Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 18:38:39
Üzenet elküldve: 2015-05-02 18:38:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Gyámoltalan köszöntés és a templom szépségének dicsérete. Az ifjú elf, talán még őnála is fiatalabb. Ezen nincs mit nevetni, inkább szelíd mosolyt csal arcára. *
- Lá go hálainn! Szebb napot magának is.
- Valóban szép ez a templom. De az anyatermészet alkotásaival semmi sem ér fel igazán.
* Noha megszokta valamennyire a városokat és a magasztos avagy egyszerűbb építményeiket, számára semmi sem lehet olyan szép, mint az, amit a természet maga alkotott saját kedve szerint. Jobbjával finoman int a férfi felé, majd leteszi maga mellé a kezét a padra, kicsit még távolabb magától, mutatva hogy ülhet közelebb. Még mindig nem harap. Mandula formájú szép körmei koppannak a padon, majd ölében pihenteti tovább kezeit. Az invitálás különös, ám tőle nem szokatlan cselekedet ez. *
* Gyámoltalan köszöntés és a templom szépségének dicsérete. Az ifjú elf, talán még őnála is fiatalabb. Ezen nincs mit nevetni, inkább szelíd mosolyt csal arcára. *
- Lá go hálainn! Szebb napot magának is.
- Valóban szép ez a templom. De az anyatermészet alkotásaival semmi sem ér fel igazán.
* Noha megszokta valamennyire a városokat és a magasztos avagy egyszerűbb építményeiket, számára semmi sem lehet olyan szép, mint az, amit a természet maga alkotott saját kedve szerint. Jobbjával finoman int a férfi felé, majd leteszi maga mellé a kezét a padra, kicsit még távolabb magától, mutatva hogy ülhet közelebb. Még mindig nem harap. Mandula formájú szép körmei koppannak a padon, majd ölében pihenteti tovább kezeit. Az invitálás különös, ám tőle nem szokatlan cselekedet ez. *
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 18:08:35
Üzenet elküldve: 2015-05-02 18:08:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Úgy látszik néma köszönése sikerrel járt, és a nő nem nyársalta fel tekintetével, sőt, Sonath szemszögéből nézve kifejezetten kedves tekintetnek tűnt, bár sosem volt jó ember, vagy esetünkben elfismerő. Egy valakivel beszélgetett jóízűbben élete során, az is a tanítója volt, így csak vázlatos elképzelései vannak egy beszélgetés menetéről. Azért nagyjából emlékszik, hogyan kell köszönni egy ismeretlennek, azt kénytelen volt megtanulni.*
-Jó napot kívánok! *Ez a köszönési forma még gyerekkorából ragadt rá, nem mintha most érettebb lenne* Szép ez a templom.
*Igen, erősen gyámoltalan hangja megsúghatja beszélgetőpartnerének, mennyire nincs gyakorlata a beszédben. Mosolya félénk, már-már kisfiús, ami nem is olyan meglepő, hisz elfhez mérten nagyon fiatal. Reménykedve mered Riella kék íriszére, saját zöldjeivel, bízva abban, hogy nem ijeszti el, illetve abban is, hogy nem kell majd a másik nevetésének magas hangú echóját hallania, ahogy többször is visszaverődik a templom kőfaláról.*
*Úgy látszik néma köszönése sikerrel járt, és a nő nem nyársalta fel tekintetével, sőt, Sonath szemszögéből nézve kifejezetten kedves tekintetnek tűnt, bár sosem volt jó ember, vagy esetünkben elfismerő. Egy valakivel beszélgetett jóízűbben élete során, az is a tanítója volt, így csak vázlatos elképzelései vannak egy beszélgetés menetéről. Azért nagyjából emlékszik, hogyan kell köszönni egy ismeretlennek, azt kénytelen volt megtanulni.*
-Jó napot kívánok! *Ez a köszönési forma még gyerekkorából ragadt rá, nem mintha most érettebb lenne* Szép ez a templom.
*Igen, erősen gyámoltalan hangja megsúghatja beszélgetőpartnerének, mennyire nincs gyakorlata a beszédben. Mosolya félénk, már-már kisfiús, ami nem is olyan meglepő, hisz elfhez mérten nagyon fiatal. Reménykedve mered Riella kék íriszére, saját zöldjeivel, bízva abban, hogy nem ijeszti el, illetve abban is, hogy nem kell majd a másik nevetésének magas hangú echóját hallania, ahogy többször is visszaverődik a templom kőfaláról.*
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:57:33
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:57:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sonath Baer//
* Az igazat megvallva sokkal szívesebben ülne most egy folyó vagy tó partján, mint egy templomban. Emberkéz alkotta, még akkor is, ha "szent" hely, ahol jobb eséllyel merülhet el a magafajta a gondolataiban. Meg itt aztán senki sem támadna rá, nem úgy mint a karavánúton. Akkor is elf, jobban vágyik a szabadba, főleg víz közelébe. Emlékei minduntalan visszatérnek otthonába, a kert végén meghúzódó tó partjára. A tó, mi nem a sajátjuk, de a részük. A messzeségbe nyúló tó, a végtelen kéksége, hűs vize. Csendes magányából viszont most valaki kizökkenti. Fajtársnak tűnik, aki arra a padra telepedik le, amin ő is ül. Tisztes távolságban, amit nagyra értékel. A személyes terét nemrég agyon taposták, így hát jobb is, ha nincs semmi hirtelen mozdulat. Kékjeivel végigméri a férfit, aki innen nem tűnik túl veszélyesnek a számára. Legalábbis külsőségekben nem hasonlít azokra, akik eddig bántották őt. Ez mindenesetre biztató jel. Halványan elmosolyodik, jelezve hogy nem harap. Ha már egyszer ide ült a közelébe, de nem szólt hozzá és ezzel nem rombolta szét úgy meditálását, az ilyen apróságokat értékelni kell. *
* Az igazat megvallva sokkal szívesebben ülne most egy folyó vagy tó partján, mint egy templomban. Emberkéz alkotta, még akkor is, ha "szent" hely, ahol jobb eséllyel merülhet el a magafajta a gondolataiban. Meg itt aztán senki sem támadna rá, nem úgy mint a karavánúton. Akkor is elf, jobban vágyik a szabadba, főleg víz közelébe. Emlékei minduntalan visszatérnek otthonába, a kert végén meghúzódó tó partjára. A tó, mi nem a sajátjuk, de a részük. A messzeségbe nyúló tó, a végtelen kéksége, hűs vize. Csendes magányából viszont most valaki kizökkenti. Fajtársnak tűnik, aki arra a padra telepedik le, amin ő is ül. Tisztes távolságban, amit nagyra értékel. A személyes terét nemrég agyon taposták, így hát jobb is, ha nincs semmi hirtelen mozdulat. Kékjeivel végigméri a férfit, aki innen nem tűnik túl veszélyesnek a számára. Legalábbis külsőségekben nem hasonlít azokra, akik eddig bántották őt. Ez mindenesetre biztató jel. Halványan elmosolyodik, jelezve hogy nem harap. Ha már egyszer ide ült a közelébe, de nem szólt hozzá és ezzel nem rombolta szét úgy meditálását, az ilyen apróságokat értékelni kell. *
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:37:32
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:37:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Riella Ravaora//
*Valahogy nem megy ez neki... Látszik, hogy kevés a gyakorlata. Bezzeg ha a egy-egy varázslat elsajátításához tányérokat kellene mosnia, ablakot pucolnia, vagy esetleg kerítést javítania, akkor már világszerte híres lenne. Sóhajtva nyitja ki a szemét, és egyre jobban erősödik benne a késztetés, hogy találjon valakit, akivel eltölthet egy kis időt. Elég régóta egyedül van, konkrétan mióta megszökött, és még az is lehet, hogy ez nem hagyja a nyugodt ürességbe lengeni elméjét. Körül is néz, és nem messze, egy másik padon észre is vesz egy nála kicsit magasabb nőt, aki az árnyékban üldögél magányosan. Most így belegondolva lehetséges, hogy a felette égő gyertyák is zavarják, így még egy ok szolgálja az ötletet, hogy közelebb üljön a nőhöz. Fel is áll, és leporolva magát leül ugyanarra a padra, ahol Riella ül, de azért egy erkölcsileg megfelelő távolságú helyet hagy maguk között. Nem szólal meg, csak néha néha egy kósza pillantást vet a fehér hajú teremtésre.*
*Valahogy nem megy ez neki... Látszik, hogy kevés a gyakorlata. Bezzeg ha a egy-egy varázslat elsajátításához tányérokat kellene mosnia, ablakot pucolnia, vagy esetleg kerítést javítania, akkor már világszerte híres lenne. Sóhajtva nyitja ki a szemét, és egyre jobban erősödik benne a késztetés, hogy találjon valakit, akivel eltölthet egy kis időt. Elég régóta egyedül van, konkrétan mióta megszökött, és még az is lehet, hogy ez nem hagyja a nyugodt ürességbe lengeni elméjét. Körül is néz, és nem messze, egy másik padon észre is vesz egy nála kicsit magasabb nőt, aki az árnyékban üldögél magányosan. Most így belegondolva lehetséges, hogy a felette égő gyertyák is zavarják, így még egy ok szolgálja az ötletet, hogy közelebb üljön a nőhöz. Fel is áll, és leporolva magát leül ugyanarra a padra, ahol Riella ül, de azért egy erkölcsileg megfelelő távolságú helyet hagy maguk között. Nem szólal meg, csak néha néha egy kósza pillantást vet a fehér hajú teremtésre.*
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:00:26
Üzenet elküldve: 2015-05-02 17:00:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
* A fapadok egyikén pihen, hűsöl, megpróbálva árnyékos részre húzódni, hogy ha egy mód van rá, ne zavarja senki. Sokáig tanulmányozz a kőszobrok arcait, vonásaik között próbál meg olvasni. Emlékei közül előkotor néhány történetet azokról, akiket levegőmágusként megismert. Nem voltak sokan, leginkább vízmágusokat ismer. S még kevesebb a föld, a nap és a tűz mágusai közül. Csak egyszer, egyetlen egyszer látott tűzmágust küzdeni egy párviadalon. Méghozzá egy vízmágussal. Hihetetlen látvány volt, hátborzongató és mégis gyönyörű. A két örök ellentét küzdelme és már akkor, kislányként tudta jól, hogy nem az elem maga számít, hanem az, hogy a mágus mennyire tanult és milyen ügyesen használja képességeit. Ha eléggé szorgalmas lesz, akkor ő is képessé válik majd mindarra, mint barátai. Elmerül a meditációban és vissza emlékezik mindarra, amit egykor látott és tanult, hallott barátaitól. *
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 16:59:12
Üzenet elküldve: 2015-05-02 16:59:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok Ura//
*Olybá tűnik a pitiáner előadás nem szült több kérdést a mágusokban, mint ami alapvetően elvárható volna, így hamarost belépést nyer a kis kompániába. Nyilván nehezebb dolga lett volna, ha Yosden és Darel nem hagyják hátra a társaságot, így viszont legbelül majd' szétveti a kárörvendés, noha bájos vonásain továbbra is a szomorúság és bizonytalanság egyvelege látható. Hát még, mikor Argus gyengéd érintésével megemeli az állát.
Szürkéskék, a messzi gleccserek tisztaságát idéző lélektükrei lassú mozzanattal emelkednek a mágusra, hogy tekinteteik összefonódhassanak, és bár a fúriát ritkán érik meglepetések, ezúttal nem várt, de annál élvezetesebb reakcióval szembesül.
~Hát ez könnyebben ment, mint gondoltam...~
Hosszú évszázadok tapasztalatával a háta mögött fel tudja fedezni a férfi tekinteteket ködösítő vágyakozást, így most is bizonyossággal ki tudná jelenteni, hogy a mágiatudó beleesett a bűvkörébe. Onnét pedig ha rajta múlik, nem fog szabadulni, csak győzze elmélyíteni a frissen fogant köteléket.*
- Köszönöm... *Rebegi el csöndesen, miután már elengedte Argus, majd Hemitarra fordítja jégből vájt íriszeit. A számára felesleges harmadik még gondot jelenthet, ám a fiatalkának tűnő embert úgy véli, nem lesz nehéz megvakítania a körülötte folyó eseményeket illetően. Ha nagyon kell, elcsavarja az ő fejét is.
Ó igen, micsoda mulatság lenne, ha miatta tépné szét egymást a két ismerős! Cserébe a győztest elkalauzolná az általuk ismert világ legsötétebb bugyraiba, igazán tetszetős elgondolás a rémség számára.
~A lehetőséged megvan.~
Hallatszik fel elméjében a kuncogó gondolat, ám hamarost visszafordítja figyelmét a jelen eseményeire.*
- Veletek megyek, és igyekszem mindent felidézni, mi tudomásom lehet az ősömről. *Teszi még hozzá, aztán csendesen hallgatja a két alak, számára ködös beszélgetését. Nyilván megérti a mondatokat és azok jelentését, de az összefüggést nem ismeri. Inkább azon tűnődik, vajon neki is el kellene mennie, összeszedni a holmijait? Annak érdekében, hogy a komfort hiányában ne bújjon elő belőle a szörnyeteg, némi váltóruhára és ketyerére szüksége volna. Na meg a befogadó családjának is szólnia lenne illendő, mielőtt a városőrséggel és ócska zsoldosokkal kezdenék kerestetni...
Így hát, míg Hemitar elvan, Argushoz fordul.*
- Azon nyomban indulunk? Attól tartok felszerelés nélkül nem lenne tanácsos útnak indulnom. Megtehetnénk, hogy út közben érintjük a gazdagok negyedét? Ígérem, hamarost összeszedek mindent, mi szükségeltetik. *Magyarázza már-már egészen visszafogottan.*
*Olybá tűnik a pitiáner előadás nem szült több kérdést a mágusokban, mint ami alapvetően elvárható volna, így hamarost belépést nyer a kis kompániába. Nyilván nehezebb dolga lett volna, ha Yosden és Darel nem hagyják hátra a társaságot, így viszont legbelül majd' szétveti a kárörvendés, noha bájos vonásain továbbra is a szomorúság és bizonytalanság egyvelege látható. Hát még, mikor Argus gyengéd érintésével megemeli az állát.
Szürkéskék, a messzi gleccserek tisztaságát idéző lélektükrei lassú mozzanattal emelkednek a mágusra, hogy tekinteteik összefonódhassanak, és bár a fúriát ritkán érik meglepetések, ezúttal nem várt, de annál élvezetesebb reakcióval szembesül.
~Hát ez könnyebben ment, mint gondoltam...~
Hosszú évszázadok tapasztalatával a háta mögött fel tudja fedezni a férfi tekinteteket ködösítő vágyakozást, így most is bizonyossággal ki tudná jelenteni, hogy a mágiatudó beleesett a bűvkörébe. Onnét pedig ha rajta múlik, nem fog szabadulni, csak győzze elmélyíteni a frissen fogant köteléket.*
- Köszönöm... *Rebegi el csöndesen, miután már elengedte Argus, majd Hemitarra fordítja jégből vájt íriszeit. A számára felesleges harmadik még gondot jelenthet, ám a fiatalkának tűnő embert úgy véli, nem lesz nehéz megvakítania a körülötte folyó eseményeket illetően. Ha nagyon kell, elcsavarja az ő fejét is.
Ó igen, micsoda mulatság lenne, ha miatta tépné szét egymást a két ismerős! Cserébe a győztest elkalauzolná az általuk ismert világ legsötétebb bugyraiba, igazán tetszetős elgondolás a rémség számára.
~A lehetőséged megvan.~
Hallatszik fel elméjében a kuncogó gondolat, ám hamarost visszafordítja figyelmét a jelen eseményeire.*
- Veletek megyek, és igyekszem mindent felidézni, mi tudomásom lehet az ősömről. *Teszi még hozzá, aztán csendesen hallgatja a két alak, számára ködös beszélgetését. Nyilván megérti a mondatokat és azok jelentését, de az összefüggést nem ismeri. Inkább azon tűnődik, vajon neki is el kellene mennie, összeszedni a holmijait? Annak érdekében, hogy a komfort hiányában ne bújjon elő belőle a szörnyeteg, némi váltóruhára és ketyerére szüksége volna. Na meg a befogadó családjának is szólnia lenne illendő, mielőtt a városőrséggel és ócska zsoldosokkal kezdenék kerestetni...
Így hát, míg Hemitar elvan, Argushoz fordul.*
- Azon nyomban indulunk? Attól tartok felszerelés nélkül nem lenne tanácsos útnak indulnom. Megtehetnénk, hogy út közben érintjük a gazdagok negyedét? Ígérem, hamarost összeszedek mindent, mi szükségeltetik. *Magyarázza már-már egészen visszafogottan.*
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-05-02 16:38:30
Üzenet elküldve: 2015-05-02 16:38:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Belép a templomba, és fellépked pár lépcsőfokon, hogy aztán körbeforogva csodálja meg a hatalmas belső teret. Tekintetét nem kerülik el a szobrok, akik számára ismeretlen alakokat ábrázolnak, ám nagyon valószínűnek tartja, hogy hatalmas mágiahasználók lehettek. A fényviszonyok számára pont jók, és tökéletesen megérti, hogy ekkora teret igen nehéz lenne tökéletesen bevilágítani, bár nem megoldhatatlan. Ettől függetlenül szerény személye hangulatosabbnak találja a gyertyafényt, mint a mágia által teremtett mesterségeset. Miután kellően körbefuttatta tekintetét a helyen, szemei megállapodnak a középső oltáron. Érdeklődve tanulmányozza, hallott már róla ezt azt. Olyan pletykát is hallott, hogy a régi főmágusok ezen mutattak be emberáldozatokat, így növelve erejüket, bár ez nyilván nem igaz. Végül a falaknál felállított padokhoz sétál, és leül egyre, hogy kipihenhesse magát. Később lehet jól jönne neki egy társ, aki körbevezethetné, illetve megmutatná neki a várost.
De először meditáció!*
De először meditáció!*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-27 13:34:47
Üzenet elküldve: 2015-04-27 13:34:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Csontok ura - Kiválás //
* Várakozását siker koronázza, már ha lehet annak nevezni. De végeredményben Argus rászánja magát és neki lát a kicsit részletesebb mesének. Közben egy fiatal leány is a csoporthoz csapódik a templom sötét részeiből. Ismerős alkat, ezüstös hajzuhatag. ~ A Tavaszünnep ~ ott látta a lányt. Fejet hajt csupán a lánynak üdvözlésként. Persze az érkező hölgyet sem kell félteni, hamer felveszi a fonalat és Argussal közösen komponálják a mesét, égő templom és visszatérő halottak. Fura neki ez a lány, de ha valóban igaz amit mondanak (legyenek bár ránézésre igencsak zavarosak szavaik s ők maguk) akkor bizony komoly bajok lehetnek. A másik mágus idő közben még is csak távozóra fogja, talán túl sok volt neki ez az egész, pedig az imént még hevesen akarta megakadályozni a dolgot. No sebaj hiszen az események zajlanak tovább, még pedig Argus förmed fel ismét, reagálva arra, hogy Darel is velük tart. Heves ellenkezés. Mire a fiú egyik szemöldökét felhúzza kissé. Majd bólint. *
- A mágia nem az én utam.
* Ennyit válaszol csupán beleegyezve, amint látja Argus nem akarja, hogy velük menjen. Bizonyára megvan rá az oka, megbízik benne annyira, hogy ráhagyja. Közben elindul ő is kifelé a templomból hiszen amúgy is távozni készült. Közben érkezik a következő kérdés melyet már másodszor tett fel a mágus. De most végre választ is ad rá rövid gondolkodás után. *
- Csalival.
* Mondja röviden. *
- Ha éjszaka vadászik, tégy ki csalétket. Ha rákapott, csap le a fejét, ha az nincs neki szúrd át a testét.
* Ez nagyjából bármilyen lény likvidálásra alkalmas lehet aminek feje / teste van. Persze az más kérdés, hogy Darelnek ötlete sincs, hogy mi az a Tretil, de a válasz ettől függetlenül teljesen jól használható.
Csendben lépdel tovább a kis csoportosulás tagjaként, hallgatva az esetleges további beszélgetést.
Miután kiértek a templom kapuján a többiekhez fordul, főként Argushoz. *
- Ha még is szükséged van rám, tudod hol találsz.
- Nyitva tartom a szemem, nem volna jó ha lángolna a város vagy akár csak a templom.
* Egészíti ki szolgálatainak felajánlását. Majd apró fejhajtás előbb Argusnak s aztán a lánynak, végezetül pedig Hemitarnak. Ha nincs több kérdés hozzá, vagy egyebek akkor szépen lassan távozik, a főtér lesz majd úti célja, munkát kell keressen és az ottani táblákon mindig akad valami kiáltvány ami néhány csengő arannyal kecsegtet. *
* Várakozását siker koronázza, már ha lehet annak nevezni. De végeredményben Argus rászánja magát és neki lát a kicsit részletesebb mesének. Közben egy fiatal leány is a csoporthoz csapódik a templom sötét részeiből. Ismerős alkat, ezüstös hajzuhatag. ~ A Tavaszünnep ~ ott látta a lányt. Fejet hajt csupán a lánynak üdvözlésként. Persze az érkező hölgyet sem kell félteni, hamer felveszi a fonalat és Argussal közösen komponálják a mesét, égő templom és visszatérő halottak. Fura neki ez a lány, de ha valóban igaz amit mondanak (legyenek bár ránézésre igencsak zavarosak szavaik s ők maguk) akkor bizony komoly bajok lehetnek. A másik mágus idő közben még is csak távozóra fogja, talán túl sok volt neki ez az egész, pedig az imént még hevesen akarta megakadályozni a dolgot. No sebaj hiszen az események zajlanak tovább, még pedig Argus förmed fel ismét, reagálva arra, hogy Darel is velük tart. Heves ellenkezés. Mire a fiú egyik szemöldökét felhúzza kissé. Majd bólint. *
- A mágia nem az én utam.
* Ennyit válaszol csupán beleegyezve, amint látja Argus nem akarja, hogy velük menjen. Bizonyára megvan rá az oka, megbízik benne annyira, hogy ráhagyja. Közben elindul ő is kifelé a templomból hiszen amúgy is távozni készült. Közben érkezik a következő kérdés melyet már másodszor tett fel a mágus. De most végre választ is ad rá rövid gondolkodás után. *
- Csalival.
* Mondja röviden. *
- Ha éjszaka vadászik, tégy ki csalétket. Ha rákapott, csap le a fejét, ha az nincs neki szúrd át a testét.
* Ez nagyjából bármilyen lény likvidálásra alkalmas lehet aminek feje / teste van. Persze az más kérdés, hogy Darelnek ötlete sincs, hogy mi az a Tretil, de a válasz ettől függetlenül teljesen jól használható.
Csendben lépdel tovább a kis csoportosulás tagjaként, hallgatva az esetleges további beszélgetést.
Miután kiértek a templom kapuján a többiekhez fordul, főként Argushoz. *
- Ha még is szükséged van rám, tudod hol találsz.
- Nyitva tartom a szemem, nem volna jó ha lángolna a város vagy akár csak a templom.
* Egészíti ki szolgálatainak felajánlását. Majd apró fejhajtás előbb Argusnak s aztán a lánynak, végezetül pedig Hemitarnak. Ha nincs több kérdés hozzá, vagy egyebek akkor szépen lassan távozik, a főtér lesz majd úti célja, munkát kell keressen és az ottani táblákon mindig akad valami kiáltvány ami néhány csengő arannyal kecsegtet. *
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-24 20:20:37
Üzenet elküldve: 2015-04-24 20:20:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok Ura//
*Hemitar egyből zavarban érzi magát amikor Worenthtól dicséretet kap, és szorgosan figyeli Argus szavait tovább. Amikor már válaszolna Argusnak hirtelen megint bővülni kezd társaságuk és a fiatal papnövendék száján elfelejt hang kijönni úgy meglepődik az új jövevény látványán. Örömmel veszi tudomásul, hogy a mágus és Darel már ismeri a hölgyet. Hemitar hallgatván a hölgyet gondolkodóba esik a név hallatán és hangtalanul a szájával formálja a betűket Elenith Dharemon nemesnek néz ki de a név számára nem mond semmit ez még nem is aggasztaná az ifjú papnövendéket, de az amiket mond valamiért újabb okot add az aggodalomra. Majd mikor ő is befejezi megpróbál ismét szóhoz jutni Hemitar.*
- Igen Argus a Teremtő Elemek áldása, igaz azóta nem részesültem benne de hiszem, hogy a szükség órájába segítenek az Elemek ha méltók leszünk rá. Habár még indulás előtt annyit be kell, hogy valljam vissza kéne mennem a cellámba a táskámért hátha szükség lesz rá.
*Amennyiben engedélyt is kap rá sietve távozik és pár perc elteltével ugyanolyan sietősen tér vissza. Majd egyet bólint jelezvén, hogy ő készen áll az útra. Amennyiben hátán a táska az majdnem akkora mint maga Hemitar. Látszik, hogy nincs teletömve illetve az is, hogy nem rég lett beszerezve a táska oldalán egy kulacs a másikon pedig kötél található egyszerű barna színe van.*
*Hemitar egyből zavarban érzi magát amikor Worenthtól dicséretet kap, és szorgosan figyeli Argus szavait tovább. Amikor már válaszolna Argusnak hirtelen megint bővülni kezd társaságuk és a fiatal papnövendék száján elfelejt hang kijönni úgy meglepődik az új jövevény látványán. Örömmel veszi tudomásul, hogy a mágus és Darel már ismeri a hölgyet. Hemitar hallgatván a hölgyet gondolkodóba esik a név hallatán és hangtalanul a szájával formálja a betűket Elenith Dharemon nemesnek néz ki de a név számára nem mond semmit ez még nem is aggasztaná az ifjú papnövendéket, de az amiket mond valamiért újabb okot add az aggodalomra. Majd mikor ő is befejezi megpróbál ismét szóhoz jutni Hemitar.*
- Igen Argus a Teremtő Elemek áldása, igaz azóta nem részesültem benne de hiszem, hogy a szükség órájába segítenek az Elemek ha méltók leszünk rá. Habár még indulás előtt annyit be kell, hogy valljam vissza kéne mennem a cellámba a táskámért hátha szükség lesz rá.
*Amennyiben engedélyt is kap rá sietve távozik és pár perc elteltével ugyanolyan sietősen tér vissza. Majd egyet bólint jelezvén, hogy ő készen áll az útra. Amennyiben hátán a táska az majdnem akkora mint maga Hemitar. Látszik, hogy nincs teletömve illetve az is, hogy nem rég lett beszerezve a táska oldalán egy kulacs a másikon pedig kötél található egyszerű barna színe van.*
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-23 05:48:10
Üzenet elküldve: 2015-04-23 05:48:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok Ura//
*Argus zavaros szavai mögött meghúzódik a valóság is, de azt kihámozni elég nehéz lehet. Van, aki próbálkozik vele, s van aki nem.
Hemitart nem sokat akadékoskodik, vagy ellenkezik, szinte azonnal bele egyezik, hogy Argussal tart, bár jelzi, hogy sok kérdése van evvel kapcsolatban. Yosden még nem tudja, hogy mi lesz ennek a vége, de ha igaz Argus szavai és ő nem tenne semmit, akkor valószínűleg rosszul érezné magát. Mert mi van akkor, ha téved a köpcös mágus. De mi van ha nem téved? De végül meggondolja magát
Argus már magában kezdi tervezgetni az utazást, és a szükséges eszközök listáját, miközben oda veti a kérdést Darelnak, aki családjára jellemző hűvös szigorral vár választ az esztelenségre. Argus még jól emlékszik arra a napra, amikor a fiú apja állt így előtte, s követelte a választ. S arra is emlékszik, hogy mi lett volna, ha nem válaszol megfelelően. Darel szemébe néz, s próbálja minél jobban össze szedni magát, s úgy megfogalmazni a dolgokat, hogy az érthető legyen a harcos számára.*
-A halott húgom mutatott egy látomást nekem, amiben a templom lángolt. *érvelésnek tudja, hogy kevés, de ez az igazság.* Ide siettem, hogy megnézzem, ekkor a fivérem jött meglátogatni. *itt megáll elgondolkozni, hogy mennyit is mondhat el, nem csak Darel-nak, hanem mindenkinek. Végül lerövidíti a választ.* Azt mondta megtalálta egy mágus sírját, aki képes volt átlépni a túlvilágra. Még nem tudom, hogy hogyan, de a kettő össze függ. Ezért meg kell keresnem a sírt, hogy megkapjam a választ. A térkép, amit adott *emeli fel a csomagot* Lihanechi tó melletti területet ábrázolja, ami innét északra van.
*Fejezi be a magyarázatadást. Tudná még részletesebben is magyarázni, de nem akarja, mivel az újabb kérdéseket vetne fel. Vár, amíg az Ifjű Farkas elfogadja a hallottakat, vagy újra rákérdez.*
-Szóval hogyan ölsz meg egy Tretil-t éjjel?
*Yosden ajánlatára, hogy Darel is hasznos lehet, arra Argus gyorsan és határozottan válaszol.*
-Nem! Nem ért hozzá, és útban lenne. *a válasz valójában csak rész igazság, hiszen tény, hogy Darel nem ért hozzá, és igaz, hogy útban is lehetne olykor, de valójában csak Argus nem akarja ott tudni.*
*Már lassan kilépne a templom kapuján, amikor egy női hang szól utánuk, majd szólítja meg őt. Argus a hang irányába néz, amíg meg nem látja a hölgyet, s próbálja felismerni őt.*
-Dharemon úrnő. *köszönti a nőt, de most nem csókol kezet, vagy hajt fejet előtte, mint az ünnepségen. Most nincs idő ilyen formaságokra. Az eredar kijelentésére Argus szemei kikerekednek a meglepetéstől. Megjelenik a fivére, átadja neki a csontok urának titkát, erre feltűnik a csontok urának leszármazottja? Vagy hazudik a nő, vagy pedig valami van a háttérben. Először arra gondol, hogy a ő hazudik, de miért tenné? Mit nyer vele? Végül úgy dönt hogy hisz neki, hiszen ismeri a Csontok Urának valódi nevét. Végül a lány függője az ami meggyőzi a mágust, hogy igazat mond.
Egy rövid szünte után Dayria megkéri őket, hogy ezt a titkot ne nagyon mondják el másnak. Argus megérti a szégyenét hiszen ő is őriz jó pár olyan dolgot, amelyet nem szívesen kötne mások orrára, ha nem muszáj. Bátorítólag megfogja a lány állát, felemeli, hogy a szemébe tudjon nézni. Argus csupán vigasztalni akarja, de hirtelen új érzés keríti hatalmába. Legszívesebben hagyná, hogy az ajkaik össze érjenek, de erőt vesz magán, s megrázza a fejét, majd elengedi a lányt, mintha az égetné.*
-Ne félj, nem mondom el. *jelenti ki, majd hozzá teszi.* De velünk kell jönnöd, és el kell mondanod mindent.
*Sarkon fordul, hogy Hemitarral álljon szemben, s evvel próbálja elterelni a gondolatait a lány ajkairól.*
-Emlékszel még az Örökségre, amiről meséltem neked?
*Argus zavaros szavai mögött meghúzódik a valóság is, de azt kihámozni elég nehéz lehet. Van, aki próbálkozik vele, s van aki nem.
Hemitart nem sokat akadékoskodik, vagy ellenkezik, szinte azonnal bele egyezik, hogy Argussal tart, bár jelzi, hogy sok kérdése van evvel kapcsolatban. Yosden még nem tudja, hogy mi lesz ennek a vége, de ha igaz Argus szavai és ő nem tenne semmit, akkor valószínűleg rosszul érezné magát. Mert mi van akkor, ha téved a köpcös mágus. De mi van ha nem téved? De végül meggondolja magát
Argus már magában kezdi tervezgetni az utazást, és a szükséges eszközök listáját, miközben oda veti a kérdést Darelnak, aki családjára jellemző hűvös szigorral vár választ az esztelenségre. Argus még jól emlékszik arra a napra, amikor a fiú apja állt így előtte, s követelte a választ. S arra is emlékszik, hogy mi lett volna, ha nem válaszol megfelelően. Darel szemébe néz, s próbálja minél jobban össze szedni magát, s úgy megfogalmazni a dolgokat, hogy az érthető legyen a harcos számára.*
-A halott húgom mutatott egy látomást nekem, amiben a templom lángolt. *érvelésnek tudja, hogy kevés, de ez az igazság.* Ide siettem, hogy megnézzem, ekkor a fivérem jött meglátogatni. *itt megáll elgondolkozni, hogy mennyit is mondhat el, nem csak Darel-nak, hanem mindenkinek. Végül lerövidíti a választ.* Azt mondta megtalálta egy mágus sírját, aki képes volt átlépni a túlvilágra. Még nem tudom, hogy hogyan, de a kettő össze függ. Ezért meg kell keresnem a sírt, hogy megkapjam a választ. A térkép, amit adott *emeli fel a csomagot* Lihanechi tó melletti területet ábrázolja, ami innét északra van.
*Fejezi be a magyarázatadást. Tudná még részletesebben is magyarázni, de nem akarja, mivel az újabb kérdéseket vetne fel. Vár, amíg az Ifjű Farkas elfogadja a hallottakat, vagy újra rákérdez.*
-Szóval hogyan ölsz meg egy Tretil-t éjjel?
*Yosden ajánlatára, hogy Darel is hasznos lehet, arra Argus gyorsan és határozottan válaszol.*
-Nem! Nem ért hozzá, és útban lenne. *a válasz valójában csak rész igazság, hiszen tény, hogy Darel nem ért hozzá, és igaz, hogy útban is lehetne olykor, de valójában csak Argus nem akarja ott tudni.*
*Már lassan kilépne a templom kapuján, amikor egy női hang szól utánuk, majd szólítja meg őt. Argus a hang irányába néz, amíg meg nem látja a hölgyet, s próbálja felismerni őt.*
-Dharemon úrnő. *köszönti a nőt, de most nem csókol kezet, vagy hajt fejet előtte, mint az ünnepségen. Most nincs idő ilyen formaságokra. Az eredar kijelentésére Argus szemei kikerekednek a meglepetéstől. Megjelenik a fivére, átadja neki a csontok urának titkát, erre feltűnik a csontok urának leszármazottja? Vagy hazudik a nő, vagy pedig valami van a háttérben. Először arra gondol, hogy a ő hazudik, de miért tenné? Mit nyer vele? Végül úgy dönt hogy hisz neki, hiszen ismeri a Csontok Urának valódi nevét. Végül a lány függője az ami meggyőzi a mágust, hogy igazat mond.
Egy rövid szünte után Dayria megkéri őket, hogy ezt a titkot ne nagyon mondják el másnak. Argus megérti a szégyenét hiszen ő is őriz jó pár olyan dolgot, amelyet nem szívesen kötne mások orrára, ha nem muszáj. Bátorítólag megfogja a lány állát, felemeli, hogy a szemébe tudjon nézni. Argus csupán vigasztalni akarja, de hirtelen új érzés keríti hatalmába. Legszívesebben hagyná, hogy az ajkaik össze érjenek, de erőt vesz magán, s megrázza a fejét, majd elengedi a lányt, mintha az égetné.*
-Ne félj, nem mondom el. *jelenti ki, majd hozzá teszi.* De velünk kell jönnöd, és el kell mondanod mindent.
*Sarkon fordul, hogy Hemitarral álljon szemben, s evvel próbálja elterelni a gondolatait a lány ajkairól.*
-Emlékszel még az Örökségre, amiről meséltem neked?
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-22 22:41:40
Üzenet elküldve: 2015-04-22 22:41:40
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok Ura - kiválás//
*Újabb nő érkezik a kis csapathoz, a mágus pedig hallgatja a beszédét, miszerint az egyik őséről van szó, így a dolog kezd még izgalmasabbnak tűnik. Azonban valami oknál fogva mégis megtorpan a templom ajtajában, és belső hangja maradásra készteti.*
~Kell ez neked?~
*Gyorsan el is dönti magában, hogy inkább sose tudja meg, minthogy a kíváncsisága valami bajt hozzon öreg fejére, és egyébként sem érzi most magát a legjobb erőben, talán itt lenne az ideje kicsit megpihenni.*
-Sajnálom, de mégsem tarthatok veletek. *mondja jól hallhatóan, majd választ nem várva teszi hozzá.*
-Sok sikert nektek, vigyázzatok Hemitar-ra, szüksége van még az ifjúra a templomnak. *bólint feléjük, majd sarkon fordul, és elindul a csuhások zárt szobája felé.*
*Pár órás pihenést követően elhagyja a zárt szobát. Jól jött a kis szunyókálás, a kis pihenő idő, most a háta sem fáj. Argus és csapata ekkorra már biztosan jó messze járnak, és talán már sikerült is megfejteniük a rejtélyt. Amennyiben így történik, Hemitar-tól majd részletes mesélést fog kérni.*
-Worenth. Egy üzeneted van. *mondja az egyik szolgálótársa, aki el is mondja az üzenet tartalmát. Gondolatban a homlokára csap, el is felejtkezett Isurii-ról, de legalább az hagyott maga után valamit, ami után elindulhat. Jelen esetben a gazdagnegyedbe kell majd mennie, ami nincs is innen olyan messze. A nap hátralevő részében folytatja a munkálatokat a templomban, és elvégzi a rá kiszabott feladatokat, holnap pedig elindul a gazdagnegyedbe, hogy találkozhasson az üzenet hátrahagyójával.*
*Újabb nő érkezik a kis csapathoz, a mágus pedig hallgatja a beszédét, miszerint az egyik őséről van szó, így a dolog kezd még izgalmasabbnak tűnik. Azonban valami oknál fogva mégis megtorpan a templom ajtajában, és belső hangja maradásra készteti.*
~Kell ez neked?~
*Gyorsan el is dönti magában, hogy inkább sose tudja meg, minthogy a kíváncsisága valami bajt hozzon öreg fejére, és egyébként sem érzi most magát a legjobb erőben, talán itt lenne az ideje kicsit megpihenni.*
-Sajnálom, de mégsem tarthatok veletek. *mondja jól hallhatóan, majd választ nem várva teszi hozzá.*
-Sok sikert nektek, vigyázzatok Hemitar-ra, szüksége van még az ifjúra a templomnak. *bólint feléjük, majd sarkon fordul, és elindul a csuhások zárt szobája felé.*
*Pár órás pihenést követően elhagyja a zárt szobát. Jól jött a kis szunyókálás, a kis pihenő idő, most a háta sem fáj. Argus és csapata ekkorra már biztosan jó messze járnak, és talán már sikerült is megfejteniük a rejtélyt. Amennyiben így történik, Hemitar-tól majd részletes mesélést fog kérni.*
-Worenth. Egy üzeneted van. *mondja az egyik szolgálótársa, aki el is mondja az üzenet tartalmát. Gondolatban a homlokára csap, el is felejtkezett Isurii-ról, de legalább az hagyott maga után valamit, ami után elindulhat. Jelen esetben a gazdagnegyedbe kell majd mennie, ami nincs is innen olyan messze. A nap hátralevő részében folytatja a munkálatokat a templomban, és elvégzi a rá kiszabott feladatokat, holnap pedig elindul a gazdagnegyedbe, hogy találkozhasson az üzenet hátrahagyójával.*
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-22 11:03:54
Üzenet elküldve: 2015-04-22 11:03:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
// A tanítvány //
* Hiába a sok magyarázat, a végrendelet, Drayen elméjét teljesen leköti a halott mestert övező rejtelmesség. *
- Igen, nyolcan gyűltünk össze a mágus hívására. -
* Erősíti meg a férfi, magabiztosan, visszaemlékezve a történtekre. A főpap az elhangzottak után, három papot hív magához, akiket különféle feladatokkal bíz meg. Csak ezután fordul ismét Drayen felé. *
- Magam is bízom benne, hogy jól döntöttem. -
* Könnyebbül meg kissé, amikor a másik megerősíti cselekedetei motivációit. *
- Öt asszony volt jelen. Egyik sem volt ember. Ha jól emlékszem. Félelfek és tiszta vérű elfek. Egy harcos féle is jelen volt. Jelent ez valamit? -
* Kérdezi a férfit, hisz látszólag ezek a tények hatással vannak a dolgok menetére. *
- Uram, szabad tudnom, hogy a dolgok, amiket kért, miért szükségesek? Valami nincs rendjén talán? -
* Kérdezi óvatosan Drayen, nehogy tolakodónak találja a nagy hatalmú főpap. *
* Hiába a sok magyarázat, a végrendelet, Drayen elméjét teljesen leköti a halott mestert övező rejtelmesség. *
- Igen, nyolcan gyűltünk össze a mágus hívására. -
* Erősíti meg a férfi, magabiztosan, visszaemlékezve a történtekre. A főpap az elhangzottak után, három papot hív magához, akiket különféle feladatokkal bíz meg. Csak ezután fordul ismét Drayen felé. *
- Magam is bízom benne, hogy jól döntöttem. -
* Könnyebbül meg kissé, amikor a másik megerősíti cselekedetei motivációit. *
- Öt asszony volt jelen. Egyik sem volt ember. Ha jól emlékszem. Félelfek és tiszta vérű elfek. Egy harcos féle is jelen volt. Jelent ez valamit? -
* Kérdezi a férfit, hisz látszólag ezek a tények hatással vannak a dolgok menetére. *
- Uram, szabad tudnom, hogy a dolgok, amiket kért, miért szükségesek? Valami nincs rendjén talán? -
* Kérdezi óvatosan Drayen, nehogy tolakodónak találja a nagy hatalmú főpap. *
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-21 14:14:40
Üzenet elküldve: 2015-04-21 14:14:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
*Amint azt korábban megbeszélték, ő is betér a templomba Worenth után, ám a férfit nem találja. Meg is kérdez pár arra bóklászót, de senki nem tud neki segíteni, így Isurii csalódottan veszi tudomásul, hogy felültették.
Kár, mert szeretett volna adni a mágusnak is egy hasznos bájitalt. Azt még nem döntötte el, hogy a kettő közül melyikkel ajándékozza meg, de bármelyik is landolt volna nála, nagyon jól járt volna vele. Talán stílusosan a kék árnyalatút kellett volna neki adnia. Markában a varázsitallal, egyedül és tanácstalanul a templomban nézelődik még egy darabig, de ha tényleg nincs már itt a férfi akkor ő is tovább áll.
Reméli, hogy a tanoncok majd szólnak róla, hogy kereste őt és valamikor később, valahol tudnak találkozni.
Ide nem fog egyhamar visszatérni, de a férfinek meghagyta hol találhatja meg őt, mik a tervei, így bízik benne, hogy ha tényleg komolyan vette a vele való jó viszony kialakítását, akkor fel fogja keresni. Igazán jó lenne...
Isurii halkan sóhajt egyet, majd mivel pénzét már elverte a piactéren, az ajtó felé veszi az irányt és távozóra fogja.*
Kár, mert szeretett volna adni a mágusnak is egy hasznos bájitalt. Azt még nem döntötte el, hogy a kettő közül melyikkel ajándékozza meg, de bármelyik is landolt volna nála, nagyon jól járt volna vele. Talán stílusosan a kék árnyalatút kellett volna neki adnia. Markában a varázsitallal, egyedül és tanácstalanul a templomban nézelődik még egy darabig, de ha tényleg nincs már itt a férfi akkor ő is tovább áll.
Reméli, hogy a tanoncok majd szólnak róla, hogy kereste őt és valamikor később, valahol tudnak találkozni.
Ide nem fog egyhamar visszatérni, de a férfinek meghagyta hol találhatja meg őt, mik a tervei, így bízik benne, hogy ha tényleg komolyan vette a vele való jó viszony kialakítását, akkor fel fogja keresni. Igazán jó lenne...
Isurii halkan sóhajt egyet, majd mivel pénzét már elverte a piactéren, az ajtó felé veszi az irányt és távozóra fogja.*
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-21 12:53:04
Üzenet elküldve: 2015-04-21 12:53:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok Ura//
*Midőn az edzés kevés izgalmat hozott a napjába, úgy határoz, hogy ismét megkísérli a templomban való informálódást, netán a könyvtárban. A kényelmes olvasgatás ma amúgy is jobban idomul kényes hangulatához, s úgy ruháját sem kell bekoszolnia.
Egy ideje már a szobrok és oszlopok között kering, mikor figyelemfelkeltő események sorainak lehet szem-, illetve fültanúja. Nyugodt lélekkel tagadhatná le magát, ha nem bújna meg azonnal az egyik vaskosabb faragvány mögött nem egyéb céllal, minthogy kihallgassa a mágusok diskurálását. Ha valamit megtanult a hosszú évszázadok alatt, az nem más, minthogy a varázstudók mindég mesterkednek valamiben, de legalábbis izgalmas lehetőségeket rejtenek magukban. Persze mindez nem elég, a triumvirátus egyik tagjában Argust véli felfedezni a hangja alapján, kivel a nemrég esett tavaszi ünnepségen találkozott.
~Remek...~
Az ezüst-szőke fúria ajkai önelégült mosolyra fakadnak, ám egyelőre még várakozik, nem kívánna az események tetőfokán a színre lépni, no meg azt sem ártana kifundálnia, milyen ürüggyel járuljék egy magafajta nemes kisasszonyka a nagy mágusok elé.
Idő közben egy negyedik alak is társul a díszes kompániához, a légiós orgánumára azonban nem ismer, ellenben a látvány megragadt az emlékezetében, csak épp a felismeréséhez elő kellene bújnia.
~Miről hadovál ez? Ellhard Dargoor... Hatalmas mágus lehetett, még csak nem is hallottam róla.~
Zsörtölődik magában, miközben a szemeit forgatja, ám ahogy puffog, hirtelenjében az eszébe ötlik egy remek kis hazugság, mely nem csak belépőt adna a varázstudók feltételezhetően bizalmatlan társaságába, hanem egyenesen a középpontjába kerülne az eseményeknek. Ennél pompázatosabb tervet nem is képzelhetne, szóval innentől már csak a megfelelő alkalomra vár, mely el is érkezik, ahogy indulásra késznek hallja a földmágust.*
- Kérem, várjanak! *Visszhangzik egy kellemes, női hang a templom falai között, amint a bájos lepelbe rejtett szörnyeteg sietősen előmerészkedik az oszlop mögül, és egyenesen a férfitársasághoz lépked. Bársonyos arcán a vonások aggodalmas vonalakba torzulnak, míg szürkéskék lélektükreiből szomorúság tükröződik. Persze ez hamarost megváltozik, ahogy "hirtelen" ráismer Argusra, no meg Darelre.*
- Argus uram! *Szólítja meg a kelleténél talán hevesebben, ám mégsem túljátszva a szerepét.* Kérem, ne haragudjanak, de akaratomon kívül is hallottam, miről beszélnek. Nem mehetnek oda... *Jelenti ki, mintha pontosan tudná, mi vár rájuk északon, s mindez mellé egy kis hatásszünetet is közbeiktat, midőn sűrű szempillái árnyékot vetnek az arcára. Enyhén még az alsó ajkát is beharapja, mint akinek fogalma sincs, hogyan valljon be egy szörnyű titkot, de végül visszaemeli tekintetét a társaságra.*
- Elenith Dharemon vagyok, Ellhard Dargoor pedig... az ősöm... *Jelenti ki, egyúttal a bemutatkozását is megejtve.* A Csontok urának neve borzalmas szégyent hordoz, olyasmibe fogott, melybe sosem kellett volna, noha nekem erről már csak keveset beszéltek. Őseim a családnevünket is megváltoztatták, mintsem hogy örökkön kísértsen minket a rettenetes mágus emléke... *Sóhajtja csöndesen, íriszeit újfent a padlóra szegezve, s puha ujjait a nyakában függő aranyozott szemfogra simítva.
~Jobb ékszert nem is választhattál volna mára.~
Hallatszik fejében az elégedett gondolat, mindez azonban nem mutatkozik meg arcán.
Szerencséjére nem csupán a medált választotta meg előnyösen, öltözéke is kényelmesnek bizonyul a leendő beszerzőkörútra, ha nem a tényleges kalandra. Lábát fekete, térdig érő bőrcsizma védi, mely egy sötétszürke vászonnadrágban folytatódik, kellemes szabadságot adva mozgásának. Felülre sem cicomázta túl magát, egy mélykék, vállait is takaró tunikát visel, mely alá a jó időre való tekintettel blúzt sem vett fel.
Újfent csenddel húzza a férfiak idegeit, tettetett zavarában még ezüst-szőke haján is végigsimít, amelyet ugyan felül megannyi kisebb fonat díszít, ám a nagy része mégis laza hullámokban omlik a hátára illetve mellkasára egyaránt. De aztán ismét szóra nyitja barackszín ajkait, folytatva az előadást.*
- Remélem megértik, ha ezt titokban kívánnám tartani... *Sutyorogja elcsukló hangon, szemeivel továbbra is a padlót fixírozva, nehogy feltűnjék bárkinek, hogy könnyei a piacon jó pénzért árult "igazgyöngyöknél" is hamisabbak.
Végezetül egy mély levegővétellel tölti meg mellkasát, és nedves tekintettel pillant fel az urakra.*
- Ha mégis menni kívánnak... Magukkal óhajtok tartani. Ha segíthetek bármivel rettegett ősöm ügyében, azt megteszem, a kötelességemnek érzem. *Magyarázza, majd mutatóujjával megtörölgeti alsó szempilláinak könnyáztatta vonalát.*
*Midőn az edzés kevés izgalmat hozott a napjába, úgy határoz, hogy ismét megkísérli a templomban való informálódást, netán a könyvtárban. A kényelmes olvasgatás ma amúgy is jobban idomul kényes hangulatához, s úgy ruháját sem kell bekoszolnia.
Egy ideje már a szobrok és oszlopok között kering, mikor figyelemfelkeltő események sorainak lehet szem-, illetve fültanúja. Nyugodt lélekkel tagadhatná le magát, ha nem bújna meg azonnal az egyik vaskosabb faragvány mögött nem egyéb céllal, minthogy kihallgassa a mágusok diskurálását. Ha valamit megtanult a hosszú évszázadok alatt, az nem más, minthogy a varázstudók mindég mesterkednek valamiben, de legalábbis izgalmas lehetőségeket rejtenek magukban. Persze mindez nem elég, a triumvirátus egyik tagjában Argust véli felfedezni a hangja alapján, kivel a nemrég esett tavaszi ünnepségen találkozott.
~Remek...~
Az ezüst-szőke fúria ajkai önelégült mosolyra fakadnak, ám egyelőre még várakozik, nem kívánna az események tetőfokán a színre lépni, no meg azt sem ártana kifundálnia, milyen ürüggyel járuljék egy magafajta nemes kisasszonyka a nagy mágusok elé.
Idő közben egy negyedik alak is társul a díszes kompániához, a légiós orgánumára azonban nem ismer, ellenben a látvány megragadt az emlékezetében, csak épp a felismeréséhez elő kellene bújnia.
~Miről hadovál ez? Ellhard Dargoor... Hatalmas mágus lehetett, még csak nem is hallottam róla.~
Zsörtölődik magában, miközben a szemeit forgatja, ám ahogy puffog, hirtelenjében az eszébe ötlik egy remek kis hazugság, mely nem csak belépőt adna a varázstudók feltételezhetően bizalmatlan társaságába, hanem egyenesen a középpontjába kerülne az eseményeknek. Ennél pompázatosabb tervet nem is képzelhetne, szóval innentől már csak a megfelelő alkalomra vár, mely el is érkezik, ahogy indulásra késznek hallja a földmágust.*
- Kérem, várjanak! *Visszhangzik egy kellemes, női hang a templom falai között, amint a bájos lepelbe rejtett szörnyeteg sietősen előmerészkedik az oszlop mögül, és egyenesen a férfitársasághoz lépked. Bársonyos arcán a vonások aggodalmas vonalakba torzulnak, míg szürkéskék lélektükreiből szomorúság tükröződik. Persze ez hamarost megváltozik, ahogy "hirtelen" ráismer Argusra, no meg Darelre.*
- Argus uram! *Szólítja meg a kelleténél talán hevesebben, ám mégsem túljátszva a szerepét.* Kérem, ne haragudjanak, de akaratomon kívül is hallottam, miről beszélnek. Nem mehetnek oda... *Jelenti ki, mintha pontosan tudná, mi vár rájuk északon, s mindez mellé egy kis hatásszünetet is közbeiktat, midőn sűrű szempillái árnyékot vetnek az arcára. Enyhén még az alsó ajkát is beharapja, mint akinek fogalma sincs, hogyan valljon be egy szörnyű titkot, de végül visszaemeli tekintetét a társaságra.*
- Elenith Dharemon vagyok, Ellhard Dargoor pedig... az ősöm... *Jelenti ki, egyúttal a bemutatkozását is megejtve.* A Csontok urának neve borzalmas szégyent hordoz, olyasmibe fogott, melybe sosem kellett volna, noha nekem erről már csak keveset beszéltek. Őseim a családnevünket is megváltoztatták, mintsem hogy örökkön kísértsen minket a rettenetes mágus emléke... *Sóhajtja csöndesen, íriszeit újfent a padlóra szegezve, s puha ujjait a nyakában függő aranyozott szemfogra simítva.
~Jobb ékszert nem is választhattál volna mára.~
Hallatszik fejében az elégedett gondolat, mindez azonban nem mutatkozik meg arcán.
Szerencséjére nem csupán a medált választotta meg előnyösen, öltözéke is kényelmesnek bizonyul a leendő beszerzőkörútra, ha nem a tényleges kalandra. Lábát fekete, térdig érő bőrcsizma védi, mely egy sötétszürke vászonnadrágban folytatódik, kellemes szabadságot adva mozgásának. Felülre sem cicomázta túl magát, egy mélykék, vállait is takaró tunikát visel, mely alá a jó időre való tekintettel blúzt sem vett fel.
Újfent csenddel húzza a férfiak idegeit, tettetett zavarában még ezüst-szőke haján is végigsimít, amelyet ugyan felül megannyi kisebb fonat díszít, ám a nagy része mégis laza hullámokban omlik a hátára illetve mellkasára egyaránt. De aztán ismét szóra nyitja barackszín ajkait, folytatva az előadást.*
- Remélem megértik, ha ezt titokban kívánnám tartani... *Sutyorogja elcsukló hangon, szemeivel továbbra is a padlót fixírozva, nehogy feltűnjék bárkinek, hogy könnyei a piacon jó pénzért árult "igazgyöngyöknél" is hamisabbak.
Végezetül egy mély levegővétellel tölti meg mellkasát, és nedves tekintettel pillant fel az urakra.*
- Ha mégis menni kívánnak... Magukkal óhajtok tartani. Ha segíthetek bármivel rettegett ősöm ügyében, azt megteszem, a kötelességemnek érzem. *Magyarázza, majd mutatóujjával megtörölgeti alsó szempilláinak könnyáztatta vonalát.*
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-21 10:58:24
Üzenet elküldve: 2015-04-21 10:58:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok Ura//
//Argus, Hemitar, Darel//
*Kicsit elhúzza a száját, mert nem Argus az egyedüli, akivel vitába szállhatna ez ügyben, de ezt most nem fogja megtenni, nincs kedve most ehhez, és nem ennek van most itt az ideje, így úgy tesz, mint aki meg sem hallotta.*
~Legyen igazad.~
*Ezután kicsit jön az értetlenkedős jelenet, amire Worenth csak elmosolyodik. Ha az ember összefut a gonosz énjével nem is csoda, hogy utána kicsit becsavarodik. Azonban a bestiás felvetése, és hogy a templom lángolni fog, ez már nem nevetésre, vagy mosolygásra ad okot. Worenth végighallgatja, majd összeszűkíti résnyire szemeit.*
-Meg kell akadályozni. *dünnyögi kicsit maga elé. Nem szívesen látná lángokban a templomot, és mint szolgáló és tanító minden erejével meg kell ezt akadályozni. Van egy olyan érzése, hogy Argus nem a levegőbe beszél, és létezhet az a bestia. Végül Hemitar véleményéhez is hozzászól.*
-Bölcs és igaz szavak ezek Hemitar. *dicséri meg ünnepélyesen az ifjút, akiről akár példát is lehetne venni. Persze, hogy felcsigázza a fehér hajú mágust a dolog, és már el is dönti magában, hogy velük fog tartani. Az út persze veszéllyel járhat, és biztosan nem egy tanulmányi kirándulás lesz, de ha nem szánja rá magát, akkor sosem tudja meg az igazságot. Azért Darel kérdésére ő is a másik mágusra pillant. Persze felvázolta tömören és röviden a dolgot, de talán kicsit bővebb részleteket is elárulhatna, vagy valami tervet, vagy azt, hogy mire számítsanak, vagy a gonosz testvéréről mondhatna legalább valamit. Az biztos, hogy erős mágia járja át, de ez még önmagában nem nagy előrelépés.*
-Rendben veletek megyek. *indul meg ő is a kijárat felé, miután Darel is választ kap majd a köpcös mágustól. Azért jó lenne, ha Darel is velük tartana, elkelne egy ügyes kardforgató lovag is a csapatba.*
//Argus, Hemitar, Darel//
*Kicsit elhúzza a száját, mert nem Argus az egyedüli, akivel vitába szállhatna ez ügyben, de ezt most nem fogja megtenni, nincs kedve most ehhez, és nem ennek van most itt az ideje, így úgy tesz, mint aki meg sem hallotta.*
~Legyen igazad.~
*Ezután kicsit jön az értetlenkedős jelenet, amire Worenth csak elmosolyodik. Ha az ember összefut a gonosz énjével nem is csoda, hogy utána kicsit becsavarodik. Azonban a bestiás felvetése, és hogy a templom lángolni fog, ez már nem nevetésre, vagy mosolygásra ad okot. Worenth végighallgatja, majd összeszűkíti résnyire szemeit.*
-Meg kell akadályozni. *dünnyögi kicsit maga elé. Nem szívesen látná lángokban a templomot, és mint szolgáló és tanító minden erejével meg kell ezt akadályozni. Van egy olyan érzése, hogy Argus nem a levegőbe beszél, és létezhet az a bestia. Végül Hemitar véleményéhez is hozzászól.*
-Bölcs és igaz szavak ezek Hemitar. *dicséri meg ünnepélyesen az ifjút, akiről akár példát is lehetne venni. Persze, hogy felcsigázza a fehér hajú mágust a dolog, és már el is dönti magában, hogy velük fog tartani. Az út persze veszéllyel járhat, és biztosan nem egy tanulmányi kirándulás lesz, de ha nem szánja rá magát, akkor sosem tudja meg az igazságot. Azért Darel kérdésére ő is a másik mágusra pillant. Persze felvázolta tömören és röviden a dolgot, de talán kicsit bővebb részleteket is elárulhatna, vagy valami tervet, vagy azt, hogy mire számítsanak, vagy a gonosz testvéréről mondhatna legalább valamit. Az biztos, hogy erős mágia járja át, de ez még önmagában nem nagy előrelépés.*
-Rendben veletek megyek. *indul meg ő is a kijárat felé, miután Darel is választ kap majd a köpcös mágustól. Azért jó lenne, ha Darel is velük tartana, elkelne egy ügyes kardforgató lovag is a csapatba.*
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-20 21:54:57
Üzenet elküldve: 2015-04-20 21:54:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//A Tanítvány//
//Drayen Agron//
*A főpap szavai, hogy hét jelöltet hív össze a varázslat megdöbbentik a férfit, s szóvá is teszi, hogy ők nyolcan voltak ott.*
-Érdekes. *jegyzi meg, majd hozzá teszi.* Előbb nézzük meg az ittléted okát.
*A főpap felolvassa az örökség azon részét, amely Drayen-ra tartozik, s átnyújtja neki amit ő illet, majd hosszú percekig csendben áll. Egyrészt hagyja, hogy a férfi feldolgozza a gyászt, s a hallottakat, másrészt pedig a nyolc kiválasztotton elmélkedik.*
-Biztosan jól emlékszel, hogy nyolcan voltatok? *kérdezi Drayen-t a főpap. Nem megkérdőjelezni akarja, hanem csupán biztosra akar menni, hogy nem történik tévedés, vagy szándékos félre vezetés.
Ha a férfi bármilyen módon helyesel, hogy jól emlékszik, akkor tapsol egyet, amire kintről három pap jön be azonnal, megállnak a főpap előtt, s meghajolnak. Nem szólnak semmit, csupán várják a templom urának parancsát.*
-Szükségem lenne Eefa mester utolsó varázslatának tekercseire, *mondja a főpap, nem parancsol, csupán elmondja mire van szüksége. A jobb szélső pap azonnal elsiet a könyvtár irányába.* ezek mellet szükségem lesz egy hétszínű tintára is.
*A második pap is elsiet, a szállások felé. Majd a főpapnak eszébe jutna Drayen szavai a kudarcról.*
-Úgy cselekedet, ahogyan az esze, és a szíve diktálta. *Drayenre emeli a tekintetét, mintha keresne a férfiban a választ.* Sok nő volt a jelentkezők között. *jelenti ki* s mostanra már csak nők maradtak, mivel a férfiak estek ki leghamarabb. Kryan tekercseire is szükség lehet. *fogalmazza meg az utolsó parancsot, aminek a hatására az utolsó pap is elsiet. Ezek után a főpap vissza fordul Drayen felé.*
-Három, öt, vagy hét nőstény volt a jelentkezők között?
*A kérdésben szinte semmilyen érzelmi töltet sem érződik, mégis hogy Artheniro Templomának főpapja ilyen kérdéseket tesz fel, az nem jelenthet túl sok jót. Miért fontos, hogy hány nő volt jelen? Miért kellenek a legendás boszorkányvadász tekercsei? És miért fontos egy jelenleg is aktív varázslat tekercse? Számtalan olyan kérdés, amelyre nehéz lehet válaszolni.*
//Drayen Agron//
*A főpap szavai, hogy hét jelöltet hív össze a varázslat megdöbbentik a férfit, s szóvá is teszi, hogy ők nyolcan voltak ott.*
-Érdekes. *jegyzi meg, majd hozzá teszi.* Előbb nézzük meg az ittléted okát.
*A főpap felolvassa az örökség azon részét, amely Drayen-ra tartozik, s átnyújtja neki amit ő illet, majd hosszú percekig csendben áll. Egyrészt hagyja, hogy a férfi feldolgozza a gyászt, s a hallottakat, másrészt pedig a nyolc kiválasztotton elmélkedik.*
-Biztosan jól emlékszel, hogy nyolcan voltatok? *kérdezi Drayen-t a főpap. Nem megkérdőjelezni akarja, hanem csupán biztosra akar menni, hogy nem történik tévedés, vagy szándékos félre vezetés.
Ha a férfi bármilyen módon helyesel, hogy jól emlékszik, akkor tapsol egyet, amire kintről három pap jön be azonnal, megállnak a főpap előtt, s meghajolnak. Nem szólnak semmit, csupán várják a templom urának parancsát.*
-Szükségem lenne Eefa mester utolsó varázslatának tekercseire, *mondja a főpap, nem parancsol, csupán elmondja mire van szüksége. A jobb szélső pap azonnal elsiet a könyvtár irányába.* ezek mellet szükségem lesz egy hétszínű tintára is.
*A második pap is elsiet, a szállások felé. Majd a főpapnak eszébe jutna Drayen szavai a kudarcról.*
-Úgy cselekedet, ahogyan az esze, és a szíve diktálta. *Drayenre emeli a tekintetét, mintha keresne a férfiban a választ.* Sok nő volt a jelentkezők között. *jelenti ki* s mostanra már csak nők maradtak, mivel a férfiak estek ki leghamarabb. Kryan tekercseire is szükség lehet. *fogalmazza meg az utolsó parancsot, aminek a hatására az utolsó pap is elsiet. Ezek után a főpap vissza fordul Drayen felé.*
-Három, öt, vagy hét nőstény volt a jelentkezők között?
*A kérdésben szinte semmilyen érzelmi töltet sem érződik, mégis hogy Artheniro Templomának főpapja ilyen kérdéseket tesz fel, az nem jelenthet túl sok jót. Miért fontos, hogy hány nő volt jelen? Miért kellenek a legendás boszorkányvadász tekercsei? És miért fontos egy jelenleg is aktív varázslat tekercse? Számtalan olyan kérdés, amelyre nehéz lehet válaszolni.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-20 17:05:56
Üzenet elküldve: 2015-04-20 17:05:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Nincs semmiféle különösebb oka arra, hogy a város egyik híres építményéhez sietve szaladjon. Csak érdekli, ha már annyian beszélnek róla. A templomról, mely a levegő mágiájának ad otthont.
Belépve a hatalmas ajtón szokatlanul nagy csend, és hűvös lég fogadja. Eddigi, úgynevezett mágiával kapcsolatos összeütközései nem vetnek jó fényt a különös, megmagyarázhatatlan, természetfeletti eseményekre. Nem kedveli a mágiát, de ennek ellenére néha megesik, hogy hasznosnak tartja.
Míg a templomban sétálgat az oszlopok körül, arra gondol, hogy hogyan lehetne üzleti célokra alkalmazni ezt a "tudományágat". A választ nem sikerül kiötlenie. *
Belépve a hatalmas ajtón szokatlanul nagy csend, és hűvös lég fogadja. Eddigi, úgynevezett mágiával kapcsolatos összeütközései nem vetnek jó fényt a különös, megmagyarázhatatlan, természetfeletti eseményekre. Nem kedveli a mágiát, de ennek ellenére néha megesik, hogy hasznosnak tartja.
Míg a templomban sétálgat az oszlopok körül, arra gondol, hogy hogyan lehetne üzleti célokra alkalmazni ezt a "tudományágat". A választ nem sikerül kiötlenie. *
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-20 11:21:03
Üzenet elküldve: 2015-04-20 11:21:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok Ura//
// Argus, Hemitar, Worenth //
* Díszes kis csoport gyűlik a templom egy félreeső részén. Érdekes kis beszélgetésbe csöppent a fiú, bizonyára még érdekesebb lett volna ha korábban érkezik és még itt leli az idegent ki Argussal beszélt. De nem így történt.
A fiú számára egyetlen idegen van a társulatban, ez az ember pedig kezét nyújtja felé. Odafordul, majd végül viszonozza a kéznyújtást kiegészítve a köszöntést. *
- Darel Corthyr Worf.
* Mutatkozik be, ezekben a körökben így illik, bár a név csak név, de ez most mellékes.
Hemitar kérdése enyhén megcsóválja a fejét, jelezvén, hogy nem megbeszélt találka. *
- Mindig oka van annak amikor találkozunk.
* Vélhetően most sem lesz másként. Ha bár való igaz igen ritka, hogy megbeszélten találkoznának. Biztos megint valami tervek szövődtek a felsőbb erők körében, de hát ebbe ember fia úgysem lát bele.
Folyik is tovább a beszélgetés, mit némán hallgat, amit főként az eddig idegen mágus furcsállhat, nem sokat beszél a fiú, nem szokása a fölösleges fecsegés. Ellentétben Argussal.
Némi zavar keletkezik az elmékben, vagy csak Argus szavaiban. Nem túl meglepő ez a mágustól, néha előfordul így olyan nagy figyelmet nem is szentel a dolognak, csupán bal szemöldöke kúszik enyhén a magasba a keszekusza mondatok hallatán.
Aztán végül rendezik soraikat és újabb mondatocska hangzik el. "megyünk Északra... " "megmenteni a templomot... "
Kérdő tekintet indul meg előbb a mágus, majd Hemitar irányába, még fejét is enyhén oldalra fordítja, főként akkor amikor Argus neki szegez egy kérdést, még pedig az éjszakai vadászattal kapcsolatban. Pár pillanatig csak nézi a párost, meg persze a harmadik mágusra is vet egy pillantást. Végül vissza a párosra. *
- Elárulnád hogy, még is mi folyik itt?
* Karja mellkasa előtt keresztbe fonva, így áll szokásához híven szálfaegyenes háttal és családjához híven hűvös szigorral várja a választ. *
// Argus, Hemitar, Worenth //
* Díszes kis csoport gyűlik a templom egy félreeső részén. Érdekes kis beszélgetésbe csöppent a fiú, bizonyára még érdekesebb lett volna ha korábban érkezik és még itt leli az idegent ki Argussal beszélt. De nem így történt.
A fiú számára egyetlen idegen van a társulatban, ez az ember pedig kezét nyújtja felé. Odafordul, majd végül viszonozza a kéznyújtást kiegészítve a köszöntést. *
- Darel Corthyr Worf.
* Mutatkozik be, ezekben a körökben így illik, bár a név csak név, de ez most mellékes.
Hemitar kérdése enyhén megcsóválja a fejét, jelezvén, hogy nem megbeszélt találka. *
- Mindig oka van annak amikor találkozunk.
* Vélhetően most sem lesz másként. Ha bár való igaz igen ritka, hogy megbeszélten találkoznának. Biztos megint valami tervek szövődtek a felsőbb erők körében, de hát ebbe ember fia úgysem lát bele.
Folyik is tovább a beszélgetés, mit némán hallgat, amit főként az eddig idegen mágus furcsállhat, nem sokat beszél a fiú, nem szokása a fölösleges fecsegés. Ellentétben Argussal.
Némi zavar keletkezik az elmékben, vagy csak Argus szavaiban. Nem túl meglepő ez a mágustól, néha előfordul így olyan nagy figyelmet nem is szentel a dolognak, csupán bal szemöldöke kúszik enyhén a magasba a keszekusza mondatok hallatán.
Aztán végül rendezik soraikat és újabb mondatocska hangzik el. "megyünk Északra... " "megmenteni a templomot... "
Kérdő tekintet indul meg előbb a mágus, majd Hemitar irányába, még fejét is enyhén oldalra fordítja, főként akkor amikor Argus neki szegez egy kérdést, még pedig az éjszakai vadászattal kapcsolatban. Pár pillanatig csak nézi a párost, meg persze a harmadik mágusra is vet egy pillantást. Végül vissza a párosra. *
- Elárulnád hogy, még is mi folyik itt?
* Karja mellkasa előtt keresztbe fonva, így áll szokásához híven szálfaegyenes háttal és családjához híven hűvös szigorral várja a választ. *
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-19 13:33:43
Üzenet elküldve: 2015-04-19 13:33:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
// A Véres Bál //
*Aborath végre kapott választ a kérdésére.*
~Meran. Fel kell keresnem. Ő talán tud majd segíteni nekem. Vagy csak egyszerűen tovább lendíti az ügyet. Azt hiszem a válaszokat gyorsan meg kell találnom mert különben önmagamat találom meg a föld alatt.~
*A fiatal tanonc sikertelen próbálkozása Aborath-ot megmosolyogtatja. Bár ő még erre sem képes úgyhogy nincs túl sok joga mosolyogni. A tanítót nem is zavarja tovább.*
-Köszönöm az eddigi segítségét. A többi kérdésemre már a könyvtár lesz megfelelőbb.
*Ezzel el is indul a könyvtárba. Beérve a hajózási könyveknek néz utána, hogy megfejtse a nemestől hozott könyv hátulját. Ha nem talál rá semmit, de van még ideje akkor a vámtörvényekről keres valamit hátha abból meg tudja fejteni.*
*Aborath végre kapott választ a kérdésére.*
~Meran. Fel kell keresnem. Ő talán tud majd segíteni nekem. Vagy csak egyszerűen tovább lendíti az ügyet. Azt hiszem a válaszokat gyorsan meg kell találnom mert különben önmagamat találom meg a föld alatt.~
*A fiatal tanonc sikertelen próbálkozása Aborath-ot megmosolyogtatja. Bár ő még erre sem képes úgyhogy nincs túl sok joga mosolyogni. A tanítót nem is zavarja tovább.*
-Köszönöm az eddigi segítségét. A többi kérdésemre már a könyvtár lesz megfelelőbb.
*Ezzel el is indul a könyvtárba. Beérve a hajózási könyveknek néz utána, hogy megfejtse a nemestől hozott könyv hátulját. Ha nem talál rá semmit, de van még ideje akkor a vámtörvényekről keres valamit hátha abból meg tudja fejteni.*
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-04-19 02:47:19
Üzenet elküldve: 2015-04-19 02:47:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A Véres Bál //
//Aborath Artois//
*Az öreg tanító már lassan feladja a reményét annak, hogy képes lenne a fiatalabb segítségére lenni, amikor a gömbök világítása szóba nem kerül. Ezen megörül és ennek szavakkal is nyomatékot ad.*
-A fény manipulálása szép, de nagyrészt ártalmatlan játék, bár nem sokan mondhatják magukénak ezt a tudást. Sok szempontból is különleges, a Hold- és Napmágia hatalmára is szükség van hozzá. Nem sokan veszik rá magukat, hogy ily nehéz útra lépjenek. Akik csak a hatalomszerzést tűzik ki céljuknak, röhögve kerülik el az ilyen praktikákat, haszontalannak bélyegezve. A többiből pedig kevesek azok, akik rendelkeznek kiváló tudással vagy éppen temérdek idővel, amit ezen, néha szórakoztató, de gyakorlati haszonnal nem igazán járó mágiafajtára áldozni képes. Az egyetlen, aki viszont nemcsak szereti ezen fényjátékokat, de még vette is rá a fáradtságot, hogy ebben jeleskedjék, az Meran. Lehet, hogy őt keresi. Ő sok szempontból különc, még a mágusok között is. Nem túl tehetséges, nem született varázslói adottságokkal, csupán kemény munkával sikerült elérnie ezt a mágiafajtát. Jócskán le is adózta életének idejéből. Ha megkeresné, nyugdíjas, pihenő éveit a tisztás szélénél tölti, egy kis kunyhóban. Pontosabban nem tudom, de érdemes körbenézni a környező kis ösvényeken. És érdemes kerülni a személyes kérdéseket, nem túlságosan megnyíló vagy ismerkedni akaró típus, de nem is barátságtalan, csak nem kell ismerni.
*Az oktató elkapja a tekintetét, egy kisebb robbanás hangjára fülelhetnek mindketten, azonban a félresikerült varázslat nem okozott komoly károkat. Már, ha a szénfeketére égett felkar nem számít komoly károknak.*
-Az ember mindig reméli, hogy inkább ne jöjjön össze semmi, mintsem rossz vége legyen. Egy pillanatra megbocsát?
*Érkezik oda még pár tanító, de még nem dőlt el semmi a tanítványt illetően. Bár, ha Aborath őszinte, akkor mondhatja, rá ez nem tartozik és egyszerűen továbbáll.*
//Aborath Artois//
*Az öreg tanító már lassan feladja a reményét annak, hogy képes lenne a fiatalabb segítségére lenni, amikor a gömbök világítása szóba nem kerül. Ezen megörül és ennek szavakkal is nyomatékot ad.*
-A fény manipulálása szép, de nagyrészt ártalmatlan játék, bár nem sokan mondhatják magukénak ezt a tudást. Sok szempontból is különleges, a Hold- és Napmágia hatalmára is szükség van hozzá. Nem sokan veszik rá magukat, hogy ily nehéz útra lépjenek. Akik csak a hatalomszerzést tűzik ki céljuknak, röhögve kerülik el az ilyen praktikákat, haszontalannak bélyegezve. A többiből pedig kevesek azok, akik rendelkeznek kiváló tudással vagy éppen temérdek idővel, amit ezen, néha szórakoztató, de gyakorlati haszonnal nem igazán járó mágiafajtára áldozni képes. Az egyetlen, aki viszont nemcsak szereti ezen fényjátékokat, de még vette is rá a fáradtságot, hogy ebben jeleskedjék, az Meran. Lehet, hogy őt keresi. Ő sok szempontból különc, még a mágusok között is. Nem túl tehetséges, nem született varázslói adottságokkal, csupán kemény munkával sikerült elérnie ezt a mágiafajtát. Jócskán le is adózta életének idejéből. Ha megkeresné, nyugdíjas, pihenő éveit a tisztás szélénél tölti, egy kis kunyhóban. Pontosabban nem tudom, de érdemes körbenézni a környező kis ösvényeken. És érdemes kerülni a személyes kérdéseket, nem túlságosan megnyíló vagy ismerkedni akaró típus, de nem is barátságtalan, csak nem kell ismerni.
*Az oktató elkapja a tekintetét, egy kisebb robbanás hangjára fülelhetnek mindketten, azonban a félresikerült varázslat nem okozott komoly károkat. Már, ha a szénfeketére égett felkar nem számít komoly károknak.*
-Az ember mindig reméli, hogy inkább ne jöjjön össze semmi, mintsem rossz vége legyen. Egy pillanatra megbocsát?
*Érkezik oda még pár tanító, de még nem dőlt el semmi a tanítványt illetően. Bár, ha Aborath őszinte, akkor mondhatja, rá ez nem tartozik és egyszerűen továbbáll.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3850-3869