Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 66 (1301. - 1320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1320. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-17 21:59:18
Üzenet elküldve: 2014-04-17 21:59:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Neara Anthariel, Eralil Namos//
*Dern értő szemmel figyeli, ahogy Neara rajzol, közben néha körbepillant, nem érkezett-e meg Henua is. A nő mosolyát is viszonozza, kicsit idegesen, most, hogy ilyen közel vannak a kezdéshez, és máris akadályba, nevezetesen egyik társuk hiányába ütköznek.*
Mindegy, hol állunk, csak mindenki benn legyen, amikor elkezdjük, és aki varázsol, a megfelelő ág szimbólumán álljon *felel Eralilnak.
A szerzetes épp hangot adna aggályainak, amikor egy göcsörtös botra támaszkodó, középkorú lény lép be a templomba és sétál egyenesen a készülődőkhöz. Embernek alacsony, gnómnak vagy törpének viszont magas, és arcvonásai is mintha különböző fajok jellegzetességeinek furcsa elegyét alkotnák, így nehéz megmondani, miféle is valójában.*
Retj vagyok *mutatkozik be kurtán*. Henua küldött maga helyett, neki sürgősen el kellett utaznia valami gnómos ügyben. Én is tudok annyit, mint ő, csak mondjátok, mit csináljak.
*Nem úgy fest, mint akit zavar a kockázat, még az után sem, hogy Dern felvilágosítja, miről van szó.*
Tőlem mehet *von vállat, és be is lép a szimbólumon belülre. A szerzetes nagy levegőt vesz, és követi a példáját.*
*Dern értő szemmel figyeli, ahogy Neara rajzol, közben néha körbepillant, nem érkezett-e meg Henua is. A nő mosolyát is viszonozza, kicsit idegesen, most, hogy ilyen közel vannak a kezdéshez, és máris akadályba, nevezetesen egyik társuk hiányába ütköznek.*
Mindegy, hol állunk, csak mindenki benn legyen, amikor elkezdjük, és aki varázsol, a megfelelő ág szimbólumán álljon *felel Eralilnak.
A szerzetes épp hangot adna aggályainak, amikor egy göcsörtös botra támaszkodó, középkorú lény lép be a templomba és sétál egyenesen a készülődőkhöz. Embernek alacsony, gnómnak vagy törpének viszont magas, és arcvonásai is mintha különböző fajok jellegzetességeinek furcsa elegyét alkotnák, így nehéz megmondani, miféle is valójában.*
Retj vagyok *mutatkozik be kurtán*. Henua küldött maga helyett, neki sürgősen el kellett utaznia valami gnómos ügyben. Én is tudok annyit, mint ő, csak mondjátok, mit csináljak.
*Nem úgy fest, mint akit zavar a kockázat, még az után sem, hogy Dern felvilágosítja, miről van szó.*
Tőlem mehet *von vállat, és be is lép a szimbólumon belülre. A szerzetes nagy levegőt vesz, és követi a példáját.*
1319. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-16 10:03:36
Üzenet elküldve: 2014-04-16 10:03:36
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Wram Vrauk//
*Nem kell sokáig keresgetni a könyvtárat, mivel a mágust előbb az oltárhoz vezetik léptei, ahol szintén letérdel, de ezúttal nem mormol semmit, csak behunyt szemmel, csendesen bámul előre.*
~Adj nekem erőt, kitartást, és békét. Erőt, kitartást, békét, erőt, kitartást, békét.~ *ismételgeti magában, majd kinyitja szemeit, és feltápászkodik a földről. Aztán a nagyobb üres térnél sikeresen rá is bukkannak a könyvtárra.*
-Ez lesz az. *mondja Wram-nak, miután egy kis résnyire nyitotta az ajtót, és bekukucskált rajta. Előre nyújtja hosszú karját, előre engedvén ezzel az orkot, majd ő is beslisszan az ajtón, és be is csukja maga mögött. A könyvtárban kifejezetten sokan tartózkodnak, valaki kényelmesen hátradőlve olvasgat, valaki előre görnyedve lábát jártatva merül el a könyvek világában. Egy pap lép oda hozzájuk hamarost, míg azelőtt, hogy egyáltalán megpróbálnának helyet foglalni.*
-Üdvözlöm önöket a Levegő mágia Templomában. *mondja a pap, közben enyhén meg is hajol a jövevények felé.*
-Tiszteletem. *mondja Worenth, ő is hasonlóképen cselekedik, mint a vele szemben álló pap. Aztán oldalra pillant, és megvárja, míg az ork is bemutatkozik a maga módján.*
-Miben lehetek segítségükre ? *néz a pap előbb a mágusra, aztán a vajákosra. Worenth lesz az, aki ismét elsőként válaszol a papnak.*
-Levegő mágiát szeretnék tanulni, csak előbb még megszemlélném a templom könyveit. *mondja a mágus, majd most is megvárja, amíg Wram is elmondja a maga kis mondandóját. Végül az elhangzottak után a pap megejt egy apró mosolyt.*
-Jobb helyre nem is jöhettek volna. Bocsássanak meg, de jelenésem van Amos Thenior főpap úrnál. Később még visszajövök, addig is érezzék magukat otthon. *újabb mosolyt ejt meg a pap, majd gyors léptekkel száguld ki a könyvtár ajtaján.*
-Kedvesek itt az emberek. *jegyzi meg mosolyogva az orknak, akitől szinte várja a gúnyos megjegyzést, hogy persze biztosan a pénz miatt ilyen nyájasak, de Worenth mindig próbál kicsit a dolgok mögé látni. Elindul egy szabad hely felé, közben végigjártatja szemeit a könyvtáron, és rögtön a mágustorony jut eszébe, ahol szintén nem csekély a kínálat, de valamelyest eltörpül a temploméhoz képest.*
-Itt még több anyag van mint a toronyban. *mondja oda halkan az orknak, majd egy üres székhez lép, nekidűti a karfának mágusbotját, fehér köpenyét pedig a háttámlára teríti.*
~Na lássuk.~ *fut végig agyán a gondolat, és kíváncsian lép oda a polcokhoz.*
*Nem kell sokáig keresgetni a könyvtárat, mivel a mágust előbb az oltárhoz vezetik léptei, ahol szintén letérdel, de ezúttal nem mormol semmit, csak behunyt szemmel, csendesen bámul előre.*
~Adj nekem erőt, kitartást, és békét. Erőt, kitartást, békét, erőt, kitartást, békét.~ *ismételgeti magában, majd kinyitja szemeit, és feltápászkodik a földről. Aztán a nagyobb üres térnél sikeresen rá is bukkannak a könyvtárra.*
-Ez lesz az. *mondja Wram-nak, miután egy kis résnyire nyitotta az ajtót, és bekukucskált rajta. Előre nyújtja hosszú karját, előre engedvén ezzel az orkot, majd ő is beslisszan az ajtón, és be is csukja maga mögött. A könyvtárban kifejezetten sokan tartózkodnak, valaki kényelmesen hátradőlve olvasgat, valaki előre görnyedve lábát jártatva merül el a könyvek világában. Egy pap lép oda hozzájuk hamarost, míg azelőtt, hogy egyáltalán megpróbálnának helyet foglalni.*
-Üdvözlöm önöket a Levegő mágia Templomában. *mondja a pap, közben enyhén meg is hajol a jövevények felé.*
-Tiszteletem. *mondja Worenth, ő is hasonlóképen cselekedik, mint a vele szemben álló pap. Aztán oldalra pillant, és megvárja, míg az ork is bemutatkozik a maga módján.*
-Miben lehetek segítségükre ? *néz a pap előbb a mágusra, aztán a vajákosra. Worenth lesz az, aki ismét elsőként válaszol a papnak.*
-Levegő mágiát szeretnék tanulni, csak előbb még megszemlélném a templom könyveit. *mondja a mágus, majd most is megvárja, amíg Wram is elmondja a maga kis mondandóját. Végül az elhangzottak után a pap megejt egy apró mosolyt.*
-Jobb helyre nem is jöhettek volna. Bocsássanak meg, de jelenésem van Amos Thenior főpap úrnál. Később még visszajövök, addig is érezzék magukat otthon. *újabb mosolyt ejt meg a pap, majd gyors léptekkel száguld ki a könyvtár ajtaján.*
-Kedvesek itt az emberek. *jegyzi meg mosolyogva az orknak, akitől szinte várja a gúnyos megjegyzést, hogy persze biztosan a pénz miatt ilyen nyájasak, de Worenth mindig próbál kicsit a dolgok mögé látni. Elindul egy szabad hely felé, közben végigjártatja szemeit a könyvtáron, és rögtön a mágustorony jut eszébe, ahol szintén nem csekély a kínálat, de valamelyest eltörpül a temploméhoz képest.*
-Itt még több anyag van mint a toronyban. *mondja oda halkan az orknak, majd egy üres székhez lép, nekidűti a karfának mágusbotját, fehér köpenyét pedig a háttámlára teríti.*
~Na lássuk.~ *fut végig agyán a gondolat, és kíváncsian lép oda a polcokhoz.*
1318. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-16 08:48:28
Üzenet elküldve: 2014-04-16 08:48:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Miközben haladnak a templom felé, Worenth egy igen kimeritő magyarázatba kezd, hivatását, illetve céljait illetően. Wram, mellette lépked közben pedig sűrűn bólogat.*
~Hogy tud minden ember ennyit beszélni!~
*Duhog magában, ám nem teszi szóvá. A következő pillanatban azonban megtorpan a mágus hagyományokra vonatkozó megjegyzése hallatán.*
-Hé! Azt hiszed az orkok nem tartják a hagyományaikat? Én ezt a tőrt, a sámánomtól kaptam, miután elejtettem a vadat, aminek a csontjából van. Minden sámán jelölt megteszi ugyanezt. Vagy a harci festések a harcosoknál! Tán az nem hagyomány?-
*Fortyan fel az ork, tőre markolatára csapva, majd nagyot fúj és legyintve tovább indul.*
-Mindegy. A magadfajta egy holdtöltét sem bírna ki egy ork törzsben.!-
*Jegyzi meg epésen, ám figyelme immár az elért cél, a templomra mered. Worenth nem sokat téblábol, hamar belép az épületbe. Az ork követi. Amint elérik az előcsarnokot, a mágus a könyvtár felé indulna, és érdeklődik, hogy a vajákos vele tart e.*
-Persze. Itt még úgyse néztem körűl a könyvtárban.-
*Miközben haladnak a templom felé, Worenth egy igen kimeritő magyarázatba kezd, hivatását, illetve céljait illetően. Wram, mellette lépked közben pedig sűrűn bólogat.*
~Hogy tud minden ember ennyit beszélni!~
*Duhog magában, ám nem teszi szóvá. A következő pillanatban azonban megtorpan a mágus hagyományokra vonatkozó megjegyzése hallatán.*
-Hé! Azt hiszed az orkok nem tartják a hagyományaikat? Én ezt a tőrt, a sámánomtól kaptam, miután elejtettem a vadat, aminek a csontjából van. Minden sámán jelölt megteszi ugyanezt. Vagy a harci festések a harcosoknál! Tán az nem hagyomány?-
*Fortyan fel az ork, tőre markolatára csapva, majd nagyot fúj és legyintve tovább indul.*
-Mindegy. A magadfajta egy holdtöltét sem bírna ki egy ork törzsben.!-
*Jegyzi meg epésen, ám figyelme immár az elért cél, a templomra mered. Worenth nem sokat téblábol, hamar belép az épületbe. Az ork követi. Amint elérik az előcsarnokot, a mágus a könyvtár felé indulna, és érdeklődik, hogy a vajákos vele tart e.*
-Persze. Itt még úgyse néztem körűl a könyvtárban.-
1317. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-15 15:19:07
Üzenet elküldve: 2014-04-15 15:19:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
// Egy lépés a ranglétrán //
*Turrog bölcsen biccent, majd megigazítja páncélzatát. Kissé tágabbra veszi a fegyvert és felszerelését tartó szíjakat a testén, már nincs szüksége arra, hogy harcra kész legyen.*
- Köszönjük az együttműködést.* Jeleni ki, majd körbepillant. Elwyrien feltehetőleg már messze jár.* Ezennel én is búcsúzom. Remélem hasznosak lehetünk egymás számára.* Köszön el harcoshoz méltóan, majd megindul a lépcsők felé. Szobája feltételezhetően még mindig üres, hiszen alig egy nappal ezelőtt még itt aludt és olvasott. Hacsak nem tört rá a templomra egy falka menedéket kereső kalandor, akkor a papok csak nem helyeztek szobájába idegent. Turrog komótos léptekkel hagyja el a termet, majd a lépcsőn lassan halad felfelé. ~Jó lesz ez. Nem sülhet el rosszul... ezer arany.~ A törpe arcán finom mosoly kúszik végig, ahogy mérlegelni kezdi a pénzmennyiséget. ~Ezer arany.~ Ízlelgeti még magában a kecsegtető ajánlatot. Sok mindenre elég lenne az a rengeteg aranytallér, talán még... csak el ne felejtse megköszönni Elwyriennek. Sokat tett érte a nő ezzel, akár egymagának is megtarthatta volna az egész jutalmat.*
*Turrog bölcsen biccent, majd megigazítja páncélzatát. Kissé tágabbra veszi a fegyvert és felszerelését tartó szíjakat a testén, már nincs szüksége arra, hogy harcra kész legyen.*
- Köszönjük az együttműködést.* Jeleni ki, majd körbepillant. Elwyrien feltehetőleg már messze jár.* Ezennel én is búcsúzom. Remélem hasznosak lehetünk egymás számára.* Köszön el harcoshoz méltóan, majd megindul a lépcsők felé. Szobája feltételezhetően még mindig üres, hiszen alig egy nappal ezelőtt még itt aludt és olvasott. Hacsak nem tört rá a templomra egy falka menedéket kereső kalandor, akkor a papok csak nem helyeztek szobájába idegent. Turrog komótos léptekkel hagyja el a termet, majd a lépcsőn lassan halad felfelé. ~Jó lesz ez. Nem sülhet el rosszul... ezer arany.~ A törpe arcán finom mosoly kúszik végig, ahogy mérlegelni kezdi a pénzmennyiséget. ~Ezer arany.~ Ízlelgeti még magában a kecsegtető ajánlatot. Sok mindenre elég lenne az a rengeteg aranytallér, talán még... csak el ne felejtse megköszönni Elwyriennek. Sokat tett érte a nő ezzel, akár egymagának is megtarthatta volna az egész jutalmat.*
1316. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-15 08:44:19
Üzenet elküldve: 2014-04-15 08:44:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Themis, Neara Anthariel, Henua Tikron//
*Kap némi választ a szerzetestől, de nem teljesen ért egyet minden részlettel. Ha valami balul sül el, a templom sem lesz elég ahhoz, hogy megállítsa azt, ami jön - már ha a könyv jól írta le, és tényleg mágusok halálával végződött a szertartás, erős mágusokéval, akkor a templom sem lesz elég erős ennek a megállítására. És ő azért nem biztos, hogy kockáztatná az életét. De ráhagyja valamilyen szinten a férfira.
Közben Neara szépen elkezd ügyködni. Felrajzolja a megfelelő jelet a földre, a hozzá tartozó szimbólumokkal. Végül vár. Eralil nem érti, hogy milyen "többiekre" kell várni, hisz csak Henua hiányzik a csapatból. Bár öt ágú jelet rajzolt fel, így öt valakinek kéne állni a csúcsaiban. Ők pedig csak négyen vannak.*
- Van arról valami információ, hogy milyen módon kell felállni az egyes csúcsokba? És a szabadon, üresen maradó csúccsal mit fogunk kezdeni?
*Kap némi választ a szerzetestől, de nem teljesen ért egyet minden részlettel. Ha valami balul sül el, a templom sem lesz elég ahhoz, hogy megállítsa azt, ami jön - már ha a könyv jól írta le, és tényleg mágusok halálával végződött a szertartás, erős mágusokéval, akkor a templom sem lesz elég erős ennek a megállítására. És ő azért nem biztos, hogy kockáztatná az életét. De ráhagyja valamilyen szinten a férfira.
Közben Neara szépen elkezd ügyködni. Felrajzolja a megfelelő jelet a földre, a hozzá tartozó szimbólumokkal. Végül vár. Eralil nem érti, hogy milyen "többiekre" kell várni, hisz csak Henua hiányzik a csapatból. Bár öt ágú jelet rajzolt fel, így öt valakinek kéne állni a csúcsaiban. Ők pedig csak négyen vannak.*
- Van arról valami információ, hogy milyen módon kell felállni az egyes csúcsokba? És a szabadon, üresen maradó csúccsal mit fogunk kezdeni?
1315. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-15 00:47:19
Üzenet elküldve: 2014-04-15 00:47:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
// Egy lépés a ranglétrán //
*A varázslatra valami nagyon furcsa módon túlvilági nyugalom szállja meg Elwyrient. Azonban ami ennél még hasznosabbnak tűnik az, hogy rajta kívül szemmel láthatóan mindenki mással is ez történik, a kis entitások táncának köszönhetően. Ennek folyományaként az őrök beleegyeznek abba, hogy következő nap éjfélkor, egyedül találkozzanak a temetőben, s ezzel Elwyrien részéről a dolog bőven túl is van tárgyalva. Ha valóban így lesz, s elhozzák a kért aranymennyiséget, akkor mindent megoszt velük, amit csak ki tudott deríteni. Ha pedig nem, akkor úgy tűnik el, ahogy jött: halálos csendben, nyomok nélkül.*
-Holnap, éjfél. Ne késsetek.*közli még utoljára, majd az árnyak között lopózva igyekszik elhagyni a templom épületét. Maga mögött hagyja Turrogot is, hű társát a bajban, elvégre nem úgy néz ki, mintha nagyon szüksége lenne még a nő segítségére. A sebesült fickó sem néz ki olyannak, aki érdemi információval tudna szolgálni, hát számára a továbbiakban értéktelen, akár meg is dögölhet pokoli kínok között, Elwyrient akkor sem érdekelné a sorsának további alakulása. Minden jel szerint csak egy szerencsétlen hülye, aki vagy rosszkor volt rossz helyen, vagy épp csak fogalma sincs róla, kik is lehettek a támadói. Ebben az esetben pedig minden érdeklődés, mely irányába eddig a gyilkos felől létezett, hirtelenjében megszűnt.
~S most hogyan tovább?~ kérdi Vyra némileg unott hangon.*
-Most majd várunk. Ha megkapjuk a pénzt, kitálalunk. Ha nem, eltűnünk.*válaszol vállát megvonva a nő, miután elhagyja a templomot. Most már csak ki kell bírni még egy éjszakát anélkül, hogy bármi balul sülne el. Úgy dönt, ezúttal nem a malom felé indul, először fel fogja keresni Chalt, hátha tud neki szolgálni némi információval. Akár a gyújtogatással, akár Raan "városőrrel" kapcsolatban, mindkettő hasznos lehet számára. Főleg az, ha sikerül kiderítenie a félorktól, hogy kinek is dolgozott a zálogház tulajdonosa, s az ott lévők. Nyilván valamelyik földalatti szervezetnek, elvégre mindenki fizet valakinek. S az is valószínűtlen Elwyrien számára, hogy a szegénynegyedbeli zálogosnál több zsáknyi zsákmányra lelhettek volna a támadók "csak úgy". Persze, a merő véletlennek köszönhetően mi? Ezt azért a nő sem hinné el, bármi is volt azokban a zsákokban.
Elindul hát, egyenesen vissza, a szegénynegyed felé, hogy felkeresse az informátorát.*
*A varázslatra valami nagyon furcsa módon túlvilági nyugalom szállja meg Elwyrient. Azonban ami ennél még hasznosabbnak tűnik az, hogy rajta kívül szemmel láthatóan mindenki mással is ez történik, a kis entitások táncának köszönhetően. Ennek folyományaként az őrök beleegyeznek abba, hogy következő nap éjfélkor, egyedül találkozzanak a temetőben, s ezzel Elwyrien részéről a dolog bőven túl is van tárgyalva. Ha valóban így lesz, s elhozzák a kért aranymennyiséget, akkor mindent megoszt velük, amit csak ki tudott deríteni. Ha pedig nem, akkor úgy tűnik el, ahogy jött: halálos csendben, nyomok nélkül.*
-Holnap, éjfél. Ne késsetek.*közli még utoljára, majd az árnyak között lopózva igyekszik elhagyni a templom épületét. Maga mögött hagyja Turrogot is, hű társát a bajban, elvégre nem úgy néz ki, mintha nagyon szüksége lenne még a nő segítségére. A sebesült fickó sem néz ki olyannak, aki érdemi információval tudna szolgálni, hát számára a továbbiakban értéktelen, akár meg is dögölhet pokoli kínok között, Elwyrient akkor sem érdekelné a sorsának további alakulása. Minden jel szerint csak egy szerencsétlen hülye, aki vagy rosszkor volt rossz helyen, vagy épp csak fogalma sincs róla, kik is lehettek a támadói. Ebben az esetben pedig minden érdeklődés, mely irányába eddig a gyilkos felől létezett, hirtelenjében megszűnt.
~S most hogyan tovább?~ kérdi Vyra némileg unott hangon.*
-Most majd várunk. Ha megkapjuk a pénzt, kitálalunk. Ha nem, eltűnünk.*válaszol vállát megvonva a nő, miután elhagyja a templomot. Most már csak ki kell bírni még egy éjszakát anélkül, hogy bármi balul sülne el. Úgy dönt, ezúttal nem a malom felé indul, először fel fogja keresni Chalt, hátha tud neki szolgálni némi információval. Akár a gyújtogatással, akár Raan "városőrrel" kapcsolatban, mindkettő hasznos lehet számára. Főleg az, ha sikerül kiderítenie a félorktól, hogy kinek is dolgozott a zálogház tulajdonosa, s az ott lévők. Nyilván valamelyik földalatti szervezetnek, elvégre mindenki fizet valakinek. S az is valószínűtlen Elwyrien számára, hogy a szegénynegyedbeli zálogosnál több zsáknyi zsákmányra lelhettek volna a támadók "csak úgy". Persze, a merő véletlennek köszönhetően mi? Ezt azért a nő sem hinné el, bármi is volt azokban a zsákokban.
Elindul hát, egyenesen vissza, a szegénynegyed felé, hogy felkeresse az informátorát.*
1314. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-14 21:32:10
Üzenet elküldve: 2014-04-14 21:32:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Wram Vrauk//
*Kicsit felhúzza szemöldökeit a hórihorgas mágus, mikor az ork valamiféle szigetet említ. Nagyon kíváncsi lenne rá, és rá is szeretne kérdezni, de az utolsó pillanatban meggondolja magát. Lehet jobb, ha nem tudja miféle lények akartak ott megzabálni egy orkot. Tovább menetelnek előre rendíthetetlenül, és semmi sem zavarja útjukat. Wram kérdésére elmosolyodik, amit az ork persze nem láthat.*
-Már gyermekkoromtól kísér az utamon a mágia, és már egész fiatalon elkezdtem formálni az energiát. *mondja, mosolya gyorsan el is tűnik arcáról, mert utána következik a szomorú száműzetés. Hangjából ez azonban cseppet sem érződik, és nem is fog róla beszélni.*
-Mi a célom ? Hmm. Jó kérdés. *vakargatja meg állát a mágus, majd nagyjából fél perc telik el néma csendben, aztán csak sikerül megszólalnia.*
-Talán az, hogy a lehető legmagasabb szintre emeljem mágikus képességeimet. Lehet furán hangzik, de egész egyszerűen érzem, hogy ez az életem. *mondja Worenth, bár nem biztos benne, hogy az ork képes lesz felfogni, hogy mire is akar kilyukadni, lényeg az, hogy ő érti.*
-Hát el kell szomorítsalak, de ahonnan jövök, ott őrzik a hagyományokat. *mondja, aztán felnevet egyet, és elképzeli, hogy micsoda véleménye lehet most az orknak róla. Worenth sosem palástolta azokat a szokásokat, amiket gyermekkorában tanult. Így akár templomba, akár valamilyen szentélybe is érkezik, mindig letérdel, és elmormol magában egy imát.*
-Sokat kell még tanulnod barátom. *dörmögi maga elé.* -Ha eszköz lenne, úgy működne, mint egy kard. Ha a kezedbe fogod, és lesújtasz a másikra, sérülést okozol. A mágiát azonban formálni kell, amihez odafigyelés, kitartás, és tisztelet szükséges a tanítók iránt. De mindenki maga tudja, ez csupán egy vén mágus véleménye. *neveti el újra magát, persze nem magára utal ezzel, de az orknak könnyen tűnhet így. És miközben a mágus beszél, el is érik a templom bejáratát.*
-Végre megjöttünk. Térjünk is be hirtelen. *mondja az orknak, és már be is lép a szélesre tárt faajtón.*
-Gyönyörű. *mondja maga elé, ahogy körbeforgatja fejét a templomban. Ezután letérdel, mágusbotját enyhén homlokához nyomja, és elmormol egy imát. Alig egy percbe telik, a végén kinyitja szemeit, és már talpra is áll. Nagyon tetszenek neki a szobrok, a hatalmas oltárról nem is beszélve.*
-Megkeresem a könyvtárat. Velem tartasz, vagy körbenézel még kicsit ? *kérdezi Wram-tól, majd el is indul a templom könyvtára felé remélve, hogy ott valamivel több fény ragyogja be a teret.*
*Kicsit felhúzza szemöldökeit a hórihorgas mágus, mikor az ork valamiféle szigetet említ. Nagyon kíváncsi lenne rá, és rá is szeretne kérdezni, de az utolsó pillanatban meggondolja magát. Lehet jobb, ha nem tudja miféle lények akartak ott megzabálni egy orkot. Tovább menetelnek előre rendíthetetlenül, és semmi sem zavarja útjukat. Wram kérdésére elmosolyodik, amit az ork persze nem láthat.*
-Már gyermekkoromtól kísér az utamon a mágia, és már egész fiatalon elkezdtem formálni az energiát. *mondja, mosolya gyorsan el is tűnik arcáról, mert utána következik a szomorú száműzetés. Hangjából ez azonban cseppet sem érződik, és nem is fog róla beszélni.*
-Mi a célom ? Hmm. Jó kérdés. *vakargatja meg állát a mágus, majd nagyjából fél perc telik el néma csendben, aztán csak sikerül megszólalnia.*
-Talán az, hogy a lehető legmagasabb szintre emeljem mágikus képességeimet. Lehet furán hangzik, de egész egyszerűen érzem, hogy ez az életem. *mondja Worenth, bár nem biztos benne, hogy az ork képes lesz felfogni, hogy mire is akar kilyukadni, lényeg az, hogy ő érti.*
-Hát el kell szomorítsalak, de ahonnan jövök, ott őrzik a hagyományokat. *mondja, aztán felnevet egyet, és elképzeli, hogy micsoda véleménye lehet most az orknak róla. Worenth sosem palástolta azokat a szokásokat, amiket gyermekkorában tanult. Így akár templomba, akár valamilyen szentélybe is érkezik, mindig letérdel, és elmormol magában egy imát.*
-Sokat kell még tanulnod barátom. *dörmögi maga elé.* -Ha eszköz lenne, úgy működne, mint egy kard. Ha a kezedbe fogod, és lesújtasz a másikra, sérülést okozol. A mágiát azonban formálni kell, amihez odafigyelés, kitartás, és tisztelet szükséges a tanítók iránt. De mindenki maga tudja, ez csupán egy vén mágus véleménye. *neveti el újra magát, persze nem magára utal ezzel, de az orknak könnyen tűnhet így. És miközben a mágus beszél, el is érik a templom bejáratát.*
-Végre megjöttünk. Térjünk is be hirtelen. *mondja az orknak, és már be is lép a szélesre tárt faajtón.*
-Gyönyörű. *mondja maga elé, ahogy körbeforgatja fejét a templomban. Ezután letérdel, mágusbotját enyhén homlokához nyomja, és elmormol egy imát. Alig egy percbe telik, a végén kinyitja szemeit, és már talpra is áll. Nagyon tetszenek neki a szobrok, a hatalmas oltárról nem is beszélve.*
-Megkeresem a könyvtárat. Velem tartasz, vagy körbenézel még kicsit ? *kérdezi Wram-tól, majd el is indul a templom könyvtára felé remélve, hogy ott valamivel több fény ragyogja be a teret.*
1313. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-14 20:54:09
Üzenet elküldve: 2014-04-14 20:54:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
*Nem is tudja pontosan, hogy miért jött ide. Ez a templom egy hamis templom, nincsenek is isteneik, a templom csupán a tudományért, a varázslatért van, nincs mögötte hit. Csak az üresség. A templom belseje is erről árulkodik, szegényesen berendezett egyszer, hűvös épület, magasra nyúló belső térrel és vastag falakkal. Nem olyan, mint amit az Első megérdemelne, silány, egyszerű, hitetlen hely. Ilwen már-már megszokta, hogy a sok tudatlan körülötte úgy éli mindennapját, hogy nem tudja az Első létezik, és hogy neki köszönheti egyszerű, halandó kis életét. Azt sem tudják, hogy a Második teremtette a gonoszt, a démonokat, az alvilágot. A Harmadik pedig a kettőjük egyvelege, kívülről szép, tündöklő és tökéletes, belülről viszont rohad és teljes fertő. A Harmadik teremtette a világot, amiben élnek, de a Harmadik nem létezhetne az első nélkül, és Lanawin az Első engedélye nélkül létezik. Azért nem pusztította el csupán haragjával, mert túlságosan is jólelkű, és látta, hogy itt is élnek jólelkű lényeg, még ha oly kevesen is. Ezért élhet és virágozhat a maga módján ez a Lanawin nevű kis hely, amit a Harmadik teremtett saját mintaképére: kívülről szépnek látszódott, belül viszont ott volt a rothadás, a sötételfek a föld alatt. Aztán ez a rothadás kiújult a felszínen, és elterjedt az egész kis világukban.
Ilwen is tudatlan volt egykor, de apja és anyja halála után megjelent számára az Első és katonájának választotta. Azóta harcol az ügyért, fejleszti és edzi testét és elméjét egyaránt, hogy véghezvigye a szent küldetést, amit az Elsőtől kapott. Találja meg mindazokat, akik megérdemlik az életet, gyűjtse össze őket, az összeset az egész világban, és utána az Első gondoskodik róla, hogy a fertő eltűnjön, és csak saját katonái maradjanak meg. Ekkor jön el a megtisztulás.
Remélhetőleg. Ha küldetése nem sikerül, akkor a világvége köszön be. Ugyanis a Második, az alvilág és a démonok istene, aki nem csak belülről, de kívülről is förtelmes, ugyancsak el szeretné pusztítani a Harmadik alkotását. Ami menne is neki, hisz a Második nagyobb hatalommal rendelkezik, mint a Harmadik, de az Első mindük fölött áll. Ezért az első szövetségre lépett a Harmadikkal, és megalkudtak, hogyha sikerül a jólelkűeket összegyűjteni, akkor ők tovább élhetnek a Harmadik által alkotott világban. Azonban, ha ez nem történik meg, a Harmadik szövetségre lép a Másodikkal, mert már nem fogja kötni őt az istenek szent esküje, mivel a szövetség megtörik a sikertelenség hatására. Ekkor a Második és Harmadik együtt legyőzi az Elsőt, és elszabadul a pokol.
Halkan lépked végig az épületen vörös köpenyében. Ha bármelyik pap megkérdi, hogy mi járatban, segíthet-e, egyszerűen lerázza, megköszöni, és közli, hogy nem, hagyják csak őt békén. Mikor kellően kinézelődte magát, a temető felé lép ki az épületből.*
Ilwen is tudatlan volt egykor, de apja és anyja halála után megjelent számára az Első és katonájának választotta. Azóta harcol az ügyért, fejleszti és edzi testét és elméjét egyaránt, hogy véghezvigye a szent küldetést, amit az Elsőtől kapott. Találja meg mindazokat, akik megérdemlik az életet, gyűjtse össze őket, az összeset az egész világban, és utána az Első gondoskodik róla, hogy a fertő eltűnjön, és csak saját katonái maradjanak meg. Ekkor jön el a megtisztulás.
Remélhetőleg. Ha küldetése nem sikerül, akkor a világvége köszön be. Ugyanis a Második, az alvilág és a démonok istene, aki nem csak belülről, de kívülről is förtelmes, ugyancsak el szeretné pusztítani a Harmadik alkotását. Ami menne is neki, hisz a Második nagyobb hatalommal rendelkezik, mint a Harmadik, de az Első mindük fölött áll. Ezért az első szövetségre lépett a Harmadikkal, és megalkudtak, hogyha sikerül a jólelkűeket összegyűjteni, akkor ők tovább élhetnek a Harmadik által alkotott világban. Azonban, ha ez nem történik meg, a Harmadik szövetségre lép a Másodikkal, mert már nem fogja kötni őt az istenek szent esküje, mivel a szövetség megtörik a sikertelenség hatására. Ekkor a Második és Harmadik együtt legyőzi az Elsőt, és elszabadul a pokol.
Halkan lépked végig az épületen vörös köpenyében. Ha bármelyik pap megkérdi, hogy mi járatban, segíthet-e, egyszerűen lerázza, megköszöni, és közli, hogy nem, hagyják csak őt békén. Mikor kellően kinézelődte magát, a temető felé lép ki az épületből.*
1312. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 22:43:29
Üzenet elküldve: 2014-04-11 22:43:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Egy pillanatra elgondolkozik a kérdésen, de tényleg csak egy szösszenetre, hogy utána már azonnal adhassa is a kézenfekvő választ.*
- Őszintén? Még csak eszembe se jutott. *Vonja meg a vállát egykedvűen. Náluk ez, mint foglalatosság inkább alacsonyabb kategóriába esik, a nemesi családok tagjai nem szoktak ilyesmikkel foglalkozni, csupán hobbi szinten. Vagy legalábbis ő nem tud róla.* Családunk nőstényei mindig is mágiát tanultak, míg a hímek fegyverforgatást, és én, mint legfiatalabb lánygyermek, sikerült kisírnom magamnak mindkettőt. *Mosolyodik el büszkén, a sírás részt képletesen értve, hisz az egész csak azzal kezdődött, hogy lenyúlt néhány kisebb kardot a fegyvertárból, amik így utólag visszagondolva valószínűleg csak hosszútőrök lehettek, nem valódi kardok, de akkor nagyon is annak tűntek. Mindig is büszke volt erre a kettős beállítottságára, bár emiatt a házán kívül jobban is kerülték. Ez főleg az akadémián volt érezhető. Megölni talán ha egyszer vagy kétszer próbálták, de egyikük csúnyán lebukott aminek meg is lettek a következményei rendesen. Onnantól ezzel már nem igazán próbálkozott senki.*
- Jól hangzik, szerintem mehetünk arra. *Bólint beleegyezően. Tényleg nem hangzik rosszul a mélységi nőstény számára, természetéből adódóan vonzza a szépség, a gazdagnegyed meg biztos nem kapta volna ezt a nevét, ha valami lepukkant régi épületekből álló koszfészek lenne ami csak a szemet bántja. Ahhoz biztos van egy szegénynegyed is. Kifejezetten érdekli őt, hogy itt mit neveznek gazdagságnak, milyenek az úri, nemesi házak és villák. Talán még egy kicsit meg is állhatnak ott valamerre, hátha van egy szép parkja a negyednek, vagy hasonlók, ahol egy padra leülhetnek.
Felpattan a lovára, majd követi Assát. Nem emlékszik az útra, pont nem figyelte meg a negyedeket a térképen, így fogalma sincs a templomtól milyen messze is lehet az a hely ahova épp menni készülnek, de ahogy azt korábban is mondta, amíg az éj körülöleli a felszíni világot száműzve jó mélyre a nap borzalmas sugarait, hogy sejtelmes sötétséggel burkolhasson be minden élőt és élettelent, miközben hűs szellője mit a fény még nem melegített fel gyengéden cirógathassák a bőrt, addig az ehhez a finom és rejtélyes világhoz tartozó nőstényke bármeddig hajlandó kint maradni.*
*Egy pillanatra elgondolkozik a kérdésen, de tényleg csak egy szösszenetre, hogy utána már azonnal adhassa is a kézenfekvő választ.*
- Őszintén? Még csak eszembe se jutott. *Vonja meg a vállát egykedvűen. Náluk ez, mint foglalatosság inkább alacsonyabb kategóriába esik, a nemesi családok tagjai nem szoktak ilyesmikkel foglalkozni, csupán hobbi szinten. Vagy legalábbis ő nem tud róla.* Családunk nőstényei mindig is mágiát tanultak, míg a hímek fegyverforgatást, és én, mint legfiatalabb lánygyermek, sikerült kisírnom magamnak mindkettőt. *Mosolyodik el büszkén, a sírás részt képletesen értve, hisz az egész csak azzal kezdődött, hogy lenyúlt néhány kisebb kardot a fegyvertárból, amik így utólag visszagondolva valószínűleg csak hosszútőrök lehettek, nem valódi kardok, de akkor nagyon is annak tűntek. Mindig is büszke volt erre a kettős beállítottságára, bár emiatt a házán kívül jobban is kerülték. Ez főleg az akadémián volt érezhető. Megölni talán ha egyszer vagy kétszer próbálták, de egyikük csúnyán lebukott aminek meg is lettek a következményei rendesen. Onnantól ezzel már nem igazán próbálkozott senki.*
- Jól hangzik, szerintem mehetünk arra. *Bólint beleegyezően. Tényleg nem hangzik rosszul a mélységi nőstény számára, természetéből adódóan vonzza a szépség, a gazdagnegyed meg biztos nem kapta volna ezt a nevét, ha valami lepukkant régi épületekből álló koszfészek lenne ami csak a szemet bántja. Ahhoz biztos van egy szegénynegyed is. Kifejezetten érdekli őt, hogy itt mit neveznek gazdagságnak, milyenek az úri, nemesi házak és villák. Talán még egy kicsit meg is állhatnak ott valamerre, hátha van egy szép parkja a negyednek, vagy hasonlók, ahol egy padra leülhetnek.
Felpattan a lovára, majd követi Assát. Nem emlékszik az útra, pont nem figyelte meg a negyedeket a térképen, így fogalma sincs a templomtól milyen messze is lehet az a hely ahova épp menni készülnek, de ahogy azt korábban is mondta, amíg az éj körülöleli a felszíni világot száműzve jó mélyre a nap borzalmas sugarait, hogy sejtelmes sötétséggel burkolhasson be minden élőt és élettelent, miközben hűs szellője mit a fény még nem melegített fel gyengéden cirógathassák a bőrt, addig az ehhez a finom és rejtélyes világhoz tartozó nőstényke bármeddig hajlandó kint maradni.*
1311. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 22:16:29
Üzenet elküldve: 2014-04-11 22:16:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Eralody//
- Ja, értem.
* Erfalody említi, hogy még náluk is vannak főzetekkel foglalkozók.*
- És téged soha nem érdekelt, hogy ilyesmivel foglalkozz?
* Assát érdekelte mindig is a természet, hisz tündér. Így a győgyfüvek is. De a mágiát is szeretné megtanulni, hisz alkalmasnak érzi rá magát. Azonban még azzal vár. Talán visszatér majd a templomba, ha lesz elég pénze az ilyesmire.*
*Erfalodynak mindegy, hogy merre mennek, így lényegében ő hozza meg a döntést.*
- Van itt errefelé valami negyed, ahol a gazdagok laknak. Kíváncsi lennék, hogy milyen. Ha nincs ellenedre, akkor lovagoljunk el arra.
*Ha Erfalodynak nincs ellenvetése, akkor felül a lovára, s elindítja.*
- Ja, értem.
* Erfalody említi, hogy még náluk is vannak főzetekkel foglalkozók.*
- És téged soha nem érdekelt, hogy ilyesmivel foglalkozz?
* Assát érdekelte mindig is a természet, hisz tündér. Így a győgyfüvek is. De a mágiát is szeretné megtanulni, hisz alkalmasnak érzi rá magát. Azonban még azzal vár. Talán visszatér majd a templomba, ha lesz elég pénze az ilyesmire.*
*Erfalodynak mindegy, hogy merre mennek, így lényegében ő hozza meg a döntést.*
- Van itt errefelé valami negyed, ahol a gazdagok laknak. Kíváncsi lennék, hogy milyen. Ha nincs ellenedre, akkor lovagoljunk el arra.
*Ha Erfalodynak nincs ellenvetése, akkor felül a lovára, s elindítja.*
1310. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 21:38:14
Üzenet elküldve: 2014-04-11 21:38:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
// Egy lépés a ranglétrán //
//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//
*Vyra varázslata nyomán még a sebesültön is eluralkodik a nyugalom, úgy szemléli a fényeket, mintha már a kellemes túlvilág fényeit látná. A tárgyaló őr rövid ideig gyanakodva figyeli a különös fényjátékot, de ő sem tud ellenállni a varázslatnak, ilyesmire nem képezték ki.*
Ám legyen *adja be a derekát*, akkor éjfélkor a temetőben, csak mi. Turrog szava nekem elég biztosíték *biccen a törpe felé, majd újra a sebesült és a gyógyító felé fordul, mint aki lezárta a beszélgetést.* Azért még ne hagyd meghalni, hátha a sokk enyhültével eszébe jut valami.
*A varázslat hatására a sebesült még ez ellen sem tiltakozik, bármennyire is vágyott eddig a megváltó halálra.*
//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//
*Vyra varázslata nyomán még a sebesültön is eluralkodik a nyugalom, úgy szemléli a fényeket, mintha már a kellemes túlvilág fényeit látná. A tárgyaló őr rövid ideig gyanakodva figyeli a különös fényjátékot, de ő sem tud ellenállni a varázslatnak, ilyesmire nem képezték ki.*
Ám legyen *adja be a derekát*, akkor éjfélkor a temetőben, csak mi. Turrog szava nekem elég biztosíték *biccen a törpe felé, majd újra a sebesült és a gyógyító felé fordul, mint aki lezárta a beszélgetést.* Azért még ne hagyd meghalni, hátha a sokk enyhültével eszébe jut valami.
*A varázslat hatására a sebesült még ez ellen sem tiltakozik, bármennyire is vágyott eddig a megváltó halálra.*
1309. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 21:27:15
Üzenet elküldve: 2014-04-11 21:27:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Rigeen Dimnet Gajhna//
*A kapott válaszon kicsit meglepődik. Komolyan nem tudja, hogy mitől fáj a saját keze? Kicsit elszomorodik, ez a megállapítás vélhetően a férfinak is nem kevés fejfájást okozhat. Érzi ő, hogy a legjobb úton halad a beszélgetés hangulatának végleg meggyilkolása felé, már lassan kezdi is magát ostorozni, hogy minek kérdezget olyanokat, amik úgysem rá tartoznak, és még csak segíteni se tud bennük. Így tényleg értelmetlen, hogy ilyen kérdésekkel bombázza a férfit, de hát ha egyszer kíváncsi? És erre az aggódó érzés még dob is egy jó nagy lapáttal. Inkább az ölébe vett könyvet lapozza fel, de bármennyire is érdekli a vízmágia, szinte egyetlen mondatot sem tud végigolvasni, tekintete folyton elkalandozik vissza a férfira aki úgy tűnik most a gondolataiba van merülve ahogy szórakozottan kopog a könyvön. Igen, rendesen elronthatta most a hangulatot mikor rákérdezett. Késő bánat... Nagyot sóhajtva próbál legalább egy-két mondatot elolvasni, hiszen mégis csak ezért vannak itt mind a ketten, Dimnet is biztos ideges lehet már, hogy nem hagyja végre olvasni.
Azért csak nem tudja megállni, hogy a kéz megmozgatására ne tegyen fel egy újabb kérdés, mire jön is a válasz ami gyorsan észhez kapatja a figyelmetlen lánykát, és már vissza is fordul az ölében lévő könyvekhez.* ~Hová tetted az eszed? Hisz most nem az lenne a célod, hogy helyrehozd amit elrontottál? Miért kell újból rákérdezned?~ *Szinte teljesen biztos benne, hogy valami más téma máris dobna a hangulaton, de fogalma sincs, hogy mit is mondjon, vagy hogy egyáltalán megszólaljon, mivel ha a férfi olvasni akar a legrosszabb amit ő most tehet, hogy elkezd fecsegni neki fölöslegesen.* ~Talán valami fájdalomcsillapító, vagy nyugtató segíthetne...~ *Tűnődik magában, erősen koncentrálva, hogy azt a tervezett néhány sort sikerüljön úgy végigolvasnia, hogy utána ne azon tűnődjön, hogy vajon mi is volt odaírva amit ő állítólag elolvasott.
A következő mondatokra felkapja a fejét ahogy az első szavakra ijedség fut végig a gerincén. Tehát ezek szerint tényleg sikerült volna elüldöznie? Ráadásul ennyire, hogy még a templomot is elhagyja? De az utána feltett kérdés már eloszlatja a félelmeit, kicsit meglepettséget érez ugyan, de ugyanakkor indokolatlan örömöt is. Hatalmas, sugárzó mosolyra húzódik a szája, ahogy a férfi őt is hívja a kinti sétára.*
- De, szívesen! *Bólint, szinte azonnal rávágva a választ. Bár a gyorsaságot egy csöppet megbánja.* ~Azért ennyire ne örülj, nem vagy már kisgyerek!~ *Dorgálja saját magát, de hát nem tehet róla, örül is a meghívásnak, és ehhez még hozzáérzi azt a megkönnyebbülést, azt a könnyed érzést is amit az előző félelmeinek megcáfolása okoz most a mellkasában. Ezek után nem csoda az az őszinte mosoly az arcán.
A könyvet becsukja, és visszateszi az asztalra, aztán már nyúl is a botja után, hogy ha a másik indulna, őrá egy pillanatig se kelljen várni.*
*A kapott válaszon kicsit meglepődik. Komolyan nem tudja, hogy mitől fáj a saját keze? Kicsit elszomorodik, ez a megállapítás vélhetően a férfinak is nem kevés fejfájást okozhat. Érzi ő, hogy a legjobb úton halad a beszélgetés hangulatának végleg meggyilkolása felé, már lassan kezdi is magát ostorozni, hogy minek kérdezget olyanokat, amik úgysem rá tartoznak, és még csak segíteni se tud bennük. Így tényleg értelmetlen, hogy ilyen kérdésekkel bombázza a férfit, de hát ha egyszer kíváncsi? És erre az aggódó érzés még dob is egy jó nagy lapáttal. Inkább az ölébe vett könyvet lapozza fel, de bármennyire is érdekli a vízmágia, szinte egyetlen mondatot sem tud végigolvasni, tekintete folyton elkalandozik vissza a férfira aki úgy tűnik most a gondolataiba van merülve ahogy szórakozottan kopog a könyvön. Igen, rendesen elronthatta most a hangulatot mikor rákérdezett. Késő bánat... Nagyot sóhajtva próbál legalább egy-két mondatot elolvasni, hiszen mégis csak ezért vannak itt mind a ketten, Dimnet is biztos ideges lehet már, hogy nem hagyja végre olvasni.
Azért csak nem tudja megállni, hogy a kéz megmozgatására ne tegyen fel egy újabb kérdés, mire jön is a válasz ami gyorsan észhez kapatja a figyelmetlen lánykát, és már vissza is fordul az ölében lévő könyvekhez.* ~Hová tetted az eszed? Hisz most nem az lenne a célod, hogy helyrehozd amit elrontottál? Miért kell újból rákérdezned?~ *Szinte teljesen biztos benne, hogy valami más téma máris dobna a hangulaton, de fogalma sincs, hogy mit is mondjon, vagy hogy egyáltalán megszólaljon, mivel ha a férfi olvasni akar a legrosszabb amit ő most tehet, hogy elkezd fecsegni neki fölöslegesen.* ~Talán valami fájdalomcsillapító, vagy nyugtató segíthetne...~ *Tűnődik magában, erősen koncentrálva, hogy azt a tervezett néhány sort sikerüljön úgy végigolvasnia, hogy utána ne azon tűnődjön, hogy vajon mi is volt odaírva amit ő állítólag elolvasott.
A következő mondatokra felkapja a fejét ahogy az első szavakra ijedség fut végig a gerincén. Tehát ezek szerint tényleg sikerült volna elüldöznie? Ráadásul ennyire, hogy még a templomot is elhagyja? De az utána feltett kérdés már eloszlatja a félelmeit, kicsit meglepettséget érez ugyan, de ugyanakkor indokolatlan örömöt is. Hatalmas, sugárzó mosolyra húzódik a szája, ahogy a férfi őt is hívja a kinti sétára.*
- De, szívesen! *Bólint, szinte azonnal rávágva a választ. Bár a gyorsaságot egy csöppet megbánja.* ~Azért ennyire ne örülj, nem vagy már kisgyerek!~ *Dorgálja saját magát, de hát nem tehet róla, örül is a meghívásnak, és ehhez még hozzáérzi azt a megkönnyebbülést, azt a könnyed érzést is amit az előző félelmeinek megcáfolása okoz most a mellkasában. Ezek után nem csoda az az őszinte mosoly az arcán.
A könyvet becsukja, és visszateszi az asztalra, aztán már nyúl is a botja után, hogy ha a másik indulna, őrá egy pillanatig se kelljen várni.*
1308. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 20:41:54
Üzenet elküldve: 2014-04-11 20:41:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Aririn Eulidea Th'iamon//
*Megkönnyebbül hogy a lány nem riad meg a kezétől. Sőt a lány kérdéseinek örül is. Szereti gyorsan tisztázni a kezével kapcsolatos kérdéseket. Persze nem azért mert zavarban érzi magát miattuk. Ez csak azért van mert senkit sem szeretne megrémiszteni, azt meg pláne nem szeretné, ha valami démoni lénynek néznék. Környezetében már egyszer előfordult miközben az egyik faluban haladt át az Artheniorba tartó útja alatt, hogy emberek valamiféle ártó, gonosz léleknek gondolták, s csapatosan próbálták elűzni. Ezt nem szívesen ismételné meg, főleg nem a levegő városban. Érzi a lány kíváncsi, de nem szeretné különösebben kimutatni azt. Persze Rigeen is kíváncsi, viszont ő az egész lányra belsőleg. Kíváncsi mit takar a borító. Külsőleg szép, és makulátlan, csakhogy a tulajdonságai ettől messze elüthetnek. Gyanakodni persze nincs oka ilyenre nem is gondolt. ~Persze majd egy ilyen csinos kis hölgy akarna rosszat bárkinek is! Hagyd már a bánatba ezt a gondolatot Dimnet!~ Nem is fut tovább elméje ezen a szálon. Hirtelen kanyarodik vissza a kérdéshez, és ezzel együtt a válaszadáshoz.*
-Hm.. Kiváltó ok? Őszinte leszek magával! Ha tudnám már nem fájna.
*Az utóbbi kijelentésénél amit az elf lányhoz intézett elmosolyodik, de csak kellően, éppen annyira hogy érződjön rajta az enyhe tréfa, s ne tűnjön gúnyosnak. A padlóra meredt tekintettel egy kicsit elbambul, bár min azt ő sem tudja, s eközben halkan kopog a kemény könyvborító gerincén. Kabátjának ujja aprócskát lejjebb csúszott, ez viszont cseppet sem érdekli. Éppen hogy feleszmél bambultságából máris abba hagyja a kopogást, és egy biccentéssel nyugtázza a lány válaszát. Leheletnyit elgémberedett lábait kinyújtja az asztal alatt, de aztán gyorsan vissza is húzza. A lány kérdésén gondolkodik, de csak egy egészen picit. ~Normális-e? Erre még nem is gondoltam. Egyszer sem gondoltam erre. Lehetséges, hogy éppen ez a normális? Ennek fájnia kell? Vagy csak rosszabbodik? Én... Én inkább az utóbbit választanám, hiszen sűrűsödik a fájdalom. Eddig hetente kétszer, háromszor ha fájt. Ha eddig ennyi elég volt akkor most miért ne?~ Elmélkedését félbe hagyja, s gyorsan válaszol a neki címzett kérdésre.*
-Normális? Ez biztosan nem normális.
*Lehajtja kicsikét a fejét, aztán a kezére néz, és úgy adja a választ.*
-Nekem lassan kezd kényelmetlen lenni a sok ülés. Teszek egy sétát odakint. Nem tart velem? A könyvek biztos megvárják.
*Mondandója végén el is mosolyodik a lánykára nézve.*
*Megkönnyebbül hogy a lány nem riad meg a kezétől. Sőt a lány kérdéseinek örül is. Szereti gyorsan tisztázni a kezével kapcsolatos kérdéseket. Persze nem azért mert zavarban érzi magát miattuk. Ez csak azért van mert senkit sem szeretne megrémiszteni, azt meg pláne nem szeretné, ha valami démoni lénynek néznék. Környezetében már egyszer előfordult miközben az egyik faluban haladt át az Artheniorba tartó útja alatt, hogy emberek valamiféle ártó, gonosz léleknek gondolták, s csapatosan próbálták elűzni. Ezt nem szívesen ismételné meg, főleg nem a levegő városban. Érzi a lány kíváncsi, de nem szeretné különösebben kimutatni azt. Persze Rigeen is kíváncsi, viszont ő az egész lányra belsőleg. Kíváncsi mit takar a borító. Külsőleg szép, és makulátlan, csakhogy a tulajdonságai ettől messze elüthetnek. Gyanakodni persze nincs oka ilyenre nem is gondolt. ~Persze majd egy ilyen csinos kis hölgy akarna rosszat bárkinek is! Hagyd már a bánatba ezt a gondolatot Dimnet!~ Nem is fut tovább elméje ezen a szálon. Hirtelen kanyarodik vissza a kérdéshez, és ezzel együtt a válaszadáshoz.*
-Hm.. Kiváltó ok? Őszinte leszek magával! Ha tudnám már nem fájna.
*Az utóbbi kijelentésénél amit az elf lányhoz intézett elmosolyodik, de csak kellően, éppen annyira hogy érződjön rajta az enyhe tréfa, s ne tűnjön gúnyosnak. A padlóra meredt tekintettel egy kicsit elbambul, bár min azt ő sem tudja, s eközben halkan kopog a kemény könyvborító gerincén. Kabátjának ujja aprócskát lejjebb csúszott, ez viszont cseppet sem érdekli. Éppen hogy feleszmél bambultságából máris abba hagyja a kopogást, és egy biccentéssel nyugtázza a lány válaszát. Leheletnyit elgémberedett lábait kinyújtja az asztal alatt, de aztán gyorsan vissza is húzza. A lány kérdésén gondolkodik, de csak egy egészen picit. ~Normális-e? Erre még nem is gondoltam. Egyszer sem gondoltam erre. Lehetséges, hogy éppen ez a normális? Ennek fájnia kell? Vagy csak rosszabbodik? Én... Én inkább az utóbbit választanám, hiszen sűrűsödik a fájdalom. Eddig hetente kétszer, háromszor ha fájt. Ha eddig ennyi elég volt akkor most miért ne?~ Elmélkedését félbe hagyja, s gyorsan válaszol a neki címzett kérdésre.*
-Normális? Ez biztosan nem normális.
*Lehajtja kicsikét a fejét, aztán a kezére néz, és úgy adja a választ.*
-Nekem lassan kezd kényelmetlen lenni a sok ülés. Teszek egy sétát odakint. Nem tart velem? A könyvek biztos megvárják.
*Mondandója végén el is mosolyodik a lánykára nézve.*
1307. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 19:53:03
Üzenet elküldve: 2014-04-11 19:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
* Egyedül érkezik a templomba. Alig pár órája beszélték meg a családdal, hogy hasznukra válna ha Moon mágiát tanulna, egyetlen gond csak maga a mágiaág lehet amire a fiatal nőstény vágyik. Első gondja maga a kellő tudás megszerzése lesz hisz bár családjában valamikor rég éltek igazi nagy mágusok akik nem egy versenyt sikerült megnyerniük de Moon már nem abban a világban nevelkedett.
A lány öltözete elég egyszerű bár ha valaki komolyabban szemügyre veszi ráébredhet, hogy az egyszerű vonalak és letisztult minták mögött értékes anyagok lapulnak. Most épp fekete nadrágot, a hold sápadt színét imitáló könnyű fűzőt, a fűző alatt egy halványkék leheletvékony pókselyemből szőtt inget visel. Lábain könnyű csizmák oldalán pedig az örökül kapott értékes tőr és nagyobbik, értéktelennek is tekinthető bár igen jól szolgáló társa pihen.
Keres egy mágiatanárt akivel hozzákezdhet az alapok lerakásához.*
A lány öltözete elég egyszerű bár ha valaki komolyabban szemügyre veszi ráébredhet, hogy az egyszerű vonalak és letisztult minták mögött értékes anyagok lapulnak. Most épp fekete nadrágot, a hold sápadt színét imitáló könnyű fűzőt, a fűző alatt egy halványkék leheletvékony pókselyemből szőtt inget visel. Lábain könnyű csizmák oldalán pedig az örökül kapott értékes tőr és nagyobbik, értéktelennek is tekinthető bár igen jól szolgáló társa pihen.
Keres egy mágiatanárt akivel hozzákezdhet az alapok lerakásához.*
1306. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 17:22:39
Üzenet elküldve: 2014-04-11 17:22:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
//Themis, Eralil Namos, Henua Tikron//
- Remek meglátás Dern szerzetes. *Igazat ad a férfinek, ha mégis balul sülnének el a dolgok, még mindig tudnak számítani a többi éppen itt lévőre. Kizárt dolognak tartja, hogy nem segítenének be akár az idegenek is, ha éppen úgy adódna, hogy kicsúszna a kezükből az irányítás. Jobb híján keres egy elég nagy helyet, ahol felrajzolhatja a pentagrammát, majd krétát kerít magának. Van ideje, hiszen a két másik segítő félrevonult, ilyen-olyan neki nem tetsző indokkal, nagyobb volumenűnek érzi a feladatot annál, hogy kizökkenjenek a dologból akár ki időre is. Aztán szépen megrajzolja pontosan a rajzolatot, és még a jeleket is hozzá biggyeszti, az ellentétes elemeket figyelembe véve. Nagyjából egy fél óra mire elkészül, a végén, még igazít rajta egy keveset.*
- Akkor ezzel meg is vagyunk, már csak a többiek kellenek, hogy megkezdjük a rituálét. Sok szerencsét nekünk Dern szerzetes! *Mosolyog biztatóan a férfira, habár nem teljesen biztos a sikerben, úgy gondolja többet már nem tehetnek az ügyben, ráadásul az idő sem az ő javukra telik. A két másik férfira pedig türelmetlenül néz, hátha ezzel arra készteti őket, hogy hamarabb befejezzék a dolgukat.*
- Remek meglátás Dern szerzetes. *Igazat ad a férfinek, ha mégis balul sülnének el a dolgok, még mindig tudnak számítani a többi éppen itt lévőre. Kizárt dolognak tartja, hogy nem segítenének be akár az idegenek is, ha éppen úgy adódna, hogy kicsúszna a kezükből az irányítás. Jobb híján keres egy elég nagy helyet, ahol felrajzolhatja a pentagrammát, majd krétát kerít magának. Van ideje, hiszen a két másik segítő félrevonult, ilyen-olyan neki nem tetsző indokkal, nagyobb volumenűnek érzi a feladatot annál, hogy kizökkenjenek a dologból akár ki időre is. Aztán szépen megrajzolja pontosan a rajzolatot, és még a jeleket is hozzá biggyeszti, az ellentétes elemeket figyelembe véve. Nagyjából egy fél óra mire elkészül, a végén, még igazít rajta egy keveset.*
- Akkor ezzel meg is vagyunk, már csak a többiek kellenek, hogy megkezdjük a rituálét. Sok szerencsét nekünk Dern szerzetes! *Mosolyog biztatóan a férfira, habár nem teljesen biztos a sikerben, úgy gondolja többet már nem tehetnek az ügyben, ráadásul az idő sem az ő javukra telik. A két másik férfira pedig türelmetlenül néz, hátha ezzel arra készteti őket, hogy hamarabb befejezzék a dolgukat.*
1305. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 15:34:24
Üzenet elküldve: 2014-04-11 15:34:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Ez az ötlet neki is tetszik, és a gumók ismét versenyben vannak. Elégedetten teszi őket vissza a táskája mélyére amíg elégé ki nem száradnak ahhoz, hogy porrá lehessen őket zúzni.*
- Az lehet, viszont ez nem lett annyira erős főzet, arra nem valószínű, hogy használható, de nem is az a célom vele. Arra más eszközeim is megvannak. *Kacsint rá pimaszul. Még hogy igazságszérum...minek addig sűríteni míg az lesz mikor ennek van egy ennél sokkal szórakoztatóbb hatása is? De nem is csodálja, hogy a tündérlánykában ez marad meg mint esetleges hatóanyag. Talán az egyik fiola tartalmát kicsit tovább erősíthetnék, és azt Assa megkaphatná igazságszérumnak.*
- Nálunk is vannak vajákosok, viszont a házunk nőstényei leginkább csak mágiával foglalkoznak. *Meséli a lánynak azt már hozzá sem téve, hogy a mélységben csak gombafélékkel lehet foglalatoskodni, a föld alatt ugyebár nem élnek meg ezek a fajta gazok.
Kiveszi az üvegcséből az ő adag pengevirágát is, és átnyújtja Assának mikor a Halálos Yrtasyn már elkészült. Egyiknek a pépje kell, a másiknak pedig a nedve. Ez már elég könnyű
része a feladatnak, főleg az előbbiekhez képest. Ahogy mindennel elkészültek, és az üvegcséinek a kupakja mindnek megkapja a monogramot amivel megismeri mi micsoda, nagyot nyújtózkodik. Tényleg elég sokat gyűjtöttek, és elment vele nem kevés idő is.*
- Rendben. *Vágja rá egykedvűen a tündérlány szavaira, és az már siet is be leadni az edényeket. Erfalody addig kioldja a lova kantárának a szárát a fáról.
Ismét két kérdés ahogy Assa visszaér amin el kell egy pillanatig gondolkodnia.*
- Amíg Ott, a horizont fekete színben játszik. *Mutat az ujjával el a távolba. Ezt a választ talán sejthette is a felszíni lányka, hisz az örök sötétséghez szokott nőstényke nagyon nem szeret kint lenni a napon.* Amerre szeretnél. Engem nem különösebben érdekel itt jobban egyik hely mint a másik, úgyhogy mint már azt régebben is mondtam, tőlem bármerre elindulhatunk. *Vonja meg a vállát. Igazából de, a barakk kimondottan érdekelte, meg ez a templom se rossz, pont az a két helyszín ahol a harci tudását fejlesztheti, illetve a mágiával kapcsolatos ismereteit gyarapíthatja. Ezeken kívül annyi minden már nem igazán érdekli ebben az embervárosban, de azért Assával tart.*
*Ez az ötlet neki is tetszik, és a gumók ismét versenyben vannak. Elégedetten teszi őket vissza a táskája mélyére amíg elégé ki nem száradnak ahhoz, hogy porrá lehessen őket zúzni.*
- Az lehet, viszont ez nem lett annyira erős főzet, arra nem valószínű, hogy használható, de nem is az a célom vele. Arra más eszközeim is megvannak. *Kacsint rá pimaszul. Még hogy igazságszérum...minek addig sűríteni míg az lesz mikor ennek van egy ennél sokkal szórakoztatóbb hatása is? De nem is csodálja, hogy a tündérlánykában ez marad meg mint esetleges hatóanyag. Talán az egyik fiola tartalmát kicsit tovább erősíthetnék, és azt Assa megkaphatná igazságszérumnak.*
- Nálunk is vannak vajákosok, viszont a házunk nőstényei leginkább csak mágiával foglalkoznak. *Meséli a lánynak azt már hozzá sem téve, hogy a mélységben csak gombafélékkel lehet foglalatoskodni, a föld alatt ugyebár nem élnek meg ezek a fajta gazok.
Kiveszi az üvegcséből az ő adag pengevirágát is, és átnyújtja Assának mikor a Halálos Yrtasyn már elkészült. Egyiknek a pépje kell, a másiknak pedig a nedve. Ez már elég könnyű
része a feladatnak, főleg az előbbiekhez képest. Ahogy mindennel elkészültek, és az üvegcséinek a kupakja mindnek megkapja a monogramot amivel megismeri mi micsoda, nagyot nyújtózkodik. Tényleg elég sokat gyűjtöttek, és elment vele nem kevés idő is.*
- Rendben. *Vágja rá egykedvűen a tündérlány szavaira, és az már siet is be leadni az edényeket. Erfalody addig kioldja a lova kantárának a szárát a fáról.
Ismét két kérdés ahogy Assa visszaér amin el kell egy pillanatig gondolkodnia.*
- Amíg Ott, a horizont fekete színben játszik. *Mutat az ujjával el a távolba. Ezt a választ talán sejthette is a felszíni lányka, hisz az örök sötétséghez szokott nőstényke nagyon nem szeret kint lenni a napon.* Amerre szeretnél. Engem nem különösebben érdekel itt jobban egyik hely mint a másik, úgyhogy mint már azt régebben is mondtam, tőlem bármerre elindulhatunk. *Vonja meg a vállát. Igazából de, a barakk kimondottan érdekelte, meg ez a templom se rossz, pont az a két helyszín ahol a harci tudását fejlesztheti, illetve a mágiával kapcsolatos ismereteit gyarapíthatja. Ezeken kívül annyi minden már nem igazán érdekli ebben az embervárosban, de azért Assával tart.*
1304. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-11 14:40:56
Üzenet elküldve: 2014-04-11 14:40:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
- Hát, nem muszáj elrágni, ha össze tudod zúzni, akkor italba is beleszórhatod.
* Most, hogy jobban belegondolt ez egy jó megoldás lehet.*
- Az igazságszérum végülis hasznos tud lenni.
*Mondja röviden.*
*Erfalody megdicséri, s ez igazán jól esik neki.*
- Köszönöm, de nem olyan nehéz, ha tanulja az ember egy ideig.
*A két növényt fogja és összepaszírozza, ahogy Erfalody mondta. Már mindennel megvannak.*
- Ha nem sürgeted a bementelt, akkor maradjunk még. Csak beviszem az edényeket.
*Fogja, összeszedi a cuccokat és beviszi őket a szerzeteshez, aki adta. Megköszöni, majd visszamegy Erfalodyhoz.*
- Merrefelé menjünk majd? Mennyi ideig akarsz itt maradni?
- Hát, nem muszáj elrágni, ha össze tudod zúzni, akkor italba is beleszórhatod.
* Most, hogy jobban belegondolt ez egy jó megoldás lehet.*
- Az igazságszérum végülis hasznos tud lenni.
*Mondja röviden.*
*Erfalody megdicséri, s ez igazán jól esik neki.*
- Köszönöm, de nem olyan nehéz, ha tanulja az ember egy ideig.
*A két növényt fogja és összepaszírozza, ahogy Erfalody mondta. Már mindennel megvannak.*
- Ha nem sürgeted a bementelt, akkor maradjunk még. Csak beviszem az edényeket.
*Fogja, összeszedi a cuccokat és beviszi őket a szerzeteshez, aki adta. Megköszöni, majd visszamegy Erfalodyhoz.*
- Merrefelé menjünk majd? Mennyi ideig akarsz itt maradni?
1303. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-10 21:22:28
Üzenet elküldve: 2014-04-10 21:22:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Magára vállalja a megtisztelő feladatot, hogy kihozzon egy találomra elkobzott égő gyertyát, és természetesen az edényeket. Kint amíg a tündérke a tűzgyújtással bíbelődik előrelátóan inkább elfordul, és amíg az előkészületek meg nem történnek addig csak a tájat figyelve bámul ki a fejéből.
A dögszag jelzi neki, hogy kezdődik a főzőóra, és ő érdeklődve lép közelebb, igaz az elején kicsit hunyorítva, de aztán gyorsan hozzászokik a lángok fényéhez. Ez kivételesen nem idegen neki, tüzet náluk odahaza is gyújtottak, ha szükség volt a lángokra, és most itt nem a fényükre gondol. Látható érdeklődéssel figyeli a tündérlány ügyködését. Be kell ismernie, nagyon ért a növényekhez. Kivesz egy üvegcsét, és a maradékot ő is óvatosan beleönti a sajátjába, majd előkapva az egyik tőrét a növény nevének a monogramját belekarcolja a kupakba, hogy meg tudja majd különböztetni őket. Mekkora baklövés lenne, ha egy egyszerű nyugtató hatású lötty helyett a vadhorgász teáját döntené le a páciens torkán. Azért ezen kicsit elmosolyodik magában, de azért jobb ha tudja melyiket mire kell használnia.*
- Elrágni?! *Kiállt fel, de nem meglepetten, inkább kiábrándultan.* Ezek szerint le kellene ahhoz valakinek nyíltan dugnom a torkán, hogy elérjem a kívánt hatást, ami ez esetben az erős gyomorfájdalom? Akkor már inkább hasba rúgom. Sokkal gyorsabb és egyszerűbb. *Mérgelődik kicsit. Remélte, hogy ebből is valamit készíteni kell, amit majd a leendő delikvens italába-ételébe beletehet esetleg bosszúból, aztán magában mosolyoghat majd ahogy elnézi az eredményt. De ezek szerint a félelme beigazolódott, és a gumók használhatatlannak bizonyulnak.
De a gyermekes mérgelődését elmulassza, ahogy a szenvedélynövényke is sorra kerül. Figyeli a lány minden mozdulatát, hogy mit hogy csinál. Mikor az italt is belekerül, az alkohol illata nem is teszi rossz szagúvá az eredményt. Elégedetten tölti bele a neki kiválasztott hosszúkás kis fiolákba. Négy adagnyi lett ebből.*
- Hm...mondanám, hogy teszteljük le, de nincs megfelelő alany, és nem vagyok benne biztos, hogy érdekelne az eredmény. *Tanulmányozza az utolsó flaskát, majd barátságos mosollyal néz Assára a reakcióit figyelve.
Végül az összes főzésre való gazt is elhasználják, ami maga után vonja azt, hogy el kell oltani a tüzet. Kár, hogy nincs vödör szem előtt, és egy tó, vagy itató, különben se szó se beszéd már intézkedne is, nem érdekelve, hogy ki kap a vízből pluszban.*
- Ügyes vagy! *Mosolyog a lányra elismerően. Ezek a műveletek bonyolultabbak voltak, mint azt első ránézésre hitte. Jobb is, hogy nem egyedül akart nekileselkedni, különben biztos nem ilyen eredményt kaptak volna.* Szerintem ha már itt vagyunk ezt a maradék két versenyzőt passzírozzuk itt össze, aztán már vihetjük is vissza a csuklyásoknak a cuccokat. *Mutat a földön lévő tálkákra. A Halálos Yrtasynt úgyis pépesíteni kell, míg a Pengevirágokból a levet kell kinyerniük. Ezt még itt gyorsan megtudnák csinálni, ha már így helyben vannak. A visszamenetellel most annyira nem siet, hiszen sötét van, most nem zavarja őt semmi. Teste hálásan fogadja az éj hűs szellőjét, amik cirógatják a bőrét enyhítve az égető érzéseket.*
*Magára vállalja a megtisztelő feladatot, hogy kihozzon egy találomra elkobzott égő gyertyát, és természetesen az edényeket. Kint amíg a tündérke a tűzgyújtással bíbelődik előrelátóan inkább elfordul, és amíg az előkészületek meg nem történnek addig csak a tájat figyelve bámul ki a fejéből.
A dögszag jelzi neki, hogy kezdődik a főzőóra, és ő érdeklődve lép közelebb, igaz az elején kicsit hunyorítva, de aztán gyorsan hozzászokik a lángok fényéhez. Ez kivételesen nem idegen neki, tüzet náluk odahaza is gyújtottak, ha szükség volt a lángokra, és most itt nem a fényükre gondol. Látható érdeklődéssel figyeli a tündérlány ügyködését. Be kell ismernie, nagyon ért a növényekhez. Kivesz egy üvegcsét, és a maradékot ő is óvatosan beleönti a sajátjába, majd előkapva az egyik tőrét a növény nevének a monogramját belekarcolja a kupakba, hogy meg tudja majd különböztetni őket. Mekkora baklövés lenne, ha egy egyszerű nyugtató hatású lötty helyett a vadhorgász teáját döntené le a páciens torkán. Azért ezen kicsit elmosolyodik magában, de azért jobb ha tudja melyiket mire kell használnia.*
- Elrágni?! *Kiállt fel, de nem meglepetten, inkább kiábrándultan.* Ezek szerint le kellene ahhoz valakinek nyíltan dugnom a torkán, hogy elérjem a kívánt hatást, ami ez esetben az erős gyomorfájdalom? Akkor már inkább hasba rúgom. Sokkal gyorsabb és egyszerűbb. *Mérgelődik kicsit. Remélte, hogy ebből is valamit készíteni kell, amit majd a leendő delikvens italába-ételébe beletehet esetleg bosszúból, aztán magában mosolyoghat majd ahogy elnézi az eredményt. De ezek szerint a félelme beigazolódott, és a gumók használhatatlannak bizonyulnak.
De a gyermekes mérgelődését elmulassza, ahogy a szenvedélynövényke is sorra kerül. Figyeli a lány minden mozdulatát, hogy mit hogy csinál. Mikor az italt is belekerül, az alkohol illata nem is teszi rossz szagúvá az eredményt. Elégedetten tölti bele a neki kiválasztott hosszúkás kis fiolákba. Négy adagnyi lett ebből.*
- Hm...mondanám, hogy teszteljük le, de nincs megfelelő alany, és nem vagyok benne biztos, hogy érdekelne az eredmény. *Tanulmányozza az utolsó flaskát, majd barátságos mosollyal néz Assára a reakcióit figyelve.
Végül az összes főzésre való gazt is elhasználják, ami maga után vonja azt, hogy el kell oltani a tüzet. Kár, hogy nincs vödör szem előtt, és egy tó, vagy itató, különben se szó se beszéd már intézkedne is, nem érdekelve, hogy ki kap a vízből pluszban.*
- Ügyes vagy! *Mosolyog a lányra elismerően. Ezek a műveletek bonyolultabbak voltak, mint azt első ránézésre hitte. Jobb is, hogy nem egyedül akart nekileselkedni, különben biztos nem ilyen eredményt kaptak volna.* Szerintem ha már itt vagyunk ezt a maradék két versenyzőt passzírozzuk itt össze, aztán már vihetjük is vissza a csuklyásoknak a cuccokat. *Mutat a földön lévő tálkákra. A Halálos Yrtasynt úgyis pépesíteni kell, míg a Pengevirágokból a levet kell kinyerniük. Ezt még itt gyorsan megtudnák csinálni, ha már így helyben vannak. A visszamenetellel most annyira nem siet, hiszen sötét van, most nem zavarja őt semmi. Teste hálásan fogadja az éj hűs szellőjét, amik cirógatják a bőrét enyhítve az égető érzéseket.*
1302. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-10 20:46:13
Üzenet elküldve: 2014-04-10 20:46:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Mivel Erfalody beleegyezik, így kimennek. Teát főzni nem nagy dolog, így ha összehordták a fát és néhány követ, akkor a gyertyákkal meggyújtja a tüzet. A kovaköveket már elrakta a táskájába. Fogja a virágokat egy kicsi levet kinyom belőlük, majd vizet forral, beleteszi a vadhorgászt, majd hozzáönti azt a kevéske kipréslet lét. Ha elkészült, akkor beletölti egy üvegcsébe az egyik részét, majd a másik felét Erfalodynak nyújtja, hogy megtegye ezt ő is.
A vérfű következik. Abból sűrűbb főzetet kell készíteni, így ahhoz nem ad annyi vizet, inkább összepaszírozza a növényt. A felforralt léből annyi kerül rá, hogy ellepje a növényt. Ezt is üvegcsébe tölti, ha elkészült. Természetesen itt is feleznek.*
- Ami az Ezüstcsörgőt illeti... A virágból főzetet kell csinálni, a gumókat elég elrágni.
*Azt a főzetet is megcsinálja.*
- Az Elija csókja. Kell forró víz, a növény pépesítve és hozzá az alkohol... Azthiszem így...
* Így készíti el, elvileg jó.*
* Beletelt egy kis időbe, de végül mindent elkészítettek. A kotyvalékok most ott állnak az üvegcsékben. Még soha nem kotyvasztott ennyit egyszerre. Édesanyja biztos büszke lenne rá. Jó tudni, hogy azért sikerült elkészíteni ezeket a kutyulmányokat, mert otthon megtanították neki.*
- Visszamehetünk, mert megvagyunk.
*Ha Erfalody nem akar kint maradni, akkor még eloltja a tüzet.*
* Mivel Erfalody beleegyezik, így kimennek. Teát főzni nem nagy dolog, így ha összehordták a fát és néhány követ, akkor a gyertyákkal meggyújtja a tüzet. A kovaköveket már elrakta a táskájába. Fogja a virágokat egy kicsi levet kinyom belőlük, majd vizet forral, beleteszi a vadhorgászt, majd hozzáönti azt a kevéske kipréslet lét. Ha elkészült, akkor beletölti egy üvegcsébe az egyik részét, majd a másik felét Erfalodynak nyújtja, hogy megtegye ezt ő is.
A vérfű következik. Abból sűrűbb főzetet kell készíteni, így ahhoz nem ad annyi vizet, inkább összepaszírozza a növényt. A felforralt léből annyi kerül rá, hogy ellepje a növényt. Ezt is üvegcsébe tölti, ha elkészült. Természetesen itt is feleznek.*
- Ami az Ezüstcsörgőt illeti... A virágból főzetet kell csinálni, a gumókat elég elrágni.
*Azt a főzetet is megcsinálja.*
- Az Elija csókja. Kell forró víz, a növény pépesítve és hozzá az alkohol... Azthiszem így...
* Így készíti el, elvileg jó.*
* Beletelt egy kis időbe, de végül mindent elkészítettek. A kotyvalékok most ott állnak az üvegcsékben. Még soha nem kotyvasztott ennyit egyszerre. Édesanyja biztos büszke lenne rá. Jó tudni, hogy azért sikerült elkészíteni ezeket a kutyulmányokat, mert otthon megtanították neki.*
- Visszamehetünk, mert megvagyunk.
*Ha Erfalody nem akar kint maradni, akkor még eloltja a tüzet.*
1301. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-10 17:32:16
Üzenet elküldve: 2014-04-10 17:32:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*A fejét fogva megrázza a másik kezét jelezvén, hogy nincs semmi gond, és hogy hagyják a témát. Már nagyon kínosan kezdi érezni magát amiatt, hogy jégtükrei ennyire érzékenyek minden természetes és mesterséges fényre egyaránt.* ~Hiába, selyemburokban nevelkedtem...ami csak belülről volt selyem, míg kívülről éles tövisekkel volt körbefogva...és ostorcsapásokkal megerősítve.~ *Mosolyodik el a mulattató gondolatra. Hiába, ha elmúlik az éles fájdalom amit az erős fény okoz, máris visszatér a szokásos jókedve.
Nem zavarja a gondolat, hogy ki kell menniük, amíg sötét van bárhova és bármikor. Az éjszaka az ő időszaka, ilyenkor könnyű rávenni őt a mozgásra.
A kérdésen egy pillanatra elgondolkozik.*
- Na lássuk csak...akkor van először ez a vérfű, aztán az a büdös dög, a vadhorgász. Abból ha jól tudom teát kell csinálni. Utána ott vannak az ezüstcsörgők, illetve a gumójuk, csak azt nem tudom, hogy azzal kell-e valamit kezdeni, mivel a könyv csak annyit írt, hogy a szervezetbe juttatása, de azt már nem részletezte, hogy milyen módszerrel. Ja, és ki ne hagyjuk az én Elija Csókjámat sem, amiből valami kevés szesszel főzött tinktúrát kell csinálni. *Sorolja végiggondolva, hogy miket is szedtek össze. Ha minden igaz nem hagyott ki semmi mást. A Halálos Yrtasynt, és a Pengevirágokat vagy pépnek kell elkészíteni, vagy egyszerűen csak a leveleiből kell kinyerni a nedvet, úgyhogy ha mindent jól számolt, akkor nincs több megfőzendő zöld vacak amit kihagytak a sorból.*
- De ahhoz vigyünk majd innen egy égő gyertyát, és ne pattintgass újból szikrákat, a hirtelen felvillanó fények sokkal erősebbek és fájdalmasabbak mint azok amikhez hozzászokott a szemem. És így a gyertya lángja folytonos forrást biztosít és gyorsabban tudunk majd tüzet rakni. *Magyarázza a gyertyák felé elbámulva. Reméli Assának is tetszeni fog az ötlet, és elfelejti azokat a kovaköveket. Ha nem, még mindig kéznél van a jól bevált módszer, hogy kiveszi őket a kezéből és jó messzire elhajítja azokat.*
A hozzászólás írója (Erfalody A'theriona) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.10 17:40:02
*A fejét fogva megrázza a másik kezét jelezvén, hogy nincs semmi gond, és hogy hagyják a témát. Már nagyon kínosan kezdi érezni magát amiatt, hogy jégtükrei ennyire érzékenyek minden természetes és mesterséges fényre egyaránt.* ~Hiába, selyemburokban nevelkedtem...ami csak belülről volt selyem, míg kívülről éles tövisekkel volt körbefogva...és ostorcsapásokkal megerősítve.~ *Mosolyodik el a mulattató gondolatra. Hiába, ha elmúlik az éles fájdalom amit az erős fény okoz, máris visszatér a szokásos jókedve.
Nem zavarja a gondolat, hogy ki kell menniük, amíg sötét van bárhova és bármikor. Az éjszaka az ő időszaka, ilyenkor könnyű rávenni őt a mozgásra.
A kérdésen egy pillanatra elgondolkozik.*
- Na lássuk csak...akkor van először ez a vérfű, aztán az a büdös dög, a vadhorgász. Abból ha jól tudom teát kell csinálni. Utána ott vannak az ezüstcsörgők, illetve a gumójuk, csak azt nem tudom, hogy azzal kell-e valamit kezdeni, mivel a könyv csak annyit írt, hogy a szervezetbe juttatása, de azt már nem részletezte, hogy milyen módszerrel. Ja, és ki ne hagyjuk az én Elija Csókjámat sem, amiből valami kevés szesszel főzött tinktúrát kell csinálni. *Sorolja végiggondolva, hogy miket is szedtek össze. Ha minden igaz nem hagyott ki semmi mást. A Halálos Yrtasynt, és a Pengevirágokat vagy pépnek kell elkészíteni, vagy egyszerűen csak a leveleiből kell kinyerni a nedvet, úgyhogy ha mindent jól számolt, akkor nincs több megfőzendő zöld vacak amit kihagytak a sorból.*
- De ahhoz vigyünk majd innen egy égő gyertyát, és ne pattintgass újból szikrákat, a hirtelen felvillanó fények sokkal erősebbek és fájdalmasabbak mint azok amikhez hozzászokott a szemem. És így a gyertya lángja folytonos forrást biztosít és gyorsabban tudunk majd tüzet rakni. *Magyarázza a gyertyák felé elbámulva. Reméli Assának is tetszeni fog az ötlet, és elfelejti azokat a kovaköveket. Ha nem, még mindig kéznél van a jól bevált módszer, hogy kiveszi őket a kezéből és jó messzire elhajítja azokat.*
A hozzászólás írója (Erfalody A'theriona) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.10 17:40:02
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3853-3872