Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-22 08:46:17
Üzenet elküldve: 2015-08-22 08:46:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aben Mirode//
*Tudja, hogy a lány miért ilyen, legtöbb elf gúnyolja, csúfolja a őt és fajtársait, de be kell bizonyítania, hogy ő nem olyan, mint a többiek, ő barátkozni akar vele.*
-Én nem akarlak kigúnyolni, én csak meg akarok ismerkedni veled. Szeretnék barátkozni veled. Ez olyan nagy kérés? *mondja nyugtató hangon, szeme is szelídebb, nem világít, olyan erősen. Szeme most már halvány zöld.*
- A szemem árulkodik az érzelmeimről. Ha dühös lennék, bántani akarnálak, sokkal zöldebb lenne. Gyere velem a templomkertbe. Ismerkedjünk meg. *mondja halkan a lánynak, hangja méz edés, szelíd, mondhatni csábító.* ~Félelmetes, mit meg nem teszek egy lányért.~
*Lassan elindul a templom kert fele, várja a lányt, hátha csatlakozik. Lassan lépked, meg-megáll, várakozik.*
-Jössz vagy sem? *kérdezi a lánytól, majd lép még egy párat. Mivel a lányt nem látja közeledni, nekidől egy oszlopnak és figyeli a fél -elfet. Ezután az ajtóhoz megy, kinyitja. Halkan nyikordul az ajtó, majd teljesen kinyílik. Sok fény árad be a félhomályba, és meglátja a lányt, aki így, fényben még jobban tetszik. Beárad a templom dohos levegőjébe, a kerti friss, illatos levegő.*
-Gyere. *Suttogja*
A hozzászólás írója (Mirdo Elfurio) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.22 08:48:16
*Tudja, hogy a lány miért ilyen, legtöbb elf gúnyolja, csúfolja a őt és fajtársait, de be kell bizonyítania, hogy ő nem olyan, mint a többiek, ő barátkozni akar vele.*
-Én nem akarlak kigúnyolni, én csak meg akarok ismerkedni veled. Szeretnék barátkozni veled. Ez olyan nagy kérés? *mondja nyugtató hangon, szeme is szelídebb, nem világít, olyan erősen. Szeme most már halvány zöld.*
- A szemem árulkodik az érzelmeimről. Ha dühös lennék, bántani akarnálak, sokkal zöldebb lenne. Gyere velem a templomkertbe. Ismerkedjünk meg. *mondja halkan a lánynak, hangja méz edés, szelíd, mondhatni csábító.* ~Félelmetes, mit meg nem teszek egy lányért.~
*Lassan elindul a templom kert fele, várja a lányt, hátha csatlakozik. Lassan lépked, meg-megáll, várakozik.*
-Jössz vagy sem? *kérdezi a lánytól, majd lép még egy párat. Mivel a lányt nem látja közeledni, nekidől egy oszlopnak és figyeli a fél -elfet. Ezután az ajtóhoz megy, kinyitja. Halkan nyikordul az ajtó, majd teljesen kinyílik. Sok fény árad be a félhomályba, és meglátja a lányt, aki így, fényben még jobban tetszik. Beárad a templom dohos levegőjébe, a kerti friss, illatos levegő.*
-Gyere. *Suttogja*
A hozzászólás írója (Mirdo Elfurio) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.22 08:48:16
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-22 02:06:02
Üzenet elküldve: 2015-08-22 02:06:02
ÚJ
![>Amallie T Leser [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9980_ember_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Morfiusz Rarrkon//
*Az idegesítő kalapos lelépett, még vár egy kicsit és utána a könyveket a helyükre pakolva távozik a könyvtárból. Lassan bandukol fel a lépcsőkön és körülnéz, hogy nem e itt várja a kalandor. Megnyugszik, azért mert nem, de észreveszi a férfit, akivel Myna-Lilly az előbb kinn beszélgetett és magukra hagyta őket. ~már csak ez hiányzott...~
A templomban valamelyest nagyobb biztonságba érzi magát, mint hogy kinn a szabadban öljék meg, így oda lépked hozzá.*
-Azt hittem magunkra hagytál a fekete parókás szöszivel és távoztál... *Mondja unottan és gúnyosan.* Mit akarsz és miért leskelődsz utánam?
*Az idegesítő kalapos lelépett, még vár egy kicsit és utána a könyveket a helyükre pakolva távozik a könyvtárból. Lassan bandukol fel a lépcsőkön és körülnéz, hogy nem e itt várja a kalandor. Megnyugszik, azért mert nem, de észreveszi a férfit, akivel Myna-Lilly az előbb kinn beszélgetett és magukra hagyta őket. ~már csak ez hiányzott...~
A templomban valamelyest nagyobb biztonságba érzi magát, mint hogy kinn a szabadban öljék meg, így oda lépked hozzá.*
-Azt hittem magunkra hagytál a fekete parókás szöszivel és távoztál... *Mondja unottan és gúnyosan.* Mit akarsz és miért leskelődsz utánam?
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-22 00:03:00
Üzenet elküldve: 2015-08-22 00:03:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Amallie T Leser//
*A bokorban gubbasztás általában nem hasznos időtöltés. A kényszer műve, de ezúttal érdekesnek bizonyul, hogy ott lapított. A két testvértől nem tudott meg sokat, de Svir felbukkanásával elég sok érdekes dolgot megtudott. Nem sokkal utána szétváltak, de neki nem kérdés hová kell mennie. Mihelyt szabad az út indul is a templomba, hogy a hallottak alapján bevárja a bögyöst, aki a könyvtárba ment.*
~Most már tudnom kell miért szaglászik az a nő itt és mit akar Riqtől. Ez érdekel leginkább, ha veszélyes nem késlekedhetek, hogy eltakarítsam a Vezér közeléből.~
*Belépve a templomba hunyorog a félhomályba. Keres magának egy nyugodtabb részt, ahol szemmel tarthatja a könyvtárat, ha kijön a nő, akkor biztosan követni fogja, ha még előbb nem beszél vele. Most már meg akarja tudni kiféle és mennyire veszélyes.*
*A bokorban gubbasztás általában nem hasznos időtöltés. A kényszer műve, de ezúttal érdekesnek bizonyul, hogy ott lapított. A két testvértől nem tudott meg sokat, de Svir felbukkanásával elég sok érdekes dolgot megtudott. Nem sokkal utána szétváltak, de neki nem kérdés hová kell mennie. Mihelyt szabad az út indul is a templomba, hogy a hallottak alapján bevárja a bögyöst, aki a könyvtárba ment.*
~Most már tudnom kell miért szaglászik az a nő itt és mit akar Riqtől. Ez érdekel leginkább, ha veszélyes nem késlekedhetek, hogy eltakarítsam a Vezér közeléből.~
*Belépve a templomba hunyorog a félhomályba. Keres magának egy nyugodtabb részt, ahol szemmel tarthatja a könyvtárat, ha kijön a nő, akkor biztosan követni fogja, ha még előbb nem beszél vele. Most már meg akarja tudni kiféle és mennyire veszélyes.*
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-21 22:28:26
Üzenet elküldve: 2015-08-21 22:28:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Rögtön felfigyel a szavai okozta hatásra a másik arcán. Ha az eddigi viselkedése nem is, volt ismerős, ami ezután jött, már sokkal megszokottabb volt számára. Elvégre egy elf áll előtte, miért is lepné meg, ahogy hirtelen elengedi? Hátrál egy lépést és sértetten fúrja a tekintetét a zöld szempárba. ~Mindig ez van...~
– És ha igen? *kérdez vissza, egy pillanatig sem takargatva, hogy mit gondol az elfről. A folytatás pedig csak ront a helyzetén, és az sem segít sokat, mikor rámosolyog.
– Nyugodtan menj csak egyedül. Keress inkább egy elf lányt magadnak, és hagyj engem békén. *Válaszol dühösen az invitálásra. ~Ennyi elég is volt ebből a városból. Azt hiszem jobb lesz, ha visszamegyek a karavánhoz.~ Gondolja haragosan, és ha Mirdo félreáll az útjából, akkor sietve el is tűnik a templom kapujában.*
– És ha igen? *kérdez vissza, egy pillanatig sem takargatva, hogy mit gondol az elfről. A folytatás pedig csak ront a helyzetén, és az sem segít sokat, mikor rámosolyog.
– Nyugodtan menj csak egyedül. Keress inkább egy elf lányt magadnak, és hagyj engem békén. *Válaszol dühösen az invitálásra. ~Ennyi elég is volt ebből a városból. Azt hiszem jobb lesz, ha visszamegyek a karavánhoz.~ Gondolja haragosan, és ha Mirdo félreáll az útjából, akkor sietve el is tűnik a templom kapujában.*
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-21 19:40:51
Üzenet elküldve: 2015-08-21 19:40:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az a két szó hallatára, hogy "nem elf", megijed, lerakja a lányt, de helyet nem hagy neki, hogy távozzon. A félelem átjárja egész lényét. Ha először emberre tippel, nem nagyot hibázik, de még az elfnél sem. A lány egyszerre mindkettő, elf is, ember is. Szeme zöldebb lett a dühtől, ez a lány egy fattyú.*
-Szóval félvér vagy? Félig elf, félig ember? *kérdezi csalódottan, pedig tudja a válasz, de a lány szájából akarta hallani, nagyon fáj ez neki. A tudat, hogy egy saját fajából egy lányt talált, eltompítja az elméjét.*
-Bocsáss meg, hogy, így rád támadok, csak már elég rég láttam elf lányt, és nem szeretném egy emberrel összeszúrni a levet. *Mondja szomorúan, de hamar elkergeti a gondolatot, hogy megölje. A lány nem tehet arról, hogy fattyú, arról a szülei tehetnek. Ad neki egy második esélyt. Egyébként gyönyörű, lehet, hogy csak annak tűnik a félhomályban.*
-Kijössz velem egy kicsit a friss levegőre? *Kérdezi szépen, majd rámosolyog, de nem tudja, hogy a lány mit láthat ilyen rossz fény viszonyban.*
-Kijönnél velem a templomkertbe?
-Szóval félvér vagy? Félig elf, félig ember? *kérdezi csalódottan, pedig tudja a válasz, de a lány szájából akarta hallani, nagyon fáj ez neki. A tudat, hogy egy saját fajából egy lányt talált, eltompítja az elméjét.*
-Bocsáss meg, hogy, így rád támadok, csak már elég rég láttam elf lányt, és nem szeretném egy emberrel összeszúrni a levet. *Mondja szomorúan, de hamar elkergeti a gondolatot, hogy megölje. A lány nem tehet arról, hogy fattyú, arról a szülei tehetnek. Ad neki egy második esélyt. Egyébként gyönyörű, lehet, hogy csak annak tűnik a félhomályban.*
-Kijössz velem egy kicsit a friss levegőre? *Kérdezi szépen, majd rámosolyog, de nem tudja, hogy a lány mit láthat ilyen rossz fény viszonyban.*
-Kijönnél velem a templomkertbe?
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-21 18:02:38
Üzenet elküldve: 2015-08-21 18:02:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kicsit ijesztőnek tűnik számára az ütem, ahogy a férfi közeledik felé, de nem próbál meg kitérni az útjából. Meghökkenve kerekednek el a szemei, és résnyire nyitott ajkakkal várja a pillanatot, mikor végre engedik szóhoz jutni. Azonban mielőtt ez a pillanat elérkezhetne a támadója már fel is kapja, és magához öleli. A férfi heves reakciójától megszeppenve elsőre nem is tudja mit tegyen. Csak hangtalanul hápog a karjai közt, és mikor már megtalálja a hangját, még akkor sem tud mit kezdeni a helyzettel.*
– Én-Én... *kezdi hebegve, miközben kezeivel próbálja eltolni magától a különös elfet.* Én nem vagyok elf. *Rakja össze kis küzdelem árán az első érthető mondatát. Nyilvánvalóan nem sikerült elég jól elrejtenie a füleit, de egyelőre akkor sem talált magyarázatot erre a szokatlan viselkedésre.*
– Én-Én... *kezdi hebegve, miközben kezeivel próbálja eltolni magától a különös elfet.* Én nem vagyok elf. *Rakja össze kis küzdelem árán az első érthető mondatát. Nyilvánvalóan nem sikerült elég jól elrejtenie a füleit, de egyelőre akkor sem talált magyarázatot erre a szokatlan viselkedésre.*
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-21 17:24:28
Üzenet elküldve: 2015-08-21 17:24:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Rohamosan közelít a lányhoz, majd egy pillanatra megáll, de szegény lánynak, esélye se sincs menekülni, rajta tartja a szemét. Szeme smaragdzölden világít a homályban.* ~Egy ember, azaz egy nő.~ Gondolja, de meglátja a hosszú, hegyes fülét kivillanni a barnás haja mögül. Nem biztos benne, hogy barna, de ilyen kevés fényben, nem lát tökéletesen.* ~Egy elf. Végre találtam egy elfet!~ *Ujjong magában, tiszta szívéből örül.
- Te gyönyörűség, te elfek királynője. Nyugodj meg, nem bántalak, én fajtársad vagyok. Fogjunk össze, ne legyünk magányosak. *suttogja, majd egyre közelebb meg hozzá, míg egy kar hússzára van a lánytól. Majd felkapja, és megöleli.*
-Hogy hívnak, te szépség? *kérdezi szelíden a lánytól, óvatosan, gyengéden fogja, de nem tudott volna elmenni.* -Én Mirdo Elfurio, barátoknak Mir, te is szólíthatsz így. *mondja a lánynak mézes-mázason.*
A hozzászólás írója (Mirdo Elfurio) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.21 17:29:31
- Te gyönyörűség, te elfek királynője. Nyugodj meg, nem bántalak, én fajtársad vagyok. Fogjunk össze, ne legyünk magányosak. *suttogja, majd egyre közelebb meg hozzá, míg egy kar hússzára van a lánytól. Majd felkapja, és megöleli.*
-Hogy hívnak, te szépség? *kérdezi szelíden a lánytól, óvatosan, gyengéden fogja, de nem tudott volna elmenni.* -Én Mirdo Elfurio, barátoknak Mir, te is szólíthatsz így. *mondja a lánynak mézes-mázason.*
A hozzászólás írója (Mirdo Elfurio) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.21 17:29:31
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-21 17:10:16
Üzenet elküldve: 2015-08-21 17:10:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Mirode először járt ebben a városban, de már nem egy különös dolgot megtapasztalt rövid ittléte alatt. Nem hasonlított más helyre ahol korábban járt. Talán nem is csoda, hogy többet akart látni belőle a piactérnél. Így amint minden teendőjével végzett, hosszú, fehér tunikát öltött magára, melyet a derekánál ezüstös szalaggal kötött meg, amin az erszénye, és a díszes tőr foglalt helyet. A ruha hosszú ujjai alatt, egy-egy ezüst karkötő ékesítette csuklóját, nyakában pedig az elmaradhatatlan kígyófejes függő nyújtott védelmet, a hamis szavak használói ellen. Így felvértezve könnyed léptekkel indult el az első épület felé, amit közelebbről is meg akart csodálni. A templom roppant méretei mellett Mirode semminek érezte magát. Belépve csak ámult a hihetetlen belmagasság láttán. Félelemmel vegyes áhítat járta át minden porcikáját. Hallotta már, hogy miket mondanak erről a helyről, de igazán sosem hitte el. Mostanáig. Magányos révületéből azonban az ajtó nyikordulása riasztja fel. Összerezzenve pillant a belépő alak irányába. Először nem figyelt rá túlzottan, de lassanként egyre többször tévedt rá a tekintete. Először ő maga sem tudta pontosan mi okból, de hamar rájött. ~Egy elf?~ Végigsimított a haján, hogy biztosan takarja az ő örökségét, de többször is nyugtalanul pillantott az elfre. Nem egy rossz tapasztalata volt már velük. A férfi azonban elkapta a pillantását, és határozottan közelített a lányhoz, így Mirode sem próbált már másfelé nézni. Inkább csak kérdő pillantással várta a jövevény szavait.*
A hozzászólás írója (Aben Mirode) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.21 17:10:37
A hozzászólás írója (Aben Mirode) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.21 17:10:37
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-21 16:24:54
Üzenet elküldve: 2015-08-21 16:24:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Mirdo lassan sétál a templomkertben, majd kinyitja a nagy, nehéz ajtót, majd halkan nyikordulva ki is nyílik, belép a templom. Most érkezett, nem olyan rég, Artheniorban, eddig nem járt itt, most fedezi fel a várost. Elámul a templom szépségén, a gyertya fényben alig látni, nagyon titokzatos a homály. Végig sétál az oszlopok körül, majd sorban megsimogatja őket. Megcsodálja, hogy ezek a régi fák, milyen erősen tartják a hatalmas templomot. Sok gyönyörű templomot lát, amikor urával utazik, de ez a legszebb.* ~gyönyörű ez a hely, remélem, hogy az uram itt akar letelepedni~ * Majd megint körbenéz, de rájön, hogy mindhiába, a homálytól úgyse lát semmit. Végig sétál a templomban, majd megpillantja annak ékét, egy furcsa oltárt. Az oltár sok színben pompázik, leginkább zöld színben.* ~Mint a szemem.~ *Gondolja Elfurio, majd elmegy a templom egyik sarkába, ahol egy hölgy van. Olyan gondolata támad, hogy a hölgy egész végig figyelte.*
A hozzászólás írója (Mirdo Elfurio) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.21 16:26:11
A hozzászólás írója (Mirdo Elfurio) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.21 16:26:11
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-20 22:13:13
Üzenet elküldve: 2015-08-20 22:13:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Rég járt már a Templomban, nagyon rég, azóta annyi minden történt vele, hogy egy este alatt el sem lehetne mesélni. Azóta sokra vitte, az útporos vándorból pedigrés kalandor vált, szinte csak a kalap az, ami maradt. De az maradni is fog, amíg Svir él. Vagy amíg nem gondol egyet és vált át inkább csuklyára, sisakra, parókára, esetleg virágkoszorúra. De egyelőre egyik verzió sem csábítja, nem kell félteni a kalapot. A helyiség falait, ablakait, berendezési tárgyat és az itt tartózkodókat viszont igenis félteni kell attól, hogy Svir jól megbámulja őket. Mert bizony ahogy jön, úgy jól meg is néz magának mindent. Csak a szokásos, de az őt még nem ismerő keveseknek ez is szokatlan lehet. Sajnos a keresett személyt nem leli, viszont kimenni sem látták, így nincs más hátra, mint előre. A könyvtár felé megy tovább.*
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-06 19:33:49
Üzenet elküldve: 2015-08-06 19:33:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Belép a templomba, gondolja, hogy csak egy két futó pillantást vet a szobrokra és már megy is. Odamegy pár szoborhoz megnézi őket, pillantását veti rájuk. Egy szemvillanásnyi időt még feláldoz a templom többi részének szemrevételezéséhez. Viszont már nagyon mehetnéke van, azonban a gyenge emlékezőtehetsége miatt tovább kell maradnia, mivel szereti az összes helyet ismerni, ha új helyen van. Biztonságérzettel tölti el. Már indul is kifelé, az erdőszéli tisztás elé. * ~ Szép ez a templom, talán majd egyszer tényleg fogok tanulni mágiát. De még fejlesztenem kell a szellemi képességeim, de addig még van idő, jó sok idő. ~ * Kilép az ajtón. *
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-05 21:34:56
Üzenet elküldve: 2015-08-05 21:34:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Eredet//
* Egyáltalában nem tetszik neki a végkifejlet. Abban már teljesen biztos, hogy ezentúl megtartja a két méter távolságot a hímtől ha egyáltalában még szóba áll vele. A karja sehogyan sem akar elszabadulni a lába alól, még a tőr hatására sem pedig az szinte markolatig beleszaladt a hím combjába. Úgy tűnik végül csak Cralannak sikerül kimentenie szorult helyzetéből ami egy több hónapra visszanyúló versengést zár le ezzel a félvér javára.
Amint szabadulni érzi karját húzza is maga elé, hogy úgy nézze meg mi a helyzet. Tudja mozgatni vagy sem, eltört vagy csak egyszerű zúzódásokat szerzett.
Felpillant a segítségére siető nőre is de semmi különlegeset nem lát már rajta. A fejét is megrázza rosszallóan. ~Jól beverhettem a fejem emiatt az átkozott miatt!~ morfondírozik magában miközben már azon gondolkodik, hogy jobb ha csak olyanokkal veszi körbe magát akikben megbízhat.
Épp felkelni szándékozik a földről Drann segítségét elfogadva, amikor valami furcsa súlyt érez magán ami lefele húzza. Eddig sem állt, így ez most őt zavarja talán meg a legkevésbé. ~Mi jöhet még?~ néz körbe keresve a varázslat forrását. Észre is veszi a mestert aki két tenyerét a földre tapasztja. Mire minden megoldódni látszik egyre kuszább lesz az egész.*
- Mindenért csak ő a hibás! *morogja halkan, de esze ágában nincs ellenkezni vagy magyarázkodni a templom mágusainak. A varázslat megszűntével feláll és lehajtott fejjel lépked az ajtó felé majd az egyikük szavaira mégis halkan de érthetően szól.*
- Elnézésüket kérem a történtek miatt. * majd kilép a Templom ajtaján, hogy a Templomkertben jó pár lépéssel távolabb állapodjon csak meg.*
* Egyáltalában nem tetszik neki a végkifejlet. Abban már teljesen biztos, hogy ezentúl megtartja a két méter távolságot a hímtől ha egyáltalában még szóba áll vele. A karja sehogyan sem akar elszabadulni a lába alól, még a tőr hatására sem pedig az szinte markolatig beleszaladt a hím combjába. Úgy tűnik végül csak Cralannak sikerül kimentenie szorult helyzetéből ami egy több hónapra visszanyúló versengést zár le ezzel a félvér javára.
Amint szabadulni érzi karját húzza is maga elé, hogy úgy nézze meg mi a helyzet. Tudja mozgatni vagy sem, eltört vagy csak egyszerű zúzódásokat szerzett.
Felpillant a segítségére siető nőre is de semmi különlegeset nem lát már rajta. A fejét is megrázza rosszallóan. ~Jól beverhettem a fejem emiatt az átkozott miatt!~ morfondírozik magában miközben már azon gondolkodik, hogy jobb ha csak olyanokkal veszi körbe magát akikben megbízhat.
Épp felkelni szándékozik a földről Drann segítségét elfogadva, amikor valami furcsa súlyt érez magán ami lefele húzza. Eddig sem állt, így ez most őt zavarja talán meg a legkevésbé. ~Mi jöhet még?~ néz körbe keresve a varázslat forrását. Észre is veszi a mestert aki két tenyerét a földre tapasztja. Mire minden megoldódni látszik egyre kuszább lesz az egész.*
- Mindenért csak ő a hibás! *morogja halkan, de esze ágában nincs ellenkezni vagy magyarázkodni a templom mágusainak. A varázslat megszűntével feláll és lehajtott fejjel lépked az ajtó felé majd az egyikük szavaira mégis halkan de érthetően szól.*
- Elnézésüket kérem a történtek miatt. * majd kilép a Templom ajtaján, hogy a Templomkertben jó pár lépéssel távolabb állapodjon csak meg.*
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-05 11:26:57
Üzenet elküldve: 2015-08-05 11:26:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Eredet//
*Az ezt következő néhány perc nagyon gyorsan zajlik. Drann mellett Cralan mozdul, ugyanúgy megindulva a Temlom hátsó fala felé. Vele együtt tűnik fel Drannak a nő is. Éjfekete hajú, hófehér bőrű embernő, az a fajta, akiről messzire látszik, hogy a férfiakból él. Drannra taszítólag hat, és csak az érthetetlen kérdőjelek száma növekszik az elméjében: mit akar, mért igyekszik ez a nő is futva (velük együtt) Moonhoz és a merénylőhöz, akik a Templomfal mellett tusakodnak, otthagyva a társnőjét. Az a kezét tördelve figyeli a történteket. Túlságosan szembetűnő és nem lehet nem észrevennie, hogy ő is ugyanoda tart, ahova ők. Előttük ér oda, és Drann szeme láttára ragadja meg Shelquatint a karjánál fogva. Aztán... bár csak a gyertyák halvány fényében látja Drann, de látja! mi is történik: a nő szemei világítani kezdenek, mint egy ragadozóé, hátborzongató a látvány, a kézfejéből, a kézfejéből! pedig ujjhossznyi, tűhegyes karmok nőnek ki, épphogy megállva a sötételf bőre előtt.*
- Engedd el! *sziszegi a nő, a ragadozószemek villognak, Drann szinte látja a gondolatokat száguldani a sötételf fejében, de megdermed, nem mozdul, úgy jelzi ennek a... ~ mi a fene ez?? ~ nyög fel az elf önkéntelenül
úgy jelzi, hogy rendben, engedelmeskedik. Hát, ő se tenne másként a helyében. Moon a földön hever, a torkát tapogatja, a lábán Shelquatin csizmája. Cralan lódít a sötételfen még dühödten egy nagyot, kíméletlenül megcsavarva a karját, csak ekkor szabadul a hószínhajú végre, de az apró tőr, amit útjára indít, még épp eléri a célját, Shelquatin lábát.
Drann lenyúl, felkapja-segíti őt a földről, de aztán akaratán kívül visszazuhan vele együtt. ~ Mi a?? ~
De nemcsak ők, mindenki a földön, mintha csak oda lennének szegezve. A sötételf becsukja a szemét, elege lehet, vérzik, a karmos szörnyeteg a fejét forgatja dühösen, de nem kell sokáig találgatniuk.
Egy sötéthajú, idősebb mágus hangja dörren, nyilvánvaló, hogy az ő akarata szögez a földhöz mindenkit a közelben. Egy másik, fiatalabb pedig kiparancsolja őket a Templomból, hangosan felszólítva mindegyikőjüket, Moont is beleértve, a távozásra.
Ahogy a mágia végre enged, Drann kezét nyújtja újra a nőnek. A maga részéről szó nélkül megindul vele kifelé, hacsak nem tesz még valamit, a testőrrel együtt. Addigra már jópár csuhás levegőmágus odagyűlik köréjük, hát, nem túl szívélyesen nézve rájuk, bár a Dwirinthalen-úrnőtől azért elnézést kérnek. Ám vele sem tesznek kivételt.
Az éjfekete hajú nőre rá sem ismerni. Fejét lehajtva, egyetlen szó nélkül engedelmeskedik a köréjük gyűlő papoknak. ~ Jól látta amit az előbb látott??! Lehet, hogy csak a félhomály és a helyzet szülte indulatok ragadták el a képzeletét?? ~
Egészen elbizonytalanodik.*
*Az ezt következő néhány perc nagyon gyorsan zajlik. Drann mellett Cralan mozdul, ugyanúgy megindulva a Temlom hátsó fala felé. Vele együtt tűnik fel Drannak a nő is. Éjfekete hajú, hófehér bőrű embernő, az a fajta, akiről messzire látszik, hogy a férfiakból él. Drannra taszítólag hat, és csak az érthetetlen kérdőjelek száma növekszik az elméjében: mit akar, mért igyekszik ez a nő is futva (velük együtt) Moonhoz és a merénylőhöz, akik a Templomfal mellett tusakodnak, otthagyva a társnőjét. Az a kezét tördelve figyeli a történteket. Túlságosan szembetűnő és nem lehet nem észrevennie, hogy ő is ugyanoda tart, ahova ők. Előttük ér oda, és Drann szeme láttára ragadja meg Shelquatint a karjánál fogva. Aztán... bár csak a gyertyák halvány fényében látja Drann, de látja! mi is történik: a nő szemei világítani kezdenek, mint egy ragadozóé, hátborzongató a látvány, a kézfejéből, a kézfejéből! pedig ujjhossznyi, tűhegyes karmok nőnek ki, épphogy megállva a sötételf bőre előtt.*
- Engedd el! *sziszegi a nő, a ragadozószemek villognak, Drann szinte látja a gondolatokat száguldani a sötételf fejében, de megdermed, nem mozdul, úgy jelzi ennek a... ~ mi a fene ez?? ~ nyög fel az elf önkéntelenül
úgy jelzi, hogy rendben, engedelmeskedik. Hát, ő se tenne másként a helyében. Moon a földön hever, a torkát tapogatja, a lábán Shelquatin csizmája. Cralan lódít a sötételfen még dühödten egy nagyot, kíméletlenül megcsavarva a karját, csak ekkor szabadul a hószínhajú végre, de az apró tőr, amit útjára indít, még épp eléri a célját, Shelquatin lábát.
Drann lenyúl, felkapja-segíti őt a földről, de aztán akaratán kívül visszazuhan vele együtt. ~ Mi a?? ~
De nemcsak ők, mindenki a földön, mintha csak oda lennének szegezve. A sötételf becsukja a szemét, elege lehet, vérzik, a karmos szörnyeteg a fejét forgatja dühösen, de nem kell sokáig találgatniuk.
Egy sötéthajú, idősebb mágus hangja dörren, nyilvánvaló, hogy az ő akarata szögez a földhöz mindenkit a közelben. Egy másik, fiatalabb pedig kiparancsolja őket a Templomból, hangosan felszólítva mindegyikőjüket, Moont is beleértve, a távozásra.
Ahogy a mágia végre enged, Drann kezét nyújtja újra a nőnek. A maga részéről szó nélkül megindul vele kifelé, hacsak nem tesz még valamit, a testőrrel együtt. Addigra már jópár csuhás levegőmágus odagyűlik köréjük, hát, nem túl szívélyesen nézve rájuk, bár a Dwirinthalen-úrnőtől azért elnézést kérnek. Ám vele sem tesznek kivételt.
Az éjfekete hajú nőre rá sem ismerni. Fejét lehajtva, egyetlen szó nélkül engedelmeskedik a köréjük gyűlő papoknak. ~ Jól látta amit az előbb látott??! Lehet, hogy csak a félhomály és a helyzet szülte indulatok ragadták el a képzeletét?? ~
Egészen elbizonytalanodik.*
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-05 00:23:45
Üzenet elküldve: 2015-08-05 00:23:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Kellemes séta //
*Eran még nem gyakorolta a mágia semmilyen formáját sem, s nem is érzi szükségét. Persze mint tudós, érdekli a mágia, s valamikor a jövőben szeretne is vele foglalkozni, hogy legalább az alapjait ismerje. De egyelőre lefoglalja őt a tényleges kutatása. Viszont ez nem akadályozza meg abban, hogy bemenjen a templomba. Érdekli az építészet, s az épület struktúrája. Odabent úgy viselkedik, mint egy turista, érdeklődve forgolódik, hogy semmi se kerülje el a figyelmét. Szemügyre veszi az oszlopokat és szobrokat. Bánja, hogy nem olvasott előre a levegő mágia történelmének, hiszen most szívesen felidézné, hogy melyik szobor kit ábrázol. Különösnek tartja a sötét alkalmazását, próbál rájönni a funkciójára. De mivel nem itt tervezte eltölteni a napot, nem áll meg egyszer sem túl hosszú időre.*
*Eran még nem gyakorolta a mágia semmilyen formáját sem, s nem is érzi szükségét. Persze mint tudós, érdekli a mágia, s valamikor a jövőben szeretne is vele foglalkozni, hogy legalább az alapjait ismerje. De egyelőre lefoglalja őt a tényleges kutatása. Viszont ez nem akadályozza meg abban, hogy bemenjen a templomba. Érdekli az építészet, s az épület struktúrája. Odabent úgy viselkedik, mint egy turista, érdeklődve forgolódik, hogy semmi se kerülje el a figyelmét. Szemügyre veszi az oszlopokat és szobrokat. Bánja, hogy nem olvasott előre a levegő mágia történelmének, hiszen most szívesen felidézné, hogy melyik szobor kit ábrázol. Különösnek tartja a sötét alkalmazását, próbál rájönni a funkciójára. De mivel nem itt tervezte eltölteni a napot, nem áll meg egyszer sem túl hosszú időre.*
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-03 17:06:56
Üzenet elküldve: 2015-08-03 17:06:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Szemhélyai alatt pörögnek az események. Lélekben utazik, keresi magában a semmit, a levegőt, a mindent átfogó és betöltő űrt. A semminek a fuvallatait, az éltető elemet, ami nem is létezik a hétköznapokban, ami születéstől kezdve annyira ösztönös, hogy tudomást sem veszünk róla szinte, án e nélkül a belélegezhető anyag nélkül mi sem lennénk. Koncentrál, a valóságban csupám imádkozik, még sem veszi a fáradtságot, hogy esetleg mást mutasson kifelé, máshogy viseltessen a templom iránt. Nem lóg ki a tömegből, nem kelt feltűnést, pont, hogy olyan erőben legyen, hogy hatalmát itt felhízlalva sikerrel vegye az elé gördülő akadályokat- a mágia segítségével. Nem gyógyításra kell ez neki, nem a hajósokat akarja segíteni egy-egy vihar csitításával, a nagybetűs hatalmat akarja, magának, és ha ezt csöndben elérné, ha meghallgatnák a fohászait, és nem vennének róla addig sem tudomást, úgy a legjobb neki.*
A hozzászólás írója (Ruu Charresto) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 17:07:24
A hozzászólás írója (Ruu Charresto) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 17:07:24
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-03 16:02:03
Üzenet elküldve: 2015-08-03 16:02:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet - Nyílt //
~ Mi a... ~ * Morogja magában és az érkezőket nézi.
~ Ez nem normális. Mit akarnak ennyien?! ~ No igen. Természeténél fogva ez a dulakodás már akkor is nyomasztó lenne, ha nem éppen egy ilyen fontos dolgot akarnának megtárgyalni, hanem egy átlagos hétköznapi csevegés folyna. Először Moon érkezett csak hozzájuk, aki látszólag segíteni akart, és talán segített is, de akiket magával vonzott, azok csak légyzümmögésnek tűnnek Norgen fejében. Hatalmas legyeknek.
Kezeit mellkasai előtt összekulcsolja és ujjait kezdi tördelni. Habár kívülről még a legjobb emberismerők is egy ujjtördelő lányt láthatnak, esetleg a legis-legjobbak azt, hogy valamitől ideges is, de belülről majd' szétrobban a méregtől. Mikor már elterezi, hogy kirohan innen és nem fogja tovább érdekleni a templom, a könyv, a másik eredar, se semmi, akkor érdekes bizsergést érez magában. Először azt hiszi, most fog "átalakulni", hogy minden jelenlévőt széttépjen, aztán észreveszi, hogy mikor lábát mozdítani akarja, az nem mozdul. Sőt, hogy egészen pontosak legyünk, megmozdul ugyan, de helyet nem változtat. Végül valamiféle mágikus erő hatására földre huppan és emberek közelednek hozzájuk.
~ Itt a vég! Felfedeztek! Megölnek! ~ Rimánkodik magában és lassan úrrá lesz rajta a kétségbeesés. Nem érzi a testét, nem tudja mozgatni a tagjait, gondolkodni is alig képes. Mintha a túlvilágról szólnának, úgy hallja csak a hangokat, származzanak bárhonnan is. Aztán nagyot lélegez és koncentrálni próbál. Meglát még néhány csuhást, akik feléjük közelítenek. Mivel bal füle a földhöz van ragasztva, így kellemetlenül visszhangzik azoknak a lépése egész fejében.
~ A roha... ~ Aztán a szorítás enyhül, most fogja csak fel igazán, hogy mi történt. Ilyenkor érzi az ember (vagy esetünkben az eredar), hogy milyen törékeny és sebezhető ez a test, melyben kínlódik és milyen tehetetlen volt az utóbbi pár percben. Gyorsan szétnéz a brigádon, majd a könyvet háta mögé kapja, amennyiben senki nem veszi ezt észre (vagy legalábbis az "őrök" nem, akkor kihátrál a könyvvel háta mögött. Amennyiben az egyik "őr" észreveszi, vagy akárki más és szól nekik, vagy megpróbálja megállítani, akkor futva indul el a templomkert felé, ahonnan a temető felé fog menni. Ám ez még sok mindentől függ. *
~ Mi a... ~ * Morogja magában és az érkezőket nézi.
~ Ez nem normális. Mit akarnak ennyien?! ~ No igen. Természeténél fogva ez a dulakodás már akkor is nyomasztó lenne, ha nem éppen egy ilyen fontos dolgot akarnának megtárgyalni, hanem egy átlagos hétköznapi csevegés folyna. Először Moon érkezett csak hozzájuk, aki látszólag segíteni akart, és talán segített is, de akiket magával vonzott, azok csak légyzümmögésnek tűnnek Norgen fejében. Hatalmas legyeknek.
Kezeit mellkasai előtt összekulcsolja és ujjait kezdi tördelni. Habár kívülről még a legjobb emberismerők is egy ujjtördelő lányt láthatnak, esetleg a legis-legjobbak azt, hogy valamitől ideges is, de belülről majd' szétrobban a méregtől. Mikor már elterezi, hogy kirohan innen és nem fogja tovább érdekleni a templom, a könyv, a másik eredar, se semmi, akkor érdekes bizsergést érez magában. Először azt hiszi, most fog "átalakulni", hogy minden jelenlévőt széttépjen, aztán észreveszi, hogy mikor lábát mozdítani akarja, az nem mozdul. Sőt, hogy egészen pontosak legyünk, megmozdul ugyan, de helyet nem változtat. Végül valamiféle mágikus erő hatására földre huppan és emberek közelednek hozzájuk.
~ Itt a vég! Felfedeztek! Megölnek! ~ Rimánkodik magában és lassan úrrá lesz rajta a kétségbeesés. Nem érzi a testét, nem tudja mozgatni a tagjait, gondolkodni is alig képes. Mintha a túlvilágról szólnának, úgy hallja csak a hangokat, származzanak bárhonnan is. Aztán nagyot lélegez és koncentrálni próbál. Meglát még néhány csuhást, akik feléjük közelítenek. Mivel bal füle a földhöz van ragasztva, így kellemetlenül visszhangzik azoknak a lépése egész fejében.
~ A roha... ~ Aztán a szorítás enyhül, most fogja csak fel igazán, hogy mi történt. Ilyenkor érzi az ember (vagy esetünkben az eredar), hogy milyen törékeny és sebezhető ez a test, melyben kínlódik és milyen tehetetlen volt az utóbbi pár percben. Gyorsan szétnéz a brigádon, majd a könyvet háta mögé kapja, amennyiben senki nem veszi ezt észre (vagy legalábbis az "őrök" nem, akkor kihátrál a könyvvel háta mögött. Amennyiben az egyik "őr" észreveszi, vagy akárki más és szól nekik, vagy megpróbálja megállítani, akkor futva indul el a templomkert felé, ahonnan a temető felé fog menni. Ám ez még sok mindentől függ. *
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-03 14:17:49
Üzenet elküldve: 2015-08-03 14:17:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Magas, szikár alak lép be a levegő templomának fakapuján. Nagy karimás kalapját belépéskor leveszi, ráncos arcából tenyerével kisimítja az izzadtságot és sorra végigveszi a levegő nagy neveit. Körbe jár, bal kezében könyvét cipeli. Felírt magának pár dolgot, és folytatni is foglya, amint toll-tinta a keze ügyébe kerül. Egyelőre letelepszik egy fapadra, kinyújtóztatja hosszú, vászonnadrágba bújtatott bocskoros lábait, és a levegő nagyjai felé tiszteletet hintve imába kezd, és próbálja megtalálni magában magát, a levegőt, hogy idővel varázslattá formázhassa.*
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-03 13:57:24
Üzenet elküldve: 2015-08-03 13:57:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// Eredet - Mindenki //
* Moon próbálkozása a könyvvel végül sikerrel jár. Amikor apró lángot tart a lap alá s a két leány odatartja szép fokozatosan melegszik a pergamen. Ahogy az asztalra teszik fokozatosan kezd kirajzolódni az elrejtett iromány, mi valójában nem is iromány. Egy kép áll össze, szigetekről, tengerekről, s az egyik szigeten egy apró kis jelkép látszik. Egy háromszög ami egy fél körben ül. Térkép volna? Meglehet de kevés az idő, hogy szemügyre vegyék mert az események más fordulatot vesznek... *
* A kis műsor bármily titokban is akarna maradni azért lássuk be, ez egy igen nyílt terület s a félhomály jó barát de egy fellángoló kézfej azért magára vonhatja azok figyelmét kit egyesek kevésbé akarnak.
Ennek hatása nem is marad el:
A nagy dulakodás közben egyszer csak arra lesz mindenki figyelmes, hogy valami idegen erő a földre húzza karjait, mintha csak megannyi súly nehezedne rájuk.
Varázslat:
Földre kényszerítés
"A varázsló a földre helyezi mindkét tenyerét, melynek hatására húsz lépés környezetében mindenki vállára, karjára és lábára láthatatlan, igen nehéz súlyok akaszkodnak, lehúzva őket a földre, gyakorlatilag mozgásképtelenné téve. Ha a varázsló bármelyik kezét fölemeli a földről, a hatás megszűnik, egyébként maradandó. Kárt önmagában nem okoz az áldozatokban. "
A díszes társulat, élükön a viaskodókkal, hirtelen kapják az élményt s alak is társul az eseményhez.
Egy középkorú férfi ember férfi. Sötét, fekete haja van és szolidra hagyott borostája. Mindkét tenyerét a földön tartva néz fel a kis csoportra. *
- Elég legyen.
* Dörren hangja s mellette egy ifjabb úgy 20as éveit taposó másik állapodik meg. *
- Ez a viselkedés nem e helyre való!
- Azonnal távozzanak!
* Jelenti ki s bizony a barátunk nem mozdul, két kezét továbbra is odalenn tartja. Csupán mikor néhány újabb csuhás érkezik engedi fel azokat így megszüntetve a varázst de ez ne vigasztalja a díszes kis társulatot mert a többi csuhás bizony kitessékeli őket a Templom falain kívülre. Az ellenkezés nem volna bölcs dolog erre még a legbolondabb is rájöhet ebben a helyzetben. *
- Elnézést Asszonyom!
* Hajt fejet a mágus miután Moon-t is felsegítették (lévén a sötételf nő is kapott a mágia hatásából csak úgy mint mindenki aki a területen belül volt. ) *
- Sajnálatos módon távozniuk kell.
* Hajol meg enyhén a nő felé hiszen felismeri a város nemesi családjából származó nőt. S igyekszik a lehető legmélyebb tiszteletet adni neki, de ez esetben valóban nem tehet mást. Nem tűrhetik a dulakodást, harcot a templom területén. Ezt bizonyára a mágusnő is tudja s ezért nem is traktálja vele csupán elnézést kérőn tekint rá. *
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 14:06:26
* Moon próbálkozása a könyvvel végül sikerrel jár. Amikor apró lángot tart a lap alá s a két leány odatartja szép fokozatosan melegszik a pergamen. Ahogy az asztalra teszik fokozatosan kezd kirajzolódni az elrejtett iromány, mi valójában nem is iromány. Egy kép áll össze, szigetekről, tengerekről, s az egyik szigeten egy apró kis jelkép látszik. Egy háromszög ami egy fél körben ül. Térkép volna? Meglehet de kevés az idő, hogy szemügyre vegyék mert az események más fordulatot vesznek... *
* A kis műsor bármily titokban is akarna maradni azért lássuk be, ez egy igen nyílt terület s a félhomály jó barát de egy fellángoló kézfej azért magára vonhatja azok figyelmét kit egyesek kevésbé akarnak.
Ennek hatása nem is marad el:
A nagy dulakodás közben egyszer csak arra lesz mindenki figyelmes, hogy valami idegen erő a földre húzza karjait, mintha csak megannyi súly nehezedne rájuk.
Varázslat:
Földre kényszerítés
"A varázsló a földre helyezi mindkét tenyerét, melynek hatására húsz lépés környezetében mindenki vállára, karjára és lábára láthatatlan, igen nehéz súlyok akaszkodnak, lehúzva őket a földre, gyakorlatilag mozgásképtelenné téve. Ha a varázsló bármelyik kezét fölemeli a földről, a hatás megszűnik, egyébként maradandó. Kárt önmagában nem okoz az áldozatokban. "
A díszes társulat, élükön a viaskodókkal, hirtelen kapják az élményt s alak is társul az eseményhez.
Egy középkorú férfi ember férfi. Sötét, fekete haja van és szolidra hagyott borostája. Mindkét tenyerét a földön tartva néz fel a kis csoportra. *
- Elég legyen.
* Dörren hangja s mellette egy ifjabb úgy 20as éveit taposó másik állapodik meg. *
- Ez a viselkedés nem e helyre való!
- Azonnal távozzanak!
* Jelenti ki s bizony a barátunk nem mozdul, két kezét továbbra is odalenn tartja. Csupán mikor néhány újabb csuhás érkezik engedi fel azokat így megszüntetve a varázst de ez ne vigasztalja a díszes kis társulatot mert a többi csuhás bizony kitessékeli őket a Templom falain kívülre. Az ellenkezés nem volna bölcs dolog erre még a legbolondabb is rájöhet ebben a helyzetben. *
- Elnézést Asszonyom!
* Hajt fejet a mágus miután Moon-t is felsegítették (lévén a sötételf nő is kapott a mágia hatásából csak úgy mint mindenki aki a területen belül volt. ) *
- Sajnálatos módon távozniuk kell.
* Hajol meg enyhén a nő felé hiszen felismeri a város nemesi családjából származó nőt. S igyekszik a lehető legmélyebb tiszteletet adni neki, de ez esetben valóban nem tehet mást. Nem tűrhetik a dulakodást, harcot a templom területén. Ezt bizonyára a mágusnő is tudja s ezért nem is traktálja vele csupán elnézést kérőn tekint rá. *
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.03 14:06:26
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-02 22:14:28
Üzenet elküldve: 2015-08-02 22:14:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Eredet - minden érintett//
* Cralan mindig is büszke volt veleszületett gyorsaságára, ám hiába most az igyekezet, nem képes megakadályozni a mélységi akcióját. Legalábbis úgy nem, hogy ne kockáztatná szeretett úrnője épségét. Bár a szerzetesek híresek a fegyelmükről, aki most ránéz a félvérre, láthatja a pusztitó düh lángviharát tekintetében. Mozdulatlanságra van kárhoztatva, mert ha támadna, azzal Moont kockáztatná, így csupán szavaival próbál hatni, ám azok süket fülekre lelnek. *
~ Ez nem lehet igaz! ~
* Döbbenete teljes, hisz teljesen meglepi, ahogy a számára ismeretlen nő egyetlen fogással megdermeszti az eddig olyan magabiztosnak látszó sötételfet. *
- Elég legyen ebből! -
* Igencsak kezdi elveszteni a türelmét, ráadásul a Matróna még meg is sebesíti Shelt, hacsak amaz nem csinál ellene valamit. Cralan azonban elunva a helyzetet, megpróbál a megégetett kéz felé lépni, hogy azt egy fájdalmas csavaró fogásba kapva, kényszerítse az elborult elméjűt arra, hogy mozduljon meg. *
* Cralan mindig is büszke volt veleszületett gyorsaságára, ám hiába most az igyekezet, nem képes megakadályozni a mélységi akcióját. Legalábbis úgy nem, hogy ne kockáztatná szeretett úrnője épségét. Bár a szerzetesek híresek a fegyelmükről, aki most ránéz a félvérre, láthatja a pusztitó düh lángviharát tekintetében. Mozdulatlanságra van kárhoztatva, mert ha támadna, azzal Moont kockáztatná, így csupán szavaival próbál hatni, ám azok süket fülekre lelnek. *
~ Ez nem lehet igaz! ~
* Döbbenete teljes, hisz teljesen meglepi, ahogy a számára ismeretlen nő egyetlen fogással megdermeszti az eddig olyan magabiztosnak látszó sötételfet. *
- Elég legyen ebből! -
* Igencsak kezdi elveszteni a türelmét, ráadásul a Matróna még meg is sebesíti Shelt, hacsak amaz nem csinál ellene valamit. Cralan azonban elunva a helyzetet, megpróbál a megégetett kéz felé lépni, hogy azt egy fájdalmas csavaró fogásba kapva, kényszerítse az elborult elméjűt arra, hogy mozduljon meg. *
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-02 19:46:52
Üzenet elküldve: 2015-08-02 19:46:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Pegazus fogadó felé//
*Belép a hatalmas, kitárt faajtón. Félhomály. Szinte alig lát bármit is. Biztos forrásból tudja, hogy itt lehetősége nyílik majd mágiát tanulni. Határozása szerint el is kezdi majd a mágiát tanulni. Legalábbis így tervezi. Nem sok idejébe telik, mire rájön, hogy a ez itt a levegő temploma. Ennek megörül, mivel a levegő és a tűz mágia-ágakra szeretne majd specializálódni, ebben pedig talán segítségében lesz az, hogy a levegő templomában tanulhat majd. Nagyon tetszenek neki a szobrok melyekből minden oszlopnál kettő-kettő található. Megcsodálja a terem közepén álló, hatalmas kőoltárt, kissé érdekesnek találja a lilát.*
- Hmm... ~ Ez nem is lila, hanem zöld. De buta is vagyok én, biztos a pára teszi ezt a szememmel. A temetőben is mint,ha érdekes színek lettek volna. De hát van ilyen. Idővel romlik a szem. ~
* Elkezdi érdekelni, hogy mi is lehet annak a hatalmas oltárnak a funkciója, mert azt biztosan tudja, hogy van. Hirtelen megáll előtte egy mágus. Kíváncsi, hogy mit is szeretne vajon. *
- Üdvözletem ifjú elf! Mi szél hozott erre? * Szólal végre meg az ismeretlen, fehér szakállas férfi. *
- Mágiát jöttem tanulni. Merre tehetem ezt meg? * Válaszol, majd eligazító választ várt az ismeretlen alaktól. *
- Azt fiam bizony nálam tudod megtenni. Tudod fejből a mágia-ágak neveit? Ha igen, melyeket szeretnéd választani? * Érdeklődik kíváncsian a szakállas aggastyán. *
- Ismerem mindet. A két ág van amelyekkel szimpatizálok. A levegő és a tűz. * Válaszol, kissé meglepődve az öreg előrerohanásán. *
- Rendben van. Úgy gondolom képes vagy mágiát tanulni. Ha bármikor szeretnéd tehát elkezdeni, folytatni a tanulást, csak keress engem.
- Értem, és köszönöm. Viszontlátásra, uram! * Köszön el Ärta, majd mikor kilépne a templomból visszafordul és rámosolyog az őt néző aggastyánra, az meg visszamosolyog rá. Örül, hogy már most kapcsolatot teremtett a jövőbeli mágia mesterével. Szóval kilép a templomból. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.05 13:36:22, a következő indokkal:
Jelpótlás; hozzászólások egybeszerkesztése. A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (viszont látásra helyett viszontlátásra).
*Belép a hatalmas, kitárt faajtón. Félhomály. Szinte alig lát bármit is. Biztos forrásból tudja, hogy itt lehetősége nyílik majd mágiát tanulni. Határozása szerint el is kezdi majd a mágiát tanulni. Legalábbis így tervezi. Nem sok idejébe telik, mire rájön, hogy a ez itt a levegő temploma. Ennek megörül, mivel a levegő és a tűz mágia-ágakra szeretne majd specializálódni, ebben pedig talán segítségében lesz az, hogy a levegő templomában tanulhat majd. Nagyon tetszenek neki a szobrok melyekből minden oszlopnál kettő-kettő található. Megcsodálja a terem közepén álló, hatalmas kőoltárt, kissé érdekesnek találja a lilát.*
- Hmm... ~ Ez nem is lila, hanem zöld. De buta is vagyok én, biztos a pára teszi ezt a szememmel. A temetőben is mint,ha érdekes színek lettek volna. De hát van ilyen. Idővel romlik a szem. ~
* Elkezdi érdekelni, hogy mi is lehet annak a hatalmas oltárnak a funkciója, mert azt biztosan tudja, hogy van. Hirtelen megáll előtte egy mágus. Kíváncsi, hogy mit is szeretne vajon. *
- Üdvözletem ifjú elf! Mi szél hozott erre? * Szólal végre meg az ismeretlen, fehér szakállas férfi. *
- Mágiát jöttem tanulni. Merre tehetem ezt meg? * Válaszol, majd eligazító választ várt az ismeretlen alaktól. *
- Azt fiam bizony nálam tudod megtenni. Tudod fejből a mágia-ágak neveit? Ha igen, melyeket szeretnéd választani? * Érdeklődik kíváncsian a szakállas aggastyán. *
- Ismerem mindet. A két ág van amelyekkel szimpatizálok. A levegő és a tűz. * Válaszol, kissé meglepődve az öreg előrerohanásán. *
- Rendben van. Úgy gondolom képes vagy mágiát tanulni. Ha bármikor szeretnéd tehát elkezdeni, folytatni a tanulást, csak keress engem.
- Értem, és köszönöm. Viszontlátásra, uram! * Köszön el Ärta, majd mikor kilépne a templomból visszafordul és rámosolyog az őt néző aggastyánra, az meg visszamosolyog rá. Örül, hogy már most kapcsolatot teremtett a jövőbeli mágia mesterével. Szóval kilép a templomból. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.05 13:36:22, a következő indokkal:
Jelpótlás; hozzászólások egybeszerkesztése. A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (viszont látásra helyett viszontlátásra).
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3851-3870