//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A templomkert szépsége és a templom masszív hátsó fala, de még a nem túl rég zajlott ceremónia maradványai sem tűnnek fel neki. Bódultan lépdel a templom melletti ösvényen a fák árnyékában. Aztán valami mégis eljut a tudatához. Illetve valami hiánya. ~ Ó a francba, Tolvaj úr! ~ Gyors léptekkel indul vissza a temető felé, de a kapunk belépni valahogy nincs ínyére. ~ Persze baromság, meg nem normális, de most nem megyek oda vissza. Még fájnak az emlékek, amiket felidézett, pedig baromi mélyre temettem őket. Ha akartam sem tudtam volna rájuk így emlékezni, mielőtt megláttam azt a nyamvadt jelet. Na mindegy. ~ Megáll a kapuban és halkan, majd egyre hangosabban szólítgatni kezdi a macskát:*
-Tolvaj úr, Tolvaj úr, cicc, gyere már ide. * Ordítani nem lenne itt illendő, így más módszerhez folyamodik. Hátizsákjából előveszi a frissen szedett ördögvigyor egy levelét és elkezdi dörzsölgetni. Így elsőre ennyi elég is, hisz mögüle fúj a szél a folyó felé. Nem erős, de Tolvaj úrnak elég lesz. Mikor meghallja az amúgy igen halkan is járni képes macskát kicsörtetni a falevelek közül, gyorsan letép egy kis darabot a levélből és a többit visszateszi a zsákjába. Jó - jó, hogy a macska találta, de neki se tenne jót, ha fölfordulna itt a nagy nyugalomlökettől. Hagyja, hogy a macska megszerezze a kezéből a levéldarabkát, de picit azért elszórakozik vele. Elnézi a küzdelmét, ahogy a karmaival feszegeti az ujjait. Pár karmolást megér, hogy lássa a diadalittas győztes boldogságát. Óvatosan felemeli Tolvaj urat és a kabátja zsebébe rejti. Megkísérti persze a gondolat, hogyne tenné, hogy itt a templom mögött bújjon el gyorsan egy pipatömésnyi füst mögé az emlékek elől, de még túl friss, hogy igazán a tudatalattijára merje bízni a feldolgozását. Meg azért Eeyr templomkertjét se azzal tisztelné meg első látogatása alkalmával, hogy betépve kiröhög minden papot és gyászolót. Mert ugye ez sem lenne kizárt.
Miután a macska megvan, a kijáratokat kezdi felmérni. ~ Szegénynegyed, gazdagnegyed, esetleg maga a templom, mert az azért innen hátulról is tuti, hogy van bejárata. Az eddigi életemből a szegénynegyed is vállalható, de most valahogy jobban vonzz a gazdag. Talán ki tudom szúrni apám családjának palotáját, ha meg nem majd az egyiket kinevezem annak. Mondjuk a kikötőben mindenféle pletyka járja az itteni lázongásról, meg hogy nagy itt a kalamajka. Úgy mondták majdnem olyan veszélyes, mint ott egy átlag hétköznap. ~ Vigyorodik el. ~ Nem baj majd óvatos leszek. ~ Határozott léptekkel indul el a Gazdagnegyed irányába.*
A hozzászólás írója (Lsonjangu Rkusstianbrock) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.17 15:36:05