*Balastrom mosolyogva nyugtázza, hogy Rather és ő helyet cseréltek. Most már ő áll, míg a szakállas a földön ül, homlokát törölgetve. "Sosem láttam még senkit, aki ennyire küzdött a megpukkadás ellen." Jegyzi le magában hozzászólását. Jobbnak látja, ha nem mondja ki hangosan gondolatait.* Éppen ezért nem megyek a templomba.* Ölti ki nyelvét újra a mágusra, majd mosolyogva Aidara pillant. Nem nehéz felfogni, milyen sokat is jelent a templom a lánynak, ami elég egyértelmű. Aida itt nőtt fel, szóval mondhatni, a templom az otthona. Balastrom egy kicsit összerezzen. Nem biztos benne, hogy mennyi időt bírna egy ilyen helyet otthonának nevezni. A város ezen részében csak ez az apró kert az, ahol mondhatni képes elengedni magát, eltekintve a ténytől, hogy a terület teljesen répa és káposzta mentes. "Káposzta..." Merül fel a kalandorban az otthonára emlékeztető gondolat, ami kissé megmelengeti szívét. Az öröm csak egy pillanatig tart, mivel otthonáról családja jut eszébe, amiről rögtön öregedő édesapja furakszik elméjébe. Balastrom kinyújtóztatja végtagjait, majd újra megszólal.* Lefogadom, hogy a templom lakói is nagyon vigyáznak rád.* Szólal meg felettébb kedves hangon a férfi.* Mellesleg, talán tudnál nekem segíteni egy kérdésben. Pár napja vagyok csak itt, és jelenleg munkát keresek.* Egy kicsit elhallgat, majd megdörzsöli halántékát.* A családomban rám szállt a kenyérkeresés szerepe, viszont eddig nem jártam sok sikerrel pénz keresés terén. Te városbéli vagy... Nem tudod hol találhatnék munkát?* Böki ki végül kérdését kicsit elpirulva, ám még mindig mosolyogva. Reméli a lány tud neki pár tanáccsal szolgálni, bár ha nem is, Balastrom nem keseredik el. Csak összeszed egy kis pénzt valahogy.*