Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 92 (1821. - 1840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1840. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-01 21:49:36
Üzenet elküldve: 2015-08-01 21:49:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet - minden érdekelt //
* Érdekes mód, arra nem gondolt, hogy merénylet volna ez a támadás, pedig ha csak egy kicsit jobban fél a környezetétől akár erre is számíthatna.
A két pislogás hatására a torkán gyengül a szorítás, sőt el is engedi a nyakát a hím. Hogy Moonban mennyire bízhat meg? Csak annyira mint bárkiben akiből erőszakkal csikarnak ki egy ígéretet. Ideig óráig talán tartja aztán úgy is ismét varázslathoz folyamodik hisz ez az amihez ért.
A nő megjelenése megzavarja a lassan talán ténylegesen beszélgetése átmenő viaskodást. Moon felnéz rá, de valami nem stimmel a kezével. Mintha hosszabb volna vagy mi. Vagy talán a karmai? Nem teljesen biztos benne mert egyelőre homályos a kép. A szemeit meg egyáltalában nem látja. Egyben biztos, bár a torka már szabad az alkarján még mindig egy behemót térdel.
Megígérte, hogy ma nem támadja meg mágiával, erre még emlékszik bár lassan kezdi úgy érezni, hogy a zsibbadástól már nem érzi a kezét. Azt sem tudja eltört-e vagy csak zúzódott. A taszításra nem válaszol a sötételf, úgy tűnik pont a karján sikerült földbe gyökereznie az pedig egyáltalán nem egy jó dolog. Utolsó kísérletként előhúzza az édesanyjától örökölt dobótőrt és kissé esetlenül, kissé setén de minden erejét összeszedve belevágja a hím combjába remélve, hogy ha másra nem hát a fájdalomérzetre elkapja a karjáról a lábát.*
- Ez nem mágia. Ez egyszerű vas. *szól. Hangjából érzelmek nem hallhatóak ki csakis fájdalom.
Remélhetőleg most már tényleg arrább lép a karjáról és valakik szétkapják ezt a fickót. Addig garantáltan nem varázsol amíg maga Shelquatin nem kér segítséget a többiek lenyugtatásában ismerve Moon ezen képességét avagy talán a szava hatalmát is a saját társai felett.*
* Érdekes mód, arra nem gondolt, hogy merénylet volna ez a támadás, pedig ha csak egy kicsit jobban fél a környezetétől akár erre is számíthatna.
A két pislogás hatására a torkán gyengül a szorítás, sőt el is engedi a nyakát a hím. Hogy Moonban mennyire bízhat meg? Csak annyira mint bárkiben akiből erőszakkal csikarnak ki egy ígéretet. Ideig óráig talán tartja aztán úgy is ismét varázslathoz folyamodik hisz ez az amihez ért.
A nő megjelenése megzavarja a lassan talán ténylegesen beszélgetése átmenő viaskodást. Moon felnéz rá, de valami nem stimmel a kezével. Mintha hosszabb volna vagy mi. Vagy talán a karmai? Nem teljesen biztos benne mert egyelőre homályos a kép. A szemeit meg egyáltalában nem látja. Egyben biztos, bár a torka már szabad az alkarján még mindig egy behemót térdel.
Megígérte, hogy ma nem támadja meg mágiával, erre még emlékszik bár lassan kezdi úgy érezni, hogy a zsibbadástól már nem érzi a kezét. Azt sem tudja eltört-e vagy csak zúzódott. A taszításra nem válaszol a sötételf, úgy tűnik pont a karján sikerült földbe gyökereznie az pedig egyáltalán nem egy jó dolog. Utolsó kísérletként előhúzza az édesanyjától örökölt dobótőrt és kissé esetlenül, kissé setén de minden erejét összeszedve belevágja a hím combjába remélve, hogy ha másra nem hát a fájdalomérzetre elkapja a karjáról a lábát.*
- Ez nem mágia. Ez egyszerű vas. *szól. Hangjából érzelmek nem hallhatóak ki csakis fájdalom.
Remélhetőleg most már tényleg arrább lép a karjáról és valakik szétkapják ezt a fickót. Addig garantáltan nem varázsol amíg maga Shelquatin nem kér segítséget a többiek lenyugtatásában ismerve Moon ezen képességét avagy talán a szava hatalmát is a saját társai felett.*
1839. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-01 13:24:01
Üzenet elküldve: 2015-08-01 13:24:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet - minden érdekelt //
*Gyorsan és szerencsésen alakulnak az események, így már a matróna is közreműködőbb, nem is vár többet, megkapja amit akar, a két pislogás után azonnal engednek az ujjak. Megígérte. Azon biztos sokan vitatkoznának hogy kényszer hatására tette így nem számít, de ő nem ezen a véleményen van. Ha megígérte hát megígérte, ha nem gondolta volna komolyan akkor Shelquatin nézetei szerint inkább vállalnia kellett volna az esetleges halált minthogy hazudjon. Nincs szükség rá hogy eltolja magától Moon hisz saját szándéka is az lenne hogy azonnal elengedi és felpattanva hátrébb lép védekezésre készen, de ez már korántsem lesz olyan egyszerű mint eltervezte. Arra számított hogy az érkező Cralan és Drann nekiesnek, arra nem hogy az egyik nő fog odapattanni hogy megragadja a kezét. A szorításnak már vége és épp húzná el karját hogy felálljon amikor megragadják, isten tudja csak milyen ereje van egy ilyen szörnyetegnek de ez most lényegtelen hisz a látvány miatt megakasztja a mozdulatot. Hisz először a kézre pillant le és meglátja a kinövő karmokat, szemei elkerekednek és komoly dilemmába kerül. Reflexei azt súgnák hogy másik, égett kezével a fájdalom ellenére az érkező nő torkához kapjon és így mentse magát. Neki csak a keze lenne oda ha belefúródnának a karmok, viszont egy összeroppant torok már lényegesen nagyobb probléma. Józan esze viszont megálljt parancsol hisz aki ilyen átalakulásra képes annak ki tudja milyen ereje van, egyáltalán számítana bármit ha sikerülne is elkapni a torkát. Talán létezik ilyen varázslat is, talán ez is csak egy illúzió, de jelen helyzetben sokkal egyszerűbb megállapításra jut miszerint valamiféle szörnyeteggel van dolga, aki már meg is ragadta és fogalma sincs hogy milyen hatalma van. A karmok után rögtön a lény arca felé fordítja tekintetét és meglátja annak szemeit is, ezzel is csak erősítve azon elhatározását hogy jobban teszi ha engedelmeskedik. Embernek, elfnek, orknak vagy bármi halandó lénynek még ilyen helyzetből is nekiugrana, ha meghal hát meghal, legyőzte egy jobb, nem szégyellendő halál. De hogy valami démon vegye így el az életét ahhoz kevésbé fűlik a foga. Halandó lényeknél legalább tudja mire számíthat, hogyan taktikázzon, de egy ismeretlen szörny ellen nem tud stratégiát felépíteni hisz fogalma sincs mivel áll szemben. Idegen számára a félelem, mégis talán életében most áll legközelebb hozzá. Riadt, ennyi kétségtelenül látszik, és hogy eszében sincs megmozdulni amíg el nem ereszti ez a micsoda. Mint aki megfagy félelmében, csak ő szabad akaratából dermed le és nem azért mert képtelen lenne cselekedni. Elengedte a matrónát, már éppen akkor amikor megragadták a kezét, így nincs más tennivalója. Szólni pedig addig nem fog amíg ilyen helyzetben van. Viszont szegény Moonnak az események miatt tovább kell tűrnie hogy az alkarján tapos fele súlyával, hisz a mozdulatlanságban lábát sem emelte fel onnan. Hideg, tágra nyílt riadt szemeit Leilith ragadozószemeibe fúrja, aki ha tud olvasni a tekintetekből észrevehet valami mást is. A feszült készültséget, mint mikor egy settenkedő ragadozó meglapulva, ugrásra készen lesi a prédát. Emögött most viszont sokkal inkább saját életének védelme mintsem a másik életének kioltása a fontos.*
*Gyorsan és szerencsésen alakulnak az események, így már a matróna is közreműködőbb, nem is vár többet, megkapja amit akar, a két pislogás után azonnal engednek az ujjak. Megígérte. Azon biztos sokan vitatkoznának hogy kényszer hatására tette így nem számít, de ő nem ezen a véleményen van. Ha megígérte hát megígérte, ha nem gondolta volna komolyan akkor Shelquatin nézetei szerint inkább vállalnia kellett volna az esetleges halált minthogy hazudjon. Nincs szükség rá hogy eltolja magától Moon hisz saját szándéka is az lenne hogy azonnal elengedi és felpattanva hátrébb lép védekezésre készen, de ez már korántsem lesz olyan egyszerű mint eltervezte. Arra számított hogy az érkező Cralan és Drann nekiesnek, arra nem hogy az egyik nő fog odapattanni hogy megragadja a kezét. A szorításnak már vége és épp húzná el karját hogy felálljon amikor megragadják, isten tudja csak milyen ereje van egy ilyen szörnyetegnek de ez most lényegtelen hisz a látvány miatt megakasztja a mozdulatot. Hisz először a kézre pillant le és meglátja a kinövő karmokat, szemei elkerekednek és komoly dilemmába kerül. Reflexei azt súgnák hogy másik, égett kezével a fájdalom ellenére az érkező nő torkához kapjon és így mentse magát. Neki csak a keze lenne oda ha belefúródnának a karmok, viszont egy összeroppant torok már lényegesen nagyobb probléma. Józan esze viszont megálljt parancsol hisz aki ilyen átalakulásra képes annak ki tudja milyen ereje van, egyáltalán számítana bármit ha sikerülne is elkapni a torkát. Talán létezik ilyen varázslat is, talán ez is csak egy illúzió, de jelen helyzetben sokkal egyszerűbb megállapításra jut miszerint valamiféle szörnyeteggel van dolga, aki már meg is ragadta és fogalma sincs hogy milyen hatalma van. A karmok után rögtön a lény arca felé fordítja tekintetét és meglátja annak szemeit is, ezzel is csak erősítve azon elhatározását hogy jobban teszi ha engedelmeskedik. Embernek, elfnek, orknak vagy bármi halandó lénynek még ilyen helyzetből is nekiugrana, ha meghal hát meghal, legyőzte egy jobb, nem szégyellendő halál. De hogy valami démon vegye így el az életét ahhoz kevésbé fűlik a foga. Halandó lényeknél legalább tudja mire számíthat, hogyan taktikázzon, de egy ismeretlen szörny ellen nem tud stratégiát felépíteni hisz fogalma sincs mivel áll szemben. Idegen számára a félelem, mégis talán életében most áll legközelebb hozzá. Riadt, ennyi kétségtelenül látszik, és hogy eszében sincs megmozdulni amíg el nem ereszti ez a micsoda. Mint aki megfagy félelmében, csak ő szabad akaratából dermed le és nem azért mert képtelen lenne cselekedni. Elengedte a matrónát, már éppen akkor amikor megragadták a kezét, így nincs más tennivalója. Szólni pedig addig nem fog amíg ilyen helyzetben van. Viszont szegény Moonnak az események miatt tovább kell tűrnie hogy az alkarján tapos fele súlyával, hisz a mozdulatlanságban lábát sem emelte fel onnan. Hideg, tágra nyílt riadt szemeit Leilith ragadozószemeibe fúrja, aki ha tud olvasni a tekintetekből észrevehet valami mást is. A feszült készültséget, mint mikor egy settenkedő ragadozó meglapulva, ugrásra készen lesi a prédát. Emögött most viszont sokkal inkább saját életének védelme mintsem a másik életének kioltása a fontos.*
1838. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-01 08:49:32
Üzenet elküldve: 2015-08-01 08:49:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Eredet - Shelquatin//
*A lángos megoldás nem sikerül. Nem sikerül semmi. A lap, és minden más egy nagy rakás szerencsétlenség. Mármint nem a mélységi, meg nem is a varázslata, ez csupán a könyvnek szól. Semmi és senki kedvéért nem akarja felfedni titkát, ami nem túl biztató dolog. Talán nem is titkosírás, hanem egy üres oldal kitöltése lenne? Nos, az meglehetősen agysejtgyilkos fejleményt sejttett, nagy eséllyel visszakívánkozik a démoni dimenzióba, ahonnan jött. Nem szégyenében, mert ugyan ez neki nem szégyene, inkább az idegtől.
De a mélységi asszonyságot sem üdvözölhetik köreikben sokáig. Itt terem valaki, csuklón ragadja, a térdhajlaton való rúgást csak úgy elkerüli, és a templomfalhoz viszi a nőt.
~Lelkes szeretők...~
Felsóhajt magában, majd kikerekedett szemmel konstatálja, hogy az ismeretlen torkon ragadja a nőt. Int a többieknek (Cralannak, Norgennek), hogy maradjanak itt. Elvégre Norgen nem is zavarná annyira, de ha Cralan látná, miféle ő... Nos, nem biztos, hogy jó néven venné.*
*Felszaporázza a lépteit, majd az utolsó pár lépést futva teszi meg, és a fojtogató alkarját ragadja meg, teljes erejéből. A templom fal mellett vannak, ő pont háttal a papok és a többi nyomoréknak, így elengedi magát. A kezén, amivel megragadta a férfit, ujjhossznyi, tűhegyes karmok nőnek ki, egyenest a férfi bőre előtt megállva a növekedésben. Legyen rajta akár bőrvért, vagy maga legyen rinocéroszbőrű, átszúrja azt, mint forró kés a vajat. Bár a vajba ritkán szúrnak kést, főleg forrót.*
- Engedd őt el! *Sziszegi a fogai közül, majd egy hosszat pislog, és amikor íriszei újra gyertyavilágra kerülnek, enyhén világító ragadozószemek villannak Shelquatinra, jelezvén, hogy ez nem kéne. Mindeközben karmai a férfi csuklójánál táncolnak, készen arra, hogy bármikor felhasítsák azt.* - Szóval. Engedd el, és élve megúszod.
*Ezt az egészet Moon is láthatja, sőt, talán jobb szögből, mint bárki más. A nőstény miatt nem aggódik, nem nézné ki belőle, hogy eredart sikítva jelezne a többieknek. Annak pedig örülne, ha a közeledő szerzetesnek is szólna, hogy menjen innen, mivel a többiben nem bízik meg annyira.
Ha a férfi nem ért a szép szóból, egyik karmát a kezébe vágja. De ez csak végső megoldás, ha amaz elengedi a matrónát, ilyesféle cselekedetre nem vetemedik.*
*A lángos megoldás nem sikerül. Nem sikerül semmi. A lap, és minden más egy nagy rakás szerencsétlenség. Mármint nem a mélységi, meg nem is a varázslata, ez csupán a könyvnek szól. Semmi és senki kedvéért nem akarja felfedni titkát, ami nem túl biztató dolog. Talán nem is titkosírás, hanem egy üres oldal kitöltése lenne? Nos, az meglehetősen agysejtgyilkos fejleményt sejttett, nagy eséllyel visszakívánkozik a démoni dimenzióba, ahonnan jött. Nem szégyenében, mert ugyan ez neki nem szégyene, inkább az idegtől.
De a mélységi asszonyságot sem üdvözölhetik köreikben sokáig. Itt terem valaki, csuklón ragadja, a térdhajlaton való rúgást csak úgy elkerüli, és a templomfalhoz viszi a nőt.
~Lelkes szeretők...~
Felsóhajt magában, majd kikerekedett szemmel konstatálja, hogy az ismeretlen torkon ragadja a nőt. Int a többieknek (Cralannak, Norgennek), hogy maradjanak itt. Elvégre Norgen nem is zavarná annyira, de ha Cralan látná, miféle ő... Nos, nem biztos, hogy jó néven venné.*
*Felszaporázza a lépteit, majd az utolsó pár lépést futva teszi meg, és a fojtogató alkarját ragadja meg, teljes erejéből. A templom fal mellett vannak, ő pont háttal a papok és a többi nyomoréknak, így elengedi magát. A kezén, amivel megragadta a férfit, ujjhossznyi, tűhegyes karmok nőnek ki, egyenest a férfi bőre előtt megállva a növekedésben. Legyen rajta akár bőrvért, vagy maga legyen rinocéroszbőrű, átszúrja azt, mint forró kés a vajat. Bár a vajba ritkán szúrnak kést, főleg forrót.*
- Engedd őt el! *Sziszegi a fogai közül, majd egy hosszat pislog, és amikor íriszei újra gyertyavilágra kerülnek, enyhén világító ragadozószemek villannak Shelquatinra, jelezvén, hogy ez nem kéne. Mindeközben karmai a férfi csuklójánál táncolnak, készen arra, hogy bármikor felhasítsák azt.* - Szóval. Engedd el, és élve megúszod.
*Ezt az egészet Moon is láthatja, sőt, talán jobb szögből, mint bárki más. A nőstény miatt nem aggódik, nem nézné ki belőle, hogy eredart sikítva jelezne a többieknek. Annak pedig örülne, ha a közeledő szerzetesnek is szólna, hogy menjen innen, mivel a többiben nem bízik meg annyira.
Ha a férfi nem ért a szép szóból, egyik karmát a kezébe vágja. De ez csak végső megoldás, ha amaz elengedi a matrónát, ilyesféle cselekedetre nem vetemedik.*
1837. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-01 07:52:06
Üzenet elküldve: 2015-08-01 07:52:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Eredet - Shelquatin, Cralan, Moon//
*Elég hamar elérnek a Templomba, Cralanról messziről lerí, hogy dühös. Pedig Drann-nak semmi köze Shelquatin távozásához, de hát ezzel valószínű a testőr is tisztában van. Szerencsére csak annyit mond:*
- Nem tetszik nekem a fickó. Jobb lesz, ha sietünk. *úgyhogy megszaporázzák a lépteiket. Ahogy belépnek, Drann megdöbbenve konstatálja az elé táruló látványt: a Templomban papok és mágusnövendékek mindenfelé, de Moont kutató szemük igen hamar felfedezi a látványt hátul, a Templom falánál (a két, segítséget kérő nő Drannak nem tűnik ki egyelőre a Templom belsejében lévők közül). A hószínhajú a földön, felette fenyegetően a hozzájuk csapódott köpönyeges mélységi. A kép egyszerre értelmezhetetlen és egyszerre túlságosan is egyértelmű Drann számára.
~ Hogy??! Mért?? Ki ez? Mit akar Moontól?! Egy mélységi hím (ahogy nevezik magukat) aki egy Matróna ellen támad!! ~ Még Drann számára is meghökkentő és hihetetlen annak fényében, amit tud a felszín alatt élők társadalmáról: a hímek helye, szerepe alárendelt. Születésüktől kitörölhetetlenül beléjük nevelik ezt.
~ Megöli. ~ Hideg biztonsággal állapítja meg, és mozdul. ~ Bármennyire is Templom, tele van, megöli. Azért küldték. Merénylet. ~ Egyetlen pillanatra lezsibbad, de aztán mozdul, gépiesen, mégis félelmetes gyorsasággal. Kardot nem ránt, valahol a tudata mélyén még észnél van, ez egy Templom, tele mindenféle népekkel. Csak az hajtja, hogy minél előbb odaérjen.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.01 07:57:35
*Elég hamar elérnek a Templomba, Cralanról messziről lerí, hogy dühös. Pedig Drann-nak semmi köze Shelquatin távozásához, de hát ezzel valószínű a testőr is tisztában van. Szerencsére csak annyit mond:*
- Nem tetszik nekem a fickó. Jobb lesz, ha sietünk. *úgyhogy megszaporázzák a lépteiket. Ahogy belépnek, Drann megdöbbenve konstatálja az elé táruló látványt: a Templomban papok és mágusnövendékek mindenfelé, de Moont kutató szemük igen hamar felfedezi a látványt hátul, a Templom falánál (a két, segítséget kérő nő Drannak nem tűnik ki egyelőre a Templom belsejében lévők közül). A hószínhajú a földön, felette fenyegetően a hozzájuk csapódott köpönyeges mélységi. A kép egyszerre értelmezhetetlen és egyszerre túlságosan is egyértelmű Drann számára.
~ Hogy??! Mért?? Ki ez? Mit akar Moontól?! Egy mélységi hím (ahogy nevezik magukat) aki egy Matróna ellen támad!! ~ Még Drann számára is meghökkentő és hihetetlen annak fényében, amit tud a felszín alatt élők társadalmáról: a hímek helye, szerepe alárendelt. Születésüktől kitörölhetetlenül beléjük nevelik ezt.
~ Megöli. ~ Hideg biztonsággal állapítja meg, és mozdul. ~ Bármennyire is Templom, tele van, megöli. Azért küldték. Merénylet. ~ Egyetlen pillanatra lezsibbad, de aztán mozdul, gépiesen, mégis félelmetes gyorsasággal. Kardot nem ránt, valahol a tudata mélyén még észnél van, ez egy Templom, tele mindenféle népekkel. Csak az hajtja, hogy minél előbb odaérjen.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.01 07:57:35
1836. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-08-01 00:12:05
Üzenet elküldve: 2015-08-01 00:12:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet - Shelquatin, Cralan //
* Sajnos nem vette komolyan a veszélyt amit jelenthet egy idegen és ez elég komoly gond lehet most. A varázslat amit megidézett nem lepte meg a hímet, bár az az igazság, hogy Moon sem akart neki ártani. Ha úgy érzi, hogy veszélyben van akkor nem egy apró, égető élménnyel gazdagítja Shelquatin hanem valami sokkal komolyabbal állítja szembe. Már késő.
Ökölbe szorított csuklójától rántja le a földre a hím és már nyúl is torka után. Ami talán a fojtogatásnál is rosszabb, hogy a templom hideg kövébe beveri a fejét minek hatására az eddigi koncentráció elillan, kézfeje megnyílik és igen hamar kialszik a körülötte lobogó tűz.
Tekintete riadt. Gondolkodik. A torkát megragadó kéz éppen még nem volna képes megállítani valami egyszerűbb igézet elkántálásában, hisz a száját nem fogta be a hím. Ha akarna még így is képes volna beszélni egészen addig amíg el nem ájul vagy valaki a segítségére nem siet látva a történteket.
A választ inkább a gyorsan érkező követelés hozza meg. Két pislogás és egy értetlen kérdés alakjában.*
- Ellened? *bár hangja akadozik de igen is hallatszik.
Ha tényleg elengedi a torkát akkor mérgesen tolja arrább a hímet, hogy felüljön, kiköhögje magát majd pedig a fejét tapogassa meg. Ekkorát nem vágódott valószínűleg még soha.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.01 00:25:05
* Sajnos nem vette komolyan a veszélyt amit jelenthet egy idegen és ez elég komoly gond lehet most. A varázslat amit megidézett nem lepte meg a hímet, bár az az igazság, hogy Moon sem akart neki ártani. Ha úgy érzi, hogy veszélyben van akkor nem egy apró, égető élménnyel gazdagítja Shelquatin hanem valami sokkal komolyabbal állítja szembe. Már késő.
Ökölbe szorított csuklójától rántja le a földre a hím és már nyúl is torka után. Ami talán a fojtogatásnál is rosszabb, hogy a templom hideg kövébe beveri a fejét minek hatására az eddigi koncentráció elillan, kézfeje megnyílik és igen hamar kialszik a körülötte lobogó tűz.
Tekintete riadt. Gondolkodik. A torkát megragadó kéz éppen még nem volna képes megállítani valami egyszerűbb igézet elkántálásában, hisz a száját nem fogta be a hím. Ha akarna még így is képes volna beszélni egészen addig amíg el nem ájul vagy valaki a segítségére nem siet látva a történteket.
A választ inkább a gyorsan érkező követelés hozza meg. Két pislogás és egy értetlen kérdés alakjában.*
- Ellened? *bár hangja akadozik de igen is hallatszik.
Ha tényleg elengedi a torkát akkor mérgesen tolja arrább a hímet, hogy felüljön, kiköhögje magát majd pedig a fejét tapogassa meg. Ekkorát nem vágódott valószínűleg még soha.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.01 00:25:05
1835. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-31 23:13:43
Üzenet elküldve: 2015-07-31 23:13:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet - Moon, Cralan //
*Nos így szerencsésen elérnek feltűnőbb esemény nélkül a templom túlsó faláig ahol végre Moon válaszol a kérdésére. Arra viszont hogy ő hogy merészeli megérinteni, rá se hederít. Már épp folytatná a mondókáját mikor fajtársa szabadulni próbál, de bizony nem engedi ha már egyszer megfogta. A lángoló ökölre viszont tényleg nem számított. Valami varázslatra, ellenállásra igen, de konkrétan az nem jutott eszébe hogy lángba borul a kéz amit szorít. Szerencsére elég sok harchelyzetben kellett már rögtönözve feltalálnia magát, és sok évnyi megpróbáltatás van már a háta mögött, így nem esik pánikba a jelenség láttán. Sőt, kiképzésének és tapasztalatának hála kifejezetten gyorsan cselekszik. A pillanat hevében a fájdalmat fel sem fogja //aktív képesség - vérszomj//, szerencsére ujjatlan bőrvértjén kívül csak a köpenye borítja felsőtestét ami nem olyan anyagból van ami egy pillanat alatt lángra kapna, nincs is annyira a tűz közelében és a következő mozdulat is csak jobban eltávolítja onnan. Lefelé rántja meg Moon égő csuklóját közben másik kezével a nő torkáért kap. Az erő és súlybeli különbség miatt valószínűleg nem fog tudni számottevő ellenállást tanúsítani áldozata, hacsak újabb varázslattal nem, de remélhetőleg a mágus kevésbé szokott a közelharchoz és ahhoz hogy rángatják miközben varázsolnia kellene. Ha sikerül megfognia akkor elég szorosan markol fajtársa nyakára és már nem csak csuklójánál hanem torkánál is fogva rántja le őt a földre, súlyával is ránehezedve. Tervei szerint a padlóhoz szögezné a mélységit miközben ő is féltérdre "esik" mellette, fölé hajolva a nyakára nehezedve, igencsak kellemetlen és fullasztó helyzetet teremtve a nőnek, nem mellesleg valószínűleg a tarkóját is beveri a padlóba. A könnyebb égési sérüléseket remélhetőleg kibírja addig amíg lábával rá tud taposni a kézre amit fog, könyék alatt az alkarra, így már elengedheti a tüzet hisz van elég nehéz ahhoz hogy talpával a földhöz szorítsa Moon alkarját, másik lábával pedig a matróna mellett térdel és fölé hajolva nyomja, szorítja a torkát hogy nemhogy varázsolni, de levegőt venni se nagyon tudjon.*
- Ha soha többet nem varázsolsz ellenem elengedlek, pislogj kettőt ha megígéred.
*Ingerülten, fenyegetően préseli ki a szavakat fogai között, az utolsó rész előtt kis szünetet hagyva és utána már egy fokkal nyugodtabb hangnemben fejezve be a mondatot.*
*Persze könnyen lehet hogy terveit valami keresztülhúzza, például Cralan ha eléggé szedte a lábát, de valószínűtlen hogy ilyen hamar ideért volna a kúriában tett kiruccanása után. Vagy ha mégis már a templomban van talán pont annyi távolság volt még köztük hogy ez alatt a hirtelen lerántás alatt ne tudjon még közbelépni, ezután pedig az tarthatja vissza a harcias fellépéstől hogy védencének a gégéjét bármikor összeroppanthatják, nem lenne bölcs dolog ilyen helyzetben támadni.*
*És persze az is lehet hogy a mágus olyan képességek birtokában van amire Shelquatin egyáltalán nem számít és az egész terve meghiúsul, akkor viszont igencsak rossz helyzetben lesz.*
A hozzászólás írója (Shelquatin Syn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.31 23:21:05
*Nos így szerencsésen elérnek feltűnőbb esemény nélkül a templom túlsó faláig ahol végre Moon válaszol a kérdésére. Arra viszont hogy ő hogy merészeli megérinteni, rá se hederít. Már épp folytatná a mondókáját mikor fajtársa szabadulni próbál, de bizony nem engedi ha már egyszer megfogta. A lángoló ökölre viszont tényleg nem számított. Valami varázslatra, ellenállásra igen, de konkrétan az nem jutott eszébe hogy lángba borul a kéz amit szorít. Szerencsére elég sok harchelyzetben kellett már rögtönözve feltalálnia magát, és sok évnyi megpróbáltatás van már a háta mögött, így nem esik pánikba a jelenség láttán. Sőt, kiképzésének és tapasztalatának hála kifejezetten gyorsan cselekszik. A pillanat hevében a fájdalmat fel sem fogja //aktív képesség - vérszomj//, szerencsére ujjatlan bőrvértjén kívül csak a köpenye borítja felsőtestét ami nem olyan anyagból van ami egy pillanat alatt lángra kapna, nincs is annyira a tűz közelében és a következő mozdulat is csak jobban eltávolítja onnan. Lefelé rántja meg Moon égő csuklóját közben másik kezével a nő torkáért kap. Az erő és súlybeli különbség miatt valószínűleg nem fog tudni számottevő ellenállást tanúsítani áldozata, hacsak újabb varázslattal nem, de remélhetőleg a mágus kevésbé szokott a közelharchoz és ahhoz hogy rángatják miközben varázsolnia kellene. Ha sikerül megfognia akkor elég szorosan markol fajtársa nyakára és már nem csak csuklójánál hanem torkánál is fogva rántja le őt a földre, súlyával is ránehezedve. Tervei szerint a padlóhoz szögezné a mélységit miközben ő is féltérdre "esik" mellette, fölé hajolva a nyakára nehezedve, igencsak kellemetlen és fullasztó helyzetet teremtve a nőnek, nem mellesleg valószínűleg a tarkóját is beveri a padlóba. A könnyebb égési sérüléseket remélhetőleg kibírja addig amíg lábával rá tud taposni a kézre amit fog, könyék alatt az alkarra, így már elengedheti a tüzet hisz van elég nehéz ahhoz hogy talpával a földhöz szorítsa Moon alkarját, másik lábával pedig a matróna mellett térdel és fölé hajolva nyomja, szorítja a torkát hogy nemhogy varázsolni, de levegőt venni se nagyon tudjon.*
- Ha soha többet nem varázsolsz ellenem elengedlek, pislogj kettőt ha megígéred.
*Ingerülten, fenyegetően préseli ki a szavakat fogai között, az utolsó rész előtt kis szünetet hagyva és utána már egy fokkal nyugodtabb hangnemben fejezve be a mondatot.*
*Persze könnyen lehet hogy terveit valami keresztülhúzza, például Cralan ha eléggé szedte a lábát, de valószínűtlen hogy ilyen hamar ideért volna a kúriában tett kiruccanása után. Vagy ha mégis már a templomban van talán pont annyi távolság volt még köztük hogy ez alatt a hirtelen lerántás alatt ne tudjon még közbelépni, ezután pedig az tarthatja vissza a harcias fellépéstől hogy védencének a gégéjét bármikor összeroppanthatják, nem lenne bölcs dolog ilyen helyzetben támadni.*
*És persze az is lehet hogy a mágus olyan képességek birtokában van amire Shelquatin egyáltalán nem számít és az egész terve meghiúsul, akkor viszont igencsak rossz helyzetben lesz.*
A hozzászólás írója (Shelquatin Syn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.31 23:21:05
1834. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-31 18:54:48
Üzenet elküldve: 2015-07-31 18:54:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet - Shelquatin, Cralan //
* A könyvet hagyja egy kicsit pihenni, nyugodt léptekkel magabiztosan indul meg a mélységi mellett, hisz mégis ki merészelné akár csak meg is érinteni? Ténylegesen külön világban nőttek fel, pedig ő már idefent született. Apja mindig csakis jó szó útján irányította a körülötte forgolódó nőstényeket, hisz akár a gyermek Moon vagy Nys egyetlen szavára a család bármely más hímje avagy a testőrök is szó nélkül vetették volna a pókok termébe, avagy ha épp másképp akarják büntetni akkor a sóhajok ágyára kötözik ki. Ez mondjuk Sely vagy Naty nénikéi szokása volt a rendetlenkedő hímekkel szemben.
Amint Shelquatin elkapja a csuklóját, csak csodálkozó szemeket mereszt rá, nem mintha nem tudna ellene cselekedni. Egyszerűen csak annyira meglepődött a sötételf cselekedetén.*
- Hogy merészeled? *kérdezi, mégsem ellenkezik. Követi amerre hurcolja, egyelőre még nem ébredt rá, hogy talán csapdába esett. A fal mellett áll meg majd rántja meg a karját, hogy ha csak nem ragaszkodik nagyon a továbbiakban is a kezéhez akkor elengedhesse. A kérdésre pedig egyszerű a válasz.*
- Természetesen.
* Olyan gyermetegnek érzi ezt a kérdést, mintha egy fiúcskától azt tudakolnák meg, hogy kardal akar-e játszani vagy babával. Persze vannak meglepő válaszok is.
Ha úgy tűnik, hogy a csuklóját a hím nem akarja elereszteni végül mégis csak saját magának kell cselekednie, méghozzá olyasmit amire nagy valószínűséggel a hím nem számított. Egyszerűen csak ökölbe szorítja a csapdába került kezét és rákoncentrál. Kérdéses, hogy ezek után még van-e kedve magához közelebb rántania a nőstényt avagy mondjuk torkon ragadni, hiszen talán a lángokkal körbeölelt ököl pont kettejük között van. Amint elengedi a csuklóját, kinyitja az öklét és megkönnyebbülten mosolyodik el.*
- Úgy látom nem sok hozzám hasonlóval találkoztál még.
* Remélhetőleg mire Cralan megjön már rég szabadon van a keze.*
- Minden rendben. *szól ebben az esetben majd Drann és Cralan felé fordul.*
- Menjetek ahhoz az asztalhoz. *mutat oda ahol a két nő is ül.* És nézzétek meg mi van a hátizsákban. Mi még beszélgetünk egy kicsit
Shelquatinnal.
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
* A könyvet hagyja egy kicsit pihenni, nyugodt léptekkel magabiztosan indul meg a mélységi mellett, hisz mégis ki merészelné akár csak meg is érinteni? Ténylegesen külön világban nőttek fel, pedig ő már idefent született. Apja mindig csakis jó szó útján irányította a körülötte forgolódó nőstényeket, hisz akár a gyermek Moon vagy Nys egyetlen szavára a család bármely más hímje avagy a testőrök is szó nélkül vetették volna a pókok termébe, avagy ha épp másképp akarják büntetni akkor a sóhajok ágyára kötözik ki. Ez mondjuk Sely vagy Naty nénikéi szokása volt a rendetlenkedő hímekkel szemben.
Amint Shelquatin elkapja a csuklóját, csak csodálkozó szemeket mereszt rá, nem mintha nem tudna ellene cselekedni. Egyszerűen csak annyira meglepődött a sötételf cselekedetén.*
- Hogy merészeled? *kérdezi, mégsem ellenkezik. Követi amerre hurcolja, egyelőre még nem ébredt rá, hogy talán csapdába esett. A fal mellett áll meg majd rántja meg a karját, hogy ha csak nem ragaszkodik nagyon a továbbiakban is a kezéhez akkor elengedhesse. A kérdésre pedig egyszerű a válasz.*
- Természetesen.
* Olyan gyermetegnek érzi ezt a kérdést, mintha egy fiúcskától azt tudakolnák meg, hogy kardal akar-e játszani vagy babával. Persze vannak meglepő válaszok is.
Ha úgy tűnik, hogy a csuklóját a hím nem akarja elereszteni végül mégis csak saját magának kell cselekednie, méghozzá olyasmit amire nagy valószínűséggel a hím nem számított. Egyszerűen csak ökölbe szorítja a csapdába került kezét és rákoncentrál. Kérdéses, hogy ezek után még van-e kedve magához közelebb rántania a nőstényt avagy mondjuk torkon ragadni, hiszen talán a lángokkal körbeölelt ököl pont kettejük között van. Amint elengedi a csuklóját, kinyitja az öklét és megkönnyebbülten mosolyodik el.*
- Úgy látom nem sok hozzám hasonlóval találkoztál még.
* Remélhetőleg mire Cralan megjön már rég szabadon van a keze.*
- Minden rendben. *szól ebben az esetben majd Drann és Cralan felé fordul.*
- Menjetek ahhoz az asztalhoz. *mutat oda ahol a két nő is ül.* És nézzétek meg mi van a hátizsákban. Mi még beszélgetünk egy kicsit
Shelquatinnal.
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
1833. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-31 11:55:08
Üzenet elküldve: 2015-07-31 11:55:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet //
* Miután találkozik az elffel, kissé mérgesen veszi tudomásul, hogy a mélységi otthagyta őket. *
- Jobb lesz, ha sietünk. Nem tetszik nekem ez a fickó. -
* Mondja Drannak, s meg is indul a templom felé. Útközben nem szól egy szót sem, csak szigorú tekintettel halad végig az utcákon. Arra azért odafigyel, hogy társa ne maradjon le nagyon. Ahogy elérik a kaput, belép rajta, s szemeivel Moont keresi, akit meg is talál, ráadásul a sötételffel. Rögvest oda is lép úrnője mögé, de szemeit a méretes alakon tartja. *
- Itt vagyunk, kisasszony. A könyvek biztonságban vannak Gidnél. -
* Jelent röviden, hogy ne zavarja meg a kialakuló beszélgetést. Amennyiben viszont a templom falánál találja a párost, egészen másképp lép föl a hímmel szemben. Kezeit lazán lógatja, de egy tapasztalt harcos láthatja benne az ugrásra kész ragadozót. *
- Most vedd le a kezed a kisasszonyról, vagy én veszem le. -
* Csattan a hangja, ahogy megpillantja a Moont szorongató alakot. *
- Ha nem engedelmeskedsz, nem csak velem lesz bajod, de a templom papjaival is. Azt pedig nem akarod, hogy rád szórjanak pár varázslatot, igaz? -
* Igyekszik szóval hatni Shelquatinre, viszont ha a másik nem engedi el a Matrónát, mozgásba lép. Egy gyors oldallépést követően lendül a lába, s keményen a férfi térdhajlatába rúg. Ha elég gyors, betalál, Shel lába pedig megroggyan. Ha nem is találna be, azt eléri, hogy a mélységi felé forduljon. *
* Miután találkozik az elffel, kissé mérgesen veszi tudomásul, hogy a mélységi otthagyta őket. *
- Jobb lesz, ha sietünk. Nem tetszik nekem ez a fickó. -
* Mondja Drannak, s meg is indul a templom felé. Útközben nem szól egy szót sem, csak szigorú tekintettel halad végig az utcákon. Arra azért odafigyel, hogy társa ne maradjon le nagyon. Ahogy elérik a kaput, belép rajta, s szemeivel Moont keresi, akit meg is talál, ráadásul a sötételffel. Rögvest oda is lép úrnője mögé, de szemeit a méretes alakon tartja. *
- Itt vagyunk, kisasszony. A könyvek biztonságban vannak Gidnél. -
* Jelent röviden, hogy ne zavarja meg a kialakuló beszélgetést. Amennyiben viszont a templom falánál találja a párost, egészen másképp lép föl a hímmel szemben. Kezeit lazán lógatja, de egy tapasztalt harcos láthatja benne az ugrásra kész ragadozót. *
- Most vedd le a kezed a kisasszonyról, vagy én veszem le. -
* Csattan a hangja, ahogy megpillantja a Moont szorongató alakot. *
- Ha nem engedelmeskedsz, nem csak velem lesz bajod, de a templom papjaival is. Azt pedig nem akarod, hogy rád szórjanak pár varázslatot, igaz? -
* Igyekszik szóval hatni Shelquatinre, viszont ha a másik nem engedi el a Matrónát, mozgásba lép. Egy gyors oldallépést követően lendül a lába, s keményen a férfi térdhajlatába rúg. Ha elég gyors, betalál, Shel lába pedig megroggyan. Ha nem is találna be, azt eléri, hogy a mélységi felé forduljon. *
1832. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-31 00:14:29
Üzenet elküldve: 2015-07-31 00:14:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet - Moon //
*Elképesztő ez a helyzet. Moon fenyegetésére kissé megremegnek bicepszei, nagyon kevésen múlik hogy ne borítsa rá mindhárom nőre az asztalt. Persze csak a matrónának szánná, a másik kettő csak rosszkor lenne rossz helyen. Mikor Moon végre hajlandóságot mutat hogy fordítson rá egy kis időt, lassan csúsztatja le kezeit az asztalról és egyenesedik fel. Közelebb lép a nőhöz ahogy felkel a székéről, elindulnak egymás mellett az asztal felé ahova mutatott, de korántsem biztos hogy elérnek odáig. Mikor Moon a "családod" szóhoz ér a hozzá közelebbi kezével a csuklójáért kap, remélhetőleg a nő nem számít ilyesmire.*
*Nem igazán tervezi bántani. Még. Csak szorosan megfogja a csuklóját és kissé gyorsabb sétára kényszeríti, nem is az asztalhoz hanem amellett el, a templom faláig. Valószínűleg a mozdulattal bele is fojtja a szót a matrónába, ha mégsem akkor szavaival teszi meg azt.*
- Varázslattal befolyásoltál a sikátorban?
*Hangja már kezd kissé fenyegető szintet megütni, és ha már sikerült megragadni a nőt akkor bizony nem ereszti, az esetleges menekülésre való törekvésre pedig egy igen erős szorítás és rántás lesz a válasz. Számít rá hogy varázslattal próbál szabadulni fajtársa, de reményei szerint ehhez valami mozdulat vagy szöveg szükséges, vagy mindkettő, és bármi gyanús jelre magához rántja a csuklójánál fogva miközben másik kezével a nyakáért kap. Talán kevésbé lesz kedve befejezni egy varázsigét ha közben bármelyik pillanatban összeroppanthatják a torkát. Remélhetőleg nem lesz szükség nagyobb erőszakra és engedelmesen elsétál vele Moon a templom távolabbi oldaláig, közben válaszolva a kérdésre.*
*Ha mégsem sikerülne már csuklójának megfogása sem, akkor bizony nagyon gyors és dörzsölt ellenfélre akadt, és van annyi esze hogy ne erőltessen olyat amiben nem nyerhet. Ez esetben csak megáll és visszaereszti kezét maga mellé, felvont szemöldökkel fordulva a valószínűleg távolabb ugró nő felé.*
- Rossz a lelkiismereted? Miért vagy ilyen ijedős?
*Kedélyesen lekezelő hangon szólal meg és indul tovább a kiszemelt asztalhoz ahova le is ül, viszont nem foglalkozik azzal amit a nő kérdezett.*
- Varázslattal befolyásoltál a sikátorban?
*Ez érdekli a legjobban, bár tudni véli a választ, Moontól akarja hallani. Ebben az esetben viszont barátságosabb hangvételt vesz elő.*
*Persze az is lehet hogy nem lesz alkalma már megszólalni miután fajtársa kezéért kap, mert egyrészt nem sikerül a terve, másrészt a nő rögtön ellentámad és arra kell majd reagálnia. Akárhogy is, a nőstény nem kap választ a kérdésére, még.*
*Elképesztő ez a helyzet. Moon fenyegetésére kissé megremegnek bicepszei, nagyon kevésen múlik hogy ne borítsa rá mindhárom nőre az asztalt. Persze csak a matrónának szánná, a másik kettő csak rosszkor lenne rossz helyen. Mikor Moon végre hajlandóságot mutat hogy fordítson rá egy kis időt, lassan csúsztatja le kezeit az asztalról és egyenesedik fel. Közelebb lép a nőhöz ahogy felkel a székéről, elindulnak egymás mellett az asztal felé ahova mutatott, de korántsem biztos hogy elérnek odáig. Mikor Moon a "családod" szóhoz ér a hozzá közelebbi kezével a csuklójáért kap, remélhetőleg a nő nem számít ilyesmire.*
*Nem igazán tervezi bántani. Még. Csak szorosan megfogja a csuklóját és kissé gyorsabb sétára kényszeríti, nem is az asztalhoz hanem amellett el, a templom faláig. Valószínűleg a mozdulattal bele is fojtja a szót a matrónába, ha mégsem akkor szavaival teszi meg azt.*
- Varázslattal befolyásoltál a sikátorban?
*Hangja már kezd kissé fenyegető szintet megütni, és ha már sikerült megragadni a nőt akkor bizony nem ereszti, az esetleges menekülésre való törekvésre pedig egy igen erős szorítás és rántás lesz a válasz. Számít rá hogy varázslattal próbál szabadulni fajtársa, de reményei szerint ehhez valami mozdulat vagy szöveg szükséges, vagy mindkettő, és bármi gyanús jelre magához rántja a csuklójánál fogva miközben másik kezével a nyakáért kap. Talán kevésbé lesz kedve befejezni egy varázsigét ha közben bármelyik pillanatban összeroppanthatják a torkát. Remélhetőleg nem lesz szükség nagyobb erőszakra és engedelmesen elsétál vele Moon a templom távolabbi oldaláig, közben válaszolva a kérdésre.*
*Ha mégsem sikerülne már csuklójának megfogása sem, akkor bizony nagyon gyors és dörzsölt ellenfélre akadt, és van annyi esze hogy ne erőltessen olyat amiben nem nyerhet. Ez esetben csak megáll és visszaereszti kezét maga mellé, felvont szemöldökkel fordulva a valószínűleg távolabb ugró nő felé.*
- Rossz a lelkiismereted? Miért vagy ilyen ijedős?
*Kedélyesen lekezelő hangon szólal meg és indul tovább a kiszemelt asztalhoz ahova le is ül, viszont nem foglalkozik azzal amit a nő kérdezett.*
- Varázslattal befolyásoltál a sikátorban?
*Ez érdekli a legjobban, bár tudni véli a választ, Moontól akarja hallani. Ebben az esetben viszont barátságosabb hangvételt vesz elő.*
*Persze az is lehet hogy nem lesz alkalma már megszólalni miután fajtársa kezéért kap, mert egyrészt nem sikerül a terve, másrészt a nő rögtön ellentámad és arra kell majd reagálnia. Akárhogy is, a nőstény nem kap választ a kérdésére, még.*
1831. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-30 20:21:31
Üzenet elküldve: 2015-07-30 20:21:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet //
* A kérdésére sajnos mind a két nőtől nemleges választ kap. Kár. A számolgatás nem jár szerencsével, bár talán valamire azok az értelmetlennek tűnő szavak is fognak utalni.
A fehér hajú nő kérdése igen csak megfogja. Vajon egy entitás idézhet-e meg egy másikat? Fogalma sincs róla de nem feltételezné.*
- Neki szerintem valamiben kell változtatnia az idéző körön. Talán a kristályokat kell másképpen letennie. Nem tudom. *mondja elgondolkodva de már folytatja is a merengést.*
- Eddig még sohasem idéztem meg semmit, bár néha gondolkodtam rajta, hogy jó volna elbeszélgetni a családom védőivel. *mondja majd talán itt jut eszébe, hogy ő csak úgy egyszerűen odaállított a két elveszettnek tűnő nő mellé, sem név sem semmi.*
- Elnézéseteket kérem. Moonxylwery vagyok, de szólítsatok csak Moonak. *mondja majd várakozva néz a két nő felé, hogy válaszként ő is kapjon két nevet.
Nemsokára ismét a könyv felé fordul és ismét lapozgat pont ottan kikötve ahol az imént a két nő figyelte a lapokat. Most még meg is tapogatja Moon majd felé hajol, megszagolja.*
- Mintha nem egyszerű pergamen szaga volna. *jegyzi meg.*
- Talán kissé savanykás? *kérdezi és már mutatná is a két nőnek, hogy ők is forgassák meg amikor hirtelen ötlettől vezérelve fordul hozzájuk.*
- Tartsátok a magasba a könyvet óvatosan úgy, hogy ez a lap külön legyen.
* Bevárja, hogy felemeljék ketten és akkor a mutatóujját óvatosan a lap alá tartja. Ha minden igaz legalább tíz tizenöt centivel a könyv alatt egy aprócska láng jelenik meg ami ha van valami titkos tintával írva a könyv ezen lapjára akkor azt talán sikerül felfednie.
Moon nagyon óvatos. Nem szeretné ha a könyvbe belekapna a láng. Hallja amint a templomból ki majd ismét be járkálnak de ő most csakis a könyvre koncentrál. Talán a lapjai egy árnyalatnyi szint váltanak és barnás színben fel fog valami tűnni rajtuk. Ha mégsem egy újabb próbálkozás következik.
Az asztalra való dobbantás zavarja meg, hirtelen oltja ki a lángot és néz a két nőre.*
- Tegyétek le és figyeljétek a lapot, talán sikerül előcsalogatni a keresett írást. *mondja majd a hím felé fordúl csodálkozva.*
- Te tényleg nem tudod mi az, hogy varázslat? Ne ijesztgess mert még véletlenül rajtad próbálok ki valamely nem túl barátságos mágiát. *sziszegi majd ismét a könyv felé néz. Még időbe telik amíg a felmelegített lap lehűl és ha van rajta valami az előtűnik.*
- Menjünk. *mutat egy másik, üres asztalra majd a nők felé fordul egy pillanatra.*
- Mindjárt visszajövök, kíváncsi vagyok, sikerült-e valamit előcsalogatnunk.
* Néhány lépéssel távolabb halkabbra fogva néz ismét a harcosra.*
- Jól bánsz a fegyverekkel. *szól elgondolkodva.*
- Szeretném megtudni van-e családod akikhez tartozol vagy esetleg lenne kedved hozzánk csatlakozni. *mondja ki egyenesen. A köntörfalazás nem az ő feladata, a hím meg amúgy is megalkudhat a saját árára ha akar.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
* A kérdésére sajnos mind a két nőtől nemleges választ kap. Kár. A számolgatás nem jár szerencsével, bár talán valamire azok az értelmetlennek tűnő szavak is fognak utalni.
A fehér hajú nő kérdése igen csak megfogja. Vajon egy entitás idézhet-e meg egy másikat? Fogalma sincs róla de nem feltételezné.*
- Neki szerintem valamiben kell változtatnia az idéző körön. Talán a kristályokat kell másképpen letennie. Nem tudom. *mondja elgondolkodva de már folytatja is a merengést.*
- Eddig még sohasem idéztem meg semmit, bár néha gondolkodtam rajta, hogy jó volna elbeszélgetni a családom védőivel. *mondja majd talán itt jut eszébe, hogy ő csak úgy egyszerűen odaállított a két elveszettnek tűnő nő mellé, sem név sem semmi.*
- Elnézéseteket kérem. Moonxylwery vagyok, de szólítsatok csak Moonak. *mondja majd várakozva néz a két nő felé, hogy válaszként ő is kapjon két nevet.
Nemsokára ismét a könyv felé fordul és ismét lapozgat pont ottan kikötve ahol az imént a két nő figyelte a lapokat. Most még meg is tapogatja Moon majd felé hajol, megszagolja.*
- Mintha nem egyszerű pergamen szaga volna. *jegyzi meg.*
- Talán kissé savanykás? *kérdezi és már mutatná is a két nőnek, hogy ők is forgassák meg amikor hirtelen ötlettől vezérelve fordul hozzájuk.*
- Tartsátok a magasba a könyvet óvatosan úgy, hogy ez a lap külön legyen.
* Bevárja, hogy felemeljék ketten és akkor a mutatóujját óvatosan a lap alá tartja. Ha minden igaz legalább tíz tizenöt centivel a könyv alatt egy aprócska láng jelenik meg ami ha van valami titkos tintával írva a könyv ezen lapjára akkor azt talán sikerül felfednie.
Moon nagyon óvatos. Nem szeretné ha a könyvbe belekapna a láng. Hallja amint a templomból ki majd ismét be járkálnak de ő most csakis a könyvre koncentrál. Talán a lapjai egy árnyalatnyi szint váltanak és barnás színben fel fog valami tűnni rajtuk. Ha mégsem egy újabb próbálkozás következik.
Az asztalra való dobbantás zavarja meg, hirtelen oltja ki a lángot és néz a két nőre.*
- Tegyétek le és figyeljétek a lapot, talán sikerül előcsalogatni a keresett írást. *mondja majd a hím felé fordúl csodálkozva.*
- Te tényleg nem tudod mi az, hogy varázslat? Ne ijesztgess mert még véletlenül rajtad próbálok ki valamely nem túl barátságos mágiát. *sziszegi majd ismét a könyv felé néz. Még időbe telik amíg a felmelegített lap lehűl és ha van rajta valami az előtűnik.*
- Menjünk. *mutat egy másik, üres asztalra majd a nők felé fordul egy pillanatra.*
- Mindjárt visszajövök, kíváncsi vagyok, sikerült-e valamit előcsalogatnunk.
* Néhány lépéssel távolabb halkabbra fogva néz ismét a harcosra.*
- Jól bánsz a fegyverekkel. *szól elgondolkodva.*
- Szeretném megtudni van-e családod akikhez tartozol vagy esetleg lenne kedved hozzánk csatlakozni. *mondja ki egyenesen. A köntörfalazás nem az ő feladata, a hím meg amúgy is megalkudhat a saját árára ha akar.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
1830. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-30 18:51:56
Üzenet elküldve: 2015-07-30 18:51:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet //
* Figyeli egy darabig, míg a mélységi próbálja megfejteni az írást, s mikor megkérdezi, hogy jutottak-e valameddig, megrázza fejét. Szimpatikus neki ez a fekete elf, de ez nem jelenti azt, hogy ne tépné szét szívesen, ha nem próbálna legalább segíteni rajtuk. Ám mivel ez megtörténik, így viszonylag barátságos mosolyt erőltet arcára és üdvözli a megérkező alakot is. Akikből kettő is van Moonon kívül. Szép kis brigádot vonzott magával, ám remélhetőleg ennél már nem lesznek sokkal többen. Gyorsan végigfuttatja szemeit a másik két érkezőn is, de mivel azok nem igen foglalkoznak velük, csak a sötételf után loholnak, mint a kutyák, így elfordítja tekintetét és Moonra pillant ismételten.
Ezután sóhaj következik. *
- Na, mit rejtenek a lapok? * Mosolyodik el, ha úgy tűnik végez vele, vagy feladja. Jó neki, ha csak részleteket tudnak meg, persze sokkal jobb lenne mindent egyből tudni... *
* Figyeli egy darabig, míg a mélységi próbálja megfejteni az írást, s mikor megkérdezi, hogy jutottak-e valameddig, megrázza fejét. Szimpatikus neki ez a fekete elf, de ez nem jelenti azt, hogy ne tépné szét szívesen, ha nem próbálna legalább segíteni rajtuk. Ám mivel ez megtörténik, így viszonylag barátságos mosolyt erőltet arcára és üdvözli a megérkező alakot is. Akikből kettő is van Moonon kívül. Szép kis brigádot vonzott magával, ám remélhetőleg ennél már nem lesznek sokkal többen. Gyorsan végigfuttatja szemeit a másik két érkezőn is, de mivel azok nem igen foglalkoznak velük, csak a sötételf után loholnak, mint a kutyák, így elfordítja tekintetét és Moonra pillant ismételten.
Ezután sóhaj következik. *
- Na, mit rejtenek a lapok? * Mosolyodik el, ha úgy tűnik végez vele, vagy feladja. Jó neki, ha csak részleteket tudnak meg, persze sokkal jobb lenne mindent egyből tudni... *
1829. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-30 16:49:29
Üzenet elküldve: 2015-07-30 16:49:29
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
*Kellőképp kiszellőztette a fejét, egy kicsit még a fűre is kifeküdt, hogy a tanulás miatti fejzúgását valamelyest enyhítse. A friss levegő végül megteszi a hatását, így elérkezettnek látja az időt, hogy újra belépjen a templom jótékony félhomállyal áldott vagy terhelt belső terébe. Sok minden persze nem változott az elmúlt rövidnek mondható időben, de mégiscsak elmondható, hogy most már ismerősnek mondhatja magát errefelé. Nagy levegőt vesz, egy ideig figyelmesen vizsgálgatja az impozáns kőszobrokat, hogy újra koncentrált állapotba kerüljön, s csak az után lát neki a mágia alapjaiban való további elmélyülésnek.*
1828. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-30 16:05:10
Üzenet elküldve: 2015-07-30 16:05:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
// A tanítvány //
* Miközben a templomban hihetetlen erők kelnek láthatatlanul életre, a főpap továbbra is megosztja a figyelmét és tovább beszélget Drayennel. *
- Ha az entitás a házban maga a mester, akkor hogyan kerülhetett bele ez a kiegészítés? -
* Kérdezi, de közben egy újabb fontosnak látszó információ derül ki. *
- A vér jelképezi az életerőt. Vagyis az idézett lény jelen van, de mondjuk manifesztálódni nem képes addig, amíg valakin nem ejtenek vérző sebet. -
* Próbálja összegezni az eddig hallottakat a férfi. A főpap jólelkűségét erősíti, hogy saját emlékei megosztásával igyekszik enyhíteni Drayen félelmeit. *
- Vagyis Eefa mester szerint nem az az igazi mágus, aki ismeri a megfelelő igéket és mozdulatokat, mert azokat bárkinek meglehet tanítani. -
* Gondolkozik Drayen, felidézve azt a keveset, amit a mestertől hallott. *
- Akkor ezen emberek nem a varázskönyvek megismerését tartják elsődleges célnak, hanem önmaguk megismerését, s kiaknázását. -
* Fejezi be a mondatot Drayen. *
* Miközben a templomban hihetetlen erők kelnek láthatatlanul életre, a főpap továbbra is megosztja a figyelmét és tovább beszélget Drayennel. *
- Ha az entitás a házban maga a mester, akkor hogyan kerülhetett bele ez a kiegészítés? -
* Kérdezi, de közben egy újabb fontosnak látszó információ derül ki. *
- A vér jelképezi az életerőt. Vagyis az idézett lény jelen van, de mondjuk manifesztálódni nem képes addig, amíg valakin nem ejtenek vérző sebet. -
* Próbálja összegezni az eddig hallottakat a férfi. A főpap jólelkűségét erősíti, hogy saját emlékei megosztásával igyekszik enyhíteni Drayen félelmeit. *
- Vagyis Eefa mester szerint nem az az igazi mágus, aki ismeri a megfelelő igéket és mozdulatokat, mert azokat bárkinek meglehet tanítani. -
* Gondolkozik Drayen, felidézve azt a keveset, amit a mestertől hallott. *
- Akkor ezen emberek nem a varázskönyvek megismerését tartják elsődleges célnak, hanem önmaguk megismerését, s kiaknázását. -
* Fejezi be a mondatot Drayen. *
1827. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:15:39
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:15:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Eredet//
*A mélységi belekezdett a fejtésbe. Illetve egyelőre csak olvassa a lapokat, és olyan információkat vél felfedezni, amelyek felett a szeleburdi, enyhén idegőrlő szélmágus tekintete elől olyannyira kisiklott, mint egy hal egy öreg halász markából.*
- Igen, mondjuk úgy, minden áron idézni szeretnénk.
*Sejtelmesen elmosolyodik, majd továbbra is az immár nem csak annak tetsző, de bizonyítottan is értelmes nőstényt figyeli. Ő maga soha nem volt a mágia szerelmese, végképp nem konyít hozzá. Érdekes, akárhányszor egy fajtársával találkozott, mindegyikben látni vélte a mágust. Ő leginkább a nyomok olvasásához ért, hogy kövesse a prédát, játszadozzon vele, akárcsak egy macska egy egérrel. Megsebezni az áldozatot, majd hagyni futni, s követni őt akár órákon, napokon át. Amikor pedig a célegyenesbe ér, és már nincs messze a meneküléstől, csendben lecsapni, még több sebet ejteni rajta, hogy keveredjen a félelem és a fájdalom, hisz' úgyis egy helyre megy. Ezek után nincs más, mint csendben lelépni, és hagyni, hogy az áldozat a falu, város, vagy akármi, amely biztonságot adhatott volna neki, kivérezzen.
Aztán szóba kerül az idéző kör. Logikus. Az eredar egy idézett faj, így kézenfekvő, hogy nem képes belépni a körbe. De mi van akkor, ha egy idézett lény nem is képes a kört megidézni, mert ama kör úgy taszítja ki magából, akár egy holt gyermeket az oltalmazó anyaméh?*
- Mondd, egy idéző kört képes maga köré képezni egy idézett? Teszem azt, egy eredar? Hiszen ama körbe nem léphet be effajta entitás, arról szó pedig nem esik, hogy ő maga bent maradhat-e.
*Nem konyít a mágiához, viszont az elméletet ismeri. Volt elég ideje az alatt a pár száz év alatt, melyet itt töltött.
Eddig nem is gondolta volna, hogy a véletlenül kinyitott lap, és ami körülötte van, ennyire illeszkedik a terveibe. Ez talán nem a véletlen műve. Nem is a szerencséé. Lehet, hogy tényleg vannak felsőbbrendű entitások, melyek hol segítenek, hol hátráltatnak? Ez örök titok marad, amíg valaki nem látja őket tulajdon tekintetével.*
- Nehéz lesz? Majd gyakorlunk. *Szögezi le az alapos választ a démoni asszony, majd "meglepve" (a cinizmus átka) konstatálja, hogy bizony a kormosnak is meggyűlik a baja eme írással.
Ha a felét megoldották volna, nem itt lennének. Ha a felét megoldották volna, a másik fele sem lenne nagyobb akadály. Ha a felét megoldották volna, nem tűnnének ennyire kétségbeesettnek.*
- Sajna én nem konyítok annyira az effajta érzéki dolgokhoz. Én a természetben érzem sokkalta otthon magam. És ha jól sejtem, kedves társalgónőm is! *Néz ezzel háta mögé, egy kósza pillantást vetve Norgenre. Hátha akad valami hozzáfűznivalója a dolgokhoz.*
*A mélységi belekezdett a fejtésbe. Illetve egyelőre csak olvassa a lapokat, és olyan információkat vél felfedezni, amelyek felett a szeleburdi, enyhén idegőrlő szélmágus tekintete elől olyannyira kisiklott, mint egy hal egy öreg halász markából.*
- Igen, mondjuk úgy, minden áron idézni szeretnénk.
*Sejtelmesen elmosolyodik, majd továbbra is az immár nem csak annak tetsző, de bizonyítottan is értelmes nőstényt figyeli. Ő maga soha nem volt a mágia szerelmese, végképp nem konyít hozzá. Érdekes, akárhányszor egy fajtársával találkozott, mindegyikben látni vélte a mágust. Ő leginkább a nyomok olvasásához ért, hogy kövesse a prédát, játszadozzon vele, akárcsak egy macska egy egérrel. Megsebezni az áldozatot, majd hagyni futni, s követni őt akár órákon, napokon át. Amikor pedig a célegyenesbe ér, és már nincs messze a meneküléstől, csendben lecsapni, még több sebet ejteni rajta, hogy keveredjen a félelem és a fájdalom, hisz' úgyis egy helyre megy. Ezek után nincs más, mint csendben lelépni, és hagyni, hogy az áldozat a falu, város, vagy akármi, amely biztonságot adhatott volna neki, kivérezzen.
Aztán szóba kerül az idéző kör. Logikus. Az eredar egy idézett faj, így kézenfekvő, hogy nem képes belépni a körbe. De mi van akkor, ha egy idézett lény nem is képes a kört megidézni, mert ama kör úgy taszítja ki magából, akár egy holt gyermeket az oltalmazó anyaméh?*
- Mondd, egy idéző kört képes maga köré képezni egy idézett? Teszem azt, egy eredar? Hiszen ama körbe nem léphet be effajta entitás, arról szó pedig nem esik, hogy ő maga bent maradhat-e.
*Nem konyít a mágiához, viszont az elméletet ismeri. Volt elég ideje az alatt a pár száz év alatt, melyet itt töltött.
Eddig nem is gondolta volna, hogy a véletlenül kinyitott lap, és ami körülötte van, ennyire illeszkedik a terveibe. Ez talán nem a véletlen műve. Nem is a szerencséé. Lehet, hogy tényleg vannak felsőbbrendű entitások, melyek hol segítenek, hol hátráltatnak? Ez örök titok marad, amíg valaki nem látja őket tulajdon tekintetével.*
- Nehéz lesz? Majd gyakorlunk. *Szögezi le az alapos választ a démoni asszony, majd "meglepve" (a cinizmus átka) konstatálja, hogy bizony a kormosnak is meggyűlik a baja eme írással.
Ha a felét megoldották volna, nem itt lennének. Ha a felét megoldották volna, a másik fele sem lenne nagyobb akadály. Ha a felét megoldották volna, nem tűnnének ennyire kétségbeesettnek.*
- Sajna én nem konyítok annyira az effajta érzéki dolgokhoz. Én a természetben érzem sokkalta otthon magam. És ha jól sejtem, kedves társalgónőm is! *Néz ezzel háta mögé, egy kósza pillantást vetve Norgenre. Hátha akad valami hozzáfűznivalója a dolgokhoz.*
1826. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:02:26
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:02:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet //
*Még szerencse hogy a templom ajtaja szinte mindig nyitva áll, különben igen erősen csapódna fel a nagy lendülettel belépő megtermett mélységi érkezését jelezvén. Bent egy-két pillanatra megáll, a sötétség kifejezetten kedvez szemeinek így nem okoz gondot felkutatni a nőt akit keres, viszont most sem egyedül hanem két másik fruska társaságában találja. Lassabbra fogja lépteit ahogy újra elindul a társaság felé, a két felszínire ügyet sem vetve lép Moon közelébe és két kezével az asztalra támaszkodva hajol afölé.*
- Beszélhetnénk végre négyszemközt?
*Hangjából kiérződik némi elfojtott indulat, látszik hogy igyekszik visszafogni magát és normális stílusban kérni a matrónát. Elképesztő hogy mennyire semmibe veszi a nő, ő az életét kockáztatta érte, aztán megváratja, iderángatja, és valami régi könyv felett találja meg két újabb felszínivel.*
*Még szerencse hogy a templom ajtaja szinte mindig nyitva áll, különben igen erősen csapódna fel a nagy lendülettel belépő megtermett mélységi érkezését jelezvén. Bent egy-két pillanatra megáll, a sötétség kifejezetten kedvez szemeinek így nem okoz gondot felkutatni a nőt akit keres, viszont most sem egyedül hanem két másik fruska társaságában találja. Lassabbra fogja lépteit ahogy újra elindul a társaság felé, a két felszínire ügyet sem vetve lép Moon közelébe és két kezével az asztalra támaszkodva hajol afölé.*
- Beszélhetnénk végre négyszemközt?
*Hangjából kiérződik némi elfojtott indulat, látszik hogy igyekszik visszafogni magát és normális stílusban kérni a matrónát. Elképesztő hogy mennyire semmibe veszi a nő, ő az életét kockáztatta érte, aztán megváratja, iderángatja, és valami régi könyv felett találja meg két újabb felszínivel.*
1825. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-29 20:42:33
Üzenet elküldve: 2015-07-29 20:42:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
*Szüksége is van arra a levegőre. Félhomály, kiművelt fő, órák hosszat tartó tanulás; tökéletes garancia a bóbiskolásra. Mégis megkockáztatja, az akaratát egész életében edzette, s ez ebben az esetben is jól jön, hogy a helyén maradjon ennyi időn át. Csak a feje fájdul meg egy kicsit, ami végül mégiscsak emlékezteti arra, hogy talán ideje volna innia valamit, s friss levegőt szívnia. Úgy érzi, egy cseppnyit sem képes felvenni e nélkül. Később még lesz lehetősége visszanézni, hogy tovább haladjon ezen a rögös úton. Egy pillantás Moonxylwery irányába, aki láthatóan nagy munkában van, majd elgémberedett tagjait felpezsdítendő megindul a kijárat irányába.*
1824. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-29 15:56:46
Üzenet elküldve: 2015-07-29 15:56:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Hazafelé//
*A tisztás és a folyópart után a mágus a temető felől érkezik a templomba. Az oltár elé lép és csak úgy, mint régen, ahogy a szüleitől látta letérdel, hogy tiszteletet adjon. Pontosan tudja, hogy a templom sokkal inkább a tanulás, mint inkább az istenek helye. Ennek ellenére gyorsan elmormol egy köszönetet kifejező szövegecskét, amiért a tegnapi estén Myna és Felt is sikerrel járt a figyelemelterelésben.
Ezt gyorsan letudja, mint egy kötelező feladatot, és a sarokból figyelő tanítók felé bólintva el is hagyja az épületet, hogy most már tényleg hazatérjen.*
*A tisztás és a folyópart után a mágus a temető felől érkezik a templomba. Az oltár elé lép és csak úgy, mint régen, ahogy a szüleitől látta letérdel, hogy tiszteletet adjon. Pontosan tudja, hogy a templom sokkal inkább a tanulás, mint inkább az istenek helye. Ennek ellenére gyorsan elmormol egy köszönetet kifejező szövegecskét, amiért a tegnapi estén Myna és Felt is sikerrel járt a figyelemelterelésben.
Ezt gyorsan letudja, mint egy kötelező feladatot, és a sarokból figyelő tanítók felé bólintva el is hagyja az épületet, hogy most már tényleg hazatérjen.*
1823. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-29 15:31:54
Üzenet elküldve: 2015-07-29 15:31:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet //
* A kérdésére igennel válaszol az egyik elveszettnek tűnő nő, úgy hogy amíg társaira vár ha akad hely leül a két nő mellé és magához húzza a felé mutatott könyvet. Idő közben Albun is besétál a templomba de most egy biccentésnél többet nem váltanak.
Első dolga a könyv címét megismerni, és legyen az bármilyen régi avagy kopott bizony nagy betűkkel rajta kell legyen, hogy mivel foglalkozik.*
- Szóval az idézések iránt érdeklődnek? *kérdezi amint kíváncsian néz feléjük. Sajnos úgy tűnik nem lesz Moonal szerencséjük ugyanis bár jó pár igét ismer az időzéseket tartalmazók nem kimondottan tartoznak a repertoárjába.*
- Azt ki tudom olvasni, hogy szükségük van egy idézőkörre. *mutat az egyik helyre ahol épp megrajzolták a pentagrammát és mellette érdekes szálkás betűkkel rigmusok is vannak írva. A idéző szavakon végigfut majd halkan felnevet.*
- Ez nehéz lesz! *majd elhallgat és sietve olvassa tovább a sorokat de ezek tulajdonképpen még csak nem is a titkosírás részei mert Moon képes az előtte lévő négy öt oldalt is gyorsan átfutni. Azt nem mondhatná, hogy mindenre figyelmes de a fontosabb dolgokat már képes kiszűrni a mágusok által irt könyvekből, nem hiába van a háta mögött már több mint tíz évnyi mágiatanulás.
A titkosírásos résznél megtorpan. Forgatja, még ujjával is látszik amint a betűket megpróbálja más sorrendben, más rendszerben összeolvasni majd ismét a könyv első lapjához hajt, hogy megtudja ki is a könyv szerzője. Amikor visszahajt egy lapra felfirkantja a könyv szerzőjének nevét és a titkosírással irt négy szót.*
- Remélem így kijön, már ha a közös nyelven van írva ez a néhány szó. *morfondírozik félhangosan majd a nők felé néz ismét.*
- Ti jutottatok valamire vele? *érdeklődik, hisz ki tudja, lehet, hogy már félig meg is van fejtve csak feladták.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.29 15:33:14
* A kérdésére igennel válaszol az egyik elveszettnek tűnő nő, úgy hogy amíg társaira vár ha akad hely leül a két nő mellé és magához húzza a felé mutatott könyvet. Idő közben Albun is besétál a templomba de most egy biccentésnél többet nem váltanak.
Első dolga a könyv címét megismerni, és legyen az bármilyen régi avagy kopott bizony nagy betűkkel rajta kell legyen, hogy mivel foglalkozik.*
- Szóval az idézések iránt érdeklődnek? *kérdezi amint kíváncsian néz feléjük. Sajnos úgy tűnik nem lesz Moonal szerencséjük ugyanis bár jó pár igét ismer az időzéseket tartalmazók nem kimondottan tartoznak a repertoárjába.*
- Azt ki tudom olvasni, hogy szükségük van egy idézőkörre. *mutat az egyik helyre ahol épp megrajzolták a pentagrammát és mellette érdekes szálkás betűkkel rigmusok is vannak írva. A idéző szavakon végigfut majd halkan felnevet.*
- Ez nehéz lesz! *majd elhallgat és sietve olvassa tovább a sorokat de ezek tulajdonképpen még csak nem is a titkosírás részei mert Moon képes az előtte lévő négy öt oldalt is gyorsan átfutni. Azt nem mondhatná, hogy mindenre figyelmes de a fontosabb dolgokat már képes kiszűrni a mágusok által irt könyvekből, nem hiába van a háta mögött már több mint tíz évnyi mágiatanulás.
A titkosírásos résznél megtorpan. Forgatja, még ujjával is látszik amint a betűket megpróbálja más sorrendben, más rendszerben összeolvasni majd ismét a könyv első lapjához hajt, hogy megtudja ki is a könyv szerzője. Amikor visszahajt egy lapra felfirkantja a könyv szerzőjének nevét és a titkosírással irt négy szót.*
- Remélem így kijön, már ha a közös nyelven van írva ez a néhány szó. *morfondírozik félhangosan majd a nők felé néz ismét.*
- Ti jutottatok valamire vele? *érdeklődik, hisz ki tudja, lehet, hogy már félig meg is van fejtve csak feladták.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.29 15:33:14
1822. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-29 08:39:15
Üzenet elküldve: 2015-07-29 08:39:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Eredet //
// Moon //
* Miután a Matróna sikeresen kiválasztja a számára megfelelő könyveket, a félvér már kész az indulásra, ám ezúttal egyedül kell mennie. *
- Kívánsága szerint lesz, Kisasszony. -
* Hajt fejet a nőnek, de tekintetét körbefuttatja, hogy megbizonyosodjon úrnője biztonságáról. *
- Igyekszem vissza, remélhetőleg az idegen társaságában. -
* Nem ismeri az ismeretlen mélységit, ezért csak feltételezi, hogy hallgatni fog a jó szóra. Miután minden tisztázásra kerül, finoman meghajol Moon felé, s kezében az értékes könyvekkel, kisiet a templomból, egyenesen a Dwirinthalen kúria felé. *
// Moon //
* Miután a Matróna sikeresen kiválasztja a számára megfelelő könyveket, a félvér már kész az indulásra, ám ezúttal egyedül kell mennie. *
- Kívánsága szerint lesz, Kisasszony. -
* Hajt fejet a nőnek, de tekintetét körbefuttatja, hogy megbizonyosodjon úrnője biztonságáról. *
- Igyekszem vissza, remélhetőleg az idegen társaságában. -
* Nem ismeri az ismeretlen mélységit, ezért csak feltételezi, hogy hallgatni fog a jó szóra. Miután minden tisztázásra kerül, finoman meghajol Moon felé, s kezében az értékes könyvekkel, kisiet a templomból, egyenesen a Dwirinthalen kúria felé. *
1821. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-07-28 21:46:25
Üzenet elküldve: 2015-07-28 21:46:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Eredet //
* Senki ne higgye, hogy csak Leilithnek van elege az egészből! De tényleg senki! Csupán ő egyszerűen kopogtat ujjaival és várja, hogy betoppanjon valami mágus és megfejtse a rejtvényt. Ez pedig szinte lehetet...
Szája széles mosolyra húzódik, mikor egy nő lép oda hozzájuk. Társa egyből meg is bombázza a fő kérdésekkel, míg Norgen csak hátrébb áll és várja, hogy választ kapjanak. Nem szól egy szó sem, amíg nem kérdezik. *
* Senki ne higgye, hogy csak Leilithnek van elege az egészből! De tényleg senki! Csupán ő egyszerűen kopogtat ujjaival és várja, hogy betoppanjon valami mágus és megfejtse a rejtvényt. Ez pedig szinte lehetet...
Szája széles mosolyra húzódik, mikor egy nő lép oda hozzájuk. Társa egyből meg is bombázza a fő kérdésekkel, míg Norgen csak hátrébb áll és várja, hogy választ kapjanak. Nem szól egy szó sem, amíg nem kérdezik. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3852-3871