Nincs játékban - Templomkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Templomkert | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-12 18:14:49
Üzenet elküldve: 2016-04-12 18:14:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
- Több elképzelés is van. Valaki szerint azért csinálta, hogy valamilyen módon segítséget nyújtson az élőholtaknak, mások szerint pedig épp a várost akarja ezzel védelmezni. Noha nincs túl sok információm, de biztosan jogos a felvetés, miszerint áruló. A hold karavánpihenő közelében is ilyesmiket láttak, mielőtt holtak támadtak volna fel. Aztán most itt... Bár holtakról nem tudok, lehet csak rejtőzködnek, hogy jókor csaphassanak le. ~ Hopsz. ~ * Eszébe jut, hogy már mióta ő beszél. Azért inkább folytatja, hadd értetlenkedjen még Dil, aki talán az élőholtakról sem hallott még. *
- Á, de szerintem ez téves felvetés. Úgy hírlik, Amos Thenior - a város egy magas rangú embere - csinálta a fényt. Csak azt nem értem, miért árulná el a várost, mikor minden jó megvan neki? Ennél is nagyobb hatalomra akar törni? Eh, én még erre a kardra is jó, ha vigyázni tudok. * Kocogtatja meg oldalán lévő hosszúkardot. *
- Na, itt pedig arra. * Mutat ujjával az egyik irányba, mikor már egészen közel érnek a templomkert kerítéséhez, és kikeverednek a szegénynegyed utcájára. *
- Erre lesz a főtér, és onnan nyílik a Pegazus. * Magyarázza. *
- Á, de szerintem ez téves felvetés. Úgy hírlik, Amos Thenior - a város egy magas rangú embere - csinálta a fényt. Csak azt nem értem, miért árulná el a várost, mikor minden jó megvan neki? Ennél is nagyobb hatalomra akar törni? Eh, én még erre a kardra is jó, ha vigyázni tudok. * Kocogtatja meg oldalán lévő hosszúkardot. *
- Na, itt pedig arra. * Mutat ujjával az egyik irányba, mikor már egészen közel érnek a templomkert kerítéséhez, és kikeverednek a szegénynegyed utcájára. *
- Erre lesz a főtér, és onnan nyílik a Pegazus. * Magyarázza. *
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-12 17:45:26
Üzenet elküldve: 2016-04-12 17:45:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
- Kíváncsi vagyok, hogy mi lehetett a célja. *Egy kicsit elgondolkozik, de gyorsan visszatér lelkiekben a beszélgetésbe. Megjegyzi, hogy hol van a könyvtár, hiszen egyszer talán hasznos lehet a számára.*
- Szívesen benézek oda, szeretek olvashatni, és ha bővítem az ismereteimet az sem árt. *Figyelmesen hallgatj az elf további szavait. A korkülönbséges témához ugyan nem tud hzzászólni, így inkább bólint egyet, így jelezve, hogy megértette a dolgokat.*
- Sajnálom, úgy látszik, hogy tovább kell keresnem. *Tényleg sajnálta, de jelenleg az éhsége nagyobb gond volt néhány elveszett testvér.*
- Szívesen benézek oda, szeretek olvashatni, és ha bővítem az ismereteimet az sem árt. *Figyelmesen hallgatj az elf további szavait. A korkülönbséges témához ugyan nem tud hzzászólni, így inkább bólint egyet, így jelezve, hogy megértette a dolgokat.*
- Sajnálom, úgy látszik, hogy tovább kell keresnem. *Tényleg sajnálta, de jelenleg az éhsége nagyobb gond volt néhány elveszett testvér.*
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-12 11:22:33
Üzenet elküldve: 2016-04-12 11:22:33
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*Fel sem fogja igazán, hogy Botjo miről beszél. Az áldozás témakör még valahol rendben is van. A kutyákat érintő résznél elveszíti a fonalat, meg az amúgy is Gid hatásköre, és sokkal lényegesebb mi lesz a következő hónapokban, na meg utána. Agya lázasan zakatol, s bár örömöt tettet, látja a helyzet hátulütőit is.
Bár maga sem akart ölelkezni, inkább csak teátrális felhangnak szánta a mozdulatsort, most mégis kicsit szorosabban vonja magához Ilt, majd lép hátra szinte nyomban, hogy Botjo haját borzolja.*
-Persze, Sannak is nagybátya vagyok.
*Mondjuk a mélységi kislány már rég elutazott, feltehetően évekig vissza sem tér.*
-Nyugalom Il.
*Veszi elejét a nő indulatainak.*
-A meghívásunk neked, és a gyermekednek szól, gondolom az apja, vagy bármilyen egyéb hímnemű vagy nőnemű egyed jól elvan ott, ahol épp tartózkodik.
*Eleve nem egyszerű esetek a mélységi nők, na de terhesen! Kész földre emelkedett hárpiák.*
-Talán akkor térjünk is vissza a Kúriába, a cselédség majd áthozatja a holmid. Mordi mama igazán boldog lesz.
*Röhög fel röviden, és kacsint Botjora. Úgy fest a kislánynak szerencséje van, hamar kikerül így a vénasszony figyelmének középpontjából.*
-Még egy dolog hugi. Az apja, semmiképp sem lehetek én. Szóval vegyük elejét az ilyen pletykáknak odahaza.
*Bár általánosságban a mélységi társadalmakban az anya után öröklődik a név, és a rang, a Dwirinthalenek esetében voltak már ettől eltérő példa. Ilre, és gyermekére is veszélyes lenne, ha bárki is Ryz vérét látná a születendő gyermekben. Ryzét, vagy Syelill Matrónáét, kinek utódját még mindig keresik, egyesek talán ártó szándékkal. Legalábbis Rynizz maga nem biztos benne, hogy Lars nem törne-e nyomban a kis családvezető várományosának életére.
Abba bele sem gondol, hogy ez a pletyka már él, és jelenleg inasa lehet valós veszélyben.*
-Indulás!
*Adja ki a végső szót, és igazítja lépteit vissza, a gazdagnegyed irányába.*
*Fel sem fogja igazán, hogy Botjo miről beszél. Az áldozás témakör még valahol rendben is van. A kutyákat érintő résznél elveszíti a fonalat, meg az amúgy is Gid hatásköre, és sokkal lényegesebb mi lesz a következő hónapokban, na meg utána. Agya lázasan zakatol, s bár örömöt tettet, látja a helyzet hátulütőit is.
Bár maga sem akart ölelkezni, inkább csak teátrális felhangnak szánta a mozdulatsort, most mégis kicsit szorosabban vonja magához Ilt, majd lép hátra szinte nyomban, hogy Botjo haját borzolja.*
-Persze, Sannak is nagybátya vagyok.
*Mondjuk a mélységi kislány már rég elutazott, feltehetően évekig vissza sem tér.*
-Nyugalom Il.
*Veszi elejét a nő indulatainak.*
-A meghívásunk neked, és a gyermekednek szól, gondolom az apja, vagy bármilyen egyéb hímnemű vagy nőnemű egyed jól elvan ott, ahol épp tartózkodik.
*Eleve nem egyszerű esetek a mélységi nők, na de terhesen! Kész földre emelkedett hárpiák.*
-Talán akkor térjünk is vissza a Kúriába, a cselédség majd áthozatja a holmid. Mordi mama igazán boldog lesz.
*Röhög fel röviden, és kacsint Botjora. Úgy fest a kislánynak szerencséje van, hamar kikerül így a vénasszony figyelmének középpontjából.*
-Még egy dolog hugi. Az apja, semmiképp sem lehetek én. Szóval vegyük elejét az ilyen pletykáknak odahaza.
*Bár általánosságban a mélységi társadalmakban az anya után öröklődik a név, és a rang, a Dwirinthalenek esetében voltak már ettől eltérő példa. Ilre, és gyermekére is veszélyes lenne, ha bárki is Ryz vérét látná a születendő gyermekben. Ryzét, vagy Syelill Matrónáét, kinek utódját még mindig keresik, egyesek talán ártó szándékkal. Legalábbis Rynizz maga nem biztos benne, hogy Lars nem törne-e nyomban a kis családvezető várományosának életére.
Abba bele sem gondol, hogy ez a pletyka már él, és jelenleg inasa lehet valós veszélyben.*
-Indulás!
*Adja ki a végső szót, és igazítja lépteit vissza, a gazdagnegyed irányába.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-11 19:52:34
Üzenet elküldve: 2016-04-11 19:52:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
- Ez egy kiváló kérdés. Úgy ahogy jött, utána el is tűnt elvileg. Én azt még nem láttam tisztán, mivel a könyvtárban voltam... * Ehhez még hozzáteszi a könnyebb érthetőség kedvéért. *
- A-az is a templomban van, csak kicsit elkülönítve. * Így, ha Dil jól figyel, akkor már azt is tudja, hogy a könyvtár merre van. *
- A könyvtárban érdekes könyvek vannak. Az egyik magam is átolvastam, és igen részletesen írnak benne az alkímiáról. Majd, ha gondolod, oda is benézhetünk, noha az olvasás nem olyan szórakoztató együtt, azt inkább egyedül jobb. De legalább megmutathatom azt a könyvet. * Mondja, közben csak egy pillanatra állva meg, mikor a másik a tegezésről beszél - így akkor gondolkodás nélkül át is vált a kevésbé hivatalos közlésmódhoz. *
- Nem olyan kevés az. Én hatvan... * Egy pillanatig elbizonytalanodik, de aztán mégis befejezi, amit elkezdett. * - Hatvanöt vagyok. * Az a tíz év nem valami nagy különbség, ha olyan fajba tartoznak, ahol nem ritkák a kétszáz év fölöttiek sem. *
- A fivérem nyolcvanpár, szóval nem valószínű, hogy testvérek vagyunk. * Mondjuk ez eddig is nyilvánvalónak tűnt. Hasonlítanak ugyan pár dologban, de nem nagyon, ráadásul a nevük is más, az pedig meg szokott egyezni (legalábbis az egyik) a testvéreknél. *
- A-az is a templomban van, csak kicsit elkülönítve. * Így, ha Dil jól figyel, akkor már azt is tudja, hogy a könyvtár merre van. *
- A könyvtárban érdekes könyvek vannak. Az egyik magam is átolvastam, és igen részletesen írnak benne az alkímiáról. Majd, ha gondolod, oda is benézhetünk, noha az olvasás nem olyan szórakoztató együtt, azt inkább egyedül jobb. De legalább megmutathatom azt a könyvet. * Mondja, közben csak egy pillanatra állva meg, mikor a másik a tegezésről beszél - így akkor gondolkodás nélkül át is vált a kevésbé hivatalos közlésmódhoz. *
- Nem olyan kevés az. Én hatvan... * Egy pillanatig elbizonytalanodik, de aztán mégis befejezi, amit elkezdett. * - Hatvanöt vagyok. * Az a tíz év nem valami nagy különbség, ha olyan fajba tartoznak, ahol nem ritkák a kétszáz év fölöttiek sem. *
- A fivérem nyolcvanpár, szóval nem valószínű, hogy testvérek vagyunk. * Mondjuk ez eddig is nyilvánvalónak tűnt. Hasonlítanak ugyan pár dologban, de nem nagyon, ráadásul a nevük is más, az pedig meg szokott egyezni (legalábbis az egyik) a testvéreknél. *
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-11 19:27:48
Üzenet elküldve: 2016-04-11 19:27:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
- Miért csinálta ezt a mágus?
*Erre őszintén kíváncsi volt, ezért néha még hátrapillantgatott, hogy még egyszer megnézze a lyukat. Figyelmesen hallgatja az elf szavait, közben néha-néha bólint, hogy felfogta azt, amit mond.*
- Ötvenkettő vagyok, szóval... igen elég fiatal, tudom. *Annyira zavarba jött, hogy még beszélni sem normálisan.* - Tegezzen csak nyuodtan, nem tettem semmi olyasmit az életben, amiért valakinek magáznia kelljen engem. *Reméli, hogy a másik nem veszi észre a zavarát, bár ahogy ismeri saját magát úgyis tökéletes látni lehet az arcán.*
*Erre őszintén kíváncsi volt, ezért néha még hátrapillantgatott, hogy még egyszer megnézze a lyukat. Figyelmesen hallgatja az elf szavait, közben néha-néha bólint, hogy felfogta azt, amit mond.*
- Ötvenkettő vagyok, szóval... igen elég fiatal, tudom. *Annyira zavarba jött, hogy még beszélni sem normálisan.* - Tegezzen csak nyuodtan, nem tettem semmi olyasmit az életben, amiért valakinek magáznia kelljen engem. *Reméli, hogy a másik nem veszi észre a zavarát, bár ahogy ismeri saját magát úgyis tökéletes látni lehet az arcán.*
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-11 18:59:22
Üzenet elküldve: 2016-04-11 18:59:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* Ahogy a másik halad mögötte, egy pillanatig annak a gyanúja is felmerül Omonban, hogy esetleg meglopni készül őt, aztán elhessegeti a gondolatot. Egyrészt megbízik annyira a fajtársban, hogy ne feltételezzen róla ilyesmit, másrészt akkor nem kérdezősködéssel kezdte volna a lopást, harmadrészt nincs is mit ellopnia az elftől. Omon nem tartozik a leggazdagabb elfek közé. Aztán érkezik a kérdés, és egyből rá a válasz is. Na jó, nem egyből, előtte egy kicsit elgondolkodik Omon is azon, hogy hogyan tudná a legjobban körülírni. *
- Egy széles lyuk keletkezett a földből, amiből fény tört fel, az lyukasztotta ki a tetőt. Noha én nem sokat tanulmányoztam, de azt kiderítettem, hogy a közelében nem érdemes tartózkodni, mert... Megráz, mint a lupusfulgur. * Írja körül legjobb tudása szerint a fényt. Remélhetőleg a másik nem nézi teljesen zakkantnak. Vagy, ha mégis, akkor megkérdezheti a templomi tanítóktól is, ők sem titkolják bizonyára a tapasztalatokat.
Egy bólintással veszi tudomásul a másik válaszát. ~ Szóval alkimista. Egész érdekes párost alkothatnánk együtt... Omon, a mágus és Dil, a kotyvasztó! ~ Mosolyodik el gondolatban, azonban nem akarja félbeszakítani a másikat, úgyhogy megvárja, míg befejezi. Akkor meg már más jut eszébe, így egyelőre mellőzi saját foglalkozását. Olyan téma az, amire még visszatérnek majd valószínűleg. *
- Ha egy kicsit idősebb lenne... És Rabark volna a családneve, még akár a testvérem is lehetne. Ő - velem ellentétben - a víz városában maradt annak idején, én viszont útnak indultam. Azóta akár ő is meggondolhatta magát. * Óvatosan végignéz a másikon, hogy ne tűnjön úgy, mintha bámulná. Újabb kérdés jut eszébe ennek kapcsán, mert bár az elfek még mindig könnyebben tudják megállapítani egymás között a kort, mint más fajbéliek, azért nem esküdne meg rá, hogy az előző állítása igaz, és nem egy jó ötven évvel idősebb fajtársát fújta erre a szél. *
- Te... izé... Ön hány éves? * Kicsit kezdi zavarni a folytonos magázás, de azért megpróbálja tartani magát az elvárt formákhoz. Már, ha azok egyáltalán vannak most kettejük között olyasok. *
A hozzászólás írója (Omon Rabark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.11 19:00:09
- Egy széles lyuk keletkezett a földből, amiből fény tört fel, az lyukasztotta ki a tetőt. Noha én nem sokat tanulmányoztam, de azt kiderítettem, hogy a közelében nem érdemes tartózkodni, mert... Megráz, mint a lupusfulgur. * Írja körül legjobb tudása szerint a fényt. Remélhetőleg a másik nem nézi teljesen zakkantnak. Vagy, ha mégis, akkor megkérdezheti a templomi tanítóktól is, ők sem titkolják bizonyára a tapasztalatokat.
Egy bólintással veszi tudomásul a másik válaszát. ~ Szóval alkimista. Egész érdekes párost alkothatnánk együtt... Omon, a mágus és Dil, a kotyvasztó! ~ Mosolyodik el gondolatban, azonban nem akarja félbeszakítani a másikat, úgyhogy megvárja, míg befejezi. Akkor meg már más jut eszébe, így egyelőre mellőzi saját foglalkozását. Olyan téma az, amire még visszatérnek majd valószínűleg. *
- Ha egy kicsit idősebb lenne... És Rabark volna a családneve, még akár a testvérem is lehetne. Ő - velem ellentétben - a víz városában maradt annak idején, én viszont útnak indultam. Azóta akár ő is meggondolhatta magát. * Óvatosan végignéz a másikon, hogy ne tűnjön úgy, mintha bámulná. Újabb kérdés jut eszébe ennek kapcsán, mert bár az elfek még mindig könnyebben tudják megállapítani egymás között a kort, mint más fajbéliek, azért nem esküdne meg rá, hogy az előző állítása igaz, és nem egy jó ötven évvel idősebb fajtársát fújta erre a szél. *
- Te... izé... Ön hány éves? * Kicsit kezdi zavarni a folytonos magázás, de azért megpróbálja tartani magát az elvárt formákhoz. Már, ha azok egyáltalán vannak most kettejük között olyasok. *
A hozzászólás írója (Omon Rabark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.11 19:00:09
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-11 18:39:24
Üzenet elküldve: 2016-04-11 18:39:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Egész végig a másik elf mellett halad, nem okoz neki gondot az, hogy kövesse. Észerveszi a templom tetején a lyukat, és hírtelen nagyon kíváncsi lesz az okára. Már éppen meg akarja kérdezni, hogy mi történt, de a másik férfi rögtön válaszol mitha olvasna a godolatatiban.*
- Fénycsóvát? *Kérdez vissza, hiszen nem igazán érti, hogy az elf mire gondol. Megvárja a választ, majd felel a kérdésekre, mert nem akar bunkó lenni.*
- Alkímiával foglalkozom, bár még kezdő szinten. Szeretném kitanulni a mesterség minden apró titkát. *Elmosolyodik a gondolatra, hogy majd egyszer ő készíti el a legjobb főzeteket és varázsitalokat, mindenki majd hozzá megy, ha ilyesmire lesz szüksége.*
- Sok felé jártam már, az útvonalat sosem jegyzem meg. A testvéreimet keresem, a szüleim azt mondták, hogy elmentek felfedezni a világot.
- Fénycsóvát? *Kérdez vissza, hiszen nem igazán érti, hogy az elf mire gondol. Megvárja a választ, majd felel a kérdésekre, mert nem akar bunkó lenni.*
- Alkímiával foglalkozom, bár még kezdő szinten. Szeretném kitanulni a mesterség minden apró titkát. *Elmosolyodik a gondolatra, hogy majd egyszer ő készíti el a legjobb főzeteket és varázsitalokat, mindenki majd hozzá megy, ha ilyesmire lesz szüksége.*
- Sok felé jártam már, az útvonalat sosem jegyzem meg. A testvéreimet keresem, a szüleim azt mondták, hogy elmentek felfedezni a világot.
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-10 20:45:15
Üzenet elküldve: 2016-04-10 20:45:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* Elindulnak hát a Pegazus felé. Elhaladnak időközben a templom mellett, amiből nagy valószínűséggel még most is feltör az az érdekes fény, mely átlyukasztotta a plafont és senki nem tudja megállítani. Azért csak valószínűséggel, mert Omon utoljára vagy tíz napja járt itt - akkor keletkezett -, azóta viszont meglehet, hogy mégis sikerült meggátolni azt.
Bizonyára a feltörő fénysugár a templom épületéből nem mindennapi látvány, így Omon nyugodtan megszólal, mintha neki igenis az volna. *
- Néhány napja bement a templomba egy mágus és csinált egy jókora fénycsóvát. * Akkor be is ment az épületbe, de most inkább kihagyja, ugyanis gyomra korgása nem feltétlenül azt juttatja eszébe, hogy milyen jó lenne megnézni a templomot belülről is.
Megpróbál viszonylag lassan menni, már ha a másik nem egy hozzá hasonló fajta, aki "úgy sétál, mint mások futnak". *
- Amúgy mivel foglalkozol? És hol jártál eddig, ha Artheniorban nem? * Ennyi kérdés egyelőre bőven elég lesz a másiknak, talán még sok is. Elfünk nem akarja, hogy egyoldalú faggatózás süljön ki a beszélgetésből, de egyszerűen túl sok kérdése van még a másik számára. Na, majd talán Dil viszonozza a sok kérdést. *
Bizonyára a feltörő fénysugár a templom épületéből nem mindennapi látvány, így Omon nyugodtan megszólal, mintha neki igenis az volna. *
- Néhány napja bement a templomba egy mágus és csinált egy jókora fénycsóvát. * Akkor be is ment az épületbe, de most inkább kihagyja, ugyanis gyomra korgása nem feltétlenül azt juttatja eszébe, hogy milyen jó lenne megnézni a templomot belülről is.
Megpróbál viszonylag lassan menni, már ha a másik nem egy hozzá hasonló fajta, aki "úgy sétál, mint mások futnak". *
- Amúgy mivel foglalkozol? És hol jártál eddig, ha Artheniorban nem? * Ennyi kérdés egyelőre bőven elég lesz a másiknak, talán még sok is. Elfünk nem akarja, hogy egyoldalú faggatózás süljön ki a beszélgetésből, de egyszerűen túl sok kérdése van még a másik számára. Na, majd talán Dil viszonozza a sok kérdést. *
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-09 18:31:54
Üzenet elküldve: 2016-04-09 18:31:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Szívesen folytatná a számára nosztalgiázást, a kölyök számára valamiféle fura versenyt, no meg a felvilágosításba is belekezdene, hogy nem kutyakölyökről van szó, ám Ryzz reakciójának megfigyelése most minden figyelmét leköti. Azért egy apró, elégedett vigyor kiül a sebhelyes arcra, hogy ilyen szépen sokkos állapotba hozta majdnem bátyuskáját. Sőt, még Botjo is megszeppen, mikor magától is - némi segítséggel ugyan - de korrigálja korábbi álláspontját.*
- Nyugi, először én is így reagáltam. Ja nem, ez a harmadik kuruzslónál volt. Az első kettő, tartok tőle, még mindig magát kezeli. Vagy egymást. *Von vállat enyhe dührohama emléke felett. Ó igen, mikor az első magát gyógyítónak mondó alak előállt a diagnózissal, leüvöltötte a fejét, s mikor nem akart változtatni állítását, ott szakadhatott a cérna. Aztán a másodiknál is kételkedett a kuruzsló képességeiben, ezt öklével adta az ipse tudtára, ám mikor a harmadik is ugyanazzal állt elő, nos, kénytelen volt elfogadni, hogy az előző kettő sem tévedett.
Ryzz ölelése viszont őt hökkenti meg, és zökkenti ki, épp eléggé ahhoz, hogy még viszonozza is.
S hogy ez a csodálatos dolog hogyan történhetett meg? Nos, mikor elkerült anyjától, egy kicsit még kicsi volt ehhez, noha az alapokkal tisztában volt. Aztán a felszínen a zsoldosok közé került. Valljuk be, azok aztán nem a felelősségteljes életről híresek, semmilyen téren. Persze, valamelyik női bérencnek kiadták, hogy e téren is készítse fel mindenre a kölyök nőstényt, de hát mégsem egy kultúrtársaságról van szó, akik kitartott kisujjal szürcsölik a teát.
További mentsége lehetne, hogy azután az ominózus este után kellett rögtön a következő reggelen szembesülnie, hogy a tervezett portyáját a nyüves holt seregek miatt már fújhatja. És mintha ez nem lett volna elég pocsék indítása a napnak, egy felszíni kis ostoba csitri még meg is próbálta elemelni egy erszényét, ami után még Őt is kitessékelték a Pegazusból, pedig a jogos revánsot még csak nem is ott akarta véghez vinni. Zárásnak pedig a hím hisztije. Ezen események csodás láncolata végképp kiverte gondokkal és gondolatokkal telezsúfolt fejecskéjéből, hogy neki bizony főznie kellene egy teát.*
- Mielőtt össze akarnál boronálni az apjával, vagy bármilyen egyéb hímnemű vagy nőnemű egyeddel, most szólok, eszem ágában sincs házasodni. *Szögezi le gyorsan, és nagyon határozottan, még csak az hiányozna, egy újabb sorscsapás. Ha valamit megtanult az elmúlt hetek alatt, hogy egy állandó, érzelmekkel rendelkező társ csak kolonc. Pénzt akar? Fel van véve. Vért akar? Jöhet. A nőstényt akarja? Saját kezűleg fogja lassan kibelezni és kicsontozni egy életlen, csorba étkészletbe való késsel.*
*Szívesen folytatná a számára nosztalgiázást, a kölyök számára valamiféle fura versenyt, no meg a felvilágosításba is belekezdene, hogy nem kutyakölyökről van szó, ám Ryzz reakciójának megfigyelése most minden figyelmét leköti. Azért egy apró, elégedett vigyor kiül a sebhelyes arcra, hogy ilyen szépen sokkos állapotba hozta majdnem bátyuskáját. Sőt, még Botjo is megszeppen, mikor magától is - némi segítséggel ugyan - de korrigálja korábbi álláspontját.*
- Nyugi, először én is így reagáltam. Ja nem, ez a harmadik kuruzslónál volt. Az első kettő, tartok tőle, még mindig magát kezeli. Vagy egymást. *Von vállat enyhe dührohama emléke felett. Ó igen, mikor az első magát gyógyítónak mondó alak előállt a diagnózissal, leüvöltötte a fejét, s mikor nem akart változtatni állítását, ott szakadhatott a cérna. Aztán a másodiknál is kételkedett a kuruzsló képességeiben, ezt öklével adta az ipse tudtára, ám mikor a harmadik is ugyanazzal állt elő, nos, kénytelen volt elfogadni, hogy az előző kettő sem tévedett.
Ryzz ölelése viszont őt hökkenti meg, és zökkenti ki, épp eléggé ahhoz, hogy még viszonozza is.
S hogy ez a csodálatos dolog hogyan történhetett meg? Nos, mikor elkerült anyjától, egy kicsit még kicsi volt ehhez, noha az alapokkal tisztában volt. Aztán a felszínen a zsoldosok közé került. Valljuk be, azok aztán nem a felelősségteljes életről híresek, semmilyen téren. Persze, valamelyik női bérencnek kiadták, hogy e téren is készítse fel mindenre a kölyök nőstényt, de hát mégsem egy kultúrtársaságról van szó, akik kitartott kisujjal szürcsölik a teát.
További mentsége lehetne, hogy azután az ominózus este után kellett rögtön a következő reggelen szembesülnie, hogy a tervezett portyáját a nyüves holt seregek miatt már fújhatja. És mintha ez nem lett volna elég pocsék indítása a napnak, egy felszíni kis ostoba csitri még meg is próbálta elemelni egy erszényét, ami után még Őt is kitessékelték a Pegazusból, pedig a jogos revánsot még csak nem is ott akarta véghez vinni. Zárásnak pedig a hím hisztije. Ezen események csodás láncolata végképp kiverte gondokkal és gondolatokkal telezsúfolt fejecskéjéből, hogy neki bizony főznie kellene egy teát.*
- Mielőtt össze akarnál boronálni az apjával, vagy bármilyen egyéb hímnemű vagy nőnemű egyeddel, most szólok, eszem ágában sincs házasodni. *Szögezi le gyorsan, és nagyon határozottan, még csak az hiányozna, egy újabb sorscsapás. Ha valamit megtanult az elmúlt hetek alatt, hogy egy állandó, érzelmekkel rendelkező társ csak kolonc. Pénzt akar? Fel van véve. Vért akar? Jöhet. A nőstényt akarja? Saját kezűleg fogja lassan kibelezni és kicsontozni egy életlen, csorba étkészletbe való késsel.*
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-08 22:42:13
Üzenet elküldve: 2016-04-08 22:42:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
- Aham. Á'dozás. Há' aztat csinájják az ó'tárná'. Hogy a Setét Anya bó'dog legyön.
*Mi sem természetesebb ennél (igaz, Botjo is csak nemrég lett kioktatva a mélységi kultúráról ilyen messzemenő részletekben) és egyenesen hallatlan, hogy Iluse, aki már ilyen nagylány, nem érti az áldozást meg az oltárt meg minden.*
- Kölyköd? *Csapja össze pici kezecskéjét.* A' jólesz! Akkó' maj' aludhat Dagiva' mer' ő egyedű' fázik ám a kutyaó'ba mindég. Olyan hideg az orra nekije. Szerintem a Csilla mög Démó' nöm szeressék.
*Botjo nekiáll gyürkészni a levegőt maga előtt, mintha csak a vadászkutya-kölyök, kit azóta már átkeresztelt ott volna.
Ryz meg persze kiakad. Pedig nem is neki kell foglalkozni a kutyákkal. De nem baj, a lányok addig megvitatják a szobakérdést.*
- Neked es vó't csillagos takaród? Mög még tiz mássik?
*Csak ne gondolja a mélységi nő, hogy túlszárnyalhatja a Botjóét!
Ryz úgy látszik erőt vesz magán, és megtudni azt is, hogy csak bizonyos értelemben szereti a fájdalmat. Nos, ez így izgalmas lesz…
A férfi megöleli a majdnem húgát és Botjo egy kicsit féltékeny, éppen csak egy picit ezért morcos arccal fordul el mindaddig amíg oldalba nem bökik.*
- Én es? Megin'? Mér', mán vó'tunk?
*A gyerek értetlenül pislog. Aztán valami csoda folytán lassan sikerül feldolgoznia, hogy az, hogy Ilusenak kölyke lesz nem azt jelenti hogy újabb kutyát hoz a kúriába, hanem hogy kicsi mélységi nő a hasában.*
- Jaaa… *Ad hangot a felismerésnek megszeppenve.*
A hozzászólás írója (Botjo Gaear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.08 22:46:16
- Aham. Á'dozás. Há' aztat csinájják az ó'tárná'. Hogy a Setét Anya bó'dog legyön.
*Mi sem természetesebb ennél (igaz, Botjo is csak nemrég lett kioktatva a mélységi kultúráról ilyen messzemenő részletekben) és egyenesen hallatlan, hogy Iluse, aki már ilyen nagylány, nem érti az áldozást meg az oltárt meg minden.*
- Kölyköd? *Csapja össze pici kezecskéjét.* A' jólesz! Akkó' maj' aludhat Dagiva' mer' ő egyedű' fázik ám a kutyaó'ba mindég. Olyan hideg az orra nekije. Szerintem a Csilla mög Démó' nöm szeressék.
*Botjo nekiáll gyürkészni a levegőt maga előtt, mintha csak a vadászkutya-kölyök, kit azóta már átkeresztelt ott volna.
Ryz meg persze kiakad. Pedig nem is neki kell foglalkozni a kutyákkal. De nem baj, a lányok addig megvitatják a szobakérdést.*
- Neked es vó't csillagos takaród? Mög még tiz mássik?
*Csak ne gondolja a mélységi nő, hogy túlszárnyalhatja a Botjóét!
Ryz úgy látszik erőt vesz magán, és megtudni azt is, hogy csak bizonyos értelemben szereti a fájdalmat. Nos, ez így izgalmas lesz…
A férfi megöleli a majdnem húgát és Botjo egy kicsit féltékeny, éppen csak egy picit ezért morcos arccal fordul el mindaddig amíg oldalba nem bökik.*
- Én es? Megin'? Mér', mán vó'tunk?
*A gyerek értetlenül pislog. Aztán valami csoda folytán lassan sikerül feldolgoznia, hogy az, hogy Ilusenak kölyke lesz nem azt jelenti hogy újabb kutyát hoz a kúriába, hanem hogy kicsi mélységi nő a hasában.*
- Jaaa… *Ad hangot a felismerésnek megszeppenve.*
A hozzászólás írója (Botjo Gaear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.08 22:46:16
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-08 21:53:56
Üzenet elküldve: 2016-04-08 21:53:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*Botjo kis kitörését egy elnéző mosollyal nyugtázza. Mint minden más megnyilvánulását is a gyermeknek. Leszámítva azokat, amin ledöbben, vagy nem ért. A fátyolhordozás nem ilyen. Büszke vigyorral tekint Ilre, mintha csak azt hangoztatná "Látod? Hogy miket tud! Az én nevelésem!" Majd bólint a nő szavaira.*
-Van, amit nem lehet elég korán.
*Érdeklődve vonja fel szemöldökét, hirtelen tippje sincs, mi lehet még Il tarsolyába, mitől Moon még jobban kiakadhatna. Végül ez is kiderül. Ez meg nagyon olyan téma, amit nem a bátyjával beszél meg a mélység lánya.*
-He?
*Jó, persze, gyakran cukkolták egymást hódításaikkal, időszerű házassággal. De komolyan még sosem gondolt bele, hogy Illel ténylegesen azt teszi egy férfi, amit ő szokott amúgy a nőcskéivel.*
-He!?
*És még úgy is hagyja, meg faképnél is.*
-Hogymihe?
*És Il sem tett semmit a poronty ellen? Hát hova tette az eszét ez a lány?!
Közben a nőneműek már tovább haladtak az eszmecserében, és épp lányos kis lakokról beszélgetnek, Ryz maga még a levegőt kapkodva igyekszik megnyugodni. Jobbjával, már halántékát dörzsölve. Mikor Botjo fura kérdése éri.*
-He?
*Pillant értetlenül a másik áruló hölgyeményre, de ebben a kérdéskörben hamar kap észbe, és még mielőtt felfedezné saját tejérzékenységét rakja is össze a lényeget.*
-Nem, vagyis de, inkább csak bizonyos értelemben.
*Kicsit sok ez így egy percre, biztos, hogy nem a kiskölyökkel fogja megbeszélni perverzióit, inkább törődik a másik problémával.*
-Öhm. Jó. Rendben. Most szépen mindenki befejezi a pánikolást. Uralom a helyzetet.
*Vesz egy nagy levegőt, és gondolj át végre az egészet, majd üdvözült mosollyal tárja szét karjait ölelésre Iluse előtt.*
-Ez a legjobb hír Hugi! És Moon repesni fog az örömtől. Az ellenségeid nem, de nekik nem is kell erről tudniuk.
*Az hogy ő maga mennyire repes, hát egyenlőre még fel kell dolgozza a hírt.
Böki meg kicsit kedvenc titkárát.*
-Botjo, nagybácsik leszünk. Megint.
*Botjo kis kitörését egy elnéző mosollyal nyugtázza. Mint minden más megnyilvánulását is a gyermeknek. Leszámítva azokat, amin ledöbben, vagy nem ért. A fátyolhordozás nem ilyen. Büszke vigyorral tekint Ilre, mintha csak azt hangoztatná "Látod? Hogy miket tud! Az én nevelésem!" Majd bólint a nő szavaira.*
-Van, amit nem lehet elég korán.
*Érdeklődve vonja fel szemöldökét, hirtelen tippje sincs, mi lehet még Il tarsolyába, mitől Moon még jobban kiakadhatna. Végül ez is kiderül. Ez meg nagyon olyan téma, amit nem a bátyjával beszél meg a mélység lánya.*
-He?
*Jó, persze, gyakran cukkolták egymást hódításaikkal, időszerű házassággal. De komolyan még sosem gondolt bele, hogy Illel ténylegesen azt teszi egy férfi, amit ő szokott amúgy a nőcskéivel.*
-He!?
*És még úgy is hagyja, meg faképnél is.*
-Hogymihe?
*És Il sem tett semmit a poronty ellen? Hát hova tette az eszét ez a lány?!
Közben a nőneműek már tovább haladtak az eszmecserében, és épp lányos kis lakokról beszélgetnek, Ryz maga még a levegőt kapkodva igyekszik megnyugodni. Jobbjával, már halántékát dörzsölve. Mikor Botjo fura kérdése éri.*
-He?
*Pillant értetlenül a másik áruló hölgyeményre, de ebben a kérdéskörben hamar kap észbe, és még mielőtt felfedezné saját tejérzékenységét rakja is össze a lényeget.*
-Nem, vagyis de, inkább csak bizonyos értelemben.
*Kicsit sok ez így egy percre, biztos, hogy nem a kiskölyökkel fogja megbeszélni perverzióit, inkább törődik a másik problémával.*
-Öhm. Jó. Rendben. Most szépen mindenki befejezi a pánikolást. Uralom a helyzetet.
*Vesz egy nagy levegőt, és gondolj át végre az egészet, majd üdvözült mosollyal tárja szét karjait ölelésre Iluse előtt.*
-Ez a legjobb hír Hugi! És Moon repesni fog az örömtől. Az ellenségeid nem, de nekik nem is kell erről tudniuk.
*Az hogy ő maga mennyire repes, hát egyenlőre még fel kell dolgozza a hírt.
Böki meg kicsit kedvenc titkárát.*
-Botjo, nagybácsik leszünk. Megint.
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-08 20:31:55
Üzenet elküldve: 2016-04-08 20:31:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Mikor a kölyök felcsattan, nehezen állja meg, hogy ne kezdjen vigyorogni, mint a vadalma. No de ennyivel megtiszteli majdnem bátyuskája újdonsült védencét, és moderálja magát. Pedig tényleg édes ez a mini mélységi.*
- Áldozás? *Vonja fel kérdőn a szemöldökét, előbb Botjora, majd Ryzzre néz. Nem abban a hű de vallásos környezetben nőtt fel, így csak sejti, mire is célzott a kisnőstény.*
- No, de korán kezditek a felvilágosítást. *Erre azért már elvigyorodik, noha a vége mégis kicsit fintorszerűre sikeredik.
Vendég. Igen, emlékszik, elvégre Ryzzel egyetemben ő is a Víz városából való, mármint felszínre kerülése óta azt tekinti otthonának. Így viszont a lehetőségek, és a szabad megtenni opciók is meglehetősen... korlátozottak.
Épp ezért lepi meg annyira, mikor a hím felajánlja, hogy a kúriában szállásolja el. Normális esetben azonnal lecsapna a lehetőségre, és tisztában van vele, Ryzznek igaza van, nem fogják tudni sokáig üldözni, ha pedig mégis, nem engedheti meg magának az új vezér azt a luxust, hogy a legjobb embere vagy emberei időzzenek távol, sokáig.
Azonban így kénytelen felfednie az utolsó kártyáját is, amit oly sokáig tartogatott. Bámulatos, hogy a hím egy hatodik, vagy hetedik érzék segítségével önkéntelenül is kikényszeríti a vallomást.*
- Nos, mint ahogy az lenni szokott, az élet nem egyszerű. Van még valami, amitől Moon vagy repesni fog az örömtől, vagy páros lábbal rúg ki egyből, mint koloncot. *Sóhajt lemondóan, nagyjából olyan hangsúllyal ejtve a szavakat, mintha saját maga fojtaná legszívesebben a folyóba.*
- Kölyköm lesz. *Fonja keresztbe maga előtt a karjait, majd szórakozott tekintettel néz Botjora.*
- Az jó. Amikor ekkora voltam, mint te, nekem is volt. Jó nagy. *A régi szép idők. Amit persze a nosztalgia fest meg kicsit, de azért nem volt rossz, még ha rokonai nagyja szívesen látta volna a föld alatt még hat lábbal mélyebben őt is és anyját is.*
*Mikor a kölyök felcsattan, nehezen állja meg, hogy ne kezdjen vigyorogni, mint a vadalma. No de ennyivel megtiszteli majdnem bátyuskája újdonsült védencét, és moderálja magát. Pedig tényleg édes ez a mini mélységi.*
- Áldozás? *Vonja fel kérdőn a szemöldökét, előbb Botjora, majd Ryzzre néz. Nem abban a hű de vallásos környezetben nőtt fel, így csak sejti, mire is célzott a kisnőstény.*
- No, de korán kezditek a felvilágosítást. *Erre azért már elvigyorodik, noha a vége mégis kicsit fintorszerűre sikeredik.
Vendég. Igen, emlékszik, elvégre Ryzzel egyetemben ő is a Víz városából való, mármint felszínre kerülése óta azt tekinti otthonának. Így viszont a lehetőségek, és a szabad megtenni opciók is meglehetősen... korlátozottak.
Épp ezért lepi meg annyira, mikor a hím felajánlja, hogy a kúriában szállásolja el. Normális esetben azonnal lecsapna a lehetőségre, és tisztában van vele, Ryzznek igaza van, nem fogják tudni sokáig üldözni, ha pedig mégis, nem engedheti meg magának az új vezér azt a luxust, hogy a legjobb embere vagy emberei időzzenek távol, sokáig.
Azonban így kénytelen felfednie az utolsó kártyáját is, amit oly sokáig tartogatott. Bámulatos, hogy a hím egy hatodik, vagy hetedik érzék segítségével önkéntelenül is kikényszeríti a vallomást.*
- Nos, mint ahogy az lenni szokott, az élet nem egyszerű. Van még valami, amitől Moon vagy repesni fog az örömtől, vagy páros lábbal rúg ki egyből, mint koloncot. *Sóhajt lemondóan, nagyjából olyan hangsúllyal ejtve a szavakat, mintha saját maga fojtaná legszívesebben a folyóba.*
- Kölyköm lesz. *Fonja keresztbe maga előtt a karjait, majd szórakozott tekintettel néz Botjora.*
- Az jó. Amikor ekkora voltam, mint te, nekem is volt. Jó nagy. *A régi szép idők. Amit persze a nosztalgia fest meg kicsit, de azért nem volt rossz, még ha rokonai nagyja szívesen látta volna a föld alatt még hat lábbal mélyebben őt is és anyját is.*
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-07 22:10:33
Üzenet elküldve: 2016-04-07 22:10:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
- Necukizzá'le…
*Morogva rugdos a kavicsokba újra. Azért túl hangosan nem meri mondani, lehet Iluse is olyan matrónaizé akivel kedvesnek kell lenni.*
- E'birom én, de én még nem á'dozhatok se az ó'tárná' se máshun, szóval közbe' mán magadnak kő tartani.
*Jobb lesz előre tájékoztatni a mélységit, még mielőtt teljesíthetetlen feladattal bízná meg. Kevés ilyen van ugyan, de létezik.
Háta mögött összekulcsolja kezét, egyik lábáról a másikra áll, nyújtózkodik, forog. Bármennyire próbál egy helyben, nyugton figyelni arra amiről a felnőttek beszélnek, határozottan kukac bújt a gyerekbe. Tekintetét ide-oda kapkodja.
Valaki elrontotta a lova patkóját, aztán elrabolták. De most vadászni akar menni Iluséval az illető. ~Há' ha engöm kirdeznének én mönnék...~*
- Nekömnek van ám egy egész szobám. Csak magamnak.
*Ártalmatlan megjegyzésével akar felvágni. A nő keres egy helyet, ahol lakhat, Botjonak meg már van ilyenje, mióta Ryz felfogadta inasának. Szóval biztos irigy lesz. Végre, valaki irigy lehet rá is.
Sajnos csak kis ideig érzi a felsőbbrendűséget, mindaddig amíg gazdája meg nem invitálja a hölgyet hozzájuk. Botjo igyekszik nem fintorogni.*
- Te is úgy szeressed ha fáj? *Ráncolja apró szemöldökét ahogyan felnéz Ryzre.* Azé' van ott laktóz tájad?
- Necukizzá'le…
*Morogva rugdos a kavicsokba újra. Azért túl hangosan nem meri mondani, lehet Iluse is olyan matrónaizé akivel kedvesnek kell lenni.*
- E'birom én, de én még nem á'dozhatok se az ó'tárná' se máshun, szóval közbe' mán magadnak kő tartani.
*Jobb lesz előre tájékoztatni a mélységit, még mielőtt teljesíthetetlen feladattal bízná meg. Kevés ilyen van ugyan, de létezik.
Háta mögött összekulcsolja kezét, egyik lábáról a másikra áll, nyújtózkodik, forog. Bármennyire próbál egy helyben, nyugton figyelni arra amiről a felnőttek beszélnek, határozottan kukac bújt a gyerekbe. Tekintetét ide-oda kapkodja.
Valaki elrontotta a lova patkóját, aztán elrabolták. De most vadászni akar menni Iluséval az illető. ~Há' ha engöm kirdeznének én mönnék...~*
- Nekömnek van ám egy egész szobám. Csak magamnak.
*Ártalmatlan megjegyzésével akar felvágni. A nő keres egy helyet, ahol lakhat, Botjonak meg már van ilyenje, mióta Ryz felfogadta inasának. Szóval biztos irigy lesz. Végre, valaki irigy lehet rá is.
Sajnos csak kis ideig érzi a felsőbbrendűséget, mindaddig amíg gazdája meg nem invitálja a hölgyet hozzájuk. Botjo igyekszik nem fintorogni.*
- Te is úgy szeressed ha fáj? *Ráncolja apró szemöldökét ahogyan felnéz Ryzre.* Azé' van ott laktóz tájad?
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-06 23:39:04
Üzenet elküldve: 2016-04-06 23:39:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Utánpótlás//
*Olyannyira elmereng magában, hogy szinte észre sem veszi, hogy a temetőből átérnek a templomkertbe. Csupán társa szavait hallja, amint életről és halálról beszél. Hallott már hasonló vélekedést, és mint akkor most is ugyanazok a kérdések ötlenek elméjébe*
-Ha a halál az élet része, miért menekül előle minden élőlény? Az állatok, és az értelemmel bíró fajok is, oly erős túlélési ösztönnel rendelkeznek, hogy foggal körömmel küzdenek az életükért, még a legreménytelenebb helyzetekben is. Miért teszik ezt, ha a halál olyan szép és jó?
*Szavai közben a lovagra tekint kérdőn. Nem akarja megkérdőjelezni társa hitét, de eme szép dogma, és az élőlények ösztönös reakciója között elég erős az ellentmondás. Ö persze nem élte meg amit a lovag, így nincs is tapasztalata ilyen téren. Az utolsó kérdésre, miszerint hisz e valami túlvilágfélébe, szintén kész válasza van.*
-Nem tagadom hogy e világban sok csodálatos dolog létezik. Mindenki hitét tiszteletben tartom, és nem kételkedem benne, hogy ők őszinte meggyőződésből beszélnek. De amíg nem tapasztalom meg hogy mi van odaát, addig minden szent írás és minden dogma, csak egy érdekes történet, vagy vélemény számomra.
* Túlságosan is gyakorlatiasan gondolkodik ahhoz, hogy mindent azonnal és kétség nélkül elhiggyen. A vándor útja a megismerés. Amit megtapasztalt, az létezik biztosan.*
//Utánpótlás//
*Olyannyira elmereng magában, hogy szinte észre sem veszi, hogy a temetőből átérnek a templomkertbe. Csupán társa szavait hallja, amint életről és halálról beszél. Hallott már hasonló vélekedést, és mint akkor most is ugyanazok a kérdések ötlenek elméjébe*
-Ha a halál az élet része, miért menekül előle minden élőlény? Az állatok, és az értelemmel bíró fajok is, oly erős túlélési ösztönnel rendelkeznek, hogy foggal körömmel küzdenek az életükért, még a legreménytelenebb helyzetekben is. Miért teszik ezt, ha a halál olyan szép és jó?
*Szavai közben a lovagra tekint kérdőn. Nem akarja megkérdőjelezni társa hitét, de eme szép dogma, és az élőlények ösztönös reakciója között elég erős az ellentmondás. Ö persze nem élte meg amit a lovag, így nincs is tapasztalata ilyen téren. Az utolsó kérdésre, miszerint hisz e valami túlvilágfélébe, szintén kész válasza van.*
-Nem tagadom hogy e világban sok csodálatos dolog létezik. Mindenki hitét tiszteletben tartom, és nem kételkedem benne, hogy ők őszinte meggyőződésből beszélnek. De amíg nem tapasztalom meg hogy mi van odaát, addig minden szent írás és minden dogma, csak egy érdekes történet, vagy vélemény számomra.
* Túlságosan is gyakorlatiasan gondolkodik ahhoz, hogy mindent azonnal és kétség nélkül elhiggyen. A vándor útja a megismerés. Amit megtapasztalt, az létezik biztosan.*
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-06 11:21:14
Üzenet elküldve: 2016-04-06 11:21:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*A várt hatás nem marad el, Botjo kendőzetlen érdeklődésére épp úgy számított, mint Il reakciójára. Maga csak egy félmosollyal nyugtázza a kérdést, és máris fordul a kislány felé, hogy készségesen kielégítse örök kíváncsiságát.*
-Nem. Nem a rokonom, a szüleink se voltak azok, mégis úgy gondolok rá, mintha a húgom lenne, mint Moonra, vagy Sanra.
*A következő szavak már Ilusenak szólnak.*
-Bizonyos értelemben. Botjo a személyi titkárom, testőröm, és inasom.
*Kacsint a mélységi nőre, jelezve, teljesen rendben van fejben, annyira nem gondolja ezt komolyan, mint amennyire elő tudja adni, a szenvtelen, főúri hangját megütve.*
-Kiváló munkaerő. Megbízhatsz benne Il. A fátylat is elbírja.
*Úgy fest ennyi volt a könnyed csevegés, húgának felvezető szavai már sokkal borúsabbak.*
-Hallgatunk.
*Sóhajt nagyot a drámai hatást kiváltó előszóra. Hogy figyel az elhangzottakra csak annyiban bizonyos, hogy olykor apró bólintással jelzi, érti a másik helyzetét, nem szól közbe, nem fintorog, nem mutatja együttérzését.*
-Huh.
*Összegzi végül az egészet, és pillant a titkárra, mintha tőle várna tanácsot, majd kezd bele inkább gyorsan maga a szószaporításba, igyekezve megelőzni a fura kérdéseket.*
-Mint arról már előzőleg tájékoztattalak, magam is csak vendég vagyok Artheniorban. Sajnálatos módon így lehetőségeim igen korlátozottak, hogy segítséget tudjak nyújtani problémádban. Emellett felteszem magad is átlátod a helyzet veszélyességét mindenki másra is, aki közösséget vállal veled. Amennyiben a tanácsomat kéred.
*Hallgat el egy pillanatra, felismerve mit is művel. Il nem tanácsot kért, nem is kimért, hűvös szavakat. Konkrét segítséget valakitől, akiben bízik.*
-Ah, cuccolj át a kúriába húgi. És megoldjuk.
*Épp csak két napja, hogy megígérte Moonnak tiszteletben tartja vendégszeretetét, és a Ház szabályait.*
-Moonnak beadom valahogy a dolgot. Meg aztán erősen kétlem, hogy a Dwirinthalenekkel nyíltan szembe mernének szállni. Így reméljük nem kerül sor hangos vallatásra, bár ha ragaszkodsz hozzá.
*Vigyorodik el újabb ötletétől.*
-A Pintyben van saját lakosztályom, majd azt mondjuk az alkalmi partnereid úgy szeretik, ha fáj.
*Vonja meg vállát, mintha nem is lenne olyan nagyon komoly az egész ügy.*
-Idővel úgyis leállnak. Nem lesz elég kapacitásuk, hogy veled törődjenek, a közelben lévő ellenségeiket kell majd kordában tartaniuk.
*Ez már tapasztalat, személyes. Őt magát sem üldözték sokáig. Meg aztán a mélységiek társadalmi berendezkedése mindig ingatag. Nagyon hamar szembe találják magukat új bitrolókkal, és akkor gyors feledik a régi, riválisnak félt feleiket.*
*A várt hatás nem marad el, Botjo kendőzetlen érdeklődésére épp úgy számított, mint Il reakciójára. Maga csak egy félmosollyal nyugtázza a kérdést, és máris fordul a kislány felé, hogy készségesen kielégítse örök kíváncsiságát.*
-Nem. Nem a rokonom, a szüleink se voltak azok, mégis úgy gondolok rá, mintha a húgom lenne, mint Moonra, vagy Sanra.
*A következő szavak már Ilusenak szólnak.*
-Bizonyos értelemben. Botjo a személyi titkárom, testőröm, és inasom.
*Kacsint a mélységi nőre, jelezve, teljesen rendben van fejben, annyira nem gondolja ezt komolyan, mint amennyire elő tudja adni, a szenvtelen, főúri hangját megütve.*
-Kiváló munkaerő. Megbízhatsz benne Il. A fátylat is elbírja.
*Úgy fest ennyi volt a könnyed csevegés, húgának felvezető szavai már sokkal borúsabbak.*
-Hallgatunk.
*Sóhajt nagyot a drámai hatást kiváltó előszóra. Hogy figyel az elhangzottakra csak annyiban bizonyos, hogy olykor apró bólintással jelzi, érti a másik helyzetét, nem szól közbe, nem fintorog, nem mutatja együttérzését.*
-Huh.
*Összegzi végül az egészet, és pillant a titkárra, mintha tőle várna tanácsot, majd kezd bele inkább gyorsan maga a szószaporításba, igyekezve megelőzni a fura kérdéseket.*
-Mint arról már előzőleg tájékoztattalak, magam is csak vendég vagyok Artheniorban. Sajnálatos módon így lehetőségeim igen korlátozottak, hogy segítséget tudjak nyújtani problémádban. Emellett felteszem magad is átlátod a helyzet veszélyességét mindenki másra is, aki közösséget vállal veled. Amennyiben a tanácsomat kéred.
*Hallgat el egy pillanatra, felismerve mit is művel. Il nem tanácsot kért, nem is kimért, hűvös szavakat. Konkrét segítséget valakitől, akiben bízik.*
-Ah, cuccolj át a kúriába húgi. És megoldjuk.
*Épp csak két napja, hogy megígérte Moonnak tiszteletben tartja vendégszeretetét, és a Ház szabályait.*
-Moonnak beadom valahogy a dolgot. Meg aztán erősen kétlem, hogy a Dwirinthalenekkel nyíltan szembe mernének szállni. Így reméljük nem kerül sor hangos vallatásra, bár ha ragaszkodsz hozzá.
*Vigyorodik el újabb ötletétől.*
-A Pintyben van saját lakosztályom, majd azt mondjuk az alkalmi partnereid úgy szeretik, ha fáj.
*Vonja meg vállát, mintha nem is lenne olyan nagyon komoly az egész ügy.*
-Idővel úgyis leállnak. Nem lesz elég kapacitásuk, hogy veled törődjenek, a közelben lévő ellenségeiket kell majd kordában tartaniuk.
*Ez már tapasztalat, személyes. Őt magát sem üldözték sokáig. Meg aztán a mélységiek társadalmi berendezkedése mindig ingatag. Nagyon hamar szembe találják magukat új bitrolókkal, és akkor gyors feledik a régi, riválisnak félt feleiket.*
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-04 20:30:00
Üzenet elküldve: 2016-04-04 20:30:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Utánpótlás//
-Ugyan!
*Legyint egyet a vándor szavaira, mintegy nyugtatásként.*
-Nem tudhatod az itt lévő néhány napodból a városi elöljárók nevét! Éppen elég megtanulni most!
*Mosolyog egyet, miközben lassan átérnek a templomkertbe. A szőnyegszerűen eléjük terülő zöldes gyep és az ezt övező díszbokrok kissé mesterséges, ám mégis csodálatos látványt tárnak eléjük.*
-A politika engem sem érdekel. Én csak kiválasztom a nekem tetsző oldalt, és ott harcolok.
*Rántja meg a vállát. Ha nem emelte volna ki a politikához fűződő érdektelenségét, akkor a vándor azt is hihetné, hogy így választ megfelelő oldalt, ám úgy, hogy kiemelte, hangsúlyozta, hogy mások a választási szempontjai. Körülbelül ennyiben is hagyja a történetet a lovag.*
-Tudod, Rowon... A halál is az élet része, hogy úgy mondjam, az a legnagyobb dolga!
*Mosolyodik el, miközben hitének apró szikrája is a felszínre kerül.*
-Azt követően pedig része lesz az ember a szellemvilág kollektív tudatának. Nincs benne semmi rossz!
*Pont úgy beszél a halálról, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, mert az is. Sőt, a lovag már végső soron átélte, amivel bizonyította, hogy az átjárás nem mindig egyirányú. Számos bizonyítékul szolgálnak még erre a legendás eredárok, valamint a jelenlegi ellenségük is.*
-Na jó, most azért nem egészen pozitív dolog történik a halottakkal! Azt hiszem, most igazad van, tényleg nem jó meghalni!
*Ha csak belegondol abba, hogy úgy tér vissza fizikai valójába, hogy közben a teste oszlásnak indult, felfordul a gyomra.*
-Mondd csak, Rowon! Te hiszel egyáltalán a túlvilágban? Vagy a szellemekben?
*Kérdezi, hiszen Lanawinben annyiféle hitet és vallást hallott már, hogy gond nélkül belefér az is, ha valaki szkeptikus ezen a téren.*
//Utánpótlás//
-Ugyan!
*Legyint egyet a vándor szavaira, mintegy nyugtatásként.*
-Nem tudhatod az itt lévő néhány napodból a városi elöljárók nevét! Éppen elég megtanulni most!
*Mosolyog egyet, miközben lassan átérnek a templomkertbe. A szőnyegszerűen eléjük terülő zöldes gyep és az ezt övező díszbokrok kissé mesterséges, ám mégis csodálatos látványt tárnak eléjük.*
-A politika engem sem érdekel. Én csak kiválasztom a nekem tetsző oldalt, és ott harcolok.
*Rántja meg a vállát. Ha nem emelte volna ki a politikához fűződő érdektelenségét, akkor a vándor azt is hihetné, hogy így választ megfelelő oldalt, ám úgy, hogy kiemelte, hangsúlyozta, hogy mások a választási szempontjai. Körülbelül ennyiben is hagyja a történetet a lovag.*
-Tudod, Rowon... A halál is az élet része, hogy úgy mondjam, az a legnagyobb dolga!
*Mosolyodik el, miközben hitének apró szikrája is a felszínre kerül.*
-Azt követően pedig része lesz az ember a szellemvilág kollektív tudatának. Nincs benne semmi rossz!
*Pont úgy beszél a halálról, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, mert az is. Sőt, a lovag már végső soron átélte, amivel bizonyította, hogy az átjárás nem mindig egyirányú. Számos bizonyítékul szolgálnak még erre a legendás eredárok, valamint a jelenlegi ellenségük is.*
-Na jó, most azért nem egészen pozitív dolog történik a halottakkal! Azt hiszem, most igazad van, tényleg nem jó meghalni!
*Ha csak belegondol abba, hogy úgy tér vissza fizikai valójába, hogy közben a teste oszlásnak indult, felfordul a gyomra.*
-Mondd csak, Rowon! Te hiszel egyáltalán a túlvilágban? Vagy a szellemekben?
*Kérdezi, hiszen Lanawinben annyiféle hitet és vallást hallott már, hogy gond nélkül belefér az is, ha valaki szkeptikus ezen a téren.*
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-04 12:02:14
Üzenet elküldve: 2016-04-04 12:02:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Komor, borongós hangulatából hamar kizökken, ahogy feltűnik Ryzz, habár ezt a hatást inkább a mellette haladó kölyöknek köszönhető. Nem mintha nem látna elég kéregető felszíni porontyot, mélységit azonban már kevesebbet. Főleg majdnem bátyja oldalán. Tekintete hosszan időzik Botjon, s lassacskán be is azonosítja, hogy lányról van szó, méghozzá még a hajlongások előtt, amit egy fáradt sóhajjal fogad.
Azonban mielőtt megejthetné hosszas elbeszélését erről a témáról, a kölyök máris megakasztja a kérdésével. Öcs? Harsány, kedélyes nevetés tör ki belőle.*
- Ez a vakarcs nagyon cuki. Csak nem a tied? *Fordul Ryzz felé, széles vigyorral a képén az élet adta rejtett irónia révén. Merthogy azt tudta, és meg is tárgyalták, hogy drága jó majdnem bátyja nem az a házasulandó fajta, az azonban megeshet, hogy rajongója egy szép napon beállít azzal, hogy a hím hagyott egy búcsúajándékot is. Elnézve a kölyköt, vagyis inkább figyelembe véve eddigi néhány perces ismeretségük során tanúsított viselkedését, legalább egy zsák a foltját esettel találja magát szembe.*
- Ne aggódj, családi vonás, hogy nem nagyon házasulunk, úgyhogy nem kell semmit sem cipelned. *Nyugtatja meg Botjot, majd némileg komolyabb ábrázattal fordul Ryzz felé.*
- Van egy jó hírem, meg egy rossz, ami egész események láncolatával kapcsolatos. *Kez bele, rögtön megadva a horrorisztikus jövőkép szívet melengető alapját.*
- Az öreg elpatkolt. hogy végül a betegség vitte el, vagy valaki megkönnyítette a végén, nem tudom, az viszont bizonyos, hogy a véres ki lép a helyébe meccs is lezárult már. Már az a része, hogy ki lett a banda meg a hálózat új feje. Ami miatt ez engem érint, az az, hogy le óhajtja vadászni az összes egykori ellenlábasát, és potenciálisan a hatalmát veszélyeztető forrást. Megtisztelő módon rá került erre a listára. *Fintorodik el a kétes megtiszteltetésen. Az okát ennek nem igazán érti, hiszen se csapata, se befolyása nincs még, a vérségi kötelék pedig sosem játszott szerepet a hatalmi kérdésekben. Ez már akkor kiderült, mikor nagybátyja beosztotta őt egy félvér szolgálatába, mikor még zöldfülű volt. Utólag érti, hogy miféle leckét kellett megtanulnia ez által, de akkor is utálta az egészet, és bár ő is nagyon szívesen megtette volna ezt bármelyik unokatestvéréből, cseppet sem a törődés miatt.*
- Szóval nem ártana találnom egy remek kis búvóhelyet, ahol berendezkedhetek, becsapdázhatok, és kivallathatom a fejemért küldött szerencsétleneket. Esetleg tudsz egy ilyen helyet? Sajnos nem hiszem, hogy akár a fogadóban, akár ahol időről időre kibérelek egy kis lakot, tolerálnák az ilyet. Vagy csak szimplán nem néznék jó szemmel, ha minierődöt varázsolnék a drágalátos tulajdonukból.
*Komor, borongós hangulatából hamar kizökken, ahogy feltűnik Ryzz, habár ezt a hatást inkább a mellette haladó kölyöknek köszönhető. Nem mintha nem látna elég kéregető felszíni porontyot, mélységit azonban már kevesebbet. Főleg majdnem bátyja oldalán. Tekintete hosszan időzik Botjon, s lassacskán be is azonosítja, hogy lányról van szó, méghozzá még a hajlongások előtt, amit egy fáradt sóhajjal fogad.
Azonban mielőtt megejthetné hosszas elbeszélését erről a témáról, a kölyök máris megakasztja a kérdésével. Öcs? Harsány, kedélyes nevetés tör ki belőle.*
- Ez a vakarcs nagyon cuki. Csak nem a tied? *Fordul Ryzz felé, széles vigyorral a képén az élet adta rejtett irónia révén. Merthogy azt tudta, és meg is tárgyalták, hogy drága jó majdnem bátyja nem az a házasulandó fajta, az azonban megeshet, hogy rajongója egy szép napon beállít azzal, hogy a hím hagyott egy búcsúajándékot is. Elnézve a kölyköt, vagyis inkább figyelembe véve eddigi néhány perces ismeretségük során tanúsított viselkedését, legalább egy zsák a foltját esettel találja magát szembe.*
- Ne aggódj, családi vonás, hogy nem nagyon házasulunk, úgyhogy nem kell semmit sem cipelned. *Nyugtatja meg Botjot, majd némileg komolyabb ábrázattal fordul Ryzz felé.*
- Van egy jó hírem, meg egy rossz, ami egész események láncolatával kapcsolatos. *Kez bele, rögtön megadva a horrorisztikus jövőkép szívet melengető alapját.*
- Az öreg elpatkolt. hogy végül a betegség vitte el, vagy valaki megkönnyítette a végén, nem tudom, az viszont bizonyos, hogy a véres ki lép a helyébe meccs is lezárult már. Már az a része, hogy ki lett a banda meg a hálózat új feje. Ami miatt ez engem érint, az az, hogy le óhajtja vadászni az összes egykori ellenlábasát, és potenciálisan a hatalmát veszélyeztető forrást. Megtisztelő módon rá került erre a listára. *Fintorodik el a kétes megtiszteltetésen. Az okát ennek nem igazán érti, hiszen se csapata, se befolyása nincs még, a vérségi kötelék pedig sosem játszott szerepet a hatalmi kérdésekben. Ez már akkor kiderült, mikor nagybátyja beosztotta őt egy félvér szolgálatába, mikor még zöldfülű volt. Utólag érti, hogy miféle leckét kellett megtanulnia ez által, de akkor is utálta az egészet, és bár ő is nagyon szívesen megtette volna ezt bármelyik unokatestvéréből, cseppet sem a törődés miatt.*
- Szóval nem ártana találnom egy remek kis búvóhelyet, ahol berendezkedhetek, becsapdázhatok, és kivallathatom a fejemért küldött szerencsétleneket. Esetleg tudsz egy ilyen helyet? Sajnos nem hiszem, hogy akár a fogadóban, akár ahol időről időre kibérelek egy kis lakot, tolerálnák az ilyet. Vagy csak szimplán nem néznék jó szemmel, ha minierődöt varázsolnék a drágalátos tulajdonukból.
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-02 16:41:09
Üzenet elküldve: 2016-04-02 16:41:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Ellentétek Rendje közös hajsza //
*Mivel Dryrron sem híresen nagyszájú, mondhatni megtalálta a zsák a foltját. Szerencsére ez azzal jár, hogy igazán egyikük sem éli meg problémaként, amiért nem térdüket csapkodva mesélik gyerekkori kalandjaikat egymásnak.*
- Kérdés, hogy vajon mennyire gondolkodik logikusan a fickó... *Ahogyan a temetőn keresztül tartanak a templom felé, a férfi megcsóválja a fejét.* Elvégre fényes nappal támad meg valakit.
*Legalább az elmondható a sötételfről, hogy megfelelő helyszínt választott gaztettéhez. Csupán azzal nem számolt, hogy áldozatának komolyan képzett segítsége akadhat. Most pedig menekülhet. ~Vajon mennyire gondolkodik valaki logikusan egy vérző sebbel az oldalán, menekülés közben?~*
- Nem ártana. Még a végén túl gyorsan összevarrják. *Jegyzi meg szakállába morogva. Bántja, hogy nem vigyázott senki a mélységire az pedig emiatt elszelelt, és lehet, hogy már vígan iszogat a Pegazusban egy karcolás nélkül. Ha a fogadó felé veszi az irányt, legalább a kér óriás ott lesz, hogy konfrontálják a fickót.*
- Értettem.
*A férfi bólint az utasításra, és elindul körbe, a templomkert egyik ösvényén. Felemás szemei élesen pásztázzák a ligetes területet, de nem sok lélek jár most erre. Mindenki vagy a fénysugárral van elfoglalva, vagy igyekszik messziről elkerülni a templomnak még csak a környékét is. ~Vajon veszélyes?~ Tekintetét lassan az égen kavargó felhőoszlopra emeli, melynek árnyéka fenyegetően vonja be a templomot.*
*Mivel Dryrron sem híresen nagyszájú, mondhatni megtalálta a zsák a foltját. Szerencsére ez azzal jár, hogy igazán egyikük sem éli meg problémaként, amiért nem térdüket csapkodva mesélik gyerekkori kalandjaikat egymásnak.*
- Kérdés, hogy vajon mennyire gondolkodik logikusan a fickó... *Ahogyan a temetőn keresztül tartanak a templom felé, a férfi megcsóválja a fejét.* Elvégre fényes nappal támad meg valakit.
*Legalább az elmondható a sötételfről, hogy megfelelő helyszínt választott gaztettéhez. Csupán azzal nem számolt, hogy áldozatának komolyan képzett segítsége akadhat. Most pedig menekülhet. ~Vajon mennyire gondolkodik valaki logikusan egy vérző sebbel az oldalán, menekülés közben?~*
- Nem ártana. Még a végén túl gyorsan összevarrják. *Jegyzi meg szakállába morogva. Bántja, hogy nem vigyázott senki a mélységire az pedig emiatt elszelelt, és lehet, hogy már vígan iszogat a Pegazusban egy karcolás nélkül. Ha a fogadó felé veszi az irányt, legalább a kér óriás ott lesz, hogy konfrontálják a fickót.*
- Értettem.
*A férfi bólint az utasításra, és elindul körbe, a templomkert egyik ösvényén. Felemás szemei élesen pásztázzák a ligetes területet, de nem sok lélek jár most erre. Mindenki vagy a fénysugárral van elfoglalva, vagy igyekszik messziről elkerülni a templomnak még csak a környékét is. ~Vajon veszélyes?~ Tekintetét lassan az égen kavargó felhőoszlopra emeli, melynek árnyéka fenyegetően vonja be a templomot.*
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-02 15:39:50
Üzenet elküldve: 2016-04-02 15:39:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*Ha valaki, hát Botjo a legkevésbé sem törődik az idővel. A késést, mint fogalmat nem ismeri.
Hosszúakat lép, néha ugrándozik ahogyan követi Ryzt a templomkertbe. Az ösvényen a kavicsokat hangosan felrúgja, mert nincs is annál szórakoztatóbb, mint hallgatni az idegesítő surrogást meg kopogást. Meg aztán mire való az új csizmácska ha nem arra, hogy kipróbálják?
Egy alacsony mélységi nőnél állnak meg, aki hátát egy fának veti. A kicsi lány menne tovább, de amint észreveszi, hogy megérkeztek, fél lábon perdül meg és néz Ilusera. Meg ugye a pukedli, az elmaradhatatlan. Ezúttal meghajlással köszönti a hölgyet, jó méllyel, amely inkább tornagyakorlatnak illik be.*
- Szia.
*Csík így. Mert hát olyan kicsi, meg lány, meg minden. Hogy Ryz „Úrnőm”-nek szólította mintha elszállt volna a kölyök füle mellett. ~Me az ho' maj'nem hug?~*
- Akkó' az ecséd? *Súgja oda a tőle megszokott bárdolatlansággal. Az öcs az majdnem egy húg, csak fiúban. Bár Iluséről biztos, hogy nem gondolná, hogy fiú.
Szokásához híven teljesen összezavarodott. ~A ó'tárho'? Há' mé kő a kurficolásho' fátyó'~*
- Há' ha muszáj… *Fanyalog, bár a másik kettő nem feltétlen értheti, miért is.*
*Ha valaki, hát Botjo a legkevésbé sem törődik az idővel. A késést, mint fogalmat nem ismeri.
Hosszúakat lép, néha ugrándozik ahogyan követi Ryzt a templomkertbe. Az ösvényen a kavicsokat hangosan felrúgja, mert nincs is annál szórakoztatóbb, mint hallgatni az idegesítő surrogást meg kopogást. Meg aztán mire való az új csizmácska ha nem arra, hogy kipróbálják?
Egy alacsony mélységi nőnél állnak meg, aki hátát egy fának veti. A kicsi lány menne tovább, de amint észreveszi, hogy megérkeztek, fél lábon perdül meg és néz Ilusera. Meg ugye a pukedli, az elmaradhatatlan. Ezúttal meghajlással köszönti a hölgyet, jó méllyel, amely inkább tornagyakorlatnak illik be.*
- Szia.
*Csík így. Mert hát olyan kicsi, meg lány, meg minden. Hogy Ryz „Úrnőm”-nek szólította mintha elszállt volna a kölyök füle mellett. ~Me az ho' maj'nem hug?~*
- Akkó' az ecséd? *Súgja oda a tőle megszokott bárdolatlansággal. Az öcs az majdnem egy húg, csak fiúban. Bár Iluséről biztos, hogy nem gondolná, hogy fiú.
Szokásához híven teljesen összezavarodott. ~A ó'tárho'? Há' mé kő a kurficolásho' fátyó'~*
- Há' ha muszáj… *Fanyalog, bár a másik kettő nem feltétlen értheti, miért is.*
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2016-04-01 12:51:49
Üzenet elküldve: 2016-04-01 12:51:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Előre megbeszélt találkozó, ilyenben is rég volt már része. Ugyan nem érti húgocskája miért nem kereste fel egyszerűen a kúriában, de Iluset ismerve alapos oka lehetett a helyszínválasztásnak is. Ha más nem annyi, hogy taszítja a nőt a nemesi társasággal járó sokszor kényszeredett apróság.
Akár hogy is, bármi is legyen a célja régi kedves ismerősének Ryz igyekszik a megfelelő időben, a megfelelő módon érkezni. Egyszerű fekete öltözék, semmi cicoma, annyi fegyver, amennyit szükségesnek, de nem hivalkodónak tart, és az elmaradhatatlan inas. Személyi titkár. Mert ez jár egy nemes úrnak!
Eltekint ezúttal attól, hogy Botjoval kézen fogva érkezzen, egyrészt számára, és a kislánynak is kellemetlen a dolog másrészről Il a legnagyobb kritikusa, és momentán nem akar ekkora örömet okozni neki. Ezen elgondolását határozottan tartja, egészen addig, még meg nem pillantja a rá várakozó nő arcát.
Egy nagy sóhajjal nyugtázza a szemet szúró borút. Majd rendületlen mosollyal lép közelebb, és hajol meg teátrálisan a nő előtt.*
-Úrnőm.
*Kiegyenesedve lazít a formalitásokon, és zavarja le gyorsan a bemutatkozós részt.*
-Botjo, a titkárom. Iluse a majdnem húgom. Szóval nekem kell majd az oltárhoz kísérnem, és te viszed a fátylát Botjo.
*Dobja be gyorsan, hanyagul a kislány kedvenc vesszőparipáját a társalgásba, az innen eredő kérdések mindig felvidítják, és igen szórakoztatóak.*
*Előre megbeszélt találkozó, ilyenben is rég volt már része. Ugyan nem érti húgocskája miért nem kereste fel egyszerűen a kúriában, de Iluset ismerve alapos oka lehetett a helyszínválasztásnak is. Ha más nem annyi, hogy taszítja a nőt a nemesi társasággal járó sokszor kényszeredett apróság.
Akár hogy is, bármi is legyen a célja régi kedves ismerősének Ryz igyekszik a megfelelő időben, a megfelelő módon érkezni. Egyszerű fekete öltözék, semmi cicoma, annyi fegyver, amennyit szükségesnek, de nem hivalkodónak tart, és az elmaradhatatlan inas. Személyi titkár. Mert ez jár egy nemes úrnak!
Eltekint ezúttal attól, hogy Botjoval kézen fogva érkezzen, egyrészt számára, és a kislánynak is kellemetlen a dolog másrészről Il a legnagyobb kritikusa, és momentán nem akar ekkora örömet okozni neki. Ezen elgondolását határozottan tartja, egészen addig, még meg nem pillantja a rá várakozó nő arcát.
Egy nagy sóhajjal nyugtázza a szemet szúró borút. Majd rendületlen mosollyal lép közelebb, és hajol meg teátrálisan a nő előtt.*
-Úrnőm.
*Kiegyenesedve lazít a formalitásokon, és zavarja le gyorsan a bemutatkozós részt.*
-Botjo, a titkárom. Iluse a majdnem húgom. Szóval nekem kell majd az oltárhoz kísérnem, és te viszed a fátylát Botjo.
*Dobja be gyorsan, hanyagul a kislány kedvenc vesszőparipáját a társalgásba, az innen eredő kérdések mindig felvidítják, és igen szórakoztatóak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084