Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1240. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-19 11:46:54
Üzenet elküldve: 2014-03-19 11:46:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
*Egész nap a várost járta, hogy megkeresse Tikron barátját akitől leckéket szeretne venni, de a keresése nem jár sikerrel. Vajon hol lehet az öreg gnóm? Talán ő maga is tanulásra vágyik, nem ritka eset ez a gnómoknál, és a templomban majd megtalálható lesz. A templomba érve sajnos csalódnia kell, itt sem látja meg Tikront. Viszont itt maga is folytathat tanulmányokat, bár szívesebben fizetne inkább a barátjának, mint az ismeretlen papoknak. Vár még egy kicsit, hátha előkerül az öreg, reméli hogy nem történt valami baja és nem azért tűnt el ilyen nyomtalanul.*
1239. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 22:49:10
Üzenet elküldve: 2014-03-18 22:49:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*A lány elég lassan veszi észre. A szokatlan önbizalomhoz sem tapasztalat, sem tudás nem párosul, de azért fő az önbizalom. Azt azért rosszul gondolja a lány, hogy ki tudna térni a repülő tárgyak elől, két okból is. Az első, hogy Erfalody ritkán hajítja el a dobótőreit, kevés is van belőlük na meg nem tökéletes a célzóképessége, így ha van rá lehetőség hogy hibázik, nem pazarolja feleslegesen a pengéit. A második pedig az, hogy ha mégis dobna, akkor többet egyszerre, vagy egymás után, a lány meg biztos nem lenne olyan gyors mint a több irányba száguldó pengék. Ráadásul az egy méteres magasság amire képesek a tündérek nem kihívás. Maximum a nyak helyett a gyomorra céloz. A tündérlánynak még csak elképzelése sincs, hogy a mélységi nőstény hány fajtársával végzett, és köztük is volt nem egy aki az utolsó pillanatig hitte, hogy képes kiállni ellene.*
- Szia! Mégis minek látszik? Letisztítom a vért a pengéimről. És te mi a fenét művelsz? Hát remélem, hogy nem orgyilkost akarsz játszani, mert akkor itt sírom el magam helyben! *Grimaszol az előbb látott produkcióra, de igaz ami igaz mulattató látvány lett volna, ha egyszer csak beront a templomba azzal a kis tőrrel a kezében, abban a hitben, hogy ott bent találja a helyén a nőstényt.
Meglepődik a felhíváson, ez már-már hasonlít egy párbajra invitáláshoz. A szemét forgatja grimaszolva, és csak sajnálni tudja, hogy a lány a szemforgatást nem láthatja.*
- Nem én sunnyogtam a falnál tőrrel a kezemben! *Vágja a fejéhez a látottakat sértett hangnemben. Úgy néz ki ő itt ülve mint aki támadni akarna? Mondjuk rajta sosem látszik, de támadás előtt biztos nem a pengéit takarítaná. Nem érné meg a fáradtságot.* Hogy tervezted? A hátamba, vagy megpróbáltál volna utánozni, és a nyaki ütőeret próbáltad volna megcélozni? *Kérdi gúnyosan, figyelve a több pontban is hibás védekező felállást. Már rég megölte volna ha meg akarja abban a pillanatban, mikor megmondta hogy mit tehet és mit nem.* ~Mi a fenéért jöhetett vissza ha azt várja mikor ölöm meg?~
*A lány elég lassan veszi észre. A szokatlan önbizalomhoz sem tapasztalat, sem tudás nem párosul, de azért fő az önbizalom. Azt azért rosszul gondolja a lány, hogy ki tudna térni a repülő tárgyak elől, két okból is. Az első, hogy Erfalody ritkán hajítja el a dobótőreit, kevés is van belőlük na meg nem tökéletes a célzóképessége, így ha van rá lehetőség hogy hibázik, nem pazarolja feleslegesen a pengéit. A második pedig az, hogy ha mégis dobna, akkor többet egyszerre, vagy egymás után, a lány meg biztos nem lenne olyan gyors mint a több irányba száguldó pengék. Ráadásul az egy méteres magasság amire képesek a tündérek nem kihívás. Maximum a nyak helyett a gyomorra céloz. A tündérlánynak még csak elképzelése sincs, hogy a mélységi nőstény hány fajtársával végzett, és köztük is volt nem egy aki az utolsó pillanatig hitte, hogy képes kiállni ellene.*
- Szia! Mégis minek látszik? Letisztítom a vért a pengéimről. És te mi a fenét művelsz? Hát remélem, hogy nem orgyilkost akarsz játszani, mert akkor itt sírom el magam helyben! *Grimaszol az előbb látott produkcióra, de igaz ami igaz mulattató látvány lett volna, ha egyszer csak beront a templomba azzal a kis tőrrel a kezében, abban a hitben, hogy ott bent találja a helyén a nőstényt.
Meglepődik a felhíváson, ez már-már hasonlít egy párbajra invitáláshoz. A szemét forgatja grimaszolva, és csak sajnálni tudja, hogy a lány a szemforgatást nem láthatja.*
- Nem én sunnyogtam a falnál tőrrel a kezemben! *Vágja a fejéhez a látottakat sértett hangnemben. Úgy néz ki ő itt ülve mint aki támadni akarna? Mondjuk rajta sosem látszik, de támadás előtt biztos nem a pengéit takarítaná. Nem érné meg a fáradtságot.* Hogy tervezted? A hátamba, vagy megpróbáltál volna utánozni, és a nyaki ütőeret próbáltad volna megcélozni? *Kérdi gúnyosan, figyelve a több pontban is hibás védekező felállást. Már rég megölte volna ha meg akarja abban a pillanatban, mikor megmondta hogy mit tehet és mit nem.* ~Mi a fenéért jöhetett vissza ha azt várja mikor ölöm meg?~
1238. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 22:27:10
Üzenet elküldve: 2014-03-18 22:27:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Assa vár egy darabig, de végül megpillantja Erfalodyt, biztos benne, hogy a lány őt figyeli, ezért inkább előjön.*
- Szia! Te mit csinlász idekint?
*A dobótőrr közben elrakta úgy, hogy ha esetleg kéne, akkor gyorsan elő tudja rántani. Bár a mélységi hercegnő komoly harci kiképzést kapott, azért úgy gondolja, hogy egy kis esélye lenne, mégpedig az, hogy tud repülni és jól kitér ide-oda röpülő tárgyak elől, tehát ha a lány meg akarná sebesíteni, akkor nehezen tudna hozzáérni a pengéivel.*
*Kicsit hátrébb megy, de szemét nem veszi le a lányról.*
- Na, mi lesz? Megpróbálsz megölni vagy hagyjuk a fenébe a mai vitát?
*Assa vár egy darabig, de végül megpillantja Erfalodyt, biztos benne, hogy a lány őt figyeli, ezért inkább előjön.*
- Szia! Te mit csinlász idekint?
*A dobótőrr közben elrakta úgy, hogy ha esetleg kéne, akkor gyorsan elő tudja rántani. Bár a mélységi hercegnő komoly harci kiképzést kapott, azért úgy gondolja, hogy egy kis esélye lenne, mégpedig az, hogy tud repülni és jól kitér ide-oda röpülő tárgyak elől, tehát ha a lány meg akarná sebesíteni, akkor nehezen tudna hozzáérni a pengéivel.*
*Kicsit hátrébb megy, de szemét nem veszi le a lányról.*
- Na, mi lesz? Megpróbálsz megölni vagy hagyjuk a fenébe a mai vitát?
1237. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 21:55:47
Üzenet elküldve: 2014-03-18 21:55:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*A lány jól látja, a mélységi nőstény éhezni ugyan sosem éhezett, viszont sose tehette azt amit akart. Majdnem minden perce be volt osztva, és ami nem...hát azt általában vagy alvással töltötte, vagy abból is lecsippentve edzett az apjával, vagy a bátyjával.
A tündér nem válaszol a szavaira, csak távozik. Erfalodynak egyáltalán nem kell arra néznie, hogy tudja mikor és hol torpan meg, hallgatja végig amit mond, majd távozik. Remek füle van ehhez, a felszíniek meg nem arról híresek, hogy halk legyen a járásuk. Előhúz a táskájából egy kendőt, melyet átitat egy kis ivóvízzel. Ennyi adagtól nyugodtan megfoszthatja magát, ha a pengéjéről van szó. Érdektelen arccal hallgatja, ahogy a ló patáinak dobogása felhangzik, és egyre távolodik, miközben a vizes kendővel tisztára töröli a pengéket.* ~Nem lesz ez így jó, ez még mindig nem az igazi.~ *Állapítja meg. Viszont az olaja a nyeregtáskában pihen. Ennek valamiért megörül. Egyel több ok kimenni, kíváncsi vajon a tündérke tényleg elment-e. Meg ha már kint van megnézheti merre haladnak el a patanyomok, így nagyjából be tudja majd tájolni, hogy merre viharzott el a tündér. Amilyen kis igazságérzetes a lányka, Erfalody simán el tudja képzelni, hogy az emberkislány után sietett.
Nagy sóhaj, és egy nyögés kíséretében pattan föl, mikor sikerrel elpakolt mindent, és kíváncsian megy ki a saját lovához. Előtte azért jól a fejébe húzza a csuklyáját, hogy kevesebb fény érhesse.
Épp a nyeregtáskában matat, mikor távoli lódobogásokat hall.* ~Kizárt!~ *Jegyzi meg magának. A lódobogás elhal, a zaj abbamarad, beigazolva a sejtést. Ám egyszer csak ló nélkül, de előtűnik a tündérlányka, majd a templom falához simul élénken figyelve az ajtót.* ~Hát ez meg mi a csudát művel?~ *Dől neki kíváncsian a lovának. Az pont úgy takarja őt, hogy a lányka ne vegye észre, legalábbis rögtön ne, bár úgysem néz a lova irányába. Elbújni nem akar, de megszólítani sem a lány. Nagyon kíváncsi most vajon mire is készül. Bármire is, egy csomó helyen megtalálja a sebezhető pontot, és a hibát. Most vajon be akarja bizonyítani, hogy igenis, ő is tud orgyilkosként viselkedni ha akar? Hát a mélységi nőstény csak reméli, hogy nem erről van szó, mert akkor Assa nagyon rosszul csinálja.* ~Az ott a kezében egy dobótőr?!~ *Végül is nem lepődik meg rajta, hogy a lánynál is van, és tőle elvették a mélységiek, ő teljesen más helyre szokta rejteni azt ami rejteni való. De most már még inkább érdekli a nagyjából tőle 10 méterre történő ügyködés. Nem törődve azzal, hogy láthatja-e a lány vagy sem, a gerendához dől ahova a lova ki van kötve, majd egyik pengéjét hangtalanul előhúzva kezdi finoman bekenni olajjal, éppen hogy csak egy leheletnyi réteget rátéve, ápolva ezzel a pengét, közben folyamatosan a lányt figyeli, vajon be akar-e rontani, vagy mik a tervei. Ha észreveszi akkor maximum megkérdezi, hátha hajlandó nem a képébe hazudni attól tartva, hogy az igazságot esetleg rajta akarná megtorolni.*
*A lány jól látja, a mélységi nőstény éhezni ugyan sosem éhezett, viszont sose tehette azt amit akart. Majdnem minden perce be volt osztva, és ami nem...hát azt általában vagy alvással töltötte, vagy abból is lecsippentve edzett az apjával, vagy a bátyjával.
A tündér nem válaszol a szavaira, csak távozik. Erfalodynak egyáltalán nem kell arra néznie, hogy tudja mikor és hol torpan meg, hallgatja végig amit mond, majd távozik. Remek füle van ehhez, a felszíniek meg nem arról híresek, hogy halk legyen a járásuk. Előhúz a táskájából egy kendőt, melyet átitat egy kis ivóvízzel. Ennyi adagtól nyugodtan megfoszthatja magát, ha a pengéjéről van szó. Érdektelen arccal hallgatja, ahogy a ló patáinak dobogása felhangzik, és egyre távolodik, miközben a vizes kendővel tisztára töröli a pengéket.* ~Nem lesz ez így jó, ez még mindig nem az igazi.~ *Állapítja meg. Viszont az olaja a nyeregtáskában pihen. Ennek valamiért megörül. Egyel több ok kimenni, kíváncsi vajon a tündérke tényleg elment-e. Meg ha már kint van megnézheti merre haladnak el a patanyomok, így nagyjából be tudja majd tájolni, hogy merre viharzott el a tündér. Amilyen kis igazságérzetes a lányka, Erfalody simán el tudja képzelni, hogy az emberkislány után sietett.
Nagy sóhaj, és egy nyögés kíséretében pattan föl, mikor sikerrel elpakolt mindent, és kíváncsian megy ki a saját lovához. Előtte azért jól a fejébe húzza a csuklyáját, hogy kevesebb fény érhesse.
Épp a nyeregtáskában matat, mikor távoli lódobogásokat hall.* ~Kizárt!~ *Jegyzi meg magának. A lódobogás elhal, a zaj abbamarad, beigazolva a sejtést. Ám egyszer csak ló nélkül, de előtűnik a tündérlányka, majd a templom falához simul élénken figyelve az ajtót.* ~Hát ez meg mi a csudát művel?~ *Dől neki kíváncsian a lovának. Az pont úgy takarja őt, hogy a lányka ne vegye észre, legalábbis rögtön ne, bár úgysem néz a lova irányába. Elbújni nem akar, de megszólítani sem a lány. Nagyon kíváncsi most vajon mire is készül. Bármire is, egy csomó helyen megtalálja a sebezhető pontot, és a hibát. Most vajon be akarja bizonyítani, hogy igenis, ő is tud orgyilkosként viselkedni ha akar? Hát a mélységi nőstény csak reméli, hogy nem erről van szó, mert akkor Assa nagyon rosszul csinálja.* ~Az ott a kezében egy dobótőr?!~ *Végül is nem lepődik meg rajta, hogy a lánynál is van, és tőle elvették a mélységiek, ő teljesen más helyre szokta rejteni azt ami rejteni való. De most már még inkább érdekli a nagyjából tőle 10 méterre történő ügyködés. Nem törődve azzal, hogy láthatja-e a lány vagy sem, a gerendához dől ahova a lova ki van kötve, majd egyik pengéjét hangtalanul előhúzva kezdi finoman bekenni olajjal, éppen hogy csak egy leheletnyi réteget rátéve, ápolva ezzel a pengét, közben folyamatosan a lányt figyeli, vajon be akar-e rontani, vagy mik a tervei. Ha észreveszi akkor maximum megkérdezi, hátha hajlandó nem a képébe hazudni attól tartva, hogy az igazságot esetleg rajta akarná megtorolni.*
1236. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:51:38
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:51:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Assa hallja, hogy mit kiállt még utána Erfalody. De kimegy, s már vágtázik elfele, egy pillanatra megáll és visszanéz. Neki sem volt könnyű élete. Szülei halászatból éltek, s a halakat eladták, de előordult, hogy nem volt kapás, akkor éheztek. A településbeli gyerekekkel gyakran verekedni kellett, hogy éhen ne halljon. Ételben egy hercegnő biztos nem szenvedett hiányt. Assában és a mélységi nőstényben talán van egy közös vonás, mindketten igazi egyéniségek, s nagyszájúak. Végül visszafordul, de a lovát máshol köti ki, ahol nincs szem előtt, s ő maga a templom falához simul. Egy dobókést szed elő, ha a mélységi nőstény meg akarná támadni. De nem szívesen bántaná Erfalodyt. Most vár, kíváncsi, hogy ki jön -e a büszke hercegnő.*
*Assa hallja, hogy mit kiállt még utána Erfalody. De kimegy, s már vágtázik elfele, egy pillanatra megáll és visszanéz. Neki sem volt könnyű élete. Szülei halászatból éltek, s a halakat eladták, de előordult, hogy nem volt kapás, akkor éheztek. A településbeli gyerekekkel gyakran verekedni kellett, hogy éhen ne halljon. Ételben egy hercegnő biztos nem szenvedett hiányt. Assában és a mélységi nőstényben talán van egy közös vonás, mindketten igazi egyéniségek, s nagyszájúak. Végül visszafordul, de a lovát máshol köti ki, ahol nincs szem előtt, s ő maga a templom falához simul. Egy dobókést szed elő, ha a mélységi nőstény meg akarná támadni. De nem szívesen bántaná Erfalodyt. Most vár, kíváncsi, hogy ki jön -e a büszke hercegnő.*
1235. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:41:37
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:41:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Az már nézőpont kérdése, hogy ki mit tart helyes útnak. Az meg lehet, hogy rosszul esik a lánynak, de igen, úgy gondolja a kiszabadulásuk sikeressége nagyrészt az ő érdeme. Ő arra emlékszik, hogy Assa milyen biztosan állította, hogy ő nem akar megölni senkit, csak sebesítsék meg őket, vagy üssék le. Erfalody teljesen biztos benne, hogy a szelíd kis tündérke nem ölte meg volna őket. Még ha így is gondolná, abban a sorsdöntő pillanatban nem mozdult volna a keze, akár fegyver, akár méreg lett volna benne. És akkor csak addig nyert volna egérutat amíg egyikük magához nem tér.*
~Nem veszett el semmi, minden itt van. Ezek szerint szerencsére a templomiak nem szoktak lopni.~ *De azért innentől fogva a cuccával marad.
A mélységi nőstény, ahogy minden fajtársa, rém büszke teremtés, makacs, önelégült, vérszomjas és még rengeteg hasonló jelzővel lehetne illetni. Ez az egy közös minden MÉLYSÉGI sötételfben, hogy a felszínieket nagyon csúnyán lenézik. Pont ő lenne különb? Viszont Assa már nagyon jó úton haladt ahhoz, hogy a nőstényke őt másképp lássa. Egészen addig, amíg ki nem oktatta.
Épp kényelembe helyezve magát bámulja az egyik kivont pengéjének fényes élét, és azon morfondírozik vajon most miért nem érzi a szokásos szomjat, mikor közel kerül egy élet kioltásához. Talán az esti két szerencsétlen idióta elég volt neki most egy kis időre. Talán csak már megkedvelte annyira a kis felszíni tündérlányt, hogy még ezek után se akarja megölni. Ilyen csúnya szópárbaj után, ha egyszerűen csak kést mártana belé, az az ő vereségével lenne egyenlő.
Ekkor Assa is visszatér a templomba. Nem szól hozzá, és ennek örül. Legalább nem kezd el neki tovább példálózni. Talán tényleg elgondolkozott a nézőpontján. Mikor a lány elköszön tőle, meg sem lepődik.*
- Hidd csak nyugodtan a saját igazad tündérke! De neked fogalmad sincs róla milyen, mikor életed minden percében elvárások elé állítanak. És ha nem teszel nekik eleget, lényegtelen mik azok, te halott vagy. *Szól nyugodt, bársonyos hangon a tündér után búcsúzóul, de ő se néz arra, csak a pengéjét bámulja, amely talán már megszámlálhatatlanul sokszor mélyedt mind felszíni, mind mélységi testébe megszabadítva őket az élettől, csak mozdulatlan porhüvelyeket hagyva maga után.*
*Az már nézőpont kérdése, hogy ki mit tart helyes útnak. Az meg lehet, hogy rosszul esik a lánynak, de igen, úgy gondolja a kiszabadulásuk sikeressége nagyrészt az ő érdeme. Ő arra emlékszik, hogy Assa milyen biztosan állította, hogy ő nem akar megölni senkit, csak sebesítsék meg őket, vagy üssék le. Erfalody teljesen biztos benne, hogy a szelíd kis tündérke nem ölte meg volna őket. Még ha így is gondolná, abban a sorsdöntő pillanatban nem mozdult volna a keze, akár fegyver, akár méreg lett volna benne. És akkor csak addig nyert volna egérutat amíg egyikük magához nem tér.*
~Nem veszett el semmi, minden itt van. Ezek szerint szerencsére a templomiak nem szoktak lopni.~ *De azért innentől fogva a cuccával marad.
A mélységi nőstény, ahogy minden fajtársa, rém büszke teremtés, makacs, önelégült, vérszomjas és még rengeteg hasonló jelzővel lehetne illetni. Ez az egy közös minden MÉLYSÉGI sötételfben, hogy a felszínieket nagyon csúnyán lenézik. Pont ő lenne különb? Viszont Assa már nagyon jó úton haladt ahhoz, hogy a nőstényke őt másképp lássa. Egészen addig, amíg ki nem oktatta.
Épp kényelembe helyezve magát bámulja az egyik kivont pengéjének fényes élét, és azon morfondírozik vajon most miért nem érzi a szokásos szomjat, mikor közel kerül egy élet kioltásához. Talán az esti két szerencsétlen idióta elég volt neki most egy kis időre. Talán csak már megkedvelte annyira a kis felszíni tündérlányt, hogy még ezek után se akarja megölni. Ilyen csúnya szópárbaj után, ha egyszerűen csak kést mártana belé, az az ő vereségével lenne egyenlő.
Ekkor Assa is visszatér a templomba. Nem szól hozzá, és ennek örül. Legalább nem kezd el neki tovább példálózni. Talán tényleg elgondolkozott a nézőpontján. Mikor a lány elköszön tőle, meg sem lepődik.*
- Hidd csak nyugodtan a saját igazad tündérke! De neked fogalmad sincs róla milyen, mikor életed minden percében elvárások elé állítanak. És ha nem teszel nekik eleget, lényegtelen mik azok, te halott vagy. *Szól nyugodt, bársonyos hangon a tündér után búcsúzóul, de ő se néz arra, csak a pengéjét bámulja, amely talán már megszámlálhatatlanul sokszor mélyedt mind felszíni, mind mélységi testébe megszabadítva őket az élettől, csak mozdulatlan porhüvelyeket hagyva maga után.*
1234. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:07:31
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:07:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Assa végighallgatja lány okítását, de ideje sincs válaszolni, mert a mélységi beviharzik a templomba. Végig gondolja a hallottakat.* ~Attól még, hogy az ottani gyerekekbe rúgnak egyet, mint a legutolsó kutyába, nem lesz okosabb valaki. S mivel a lány ismeri a sötétséget, ezért lehet, hogy az neki a példa, pedig téved annak kapcsán, hogy az a rendes dolog.~ *Assa tovább gondolkodik, s eszébe jut még valami.* ~ Erfalody úgy gondolja, hogy ő a megmentőm! Én sem hagytam volna őket, talán fejbevertem volna mindkettőt, s mérget itattam volna velük. Én nem kezdtem volna véres játékba. Nem bölcsebb ettől a lány, s mélységiek nem különbek, hisz csak kegyetlenek, s az nem egyenlő az okossággal, s a bölcsességgel. Sokat látott, de attól még nem a helyes utat járja, így nem okos.~
*Bemegy a temploba, elhalad Lidérc mellett, de rá sem néz. *
-Szerbusz! *Köszön el, hisz ennyi illendőség van benne. *
*Majd felkapja a táskáját, kimegy a lovához, felül a hátára és elvágtat.*
*Assa végighallgatja lány okítását, de ideje sincs válaszolni, mert a mélységi beviharzik a templomba. Végig gondolja a hallottakat.* ~Attól még, hogy az ottani gyerekekbe rúgnak egyet, mint a legutolsó kutyába, nem lesz okosabb valaki. S mivel a lány ismeri a sötétséget, ezért lehet, hogy az neki a példa, pedig téved annak kapcsán, hogy az a rendes dolog.~ *Assa tovább gondolkodik, s eszébe jut még valami.* ~ Erfalody úgy gondolja, hogy ő a megmentőm! Én sem hagytam volna őket, talán fejbevertem volna mindkettőt, s mérget itattam volna velük. Én nem kezdtem volna véres játékba. Nem bölcsebb ettől a lány, s mélységiek nem különbek, hisz csak kegyetlenek, s az nem egyenlő az okossággal, s a bölcsességgel. Sokat látott, de attól még nem a helyes utat járja, így nem okos.~
*Bemegy a temploba, elhalad Lidérc mellett, de rá sem néz. *
-Szerbusz! *Köszön el, hisz ennyi illendőség van benne. *
*Majd felkapja a táskáját, kimegy a lovához, felül a hátára és elvágtat.*
1233. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 19:28:32
Üzenet elküldve: 2014-03-18 19:28:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Mikor meghallja az alatta szájaló hangot, az elején olyan méreg fogja el, hogy úgy érzi most veti rá magát a tündérre, ám miután az folytatja az okoskodást elmosolyodik.* ~Ahogy én fütyülök?...Vándor?...Még hogy nem vagyok?~
- Hm nem-e? *Szól le, a hangjában cseng, hogy mosolyog, majd egyszerűen csak legurul az ágról, közvetlen a tündérlány előtt érve földet. Ha az nem ugrik hátrébb, akkor még közelebb megy hozzá, egyik kezét a szablyáján tartva. Szórakoztatja a helyzet még úgy is, hogy most eszméletlenül dühös.* Még hogy nem beszélhetek így?! És mond csak, mégis ki fog ebben megakadályozni? Talán te? *Mosolyog gonoszul. Esze ágában sincs bántani Assát, viszont a lány most már tényleg kezd túllépni egy határt. A nőstény idegein tökéletesen táncolva tesztelgeti a felszíni lány, hogy mikor lépi át azt a vékony fonalat, ami a nőstényt még veszélytelen, kedvesebb állapotában tartja.* Először is, mi mélységiek MIND felsőbbrendűbbek vagyunk nálatok! Másodszor, igenis hercegnő vagyok, és itt fent orgyilkos, és nem, ismétlem nem vándor! Tanuld meg a különbséget mielőtt ki mernél engem oktatni! Harmadszor, de igen, bölcsebb vagyok! Hogy miért is? Mert kinyírtam két bérgyilkost, sikerrel megszöktetve téged, amit ha valami csoda folytán magadtól is véghez tudtál volna vinni, akkor sem jutottál volna messzire. Hogy miért? Mert én tudtam azt amit te nem! Hogy ha ezek közül egyet is életben hagysz, egy pillanat alatt talál meg téged többedmagával. Mert ezek sosincsenek túl távol egymástól. És igen, okosabb vagyok. Miért? Mert én ismerem a felszínt. Ismerem a fajtátokat, ahogy az emberekét, elfekét, és így tovább. És te mit ismersz a fényen kívül hm? Mennyire ismered a sötétséget? Az ehhez korabeli gyermekek sikolyát, ahogy neveltetés címszó alatt addig ütik őket korbáccsal, vagy ostorral míg el nem veszítik az eszméletüket? Hogy mióta az eszüket tudják addig csicskáztatják őket, míg elég nagyok nem lesznek a komolyabb tanulásra, és egy rossz szó, vagy meggondolatlan mozdulat miatt akkora ütést kapnak, hogy utána alig bírnak felkelni a földről? Vagy a hímeket akik halálukig bólogató rabszolgaként, harcosbábúként élnek, hogyha a matróna azt mondja nekik, szúrd szíven magad, köteles megtenni? Mond mit tudsz te rólam tündérlány?! Bölcsebb, és okosabb vagyok nálad, mert én míg SOKKAL több mindennel vagyok tisztában mint te, mégsem járatom feleslegesen azt a szép nagy számat és oktatlak ki olyan dolgokról, amikről szinte semmit sem tudok. Bölcsebb, és okosabb vagyok a tapasztalatok miatt miket véres verejtékek árán akaratom ellenére szívtam magamba. *Hajol egyre közelebb hozzá, fejét minden mondatnál másik irányba döntve. Hangja vészjósló, dühös és határozott. Majd kiegyenesedik, hogyha a lánynak nem sikerült volna magának biztonságosabb távolságot kiügyeskedni, akkor most eltávolodjon az arcától. *Legközelebb azután merészelj kioktatni, hogy végiggondoltad pontosan mit is mondasz rólam! *Sziszegi sértődötten, aztán választ nem várva visszaviharzik a templomba, ahol a cuccaikat hagyták. Kezd már jobban aggódni a ruhájáért, mint a lováért tette nemrég, és reméli sikerült megértetnie a tündérrel a helyzetet. Ha mást nem, legalább az a rész talán kicsit elgondolkodtatja, mikor a gyerekekről beszélt, és talán kicsit belegondol abba, hogy ő min is mehetett nagy valószínűséggel szintúgy keresztül. Lehet túl sokat vár el tőle, de azért bízik abban, hogy nem próbál gondolkodás nélkül tovább vitatkozni vele. Assának nincs igaza, és ezzel nem nagyképűség miatt van tisztában, hanem mert tudja, hogy a tündérke csak a szépet és jót ismeri. Ugyan mit tudhat ő az árnyoldalról? De akkor legalább ne adja elő neki, hogy hú de nem különbek egymástól. De nagyon is különbek, csak ezt a tündérke még magának sem akarja beismerni!*
*Mikor meghallja az alatta szájaló hangot, az elején olyan méreg fogja el, hogy úgy érzi most veti rá magát a tündérre, ám miután az folytatja az okoskodást elmosolyodik.* ~Ahogy én fütyülök?...Vándor?...Még hogy nem vagyok?~
- Hm nem-e? *Szól le, a hangjában cseng, hogy mosolyog, majd egyszerűen csak legurul az ágról, közvetlen a tündérlány előtt érve földet. Ha az nem ugrik hátrébb, akkor még közelebb megy hozzá, egyik kezét a szablyáján tartva. Szórakoztatja a helyzet még úgy is, hogy most eszméletlenül dühös.* Még hogy nem beszélhetek így?! És mond csak, mégis ki fog ebben megakadályozni? Talán te? *Mosolyog gonoszul. Esze ágában sincs bántani Assát, viszont a lány most már tényleg kezd túllépni egy határt. A nőstény idegein tökéletesen táncolva tesztelgeti a felszíni lány, hogy mikor lépi át azt a vékony fonalat, ami a nőstényt még veszélytelen, kedvesebb állapotában tartja.* Először is, mi mélységiek MIND felsőbbrendűbbek vagyunk nálatok! Másodszor, igenis hercegnő vagyok, és itt fent orgyilkos, és nem, ismétlem nem vándor! Tanuld meg a különbséget mielőtt ki mernél engem oktatni! Harmadszor, de igen, bölcsebb vagyok! Hogy miért is? Mert kinyírtam két bérgyilkost, sikerrel megszöktetve téged, amit ha valami csoda folytán magadtól is véghez tudtál volna vinni, akkor sem jutottál volna messzire. Hogy miért? Mert én tudtam azt amit te nem! Hogy ha ezek közül egyet is életben hagysz, egy pillanat alatt talál meg téged többedmagával. Mert ezek sosincsenek túl távol egymástól. És igen, okosabb vagyok. Miért? Mert én ismerem a felszínt. Ismerem a fajtátokat, ahogy az emberekét, elfekét, és így tovább. És te mit ismersz a fényen kívül hm? Mennyire ismered a sötétséget? Az ehhez korabeli gyermekek sikolyát, ahogy neveltetés címszó alatt addig ütik őket korbáccsal, vagy ostorral míg el nem veszítik az eszméletüket? Hogy mióta az eszüket tudják addig csicskáztatják őket, míg elég nagyok nem lesznek a komolyabb tanulásra, és egy rossz szó, vagy meggondolatlan mozdulat miatt akkora ütést kapnak, hogy utána alig bírnak felkelni a földről? Vagy a hímeket akik halálukig bólogató rabszolgaként, harcosbábúként élnek, hogyha a matróna azt mondja nekik, szúrd szíven magad, köteles megtenni? Mond mit tudsz te rólam tündérlány?! Bölcsebb, és okosabb vagyok nálad, mert én míg SOKKAL több mindennel vagyok tisztában mint te, mégsem járatom feleslegesen azt a szép nagy számat és oktatlak ki olyan dolgokról, amikről szinte semmit sem tudok. Bölcsebb, és okosabb vagyok a tapasztalatok miatt miket véres verejtékek árán akaratom ellenére szívtam magamba. *Hajol egyre közelebb hozzá, fejét minden mondatnál másik irányba döntve. Hangja vészjósló, dühös és határozott. Majd kiegyenesedik, hogyha a lánynak nem sikerült volna magának biztonságosabb távolságot kiügyeskedni, akkor most eltávolodjon az arcától. *Legközelebb azután merészelj kioktatni, hogy végiggondoltad pontosan mit is mondasz rólam! *Sziszegi sértődötten, aztán választ nem várva visszaviharzik a templomba, ahol a cuccaikat hagyták. Kezd már jobban aggódni a ruhájáért, mint a lováért tette nemrég, és reméli sikerült megértetnie a tündérrel a helyzetet. Ha mást nem, legalább az a rész talán kicsit elgondolkodtatja, mikor a gyerekekről beszélt, és talán kicsit belegondol abba, hogy ő min is mehetett nagy valószínűséggel szintúgy keresztül. Lehet túl sokat vár el tőle, de azért bízik abban, hogy nem próbál gondolkodás nélkül tovább vitatkozni vele. Assának nincs igaza, és ezzel nem nagyképűség miatt van tisztában, hanem mert tudja, hogy a tündérke csak a szépet és jót ismeri. Ugyan mit tudhat ő az árnyoldalról? De akkor legalább ne adja elő neki, hogy hú de nem különbek egymástól. De nagyon is különbek, csak ezt a tündérke még magának sem akarja beismerni!*
1232. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:45:25
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:45:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Turrog bölcsen biccent Elwyrien szavaira. A mélységi jól átlátja a helyzetet, könnyen megtalálja azokat a pontokat, ahova döfni érdemes.*
- A hatalom olyan dolog, amit nem tarthat akárki a kezébe. Megszerezni könnyű, de megtartani nehéz.* Felel egykedvűen. Nehezen viseli el így is a tanács uralkodását a város felett, de azt végképp nem tűrné, hogy valami önkényes banda játsszon Artheniorban kiskakast. Túl merész fiatalok merészkednek az utcákra, és ez nem éppen előnyös számára... Bár, ha lenne valaki, aki ezeket az ifjoncokat a szárnyai alá venné, talán... de mindegy is. A harcos állát dörzsölgetve mereng el egy percre.* A főtanácsos minden bizonnyal örülne egy ilyen segítőnek. Ne habozz sokáig, de vigyázz. Még a végén megpróbálnak majd csőbe húzni vagy hasonló.* Inti figyelemre az nőt. Nem fél, hogy Elwyrien nem tudna kijutni akármilyen csapdából is, azonban efféle időkben mindenre tekintettel kell lenni. Ki tudja, miféle erőket képesek bevetni a tanácsosok, vagy a mágusok annak érdekében, hogy megtegyenek egy lépést a ranglétrán.* A szálak miatt pedig ne aggódj. Ha van valaki, aki elég ügyesen tudja őket mozgatni, azok mi leszünk.* Horkan fel erélyesen.* Szerencsénk van, Elwyrien! Itt a mi időnk, és élni fogunk vele!* Kacag tovább, finoman rázkódva páncéljával együtt, így acélos csilingelést hallatva. A kicsit rémisztő hang hidegen terjed szét a templomban. ~Végre!~ Régóta nem érezte magát ilyen lehetőség előtt, most pedig csak a lába elé vetődött mindez. Most már mindent meg kell tennie a győzelem érdekében. Örömmel nyugtázza, hogy Elwyrien részt vesz a morbid kis fogadásban, amit ő kezdeményezett. Valóban kíváncsi az eredményre, nem mintha érdekelné az az 50 arany. Ahogy kissé visszatér a templom zord aurája alá, finoman a terem másik végében lévő, kisebb ajtóra pillant. Az a kapu vezet a temető felé. A törpe kicsit ízleli a szavakat, nem igazán tudja, mit mondhatna, azonban végül csak megszólal Elwyrienre pillantva.* Látogatod még?* Kérdezi szemével az ajtó felé pillantva. Hangja halk és egyenes, egészen megértő. Ha megérzése nem csal a mélységi pontosan tudja, hogy Turrog itt Erazzielre, Elwyrien testvérére gondol. Ennek semmi köze nincs a mostani munkájukhoz, így teljesen megérti, hogyha a nő nem akar válaszolni. Egyszerűen érdekli, hogy Elwyrien megemlékezik-e még a múlt szörnyűségeiről, vagy nehéz súlyok alá temeti őket.*
*Turrog bölcsen biccent Elwyrien szavaira. A mélységi jól átlátja a helyzetet, könnyen megtalálja azokat a pontokat, ahova döfni érdemes.*
- A hatalom olyan dolog, amit nem tarthat akárki a kezébe. Megszerezni könnyű, de megtartani nehéz.* Felel egykedvűen. Nehezen viseli el így is a tanács uralkodását a város felett, de azt végképp nem tűrné, hogy valami önkényes banda játsszon Artheniorban kiskakast. Túl merész fiatalok merészkednek az utcákra, és ez nem éppen előnyös számára... Bár, ha lenne valaki, aki ezeket az ifjoncokat a szárnyai alá venné, talán... de mindegy is. A harcos állát dörzsölgetve mereng el egy percre.* A főtanácsos minden bizonnyal örülne egy ilyen segítőnek. Ne habozz sokáig, de vigyázz. Még a végén megpróbálnak majd csőbe húzni vagy hasonló.* Inti figyelemre az nőt. Nem fél, hogy Elwyrien nem tudna kijutni akármilyen csapdából is, azonban efféle időkben mindenre tekintettel kell lenni. Ki tudja, miféle erőket képesek bevetni a tanácsosok, vagy a mágusok annak érdekében, hogy megtegyenek egy lépést a ranglétrán.* A szálak miatt pedig ne aggódj. Ha van valaki, aki elég ügyesen tudja őket mozgatni, azok mi leszünk.* Horkan fel erélyesen.* Szerencsénk van, Elwyrien! Itt a mi időnk, és élni fogunk vele!* Kacag tovább, finoman rázkódva páncéljával együtt, így acélos csilingelést hallatva. A kicsit rémisztő hang hidegen terjed szét a templomban. ~Végre!~ Régóta nem érezte magát ilyen lehetőség előtt, most pedig csak a lába elé vetődött mindez. Most már mindent meg kell tennie a győzelem érdekében. Örömmel nyugtázza, hogy Elwyrien részt vesz a morbid kis fogadásban, amit ő kezdeményezett. Valóban kíváncsi az eredményre, nem mintha érdekelné az az 50 arany. Ahogy kissé visszatér a templom zord aurája alá, finoman a terem másik végében lévő, kisebb ajtóra pillant. Az a kapu vezet a temető felé. A törpe kicsit ízleli a szavakat, nem igazán tudja, mit mondhatna, azonban végül csak megszólal Elwyrienre pillantva.* Látogatod még?* Kérdezi szemével az ajtó felé pillantva. Hangja halk és egyenes, egészen megértő. Ha megérzése nem csal a mélységi pontosan tudja, hogy Turrog itt Erazzielre, Elwyrien testvérére gondol. Ennek semmi köze nincs a mostani munkájukhoz, így teljesen megérti, hogyha a nő nem akar válaszolni. Egyszerűen érdekli, hogy Elwyrien megemlékezik-e még a múlt szörnyűségeiről, vagy nehéz súlyok alá temeti őket.*
1231. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:32:45
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:32:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Erfalody gondolkodik magában, nem válaszol.* ~No, mindegy, ráhagyom a dolgot.~
*Aztán a lány egy olyan választ ad, amit Assa egyszerűen felháborítónak tart. A kislány köszönetet mondd és elfut. Assa megvárja míg Erfalody felmászik a fára, majd odamegy a fa alá és válaszol.*
- Nem örülsz, ha valami az akaratod ellen történik? Lehet, hogy az otthonodban hercegnő vagy, de itt egyszerű vándor, aki nem, ismétlem, nem beszélhet így másokkal! Itt nem vagy hercegnő, nem foglak úgy tisztelni és nem fogok úgy ugrálni, ahogy te fütyülsz! Nem vagy felsőbbrendű nálam, még ha így is képzeled! Nem vagy bölcsebb és okosabb, maximum gonoszabb és agresszívabb!
~Hm, vajon hányszor mondtam, hogy nem? Ha most Erfalody tánadni akarna, akkor vagy egy tervem, hogy hogy rázzam le.~
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.18 19:07:57
*Erfalody gondolkodik magában, nem válaszol.* ~No, mindegy, ráhagyom a dolgot.~
*Aztán a lány egy olyan választ ad, amit Assa egyszerűen felháborítónak tart. A kislány köszönetet mondd és elfut. Assa megvárja míg Erfalody felmászik a fára, majd odamegy a fa alá és válaszol.*
- Nem örülsz, ha valami az akaratod ellen történik? Lehet, hogy az otthonodban hercegnő vagy, de itt egyszerű vándor, aki nem, ismétlem, nem beszélhet így másokkal! Itt nem vagy hercegnő, nem foglak úgy tisztelni és nem fogok úgy ugrálni, ahogy te fütyülsz! Nem vagy felsőbbrendű nálam, még ha így is képzeled! Nem vagy bölcsebb és okosabb, maximum gonoszabb és agresszívabb!
~Hm, vajon hányszor mondtam, hogy nem? Ha most Erfalody tánadni akarna, akkor vagy egy tervem, hogy hogy rázzam le.~
A hozzászólás írója (Assa Nides) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.18 19:07:57
1230. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 16:06:01
Üzenet elküldve: 2014-03-18 16:06:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Assa félelmeivel ellentétben Erfalody pont hogy a gyilkolási kényszerét próbálja jó mélyen elfojtani jelenleg magában. Azt viszont nem is sejtheti a tapasztalatlan tündérlány, hogy mire kirántaná a fegyverét, a mélységi nőstény valószínűleg már ott is teremne a szablyáival centikre a testétől, az meg őket sosem érdekli ha bekapnak egy-két sérülést. Ha egy mélységi sötételf támad, nem hagy menekülési lehetőséget.
Nem csodálja, hogy a lány nem érti miért kéri a tisztítást, viszont az enyhe utalás, hogy nem szereti ha felszíni kéz érinti a cuccait leeshetett volna neki. Nem válaszol a kérdésre, nem idegesíti tovább magát, figyelme inkább a gyerekre irányul, hogy tudja mit művel.
Elnézi a számára ismeretlen felhőtlen, boldog mosolyt, ahogy a ló sörényét simogatja. Képtelen elképzelni, hogy egy ilyen töpörtyű hogy tudta volna elvinni bármelyik lovat is.* ~Furák ezek a felszíniek.~ *Tűnődik. Gondtalan öröm? Ilyen fogalmat még csak tanítani sem tanítanak nekik odalent. Nem létezik ez a szó, kivéve ha a sötételf abban leli örömét amit épp csinál. Gondtalan öröm neki az mikor harcolhat, de akik ezt munkából csinálják, és nem látják benne a szórakoztatót, csak a vak dühöt és az ölni vágyást érzik, azoknak a vidámság fogalma tényleg teljesen ismeretlen dolog.
Hiába tűnődik rajta, az előtte lévő két felszíni olyan oldalon áll, melyet minden értelemben átitat a fény, és ő még csak ismerni sem ismeri ezt az ösvényt, nemhogy még meg is értse... De Assával ellentétben ő látja az érem mindkét oldalát. A sötétséget amiben nevelkedett és tanították, illetve a fényt ahol megtapasztalta a felszíniek miben nőnek fel. A különbség annyira nagy, hogy már az természetellenes, hogy a két oldal találkozzon. Borzalmasnak mutatják be előttük a felszínieket, kegyetleneknek, mohóknak. Sok jelzővel egyetért, de a legtöbbjük nem kegyetlen, és Assa pont azt a bizonyos másik végletet képviseli. A lány eszméletlenül békepárti, hatalmas igazságérzettel, és ez a legtöbbször elégé meg tudja a mélységi nőstényt őrjíteni. Honnan is tudhatná ez a lány, hogy ő miként nevelkedett ott lent?*
- Nem igazán díjazom, ha olyasvalamik történnek, amik az akaratom ellen vannak! *Böki oda kissé sértetten. Hagyni olyat amit nem akar, és közben vígan lenne beleszólása, illetve tehetne ellene tettekkel? Nem, ez tényleg nem olyan amit tapasztalt volna korábban. Ha ő akar valamit azt elveszi, ha nem akar valamit akkor a vérszomjas módszereivel tesz ellene. Ő ilyen, így tanulta, ezt várják el tőle és eddig egész jól be is vált.
Gondol egyet, majd odamegy az egyik pár méterre lévő fához, minek a legalsó ága nagyjából másfél méterre van csak felette. Egy könnyed ugrással már bele is kapaszkodik, majd felhúzva magát mászik még pár ággal magasabbra, ott egy vastagon végigfeküdve figyeli a lenti eseményeket. Két kezét a tarkója alá téve helyezi magát kényelembe. A fa lombkoronája kicsit nagyobb árnyékot ad, és még így reggel pont annyira van hűvös, hogy a fény még ne perzselje a bőrét.*
*Assa félelmeivel ellentétben Erfalody pont hogy a gyilkolási kényszerét próbálja jó mélyen elfojtani jelenleg magában. Azt viszont nem is sejtheti a tapasztalatlan tündérlány, hogy mire kirántaná a fegyverét, a mélységi nőstény valószínűleg már ott is teremne a szablyáival centikre a testétől, az meg őket sosem érdekli ha bekapnak egy-két sérülést. Ha egy mélységi sötételf támad, nem hagy menekülési lehetőséget.
Nem csodálja, hogy a lány nem érti miért kéri a tisztítást, viszont az enyhe utalás, hogy nem szereti ha felszíni kéz érinti a cuccait leeshetett volna neki. Nem válaszol a kérdésre, nem idegesíti tovább magát, figyelme inkább a gyerekre irányul, hogy tudja mit művel.
Elnézi a számára ismeretlen felhőtlen, boldog mosolyt, ahogy a ló sörényét simogatja. Képtelen elképzelni, hogy egy ilyen töpörtyű hogy tudta volna elvinni bármelyik lovat is.* ~Furák ezek a felszíniek.~ *Tűnődik. Gondtalan öröm? Ilyen fogalmat még csak tanítani sem tanítanak nekik odalent. Nem létezik ez a szó, kivéve ha a sötételf abban leli örömét amit épp csinál. Gondtalan öröm neki az mikor harcolhat, de akik ezt munkából csinálják, és nem látják benne a szórakoztatót, csak a vak dühöt és az ölni vágyást érzik, azoknak a vidámság fogalma tényleg teljesen ismeretlen dolog.
Hiába tűnődik rajta, az előtte lévő két felszíni olyan oldalon áll, melyet minden értelemben átitat a fény, és ő még csak ismerni sem ismeri ezt az ösvényt, nemhogy még meg is értse... De Assával ellentétben ő látja az érem mindkét oldalát. A sötétséget amiben nevelkedett és tanították, illetve a fényt ahol megtapasztalta a felszíniek miben nőnek fel. A különbség annyira nagy, hogy már az természetellenes, hogy a két oldal találkozzon. Borzalmasnak mutatják be előttük a felszínieket, kegyetleneknek, mohóknak. Sok jelzővel egyetért, de a legtöbbjük nem kegyetlen, és Assa pont azt a bizonyos másik végletet képviseli. A lány eszméletlenül békepárti, hatalmas igazságérzettel, és ez a legtöbbször elégé meg tudja a mélységi nőstényt őrjíteni. Honnan is tudhatná ez a lány, hogy ő miként nevelkedett ott lent?*
- Nem igazán díjazom, ha olyasvalamik történnek, amik az akaratom ellen vannak! *Böki oda kissé sértetten. Hagyni olyat amit nem akar, és közben vígan lenne beleszólása, illetve tehetne ellene tettekkel? Nem, ez tényleg nem olyan amit tapasztalt volna korábban. Ha ő akar valamit azt elveszi, ha nem akar valamit akkor a vérszomjas módszereivel tesz ellene. Ő ilyen, így tanulta, ezt várják el tőle és eddig egész jól be is vált.
Gondol egyet, majd odamegy az egyik pár méterre lévő fához, minek a legalsó ága nagyjából másfél méterre van csak felette. Egy könnyed ugrással már bele is kapaszkodik, majd felhúzva magát mászik még pár ággal magasabbra, ott egy vastagon végigfeküdve figyeli a lenti eseményeket. Két kezét a tarkója alá téve helyezi magát kényelembe. A fa lombkoronája kicsit nagyobb árnyékot ad, és még így reggel pont annyira van hűvös, hogy a fény még ne perzselje a bőrét.*
1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 15:25:54
Üzenet elküldve: 2014-03-18 15:25:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Assa érzi, hogy Erfalodyt felbőszítette. Szinte hallja a lány fejében zakatoló gonosz gondolatokat. Megfordul a tündér fejében, hogy a mélységi rátámadhat.*
~Ha megpróbálna támadni, akkor elég gyors leszek, hogy egy kisebb sérülést tudjak okozni. Aztán felpattanok Pihe hátára, s elvágtatok. Ha van idő felkapom a gyermeket is. A menekülés már nem lenne nagy ügy, hisz sokkal jobban lovagolok, mint Erfalody.~
*Szerencsére nem lesz komolyabb dühkitörése a mélységi hercegnőnek. Válaszára azonban meglepődik.*
- Mért kéne letisztítani a nyerget? Semmi baja nem lesz, ha egy pillanatra felül a kislány.
*És már fel is rakja a gyermeket az éjszín paripa hátára. Az nagyon boldog és gyengéden simogatja az állat erős nyakát.*
- Lidérc, mi a baj? Mért lettél ilyen? *Kérdezi Assa nyugodt és kedves hangon. Elég furcsának tartaná, ha az lenne a lány problémája, hogy egy kicsit megnézték a lovát, de a tündérke nem sokat tud a sötételfekről, úgyhogy ki tudja.*
*Assa érzi, hogy Erfalodyt felbőszítette. Szinte hallja a lány fejében zakatoló gonosz gondolatokat. Megfordul a tündér fejében, hogy a mélységi rátámadhat.*
~Ha megpróbálna támadni, akkor elég gyors leszek, hogy egy kisebb sérülést tudjak okozni. Aztán felpattanok Pihe hátára, s elvágtatok. Ha van idő felkapom a gyermeket is. A menekülés már nem lenne nagy ügy, hisz sokkal jobban lovagolok, mint Erfalody.~
*Szerencsére nem lesz komolyabb dühkitörése a mélységi hercegnőnek. Válaszára azonban meglepődik.*
- Mért kéne letisztítani a nyerget? Semmi baja nem lesz, ha egy pillanatra felül a kislány.
*És már fel is rakja a gyermeket az éjszín paripa hátára. Az nagyon boldog és gyengéden simogatja az állat erős nyakát.*
- Lidérc, mi a baj? Mért lettél ilyen? *Kérdezi Assa nyugodt és kedves hangon. Elég furcsának tartaná, ha az lenne a lány problémája, hogy egy kicsit megnézték a lovát, de a tündérke nem sokat tud a sötételfekről, úgyhogy ki tudja.*
1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-18 11:56:07
Üzenet elküldve: 2014-03-18 11:56:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Hát végre megérkezik a szentély elé. A temetőn hamar àtvágott, mert bár nem egy érzelgős típus, nem igazán akar belegondolni abba, hogy azok, akik a szigeten maradtak nem nyugodhatnak ebben a földben, holott valószínűleg megérdemelnék. A templom előtt állva eszébe jut a pillanat, amikor először pillantotta meg az impozàns épületet. Akkkor még cyupán egy nyomoronc volt, néhány vacak arannyal a tarsolyában. Nem is vették komolyan.*
-Na, majd most. Remélem mostmár elég jó az aranyam nektek!-
*Morogja bosszúsan, mert felhergelte az emlék. Belépve az épületbe, kellemes csend és félhomály fogadja. Amint beljebb kerül, az egyik pap elé siet és csupán kérdő tekintetével érdeklődik a jövevénytől. Wram megcsörrentve az egyik dagadozó erszényét csak ennyit mond:*
-Tanulni vàgyom az arra érdemesektől.-
*Adja meg a választ, mire a csuhás int neki, hogy kövesse.*
-Na, majd most. Remélem mostmár elég jó az aranyam nektek!-
*Morogja bosszúsan, mert felhergelte az emlék. Belépve az épületbe, kellemes csend és félhomály fogadja. Amint beljebb kerül, az egyik pap elé siet és csupán kérdő tekintetével érdeklődik a jövevénytől. Wram megcsörrentve az egyik dagadozó erszényét csak ennyit mond:*
-Tanulni vàgyom az arra érdemesektől.-
*Adja meg a választ, mire a csuhás int neki, hogy kövesse.*
1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 22:06:10
Üzenet elküldve: 2014-03-17 22:06:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
-Miért, mi tán nem tartozunk azok közé, kik hatalmat akarnak?*kérdi Elwyrien meglepően búgó, szinte már-már kedvesnek ható hangon. Ez nagyjából olyan szintű disszonanciát okozhat, mintha az Alanti Tüzek egy démona kérdezné meg az erdőben lakó anyókát, hogy segítsen-e rőzsét gyűjteni. Elwyrien továbbra is tartja azt az álláspontot, hogy teljes mértékben logikátlan volna az a lépés, hogy a templomba hozzák meghalni a fickót, anélkül, hogy segíteni próbálnának rajta. Számára tökéletesen logikusnak tetszik az az álláspont, mely szerint igenis az őrség és a papok minden tőlük telhetőt elkövetnek majd annak érdekében, hogy egészen addig életben tartsák a sérültet, amíg minden használható információt ki nem szednek belőle. Ellenkező esetben miért ne hagyták volna egyszerűen ott a szegénynegyedben, mikor ezzel értékes emberi erőforrást vontak el a tűz oltásától azáltal, hogy az őt cipelő emberek nem ott tevékenykednek?*
-Alkalmasint én is írhatok egy levelet, a főtanácsosnak címezve, amiben felajánlom a szolgálataimat, cserébe bizonyos szívességekért, vagy tetszés szerint valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe. Talán emlékszel még, hogy mind a ketten tagjai voltunk annak a csapatnak, mely nem elég, hogy megmentette a fiát, még a várost is visszahoztuk a végromlás széléről.*vált a hangja újra a hideg, tárgyilagos stílusra.*
-Ha ügyesen mozgatjuk a szálakat, ebből az egész incidensből csak jól jöhetünk ki.*teszi még hozzá. Elmosolyodik a gondolatra, hogy Turrog a várost védelmező hős dalia képében tetszelegjen, ami ha szigorúan nézi a dolgokat, lényegében igaz is. Ámbár arról már nem szól a fáma, hogy a törp rengeteget változott azóta, hogy ezek a dolgok történtek. Amennyire Elwyrien ki tudja venni a szavaiból, Turrog számára mostanra a haszonszerzés lett a fő szempont a hatalom megszerzése mellett, s nem az önzetlen jócselekedetek sora. Mint mindenki, a törp is a saját javát tartja legfőképp szem előtt, s amíg céljaik egyeznek, addig Elwyrien számára nincs Turrognál értékesebb szövetséges.
A törp következő ajánlata annyira meglepi a nőt, hogy megfeledkezve önmagáról őszintén, csilingelve felkacag. Ez, ha lehet, még rémisztőbb az iménti "kedvességénél" is, de ez meg sem fordul a fejében. Egy ember életére fogadást kötni? Ez minden lehetséges etikai szempontból elítélendő játék, pontosan olyan, ami Elwyrien kedvére való.*
-Tartom a tétet.*feleli végül kuncogva. Lám, még az őrült gyilkosnak is van egy gyermeki oldala. Csak éppen elásta magában. Jó mélyre.*
-Miért, mi tán nem tartozunk azok közé, kik hatalmat akarnak?*kérdi Elwyrien meglepően búgó, szinte már-már kedvesnek ható hangon. Ez nagyjából olyan szintű disszonanciát okozhat, mintha az Alanti Tüzek egy démona kérdezné meg az erdőben lakó anyókát, hogy segítsen-e rőzsét gyűjteni. Elwyrien továbbra is tartja azt az álláspontot, hogy teljes mértékben logikátlan volna az a lépés, hogy a templomba hozzák meghalni a fickót, anélkül, hogy segíteni próbálnának rajta. Számára tökéletesen logikusnak tetszik az az álláspont, mely szerint igenis az őrség és a papok minden tőlük telhetőt elkövetnek majd annak érdekében, hogy egészen addig életben tartsák a sérültet, amíg minden használható információt ki nem szednek belőle. Ellenkező esetben miért ne hagyták volna egyszerűen ott a szegénynegyedben, mikor ezzel értékes emberi erőforrást vontak el a tűz oltásától azáltal, hogy az őt cipelő emberek nem ott tevékenykednek?*
-Alkalmasint én is írhatok egy levelet, a főtanácsosnak címezve, amiben felajánlom a szolgálataimat, cserébe bizonyos szívességekért, vagy tetszés szerint valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe. Talán emlékszel még, hogy mind a ketten tagjai voltunk annak a csapatnak, mely nem elég, hogy megmentette a fiát, még a várost is visszahoztuk a végromlás széléről.*vált a hangja újra a hideg, tárgyilagos stílusra.*
-Ha ügyesen mozgatjuk a szálakat, ebből az egész incidensből csak jól jöhetünk ki.*teszi még hozzá. Elmosolyodik a gondolatra, hogy Turrog a várost védelmező hős dalia képében tetszelegjen, ami ha szigorúan nézi a dolgokat, lényegében igaz is. Ámbár arról már nem szól a fáma, hogy a törp rengeteget változott azóta, hogy ezek a dolgok történtek. Amennyire Elwyrien ki tudja venni a szavaiból, Turrog számára mostanra a haszonszerzés lett a fő szempont a hatalom megszerzése mellett, s nem az önzetlen jócselekedetek sora. Mint mindenki, a törp is a saját javát tartja legfőképp szem előtt, s amíg céljaik egyeznek, addig Elwyrien számára nincs Turrognál értékesebb szövetséges.
A törp következő ajánlata annyira meglepi a nőt, hogy megfeledkezve önmagáról őszintén, csilingelve felkacag. Ez, ha lehet, még rémisztőbb az iménti "kedvességénél" is, de ez meg sem fordul a fejében. Egy ember életére fogadást kötni? Ez minden lehetséges etikai szempontból elítélendő játék, pontosan olyan, ami Elwyrien kedvére való.*
-Tartom a tétet.*feleli végül kuncogva. Lám, még az őrült gyilkosnak is van egy gyermeki oldala. Csak éppen elásta magában. Jó mélyre.*
1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 21:33:45
Üzenet elküldve: 2014-03-17 21:33:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Turrog mérgesen felhúzza a szemöldökét.*
- Még egy hatalomra áhítozó banda?! Nem elég már így is a sok céhből meg szövetkezésből? * Horkan fel kapzsin. Valóban, nem leplezi terveit hogy a jövőben nagy hatalmat akar a városban. Amint sikeról teljesen kitanulnia és megértenie (meg persze kiviteleznie) az eszenciákkal való kísérletezést, olyan eszközök birtokába kerül majd, melyekkel a város hónapok alatt a lábai előtt fog heverni. Persze, nem fog megfeledkezni Elwyrienről sem, akinek nagy szerepe lesz mindebben. Sosem fordulna a nő ellen, inkább állna ki az egész várossal.* Láttam a halott őrt. Nem vágások, hanem nyilak. A leggyávább harci módszer a világon.* Folytatja fintorogva, és köpne, azonban ráeszmél hogy egy templomban van. A köpésből csak egy kisebb szusszanás és egy fejbiccentés lesz.* Az őrökkel nem lesz gond. Tudod, mégiscsak egy 'lovagi torna győztes, város hőse és megmentője' törpe előtt állsz.* Kacag fel hangosan, hiszem még ő is alig hiszi el magáról mindezt. Valóban tornagyőztes, és valóban megóvta már a várost párszor. A madárral díszített aranymedál talán még mindig megvan, amit legutóbbi hőstettéért kapott. Nem lesz sok gondja kicsit megfűzni a városőrséget. A mélységi szavaira inkább csak elhúzza a száját. Különböző állásponton vannak, de ez nem is baj. Ha csak meghalni hozzák ide a sebesültet, talán még úgy is megtudnak egy nevet vagy indítékot, amin már elindulhatnak. Ha pedig mégsem, hát akkor irány a kikötő és ott már biztosan találnak nyomot. Ennyi az egész, jelenleg (legalábbis tudta szerint) semmi sem állhat útjukba. Nagyon jó úton járnak, hogy megtalálják az elkövetőket. Sőt, annyira jó úton, hogy a törpében még egy kis játékszellem is felébred a kényelemben. Batyujába nyúl, és egy gyors számlálás után a mélységire néz.* 50 aranyat teszek rá hogy meghal mielőtt megtudnánk hogy mit tud. Mit szólsz? *Kérdezi gonosz vigyorral az arcán. Bizony, a törpék kapzsisága mindegyik fajtársában, így Turrogban is ott van, ahogyan az efféle fogadások iránti szenvedély is. Őszintén, mit veszíthet? 50 arany nem sok, viszont legalább izgatottabban várja majd a hordágyat, ahogy bemasíroznak az őrök és a gyógyító az égett alakkal. Mi ez, hogyha nem elsőrangú szórakozás?*
*Turrog mérgesen felhúzza a szemöldökét.*
- Még egy hatalomra áhítozó banda?! Nem elég már így is a sok céhből meg szövetkezésből? * Horkan fel kapzsin. Valóban, nem leplezi terveit hogy a jövőben nagy hatalmat akar a városban. Amint sikeról teljesen kitanulnia és megértenie (meg persze kiviteleznie) az eszenciákkal való kísérletezést, olyan eszközök birtokába kerül majd, melyekkel a város hónapok alatt a lábai előtt fog heverni. Persze, nem fog megfeledkezni Elwyrienről sem, akinek nagy szerepe lesz mindebben. Sosem fordulna a nő ellen, inkább állna ki az egész várossal.* Láttam a halott őrt. Nem vágások, hanem nyilak. A leggyávább harci módszer a világon.* Folytatja fintorogva, és köpne, azonban ráeszmél hogy egy templomban van. A köpésből csak egy kisebb szusszanás és egy fejbiccentés lesz.* Az őrökkel nem lesz gond. Tudod, mégiscsak egy 'lovagi torna győztes, város hőse és megmentője' törpe előtt állsz.* Kacag fel hangosan, hiszem még ő is alig hiszi el magáról mindezt. Valóban tornagyőztes, és valóban megóvta már a várost párszor. A madárral díszített aranymedál talán még mindig megvan, amit legutóbbi hőstettéért kapott. Nem lesz sok gondja kicsit megfűzni a városőrséget. A mélységi szavaira inkább csak elhúzza a száját. Különböző állásponton vannak, de ez nem is baj. Ha csak meghalni hozzák ide a sebesültet, talán még úgy is megtudnak egy nevet vagy indítékot, amin már elindulhatnak. Ha pedig mégsem, hát akkor irány a kikötő és ott már biztosan találnak nyomot. Ennyi az egész, jelenleg (legalábbis tudta szerint) semmi sem állhat útjukba. Nagyon jó úton járnak, hogy megtalálják az elkövetőket. Sőt, annyira jó úton, hogy a törpében még egy kis játékszellem is felébred a kényelemben. Batyujába nyúl, és egy gyors számlálás után a mélységire néz.* 50 aranyat teszek rá hogy meghal mielőtt megtudnánk hogy mit tud. Mit szólsz? *Kérdezi gonosz vigyorral az arcán. Bizony, a törpék kapzsisága mindegyik fajtársában, így Turrogban is ott van, ahogyan az efféle fogadások iránti szenvedély is. Őszintén, mit veszíthet? 50 arany nem sok, viszont legalább izgatottabban várja majd a hordágyat, ahogy bemasíroznak az őrök és a gyógyító az égett alakkal. Mi ez, hogyha nem elsőrangú szórakozás?*
1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 20:14:00
Üzenet elküldve: 2014-03-17 20:14:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
-Semmi nem zárja ki, hogy nincsenek többen. Sőt, valószínűnek tartom, hogy nem egyedül vannak, elvégre ki merné felgyújtani a várost, ha nincs a háta mögött valamiféle hatalom?*teszi fel Elwyrien a költői kérdést. Nem vár választ, csak az ő kitekert logikája mentén halad, szokás szerint az elképzelhető legrosszabb helyzetből kiindulva.*
-Lehetnek banditák is, de szemmel láthatóan nem is akarták kerülni a feltűnést. Sőt, a gyújtogatással inkább felhívták magukra a figyelmet, s azzal, hogy megöltek egy városőrt, végképp kivívták az őrség ellenszenvét.*vonja meg a nő a vállát. A dolognak ez a része nem őt érinti, tervei szerint nem fog kapcsolatba lépni az őrséggel, éppen ezért van szüksége Turrog segítségére. Az ő asztala az alvilág sötét mocska, abban otthon van, s meg is fogja keresni a megfelelő egyént, aki érdekelt volt a becsüs üzletében. Nyilván nem lesz túl nehéz, mert nem csak ő keresi a tetteseket. Persze őt nem feltétlenül a bosszú hajtja, mint mondjuk az őrséget, sokkal inkább a várt haszon reménye. Éppen a főtanácsost felkeresheti, ha elég óvatosan mozgatja a szálakat, Consiglio nyilván emlékszik még a sok évvel ezelőtti eseményekre, mikor a sötételf meglehetősen tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a város nem pusztult el, arról nem is beszélve, hogy a főtanácsos hálával tartozik neki, amiért megmentette a fiát. Persze az nem volt szándékos, de jelen helyzetben ez legkevésbé sem lényeges szempont, Elwyriennek pedig esze ágában sincs ezt a jelentéktelen apró részletet kihangsúlyozni.*
-Én viszont majdnem biztos vagyok abban, hogy az egyetlen élő szemtanú életét bármi áron meg akarják menteni, vagy legalább addig életben tartani őt, amíg ki nem szedik belőle, mit is látott voltaképpen.*veti fel az ellenérvét, válaszul a törp felvetésére, mely szerint nem fogják egy közemberre pazarolni a legerősebb mágiájukat.*
-Nyilván a papoknak is érdeke, hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz, hiszen ők is ennek a városnak a lakói. Aki pedig fel akarta gyújtani azt, közvetve mindannyiuk életére tört. Ez alkalmasint nem olyasvalami, amit a papok figyelmen kívül hagynának, vagy te máshogy gondolod?*kérdezi Elwyrien tárgyilagos hangnemben. Ők ketten annyira különböznek a törppel ami a világszemléletet illeti, amennyire csak lehetséges, talán ez a kulcsa annak, hogy hatékonyan tudnak együtt dolgozni. A különböző vélemények valahol mindig találkoznak, s általában ez a pont jelenti a megoldást.*
-Semmi nem zárja ki, hogy nincsenek többen. Sőt, valószínűnek tartom, hogy nem egyedül vannak, elvégre ki merné felgyújtani a várost, ha nincs a háta mögött valamiféle hatalom?*teszi fel Elwyrien a költői kérdést. Nem vár választ, csak az ő kitekert logikája mentén halad, szokás szerint az elképzelhető legrosszabb helyzetből kiindulva.*
-Lehetnek banditák is, de szemmel láthatóan nem is akarták kerülni a feltűnést. Sőt, a gyújtogatással inkább felhívták magukra a figyelmet, s azzal, hogy megöltek egy városőrt, végképp kivívták az őrség ellenszenvét.*vonja meg a nő a vállát. A dolognak ez a része nem őt érinti, tervei szerint nem fog kapcsolatba lépni az őrséggel, éppen ezért van szüksége Turrog segítségére. Az ő asztala az alvilág sötét mocska, abban otthon van, s meg is fogja keresni a megfelelő egyént, aki érdekelt volt a becsüs üzletében. Nyilván nem lesz túl nehéz, mert nem csak ő keresi a tetteseket. Persze őt nem feltétlenül a bosszú hajtja, mint mondjuk az őrséget, sokkal inkább a várt haszon reménye. Éppen a főtanácsost felkeresheti, ha elég óvatosan mozgatja a szálakat, Consiglio nyilván emlékszik még a sok évvel ezelőtti eseményekre, mikor a sötételf meglehetősen tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a város nem pusztult el, arról nem is beszélve, hogy a főtanácsos hálával tartozik neki, amiért megmentette a fiát. Persze az nem volt szándékos, de jelen helyzetben ez legkevésbé sem lényeges szempont, Elwyriennek pedig esze ágában sincs ezt a jelentéktelen apró részletet kihangsúlyozni.*
-Én viszont majdnem biztos vagyok abban, hogy az egyetlen élő szemtanú életét bármi áron meg akarják menteni, vagy legalább addig életben tartani őt, amíg ki nem szedik belőle, mit is látott voltaképpen.*veti fel az ellenérvét, válaszul a törp felvetésére, mely szerint nem fogják egy közemberre pazarolni a legerősebb mágiájukat.*
-Nyilván a papoknak is érdeke, hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz, hiszen ők is ennek a városnak a lakói. Aki pedig fel akarta gyújtani azt, közvetve mindannyiuk életére tört. Ez alkalmasint nem olyasvalami, amit a papok figyelmen kívül hagynának, vagy te máshogy gondolod?*kérdezi Elwyrien tárgyilagos hangnemben. Ők ketten annyira különböznek a törppel ami a világszemléletet illeti, amennyire csak lehetséges, talán ez a kulcsa annak, hogy hatékonyan tudnak együtt dolgozni. A különböző vélemények valahol mindig találkoznak, s általában ez a pont jelenti a megoldást.*
1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 17:42:37
Üzenet elküldve: 2014-03-17 17:42:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Turrog megdörzsöli az állát.*
- Szóval négy fő? Kissé többre számítottam.* Jegyzi meg meghúzva a vállát. Persze, ez nem azt jelenti, hogy elégedetlen lenne. Így csak kevesebb embert kell elintézniük.* Viszont törzsiek lennének? Lehet hogy banditák a pusztáról?* Kérdezi elmerengve. Nem hiszi, hogy az őrség beengedne bármiféle útonállót vagy bajkeverőt a kapukon, azonban rengeteg módon belehet jutni a városba. Főleg, hogyha igaz az, hogy a kikötő felől érkeztek. Rengeteg hajó érkezik nap mint nap onnan, bármelyik fedélzetén megbújhattak a vétkesek.* Az arcukat pedig tartsd is a fejedben. Nem olyan nagy ez a város, ha még itt vannak, akkor előbb-utóbb szembe találjuk magunkat velük.* A törpe keres elméjében, de nem talál semmiféle vagy fia embert, akire illene a leírás. Sok idegen megfordul a városban, azonban barbárok? Mivel a harcos az utóbbi pár hetet a templomban töltötte, nem tudhat semmiféle barbár vagy vándor csapatról, akik megjelenhettek itt. Körbe kell kérdezni, körbe kell néznie a város utcáin.* Láttam a sérültet. Nem hiszem, hogy túl sok mindent ki tudnánk belőle húzni. Nagyon csúnya sebei vannak, ameddig még lélegzik addig véleményem szerint végig sokkban lesz. Ameddig nem alkalmaznak rajta valami erős mágiát vagy szert, addig csak élet és halál közt fog fetrengeni, de ott sem sokáig.* Jegyzi meg Turrog elhúzva a száját.* És nem hiszem hogy az efféle szereket és mágiákat közemberekre pazarolnák... Viszont az, hogy sejtjük merre mentek, nagy segítség.* Fordul Elwyrien felé tekintete megint.* A kikötő nem olyan zsúfolt mint a város. Ha ott megjelenik akár egy idegen is, nem hogy négy, valamelyik hajósinas vagy részeg biztosan szemtanúja volt. Főleg, hogy lóháton vannak, zsákokkal.* Horkan fel kissé a törpe.* Mellesleg, mit vihettek el onnan? Ékszereket, fegyvereket? Gondolom nem régi jegyzőkönyveket meg iratokat...
*Turrog megdörzsöli az állát.*
- Szóval négy fő? Kissé többre számítottam.* Jegyzi meg meghúzva a vállát. Persze, ez nem azt jelenti, hogy elégedetlen lenne. Így csak kevesebb embert kell elintézniük.* Viszont törzsiek lennének? Lehet hogy banditák a pusztáról?* Kérdezi elmerengve. Nem hiszi, hogy az őrség beengedne bármiféle útonállót vagy bajkeverőt a kapukon, azonban rengeteg módon belehet jutni a városba. Főleg, hogyha igaz az, hogy a kikötő felől érkeztek. Rengeteg hajó érkezik nap mint nap onnan, bármelyik fedélzetén megbújhattak a vétkesek.* Az arcukat pedig tartsd is a fejedben. Nem olyan nagy ez a város, ha még itt vannak, akkor előbb-utóbb szembe találjuk magunkat velük.* A törpe keres elméjében, de nem talál semmiféle vagy fia embert, akire illene a leírás. Sok idegen megfordul a városban, azonban barbárok? Mivel a harcos az utóbbi pár hetet a templomban töltötte, nem tudhat semmiféle barbár vagy vándor csapatról, akik megjelenhettek itt. Körbe kell kérdezni, körbe kell néznie a város utcáin.* Láttam a sérültet. Nem hiszem, hogy túl sok mindent ki tudnánk belőle húzni. Nagyon csúnya sebei vannak, ameddig még lélegzik addig véleményem szerint végig sokkban lesz. Ameddig nem alkalmaznak rajta valami erős mágiát vagy szert, addig csak élet és halál közt fog fetrengeni, de ott sem sokáig.* Jegyzi meg Turrog elhúzva a száját.* És nem hiszem hogy az efféle szereket és mágiákat közemberekre pazarolnák... Viszont az, hogy sejtjük merre mentek, nagy segítség.* Fordul Elwyrien felé tekintete megint.* A kikötő nem olyan zsúfolt mint a város. Ha ott megjelenik akár egy idegen is, nem hogy négy, valamelyik hajósinas vagy részeg biztosan szemtanúja volt. Főleg, hogy lóháton vannak, zsákokkal.* Horkan fel kissé a törpe.* Mellesleg, mit vihettek el onnan? Ékszereket, fegyvereket? Gondolom nem régi jegyzőkönyveket meg iratokat...
1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 15:57:50
Üzenet elküldve: 2014-03-17 15:57:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Hátbaszurkálósdi//
*Egy darabig nézi az imént mutatott férfit, de az túl elfoglaltnak tűnik ahhoz, hogy felfigyeljen rá. Úgy néz ki, most nem jár sikerrel, hiába örült neki, hogy végre elszabadulhat kicsit és olyasmit is tehet, amire kifejezetten csak ő maga vágyik.
Nagyot sóhajt, s visszafordul a pap felé. Az kérdőn néz rá ugyan, de ezzel nem foglalkozik soká, csak közli vele, hogy nem akarja megzavarni azt az urat és inkább várna még, hátha megérkezik az, akit egyébként keresett.
A pap bólint, majd felteszi a kérdést:*
- Óhajt még valamit, kisasszony?
*Majdnem kibök egy "nem"-et, már a nyelve hegyén is van a szó, de végül magában tartja. Ha már egyszer itt van, és a nagy könyv fölött ülő pap megkérdezi, hogy akar-e még valamit... Már hogyne akarhatna valóban? Még ha nem is képes egymagában megtanulni valami értékeset, valami olyat, ami később nagy hasznára lesz, legalább olvasgatna kicsit. Könyvek úgyis akadnak, azok majd lekötik a figyelmét egy darabig. Az épület, bár tele van szobrokkal, azok nem olyan dolgok, amiket sokáig nézegethetne. Csak varázslók, különböző pózokban... Tény, hogy szereti a szépet, és a művészeteket, s jómagát is afféle szobrásznak tartja egyfelől - de ezen a pár kőből faragott holmin hamar végigfuttatta már a szemét, s ennyi elég volt ahhoz, hogy meggyőződjön afelől, hogy nincs rajtuk semmi különös, amit ki tudna emelni.*
- Valami könnyen megtanulhatót, egyszerűt, ha volna ilyen. Csak míg várakozom. Nem fűzök hozzá túl nagy reményeket tanítómester nélkül, de hátha mégis sikerülne megjegyeznem valamit.
*Mosolyog a papra végül, aki aztán becsukja a méretes könyvet, hóna alá csapja, s el is oldalog vele a könyvtár felé.
Rahil addig, míg ő visszaér, kényelembe is helyezi magát... "kényelembe", amennyire egy fa padon ez lehetséges. Még egyszer szétnéz, bár nem nagyon hiszi, hogy lenne még valami bent, amit vagy akit ne látott volna. De egyebet nem nagyon tud tenni. Unatkozik és utál várni. Az egyetlen dolog, amivel kapcsolatban felcsigázza a várakozás, az az evés, illetve, ha valakinek kára származhat abból, hogy elnyújtja a perceket.
A pap hamarosan meg is érkezik néhány tekerccsel, azokhoz hasonlóval, amilyet a fehér köpenyestől is vásárolt. Ennek azért megörül. Azt hitte, valami súlyos könyvet fog az ölébe kapni, amiben az írást még elolvasni sem nagyon tudja a nyelvezet vagy a lapok kora miatt... De így most elfogja az elégedettség.*
~Talán ezeket még meg is tudom tanulni úgy, ahogy azokat, arról a tekercsről.~
*Megköszöni a papnak a sietséget, ám ahogy az felajánlja a segítségét, azt elutasítja. Ezekkel mer megpróbálkozni maga is, ha úgy adódik.
Jó ideig olvasgatja a szövegeket, majd mormolja maga elé halkan, hogy memorizálja őket, de egy idő után ebbe is beleun. Tekintetét felemeli, ismét a papra néz, aki megingatja fejét. Tehát, a fehér ruhás még mindig nincs sehol.*
~Remek.~
*Feltekeri a kisimított tekercseket, majd visszaadja őket a csuhásnak, elköszön tőle és még egyszer kifejezi háláját a segítségért cserébe, majd távozik a Templomból.*
~Majd később talán még újra benézek.~
*Egy darabig nézi az imént mutatott férfit, de az túl elfoglaltnak tűnik ahhoz, hogy felfigyeljen rá. Úgy néz ki, most nem jár sikerrel, hiába örült neki, hogy végre elszabadulhat kicsit és olyasmit is tehet, amire kifejezetten csak ő maga vágyik.
Nagyot sóhajt, s visszafordul a pap felé. Az kérdőn néz rá ugyan, de ezzel nem foglalkozik soká, csak közli vele, hogy nem akarja megzavarni azt az urat és inkább várna még, hátha megérkezik az, akit egyébként keresett.
A pap bólint, majd felteszi a kérdést:*
- Óhajt még valamit, kisasszony?
*Majdnem kibök egy "nem"-et, már a nyelve hegyén is van a szó, de végül magában tartja. Ha már egyszer itt van, és a nagy könyv fölött ülő pap megkérdezi, hogy akar-e még valamit... Már hogyne akarhatna valóban? Még ha nem is képes egymagában megtanulni valami értékeset, valami olyat, ami később nagy hasznára lesz, legalább olvasgatna kicsit. Könyvek úgyis akadnak, azok majd lekötik a figyelmét egy darabig. Az épület, bár tele van szobrokkal, azok nem olyan dolgok, amiket sokáig nézegethetne. Csak varázslók, különböző pózokban... Tény, hogy szereti a szépet, és a művészeteket, s jómagát is afféle szobrásznak tartja egyfelől - de ezen a pár kőből faragott holmin hamar végigfuttatta már a szemét, s ennyi elég volt ahhoz, hogy meggyőződjön afelől, hogy nincs rajtuk semmi különös, amit ki tudna emelni.*
- Valami könnyen megtanulhatót, egyszerűt, ha volna ilyen. Csak míg várakozom. Nem fűzök hozzá túl nagy reményeket tanítómester nélkül, de hátha mégis sikerülne megjegyeznem valamit.
*Mosolyog a papra végül, aki aztán becsukja a méretes könyvet, hóna alá csapja, s el is oldalog vele a könyvtár felé.
Rahil addig, míg ő visszaér, kényelembe is helyezi magát... "kényelembe", amennyire egy fa padon ez lehetséges. Még egyszer szétnéz, bár nem nagyon hiszi, hogy lenne még valami bent, amit vagy akit ne látott volna. De egyebet nem nagyon tud tenni. Unatkozik és utál várni. Az egyetlen dolog, amivel kapcsolatban felcsigázza a várakozás, az az evés, illetve, ha valakinek kára származhat abból, hogy elnyújtja a perceket.
A pap hamarosan meg is érkezik néhány tekerccsel, azokhoz hasonlóval, amilyet a fehér köpenyestől is vásárolt. Ennek azért megörül. Azt hitte, valami súlyos könyvet fog az ölébe kapni, amiben az írást még elolvasni sem nagyon tudja a nyelvezet vagy a lapok kora miatt... De így most elfogja az elégedettség.*
~Talán ezeket még meg is tudom tanulni úgy, ahogy azokat, arról a tekercsről.~
*Megköszöni a papnak a sietséget, ám ahogy az felajánlja a segítségét, azt elutasítja. Ezekkel mer megpróbálkozni maga is, ha úgy adódik.
Jó ideig olvasgatja a szövegeket, majd mormolja maga elé halkan, hogy memorizálja őket, de egy idő után ebbe is beleun. Tekintetét felemeli, ismét a papra néz, aki megingatja fejét. Tehát, a fehér ruhás még mindig nincs sehol.*
~Remek.~
*Feltekeri a kisimított tekercseket, majd visszaadja őket a csuhásnak, elköszön tőle és még egyszer kifejezi háláját a segítségért cserébe, majd távozik a Templomból.*
~Majd később talán még újra benézek.~
1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 15:29:47
Üzenet elküldve: 2014-03-17 15:29:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
- És akkor én hol voltam? *Lepődik meg, visszapörgetve az emlékeket, de sehogy sem akad arra a pontra, mikor a tündérke kertészkedett volna. Pedig az a kép biztos megmaradt volna benne. Aztán rájön, hogy amilyen helyzet és látási viszonyok uralkodtak akkor, csoda, ha azt be tudja tájolni, hogy egyáltalán járt a szántóföldeken.
A gyermek ismét visszatér a viháncolásának tárgyához, megcélozva most az ő éjszín csődörét. Az egyetlen tömör válasz már majdnem a nyelvén van, hisz pont ezért jött ki, hogy a tündérre felügyeljen, mikor az említett személy tekintetével találja szemben magát. A tekintet amivel nézi olyan mintha rendre utasító, nyugtatgató nézés lenne. Döbbenet, és harag szánkázik végig a mélységi nőstényben.* ~Csak egy gyermek! Csak egy gyermek! Nem érdekel, megölöm mindkettőt!~ *Mantrázza magában a végén kicsattanva, hisz a várt lassú megnyugvás nem következik be, sőt! A tündérlány túlságosan felbátorodott a szelídebb viselkedése miatt, és már-már túl sokat képzel magáról, az embergyerek még életében nem látott, és nem is hallott sötételfekről, ő meg itt áll tehetetlenül, és fogalma sincs, hogy mihez kezdjen ezzel a kettővel.
Az ő gonosz isteneik még örülnének is a nevükben kioltott két újabb felszíni életnek, ami végképp nem segít Erfalody helyzetén. Talán pont ez a tehetetlenség az ami végül lecsillapítja a majdhogynem robbanni készülő hercegnőt.*
- Csináljatok amit akartok! *Csattan fel frusztráltan, visszadőlve a falhoz, hogy minden mozdulatukat tökéletesen lássa.* De te takarítod le utána a nyergem! *Teszi hozzá határozott, komoly kijelentéssel Assára mutatva, majd visszadőlve a falhoz egyik kezét csípőre rakja, a másikkal pedig az egyik pengéjének a markolatán kezd el játszani az ujjaival. Honvágya? Igen, határozottan honvágya van. Ott egy ehhez hasonló pillantást, amit az imént Assa küldött felé nem kellene szó nélkül hagynia.*
- És akkor én hol voltam? *Lepődik meg, visszapörgetve az emlékeket, de sehogy sem akad arra a pontra, mikor a tündérke kertészkedett volna. Pedig az a kép biztos megmaradt volna benne. Aztán rájön, hogy amilyen helyzet és látási viszonyok uralkodtak akkor, csoda, ha azt be tudja tájolni, hogy egyáltalán járt a szántóföldeken.
A gyermek ismét visszatér a viháncolásának tárgyához, megcélozva most az ő éjszín csődörét. Az egyetlen tömör válasz már majdnem a nyelvén van, hisz pont ezért jött ki, hogy a tündérre felügyeljen, mikor az említett személy tekintetével találja szemben magát. A tekintet amivel nézi olyan mintha rendre utasító, nyugtatgató nézés lenne. Döbbenet, és harag szánkázik végig a mélységi nőstényben.* ~Csak egy gyermek! Csak egy gyermek! Nem érdekel, megölöm mindkettőt!~ *Mantrázza magában a végén kicsattanva, hisz a várt lassú megnyugvás nem következik be, sőt! A tündérlány túlságosan felbátorodott a szelídebb viselkedése miatt, és már-már túl sokat képzel magáról, az embergyerek még életében nem látott, és nem is hallott sötételfekről, ő meg itt áll tehetetlenül, és fogalma sincs, hogy mihez kezdjen ezzel a kettővel.
Az ő gonosz isteneik még örülnének is a nevükben kioltott két újabb felszíni életnek, ami végképp nem segít Erfalody helyzetén. Talán pont ez a tehetetlenség az ami végül lecsillapítja a majdhogynem robbanni készülő hercegnőt.*
- Csináljatok amit akartok! *Csattan fel frusztráltan, visszadőlve a falhoz, hogy minden mozdulatukat tökéletesen lássa.* De te takarítod le utána a nyergem! *Teszi hozzá határozott, komoly kijelentéssel Assára mutatva, majd visszadőlve a falhoz egyik kezét csípőre rakja, a másikkal pedig az egyik pengéjének a markolatán kezd el játszani az ujjaival. Honvágya? Igen, határozottan honvágya van. Ott egy ehhez hasonló pillantást, amit az imént Assa küldött felé nem kellene szó nélkül hagynia.*
1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-17 14:46:28
Üzenet elküldve: 2014-03-17 14:46:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
*Lidérc szeme szikrákat szór. Elég mérges, de Assa különösképp nem retten meg. Inkább ráhagyja a dolgot.*
- A répát még a szántóföldeknél szedtem.
*Erfalody van olyan kedves és a gyerek adhat a fekete csődörnek egy kis füvet, majd felé nyúl és megsimogatja az állatot. Majd feltesz egy kérdést, amitől a tündér tartott, ugyanis fél, hogy a sötételf lány a legrosszabbul fog reagálni.*
- Ráülhetek? *Ezt a kérdést Assának címezi.*
- Ő..., hát ez nem az én lovam. Lidérc megengeded neki, hogy egy pillanatra felüljön rá? *Tekintetét ráemeli a mélységi lányra, próbál neki némán üzenni, hogy ne kapja fel a vizet.*
*Lidérc szeme szikrákat szór. Elég mérges, de Assa különösképp nem retten meg. Inkább ráhagyja a dolgot.*
- A répát még a szántóföldeknél szedtem.
*Erfalody van olyan kedves és a gyerek adhat a fekete csődörnek egy kis füvet, majd felé nyúl és megsimogatja az állatot. Majd feltesz egy kérdést, amitől a tündér tartott, ugyanis fél, hogy a sötételf lány a legrosszabbul fog reagálni.*
- Ráülhetek? *Ezt a kérdést Assának címezi.*
- Ő..., hát ez nem az én lovam. Lidérc megengeded neki, hogy egy pillanatra felüljön rá? *Tekintetét ráemeli a mélységi lányra, próbál neki némán üzenni, hogy ne kapja fel a vizet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3851-3870