Nincs játékban - Templomkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Templomkert | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 94 (1861. - 1880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Aldo d'Aquista [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10146_ember_ferfi.jpg)
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084
1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-05 13:45:34
Üzenet elküldve: 2018-02-05 13:45:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Az állatokkal mindig is jól kijöttem, szeretek velük foglalkozni. *Bólint határozottan, mosolyogva. Jó, ha a vadonban járt, időnként levadászta őket, de hát az élelemszerzés, meg a szőrük, mint nyersanyag nélkülözhetetlen volt. Ami meg a kertészkedést illeti, majd belerázódik. Ha nem is fogja egből szobrokká nyírni a bokrokat, mint azt látta néhány villa udvarán, kihalni nem fognak mellette. Annyit azért tud azokról is.*
- Igazán? Ezt nem gondoltam volna. Meglehetősen éles váltás volt valamikor az életedben, ha Tanácsosként kötöttél ki. *Jegyzi meg csodálkozva.*
- Az élet örök törvénye, megszokni, alkalmozkodni, különben nem sok esélyed marad. *Sóhajt lemondóan, mint aki már megtapasztalta eme eszme negatív következményét.*
- Igen, a közelben van, és tervezem is, hogy rendszeresen kilovagolok majd a fák közé, de ahogy mondtad, ez azért más. De valamit valamiért.
*A teendőkkel kapcsolatos választ érdeklődve hallgatja. Egy zárt közösségből jött, ahol meglehetősen egyszerű volt a hierarchia és a rend, no meg mindenkinek megvolt a maga feladata. A város ennél sokkal kaotikusabbnak tűnik számára.*
- Elképzelésem sincs, milyen lehet. Meg egyáltalán hogyan is fognak hozzá ehhez a politika dologhoz. *Csóválja a fejét, egyértelmű jeleként, hogy egy nagyon más világból jött.
Ekkor tér vissza Ahel, büszkén feszítve az elkapott bottal. Ydriss megint elveszi tőle, majd megsimogatja a farkaskutyát, meg is dicsérve őt.*
- Csak akkor kapar, ha csontot akar elásni, vagy ha valami rágcsálót szimatol a földben. Előbbit nem hoztam, utóbbi miatt pedig fél szemem rajta tartom. De ha csinál is valami turpisságot, majd rendet teszek utána, nem akarnék plusz feladatot róni a szerzetesekre.
- Az állatokkal mindig is jól kijöttem, szeretek velük foglalkozni. *Bólint határozottan, mosolyogva. Jó, ha a vadonban járt, időnként levadászta őket, de hát az élelemszerzés, meg a szőrük, mint nyersanyag nélkülözhetetlen volt. Ami meg a kertészkedést illeti, majd belerázódik. Ha nem is fogja egből szobrokká nyírni a bokrokat, mint azt látta néhány villa udvarán, kihalni nem fognak mellette. Annyit azért tud azokról is.*
- Igazán? Ezt nem gondoltam volna. Meglehetősen éles váltás volt valamikor az életedben, ha Tanácsosként kötöttél ki. *Jegyzi meg csodálkozva.*
- Az élet örök törvénye, megszokni, alkalmozkodni, különben nem sok esélyed marad. *Sóhajt lemondóan, mint aki már megtapasztalta eme eszme negatív következményét.*
- Igen, a közelben van, és tervezem is, hogy rendszeresen kilovagolok majd a fák közé, de ahogy mondtad, ez azért más. De valamit valamiért.
*A teendőkkel kapcsolatos választ érdeklődve hallgatja. Egy zárt közösségből jött, ahol meglehetősen egyszerű volt a hierarchia és a rend, no meg mindenkinek megvolt a maga feladata. A város ennél sokkal kaotikusabbnak tűnik számára.*
- Elképzelésem sincs, milyen lehet. Meg egyáltalán hogyan is fognak hozzá ehhez a politika dologhoz. *Csóválja a fejét, egyértelmű jeleként, hogy egy nagyon más világból jött.
Ekkor tér vissza Ahel, büszkén feszítve az elkapott bottal. Ydriss megint elveszi tőle, majd megsimogatja a farkaskutyát, meg is dicsérve őt.*
- Csak akkor kapar, ha csontot akar elásni, vagy ha valami rágcsálót szimatol a földben. Előbbit nem hoztam, utóbbi miatt pedig fél szemem rajta tartom. De ha csinál is valami turpisságot, majd rendet teszek utána, nem akarnék plusz feladatot róni a szerzetesekre.
1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-03 21:17:32
Üzenet elküldve: 2018-02-03 21:17:32
ÚJ
![>Aldo d'Aquista [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10146_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Halovány mosollyal tekint leányára. Számára ő az ártatlanság, a kedvesség, és a naivitás élő szobra. Talán az ártatlanságé annyira már nem.*
-Jobb szembenézni az elkerülhetetlennel.
*Természetesen fogcsikorgatva, makacsságból egyedül is képes lenne visszajutni a kúriába, most mégis fogadja Ephemia felajánlott kezét, és karol bele.*
-Túl rég sétáltunk így együtt.
*Hosszú évekkel ezelőtt, mikor a kisasszony még babákkal játszott, nem felnőtt férfiakkal, és Aldo életében is több volt a gondtalanság. Hiányzik az az idő. Ilyen, és hasonló gondolatok közepette sétál vissza leánya oldalán otthonába.*
*Halovány mosollyal tekint leányára. Számára ő az ártatlanság, a kedvesség, és a naivitás élő szobra. Talán az ártatlanságé annyira már nem.*
-Jobb szembenézni az elkerülhetetlennel.
*Természetesen fogcsikorgatva, makacsságból egyedül is képes lenne visszajutni a kúriába, most mégis fogadja Ephemia felajánlott kezét, és karol bele.*
-Túl rég sétáltunk így együtt.
*Hosszú évekkel ezelőtt, mikor a kisasszony még babákkal játszott, nem felnőtt férfiakkal, és Aldo életében is több volt a gondtalanság. Hiányzik az az idő. Ilyen, és hasonló gondolatok közepette sétál vissza leánya oldalán otthonába.*
1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-03 21:02:12
Üzenet elküldve: 2018-02-03 21:02:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ne mondja ezeket, kérem.
*A folyamatos vitáik és hadakozásaik ellenére Aldo d'Aquista mégiscsak a tulajdon apja, s így nem esik jól neki belegondolni a halálába. Mintha azok a fránya könnycseppek is ott gyülekeznének a szeme sarkában. Akárhogy is, nem lát mást benne ebben a pillanatban, mint egy gyengélkedő, korosodó férfit, ki rég beletörődött már a sorsába.*
- Karoljon belém, ha szükségesnek tartja. Nem kell sietnünk.
*S ha elfogadja segítségét a férfi, ha nem, szorosan mellette marad a hazafelé vezető úton, elmerülve közben saját gondolataiban.*
- Ne mondja ezeket, kérem.
*A folyamatos vitáik és hadakozásaik ellenére Aldo d'Aquista mégiscsak a tulajdon apja, s így nem esik jól neki belegondolni a halálába. Mintha azok a fránya könnycseppek is ott gyülekeznének a szeme sarkában. Akárhogy is, nem lát mást benne ebben a pillanatban, mint egy gyengélkedő, korosodó férfit, ki rég beletörődött már a sorsába.*
- Karoljon belém, ha szükségesnek tartja. Nem kell sietnünk.
*S ha elfogadja segítségét a férfi, ha nem, szorosan mellette marad a hazafelé vezető úton, elmerülve közben saját gondolataiban.*
1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-03 14:49:41
Üzenet elküldve: 2018-02-03 14:49:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Valami tényleg nincs rendben, Aldo haldoklik, és eme tudat fényében egészen más megvilágításba kerülnek eddigi tettei, reményei, jövőbeli céljai. Sokat áldozott azért, hogy családja boldoguljon, hogy gyermekei ne szenvedjenek hiányt, hogy az Aquisták túlélhessék őt. Ha fiai, és leánya halála után az üzlettel mit sem törődnének, ha csak léhán tengetnék napjaikat a vagyon még akkor is kitartana évekig. De nem ilyen gyermekeket nevelt.
És most Ephemia szertelenségében mindezen kidolgozott terv, véres verejtékkel véghezvitt munka kudarcát látja.*
-Nem gyermekem. Én Önnek, és magamnak adok esélyt. Elfogadtam, hogy elveszítem Effy. Belenyugodtam, hogy nem láthatom érett nőként, anyaként, hogy nem ismerhetem az unokáimat.
*Egykor ez a gondolat még torkát fojtogatta, s könnyeket csalt szemébe minden egyes alkalommal, ha kislányára pillantott, mostanra csak keserű érzetet hagy maga után, úgy fest tényleg elfogadta az elkerülhetetlent.*
-Abba viszont nem, hogy ne magam kísérjem oltárhoz.
*Válogatva hát a rendelkezésére álló eszközökből igyekszik menteni a menthetőt. Ha Ephemia ily eltökélt, ily makacs igazán nem sok lehetősége marad. Vagy elfogadja a közrangút vejének, vagy elveszíti egyetlen leányát. És azt nem ezen a módon óhajtja megejteni. Nem azért áldozta fel egészségét, becsületét, mindazt, mi boldogságot jelentett az üzletért, hogy leányát még a vég előtt szakítsa el tőle egy szerelmes ifjú.*
-Az jó lenne Kedvesem, és ha szeretné, ott választ adok minden kérdésére.
*Borzalmasan fáradtnak, és öregnek érzi magát. Elgyötörtnek. Oly annyira, hogy e percben már keménységet, határozottságot színlelni sem képes. És bár aggódik a reájuk váró újabb vita miatt, valahol vágyik is rá. Jó lenne végre megpihenni az őszinteségben.*
A hozzászólás írója (Aldo d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.03 14:52:50
*Valami tényleg nincs rendben, Aldo haldoklik, és eme tudat fényében egészen más megvilágításba kerülnek eddigi tettei, reményei, jövőbeli céljai. Sokat áldozott azért, hogy családja boldoguljon, hogy gyermekei ne szenvedjenek hiányt, hogy az Aquisták túlélhessék őt. Ha fiai, és leánya halála után az üzlettel mit sem törődnének, ha csak léhán tengetnék napjaikat a vagyon még akkor is kitartana évekig. De nem ilyen gyermekeket nevelt.
És most Ephemia szertelenségében mindezen kidolgozott terv, véres verejtékkel véghezvitt munka kudarcát látja.*
-Nem gyermekem. Én Önnek, és magamnak adok esélyt. Elfogadtam, hogy elveszítem Effy. Belenyugodtam, hogy nem láthatom érett nőként, anyaként, hogy nem ismerhetem az unokáimat.
*Egykor ez a gondolat még torkát fojtogatta, s könnyeket csalt szemébe minden egyes alkalommal, ha kislányára pillantott, mostanra csak keserű érzetet hagy maga után, úgy fest tényleg elfogadta az elkerülhetetlent.*
-Abba viszont nem, hogy ne magam kísérjem oltárhoz.
*Válogatva hát a rendelkezésére álló eszközökből igyekszik menteni a menthetőt. Ha Ephemia ily eltökélt, ily makacs igazán nem sok lehetősége marad. Vagy elfogadja a közrangút vejének, vagy elveszíti egyetlen leányát. És azt nem ezen a módon óhajtja megejteni. Nem azért áldozta fel egészségét, becsületét, mindazt, mi boldogságot jelentett az üzletért, hogy leányát még a vég előtt szakítsa el tőle egy szerelmes ifjú.*
-Az jó lenne Kedvesem, és ha szeretné, ott választ adok minden kérdésére.
*Borzalmasan fáradtnak, és öregnek érzi magát. Elgyötörtnek. Oly annyira, hogy e percben már keménységet, határozottságot színlelni sem képes. És bár aggódik a reájuk váró újabb vita miatt, valahol vágyik is rá. Jó lenne végre megpihenni az őszinteségben.*
A hozzászólás írója (Aldo d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.03 14:52:50
1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-03 10:21:56
Üzenet elküldve: 2018-02-03 10:21:56
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Vidám gondolatokkal hagyja ott a templomot, majd rögtön el is komorodik, ha arra az útra gondol, ami még rá vár. Ha egyáltalán várja még ott valami. Ösztönösen a kert felé indul, még meg akarja nézni mielőtt a piactérre veszi útját. Néhány rövid perc után el is éri azt, hogy csodálkozva nézzen körbe. A fehér kavicsokkal teleszórt úton haladva ropog a lába alatt, néha sarujába szorul is egy, melyet vihogva ráz ki belőle. Bal kezében tartott pipáját immár szájába veszi, majd csuhája zsebéből ismét azonosítatlan eredetű gazt belegyűrve, megnyomkodja azt. Botja felső részéből, rendeltetésszerű helyéről pipaszurkálóját veszi ki, majd hol kissé tömöríti, hol kissé levegőssé teszi a dohányként funkcionáló növényt. Ismét egy zsebből, az éghető és alacsony gyulladáspontú anyagba mártott fadarabot vesz fel, melyet saruja talpán végighúzva gyújtja meg, s nyomja immár pipája fejébe. Mélyeket szippant, majd a leégett fadarabot ismét elteszi, egyrészt, hogy ne szemeteljen e szép környezetben, másrészt, hogy későbbre raktározza. Soha nem pazarol el semmit, ahogy most is egy száraz gazat meglátva az út szélén zsebébe tömi azt. Nem kíván megpihenni a kényelmesnek látszó padokon, eleget ült már, inkább halad tovább a kis kapu felé, mely mögött hatalmas és díszes épületeket lát.*
- Gazdagnegyed. Na itt fognak igazán kinézni! *Rikkant fel magában, s már előre vihog, ahogy szinte koldusbotra támaszkodva fog bebaktatni a Gazdagnegyedbe. Reméli nem fogják rossz néven venni, igaz, csak átutazóban lesz.*
- Gazdagnegyed. Na itt fognak igazán kinézni! *Rikkant fel magában, s már előre vihog, ahogy szinte koldusbotra támaszkodva fog bebaktatni a Gazdagnegyedbe. Reméli nem fogják rossz néven venni, igaz, csak átutazóban lesz.*
1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-02 19:43:09
Üzenet elküldve: 2018-02-02 19:43:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A szél újra feltámad, s ezzel párhuzamosan ambivalens érzései is úgy kerítik őt a hatalmukba. Egyrészt a remény apró sugarát látja lelki szemei előtt, mely szerint még nincs minden veszve. Másfelől úgy hiszi, valami nagyon de nagyon nincs rendben. Hisz elég csak elgondolkodnia az elhangzottakon, és levonnia a következtetéseket. Mérget venne rá, hogy a családfő megint ármánykodik valamiben, s hogy most sem volt őszinte vele.*
- Azért köszönöm, hogy legalább hajlandó esélyt adni neki.
*Érti ezt természetesen kedvesére. Most feláll a padról, s ezzel a mozdulattal mintha minden eddigi aggálya és rossz előérzete porba hullna, úgy veszi át helyüket szívében a naiv és gyermeki reménység. Szürke az idő, de mintha már lassan a nap is kisütne az égen.*
- Ahogy kívánja. Sétáljunk vissza a kúriába, atyám?
*Olyan hanggal kérdezi ezt, mintha az elmúlt percekben az égvilágon semmi nem történt volna közöttük.*
*A szél újra feltámad, s ezzel párhuzamosan ambivalens érzései is úgy kerítik őt a hatalmukba. Egyrészt a remény apró sugarát látja lelki szemei előtt, mely szerint még nincs minden veszve. Másfelől úgy hiszi, valami nagyon de nagyon nincs rendben. Hisz elég csak elgondolkodnia az elhangzottakon, és levonnia a következtetéseket. Mérget venne rá, hogy a családfő megint ármánykodik valamiben, s hogy most sem volt őszinte vele.*
- Azért köszönöm, hogy legalább hajlandó esélyt adni neki.
*Érti ezt természetesen kedvesére. Most feláll a padról, s ezzel a mozdulattal mintha minden eddigi aggálya és rossz előérzete porba hullna, úgy veszi át helyüket szívében a naiv és gyermeki reménység. Szürke az idő, de mintha már lassan a nap is kisütne az égen.*
- Ahogy kívánja. Sétáljunk vissza a kúriába, atyám?
*Olyan hanggal kérdezi ezt, mintha az elmúlt percekben az égvilágon semmi nem történt volna közöttük.*
1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-02 19:04:07
Üzenet elküldve: 2018-02-02 19:04:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Szegény kicsi lánya fejét úgy fest teljesen elcsavarta az a bitang, s már képtelen Ephemia a logikus gondolkodásra.
Aldo viszont újra hűvös, tiszta fejjel igyekszik szemlélni a részleteket. Tapasztalatai azt súgják, most kell elnézőnek lenni.*
-Ez igazán becsülendő.
*Halovány mosoly keretében hajtja meg fejét aprócskát Ephemia, annak érvei, és a szerelmes, odaadó, legény előtt, kinek oly fontos az ő egy szem leánykája, hogy elköltözik miatta hazulról.
A pénz kérdést inkább elengedi füle mellett, megteheti, mert egyrészt tudja, hogy igaza van, Ephemia is tisztában van ezzel, és szavai nem többek mint rafinált női húzások a felelősség, és a válaszadás elkendőzésére.*
-Bármily gonosz zsarnoknak is tartson Ephemia, számomra valóban megnyugtató, hogy ha nem is egy nemes úr, viszont olyasvalaki fog gondoskodni önről közelgő halálom után ki szorgos, megbecsüli önt, és ki mellett boldog lehet.
*Némi sértettséggel, de őszintén csengenek szavai.*
-Ellenben a házassági szerződésből nem engedek, ezt fogadja el.
*Beszél máris úgy, mintha a legény átment volna minden egyes próbáján. Vagy inkább úgy, mint ki lelke mélyén tudja, végül nem lesz elég ereje hadakozni leányával.*
-Azt hiszem a férjhezmenetelét alaposan megvitattuk. Egyéb felmerülő kérdéseit, aggályait pedig nem itt kívánom átbeszélni.
*Szegény kicsi lánya fejét úgy fest teljesen elcsavarta az a bitang, s már képtelen Ephemia a logikus gondolkodásra.
Aldo viszont újra hűvös, tiszta fejjel igyekszik szemlélni a részleteket. Tapasztalatai azt súgják, most kell elnézőnek lenni.*
-Ez igazán becsülendő.
*Halovány mosoly keretében hajtja meg fejét aprócskát Ephemia, annak érvei, és a szerelmes, odaadó, legény előtt, kinek oly fontos az ő egy szem leánykája, hogy elköltözik miatta hazulról.
A pénz kérdést inkább elengedi füle mellett, megteheti, mert egyrészt tudja, hogy igaza van, Ephemia is tisztában van ezzel, és szavai nem többek mint rafinált női húzások a felelősség, és a válaszadás elkendőzésére.*
-Bármily gonosz zsarnoknak is tartson Ephemia, számomra valóban megnyugtató, hogy ha nem is egy nemes úr, viszont olyasvalaki fog gondoskodni önről közelgő halálom után ki szorgos, megbecsüli önt, és ki mellett boldog lehet.
*Némi sértettséggel, de őszintén csengenek szavai.*
-Ellenben a házassági szerződésből nem engedek, ezt fogadja el.
*Beszél máris úgy, mintha a legény átment volna minden egyes próbáján. Vagy inkább úgy, mint ki lelke mélyén tudja, végül nem lesz elég ereje hadakozni leányával.*
-Azt hiszem a férjhezmenetelét alaposan megvitattuk. Egyéb felmerülő kérdéseit, aggályait pedig nem itt kívánom átbeszélni.
1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-02 11:35:50
Üzenet elküldve: 2018-02-02 11:35:50
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ydriss és a farkaskutya felidézik benne azokat az időket, amikor Xauzurral hasonlóan játszottak és barátkoztak.*
~Remélem a Venárok jól tartják.~
*Efelől mondjuk nincs kétsége, de azért a kisördög sosem alszik és mindig megemlíti, hogy mivan ha. Bár a mindig jelen esetben talán túlzás.
A második dobásnál szívesen megviccelné a farkaskutyát azzal, hogy felemeli a levegőbe a botot és ott mozgatja jobbra-balra. Kíváncsi lenne, mit lépne erre a kutya, de nem akar gonoszkodni.*
-Örömmel hallom, hogy otthonra leltél és olyan feladatot kaptál, amiben kedvedet leled.
*Hisz nem úgy tűnik, mintha Ydriss boldogtalan lenne.*
-Igen, ilyenkor a kert megpihen, de hamarosan jön a jó idő! *mondja derűsen.* -Említettem már, hogy fiatalkoromban voltam lovász, és földeken is dolgoztam egy ideig? *kérdezi, mert nem ugrik be neki, hogy a Pegazusban volt e ilyesmiről szó.*
~Talán a pálinka teszi.~
-Hamar hozzászoksz majd, hidd el.
*A jót könnyű megszokni, tartja a mondás, ami Worenth szerint nagy igazság.*
-Meg ugye az erdőtől sem vagy túlságosan messze. Persze lényeges különbség ott élni, vagy csak kilátogatni néha.
*Amíg a hórihorgas mágus Synmiran élt, sosem tudta eldönteni, hogy most az erdőben él, vagy a városban. Hiszen noha ősi környezetben fekszik a szilánkok otthona, ugyanakkor a környezeten kívül semmi sem hasonlít már az ősi életmódra. Minden olyan új, modern, felvilágosult.*
~Hiába a rusztikus berendezés.~
-Kevésbé, mint hittem volna. *vallja be őszintén, hiszen ez a helyzet.*
~Mondhatnám azt is, hogy semmi dolgom, de az mégis hogyan venné ki magát?~
-Van tennivaló bőven, csak sokszor... stagnál az egész. A politika egy nagyon akadozó, lassú gépezet. *fejti ki azon álláspontját, hogy nagyjából egy lajhár "gyorsaságával" dolgoznak.*
-Kijöttem ide, mert szeretem ezt a helyet. Mondhatom azt is, hogy a tisztás után ez a kedvenc olyan helyem, ahová elmélkedni és feltöltődni járok. Többé-kevésbé ez sikerülni is szokott. *mondja halkan nevetve.* -Nem félsz, hogy a kutya feldúlja a templomkertet? A szerzetesek aligha örülnének neki.
*Ydriss és a farkaskutya felidézik benne azokat az időket, amikor Xauzurral hasonlóan játszottak és barátkoztak.*
~Remélem a Venárok jól tartják.~
*Efelől mondjuk nincs kétsége, de azért a kisördög sosem alszik és mindig megemlíti, hogy mivan ha. Bár a mindig jelen esetben talán túlzás.
A második dobásnál szívesen megviccelné a farkaskutyát azzal, hogy felemeli a levegőbe a botot és ott mozgatja jobbra-balra. Kíváncsi lenne, mit lépne erre a kutya, de nem akar gonoszkodni.*
-Örömmel hallom, hogy otthonra leltél és olyan feladatot kaptál, amiben kedvedet leled.
*Hisz nem úgy tűnik, mintha Ydriss boldogtalan lenne.*
-Igen, ilyenkor a kert megpihen, de hamarosan jön a jó idő! *mondja derűsen.* -Említettem már, hogy fiatalkoromban voltam lovász, és földeken is dolgoztam egy ideig? *kérdezi, mert nem ugrik be neki, hogy a Pegazusban volt e ilyesmiről szó.*
~Talán a pálinka teszi.~
-Hamar hozzászoksz majd, hidd el.
*A jót könnyű megszokni, tartja a mondás, ami Worenth szerint nagy igazság.*
-Meg ugye az erdőtől sem vagy túlságosan messze. Persze lényeges különbség ott élni, vagy csak kilátogatni néha.
*Amíg a hórihorgas mágus Synmiran élt, sosem tudta eldönteni, hogy most az erdőben él, vagy a városban. Hiszen noha ősi környezetben fekszik a szilánkok otthona, ugyanakkor a környezeten kívül semmi sem hasonlít már az ősi életmódra. Minden olyan új, modern, felvilágosult.*
~Hiába a rusztikus berendezés.~
-Kevésbé, mint hittem volna. *vallja be őszintén, hiszen ez a helyzet.*
~Mondhatnám azt is, hogy semmi dolgom, de az mégis hogyan venné ki magát?~
-Van tennivaló bőven, csak sokszor... stagnál az egész. A politika egy nagyon akadozó, lassú gépezet. *fejti ki azon álláspontját, hogy nagyjából egy lajhár "gyorsaságával" dolgoznak.*
-Kijöttem ide, mert szeretem ezt a helyet. Mondhatom azt is, hogy a tisztás után ez a kedvenc olyan helyem, ahová elmélkedni és feltöltődni járok. Többé-kevésbé ez sikerülni is szokott. *mondja halkan nevetve.* -Nem félsz, hogy a kutya feldúlja a templomkertet? A szerzetesek aligha örülnének neki.
1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-02-01 11:35:58
Üzenet elküldve: 2018-02-01 11:35:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Habár a farkaskutya hamar észre szokta venni, ha valaki felbukkan a közelükben, a bot üldözése és visszavitele sokkal jobban leköti, mintsem hogy az érkezővel foglalkozzon. Visszaszalad gazdájához, és kölyök kori szokásával ellentétben, amikor percig kellett küzdeni vele, hogy odaadja a rögtönzött játékát, szépen leteszi az elf elé a botot. Ekkor vet csak néhány pillantást Worenth felé arany szemeivel, de már lihegve, farkát csóválva várja a következő dobást.
Ydriss a köszönést hallva a férfi felé fordul, tisztelettel hajol meg felé, arcán apró mosollyal.*
- Tanácsos, micsoda kellemes meglepetés. Hát igen, nem kóborolunk messzire egymástól, igaz? *Borzolja meg szeretettel a blöki fejét, aki élvezettel furakszik bele a lány tenyerébe kobakjával. A rőt hajú elf aztán felkapja a botot, és egy lendületes mozdulattal újfent messzire hajítja. Ahel pedig nekiiramodva lohol utána.*
- Igen, végül Aleimord szolgálatába álltam, a rezidencia kertjéért és a lovakért felelek. Egyelőre ez egyszerű feladat, az évszak miatt még nincs sok tennivaló, a lovakkal pedig elbírok, korábban is volt hasonló feladatom. Csak... a város még mindig nagyon furcsa hely. *Sóhajt lemondóan. Naivan azt hitte, hogy már hozzá szokott a civilizált élethez, hiszen Kharasshival itt éltek a Szegénynegyedben, igaz, az szó szerint a város legszéle volt már. Ha jobban belegondol, az talán nem is volt annyira városi létnek nevezhető, épp csak ízelítőt kapott belőle.*
- Gondolom, a Tanácsosi feladatok sokkal jobban kitöltik az ember idejét. Egy kis pihenőt tartani jöttél? *Talán az itteni szokások megkövetelnék azt a fránya magázást, de mivel Worenth is hanyagolta ezt a formulát, a megszokás rögtön elhagyatta ezt az elf esetében is.*
*Habár a farkaskutya hamar észre szokta venni, ha valaki felbukkan a közelükben, a bot üldözése és visszavitele sokkal jobban leköti, mintsem hogy az érkezővel foglalkozzon. Visszaszalad gazdájához, és kölyök kori szokásával ellentétben, amikor percig kellett küzdeni vele, hogy odaadja a rögtönzött játékát, szépen leteszi az elf elé a botot. Ekkor vet csak néhány pillantást Worenth felé arany szemeivel, de már lihegve, farkát csóválva várja a következő dobást.
Ydriss a köszönést hallva a férfi felé fordul, tisztelettel hajol meg felé, arcán apró mosollyal.*
- Tanácsos, micsoda kellemes meglepetés. Hát igen, nem kóborolunk messzire egymástól, igaz? *Borzolja meg szeretettel a blöki fejét, aki élvezettel furakszik bele a lány tenyerébe kobakjával. A rőt hajú elf aztán felkapja a botot, és egy lendületes mozdulattal újfent messzire hajítja. Ahel pedig nekiiramodva lohol utána.*
- Igen, végül Aleimord szolgálatába álltam, a rezidencia kertjéért és a lovakért felelek. Egyelőre ez egyszerű feladat, az évszak miatt még nincs sok tennivaló, a lovakkal pedig elbírok, korábban is volt hasonló feladatom. Csak... a város még mindig nagyon furcsa hely. *Sóhajt lemondóan. Naivan azt hitte, hogy már hozzá szokott a civilizált élethez, hiszen Kharasshival itt éltek a Szegénynegyedben, igaz, az szó szerint a város legszéle volt már. Ha jobban belegondol, az talán nem is volt annyira városi létnek nevezhető, épp csak ízelítőt kapott belőle.*
- Gondolom, a Tanácsosi feladatok sokkal jobban kitöltik az ember idejét. Egy kis pihenőt tartani jöttél? *Talán az itteni szokások megkövetelnék azt a fránya magázást, de mivel Worenth is hanyagolta ezt a formulát, a megszokás rögtön elhagyatta ezt az elf esetében is.*
1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-31 13:34:51
Üzenet elküldve: 2018-01-31 13:34:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Igazság szerint akkor sem időzött itt túlságosan sokáig, mikor templomi szolgálónak állt.*
~Egek, hol van már az?! Régen volt, talán igaz sem volt.~
*Mostanra azonban sok opciója nem maradt, ha egy kicsit "tisztább" levegőre vágyik. Erdőszéli tisztás, Holdudvar, Templomkert. Itt, a városon belül ezek jöhetnek szóba, és a választása most a hármas számúra esett.
Öregesen sétálgat, mágusbotjának alját szinte minden lépéskor lekoppintja a földre. Nem mintha a járásban szüksége lenne segédeszközre, inkább csak amolyan bevett, rossz szokás. Meg egyébként is nagy a botja ahhoz, hogy folyamatosan a levegőben tartsa.*
~Minden szép rendezett, ahogy mindig.~
*A hátsó rész a kert csendesebb része, ide jöhet az ember elmélkedni anélkül, hogy megzavarnák a nyugalmát. Itt is rendben van minden. Kijár a köszönet a csuhásoknak, akik az év minden szakában rendben tartják a szép templomkertet.*
~Más dolguk sincs.~ *gondolja, de aztán meg is dorgálja magát a helytelen gondolatok miatt. Nagyon egyébként nem lő mellé, éppenséggel belefér a csuhások idejébe a rendrakás és rendfenntartás.
Valami csaholás üti meg fülét, majd mire odanéz, már látja is a hangok forrását.*
~Egy kutya! Na, ha eddig rendben volt minden, majd most nem lesz. De várjunk csak. Olyan ismerős ez a kutya nekem...~
*Végül be is ugrik neki, hogy honnan.*
~Á, hát persze! A Pegazusban is ott volt. Ez Ydriss kutyája!~
*Igen jó a név és arcmemóriája. Aki egyszer bekerül a fejébe, az ott is marad. Mikor a kutya visszafelé halad a fadarabbal, hogy gazdájának büszkélkedjen vele, Worenth is előlép, és odaint Ydrissnek.*
-Üdvözöllek, Ydriss! *támaszkodik a mágusbotra.* -Megismertem a kutyádat, aztán tudtam, hogy te sem vagy messze. *mosolyog, majd közelebb sétál.*
-Örülök, hogy látlak! Mi újság? *kérdezi nagyon közvetlenül.* -Midőn legutóbb beszélgettünk, Aleimord elcsalt magával. Végül odaköltöztél hozzájuk a villába?
*Igazság szerint akkor sem időzött itt túlságosan sokáig, mikor templomi szolgálónak állt.*
~Egek, hol van már az?! Régen volt, talán igaz sem volt.~
*Mostanra azonban sok opciója nem maradt, ha egy kicsit "tisztább" levegőre vágyik. Erdőszéli tisztás, Holdudvar, Templomkert. Itt, a városon belül ezek jöhetnek szóba, és a választása most a hármas számúra esett.
Öregesen sétálgat, mágusbotjának alját szinte minden lépéskor lekoppintja a földre. Nem mintha a járásban szüksége lenne segédeszközre, inkább csak amolyan bevett, rossz szokás. Meg egyébként is nagy a botja ahhoz, hogy folyamatosan a levegőben tartsa.*
~Minden szép rendezett, ahogy mindig.~
*A hátsó rész a kert csendesebb része, ide jöhet az ember elmélkedni anélkül, hogy megzavarnák a nyugalmát. Itt is rendben van minden. Kijár a köszönet a csuhásoknak, akik az év minden szakában rendben tartják a szép templomkertet.*
~Más dolguk sincs.~ *gondolja, de aztán meg is dorgálja magát a helytelen gondolatok miatt. Nagyon egyébként nem lő mellé, éppenséggel belefér a csuhások idejébe a rendrakás és rendfenntartás.
Valami csaholás üti meg fülét, majd mire odanéz, már látja is a hangok forrását.*
~Egy kutya! Na, ha eddig rendben volt minden, majd most nem lesz. De várjunk csak. Olyan ismerős ez a kutya nekem...~
*Végül be is ugrik neki, hogy honnan.*
~Á, hát persze! A Pegazusban is ott volt. Ez Ydriss kutyája!~
*Igen jó a név és arcmemóriája. Aki egyszer bekerül a fejébe, az ott is marad. Mikor a kutya visszafelé halad a fadarabbal, hogy gazdájának büszkélkedjen vele, Worenth is előlép, és odaint Ydrissnek.*
-Üdvözöllek, Ydriss! *támaszkodik a mágusbotra.* -Megismertem a kutyádat, aztán tudtam, hogy te sem vagy messze. *mosolyog, majd közelebb sétál.*
-Örülök, hogy látlak! Mi újság? *kérdezi nagyon közvetlenül.* -Midőn legutóbb beszélgettünk, Aleimord elcsalt magával. Végül odaköltöztél hozzájuk a villába?
1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-31 13:13:58
Üzenet elküldve: 2018-01-31 13:13:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az évszakra való tekintettel sok dolga most nincs a rezidencián. Persze minden nap bejárja a kertet, és ügyel rá, hogy egyik fával, bokorral vagy cserjével se legyen gond, s amikor a fagyok megkímélik a télbe borult világot, az idő enyébbmarad, azt kihasználva a locsolást is elintézni. Meg persze a lovakkal is törődik, lekeféli őket, rendbe szedi a helyüket, megmozgatja a hátasokat, ám mivel a számuk nagylelkűen se nevezhető ménesnyinek, ezt is bőven bírja egyedül, és még szabadideje is marad. Tavasszal aztán már más lesz a helyzet nagy valószínűség szerint, de addig él a rendelkezésére álló lehetőséget.
A szabadságot kihasználva egyik kertből a másikba látogat el, a farkaskutya társaságában érkezik a Templomkertbe. Ez ugyan nem az erdő, de mégsem a megszokott környezet, és van elég hely a rohangálásra is, anélkül, hogy fél tucat artheniorira hozná rá a frászt a méretes eb, vagy lökné fel őket.*
- Tudom, tudom, hiányzik az erdei terep neked is. De majd az egyik kimenő napon elmegyünk a rengetegbe, és vadászunk egy jót. *Vakargatja meg Ahel füle tövét, miközben letér az útról, hogy a füves területre lépjen. Menet közben felszed egy vastagabb lehullott ágat, s ahogy emeli, a blöki arany szeme máris reménytelin csillan fel.*
- Nosza, akkor hajrá, hozd vissza! *Szépen ívelt pályán repül az ág messzire a füves részen, ahol épp nem tartózkodik senki. A farkaskutya pedig úgy süvít utána hátra csapott fülekkel, mintha egy íjból kilőtt nyílvessző lenne, méretes mancsai kisebb földcsomókat dobálnak maguk mögött. Ydriss szinte nevetve, és némileg azért büszkén figyeli a jókora blöki tempós haladását - mintha tényleg valami íncsiklandó vadat kergetne, és nem csak egy vacak fadarabot.*
*Az évszakra való tekintettel sok dolga most nincs a rezidencián. Persze minden nap bejárja a kertet, és ügyel rá, hogy egyik fával, bokorral vagy cserjével se legyen gond, s amikor a fagyok megkímélik a télbe borult világot, az idő enyébbmarad, azt kihasználva a locsolást is elintézni. Meg persze a lovakkal is törődik, lekeféli őket, rendbe szedi a helyüket, megmozgatja a hátasokat, ám mivel a számuk nagylelkűen se nevezhető ménesnyinek, ezt is bőven bírja egyedül, és még szabadideje is marad. Tavasszal aztán már más lesz a helyzet nagy valószínűség szerint, de addig él a rendelkezésére álló lehetőséget.
A szabadságot kihasználva egyik kertből a másikba látogat el, a farkaskutya társaságában érkezik a Templomkertbe. Ez ugyan nem az erdő, de mégsem a megszokott környezet, és van elég hely a rohangálásra is, anélkül, hogy fél tucat artheniorira hozná rá a frászt a méretes eb, vagy lökné fel őket.*
- Tudom, tudom, hiányzik az erdei terep neked is. De majd az egyik kimenő napon elmegyünk a rengetegbe, és vadászunk egy jót. *Vakargatja meg Ahel füle tövét, miközben letér az útról, hogy a füves területre lépjen. Menet közben felszed egy vastagabb lehullott ágat, s ahogy emeli, a blöki arany szeme máris reménytelin csillan fel.*
- Nosza, akkor hajrá, hozd vissza! *Szépen ívelt pályán repül az ág messzire a füves részen, ahol épp nem tartózkodik senki. A farkaskutya pedig úgy süvít utána hátra csapott fülekkel, mintha egy íjból kilőtt nyílvessző lenne, méretes mancsai kisebb földcsomókat dobálnak maguk mögött. Ydriss szinte nevetve, és némileg azért büszkén figyeli a jókora blöki tempós haladását - mintha tényleg valami íncsiklandó vadat kergetne, és nem csak egy vacak fadarabot.*
1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-27 21:59:29
Üzenet elküldve: 2018-01-27 21:59:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Nava//
*Egy kicsit elbíbelődik a cigaretta sodrásával, ugye séta közben neki ez nem megy könnyen, de végül cseppet se zavartatva magát elfüstöli, pont mire kiérnek a szegénynegyedből. Legalább nem kell nagyon figyelnie a környék néhol igen lesújtó külsejét. Bár élt ő már rosszabb helyen is, mint ez, de az az érzése, hogy itt fog rostokolni néhány napot.
~Mindegy, legalább jobban megismerem a várost. Legyen ennyi az előnye.~ Gondolja magában, miközben nagyokat szív a kert friss levegőjéből.*
-Már látom is a templomot.
*Fakad ki hirtelen, megjegyzést sem téve a hely szépségére. Nem mintha nem tűnt volna fel neki, csak éppen nincs oka rá méltatni a helyet.*
-Hogyha több időd lesz, akkor ajánlok neked egy tökéletes helyet, ahol segítségre lelsz a mágia terén. Úgy tudom, hogy ott kifejezetten erre szakosodtak, mármint mágia tanításra. A hely neve Synmira. Bár lehet hallottál már róla. Én annyit tudnék neked segíteni a mágia tanulásban, mint amennyit tudok róla, tehát semmit. Hogyha tényleg ilyesmire adod a fejed, akkor mindenképpen oda vezessen utad.
*Fejezi be hosszas mondandóját, szívesen osztja meg azt, amit tud a lánnyal, hiszen jó helyébe jót várj, tartja a mondás.*
-Meg kell, hogy köszönjem a szíves társaságodat, Nava. Nélküled vajmi kevés esélyem lett volna idáig eljutnom. Köszönöm.
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.27 22:00:41
*Egy kicsit elbíbelődik a cigaretta sodrásával, ugye séta közben neki ez nem megy könnyen, de végül cseppet se zavartatva magát elfüstöli, pont mire kiérnek a szegénynegyedből. Legalább nem kell nagyon figyelnie a környék néhol igen lesújtó külsejét. Bár élt ő már rosszabb helyen is, mint ez, de az az érzése, hogy itt fog rostokolni néhány napot.
~Mindegy, legalább jobban megismerem a várost. Legyen ennyi az előnye.~ Gondolja magában, miközben nagyokat szív a kert friss levegőjéből.*
-Már látom is a templomot.
*Fakad ki hirtelen, megjegyzést sem téve a hely szépségére. Nem mintha nem tűnt volna fel neki, csak éppen nincs oka rá méltatni a helyet.*
-Hogyha több időd lesz, akkor ajánlok neked egy tökéletes helyet, ahol segítségre lelsz a mágia terén. Úgy tudom, hogy ott kifejezetten erre szakosodtak, mármint mágia tanításra. A hely neve Synmira. Bár lehet hallottál már róla. Én annyit tudnék neked segíteni a mágia tanulásban, mint amennyit tudok róla, tehát semmit. Hogyha tényleg ilyesmire adod a fejed, akkor mindenképpen oda vezessen utad.
*Fejezi be hosszas mondandóját, szívesen osztja meg azt, amit tud a lánnyal, hiszen jó helyébe jót várj, tartja a mondás.*
-Meg kell, hogy köszönjem a szíves társaságodat, Nava. Nélküled vajmi kevés esélyem lett volna idáig eljutnom. Köszönöm.
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.27 22:00:41
1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-27 18:59:33
Üzenet elküldve: 2018-01-27 18:59:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Immáron kezdi belátni, hogy tulajdon atyjára hatni semmivel sem lehet, de azért nem adja fel ő sem. Ha valamiben Aldora ütött, nos, az a makacssága.*
- Kérem, hagyja el ezt a tisztességes avagy nem tisztességes dolgot. Hozott ő áldozatot épp eleget, többek között azt, hogy képes volt értem örökre elhagyni otthonát.
*Ha már titkolózásnál tartanak, azért a férfi sem volt épp őszinte vele. A család tisztességtelen ügyeinek elhallgatása véleménye szerint súlyosabb bűn, mint az, hogy ő titkon szerelmes lett.*
- Micsoda? Hogy gondolkodjak el!? De...
*Dőlnének belőle a szavak, a rágalmazások és minden sérelem mi épp eszébe jut, de a pénz említésére nagy hirtelenjében elhallgat. Átfut most agyán a röpke gondolat, hogy ezt talán mégsem volt olyan jó ötlet elfecsegni.*
- Hát hogyne, majdnem elfeledtem. Hisz önnek jelenleg _én_ a tulajdonában állok, ahogy a közvetlen nálam lévő pénzösszeg is.
*Mert dióhéjban csak ennyiről van szó: tulajdonjogokról és pénzről. Undorodik ettől az egész világtól, mit többek között a kiváltságos nemesi rétegek képviselnek.*
- Örülök, hogy lelke megnyugvást talált.
*Atyja feláll, ő pedig reményvesztetten tekint fel rá. Nem egyéb ő a korosodó, beteg családfő előtt, mint egy báb, mit kénye-kedve szerint rángathat.*
- Hát persze. Értesíteni fogom őt.
*Egyáltalán nem nyugodott meg Aldo ajánlata hallatán, sőt meglehetősen baljós érzései támadtak. Azért még nem adja fel, hisz kedvesének esélye van elrendezni a dolgokat.*
- Talán indulni készül?
*Ami azt illeti, nem bánná ha mihamarább véget vetnének ennek a kínos beszélgetésnek.*
*Immáron kezdi belátni, hogy tulajdon atyjára hatni semmivel sem lehet, de azért nem adja fel ő sem. Ha valamiben Aldora ütött, nos, az a makacssága.*
- Kérem, hagyja el ezt a tisztességes avagy nem tisztességes dolgot. Hozott ő áldozatot épp eleget, többek között azt, hogy képes volt értem örökre elhagyni otthonát.
*Ha már titkolózásnál tartanak, azért a férfi sem volt épp őszinte vele. A család tisztességtelen ügyeinek elhallgatása véleménye szerint súlyosabb bűn, mint az, hogy ő titkon szerelmes lett.*
- Micsoda? Hogy gondolkodjak el!? De...
*Dőlnének belőle a szavak, a rágalmazások és minden sérelem mi épp eszébe jut, de a pénz említésére nagy hirtelenjében elhallgat. Átfut most agyán a röpke gondolat, hogy ezt talán mégsem volt olyan jó ötlet elfecsegni.*
- Hát hogyne, majdnem elfeledtem. Hisz önnek jelenleg _én_ a tulajdonában állok, ahogy a közvetlen nálam lévő pénzösszeg is.
*Mert dióhéjban csak ennyiről van szó: tulajdonjogokról és pénzről. Undorodik ettől az egész világtól, mit többek között a kiváltságos nemesi rétegek képviselnek.*
- Örülök, hogy lelke megnyugvást talált.
*Atyja feláll, ő pedig reményvesztetten tekint fel rá. Nem egyéb ő a korosodó, beteg családfő előtt, mint egy báb, mit kénye-kedve szerint rángathat.*
- Hát persze. Értesíteni fogom őt.
*Egyáltalán nem nyugodott meg Aldo ajánlata hallatán, sőt meglehetősen baljós érzései támadtak. Azért még nem adja fel, hisz kedvesének esélye van elrendezni a dolgokat.*
- Talán indulni készül?
*Ami azt illeti, nem bánná ha mihamarább véget vetnének ennek a kínos beszélgetésnek.*
1867. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-27 18:24:05
Üzenet elküldve: 2018-01-27 18:24:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rothi//
- Akkor te tényleg sok mindent láttál a világból! -*jegyzi meg, miközben haladnak. Ő is szeretné, ha elmondhatná magáról ugyanezt, ám a férfi további élettörténetét hallva már mégsem irigyli annyira.*
- Sajnálom, hogy a háború így beleszólt az életedbe... -*mondja szomorúan. Arra már rá se mer kérdezni, mi történt a szüleivel. A háború rengeteg család életét tette tönkre, és ő maga személy szerint igen hálás érte, hogy saját kis életét csak igen kevéssé érintette ez a borzalmas esemény. De nem akar sokáig ezen merengeni, inkább a következő kérdésen gondolkodik.*
- Mágus? Én? Ugyan már! -*mondja nevetve*- Nagyon messze állok én még attól! Magamtól próbálok elolvasni ezt-azt, amit éppen sikerül, de nincsen senki, aki a gyakorlatban elmagyarázná és megmutatná a dolgokat. Meg persze közel se tudok annyi időt itt tölteni, amennyit szeretnék, így nehezen megy a dolog... -*vallja be őszintén-* És veled mi a helyzet? Tanultál már valahol eddig? -*kérdezi, miközben észreveszi, hogy a másik egy cigarettával babrál. Sosem szerette az illatát, ám nem szeretné megbántani újdonsült ismerősét, így igyekszik úgy tenni, mintha nem zavarná a fertelmes bűz, ami a cigarettából árad. Miközben beszélgetnek és sétálnak, szépen lassan megváltozik körülöttük a táj, és már régen bent járnak a templomkertben, amikor hirtelen észbe kap.*
- El is felejtettem mondani, ám gondolom már feltűnt, hogy kiértünk a Szegénynegyedből. -*közli vidáman*- Üdv a Templomkertben! -*mutat körbe lelkesen a fák közt*- Ez a gyönyörű út vezet el egészen a templomig! -*mondja vidáman, ám valószínű már a férfi is rég észrevette a közelben magasodó épületet.*
- Akkor te tényleg sok mindent láttál a világból! -*jegyzi meg, miközben haladnak. Ő is szeretné, ha elmondhatná magáról ugyanezt, ám a férfi további élettörténetét hallva már mégsem irigyli annyira.*
- Sajnálom, hogy a háború így beleszólt az életedbe... -*mondja szomorúan. Arra már rá se mer kérdezni, mi történt a szüleivel. A háború rengeteg család életét tette tönkre, és ő maga személy szerint igen hálás érte, hogy saját kis életét csak igen kevéssé érintette ez a borzalmas esemény. De nem akar sokáig ezen merengeni, inkább a következő kérdésen gondolkodik.*
- Mágus? Én? Ugyan már! -*mondja nevetve*- Nagyon messze állok én még attól! Magamtól próbálok elolvasni ezt-azt, amit éppen sikerül, de nincsen senki, aki a gyakorlatban elmagyarázná és megmutatná a dolgokat. Meg persze közel se tudok annyi időt itt tölteni, amennyit szeretnék, így nehezen megy a dolog... -*vallja be őszintén-* És veled mi a helyzet? Tanultál már valahol eddig? -*kérdezi, miközben észreveszi, hogy a másik egy cigarettával babrál. Sosem szerette az illatát, ám nem szeretné megbántani újdonsült ismerősét, így igyekszik úgy tenni, mintha nem zavarná a fertelmes bűz, ami a cigarettából árad. Miközben beszélgetnek és sétálnak, szépen lassan megváltozik körülöttük a táj, és már régen bent járnak a templomkertben, amikor hirtelen észbe kap.*
- El is felejtettem mondani, ám gondolom már feltűnt, hogy kiértünk a Szegénynegyedből. -*közli vidáman*- Üdv a Templomkertben! -*mutat körbe lelkesen a fák közt*- Ez a gyönyörű út vezet el egészen a templomig! -*mondja vidáman, ám valószínű már a férfi is rég észrevette a közelben magasodó épületet.*
1866. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-27 12:38:21
Üzenet elküldve: 2018-01-27 12:38:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Véleménye szerint leánya túl ifjú, túl heves természetű, túl meggondolatlan ahhoz, hogy tudja, mi jelent tartós boldogságot. Ha valamitől, hát a szörnyű következményekkel járó csalódástól pedig mindenképp óvni akarja.*
-Bármit.
*Nyomatékosít egyetlen szavacskát.*
-Mindeközben azért ugye látja Kedvesem, hogy az ön legénye Önért semmiféle áldozatra sem hajlandó. Egy tisztességes férfiú, legyen akár nemes, akár közrangú bátran felvállalja vonzalmát, ha hosszútávra tervez. Ha komolyak a szándékai akkor a leány családja elé áll, áldásukat, beleegyezésüket kéri, akármilyen válaszokra is számít. Hiányosságait őszintén beismeri, és igyekszik azt ellensúlyozni akár odaadásával, akár becsületességével, vagy szorgalmával.
*Leginkább az fáj neki, hogy Ephemia hazudott, titkolózott, hogy ennyire se bízott benne.*
-Ahogy én látom Ön képes lenne mindent eldobni, a kedvese közben még a legkisebb mértékű kellemetlenséget sem vállalja. Ő nem mond le vagyonról, nem mond le rangról, nem készül megszakítani kapcsolatát a családjával, mindazzal, amit eddig ismert, ő nem tépelődik, és gyötrődik előttem, nem harcol a szerelméért. Gondolkodjon el ezen Ephemia, mielőtt komoly lépésre határozza el magát, és méltatlanra fecsérli életét.
*A pénz említésére haloványan mosolyodik el. Naiv, butuska leány!*
-Értem, szóval _Önnek_ van pénze. Melyhez hogyan is jutott hozzá?
*Emlékei szerint itt csak neki van pénze, amit ha nem is mindig tisztességes módszerekkel, de maga keresett meg. Az valahogy nem rémlik, hogy leánya munkát vállalt volna, és önálló jövedelemre tett volna szert.
Ennek ellenére haragnak nyoma sincs hangjában jelenleg, valahol még szórakoztatja is Ephemia ártatlansága.*
-Látja ez már megnyugtató hír. Ritka, hogy a mai világban egy közembernek félretett pénze legyen. Ezek szerint munkájában legalább tisztességes. És végső soron egy biztos keresettel rendelkező mesterember, kufár nem olyan rossz választás.
~Mint egy utolsó nincstelen szélhámos, egy tolvaj, egy házasságszédelgő.~
*Hogy mit kíván tenni? Amit mindig, menti a menthető, még akkor is, ha ez túl nagy áldozatokat kíván meg tőle.*
-Elsőként beszélni óhajtok az Ön kedvesével.
*Támaszkodik botjára, és áll fel Ephemia fölé magasodva.*
-Aztán, ha képes meggyőzni arról, hogy mellette Ön nem fog nélkülözni, és hiányt szenvedni semmiben sem, ha képes megváltoztatni ezen kezdeti meggyőződéseimet saját magáról akkor felteszem értesítenem kell a rokonságot a közelgő esküvőről.
*Véleménye szerint leánya túl ifjú, túl heves természetű, túl meggondolatlan ahhoz, hogy tudja, mi jelent tartós boldogságot. Ha valamitől, hát a szörnyű következményekkel járó csalódástól pedig mindenképp óvni akarja.*
-Bármit.
*Nyomatékosít egyetlen szavacskát.*
-Mindeközben azért ugye látja Kedvesem, hogy az ön legénye Önért semmiféle áldozatra sem hajlandó. Egy tisztességes férfiú, legyen akár nemes, akár közrangú bátran felvállalja vonzalmát, ha hosszútávra tervez. Ha komolyak a szándékai akkor a leány családja elé áll, áldásukat, beleegyezésüket kéri, akármilyen válaszokra is számít. Hiányosságait őszintén beismeri, és igyekszik azt ellensúlyozni akár odaadásával, akár becsületességével, vagy szorgalmával.
*Leginkább az fáj neki, hogy Ephemia hazudott, titkolózott, hogy ennyire se bízott benne.*
-Ahogy én látom Ön képes lenne mindent eldobni, a kedvese közben még a legkisebb mértékű kellemetlenséget sem vállalja. Ő nem mond le vagyonról, nem mond le rangról, nem készül megszakítani kapcsolatát a családjával, mindazzal, amit eddig ismert, ő nem tépelődik, és gyötrődik előttem, nem harcol a szerelméért. Gondolkodjon el ezen Ephemia, mielőtt komoly lépésre határozza el magát, és méltatlanra fecsérli életét.
*A pénz említésére haloványan mosolyodik el. Naiv, butuska leány!*
-Értem, szóval _Önnek_ van pénze. Melyhez hogyan is jutott hozzá?
*Emlékei szerint itt csak neki van pénze, amit ha nem is mindig tisztességes módszerekkel, de maga keresett meg. Az valahogy nem rémlik, hogy leánya munkát vállalt volna, és önálló jövedelemre tett volna szert.
Ennek ellenére haragnak nyoma sincs hangjában jelenleg, valahol még szórakoztatja is Ephemia ártatlansága.*
-Látja ez már megnyugtató hír. Ritka, hogy a mai világban egy közembernek félretett pénze legyen. Ezek szerint munkájában legalább tisztességes. És végső soron egy biztos keresettel rendelkező mesterember, kufár nem olyan rossz választás.
~Mint egy utolsó nincstelen szélhámos, egy tolvaj, egy házasságszédelgő.~
*Hogy mit kíván tenni? Amit mindig, menti a menthető, még akkor is, ha ez túl nagy áldozatokat kíván meg tőle.*
-Elsőként beszélni óhajtok az Ön kedvesével.
*Támaszkodik botjára, és áll fel Ephemia fölé magasodva.*
-Aztán, ha képes meggyőzni arról, hogy mellette Ön nem fog nélkülözni, és hiányt szenvedni semmiben sem, ha képes megváltoztatni ezen kezdeti meggyőződéseimet saját magáról akkor felteszem értesítenem kell a rokonságot a közelgő esküvőről.
1865. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-24 15:27:30
Üzenet elküldve: 2018-01-24 15:27:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Fenyegetés. Értettem. Erre voltam kíváncsi.
~Mentsd meg őt, Eeyr! Eltévedt, kósza lélek, kinek haza kell térnie!~
*Fogalma sincs, hogy hogyan és miféle esküt kötött ez a férfi az istennőjével, de Ogadel egészen biztosan utána fog járni a dolgoknak, ha beleszakad is! Ezt nem fogja ennyiben hagyni.*
-A magad fajtákkal az egy igaz isten nem alkuszik tovább. Legfeljebb eddig a pontig tette, mert hitte, méltó vagy rá. De szavaid akár a méreg, a méltóságod pedig oda. *emeli ismét homlokához a kezét.* -Ha továbbra is Eeyr kegyeit szeretnéd, vezekelned kell. Az istenek színe előtt nincsenek rangok, sem név. Ott mindenki egyenlő! Dönthetsz, de az istenek irgalmazzanak a lelkednek! Az alkudra, amit kötöttél pedig ismétlem: gondom lesz rá!
*Nyilván odahaza mindenki nyeregben érzi magát, így némileg a pap is, bár bizonyára ez fordított esetben sem volna másként.
Nem tudja, hogy kik azok a kikötőbéli hitsorsosok, akikről a férfi beszél, ám nem is lényeges.*
-Te pedig a saját lelkedért aggódj, gyermek! Az istenek kegyesek, de hamar elveszik a kegyet attól, aki méltatlan rá. Áldás, békesség veled!
~Kik azok a kikötői hitsorsosok vajon? Lehet, hogy mindez egy csúnya félreértés?~
*Ez is egy olyan dolog, aminek utána kell járnia.*
~Tudatni fogom a Templom atyáival és a Tanáccsal, hogy ez a Kagan Thargodar nyíltan megfenyegetett minden szerzetest.~
*Eztán felpillant az égre.*
~Bocsásd meg, ő én egyetlen, igaz istennőm, hogy vitába szálltam eme szegény, megtévedt lélekkel. De szavai becsmérelték a híveid, és téged is! Kérlek, küldj jelet nekem, midőn megtetted már, hogy mit tegyek! Segíts!~
-Fenyegetés. Értettem. Erre voltam kíváncsi.
~Mentsd meg őt, Eeyr! Eltévedt, kósza lélek, kinek haza kell térnie!~
*Fogalma sincs, hogy hogyan és miféle esküt kötött ez a férfi az istennőjével, de Ogadel egészen biztosan utána fog járni a dolgoknak, ha beleszakad is! Ezt nem fogja ennyiben hagyni.*
-A magad fajtákkal az egy igaz isten nem alkuszik tovább. Legfeljebb eddig a pontig tette, mert hitte, méltó vagy rá. De szavaid akár a méreg, a méltóságod pedig oda. *emeli ismét homlokához a kezét.* -Ha továbbra is Eeyr kegyeit szeretnéd, vezekelned kell. Az istenek színe előtt nincsenek rangok, sem név. Ott mindenki egyenlő! Dönthetsz, de az istenek irgalmazzanak a lelkednek! Az alkudra, amit kötöttél pedig ismétlem: gondom lesz rá!
*Nyilván odahaza mindenki nyeregben érzi magát, így némileg a pap is, bár bizonyára ez fordított esetben sem volna másként.
Nem tudja, hogy kik azok a kikötőbéli hitsorsosok, akikről a férfi beszél, ám nem is lényeges.*
-Te pedig a saját lelkedért aggódj, gyermek! Az istenek kegyesek, de hamar elveszik a kegyet attól, aki méltatlan rá. Áldás, békesség veled!
~Kik azok a kikötői hitsorsosok vajon? Lehet, hogy mindez egy csúnya félreértés?~
*Ez is egy olyan dolog, aminek utána kell járnia.*
~Tudatni fogom a Templom atyáival és a Tanáccsal, hogy ez a Kagan Thargodar nyíltan megfenyegetett minden szerzetest.~
*Eztán felpillant az égre.*
~Bocsásd meg, ő én egyetlen, igaz istennőm, hogy vitába szálltam eme szegény, megtévedt lélekkel. De szavai becsmérelték a híveid, és téged is! Kérlek, küldj jelet nekem, midőn megtetted már, hogy mit tegyek! Segíts!~
1864. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-24 14:49:42
Üzenet elküldve: 2018-01-24 14:49:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Csak vállat von: hát persze, hogy az istenek döntik el.*
- Annak vedd, aminek szántam. Minden pondrót, aki veszélyt jelent a népemre, a törvényeknek és a thargok akaratának megfelelően fogom kezelni, legyen egyszerű rabló vagy címzetes martalóc, bújjon akárki háta mögé, nevezze magát akárminek. *a fenyegetésre, amit a pap közvetít felé, felmordul.*
- Szerencsére az istened egy kicsit jobban tud számolni, mint te, csuhás. És alkuimat a felsőbb hatalmakkal kötöm, nem a magadfajtákkal. Ismétlem: ha engedélyem nélkül szektáskodtok a földemen, vagy népem ellen törtök fegyverrel, meglakoltok érte. *az utolsó szavakra felhörken.*
- Kagan Thargodar vagyok, Hadúr és vezér, főnemes és nagytanácsnok. A saját földemen én döntök életről és halálról... *ő maga is távozni akar már, mert úgy tűnik, a kopasz nagyon bátor a Templom falai között. El is indul kifelé, de még visszafordul egy szóra.*
- Akik pedig jog nélkül döntenek életről és halálról, azok tulajdon kikötőbéli hitsorsosaid, pap. Az ő lelkükért és testükért aggódj inkább... és meg ne lássalak titeket, vagy bármelyik szektást a földemen, míg engedélyt nem kaptok rá! *ezzel távozik a Templomkertből. Az üzenetet átadta. Ha megint rátámadnak, vagy jobbágyait vetik martaléknak, megfizetnek. Mind egy szálig.*
*Csak vállat von: hát persze, hogy az istenek döntik el.*
- Annak vedd, aminek szántam. Minden pondrót, aki veszélyt jelent a népemre, a törvényeknek és a thargok akaratának megfelelően fogom kezelni, legyen egyszerű rabló vagy címzetes martalóc, bújjon akárki háta mögé, nevezze magát akárminek. *a fenyegetésre, amit a pap közvetít felé, felmordul.*
- Szerencsére az istened egy kicsit jobban tud számolni, mint te, csuhás. És alkuimat a felsőbb hatalmakkal kötöm, nem a magadfajtákkal. Ismétlem: ha engedélyem nélkül szektáskodtok a földemen, vagy népem ellen törtök fegyverrel, meglakoltok érte. *az utolsó szavakra felhörken.*
- Kagan Thargodar vagyok, Hadúr és vezér, főnemes és nagytanácsnok. A saját földemen én döntök életről és halálról... *ő maga is távozni akar már, mert úgy tűnik, a kopasz nagyon bátor a Templom falai között. El is indul kifelé, de még visszafordul egy szóra.*
- Akik pedig jog nélkül döntenek életről és halálról, azok tulajdon kikötőbéli hitsorsosaid, pap. Az ő lelkükért és testükért aggódj inkább... és meg ne lássalak titeket, vagy bármelyik szektást a földemen, míg engedélyt nem kaptok rá! *ezzel távozik a Templomkertből. Az üzenetet átadta. Ha megint rátámadnak, vagy jobbágyait vetik martaléknak, megfizetnek. Mind egy szálig.*
1863. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-24 14:28:16
Üzenet elküldve: 2018-01-24 14:28:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Azt majd az istenek döntik el.
*Tényleg úgy fest, hogy Kagan mindezt halálosan komolyan gondolja. Ogadel úgy van vele, ám legyen! Ő örülne neki a legjobban, ha mindenki rászolgálna a kegyre. Az csak az ő munkásságát erősítené.*
-Ha így érzed... *jegyzi meg, de nem mond egyebet.*
~Eeyr, dicső uram! Szabadítsd meg eltévedt bárányodat! Hisz nem tudja, miket beszél!~ *kérleli istennőjét gondolatban. Ami ez után történik, már eléggé átlép egy határt. Ekkor mozdul meg először a beszélgetés folyamán, ami megmutatja, hogy nem szobor. Kezeit kihúzza a habitus takarásából, majd lazán engedi le maga mellé.*
-Ezt vegyem fenyegetésnek, gyermekem? Jól fontold meg válaszod, mert ha engem fenyegetsz, minden más szerzetest fenyegetsz, sőt, hovatovább, az isteneket fenyegeted! *mondja egy fokkal szigorúbb hangon, tehát felveszi a kesztyűt.* -Ha igen, hidd el, gyermekem, teszek róla, hogy Nylisani tudomást szerezzen erről és felbontsa veletek az alkut! Ugyanis az egy dolog, hogy megvan a saját véleményed, de mégis hogy jössz te ahhoz, hogy életről és halálról dönts? Ez arcátlan, pimasz és megengedhetetlen az egy igaz isten szemében.
*Íme az ember a csuha mögött.*
-Ebeinek? *mormogja maga elé.* -Megjegyzem szavaidat, gyermekem. Tárd Eeyr elé a kérésedet. Mondd neki, hogy életekkel tartozik neked. Én ebben nem tudok neked segíteni. Ám egy valamire megkérlek. Sőt, bocsáss meg, két dologra. Az első. Ne fenyegesd a testvéreimet és az istennőmet! A második. Távozz békével.
-Azt majd az istenek döntik el.
*Tényleg úgy fest, hogy Kagan mindezt halálosan komolyan gondolja. Ogadel úgy van vele, ám legyen! Ő örülne neki a legjobban, ha mindenki rászolgálna a kegyre. Az csak az ő munkásságát erősítené.*
-Ha így érzed... *jegyzi meg, de nem mond egyebet.*
~Eeyr, dicső uram! Szabadítsd meg eltévedt bárányodat! Hisz nem tudja, miket beszél!~ *kérleli istennőjét gondolatban. Ami ez után történik, már eléggé átlép egy határt. Ekkor mozdul meg először a beszélgetés folyamán, ami megmutatja, hogy nem szobor. Kezeit kihúzza a habitus takarásából, majd lazán engedi le maga mellé.*
-Ezt vegyem fenyegetésnek, gyermekem? Jól fontold meg válaszod, mert ha engem fenyegetsz, minden más szerzetest fenyegetsz, sőt, hovatovább, az isteneket fenyegeted! *mondja egy fokkal szigorúbb hangon, tehát felveszi a kesztyűt.* -Ha igen, hidd el, gyermekem, teszek róla, hogy Nylisani tudomást szerezzen erről és felbontsa veletek az alkut! Ugyanis az egy dolog, hogy megvan a saját véleményed, de mégis hogy jössz te ahhoz, hogy életről és halálról dönts? Ez arcátlan, pimasz és megengedhetetlen az egy igaz isten szemében.
*Íme az ember a csuha mögött.*
-Ebeinek? *mormogja maga elé.* -Megjegyzem szavaidat, gyermekem. Tárd Eeyr elé a kérésedet. Mondd neki, hogy életekkel tartozik neked. Én ebben nem tudok neked segíteni. Ám egy valamire megkérlek. Sőt, bocsáss meg, két dologra. Az első. Ne fenyegesd a testvéreimet és az istennőmet! A második. Távozz békével.
1862. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-24 13:23:31
Üzenet elküldve: 2018-01-24 13:23:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kezdi egy kicsit untatni a pap, de nem szakítja félbe, mégiscsak az van otthon.*
- Nincs nálam érdemesebb. *közli halálos nyugalommal, és komolyan is gondolja. Ő a Holtháborúk egyik utolsó élő hőse, Hadúr és Főnemes, Dél Őrizője és Nylisani Kegyeltje. Naná, hogy ő a helyi menő arc.*
- Azt pedig te jegyezd meg, papus, hogy a Tharg földön egyetlen egy dolog számít: hogy nekem mi kell. *ez is egy igen hasznos tanács azoknak, akik úgy gondolják, hogy amoni és kalácsfalvi körútjukból kihagynák a Gödör látványosságát.*
- Nem a látványa kell. Hanem a feje. *elege lett a színjátékból, amúgy sincs sok türelme az ilyesmihez.*
- Azért jöttem ide, hogy szóljak nektek, papus: a thargok földjén a thargok az urak. Alkum Nylisanival kötelez és egyben jogosít is, hogy minden szektás próbálkozást visszaverjek a földemen. Ha még egyszer engedélyem nélkül térítést vagy toborzást végeztek Amon Ruadhon, vagy a Szántó tharg részén, magatokra vessetek. *immár szembefordul a pappal, hogy mondandóját egyértelművé tegye.*
- Ha pedig valami fanatikusotok a népemre támad, pontosan úgy bánunk el vele, mint a martalócokkal és gyilkosokkal szokás. *íme az ember a külső mögött. Könyörtelen, következetes és konok.*
- A tharg föld tabu nektek épp úgy, mint Teysus és Satheret ebeinek. És tartoztok nekem hét élettel. *a topázszín szemek fenyegetően villannak meg.*
- Hét élettel, próféta.
*Kezdi egy kicsit untatni a pap, de nem szakítja félbe, mégiscsak az van otthon.*
- Nincs nálam érdemesebb. *közli halálos nyugalommal, és komolyan is gondolja. Ő a Holtháborúk egyik utolsó élő hőse, Hadúr és Főnemes, Dél Őrizője és Nylisani Kegyeltje. Naná, hogy ő a helyi menő arc.*
- Azt pedig te jegyezd meg, papus, hogy a Tharg földön egyetlen egy dolog számít: hogy nekem mi kell. *ez is egy igen hasznos tanács azoknak, akik úgy gondolják, hogy amoni és kalácsfalvi körútjukból kihagynák a Gödör látványosságát.*
- Nem a látványa kell. Hanem a feje. *elege lett a színjátékból, amúgy sincs sok türelme az ilyesmihez.*
- Azért jöttem ide, hogy szóljak nektek, papus: a thargok földjén a thargok az urak. Alkum Nylisanival kötelez és egyben jogosít is, hogy minden szektás próbálkozást visszaverjek a földemen. Ha még egyszer engedélyem nélkül térítést vagy toborzást végeztek Amon Ruadhon, vagy a Szántó tharg részén, magatokra vessetek. *immár szembefordul a pappal, hogy mondandóját egyértelművé tegye.*
- Ha pedig valami fanatikusotok a népemre támad, pontosan úgy bánunk el vele, mint a martalócokkal és gyilkosokkal szokás. *íme az ember a külső mögött. Könyörtelen, következetes és konok.*
- A tharg föld tabu nektek épp úgy, mint Teysus és Satheret ebeinek. És tartoztok nekem hét élettel. *a topázszín szemek fenyegetően villannak meg.*
- Hét élettel, próféta.
1861. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-01-24 13:04:39
Üzenet elküldve: 2018-01-24 13:04:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A pap szerint az egyszerű értelmezés helytelen, ugyanis azokból mindig azt szűrik ki, ami nekik éppen tetszik, a többit figyelmen kívül hagyják. Pedig, mint mindig, a kulcs itt is a részletekben rejlik.*
-Engem is kegyelnek, amíg rászolgálok. Te rászolgálsz, gyermekem? *kérdezi jogosan, és egyben igen szerényen.* -Nem kiérdemelni nehéz a kegyet, hanem megtartani!
*Ismét szívesen mosolyogna, de persze nem teszi.*
-Nem is neked kellek, hanem a vidéki népeknek. És, amennyiben Eeyr, az egy igaz istennő engem küld, úgy az, hogy neked ki kell és ki nem, értelmét veszíti, gyermekem. Jegyezd meg. Sose beszélj a nép nevében, csak mert a te akaratod más. *ad ismételten egy igen hasznos tanácsot a gyermekének.*
-Természetesen emberi törvényeiteket minden pap betartja, amíg nem szegül szembe az istenekével. *teszi egyértelművé, hogy az, amit a férfi és a kitalált törvényei diktálnak, csupán egy alacsonyabb rendű valami. Ogadel szilárd meggyőződése, hogy mindenek felett áll az istenek hatalma és az istenek törvénye. Így meg is van a bizonyára a másik számára idegesítő véleménye.*
-Ne a külsőségek alapján ítélj meg egy embert, gyermekem.
*Nem mintha Kaganról sütne a kedvesség, csak Ogadel próbálja meglátni mögötte az embert, (ha van) és nem ítélkezik megfontolatlanul.*
-Ha így gondolod, gyermekem, az azt jelenti, hogy neked nem az kell, aki térít, elmagyarázza a népnek, hogy mit is mond az istene, hanem az, aki látványos a népnek. A kettő között nagy különbség van.
*A pap szerint az egyszerű értelmezés helytelen, ugyanis azokból mindig azt szűrik ki, ami nekik éppen tetszik, a többit figyelmen kívül hagyják. Pedig, mint mindig, a kulcs itt is a részletekben rejlik.*
-Engem is kegyelnek, amíg rászolgálok. Te rászolgálsz, gyermekem? *kérdezi jogosan, és egyben igen szerényen.* -Nem kiérdemelni nehéz a kegyet, hanem megtartani!
*Ismét szívesen mosolyogna, de persze nem teszi.*
-Nem is neked kellek, hanem a vidéki népeknek. És, amennyiben Eeyr, az egy igaz istennő engem küld, úgy az, hogy neked ki kell és ki nem, értelmét veszíti, gyermekem. Jegyezd meg. Sose beszélj a nép nevében, csak mert a te akaratod más. *ad ismételten egy igen hasznos tanácsot a gyermekének.*
-Természetesen emberi törvényeiteket minden pap betartja, amíg nem szegül szembe az istenekével. *teszi egyértelművé, hogy az, amit a férfi és a kitalált törvényei diktálnak, csupán egy alacsonyabb rendű valami. Ogadel szilárd meggyőződése, hogy mindenek felett áll az istenek hatalma és az istenek törvénye. Így meg is van a bizonyára a másik számára idegesítő véleménye.*
-Ne a külsőségek alapján ítélj meg egy embert, gyermekem.
*Nem mintha Kaganról sütne a kedvesség, csak Ogadel próbálja meglátni mögötte az embert, (ha van) és nem ítélkezik megfontolatlanul.*
-Ha így gondolod, gyermekem, az azt jelenti, hogy neked nem az kell, aki térít, elmagyarázza a népnek, hogy mit is mond az istene, hanem az, aki látványos a népnek. A kettő között nagy különbség van.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084