//Elinara Ginivrien//
* Az erdőn átvágnak, aztán néhány utca és már itt is vannak. Ord már távolabbról is figyelte a magas tetejű épületet, mely a templom, mint kiderült és ők pedig a templom kertjében vannak.
~ Igen, akkor egyre gondoltunk. ~ Hagyja jóvá végleg a még a tisztáson magának feltett kérdést. Alig néz körül már hallja is a lányt, ki mutatja a helyet, mely megtetszik neki. Egyből odanéz, ahova pillanatok alatt el is ugrált már a tündér. *
- Csodálatos hely. Remek lesz a festéshez, főleg, hogy van is kit. * Mosolyodik el, és kicsit megáll ahol van, hogy megnézze a templomot, innen kívülről, valamint a kert fáit, virágait, növényeit.
Igaz, már minden az ősz színeibe öltözött, az örökzöldeket leszámítva, sőt egyesek már teljesen levetették lombjukat és csak a tavaszt várják, hogy ismét kivirulhassanak, de így is gyönyörű természetesen a hely.
~ Érdekes, hogy ilyen kevesen járkálnak itt, a szépsége ellenére. ~ Legfeljebb egy percet nézelődik most csak, aztán újra a lány felé néz, kiről főként örömet, lelkességet és némi izgalmat fedez fel, de lehet, hogy ő állapítja csak meg rosszul.
~ Akkor lássunk is neki. ~ Mondja magában, és előveszi a gyűjtött színanyagokat, aztán elkezdi összepréselni őket, de szinte mindegyiket kicsit más módszerrel - valamelyikhez rak némi vizet, valamelyikhez nem és ilyesmik. Nemsokára már készen vannak a festékek, ekkor az ecseteket előkészíti, valamint egy fa-táblát amire pedig egy kisebb vászondarabot rak, amire festeni tud.
Aztán, ha a lány is készen áll, akkor elkezdi az egészet. Először egy sötétebb, de nem fekete körvonalat fest, ami még nem túlságosan hasonlít egy fejre, pedig az lesz, de mindennek a kezdete az alapozás... *