Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 86 (1701. - 1720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1720. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-30 23:25:50
Üzenet elküldve: 2015-05-30 23:25:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Izgatottan lépked a lépcsőfokokon egyre csak felfelé, míg végül a hatalmas faajtó előtt találja magát, ami ezúttal is tárva nyitva áll.*
~Végre. Itt vagyok hát.~
*Ujjaival megszorítja botját, majd betipeg a templomba. Rögtön félhomály fogadja, ami hangulatos, ugyanakkor kellően látható az oltár, és a padok is. Ebben a pillanatban fölé tornyosodik egy csuhás alak, mire Zigi hátrébb lép, és felszegi a fejét.*
-Üdvözlöm a Levegő mágia Templomában. Miben lehetek segítségére?
~Milyen kedvesek errefelé.~
-Üdvözlöm én is. *hajtja meg kis fejét tisztelete jeléül.* -Csak betértem körülnézni hogy meglássam hol is fogok majd tanulni. *mondja Zigi.*
-Értem. Sokan jönnek tanulni, és mindenkit más ág érdekel. Önt melyik érdekelné?
-Tudom hogy az egyik legnehezebb. *húzza ki magát a gnóm.* -De én napmágus szeretnék lenni, és abban szeretnék majd jeleskedni.
*A csuhás szerzetes pár másodpercig vár, majd elmosolyodik.*
-A napmágia a legnehezebb az ágak közül, nagyon sok idő, energia és arany annak a fejlesztése. Ugyanakkor a gnómok legendásak az eszükről, így azt javaslom, ha azt szeretné vágjon bele bátran.
*Zigi számára biztatóak a szerzetes szavai, ugyanakkor ehhez ő még nagyon-nagyon felkészületlen, és szegény is.*
-Majd ha készen állok rá. *mosolyodik el.*
~Ami még nem mostanában lesz.~
-Addig is megtekinteném a könyvtárat, és kínálatát. Van olyan könyv, amiben a napmágiáról találok írásokat? *érdeklődik a gnóm.*
-Persze kövessen.
*Pár méter és már a könyvtárban is vannak. A szerzetes megmutatja hol találja meg Zigi azokat amikre szüksége van, majd eltávozik. A gnóm felágaskodik, és leveszi az egyik könyvet, majd leül vele az egyik asztalhoz, és fellapozza. Homloka összeráncosodik, szemei összeszűkülnek, és fújtat egyet.*
~Tudtam hogy nehéz, de nem gondoltam hogy ennyire. Konkrétan egy szót sem értek ebből a könyvből.~
*Elkeseredik, ugyanakkor ha már belekezdett legalább lapozgatja még akkor is ha nem érti, legalább forog a kezében a könyv, a semminél egy hangyányival az is több.*
~Végre. Itt vagyok hát.~
*Ujjaival megszorítja botját, majd betipeg a templomba. Rögtön félhomály fogadja, ami hangulatos, ugyanakkor kellően látható az oltár, és a padok is. Ebben a pillanatban fölé tornyosodik egy csuhás alak, mire Zigi hátrébb lép, és felszegi a fejét.*
-Üdvözlöm a Levegő mágia Templomában. Miben lehetek segítségére?
~Milyen kedvesek errefelé.~
-Üdvözlöm én is. *hajtja meg kis fejét tisztelete jeléül.* -Csak betértem körülnézni hogy meglássam hol is fogok majd tanulni. *mondja Zigi.*
-Értem. Sokan jönnek tanulni, és mindenkit más ág érdekel. Önt melyik érdekelné?
-Tudom hogy az egyik legnehezebb. *húzza ki magát a gnóm.* -De én napmágus szeretnék lenni, és abban szeretnék majd jeleskedni.
*A csuhás szerzetes pár másodpercig vár, majd elmosolyodik.*
-A napmágia a legnehezebb az ágak közül, nagyon sok idő, energia és arany annak a fejlesztése. Ugyanakkor a gnómok legendásak az eszükről, így azt javaslom, ha azt szeretné vágjon bele bátran.
*Zigi számára biztatóak a szerzetes szavai, ugyanakkor ehhez ő még nagyon-nagyon felkészületlen, és szegény is.*
-Majd ha készen állok rá. *mosolyodik el.*
~Ami még nem mostanában lesz.~
-Addig is megtekinteném a könyvtárat, és kínálatát. Van olyan könyv, amiben a napmágiáról találok írásokat? *érdeklődik a gnóm.*
-Persze kövessen.
*Pár méter és már a könyvtárban is vannak. A szerzetes megmutatja hol találja meg Zigi azokat amikre szüksége van, majd eltávozik. A gnóm felágaskodik, és leveszi az egyik könyvet, majd leül vele az egyik asztalhoz, és fellapozza. Homloka összeráncosodik, szemei összeszűkülnek, és fújtat egyet.*
~Tudtam hogy nehéz, de nem gondoltam hogy ennyire. Konkrétan egy szót sem értek ebből a könyvből.~
*Elkeseredik, ugyanakkor ha már belekezdett legalább lapozgatja még akkor is ha nem érti, legalább forog a kezében a könyv, a semminél egy hangyányival az is több.*
1719. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:23:51
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:23:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna Yji//
*Amint felér a lépcsősor tetejére, hátrapillant még egyet, de senki nem jön még egyelőre. Halkan becsukja maga mögött az ajtót és nekitámaszkodik a hideg falnak, homlokát hozzáérintve ahhoz. ~Estel, iún onna~ gondolja és legszívesebben beleverné a fejét. Lassan ellöki magát a faltól és az oltárt messze elkerülve, a fal mentén halad a kijárat felé. Megérinti az imént kölcsön lopott tárgyat, ami izmos hasának feszül a ruha alatt. ~ Ki gondolta volna, hogy erre kényszerülök majd? ~ kilép a nehéz faajtók között és elvakítja a fény. Behunyja a szemét, de az sem segít, a fény mindenhova betör és betölti, de mégis, a benti félhomály hideg ölelése után a napfény simogatja és új életet lehel ujjongó pórusaiba. ~ Most kiderül, hogy a halálos fenyegetéssel vagy valóban egy ártatlan lánnyal beszéltem. De legalább szép helyen halok meg, egy csinos gyilkos által. ~ Gondolja, ahogy a körbetekint a kertben és kacag.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 23:46:54
*Amint felér a lépcsősor tetejére, hátrapillant még egyet, de senki nem jön még egyelőre. Halkan becsukja maga mögött az ajtót és nekitámaszkodik a hideg falnak, homlokát hozzáérintve ahhoz. ~Estel, iún onna~ gondolja és legszívesebben beleverné a fejét. Lassan ellöki magát a faltól és az oltárt messze elkerülve, a fal mentén halad a kijárat felé. Megérinti az imént kölcsön lopott tárgyat, ami izmos hasának feszül a ruha alatt. ~ Ki gondolta volna, hogy erre kényszerülök majd? ~ kilép a nehéz faajtók között és elvakítja a fény. Behunyja a szemét, de az sem segít, a fény mindenhova betör és betölti, de mégis, a benti félhomály hideg ölelése után a napfény simogatja és új életet lehel ujjongó pórusaiba. ~ Most kiderül, hogy a halálos fenyegetéssel vagy valóban egy ártatlan lánnyal beszéltem. De legalább szép helyen halok meg, egy csinos gyilkos által. ~ Gondolja, ahogy a körbetekint a kertben és kacag.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 23:46:54
1718. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:13:34
Üzenet elküldve: 2015-05-29 23:13:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
*A könyvtárat elhagyva egyre csak azon gondolkozik, hogy milyen kérdéseket tegyen fel majd az elf férfinak és hogy miért érdeklődött alvilági kapcsolatokról, bajban van? Vagy keres valakit? Esetleg el akar tenni láb alól valakit? Vannak dolgok amikből lehet jobb lenne kimaradni, de ha folyton óvatos akkor sosem fog előrébb lépni és évekig élhetne egyedül is. Igen az lesz a legjobb, hogy kockáztat és ha eldurvul a helyzet, elfut. Ezzel meggyőzi saját magát és gyorsabb léptekre vált és a "kalandor" mögött lép ki a templom előtti lépcsőre.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.29 23:22:34, a következő indokkal:
Jeljavítás; múlt helyett jelen idő; helyesírás.
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.29 23:22:34, a következő indokkal:
Jeljavítás; múlt helyett jelen idő; helyesírás.
1717. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-29 16:17:33
Üzenet elküldve: 2015-05-29 16:17:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras - A tizenkettek kutatása//
*Zarasnak pislognia kell, hogy hozzászokjon a templomban uralkodó félhomálynak, ami, mint egy démonbarlang, beenged, lassan megkörnyékez és felemészt. Bár mondjuk azokon az apró ablakokon át nem is csoda, hogy ilyen gyér a fény. Ezen nincs az a gyertya mennyiség, ami jelentősen segíthetne.*
- Ide egy máglya kéne. *De, mikor a szeme hozzászokik a félhomályhoz tátva marad a szája.*
- Ezt meg hogyan?! *Alig tudja türtőztetni magát, hogy fel ne ordítson, amint megpillantja a templom mennyezetét tartó oszlopokat.*
- Lehetetlen, hogy ezt emberek emelték! *Egy árnyat lát meg a szeme sarkából, amint az felé vagy pedig a kijárathoz közeledik. Egy Zaras számára ismeretlen ruhafajtát visel: Hatalmas csuklya takarja el majdnem az egész fejét, ami nem köpenyhez, hanem egy lepedőhöz csatlakozik, amit a férfi (vagy nő?) a teste köré csavarva és tökéletesen igazítva, egészen a földig levezet. Ráadásul, hogyha még nem lenne elég, egy kis részt még maga után is húz a földön.
Megáll közvetlenül Zaras előtt. ~ Tehát nem akar kimenni. ~ gondolja keserűen. ~ Lehet, hogy tilos belépni ide? Pedig meg akartam nézni. ~ hogyha hangosan is kimondta volna, biztos lemondóan hangzott volna. Ehelyett a fura öltözetű alak az eddig hátul összekulcsolt kezeit maga elé húzza, harmincöt fokban meghajol. Vagy legalábbis úgy néz ki. Zaras csak bambul.*
- Kérem, ha lehet ne hangoskodjon. Sokan a nyugalom és tanulás miatt keresik fel ezt a helyet. Mit gondolnának, hogyha még itt sem lenne nyugtuk?
- Igen, elnézést.
*Zaras lassan meghajol, utánozva a harmincöt fokos dőlést. Mikor ismét kiegyenesedik az alakot már sehol nem látja. Nem hisz a szemének. Először elpillant arra, amerről felbukkant, aztán körbenéz. Sikertelenül.
Nem hagyja nyugodni a dolog, ezért körbejárja a templomot. Fából készült padok és embereket ábrázoló szobrok között halad el. Azt is észreveszi, hogy az alakok többsége ugyanolyan ruhát visel, mint az, akit keres, illetve azt is, hogy minden oszlopnál ketten vannak. Arra viszont nem jön rá, hogy kiket ábrázolhatnak. Középen megpillantja az oltárt. Nem meri megközelíteni, inkább a tőle jobbra és balra levő ajtókat veszi szemügyre.
Véletlenszerűen kiválasztja az egyiket, odalép és kinyitja. Egy lefelé vezető, széles és sötét lépcsősort lát. Hátrapillant, hogy meggyőződjön, nincs itt a fura ruhás, majd elindul lefelé a lépcsőn.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 16:20:12
*Zarasnak pislognia kell, hogy hozzászokjon a templomban uralkodó félhomálynak, ami, mint egy démonbarlang, beenged, lassan megkörnyékez és felemészt. Bár mondjuk azokon az apró ablakokon át nem is csoda, hogy ilyen gyér a fény. Ezen nincs az a gyertya mennyiség, ami jelentősen segíthetne.*
- Ide egy máglya kéne. *De, mikor a szeme hozzászokik a félhomályhoz tátva marad a szája.*
- Ezt meg hogyan?! *Alig tudja türtőztetni magát, hogy fel ne ordítson, amint megpillantja a templom mennyezetét tartó oszlopokat.*
- Lehetetlen, hogy ezt emberek emelték! *Egy árnyat lát meg a szeme sarkából, amint az felé vagy pedig a kijárathoz közeledik. Egy Zaras számára ismeretlen ruhafajtát visel: Hatalmas csuklya takarja el majdnem az egész fejét, ami nem köpenyhez, hanem egy lepedőhöz csatlakozik, amit a férfi (vagy nő?) a teste köré csavarva és tökéletesen igazítva, egészen a földig levezet. Ráadásul, hogyha még nem lenne elég, egy kis részt még maga után is húz a földön.
Megáll közvetlenül Zaras előtt. ~ Tehát nem akar kimenni. ~ gondolja keserűen. ~ Lehet, hogy tilos belépni ide? Pedig meg akartam nézni. ~ hogyha hangosan is kimondta volna, biztos lemondóan hangzott volna. Ehelyett a fura öltözetű alak az eddig hátul összekulcsolt kezeit maga elé húzza, harmincöt fokban meghajol. Vagy legalábbis úgy néz ki. Zaras csak bambul.*
- Kérem, ha lehet ne hangoskodjon. Sokan a nyugalom és tanulás miatt keresik fel ezt a helyet. Mit gondolnának, hogyha még itt sem lenne nyugtuk?
- Igen, elnézést.
*Zaras lassan meghajol, utánozva a harmincöt fokos dőlést. Mikor ismét kiegyenesedik az alakot már sehol nem látja. Nem hisz a szemének. Először elpillant arra, amerről felbukkant, aztán körbenéz. Sikertelenül.
Nem hagyja nyugodni a dolog, ezért körbejárja a templomot. Fából készült padok és embereket ábrázoló szobrok között halad el. Azt is észreveszi, hogy az alakok többsége ugyanolyan ruhát visel, mint az, akit keres, illetve azt is, hogy minden oszlopnál ketten vannak. Arra viszont nem jön rá, hogy kiket ábrázolhatnak. Középen megpillantja az oltárt. Nem meri megközelíteni, inkább a tőle jobbra és balra levő ajtókat veszi szemügyre.
Véletlenszerűen kiválasztja az egyiket, odalép és kinyitja. Egy lefelé vezető, széles és sötét lépcsősort lát. Hátrapillant, hogy meggyőződjön, nincs itt a fura ruhás, majd elindul lefelé a lépcsőn.*
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.29 16:20:12
1716. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-28 18:55:36
Üzenet elküldve: 2015-05-28 18:55:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
*Aryna belép a templom szélesre tárt faajtaján. Leül a legközelebbi fából készült padra a fal mellett és gyönyörködik a faragott oszlopokban, amik a magasba vesző mennyezetet tartják, majd jobban szemügyre veszi minden oszlop lábánál levő kettő-kettő kőszobrot, akik a levegő mágia fő képviselőit ábrázolják. Összekulcsolja a kezét és imádkozik, hogy "új" szabad élete jól alakuljon. Reméli, hogy sikerül új varázslatot tanulnia, és pihenésként a könyvtárban biztos talál majd könyveket, amikkel újabb kalandokat vagy szerelmes történeteket élhet át*
1715. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-25 19:51:58
Üzenet elküldve: 2015-05-25 19:51:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* Már fönt van a hold az égen, s egészen sötét van mikor a Templomhoz ér. Gyalogszerrel érkezett, már nem akarta lovát megzavarni ilyen kései órán. Egy kis séta senkinek sem árt. Persze ilyenkor már nem feltétlenül szerencsés akármerre mászkálni, de nem kellett az egész városon átvágnia.
Az épület belül nappal sem úszik napsugarakban, most viszont csak az égő tűz ad fényt.*
- Assa!
* Hallja meg tanítóját, ki épp a könyvtárból igyekszik fölfelé, keze teli könyvekkel, pergamentekercsekkel.*
- Segítsek esetleg?
- Hagyd csak, ezt már le is teszem. A te tananyagod is itt van.
* Pillant mosolyogva a lányra.*
- Azt hittem, hogy már csak holnap reggel jössz, de ha még van időd és energiád, akkor a kétszázadik oldalon lévő fejezetet böngészd át! A varázslatot is el tudod sajátítani. Ha valami nem megy, akkor kopogj be a privát szobába.
- Rendben.
* Bólint a tündérke, s egy gyertya halványan pislákoló lángjánál kezd olvasni, nagy érdeklődéssel még most is. Jó érzés az, ha beérik munákájának gyümölcse. Érdemes előremenni, még ha csak kis lépésekben is, de folytatni kell, hisz ő céltudatos, s ha egyszer belekezdett valamibe, akkor nem is hagyja félbe.
Ha elért egy álmot, akkor mindig újabbakat keres. Úgy fogja fel, hogy mindig előrébb kell haladni, nincs értelme egy helyen megtorpanni.*
~ Akaraterő, hit, kitartást. Ezek a legfontosabbak.~
Az épület belül nappal sem úszik napsugarakban, most viszont csak az égő tűz ad fényt.*
- Assa!
* Hallja meg tanítóját, ki épp a könyvtárból igyekszik fölfelé, keze teli könyvekkel, pergamentekercsekkel.*
- Segítsek esetleg?
- Hagyd csak, ezt már le is teszem. A te tananyagod is itt van.
* Pillant mosolyogva a lányra.*
- Azt hittem, hogy már csak holnap reggel jössz, de ha még van időd és energiád, akkor a kétszázadik oldalon lévő fejezetet böngészd át! A varázslatot is el tudod sajátítani. Ha valami nem megy, akkor kopogj be a privát szobába.
- Rendben.
* Bólint a tündérke, s egy gyertya halványan pislákoló lángjánál kezd olvasni, nagy érdeklődéssel még most is. Jó érzés az, ha beérik munákájának gyümölcse. Érdemes előremenni, még ha csak kis lépésekben is, de folytatni kell, hisz ő céltudatos, s ha egyszer belekezdett valamibe, akkor nem is hagyja félbe.
Ha elért egy álmot, akkor mindig újabbakat keres. Úgy fogja fel, hogy mindig előrébb kell haladni, nincs értelme egy helyen megtorpanni.*
~ Akaraterő, hit, kitartást. Ezek a legfontosabbak.~
1714. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-25 13:14:42
Üzenet elküldve: 2015-05-25 13:14:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Átsuhanva a gazdagok között, majd a templomkertet megcsodálva sokkal nyugodtabb hangulatban érkezik meg a templomba. Ez Arthenior legcsendesebb és legnyugodtabb helye, ahol minden mágiát tanulni kívánó megtalálja a számítását. Coinleach nemrég járt a nagy csarnokban, de mindig elcsodálkozik rajta. Bár ő jobban szereti a természetben felvenni a kapcsolatot isteneivel, ezen a szent helyen muszáj tiszteletét tennie. Az oltárhoz lép és egy aranyérmét helyez rá adományul, majd egy rövid igét is elmond.*
- Az istenek vezessenek utamon! -
*A rövid kérés után folytatja is útját egyenesen a temető, majd a Folyópart felé.*
- Az istenek vezessenek utamon! -
*A rövid kérés után folytatja is útját egyenesen a temető, majd a Folyópart felé.*
1713. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-24 15:28:34
Üzenet elküldve: 2015-05-24 15:28:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Türelmesen hallgatja végig a férfit, meg sem nyikkan. Arca sem árulkodik sok érzelemről, csak akkor mosolyodik el, mikor a másik is, mondandója legvégén. Sőt. Halkan fel is nevet. *
- Arrogánsnak tart?
* Nem, nem sértődött meg, kicsit sem, azok az idők már elmúltak. *
- Ez kicsit igaz is, de hát, női szeszély.
* Ennyivel le is tudja önmaga jellemzését. Nem ilyen vagy olyan, ennél jóval összetettebb. Sokkal. *
- Magunk közt szólva elismerem, hogy az emberek is tudnak maradandót alkotnak. Egyeseknek igazán jó ízlésük van és sokuknak több az esze, mint amit megmutatnak magukból. De ezt a nézetemet nem nagyon hangoztatom. A végén még elbízzák magukat.
- Viszont még mindig jobban kedvelem azt, amit a természet maga alkot, vagy legalább legyen hozzá hasonló. A házunk is ilyen, számomra az a mérvadó. Az otthon. A második bőröm, ami megvéd, egy, tágabb burok.
* Türelmesen hallgatja végig a férfit, meg sem nyikkan. Arca sem árulkodik sok érzelemről, csak akkor mosolyodik el, mikor a másik is, mondandója legvégén. Sőt. Halkan fel is nevet. *
- Arrogánsnak tart?
* Nem, nem sértődött meg, kicsit sem, azok az idők már elmúltak. *
- Ez kicsit igaz is, de hát, női szeszély.
* Ennyivel le is tudja önmaga jellemzését. Nem ilyen vagy olyan, ennél jóval összetettebb. Sokkal. *
- Magunk közt szólva elismerem, hogy az emberek is tudnak maradandót alkotnak. Egyeseknek igazán jó ízlésük van és sokuknak több az esze, mint amit megmutatnak magukból. De ezt a nézetemet nem nagyon hangoztatom. A végén még elbízzák magukat.
- Viszont még mindig jobban kedvelem azt, amit a természet maga alkot, vagy legalább legyen hozzá hasonló. A házunk is ilyen, számomra az a mérvadó. Az otthon. A második bőröm, ami megvéd, egy, tágabb burok.
1712. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-24 11:48:39
Üzenet elküldve: 2015-05-24 11:48:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*A könyvtárból kilépve Anor még mindig feldúlt attól, amit odabent talált, de megpróbálja megnyugtatni magát azzal, hogy sorban végigméri a levegő nagy mágusainak szobrait. Felidézi apja szavait, hogy bármi történjék is, bármit is vegyenek el tőlük, a mágia tudománya és képessége örökre a vérükben lesz. A szobrokat vizsgálva példaképeket lát szinte mindegyik hatalmasságban.
Most azonban a legfontosabb az lenne, hogy valamilyen lakható formába hozza a házat. Éppen ezért a templomkert felé indul, hogy aztán később a piactéren bevásárolhasson magának.*
Most azonban a legfontosabb az lenne, hogy valamilyen lakható formába hozza a házat. Éppen ezért a templomkert felé indul, hogy aztán később a piactéren bevásárolhasson magának.*
1711. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-23 15:42:11
Üzenet elküldve: 2015-05-23 15:42:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*Miután gyorsan átrobog a templomkerten egyből a nagy és díszes csarnokba ér.*
~Évek óta nem jártam emberi kéz építette templomban! Közel sem annyira tiszták itt az energiák, mint egy szent kőkörben, ahol talán évente néhány utazó jár, de a hely szentsége mindig megérint.~*gondolkozik.
Meghajlással ad tiszteletet az isteneknek és eszébe jut, hogy elmondjon egy imát a kislányért.*
-Az istenek segítsék ezt a fiatal lányt az útján. Vigyázzanak rá és férfi ember ne érinthesse, ha ő nem akarja.
*Mágikus erejének köszönhetően ez az ima kisebb ráolvasás is egyben.
Most azonban folytatja útját, hiszen az, amiért idejött az a könyvtár. Szeretne utánanézni családjának az itteni feljegyzésekben.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.05.23 22:53:50, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
~Évek óta nem jártam emberi kéz építette templomban! Közel sem annyira tiszták itt az energiák, mint egy szent kőkörben, ahol talán évente néhány utazó jár, de a hely szentsége mindig megérint.~*gondolkozik.
Meghajlással ad tiszteletet az isteneknek és eszébe jut, hogy elmondjon egy imát a kislányért.*
-Az istenek segítsék ezt a fiatal lányt az útján. Vigyázzanak rá és férfi ember ne érinthesse, ha ő nem akarja.
*Mágikus erejének köszönhetően ez az ima kisebb ráolvasás is egyben.
Most azonban folytatja útját, hiszen az, amiért idejött az a könyvtár. Szeretne utánanézni családjának az itteni feljegyzésekben.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.05.23 22:53:50, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1710. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-20 19:29:21
Üzenet elküldve: 2015-05-20 19:29:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Felvonja a szemöldökét, és hangosan felsóhajt. Nem gondolta volna a beszélgetés kezdetén, hogy ilyen hosszan elnyúló vita kerekedik belőle, Bár ez nem feltétlen rossz dolog, sőt, ő kifejezetten élvezi is.*
-Tévedés, mi se élünk örökké, ugyanúgy halandók vagyunk, mint az emberek. Csak mi túlélhetünk akár több generációnyi embert is.
*Ezt határozottan tudja, hisz a kis közösségükben is elhunyt két öreg is mióta él, mind a kettő végelgyengülés szerű halált halt, vagy legalábbis valami nagyon apró cseprő betegségbe haltak bele.*
-Az lehet, hogy balszerencse által elpusztul, ebben igazat kell adjak. Ám a tudást ugyanúgy örökítheti tovább bárki, nem csak mi. Az arrogancia, és a tudásunkra való büszkeség hajszálnyi, de mégis látványos különbség van.
*Ha már a másik csipkelődik, ő miért ne? Bár akaratlanul is elmosolyodik.*
*Felvonja a szemöldökét, és hangosan felsóhajt. Nem gondolta volna a beszélgetés kezdetén, hogy ilyen hosszan elnyúló vita kerekedik belőle, Bár ez nem feltétlen rossz dolog, sőt, ő kifejezetten élvezi is.*
-Tévedés, mi se élünk örökké, ugyanúgy halandók vagyunk, mint az emberek. Csak mi túlélhetünk akár több generációnyi embert is.
*Ezt határozottan tudja, hisz a kis közösségükben is elhunyt két öreg is mióta él, mind a kettő végelgyengülés szerű halált halt, vagy legalábbis valami nagyon apró cseprő betegségbe haltak bele.*
-Az lehet, hogy balszerencse által elpusztul, ebben igazat kell adjak. Ám a tudást ugyanúgy örökítheti tovább bárki, nem csak mi. Az arrogancia, és a tudásunkra való büszkeség hajszálnyi, de mégis látványos különbség van.
*Ha már a másik csipkelődik, ő miért ne? Bár akaratlanul is elmosolyodik.*
1709. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-15 22:31:34
Üzenet elküldve: 2015-05-15 22:31:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Fölösleges dolog vitázni olyan dolgokon, amikről mindenkinek más a véleménye. Bár, lehet próbálkozni, de ha az elf belevág egy vitába, az másabb témájú legyen. Finoman megrezzen szemöldöke, ahogy figyelemmel kíséri a kis diákos választ és az ujjak zavart, babráló mozgását. *
- Egy elf öröklétű. Az emberek és más fajok mániája ez. A mi örökségünk a tudás. Évszázadok tapasztalatai, megfigyelései, a csillagok, a nap és a hold mozgása a végtelen égbolton, vetések és aratások ideje. A folyó apálya, dagálya. Egy templom ledőlhet, leéghet, hívei elhanyagolhatják, akármikor. A tudás viszont örök, míg csak egy is él, ki emlékezik rá.
* Igazán szeret "kötekedni" másokkal, főleg ha értelmesnek találja a másik felet ehhez.*
A hozzászólás írója (Riella Ravaora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.15 22:31:48
* Fölösleges dolog vitázni olyan dolgokon, amikről mindenkinek más a véleménye. Bár, lehet próbálkozni, de ha az elf belevág egy vitába, az másabb témájú legyen. Finoman megrezzen szemöldöke, ahogy figyelemmel kíséri a kis diákos választ és az ujjak zavart, babráló mozgását. *
- Egy elf öröklétű. Az emberek és más fajok mániája ez. A mi örökségünk a tudás. Évszázadok tapasztalatai, megfigyelései, a csillagok, a nap és a hold mozgása a végtelen égbolton, vetések és aratások ideje. A folyó apálya, dagálya. Egy templom ledőlhet, leéghet, hívei elhanyagolhatják, akármikor. A tudás viszont örök, míg csak egy is él, ki emlékezik rá.
* Igazán szeret "kötekedni" másokkal, főleg ha értelmesnek találja a másik felet ehhez.*
A hozzászólás írója (Riella Ravaora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.15 22:31:48
1708. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-14 10:10:35
Üzenet elküldve: 2015-05-14 10:10:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Miután elköszönt Ardmoltól, úgy dönt, a Templomba megy. Régen járt itt, a nagybátyjával, aki bár tűzmágus volt, de más mágiaágak művelőivel is tartotta a kapcsolatot. Még gyerek volt akkor. Csak a Templom belsejére emlékszik, a hatalmas szobrokra a félhomályban, a főpapra, aki a nagybátyját fogadta, az illatokra.
Ahogy belép, átlépve az alacsony küszöböt, lassan felélednek a régi emlékképek. A szobrok ugyanúgy ott állnak a magasba nyúló oszlopok tövében, bár neki akkor úgy rémlett, azok uralják az egész Templom belsejét. Most kisebbnek, és szerényebbnek tűnnek, bár lehet, hogy csak ő nőtt meg azóta, és magasodott a talapzatok fölé.
Lassan lépked előre a félhomályban, a csend, a gyertyafény és az éppcsak beszűrődő kinti, kívülmaradt világ hirtelen éles kontrasztban áll a Templomkert előbbi zajos madárdalával és ragyogó fényeivel.*
- Szél és Levegő segítsen. Amos Theniort keresem. Dranndreshiann Morla De'Lhor vagyok Wegtorenből. A nagybátyám, Iannian Morla De'Lhor felől akarok nála érdeklődni.
*Köszön udvariasan a csuklyája rejtekéből ráköszönő fiatal tanítványnak, aki az iránt érdeklődik, segíthet-e neki valamiben, vagy csak betért a Templomba. Amikor kiderül, hogy a főpap nincs most itt, kicsit csalódott lesz, de a fiatal levegőmágus azzal biztatja, térjen vissza néhány nap múlva. Addigra lehet hogy megérkezik, és tudja őt fogadni. Annak nem sok értelmét látja, hogy megkérdezze, a férfi esetleg tud-e a nagybátyjáról valamit. Ha igen, bizonyára szólt volna, ahogy meghallja a nevét.*
- Rendben, majd visszatérek. Köszönöm a segítségedet. Addig is meglátogatom a híres Könyvtárat. *hajol meg udvariasan.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 10:14:59
Ahogy belép, átlépve az alacsony küszöböt, lassan felélednek a régi emlékképek. A szobrok ugyanúgy ott állnak a magasba nyúló oszlopok tövében, bár neki akkor úgy rémlett, azok uralják az egész Templom belsejét. Most kisebbnek, és szerényebbnek tűnnek, bár lehet, hogy csak ő nőtt meg azóta, és magasodott a talapzatok fölé.
Lassan lépked előre a félhomályban, a csend, a gyertyafény és az éppcsak beszűrődő kinti, kívülmaradt világ hirtelen éles kontrasztban áll a Templomkert előbbi zajos madárdalával és ragyogó fényeivel.*
- Szél és Levegő segítsen. Amos Theniort keresem. Dranndreshiann Morla De'Lhor vagyok Wegtorenből. A nagybátyám, Iannian Morla De'Lhor felől akarok nála érdeklődni.
*Köszön udvariasan a csuklyája rejtekéből ráköszönő fiatal tanítványnak, aki az iránt érdeklődik, segíthet-e neki valamiben, vagy csak betért a Templomba. Amikor kiderül, hogy a főpap nincs most itt, kicsit csalódott lesz, de a fiatal levegőmágus azzal biztatja, térjen vissza néhány nap múlva. Addigra lehet hogy megérkezik, és tudja őt fogadni. Annak nem sok értelmét látja, hogy megkérdezze, a férfi esetleg tud-e a nagybátyjáról valamit. Ha igen, bizonyára szólt volna, ahogy meghallja a nevét.*
- Rendben, majd visszatérek. Köszönöm a segítségedet. Addig is meglátogatom a híres Könyvtárat. *hajol meg udvariasan.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.14 10:14:59
1707. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-12 20:13:34
Üzenet elküldve: 2015-05-12 20:13:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Bólint egyet, és halkan felsóhajtva nyugtázza, hogy nem badarságokat hord össze a nő, és kénytelen bevallani, hogy tényleg felesleges olyanról vitatkozni, amiben senkinek sincs igaza.*
-Ebben igazat kell adjak önnek, mindenkinek meg van a saját véleménye, és azt nehéz megdönteni.
*Sóhajt egy nagyot ismét, ahogy a lány válaszából kimarad a tulajdon neve, és helyette újabb, az ő nézőpontjával ellentétes érvet hoz fel kérdése megválaszolására. Aztán eszébe is jut, hogy igazából talán neki kellett volna elkezdenie a bemutatkozást, és nem is ilyen módon, de ennek a problémának a megoldását inkább elhalasztja, és kissé zavartan kezd babrálni az ujjaival.*
-Az én tanítómesterem úgy tartotta, nem az alkotás a lényeg, hanem a benne lakozó szellem. Ha valaki alkot valamit, legyen az egy székláb, vagy akár egy hatalmas, örök életű építmény, beleépíti saját lelkének egy darabját is, így ő maga is tovább él az alkotásában.
*Mindezt úgy mondja el, hogy közben halvány, gyermeki mosoly költözik arcára, miközben mered egymással viaskodó ujjaira. Nem is igazán mondja, inkább mintha felolvasná egy láthatatlan papírról.*
-Kénytelen vagyok hinni ebben, hisz ez csodálatos eszme. Akik még régen építették ezt a templomot, minden téglában, és kődarabban otthagyták a nyomukat, és minden szobrász is benne hagyta lelke egy darabját a szobrában, hogy aztán tovább éljen benne. Neve lehet már feledésbe merült, de amit alkotott, az kis szerencsével akár örökké itt maradhat.
*Felbámul az egyik mágus szoborra, és gondolatai ismét elkalandoznak, ahogy tekintet ráragad a gondosan kidolgozott alkotásra.*
*Bólint egyet, és halkan felsóhajtva nyugtázza, hogy nem badarságokat hord össze a nő, és kénytelen bevallani, hogy tényleg felesleges olyanról vitatkozni, amiben senkinek sincs igaza.*
-Ebben igazat kell adjak önnek, mindenkinek meg van a saját véleménye, és azt nehéz megdönteni.
*Sóhajt egy nagyot ismét, ahogy a lány válaszából kimarad a tulajdon neve, és helyette újabb, az ő nézőpontjával ellentétes érvet hoz fel kérdése megválaszolására. Aztán eszébe is jut, hogy igazából talán neki kellett volna elkezdenie a bemutatkozást, és nem is ilyen módon, de ennek a problémának a megoldását inkább elhalasztja, és kissé zavartan kezd babrálni az ujjaival.*
-Az én tanítómesterem úgy tartotta, nem az alkotás a lényeg, hanem a benne lakozó szellem. Ha valaki alkot valamit, legyen az egy székláb, vagy akár egy hatalmas, örök életű építmény, beleépíti saját lelkének egy darabját is, így ő maga is tovább él az alkotásában.
*Mindezt úgy mondja el, hogy közben halvány, gyermeki mosoly költözik arcára, miközben mered egymással viaskodó ujjaira. Nem is igazán mondja, inkább mintha felolvasná egy láthatatlan papírról.*
-Kénytelen vagyok hinni ebben, hisz ez csodálatos eszme. Akik még régen építették ezt a templomot, minden téglában, és kődarabban otthagyták a nyomukat, és minden szobrász is benne hagyta lelke egy darabját a szobrában, hogy aztán tovább éljen benne. Neve lehet már feledésbe merült, de amit alkotott, az kis szerencsével akár örökké itt maradhat.
*Felbámul az egyik mágus szoborra, és gondolatai ismét elkalandoznak, ahogy tekintet ráragad a gondosan kidolgozott alkotásra.*
1706. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-08 19:39:57
Üzenet elküldve: 2015-05-08 19:39:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
- Erről már jó páran vitatkoztak és nem voltak képesek dönteni. Úgyhogy szerintem nekünk sem kellene belekezdeni. De valójában nem az a fontos, hogy tudjuk, vagy hogy megértsük mi miért történik és ki által. Hanem az, hogy elfogadjuk és alkalmazkodjunk. Szerintem az életet élni kell, amennyire tőlünk telik és mások hagyják persze. Magának, a dolgoknak a létezésének örülni, annak hogy vagyunk és élünk. Az már más kategória, hogy egyesek miként teszik tönkre önmagukat, másokat és a környezetüket, a természetet. De hát nem vagyunk egyformák és ez is lényeges szerintem.
* Mindenki más elvek alapján él és bár vannak, akik nagyon hasonlóan gondolkodnak, apróságokban mindig eltérnek a másiktól. Ezeket a látásmódokat gyakran a szülőktől öröklik, néha egy-egy jó barát, társ, rokonlélek az, aki másabb irányba fordítja a tekintetünket. Egy olyan személy, aki fontos a számunkra és akinek meg van a készsége ahhoz, hogy "tanítson". Ámbár nem hajlandó észrevenni azt a kis szünetet a mondat végén. Némiképp modortalannak tartja, hogy egy fiatal hölgy nevét kérdezi, egy vadidegen férfi. Habár lehet, hogy az ő neveltetése az, ami nem megfelelő. De addig nem mutatkozik be, amíg a másik fél nevét nem tudja. Megjárta már párszor, úgyhogy mostantól kissé óvatosabb lesz. Már amennyire lehet. A kérdésre viszont elmosolyodik és körbe mutat a templomban. *
- Buta kérdés. Hát van ez olyan szép, mint az, ami eleve teremtetett? Ez valakinek az ízlését tükrözi, ami nem tetszik mindenkinek.
A hozzászólás írója (Riella Ravaora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.08 19:48:52
- Erről már jó páran vitatkoztak és nem voltak képesek dönteni. Úgyhogy szerintem nekünk sem kellene belekezdeni. De valójában nem az a fontos, hogy tudjuk, vagy hogy megértsük mi miért történik és ki által. Hanem az, hogy elfogadjuk és alkalmazkodjunk. Szerintem az életet élni kell, amennyire tőlünk telik és mások hagyják persze. Magának, a dolgoknak a létezésének örülni, annak hogy vagyunk és élünk. Az már más kategória, hogy egyesek miként teszik tönkre önmagukat, másokat és a környezetüket, a természetet. De hát nem vagyunk egyformák és ez is lényeges szerintem.
* Mindenki más elvek alapján él és bár vannak, akik nagyon hasonlóan gondolkodnak, apróságokban mindig eltérnek a másiktól. Ezeket a látásmódokat gyakran a szülőktől öröklik, néha egy-egy jó barát, társ, rokonlélek az, aki másabb irányba fordítja a tekintetünket. Egy olyan személy, aki fontos a számunkra és akinek meg van a készsége ahhoz, hogy "tanítson". Ámbár nem hajlandó észrevenni azt a kis szünetet a mondat végén. Némiképp modortalannak tartja, hogy egy fiatal hölgy nevét kérdezi, egy vadidegen férfi. Habár lehet, hogy az ő neveltetése az, ami nem megfelelő. De addig nem mutatkozik be, amíg a másik fél nevét nem tudja. Megjárta már párszor, úgyhogy mostantól kissé óvatosabb lesz. Már amennyire lehet. A kérdésre viszont elmosolyodik és körbe mutat a templomban. *
- Buta kérdés. Hát van ez olyan szép, mint az, ami eleve teremtetett? Ez valakinek az ízlését tükrözi, ami nem tetszik mindenkinek.
A hozzászólás írója (Riella Ravaora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.08 19:48:52
1705. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-05 11:46:58
Üzenet elküldve: 2015-05-05 11:46:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
// A tanitvány //
* Úgy látszik, az események éles fordulatot vesznek, hisz a főpap, aki eddig készségesen válaszolt a kérdésekre, most leinti a férfit. Az elküldött papok hamarosan visszatérnek, s egy asztalt állitanak fel, ami elé leülhet a két várakozó. Ahogy megkapja az invitálást, Drayen már helyet is foglal. A mellette ülő főpap megnyugodni látszik, s magyarázni is kezd. *
- Valóban, levegő és föld. De még nem tudok sokat. -
* Válaszolja csendesen, majd teljes figyelmét a másikra irányítja. Az elé tett lapot alaposan szemügyre veszi, s megpróbálja értelmezni. *
- Félek, ez meghaladja a tudományomat, de megpróbálom. -
* Mondja, s nagy levegőt vesz, mielőtt belekezdene. *
- A varázslatok, akár az órák, pontos rendben illeszkednek össze alkotóelemeikből. Fontos a sorrend, s hogy mit, mivel párosítunk. -
* Céloz itt az egymással átfedésbe kerülő alakzatokra, majd keze megáll a fekete pentagtamma felett. *
- Itt, ha jól látom, ezt az alakzatot a tűz, a víz s a levegő elemei adják. Ez a jel, a pentagramma sok irodalomban az idézés, megidézés jelképe. -
* Kezd bele, némiképp bizonytalanul. *
- Véleményem szerint ez a jel itt, vagy a varázslat lényegi része, vagy pedig... -
* Egy pillanatra elhallgat, s a főpapra néz. *
- Egy külön varázslat, amely arra szolgál, hogy megidézzen valamit. Mint ahogy minket is hívott a varázslat. -
* Fejezi be, s néz immár folyamatosan a mellette ülőre Drayen. *
* Úgy látszik, az események éles fordulatot vesznek, hisz a főpap, aki eddig készségesen válaszolt a kérdésekre, most leinti a férfit. Az elküldött papok hamarosan visszatérnek, s egy asztalt állitanak fel, ami elé leülhet a két várakozó. Ahogy megkapja az invitálást, Drayen már helyet is foglal. A mellette ülő főpap megnyugodni látszik, s magyarázni is kezd. *
- Valóban, levegő és föld. De még nem tudok sokat. -
* Válaszolja csendesen, majd teljes figyelmét a másikra irányítja. Az elé tett lapot alaposan szemügyre veszi, s megpróbálja értelmezni. *
- Félek, ez meghaladja a tudományomat, de megpróbálom. -
* Mondja, s nagy levegőt vesz, mielőtt belekezdene. *
- A varázslatok, akár az órák, pontos rendben illeszkednek össze alkotóelemeikből. Fontos a sorrend, s hogy mit, mivel párosítunk. -
* Céloz itt az egymással átfedésbe kerülő alakzatokra, majd keze megáll a fekete pentagtamma felett. *
- Itt, ha jól látom, ezt az alakzatot a tűz, a víz s a levegő elemei adják. Ez a jel, a pentagramma sok irodalomban az idézés, megidézés jelképe. -
* Kezd bele, némiképp bizonytalanul. *
- Véleményem szerint ez a jel itt, vagy a varázslat lényegi része, vagy pedig... -
* Egy pillanatra elhallgat, s a főpapra néz. *
- Egy külön varázslat, amely arra szolgál, hogy megidézzen valamit. Mint ahogy minket is hívott a varázslat. -
* Fejezi be, s néz immár folyamatosan a mellette ülőre Drayen. *
1704. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:32:30
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:32:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//A Tanítvány//
//Drayen Agron//
*Drayen kérdésére, hogy jelent -e valamit, hogy csupán nők maradtak, és hogy mik azok amiket kért, csupán int egyet, hogy most nem válaszol ezekre. Majd később. A főpap szavai hatására a templom mintha újra élettel telne meg. Már a három pap igyekezet, hogy teljesítse a főpap kéréseit szinte már élettel tölti meg a halotti csarnokot. Nem sokkal, hogy a három papból az utolsó pap is elhagyta a csarnokot, máris visszatér az első, egy kinyitható kis asztallal. Nyugodt de lassú léptekkel lép a Főpap és Drayen elé, kinyitja az asztalt, hogy legyen mire pakolni a kért dolgokat. Majd gyorsan sietve távozik, hogy össze szedje a többi kért holmit. Hamarosan a második pap is megjelenik, de ő sem még a kért dolgokat hozza, hanem két kis széket, amelyet letesz egymás mellé hogy a két férfi le tudjon ülni. Majd ő is távozik. Nem sokkal később a harmadik pap is megjelenik egy fehér terítővel, amivel letakarja az asztalt, s ő is elsiet a kért holmikért.*
-Ülj le! *kéri Drayet, majd ő is leül, s végül bele kezd a magyarázatokba.*
-Sokszor láttalak már itt. *jelenti ki.* Főleg a levegő és a föld mágia tekercsei érdekeltek. Te is a mágia rögös útját járod. Nem tudom, hogy haladtál a tanulmányaid, ezért úgy veszem, hogy még nem haladtál ennyire előre. *nem akarja megbántani a férfit, csupán nem akar időt vesztegetni avval, hogy kiderítse mit tud a férfi.*
-Egy új varázslat megalkotása sok időbe telik, és roppantul fontos, hogy a létrehozó kellő tudással rendelkezzen. Wallo Harr Mester kidolgozott egy módszert, ahogyan a varázslatok hatását, könnyedén lehet szemléltetni. Minden varázs szónak, és minden mozdulatnak meg van a maga vonala, s a maga színe. Ha jól vesszük fel ezeket a vonalakat, akkor egy rúnát kapunk, s így már könnyen láthatóvá válik a mágia leendő hatása. Ehhez csupán egy úgynevezett hétszínű festékre van szükségünk.
*Ekkor érkezik meg az első pap három tekercstokkal, és egy hosszú fa tintatartót hoz, benne hét üvegcse tintával, és hét ecsettel. Egy fehér, egy kék, egy barna, egy piros, egy zöld, egy arany, és egy ezüst.*
-Mind a hét szín egy - egy ágat jelképez. A fehér a független ág, a kék a levegő ág, a barna a föld ág, és így tovább.
*Miközben beszél, addig kinyitja az első tekercset s elkezdi olvasni az idős mester varázslatának szavait. Miután elolvasta bele kezd a szavak megfestésének a megfelelő színnel egy üres lapra. Mire végez addigra a lap tele van különböző színű körökkel, és háromszögekkel, és más alakzatokkal, amelyek keresztezik egymást, de a lap közepén a piros, kék, és zöld színű alakzatok érintkezéséből egy fekete pentagramma rajzolódik ki. A kész lapot Drayen elé tolja, hogy ő is alaposan meg tudja nézni.*
-Mondd el, hogy mit látsz, és hogy szerinted mit jelent. *kéri őt a főpap.*
//Drayen Agron//
*Drayen kérdésére, hogy jelent -e valamit, hogy csupán nők maradtak, és hogy mik azok amiket kért, csupán int egyet, hogy most nem válaszol ezekre. Majd később. A főpap szavai hatására a templom mintha újra élettel telne meg. Már a három pap igyekezet, hogy teljesítse a főpap kéréseit szinte már élettel tölti meg a halotti csarnokot. Nem sokkal, hogy a három papból az utolsó pap is elhagyta a csarnokot, máris visszatér az első, egy kinyitható kis asztallal. Nyugodt de lassú léptekkel lép a Főpap és Drayen elé, kinyitja az asztalt, hogy legyen mire pakolni a kért dolgokat. Majd gyorsan sietve távozik, hogy össze szedje a többi kért holmit. Hamarosan a második pap is megjelenik, de ő sem még a kért dolgokat hozza, hanem két kis széket, amelyet letesz egymás mellé hogy a két férfi le tudjon ülni. Majd ő is távozik. Nem sokkal később a harmadik pap is megjelenik egy fehér terítővel, amivel letakarja az asztalt, s ő is elsiet a kért holmikért.*
-Ülj le! *kéri Drayet, majd ő is leül, s végül bele kezd a magyarázatokba.*
-Sokszor láttalak már itt. *jelenti ki.* Főleg a levegő és a föld mágia tekercsei érdekeltek. Te is a mágia rögös útját járod. Nem tudom, hogy haladtál a tanulmányaid, ezért úgy veszem, hogy még nem haladtál ennyire előre. *nem akarja megbántani a férfit, csupán nem akar időt vesztegetni avval, hogy kiderítse mit tud a férfi.*
-Egy új varázslat megalkotása sok időbe telik, és roppantul fontos, hogy a létrehozó kellő tudással rendelkezzen. Wallo Harr Mester kidolgozott egy módszert, ahogyan a varázslatok hatását, könnyedén lehet szemléltetni. Minden varázs szónak, és minden mozdulatnak meg van a maga vonala, s a maga színe. Ha jól vesszük fel ezeket a vonalakat, akkor egy rúnát kapunk, s így már könnyen láthatóvá válik a mágia leendő hatása. Ehhez csupán egy úgynevezett hétszínű festékre van szükségünk.
*Ekkor érkezik meg az első pap három tekercstokkal, és egy hosszú fa tintatartót hoz, benne hét üvegcse tintával, és hét ecsettel. Egy fehér, egy kék, egy barna, egy piros, egy zöld, egy arany, és egy ezüst.*
-Mind a hét szín egy - egy ágat jelképez. A fehér a független ág, a kék a levegő ág, a barna a föld ág, és így tovább.
*Miközben beszél, addig kinyitja az első tekercset s elkezdi olvasni az idős mester varázslatának szavait. Miután elolvasta bele kezd a szavak megfestésének a megfelelő színnel egy üres lapra. Mire végez addigra a lap tele van különböző színű körökkel, és háromszögekkel, és más alakzatokkal, amelyek keresztezik egymást, de a lap közepén a piros, kék, és zöld színű alakzatok érintkezéséből egy fekete pentagramma rajzolódik ki. A kész lapot Drayen elé tolja, hogy ő is alaposan meg tudja nézni.*
-Mondd el, hogy mit látsz, és hogy szerinted mit jelent. *kéri őt a főpap.*
1703. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:16:36
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:16:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Meglepően jóravaló gondolkodásmódja van a hölgynek, bár mi mást is várt volna el egy fajtársától? Az elfek köztudottan az élet, és mélyebb értelmek nagy ismerői. Hangja továbbra is nyugodt, és azért valamennyire még magabiztos is marad.*
-Minden, és mindenki valaminek a kreálmánya. Még természetanya is. Sőt, még az isten is, ki természetanyát teremtette. De persze, ez megint egy olyan kérdés, amire mindenkinek más a válasza.
*Szórakozottan legyint, észrevéve, hogy mennyire elkalandozott a vallás felé, amiről ugyebár nem illik efféléket mondani. Legalábbis neki.*
-És szabad kérdeznem, miért nem elégedett kedves...?
*Mondata végén hagy egy észrevehető szünetet, hogy kideríthesse nevét annak a hölgynek, kivel ilyen heves filozófiai vitát képes folytatni. Egy ilyen ismeretség sosem jelent hátrányt.*
*Meglepően jóravaló gondolkodásmódja van a hölgynek, bár mi mást is várt volna el egy fajtársától? Az elfek köztudottan az élet, és mélyebb értelmek nagy ismerői. Hangja továbbra is nyugodt, és azért valamennyire még magabiztos is marad.*
-Minden, és mindenki valaminek a kreálmánya. Még természetanya is. Sőt, még az isten is, ki természetanyát teremtette. De persze, ez megint egy olyan kérdés, amire mindenkinek más a válasza.
*Szórakozottan legyint, észrevéve, hogy mennyire elkalandozott a vallás felé, amiről ugyebár nem illik efféléket mondani. Legalábbis neki.*
-És szabad kérdeznem, miért nem elégedett kedves...?
*Mondata végén hagy egy észrevehető szünetet, hogy kideríthesse nevét annak a hölgynek, kivel ilyen heves filozófiai vitát képes folytatni. Egy ilyen ismeretség sosem jelent hátrányt.*
1702. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:03:57
Üzenet elküldve: 2015-05-03 21:03:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Néha csak a kezdőlökést kell megadni ahhoz, hogy egy társalgás szépen elinduljon a maga útján. Sok mindenre nevelték őt magát is, sok mindenre magától jött rá, vagy csak lesett el másoktól. Avagy már vele született. *
- Igen. Egykoron biztosan ez mind egy hegy részét képezte, egy erdőt. Az emberek jönnek és elvesznek. Azért az elfek, legalábbis a legtöbbünk imádkozik is mellé. Azért ugye ki lehet hallani ebből a különbséget?
- Amit a természet teremt, az úgy van jól. Minden lény, aki születik, legyen az elf, ember vagy bármely más. Az állatok, még a szörnyek is. Élnek, mert élniük kell és akként, ahogyan meg lettek teremtve. Nem valakinek a csinálmánya ezen a planétán.
- Meglátom ezeknek is az értelmét és a szépségét, a hasznát. De nem vagyok feltétlen elégedett mindennel.
* Hát, ez érdekes lesz. *
* Néha csak a kezdőlökést kell megadni ahhoz, hogy egy társalgás szépen elinduljon a maga útján. Sok mindenre nevelték őt magát is, sok mindenre magától jött rá, vagy csak lesett el másoktól. Avagy már vele született. *
- Igen. Egykoron biztosan ez mind egy hegy részét képezte, egy erdőt. Az emberek jönnek és elvesznek. Azért az elfek, legalábbis a legtöbbünk imádkozik is mellé. Azért ugye ki lehet hallani ebből a különbséget?
- Amit a természet teremt, az úgy van jól. Minden lény, aki születik, legyen az elf, ember vagy bármely más. Az állatok, még a szörnyek is. Élnek, mert élniük kell és akként, ahogyan meg lettek teremtve. Nem valakinek a csinálmánya ezen a planétán.
- Meglátom ezeknek is az értelmét és a szépségét, a hasznát. De nem vagyok feltétlen elégedett mindennel.
* Hát, ez érdekes lesz. *
1701. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-03 19:11:02
Üzenet elküldve: 2015-05-03 19:11:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Ahhoz képest, hogy milyen szánalmas első benyomást tett, a másik reakciója tökéletesen megértő lett, és még a beszélgetés fonalát is felvette. Megérti a testbeszédet, és kissé közelebb húzódik.*
-Az bizonyos. Bár ha belegondol kedves, körülöttünk szinte minden a természet alkotása, csupán mi használtuk fel változatos módon. Végül is, erre lettek teremtve.
*Hangszíne meglepő gyorsasággal vált át gyámoltalanról meglehetősen magabiztosra, hisz szinte csak ismételnie kell, mit oly sokáig tanult. Magától az élettől, vagy szüleitől, esetleg tanítójától. Rengeteg filozófia ragadt meg abban a tökkelütött fejében, ehhez mérten tud bánni a szavakkal, ha olyan terepre ér, ahol van tapasztalata.*
-A kő, miből épült, egykor bizonyosan egy hatalmas hegy tulajdona volt. A templomkert növényei ugyanazokból a magvakból serkentek, miből a falumat körülölelő erdő fái és virágai. Egyszóval az én szememben, ez is ugyanoly' szép, mint bármely erdő, mező, vagy rét.
*Olyan szinten belemerül mondókájába, hogy mikor végez, mosolyogva mered a plafonra, és tökéletesen átérzi mindazt, amit az imént elmondott.*
*Ahhoz képest, hogy milyen szánalmas első benyomást tett, a másik reakciója tökéletesen megértő lett, és még a beszélgetés fonalát is felvette. Megérti a testbeszédet, és kissé közelebb húzódik.*
-Az bizonyos. Bár ha belegondol kedves, körülöttünk szinte minden a természet alkotása, csupán mi használtuk fel változatos módon. Végül is, erre lettek teremtve.
*Hangszíne meglepő gyorsasággal vált át gyámoltalanról meglehetősen magabiztosra, hisz szinte csak ismételnie kell, mit oly sokáig tanult. Magától az élettől, vagy szüleitől, esetleg tanítójától. Rengeteg filozófia ragadt meg abban a tökkelütött fejében, ehhez mérten tud bánni a szavakkal, ha olyan terepre ér, ahol van tapasztalata.*
-A kő, miből épült, egykor bizonyosan egy hatalmas hegy tulajdona volt. A templomkert növényei ugyanazokból a magvakból serkentek, miből a falumat körülölelő erdő fái és virágai. Egyszóval az én szememben, ez is ugyanoly' szép, mint bármely erdő, mező, vagy rét.
*Olyan szinten belemerül mondókájába, hogy mikor végez, mosolyogva mered a plafonra, és tökéletesen átérzi mindazt, amit az imént elmondott.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3852-3871