudja képzelni, hogy egy gyermek milyen nyomorúságos módon nőhet fel egy olyan közegben, ahol se kutya, se macska se semmi. Nem tanulja meg a felelősségvállalást és a gondozásukat és még unatkozhat is. Ahogy sétálnak be a birtokról és elhaladnak a nagy diófa alatt, Nayka végig a nyomukban halad, de aztán mikor látja, hogy a pásztor a vödörért nyúl ismét, elkezdi összeterelgetni a kecskéket, hegy a gazdája kényelmesen fejhessen és ne legyen semmire gondja.*
-Hát már hogyne próbálhatnád! Számomra az öröm! *Lelkesedik fel a Sajt-mester, hiszen utoljára még Akheelnak ígérte meg, hogy megtanítja, de azóta a vörös eltűnt és annyiban is maradt a dolog.*
-Elsőre talán bizalmatlanok lesznek a kecskék, de mivel hozzá vannak szokva az emberekhez, nem lesz gond! *Közli a lánnyal és már oda is rakja az első kecske mellé a vödröt.*
-Mielőtt azonban elkezdenénk, ott egy mossad meg légy szíves a kezed! Ez nagyon fontos, hogy csak tiszta kézzel szabad a tőgyükhöz nyúlni! *Magyarázza és ő maga is így tesz utána, ha a lány készen van, akkor két sámlit kéret oda maga mellé, amit Morael azonnal ki is hoz. Az egyikre ő ül, a másikra pedig Aenaenek kell helyet foglalni.*
-Utána a tőgyüket is meg kell mosni, nehogy valami kosz kerüljön bele a tejbe! *Ezután egy kicsit a veder mellé fej a tejből.*
-Nekem anyám azt mondta, hogy sosem szabad egyik kecskénél se rögtön a vödörbe fejni, hanem mindig csak akkor, ha tiszta tej jön! *Volt már beteg állatuk, szóval tapasztalta is, hogy milyen az, ha nem tart be minden előírást.*
-Így ni! *Aztán a veder felé teszi a tőgyet.*
-A hüvelyk és mutatóujjad megfogod a tőgyet és finoman húzod lefelé! Látod, már jön is! Aztán ezt kell ismételni amíg jön a tej! *Nem bonyolult dolog, ha sokadszor csinálja az ember akkor nagyon is könnyű.*
-Arra kell figyelni, hogy gyengéd legyél mert, ha csak megrángatod, akkor felrúg a kecske! Ez nem olyan, mint a férfiak, hogy mindegy, hogy rángatod nekik, csak rángassad! *Neveti el magát.*
-Szóval ne úgy csináld, hanem csak finoman! *Adja át a lehetőséget a lánynak a következő kecskével.*
2099. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 11:54:41
Üzenet elküldve: 2019-03-07 11:54:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egy pillanatra megijed, hogy a kutya a torkának fog ugrani, de ugyanabban a pillanatban rájön arra, hogy ha az állat kitépné a gigáját, akkor minden gondjának vége szakadna. Ezek fényében kifejezetten csalódott lesz, hogy a kutya csak hízelkedni akar, de legalább elmosolyodik és megsimogatja a fejét. Persze csak úgy óvatosan, inkább csak lapogatja.*
- Anyám sosem engedte a kutyát. Sőt semmiféle állatot.
*Ami azt illeti nem tud igazán jó szívvel gondolni kutyákra azóta, hogy majdnem hozzákényszerítették egy emberhez, aki kutya- és kakasviadalokból lett gazdag. Persze Aenae problémája nem ez volt vele, függetlenül attól, hogy nem nézne végig sosem egy ilyen viadalt.
Ha már Learon a kezét nyújtja neki, akkor nem utasítja ezt vissza, nem szeretne ugyanis udvariatlan lenni, de nemigen szereti ha megérintik, vagy túl közel vannak hozzá. A személyiségéből fakad ez, meglehetősen visszahúzódó, de az utóbbi idők történései csak rátesznek erre egy lapáttal. A kutya törleszkedése viszont cseppet sem zavarja, noha tart tőle kicsit, mert elég nagyra nőtt jószág, illetve az is lehet, hogy csak ő maga a mélynövésű.*
- Jó, megnézem.
*Még sosem látott ilyet, de természetesen tudja, hogy hogyan is kerül a tej az asztalára, de élőben még nem volt alkalma megnézni.*
- Ki is próbálhatom?
*Buggyan ki belőle a kérdés, amit egy pillanattal később meg is bán, hiszen biztosan béna lenne, akkor meg egykettőre felrúgja az állat és momentán több sebhely nem hiányzik.*
- Nem, semmi baj. Csak elestem és bevertem a fejem. A gyógyító meg úgy gondolta, hogy megzápul az agyam ha nem fekszem az ágyban.
*Míg beszél önkéntelen mozdulattal a homlokához nyúl, ahol világosan látszik ennek az esésnek a nyoma.*
*Egy pillanatra megijed, hogy a kutya a torkának fog ugrani, de ugyanabban a pillanatban rájön arra, hogy ha az állat kitépné a gigáját, akkor minden gondjának vége szakadna. Ezek fényében kifejezetten csalódott lesz, hogy a kutya csak hízelkedni akar, de legalább elmosolyodik és megsimogatja a fejét. Persze csak úgy óvatosan, inkább csak lapogatja.*
- Anyám sosem engedte a kutyát. Sőt semmiféle állatot.
*Ami azt illeti nem tud igazán jó szívvel gondolni kutyákra azóta, hogy majdnem hozzákényszerítették egy emberhez, aki kutya- és kakasviadalokból lett gazdag. Persze Aenae problémája nem ez volt vele, függetlenül attól, hogy nem nézne végig sosem egy ilyen viadalt.
Ha már Learon a kezét nyújtja neki, akkor nem utasítja ezt vissza, nem szeretne ugyanis udvariatlan lenni, de nemigen szereti ha megérintik, vagy túl közel vannak hozzá. A személyiségéből fakad ez, meglehetősen visszahúzódó, de az utóbbi idők történései csak rátesznek erre egy lapáttal. A kutya törleszkedése viszont cseppet sem zavarja, noha tart tőle kicsit, mert elég nagyra nőtt jószág, illetve az is lehet, hogy csak ő maga a mélynövésű.*
- Jó, megnézem.
*Még sosem látott ilyet, de természetesen tudja, hogy hogyan is kerül a tej az asztalára, de élőben még nem volt alkalma megnézni.*
- Ki is próbálhatom?
*Buggyan ki belőle a kérdés, amit egy pillanattal később meg is bán, hiszen biztosan béna lenne, akkor meg egykettőre felrúgja az állat és momentán több sebhely nem hiányzik.*
- Nem, semmi baj. Csak elestem és bevertem a fejem. A gyógyító meg úgy gondolta, hogy megzápul az agyam ha nem fekszem az ágyban.
*Míg beszél önkéntelen mozdulattal a homlokához nyúl, ahol világosan látszik ennek az esésnek a nyoma.*
2098. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 11:25:29
Üzenet elküldve: 2019-03-07 11:25:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon birtokának határaival néha még ő sincsen tisztában, bár most éppen igen, hiszen nemrég járták körbe Norennel, hogy megmutassa neki, hogy meddig tart. Ezelőtt viszont, mivel három részletben kapta meg a jelenlegi Derin-birtokot a viszonylag gyors változásokat nem tartotta fejben. Még azon is meglepődött, hogy egy óriás lakik a telke végében. Nos, megesik néha az ilyesmi.*
-No hát! A séta mindig jó dolog! *Mosolyog Aenae-re a pásztor és a kutya meg közelebb lépked a lányhoz, és belefúrja a fejét annak kezébe, ha engedi. Az állatok mindig egy kicsit máshogy kezelik a bánatot, mint az emberek és Nayka pedig ezzel próbálja felvidítani a területére tévedt érzelmi roncsot.*
-Ugyan, ugyan! Nem zavarsz egyáltalán! Éppen fejni készültünk, gyere nézd meg! *Nyújtja kezét, hogy felsegítse a lányt a Sajt-mester a kutyát meg másik kezével próbálja elhessegetni, mert az mindenképpen láb alatt szeretne lenni, ami egy ilyen nagy jószágnál már egészen balesetveszélyes tud lenni.*
-Mindig örülök, ha látogatóm van! *Közli töretlen mosollyal a férfi, és elindul vissza állatai irányába.*
-Mesélj, mi van veled! Régen láttalak! Kicsit sápadt is vagy, csak nincs valami baj? *Kérdezi atyáskodó aggodalommal a hangjában.*
*Learon birtokának határaival néha még ő sincsen tisztában, bár most éppen igen, hiszen nemrég járták körbe Norennel, hogy megmutassa neki, hogy meddig tart. Ezelőtt viszont, mivel három részletben kapta meg a jelenlegi Derin-birtokot a viszonylag gyors változásokat nem tartotta fejben. Még azon is meglepődött, hogy egy óriás lakik a telke végében. Nos, megesik néha az ilyesmi.*
-No hát! A séta mindig jó dolog! *Mosolyog Aenae-re a pásztor és a kutya meg közelebb lépked a lányhoz, és belefúrja a fejét annak kezébe, ha engedi. Az állatok mindig egy kicsit máshogy kezelik a bánatot, mint az emberek és Nayka pedig ezzel próbálja felvidítani a területére tévedt érzelmi roncsot.*
-Ugyan, ugyan! Nem zavarsz egyáltalán! Éppen fejni készültünk, gyere nézd meg! *Nyújtja kezét, hogy felsegítse a lányt a Sajt-mester a kutyát meg másik kezével próbálja elhessegetni, mert az mindenképpen láb alatt szeretne lenni, ami egy ilyen nagy jószágnál már egészen balesetveszélyes tud lenni.*
-Mindig örülök, ha látogatóm van! *Közli töretlen mosollyal a férfi, és elindul vissza állatai irányába.*
-Mesélj, mi van veled! Régen láttalak! Kicsit sápadt is vagy, csak nincs valami baj? *Kérdezi atyáskodó aggodalommal a hangjában.*
2097. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 11:15:26
Üzenet elküldve: 2019-03-07 11:15:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae természetesen nincsen tisztában azzal, hogy merre húzódnak az egyes birtokok határai, illetve néha egyértelmű a jelzés egy-egy kerítés formájában, de azért nincs még igazán képben. Ráadásul az elmúlt időszakban ágyba kényszerítették, így nem is tudott nagyon képbe kerülni.
A külvilág hangjait tökéletesen kizárva gondolkodik az élet nagy kérdésein, mint például azon, hogy ő mennyire nem való anyának és, hogy mennyire nem akarja ezt az egészet. Meg, hogy Nirst sem akarja bántani, de ennek a vége az lesz. Inkább el kellene bujdosnia. Olyan mélyen a saját nyomorára figyel, hogy észre sem veszi, hogy valaki megközelíti. De a maga mellől szóló kérdésre már összerezzen ijedtében, kalapáló szívvel emeli ki a fejét a térdei közül.*
- Én csak... Aenae vagyok.
*Majdnem védekezésbe kezd, miszerint ő nem csinált semmit, de aztán ez elmarad, így csak a nevét van ideje megmondani, mert a másik úgy dönt, hogy visszatér ahhoz a foglalatossághoz, amit otthagyott, de érkezik helyette Learon, akiről legalább tudja, hogy kicsoda. A pásztor, aki mágus. És fákat tud növeszteni. Meg egy csomó nem feltétlenül hízelgő pletyka célpontja. Mivel a nő szomorú madárkának titulálta, egy gondolatot rászán arra, hogy vajon mennyire borzasztóan nézhet ki? Nyilván nagyon borzasztóan...*
- Én csak.. Izé.. Sétáltam. Igen, egyedül.
*Míg beszél feltápászkodik, tényleg kicsit olyan érzése van, mintha rajtakapták volna valamin, holott tényleg semmit nem csinált, csak ült.*
- Nem akartam igazán megzavarni semmit.
*Aenae természetesen nincsen tisztában azzal, hogy merre húzódnak az egyes birtokok határai, illetve néha egyértelmű a jelzés egy-egy kerítés formájában, de azért nincs még igazán képben. Ráadásul az elmúlt időszakban ágyba kényszerítették, így nem is tudott nagyon képbe kerülni.
A külvilág hangjait tökéletesen kizárva gondolkodik az élet nagy kérdésein, mint például azon, hogy ő mennyire nem való anyának és, hogy mennyire nem akarja ezt az egészet. Meg, hogy Nirst sem akarja bántani, de ennek a vége az lesz. Inkább el kellene bujdosnia. Olyan mélyen a saját nyomorára figyel, hogy észre sem veszi, hogy valaki megközelíti. De a maga mellől szóló kérdésre már összerezzen ijedtében, kalapáló szívvel emeli ki a fejét a térdei közül.*
- Én csak... Aenae vagyok.
*Majdnem védekezésbe kezd, miszerint ő nem csinált semmit, de aztán ez elmarad, így csak a nevét van ideje megmondani, mert a másik úgy dönt, hogy visszatér ahhoz a foglalatossághoz, amit otthagyott, de érkezik helyette Learon, akiről legalább tudja, hogy kicsoda. A pásztor, aki mágus. És fákat tud növeszteni. Meg egy csomó nem feltétlenül hízelgő pletyka célpontja. Mivel a nő szomorú madárkának titulálta, egy gondolatot rászán arra, hogy vajon mennyire borzasztóan nézhet ki? Nyilván nagyon borzasztóan...*
- Én csak.. Izé.. Sétáltam. Igen, egyedül.
*Míg beszél feltápászkodik, tényleg kicsit olyan érzése van, mintha rajtakapták volna valamin, holott tényleg semmit nem csinált, csak ült.*
- Nem akartam igazán megzavarni semmit.
2096. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 10:54:59
Üzenet elküldve: 2019-03-07 10:54:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon a birtokán éppen a napi fejésre készül, és ehhez a vödröt már ki is hozta neki a kis Mired, hogy minél jobban segítségére lehessen. A fiú az utóbbi pár napban nagyon megkedvelte a kecskéket és el is határozta, hogy majd megtanul fejni, hogy ezzel is levegyen némi terhet Learon válláról, szóval a fiú és a férfi nem figyel arra, hogy egy ismerős lány betéved a birtokra. Nem úgy Nayka a kutya és a birtok egyetlen nőtagja, Fortas asszony, azonnal elindul oda egy jó nagy sodrófával a kezében, hogy ezzel is elüldözhesse, ha valaki ártó szándékkal érkezik. Azonban semmi ilyesmi nem történik, hanem egy göröngyön ücsörgő lányt talál.*
-Hát te meg ki vagy? *Kérdezi szomorú arccal a lányt, mert az egészen úgy látszik mintha bánkódna valami miatt. Azonban neki vissza kell menni sütni, szóval miután biztos benne, hogy semmi fenyegetés nincsen, oda is kiált a birtok urának.*
-Learon uram! Itt egy kis szomorú madárka! Ez a maga asztala, nézzen már rá! *Azzal Learon, ott is hagyja a munkát és megy is megnézni Énét.*
-Szép napot! Mi járatban erre? *Kérdi mosolyogva, ahogyan mindig, ha ismerőssel találkozik a birtokán.*
-Egyedül? *Nemrég még Trodd birtokán látta utoljára, de ezek szerint Éné, mint valami jó utazó, rója a birtokokat. Közben a kutya is jött vele, mert ő még nem ismeri a lányt, és meg akar bizonyosodni róla, hogy baráttal van dolga.*
*Learon a birtokán éppen a napi fejésre készül, és ehhez a vödröt már ki is hozta neki a kis Mired, hogy minél jobban segítségére lehessen. A fiú az utóbbi pár napban nagyon megkedvelte a kecskéket és el is határozta, hogy majd megtanul fejni, hogy ezzel is levegyen némi terhet Learon válláról, szóval a fiú és a férfi nem figyel arra, hogy egy ismerős lány betéved a birtokra. Nem úgy Nayka a kutya és a birtok egyetlen nőtagja, Fortas asszony, azonnal elindul oda egy jó nagy sodrófával a kezében, hogy ezzel is elüldözhesse, ha valaki ártó szándékkal érkezik. Azonban semmi ilyesmi nem történik, hanem egy göröngyön ücsörgő lányt talál.*
-Hát te meg ki vagy? *Kérdezi szomorú arccal a lányt, mert az egészen úgy látszik mintha bánkódna valami miatt. Azonban neki vissza kell menni sütni, szóval miután biztos benne, hogy semmi fenyegetés nincsen, oda is kiált a birtok urának.*
-Learon uram! Itt egy kis szomorú madárka! Ez a maga asztala, nézzen már rá! *Azzal Learon, ott is hagyja a munkát és megy is megnézni Énét.*
-Szép napot! Mi járatban erre? *Kérdi mosolyogva, ahogyan mindig, ha ismerőssel találkozik a birtokán.*
-Egyedül? *Nemrég még Trodd birtokán látta utoljára, de ezek szerint Éné, mint valami jó utazó, rója a birtokokat. Közben a kutya is jött vele, mert ő még nem ismeri a lányt, és meg akar bizonyosodni róla, hogy baráttal van dolga.*
2095. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 10:43:59
Üzenet elküldve: 2019-03-07 10:43:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Rosszul érzi magát, bár ez már inkább csak lelki eredetű, semmint fizikai, fizikailag jól van, pofára esésének emléke maradt csak meg a homlokán és elkámpicsorodva nézte a tükörben, hogy a heg örökre meg fog maradni. A hegnél nagyobb problémája is van, ez pedig a magzat a hasában, amivel egyelőre még nem tudja, hogy mit is kéne kezdeni, és amire próbál nem is gondolni. Persze nem könnyű kizárni valamit, ami miatt a napja émelygéssel sőt néha hányással indul, meg ami miatt itt-ott fáj.
A szobában fekvést azonban nem bírja már, ezért muszáj kimozdulnia. És ezt lehetőleg magányosan kell megtegye, nem mintha ettől nagyon csökkenne a bűntudata, de egy kicsit talán mégis.
Azzal persze nem számol, hogy az elmúlt hatokban kicsit elszokott a hosszas sétáktól, meg talán a testében dúló változások is okolhatják azt, hogy végtelenül kifárad, ráadásul ez az ólmos fáradtság eléggé hirtelen csap le rá. Ezek fényében úgy gondolja, hogy talán ideje lenne leülnie valahová, az első göröngyre, ami csak az útjába akad. Leülve karjait felhúzott térdein nyugtatja, fejét pedig lehajtja, mintha csak érdekesnek találná a göröngyöt, amin éppen ül. Pedig nem érdekes, csak fújtat.*
*Rosszul érzi magát, bár ez már inkább csak lelki eredetű, semmint fizikai, fizikailag jól van, pofára esésének emléke maradt csak meg a homlokán és elkámpicsorodva nézte a tükörben, hogy a heg örökre meg fog maradni. A hegnél nagyobb problémája is van, ez pedig a magzat a hasában, amivel egyelőre még nem tudja, hogy mit is kéne kezdeni, és amire próbál nem is gondolni. Persze nem könnyű kizárni valamit, ami miatt a napja émelygéssel sőt néha hányással indul, meg ami miatt itt-ott fáj.
A szobában fekvést azonban nem bírja már, ezért muszáj kimozdulnia. És ezt lehetőleg magányosan kell megtegye, nem mintha ettől nagyon csökkenne a bűntudata, de egy kicsit talán mégis.
Azzal persze nem számol, hogy az elmúlt hatokban kicsit elszokott a hosszas sétáktól, meg talán a testében dúló változások is okolhatják azt, hogy végtelenül kifárad, ráadásul ez az ólmos fáradtság eléggé hirtelen csap le rá. Ezek fényében úgy gondolja, hogy talán ideje lenne leülnie valahová, az első göröngyre, ami csak az útjába akad. Leülve karjait felhúzott térdein nyugtatja, fejét pedig lehajtja, mintha csak érdekesnek találná a göröngyöt, amin éppen ül. Pedig nem érdekes, csak fújtat.*
2094. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-07 10:43:18
Üzenet elküldve: 2019-03-07 10:43:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Házépítés, avagy a beteg Prexi//
//Zárás//
* Természetesen Prexit nem kell kelteni, mert már egy ideje ébren van, bár csöndesen fekszik, vagy épp ül, attól függően, hogy miként tudja a meleget jobban biztosítani alkalmi lakhelyén. A szalma közé bújva jól érzi magát, de nehezebben lát, szóval néha változtatni kell a helyzetén. Emiatt mintha el is bóbiskolna, bár lehet, hogy csak egy pillanatra hunyta le szemeit. Akárhogy is, végül Trodd háza elkészül, abba az állapotba, amelybe szerették volna hozni, és Learonnal együtt elindulnak haza. *
- Szia, Trodd bácsi! - * köszön el, miközben bágyadtan lépdel. A betegség még ott bujkál benne, és remélhetőleg a haza felé úton nem fog lefordulni a szekérről. Amikor Learon birtokára érnek, Prexi lekászálódik, szinte húzza magával a kapott bőrt, aztán amint lehetősége van rá, befekszik a kényelmesen megvetett ágyába, hogy a gyógyitalok és orvosságok segítéségével átvészelje a betegség kellemetlen tüneteit. *
//Házépítés, avagy a beteg Prexi//
//Zárás//
* Természetesen Prexit nem kell kelteni, mert már egy ideje ébren van, bár csöndesen fekszik, vagy épp ül, attól függően, hogy miként tudja a meleget jobban biztosítani alkalmi lakhelyén. A szalma közé bújva jól érzi magát, de nehezebben lát, szóval néha változtatni kell a helyzetén. Emiatt mintha el is bóbiskolna, bár lehet, hogy csak egy pillanatra hunyta le szemeit. Akárhogy is, végül Trodd háza elkészül, abba az állapotba, amelybe szerették volna hozni, és Learonnal együtt elindulnak haza. *
- Szia, Trodd bácsi! - * köszön el, miközben bágyadtan lépdel. A betegség még ott bujkál benne, és remélhetőleg a haza felé úton nem fog lefordulni a szekérről. Amikor Learon birtokára érnek, Prexi lekászálódik, szinte húzza magával a kapott bőrt, aztán amint lehetősége van rá, befekszik a kényelmesen megvetett ágyába, hogy a gyógyitalok és orvosságok segítéségével átvészelje a betegség kellemetlen tüneteit. *
2093. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-06 23:49:37
Üzenet elküldve: 2019-03-06 23:49:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*Nozarin kedélye tovább nő, amikor Karheia rákérdez az ő státuszára, úgy látszik még nem sikerült feldolgoznia a dolgot.*
-Hát, hogymáshogy lehetnél az asszonyom? Ne légy butus. -Majd ad még egy puszit a homlokára. - Csak, majd ilyen gyűrű kell, meg egyebek. De az csak sallang, én már eldöntöttem és ez a lényeg. Kivéve, ha persze nem szeretnéd, hogy a keresztneved Rhagodarról béna Telmikosra változzék és hagynál engem parlagon.
*Még nem megy teljesen bele a bűntudatkeltésbe, inkább csak csillogó szemmel érdeklődik a válasz iránt. Azért annyira nincs kétségbe esve, tudja ő, hogy milyen választ kap, csak kíváncsi arra, hogy Karheia milyen szívet melengető módon reagálja le. A havas aggodalmakra újra felnevet.*
-Majd tested melegével felhevítesz, hogy ne fázzak meg. Bár, mostanában csak lelombozod testhőmet, pedig én nem érdemlek ilyen kegyetlen bánásmódot.
*Szomorú kiskutyaszemek sajnáltatják az összeborulás hiányát, melybe lassan belehullik őszes szürke haja. Régen vágatta már le, úgyhogy elkanászodott. Persze, csak a hajviselete.*
-Nem tudom, nem érzem jól magam, lehet vissza kell forduljunk...
*Majd pár erőltetett kamuköhögést tesz, megheccelve Karheiát. A gonosz kis tréfán túl, ő is örül, hogy elérkeztek a piachoz. Ideje lenne már, hogy körbenézzenek, most már tényleg. A fahéjat is innen vette és még biztos rengeteg dolog van, amit világot nem járt kis pilléje megkóstolhatna. *
*Nozarin kedélye tovább nő, amikor Karheia rákérdez az ő státuszára, úgy látszik még nem sikerült feldolgoznia a dolgot.*
-Hát, hogymáshogy lehetnél az asszonyom? Ne légy butus. -Majd ad még egy puszit a homlokára. - Csak, majd ilyen gyűrű kell, meg egyebek. De az csak sallang, én már eldöntöttem és ez a lényeg. Kivéve, ha persze nem szeretnéd, hogy a keresztneved Rhagodarról béna Telmikosra változzék és hagynál engem parlagon.
*Még nem megy teljesen bele a bűntudatkeltésbe, inkább csak csillogó szemmel érdeklődik a válasz iránt. Azért annyira nincs kétségbe esve, tudja ő, hogy milyen választ kap, csak kíváncsi arra, hogy Karheia milyen szívet melengető módon reagálja le. A havas aggodalmakra újra felnevet.*
-Majd tested melegével felhevítesz, hogy ne fázzak meg. Bár, mostanában csak lelombozod testhőmet, pedig én nem érdemlek ilyen kegyetlen bánásmódot.
*Szomorú kiskutyaszemek sajnáltatják az összeborulás hiányát, melybe lassan belehullik őszes szürke haja. Régen vágatta már le, úgyhogy elkanászodott. Persze, csak a hajviselete.*
-Nem tudom, nem érzem jól magam, lehet vissza kell forduljunk...
*Majd pár erőltetett kamuköhögést tesz, megheccelve Karheiát. A gonosz kis tréfán túl, ő is örül, hogy elérkeztek a piachoz. Ideje lenne már, hogy körbenézzenek, most már tényleg. A fahéjat is innen vette és még biztos rengeteg dolog van, amit világot nem járt kis pilléje megkóstolhatna. *
2092. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-06 18:54:08
Üzenet elküldve: 2019-03-06 18:54:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
* A férfi a sarokban egészen elbambul, ahogy maga elé néz, mintha nem is igazán figyelne a körülötte lévőkre, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem a legjobb megfigyelő. Ezért is lehet az, hogy az ork első mondatát, ami Dreyia háláját illeti, elengedi a füle mellett. Azonban odalép hozzá a sötételf nő, és felteszi a kérdést, amire már felpillant, és hirtelen rájön, hogy hol is van, és kik is vannak körülötte. *
- Valóban, nos... Nem kérek sokat. * Gondolkodik el a férfi, és ujjait is használva számolni kezd. * Úgy néz ki, hogy azt mondja... öt aranyat fizettem azért, hogy segítsenek idehurcolni a barátotokat. A tönkretett kanapét megcsináltatni is pénzbe fog kerülni... * int fejével az említett bútor felé * és ha jól sejtem, vacsorázni is akartok. Ha elkészítitek az ételt, akkor azért nem számolok fel semmit, vegyétek úgy, hogy további ajándék. Senki ne mondhassa, hogy nem vagyunk vendégszerető népek. * Jelenti ki, bár a társaság emlékezhet arra, hogy korábban nem úgy tűnt, mintha nagy örömmel fogadták volna őket. A férfi fojtatná a beszélgetést, de elsötétül az arca, amikor Wagzal kiparancsolná a szobából. *
- Na ide figyelj, fiam. * Emelkedik fel a székből. * Ez nem egy bordély, ahol csak úgy magadhoz rendelsz egy lányt abban a szobában, ahol épp kedved szottyan rá. És a saját házamban utasíthatni se fogsz. Engem különösen nem, de másokat sem. Elfekhetsz, összeszedheted magad, de ne hidd azt, hogy a sérülésed miatt fejedelemként leszel kiszolgálva, és mindenki hajbókol majd előtted. * Nem emeli fel a hangját, csak határozottan beszél. * Egyébként pedig a gyógyító szerint a vérveszteség miatt nem lenne tanácsos, ha bármiféle hirtelen mozdulatot, vagy komolyabban megerőltető tevékenységet végeznél. Sokat veszítettél, az ital pedig csak a sebet húzza össze, az elveszített tartalékaid nem pótolja.
* Jelenti ki, és valóban, Wagzal tapasztalhatja, ahogy múlni kezd az ital hatása, hogy egyáltalán nincs jól. Szédül, és gyengének is érzi magát, valószínűleg egy nagyobb fegyvert sem tudna felemelni. Kétséges, hogy egyáltalán mozdulni tudna-e a páncéljában. *
* A férfi a sarokban egészen elbambul, ahogy maga elé néz, mintha nem is igazán figyelne a körülötte lévőkre, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem a legjobb megfigyelő. Ezért is lehet az, hogy az ork első mondatát, ami Dreyia háláját illeti, elengedi a füle mellett. Azonban odalép hozzá a sötételf nő, és felteszi a kérdést, amire már felpillant, és hirtelen rájön, hogy hol is van, és kik is vannak körülötte. *
- Valóban, nos... Nem kérek sokat. * Gondolkodik el a férfi, és ujjait is használva számolni kezd. * Úgy néz ki, hogy azt mondja... öt aranyat fizettem azért, hogy segítsenek idehurcolni a barátotokat. A tönkretett kanapét megcsináltatni is pénzbe fog kerülni... * int fejével az említett bútor felé * és ha jól sejtem, vacsorázni is akartok. Ha elkészítitek az ételt, akkor azért nem számolok fel semmit, vegyétek úgy, hogy további ajándék. Senki ne mondhassa, hogy nem vagyunk vendégszerető népek. * Jelenti ki, bár a társaság emlékezhet arra, hogy korábban nem úgy tűnt, mintha nagy örömmel fogadták volna őket. A férfi fojtatná a beszélgetést, de elsötétül az arca, amikor Wagzal kiparancsolná a szobából. *
- Na ide figyelj, fiam. * Emelkedik fel a székből. * Ez nem egy bordély, ahol csak úgy magadhoz rendelsz egy lányt abban a szobában, ahol épp kedved szottyan rá. És a saját házamban utasíthatni se fogsz. Engem különösen nem, de másokat sem. Elfekhetsz, összeszedheted magad, de ne hidd azt, hogy a sérülésed miatt fejedelemként leszel kiszolgálva, és mindenki hajbókol majd előtted. * Nem emeli fel a hangját, csak határozottan beszél. * Egyébként pedig a gyógyító szerint a vérveszteség miatt nem lenne tanácsos, ha bármiféle hirtelen mozdulatot, vagy komolyabban megerőltető tevékenységet végeznél. Sokat veszítettél, az ital pedig csak a sebet húzza össze, az elveszített tartalékaid nem pótolja.
* Jelenti ki, és valóban, Wagzal tapasztalhatja, ahogy múlni kezd az ital hatása, hogy egyáltalán nincs jól. Szédül, és gyengének is érzi magát, valószínűleg egy nagyobb fegyvert sem tudna felemelni. Kétséges, hogy egyáltalán mozdulni tudna-e a páncéljában. *
2091. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-06 15:50:49
Üzenet elküldve: 2019-03-06 15:50:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
- Még pimaszkodsz is.
*Ingatja meg rosszallóan fejét, ennek ellenére nevetgél a kapott válaszon és rácsodálkozik arra, hogy Nozarinnál ehhez hasonló megnyilvánulást még nem látott. A továbbiakban szégyenlősen lesüti tekintetét, mert nem közömbös neki, hogy Nozarin az asszonyának nevezte. Lehet a férfi nem gondolta komolyan, csupán viccelt, vagy nem jelent annyit, mint Karheiának, ő mégis felettébb boldog ettől.*
- Szóval akkor te az uram vagy?
*Kíváncsiskodik, amit követően a férfi váratlanul a hóba dobja magát. Karheia csak értetlenül pislog, lefagyva nézi őt a hóban, aztán pattan is, hogy segítsen.*
- Bolond! Meg fogsz betegedni te is nekem és akkor mit kezdek majd?
*Serényen el is kezd leporolgatni a férfiról a havat, mielőtt teljesen átnedvesedne ruhája, vagy bármi tragikus történne vele. Nem szeretné, ha tüdőgyulladást kapna, mint drága, kicsi, szépséges gyermeke egykoron, aki már nincs vele. Aztán megnyugszik, és belekarol a férfiba miközben lovát vezeti.*
*Hamarosan az ismerős piac is megjelenik a látóhatáron és Karheia végtelenül fellelkesül tőle.*
- Úúú, olyan nagyon jó lesz! Ne felejtsünk majd Prexinek valami finomat venni.
*Fordul oda Nozarinhoz ragyogó arccal és kicsit türelmetlenkedve meg is szaporázza lépteit, hogy végre elkezdhessenek nézelődni. Konkrét elképzelése nincs, hogy mit szeretne esetleg venni, csupán tetszik neki ez a sokféle portéka, és talán különlegesebb dolgokat is lehet szerencséje megnézni.*
- Még pimaszkodsz is.
*Ingatja meg rosszallóan fejét, ennek ellenére nevetgél a kapott válaszon és rácsodálkozik arra, hogy Nozarinnál ehhez hasonló megnyilvánulást még nem látott. A továbbiakban szégyenlősen lesüti tekintetét, mert nem közömbös neki, hogy Nozarin az asszonyának nevezte. Lehet a férfi nem gondolta komolyan, csupán viccelt, vagy nem jelent annyit, mint Karheiának, ő mégis felettébb boldog ettől.*
- Szóval akkor te az uram vagy?
*Kíváncsiskodik, amit követően a férfi váratlanul a hóba dobja magát. Karheia csak értetlenül pislog, lefagyva nézi őt a hóban, aztán pattan is, hogy segítsen.*
- Bolond! Meg fogsz betegedni te is nekem és akkor mit kezdek majd?
*Serényen el is kezd leporolgatni a férfiról a havat, mielőtt teljesen átnedvesedne ruhája, vagy bármi tragikus történne vele. Nem szeretné, ha tüdőgyulladást kapna, mint drága, kicsi, szépséges gyermeke egykoron, aki már nincs vele. Aztán megnyugszik, és belekarol a férfiba miközben lovát vezeti.*
*Hamarosan az ismerős piac is megjelenik a látóhatáron és Karheia végtelenül fellelkesül tőle.*
- Úúú, olyan nagyon jó lesz! Ne felejtsünk majd Prexinek valami finomat venni.
*Fordul oda Nozarinhoz ragyogó arccal és kicsit türelmetlenkedve meg is szaporázza lépteit, hogy végre elkezdhessenek nézelődni. Konkrét elképzelése nincs, hogy mit szeretne esetleg venni, csupán tetszik neki ez a sokféle portéka, és talán különlegesebb dolgokat is lehet szerencséje megnézni.*
2090. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-06 10:18:37
Üzenet elküldve: 2019-03-06 10:18:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Házépítés, avagy a beteg Prexibaba//
//Zárás//
*Miután Sfetts bácsi elmegy, Learon látja Trodd arcán a nagy komorságot és ebből na meg abból, hogy az öreg gnóm is szinte szomorú volt, ő is kikövetkezteti, hogy mi történik, de inkább nem gondol rá. Azért majd valamikor benéz Sfettshez, hogy megbizonyosodjon róla, hogy minden rendben az öreggel.* ~Vajon hol lakik? Tudja valaki?~ *Ezután a ház szépen épül tovább, ahogy annak rendje és módja van, úgy ahogy az öreg gnóm meghagyta. A végén annyira bele is jönnek ketten, hogy végeznek is vele. Prexit nem kell felkelteni, majd csak a végén, amikor minden készen van. hagy aludjon a gyerek, ha már beteg.*
-Nos hát Trodd, akkor örültem, hogy segítettem, mi megyünk haza! Majd ne felejts el meghívni a házavatóra! Meg Relt, Grotgot és mindenki mást, akit érdemes! *Azzal felnyalábolja a kis Prexit és elindul haza a saját birtokára.*
//Házépítés, avagy a beteg Prexibaba//
//Zárás//
*Miután Sfetts bácsi elmegy, Learon látja Trodd arcán a nagy komorságot és ebből na meg abból, hogy az öreg gnóm is szinte szomorú volt, ő is kikövetkezteti, hogy mi történik, de inkább nem gondol rá. Azért majd valamikor benéz Sfettshez, hogy megbizonyosodjon róla, hogy minden rendben az öreggel.* ~Vajon hol lakik? Tudja valaki?~ *Ezután a ház szépen épül tovább, ahogy annak rendje és módja van, úgy ahogy az öreg gnóm meghagyta. A végén annyira bele is jönnek ketten, hogy végeznek is vele. Prexit nem kell felkelteni, majd csak a végén, amikor minden készen van. hagy aludjon a gyerek, ha már beteg.*
-Nos hát Trodd, akkor örültem, hogy segítettem, mi megyünk haza! Majd ne felejts el meghívni a házavatóra! Meg Relt, Grotgot és mindenki mást, akit érdemes! *Azzal felnyalábolja a kis Prexit és elindul haza a saját birtokára.*
2089. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-06 09:21:28
Üzenet elküldve: 2019-03-06 09:21:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*Választ nem kap Wagzaltól, de látja, hogy a karját tudja használni, az is valami. A gyógyfűárus a másik sérülés miatt kevésbé aggódott, így talán egy-két nap alatt jobban lesz. Ha választ nem is, de a tiszteletet megkapja, továbbá egy fontos ígéretet, amire csendesen elmosolyodik. Bár viszonyuk nem felhőtlen, erre talán még építhetnek valamit a jövőben. S talán okult a hím a korábbiakból, mert az új céltábla nem ő lesz, hanem nősténytársa, amire elégedetten pillant Dreyia felé.*
- Látod? Mondtam. Remélem, most már hiszel nekem.
*Aztán a zsoldoshoz fordul.*
- Ám jobb lenne, ha most pihennél, és mielőbb rendbe jönnél. Szeretnék továbbmenni, amint lehetséges.
*Felkínálja a vizét a holmijából, később majd utánanéz, hol van itt kút, konyha, ahol vételezhet. A folyadék pótlása addig sem árthat, és ez a víz legalább megbízható, ami nála van. Nem gondolja, hogy a házigazda alattomosságától tartania kellene, de ki tudja, meddig terjed az ő hatalma, nincs-e véletlenül egy gyűlölködő cseléd a háznál. A csomagját az ágy mellé teszi, feláll és csatlakozik Dreyiához házigazdájuk előtt.*
- Ahogy ígértem, segítek, míg el nem tudunk menni. Hol kezdjem?
*Emlékszik, hogy Dreyia mennyire húzódozott a házimunkától, ezért hozzá intézi következő szavait.*
- Neked sem ártana pihenned egy kicsit. Majd később csatlakozol. Addig Wagzal se maradna egyedül.
*Választ nem kap Wagzaltól, de látja, hogy a karját tudja használni, az is valami. A gyógyfűárus a másik sérülés miatt kevésbé aggódott, így talán egy-két nap alatt jobban lesz. Ha választ nem is, de a tiszteletet megkapja, továbbá egy fontos ígéretet, amire csendesen elmosolyodik. Bár viszonyuk nem felhőtlen, erre talán még építhetnek valamit a jövőben. S talán okult a hím a korábbiakból, mert az új céltábla nem ő lesz, hanem nősténytársa, amire elégedetten pillant Dreyia felé.*
- Látod? Mondtam. Remélem, most már hiszel nekem.
*Aztán a zsoldoshoz fordul.*
- Ám jobb lenne, ha most pihennél, és mielőbb rendbe jönnél. Szeretnék továbbmenni, amint lehetséges.
*Felkínálja a vizét a holmijából, később majd utánanéz, hol van itt kút, konyha, ahol vételezhet. A folyadék pótlása addig sem árthat, és ez a víz legalább megbízható, ami nála van. Nem gondolja, hogy a házigazda alattomosságától tartania kellene, de ki tudja, meddig terjed az ő hatalma, nincs-e véletlenül egy gyűlölködő cseléd a háznál. A csomagját az ágy mellé teszi, feláll és csatlakozik Dreyiához házigazdájuk előtt.*
- Ahogy ígértem, segítek, míg el nem tudunk menni. Hol kezdjem?
*Emlékszik, hogy Dreyia mennyire húzódozott a házimunkától, ezért hozzá intézi következő szavait.*
- Neked sem ártana pihenned egy kicsit. Majd később csatlakozol. Addig Wagzal se maradna egyedül.
2088. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-05 20:50:55
Üzenet elküldve: 2019-03-05 20:50:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
* A Hororin család szégyenletes sarja határozottan emlékszik arra, hogy mennyi pénz volt nála, mikor idejöttek. Sok. És most pont ugyan ennyit talált az erszényében. Értelmét nem találja, hogy a mezőn megszámolja a fűszálakat, ahogy az erszénye tartalmát sem éri meg számára jobban számszerűsíteni mindaddig, amíg nincs égető aranyhiánya.*
~ Mit jelent az, hogy már beszálltam? Szolgálat közbeni sérülés ellátásaként a véremmel adóztam az ellátásért? Vagy ennél többről lehet szó? Majd a jövőben derül ki, mit kell érte cserébe megtennem?
Bárhogyan van is, csak hálás lehetek Zammirának, hogy életben vagyok.~
* A karja begyógyulásának nagyon örül, hiszen ha mozgásban korlátozott is, de legalább újra mind a két kezével tud harcolni. Engedelmesen visszafekszik az ágyba és Linkelstarnak kezd el egyre nagyobb figyelmet szentelni.*
-Ha már itt tartunk... Bebújhatnál mellém életet lehelni belém, cserébe hogy téged is védtelek. Nagyszerű ötlet volt egy elfogott gyilkost felfegyverezni, hogy eggyel több kardunk legyen az úton, ha előtte halálra akartuk ítélni és ehelyett enyhítésként kapta a rabszolgaságot.
* A szabónő felé fordul.*
-Legalább most már megfogadtad a tanácsomat. Így könnyebb lesz téged védenem. Ígérem, az életem árán is megteszem.
De most hagyjatok bennünket magukra Dreyiával! Már alig várja, hogy meghálálja nekem, amit érte tettem.
* A mosolygás, amit próbál elnyomni szája szélén a rohamos jobbulás jele lehet.*
* A Hororin család szégyenletes sarja határozottan emlékszik arra, hogy mennyi pénz volt nála, mikor idejöttek. Sok. És most pont ugyan ennyit talált az erszényében. Értelmét nem találja, hogy a mezőn megszámolja a fűszálakat, ahogy az erszénye tartalmát sem éri meg számára jobban számszerűsíteni mindaddig, amíg nincs égető aranyhiánya.*
~ Mit jelent az, hogy már beszálltam? Szolgálat közbeni sérülés ellátásaként a véremmel adóztam az ellátásért? Vagy ennél többről lehet szó? Majd a jövőben derül ki, mit kell érte cserébe megtennem?
Bárhogyan van is, csak hálás lehetek Zammirának, hogy életben vagyok.~
* A karja begyógyulásának nagyon örül, hiszen ha mozgásban korlátozott is, de legalább újra mind a két kezével tud harcolni. Engedelmesen visszafekszik az ágyba és Linkelstarnak kezd el egyre nagyobb figyelmet szentelni.*
-Ha már itt tartunk... Bebújhatnál mellém életet lehelni belém, cserébe hogy téged is védtelek. Nagyszerű ötlet volt egy elfogott gyilkost felfegyverezni, hogy eggyel több kardunk legyen az úton, ha előtte halálra akartuk ítélni és ehelyett enyhítésként kapta a rabszolgaságot.
* A szabónő felé fordul.*
-Legalább most már megfogadtad a tanácsomat. Így könnyebb lesz téged védenem. Ígérem, az életem árán is megteszem.
De most hagyjatok bennünket magukra Dreyiával! Már alig várja, hogy meghálálja nekem, amit érte tettem.
* A mosolygás, amit próbál elnyomni szája szélén a rohamos jobbulás jele lehet.*
2087. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-05 20:14:53
Üzenet elküldve: 2019-03-05 20:14:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
*Ahogy Wagzal megmozdult, Dreyia figyelme a vendéglátó felé fordult. Persze látta Zammi mosolyát a megjegyzésre, ki is öltötte rá a nyelvét. De most jobban izgatta az ember férfi mint a számolni képtelen ork. Az ork hála mondatát már nem bírja ki megállni hogy ne csipjen bele kicsit.*
-Szerintem nem lesz az olyan nehéz mint gondolod. De úgy is sejtes miről beszélek. Az íjászt ne keresd, elzavartuk. Pontosabban el kergettük. Pihenj csak addig megbeszélem kedves vendéglátónkal mit is kér a szívességért, amit nekünk tett. Kevesen tettek volna ilyesmit lássuk be.
*Néz a férfi szemébe, és figyeli plusz, várja a választ. Amikor Wagzal felállni készül, Zammi időben megállítja.*
-Tényleg ne pattogj még, majd holnap már felállhatsz. Addig élvezd, hogy sürög forog körülötted a nagylány.
*Figyelme visszatér a sarokban ülő alakra.*
-Halgatlak, mit kérsz cserébe. Amiatt ne aggódj hogy nem kártalanítunk a só zsák miatt. Tehát az összes figyelmem a tiéd.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.05 20:15:35
*Ahogy Wagzal megmozdult, Dreyia figyelme a vendéglátó felé fordult. Persze látta Zammi mosolyát a megjegyzésre, ki is öltötte rá a nyelvét. De most jobban izgatta az ember férfi mint a számolni képtelen ork. Az ork hála mondatát már nem bírja ki megállni hogy ne csipjen bele kicsit.*
-Szerintem nem lesz az olyan nehéz mint gondolod. De úgy is sejtes miről beszélek. Az íjászt ne keresd, elzavartuk. Pontosabban el kergettük. Pihenj csak addig megbeszélem kedves vendéglátónkal mit is kér a szívességért, amit nekünk tett. Kevesen tettek volna ilyesmit lássuk be.
*Néz a férfi szemébe, és figyeli plusz, várja a választ. Amikor Wagzal felállni készül, Zammi időben megállítja.*
-Tényleg ne pattogj még, majd holnap már felállhatsz. Addig élvezd, hogy sürög forog körülötted a nagylány.
*Figyelme visszatér a sarokban ülő alakra.*
-Halgatlak, mit kérsz cserébe. Amiatt ne aggódj hogy nem kártalanítunk a só zsák miatt. Tehát az összes figyelmem a tiéd.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.05 20:15:35
2086. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-05 19:42:46
Üzenet elküldve: 2019-03-05 19:42:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*Dreyia csipkelődésére csak elmosolyodik. Úgy veszi, hogy a feszültséget szeretné oldani vele.*
- Csak végszükség esetén.
*Pillant felé hunyorítva, hogy mégis megnyugodjon afelől, nem egészen ért egyet a feltételezéseivel. Aztán figyelme ismét a zsoldosé. Szerencsére magához tér, így nem kell bűvészkednie, csupán a hím szokásos vehemenciájával megküzdenie, de azzal is később.*
- Meglőttek. Idd ezt meg!
*Kínálja hát a csodaszert, s egyelőre hallgat róla, mit mondtak a karjáról. Ahogy kezd kitisztulni a tudata, Zamtól ő is kap egy mosolyt, aztán félreteszi az üres üveget. A holmi ellenőrzésének végét szemrehányással várja, mármint olyannal, amit kapni fog a költekezés miatt. Így hát a felajánlásra felszalad a szemöldöke, hiszen a pénz több mint fele hiányzott.*
- Nem dehogy, vagyis… igazából már beszálltál a költségbe.
*Sóhajt egyet és leereszti a tekintetét a nyújtott kézre. Ráteszi a sajátját és finoman visszafelé tolja.*
- Féltem, hogy kevés lesz, ami nálam van…
*Egy apró simítással ereszti el. Ha még teheti, igyekszik meggátolni, hogy máris kimerítse magát, mellkasát, ép vállát próbálja visszanyomni. Lágy hangjával is igyekszik megnyugtatni.*
- Csak ne olyan hevesen… még pihenned kell. Most jó helyen vagyunk.
*Futó pillantást vet a hallgatag házigazdára, aztán vissza Wagzalra.*
- Hogy érzed magad? A lábad? A karod?
*Tekintete komollyá válik, egy kicsit halkabban cseng az az utolsó kérdés.*
*Dreyia csipkelődésére csak elmosolyodik. Úgy veszi, hogy a feszültséget szeretné oldani vele.*
- Csak végszükség esetén.
*Pillant felé hunyorítva, hogy mégis megnyugodjon afelől, nem egészen ért egyet a feltételezéseivel. Aztán figyelme ismét a zsoldosé. Szerencsére magához tér, így nem kell bűvészkednie, csupán a hím szokásos vehemenciájával megküzdenie, de azzal is később.*
- Meglőttek. Idd ezt meg!
*Kínálja hát a csodaszert, s egyelőre hallgat róla, mit mondtak a karjáról. Ahogy kezd kitisztulni a tudata, Zamtól ő is kap egy mosolyt, aztán félreteszi az üres üveget. A holmi ellenőrzésének végét szemrehányással várja, mármint olyannal, amit kapni fog a költekezés miatt. Így hát a felajánlásra felszalad a szemöldöke, hiszen a pénz több mint fele hiányzott.*
- Nem dehogy, vagyis… igazából már beszálltál a költségbe.
*Sóhajt egyet és leereszti a tekintetét a nyújtott kézre. Ráteszi a sajátját és finoman visszafelé tolja.*
- Féltem, hogy kevés lesz, ami nálam van…
*Egy apró simítással ereszti el. Ha még teheti, igyekszik meggátolni, hogy máris kimerítse magát, mellkasát, ép vállát próbálja visszanyomni. Lágy hangjával is igyekszik megnyugtatni.*
- Csak ne olyan hevesen… még pihenned kell. Most jó helyen vagyunk.
*Futó pillantást vet a hallgatag házigazdára, aztán vissza Wagzalra.*
- Hogy érzed magad? A lábad? A karod?
*Tekintete komollyá válik, egy kicsit halkabban cseng az az utolsó kérdés.*
2085. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-05 19:07:19
Üzenet elküldve: 2019-03-05 19:07:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
* Dreyia sebe már a múlté, és most úgy tűnik, hogy Zammiria el szeretné tűntetné Wagzal testéről is az életét veszélyeztető sérüléseket. Ahogy a férfi megissza az italt, valóban begyógyul a karját ért sérülés, de a lábán nem igazán segít az ital. Mégis, valamivel jobban érzi magát, tehát nem volt hiába a kis kiruccanás. Házigazdájuk nem szólal meg, továbbra is csendesen figyeli a csapatot, és hagyja, hogy örüljenek egymásnak, és hasonlók. Időközben helyet foglal azért a szoba sarkában, és a magány, a csend burkát vonja maga közé. Valószínűleg csak azért van itt, mert nem bízik meg a hármasban, és félti a berendezését, nem szeretné, ha kirabolnák csak azért, mert megszánt egy sérült fickót. *
* Dreyia sebe már a múlté, és most úgy tűnik, hogy Zammiria el szeretné tűntetné Wagzal testéről is az életét veszélyeztető sérüléseket. Ahogy a férfi megissza az italt, valóban begyógyul a karját ért sérülés, de a lábán nem igazán segít az ital. Mégis, valamivel jobban érzi magát, tehát nem volt hiába a kis kiruccanás. Házigazdájuk nem szólal meg, továbbra is csendesen figyeli a csapatot, és hagyja, hogy örüljenek egymásnak, és hasonlók. Időközben helyet foglal azért a szoba sarkában, és a magány, a csend burkát vonja maga közé. Valószínűleg csak azért van itt, mert nem bízik meg a hármasban, és félti a berendezését, nem szeretné, ha kirabolnák csak azért, mert megszánt egy sérült fickót. *
2084. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-05 09:28:26
Üzenet elküldve: 2019-03-05 09:28:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Amonra//
*Amint tudtak vissza is indultak a birtokokra és most itt vannak. Learon megállítja a szekerét, kiköti alóla Redult, aki mindössze annyit mozog utána, hogy begyalogol a birkák közé és elkezd legelni. Egészen megkedvelte ezeket a gyapjas jószágokat. Az elején még a kecskékkel volt jóban, de aztán valahogy áttért a nyugodtabb birkák közelébe, akik nem ugrálnak folyton fájó, öreg hátára, hanem csak melegítik a lábaszárát azzal, hogy odadörgölőznek hozzá.*
-Fortas asszony! Visszajött már Norenn? *Kiált oda a nőnek, aki már végzett a ruhák kiteregetésével is, és a Learon háza előtti lócán üldögélve hímez. Azon a lócán, amit nemrég a pásztor Troddtól kapott. Azóta a Sajt-mester is sokat üldögélt rajta, de most mintha Fortas asszony kedvenc helye volna.*
-Hazajött, evett, utána visszagyalogolt a magokkal a kapuhoz, azt mondta ott várná meg magát, mert úgyis arra fog menni! *Learon megvakarja szakállát a hallottakra, majd bólint egyet.*
-Hát rendben van, akkor visszamegyek és megköszönöm neki a munkáját. Még lesz egy kis dolgunk, de estére hazaérünk, ha minden jól megy! *Válaszolja a mágus, és odamegy egy kicsit leskelődni, hogy mi készül a köpenyén. Láthatóan nagyobb a kecske, mint a fiú ruháján, de a minta ugyanaz.*
-Na de Learon uram! Majd meglátja, ha kész vagyok! Addig menjen keresse meg az uramat inkább! *Húzza vissza az ölébe a köpenyt a nő nevetve és mintegy hessegető mozdulatot tesz kezével.*
-Köszönöm, hogy épségben hazahozta a fiamat! Majd ő szépen beszámol mindenről, amit látott, ugye Morael? *Azzal a fiú már ott is terem anyja mellett és csókot nyom a homlokára, beszélni kezd. A Sajt-mester még hallja ahogy áradozik a csodás toronyról, de a végénél már kint jár a birtok határán, szóval a hangok is elnémulnak, pusztán mekegés és távoli tehénbőgés veszi át a csacsogó gyermeki hangot.*
*Amint tudtak vissza is indultak a birtokokra és most itt vannak. Learon megállítja a szekerét, kiköti alóla Redult, aki mindössze annyit mozog utána, hogy begyalogol a birkák közé és elkezd legelni. Egészen megkedvelte ezeket a gyapjas jószágokat. Az elején még a kecskékkel volt jóban, de aztán valahogy áttért a nyugodtabb birkák közelébe, akik nem ugrálnak folyton fájó, öreg hátára, hanem csak melegítik a lábaszárát azzal, hogy odadörgölőznek hozzá.*
-Fortas asszony! Visszajött már Norenn? *Kiált oda a nőnek, aki már végzett a ruhák kiteregetésével is, és a Learon háza előtti lócán üldögélve hímez. Azon a lócán, amit nemrég a pásztor Troddtól kapott. Azóta a Sajt-mester is sokat üldögélt rajta, de most mintha Fortas asszony kedvenc helye volna.*
-Hazajött, evett, utána visszagyalogolt a magokkal a kapuhoz, azt mondta ott várná meg magát, mert úgyis arra fog menni! *Learon megvakarja szakállát a hallottakra, majd bólint egyet.*
-Hát rendben van, akkor visszamegyek és megköszönöm neki a munkáját. Még lesz egy kis dolgunk, de estére hazaérünk, ha minden jól megy! *Válaszolja a mágus, és odamegy egy kicsit leskelődni, hogy mi készül a köpenyén. Láthatóan nagyobb a kecske, mint a fiú ruháján, de a minta ugyanaz.*
-Na de Learon uram! Majd meglátja, ha kész vagyok! Addig menjen keresse meg az uramat inkább! *Húzza vissza az ölébe a köpenyt a nő nevetve és mintegy hessegető mozdulatot tesz kezével.*
-Köszönöm, hogy épségben hazahozta a fiamat! Majd ő szépen beszámol mindenről, amit látott, ugye Morael? *Azzal a fiú már ott is terem anyja mellett és csókot nyom a homlokára, beszélni kezd. A Sajt-mester még hallja ahogy áradozik a csodás toronyról, de a végénél már kint jár a birtok határán, szóval a hangok is elnémulnak, pusztán mekegés és távoli tehénbőgés veszi át a csacsogó gyermeki hangot.*
2083. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-04 20:57:09
Üzenet elküldve: 2019-03-04 20:57:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
//Zárás//
*Kicsit rendezetlennek tűnik a birtok, ami azt illeti olyan, mintha frissiben húzták volna fel, de még nem lett volna, aki kellőképpen gondozza, vagy legalábbis gondját viseli időközönként.*
- Néne! Há én mondom magának, a legjobb parasztot kapják, ha rám bízzák a fődet, ottan megterem minden, mi csak kőhet a pecuba. Majdan tenepakoljuk úgy, hogy roskadozni fog a fődi jótó. *Bólogat Garrikh, mert bizony, ha ő mondja, akkor az úgyis van.*
- De nem most. Késűre jár, éngöm meg idösanyám vár otthol. Jelentkezni fogok majd eccer, ha úgy van. A fabunkót is megcsinálom beza, csak arra vigyázzanak, hogy ne keverjék össze a mozsarat a habverővel. *Bólogat a jánynak. Ártó szándék nincsen benne, Garrikh már csak ilyen eccerű, mint a faék.*
- No a viszontlátásra asszonyom, néne. *Áll fel mosolyogva, aztán bólint egyet. Lassan kiballag a kapun, tudja a járást, nem gyengeelméjű, sőt, ami azt illeti meg is van a magához való esze. Komótosan megragadja a szekérrudat, aztán húzni kezdi hazafelé.*
- Ejj, hosszú még az út, addig hatszor eléneklem a... *Hirtelen és hangosan kezd bele, majd szétreped a fenekén a gatya.* Hjaj én babám gyönnyörűűű, mint a hajnal olyan szép. Ha megpirkad, s tereget, a seggét nézi az ég... *Jókat göcög magában, régi nóta, jó lesz az útra, mely szépen fogy a lába alatt, lassan már csak egy távoli pont a szántóföldeken.*
//Effy birtoka//
//Zárás//
*Kicsit rendezetlennek tűnik a birtok, ami azt illeti olyan, mintha frissiben húzták volna fel, de még nem lett volna, aki kellőképpen gondozza, vagy legalábbis gondját viseli időközönként.*
- Néne! Há én mondom magának, a legjobb parasztot kapják, ha rám bízzák a fődet, ottan megterem minden, mi csak kőhet a pecuba. Majdan tenepakoljuk úgy, hogy roskadozni fog a fődi jótó. *Bólogat Garrikh, mert bizony, ha ő mondja, akkor az úgyis van.*
- De nem most. Késűre jár, éngöm meg idösanyám vár otthol. Jelentkezni fogok majd eccer, ha úgy van. A fabunkót is megcsinálom beza, csak arra vigyázzanak, hogy ne keverjék össze a mozsarat a habverővel. *Bólogat a jánynak. Ártó szándék nincsen benne, Garrikh már csak ilyen eccerű, mint a faék.*
- No a viszontlátásra asszonyom, néne. *Áll fel mosolyogva, aztán bólint egyet. Lassan kiballag a kapun, tudja a járást, nem gyengeelméjű, sőt, ami azt illeti meg is van a magához való esze. Komótosan megragadja a szekérrudat, aztán húzni kezdi hazafelé.*
- Ejj, hosszú még az út, addig hatszor eléneklem a... *Hirtelen és hangosan kezd bele, majd szétreped a fenekén a gatya.* Hjaj én babám gyönnyörűűű, mint a hajnal olyan szép. Ha megpirkad, s tereget, a seggét nézi az ég... *Jókat göcög magában, régi nóta, jó lesz az útra, mely szépen fogy a lába alatt, lassan már csak egy távoli pont a szántóföldeken.*
2082. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-04 19:23:08
Üzenet elküldve: 2019-03-04 19:23:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Házépítés, avagy a beteg Prexibaba//
*A szavaira megpihen Sfetts bácsi az egyik tuskón. Addig is dolgoznak Learon-al. Hordják a fákat serényen. Mikor az öreg feláll és búcsúzik tőlük akkor Trodd kihallja a szavaiból, azt hogy ő nem csak mostanra búcsúzik. Ettől elkomorodik.*
-Vigyázzon magára Sfetts bácsi. Megígértem, hogy kifaragom a botját. Azzal keressen még meg.
*Nagyon reméli, hogy így lesz. Megkedvelte az öreget és szeretné megvendégelni a házban amit neki köszönhetően építettek. Mikor távozik magában búsulva folytatja a munkát.*
-Már csak a vályog hiányzik. Meg tudod csinálni?
*Kérdezi a másikat egykedvűen.*
//Házépítés, avagy a beteg Prexibaba//
*A szavaira megpihen Sfetts bácsi az egyik tuskón. Addig is dolgoznak Learon-al. Hordják a fákat serényen. Mikor az öreg feláll és búcsúzik tőlük akkor Trodd kihallja a szavaiból, azt hogy ő nem csak mostanra búcsúzik. Ettől elkomorodik.*
-Vigyázzon magára Sfetts bácsi. Megígértem, hogy kifaragom a botját. Azzal keressen még meg.
*Nagyon reméli, hogy így lesz. Megkedvelte az öreget és szeretné megvendégelni a házban amit neki köszönhetően építettek. Mikor távozik magában búsulva folytatja a munkát.*
-Már csak a vályog hiányzik. Meg tudod csinálni?
*Kérdezi a másikat egykedvűen.*
2081. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-04 17:32:26
Üzenet elküldve: 2019-03-04 17:32:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
* Az agyaras hősünk önkívületben fekszik az ágyon és eszébe sincs ébredni, ahogy annak sincs már igazán tudatában, hogy elvesztette az eszméletét. Viszont most már legalább életjeleket produkál. Szemei előtt pedig minden bizonnyal két ork törzs vad viadala játszódik, hiszen igen nyugtalan.
Belegondolva ez elég hülye feltevés, mivel életében még nem lakott együtt faja vadon nőtt példányaival. És jóval korábban beszélgetve Lesha és Zammiria társaságában olyan nézeteknek adott hangot, mely a legbékésebb életmódként mutatta be azt, ahogy őket elképzelte.
Kezdek hajlani rá, hogy mégis más játszódhat most le benne és talán még mindig egy mélységi szabónőt védelmez utolsó csepp véréig.*
-Mi... mi történt?
* Még csak kezdi összeszedni magát szeme kinyitása után, de hamar meglátja az ismerős arcokat és nagyokat kortyol a szájába öntött folyadékból.*
-Sa'Tereth nevére! Ez rengeteg aranyba kerülhetett! * elsápadva veszi számba nem csak a most elfogyasztott italát, de a nála lévő többi négyet is* Én nem is tudom, hogyan tudnám meghálálni.
* Először az őt ápoló mélységi nő szemeibe néz úgy, mint aki óriási ajándékot kapott, de semmit nem tud viszonzásul adni, majd a boszorkányra. Harmadik ötleteként elkezdi megnézni az erszényét, hogy megvan-e még minden pénze.*
~ Pont annyi van benne, mint amennyire emlékszem. Ezek szerint nem tőlem vették el, hanem sajátjukból költöttek. Ahogy elsőre sejtettem.~
* Fáj még minden porcikája, de sietve előkotor kétszáz aranyat és két társa felé nyújtja, hogy vegye el valamelyik, akinek ezeket az életmentő italokat köszönheti.*
-Nem tudom, mennyibe kerülhetett, de remélem ennyi elég lesz. Nagyon rendesek vagytok. Ti vagytok a legcsodálatosabb barátok.
* Még csak felül az ágyon, nem igazán mérve fel annak rossz állapotát és először az adósságát akarja lerendezni, csak utána foglalkozni vendéglátójával.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
* Az agyaras hősünk önkívületben fekszik az ágyon és eszébe sincs ébredni, ahogy annak sincs már igazán tudatában, hogy elvesztette az eszméletét. Viszont most már legalább életjeleket produkál. Szemei előtt pedig minden bizonnyal két ork törzs vad viadala játszódik, hiszen igen nyugtalan.
Belegondolva ez elég hülye feltevés, mivel életében még nem lakott együtt faja vadon nőtt példányaival. És jóval korábban beszélgetve Lesha és Zammiria társaságában olyan nézeteknek adott hangot, mely a legbékésebb életmódként mutatta be azt, ahogy őket elképzelte.
Kezdek hajlani rá, hogy mégis más játszódhat most le benne és talán még mindig egy mélységi szabónőt védelmez utolsó csepp véréig.*
-Mi... mi történt?
* Még csak kezdi összeszedni magát szeme kinyitása után, de hamar meglátja az ismerős arcokat és nagyokat kortyol a szájába öntött folyadékból.*
-Sa'Tereth nevére! Ez rengeteg aranyba kerülhetett! * elsápadva veszi számba nem csak a most elfogyasztott italát, de a nála lévő többi négyet is* Én nem is tudom, hogyan tudnám meghálálni.
* Először az őt ápoló mélységi nő szemeibe néz úgy, mint aki óriási ajándékot kapott, de semmit nem tud viszonzásul adni, majd a boszorkányra. Harmadik ötleteként elkezdi megnézni az erszényét, hogy megvan-e még minden pénze.*
~ Pont annyi van benne, mint amennyire emlékszem. Ezek szerint nem tőlem vették el, hanem sajátjukból költöttek. Ahogy elsőre sejtettem.~
* Fáj még minden porcikája, de sietve előkotor kétszáz aranyat és két társa felé nyújtja, hogy vegye el valamelyik, akinek ezeket az életmentő italokat köszönheti.*
-Nem tudom, mennyibe kerülhetett, de remélem ennyi elég lesz. Nagyon rendesek vagytok. Ti vagytok a legcsodálatosabb barátok.
* Még csak felül az ágyon, nem igazán mérve fel annak rossz állapotát és először az adósságát akarja lerendezni, csak utána foglalkozni vendéglátójával.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247