Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-05 21:55:47
Üzenet elküldve: 2013-12-05 21:55:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*Összetekeri a tekercset, s jobb oldalra helyezi a többi közé. Rég nem olvasott ennyit egyszerre, nem is gondolta, hogy ilyen fárasztó is tud lenni. Száraz, és unalmas olvasmány volt, de legjobban az bosszantja, hogy nem kapott választ, a keresett kérdésre. Feláll az asztaltól, s úgy rak rendet maga után az asztalon.*
- Végre. * Olyan halkan mondja, hogy ne zavarjon meg senkit. Körbenéz, s elcsodálkozik, hogy még mennyien vannak ilyenkor is itt.*
"Ez nem az én falum. A fogadóban sincsenek ennyien otthon ilyen időben."
*Körbenéz, látszik, hogy keres valamit, vagy valakit. Amikor meglátja az idő papot, aki segített neki, akkor elindul felé.
Az idős pap hamarabb észreveszi, hogy közelednek felé. Argus megáll a pap előtt, s köszönetet mond neki a segítségért. Argus elindul kifelé a templomból, majd a bejárat előtt megáll.*
"Mi van, ha kifelé sújtanak le rám?"
* Sóhajt egyet, s kilép. A kapu előtt megáll, majd megindul a temető felé.*
- Végre. * Olyan halkan mondja, hogy ne zavarjon meg senkit. Körbenéz, s elcsodálkozik, hogy még mennyien vannak ilyenkor is itt.*
"Ez nem az én falum. A fogadóban sincsenek ennyien otthon ilyen időben."
*Körbenéz, látszik, hogy keres valamit, vagy valakit. Amikor meglátja az idő papot, aki segített neki, akkor elindul felé.
Az idős pap hamarabb észreveszi, hogy közelednek felé. Argus megáll a pap előtt, s köszönetet mond neki a segítségért. Argus elindul kifelé a templomból, majd a bejárat előtt megáll.*
"Mi van, ha kifelé sújtanak le rám?"
* Sóhajt egyet, s kilép. A kapu előtt megáll, majd megindul a temető felé.*
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-05 15:29:39
Üzenet elküldve: 2013-12-05 15:29:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Maguk mögött hagyva a könyvtárat és annak dohos levegőjét a templomon keresztülvágnak. Csuhás szerzetesek mellett haladnak el, mögöttük ügyetlenkedő segédeikkel.
A templomban elhaladva egy asszony megvető pillantásával sújtja a zord külsejű, sötét csuklyás Driant, mintha maga a gonosz tette volna be a lábát a szent helyre. Ahogy az oltár előtt elsétál belerondít az imádkozók békés összképébe, s ezen az sem segít, hogy mindezt kaotikus mosollyal az arcán teszi. Háta mögött összesugdolóznak. Jól hallja a sziszegő nyelveket, még azt is tisztán, hogy mit mondanak. Nem zavarja, sőt már egy ideje hozzászokott és mulattatja is. Ilyenkor szereti még jobban megbotránkoztatni őket, de most izgalmasabb dolga akadt. A temető felé veszi az irányt, mert onnan rátérhet az erdő felé vezető ösvényre, mely a folyópart mentén végigvezet.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.05 15:42:36, a következő indokkal:
Jelpótlás.
A templomban elhaladva egy asszony megvető pillantásával sújtja a zord külsejű, sötét csuklyás Driant, mintha maga a gonosz tette volna be a lábát a szent helyre. Ahogy az oltár előtt elsétál belerondít az imádkozók békés összképébe, s ezen az sem segít, hogy mindezt kaotikus mosollyal az arcán teszi. Háta mögött összesugdolóznak. Jól hallja a sziszegő nyelveket, még azt is tisztán, hogy mit mondanak. Nem zavarja, sőt már egy ideje hozzászokott és mulattatja is. Ilyenkor szereti még jobban megbotránkoztatni őket, de most izgalmasabb dolga akadt. A temető felé veszi az irányt, mert onnan rátérhet az erdő felé vezető ösvényre, mely a folyópart mentén végigvezet.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.05 15:42:36, a következő indokkal:
Jelpótlás.
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-05 14:07:43
Üzenet elküldve: 2013-12-05 14:07:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*A fiatalember megáll az ajtóban, mint aki nem tudja, hogy mit tegyen. Elengedi a botját, amely megáll a saját lábán, miközben ő kezeit a szája elé emeli. Lehelgeti a kezét, mint aki fázik.*
"Hát itt vagyok. Csak a tiszta szívűek léphetnek be, akik nem követtek el semmilyen bűnt, mindig ezt mondta az öreg pap."
"Azt mondta, hogy ha egy gonosz lélek akar belépni a megszentelt helyre, akkor az Égiek sújtanak le rá. Ha most belépek, akkor elhamvadok? Vagy csak egy villám csap belém. Villám milyen ironikus lenne."
*Ismét megfogja a botját, s tesz egy lépész a bejárat felé. Majd megáll, s nagy levegőt vesz, amit lassan kifúj, s csak utána teszi meg azt a bizonyos lépést, amivel belép.*
"Köszönöm."
*Lassú óvatos léptekkel, hogy ne zavarjon meg senkit az elfoglaltságában oldalra lép a bejárat mellöl, s onnét néz körbe.*
"Nem gondoltam, hogy ennyien lesznek. Ha csak egy pap lenne bent, akkor bizalmasan meg lehetne beszélni a dolgot. De így. Karg mindig azt mondta, hogy áldozat nélkül nincs előre jutás. EZ hát az én egyik áldozatom."
*Tekintetével próbálja megkeresni azt a papot, aki egyedül van, s nem végez semmi fontos munkát, amiben meg tudná zavarni. Majd odalép egy öreg paphoz, a padló felmosását végzi.*
- Tisztelendő Atyám! *szólítja meg óvatosan az idős papot.*
- Szükségem lenne a bölcsességére, és a tanácsára. * lassan belenyúl a tarisznyájába, s egy gyűrűt vesz elő. A tenyerében tartva mutatja meg a papnak.*
- Erről a gyűrűről szeretnék többet megtudni. Tudna nekem segíteni? "Csak ne akarja megérinteni! Kérlek!" *Argus feszült. látszik rajta, hogy minden idegszálával az öreg pap reakcióit fürkészi, akár egy ugrásra kész nyúl.*
*Az idős pap elmosolyodik látva a fiatal aggodalmát. Pár kedves szóval megnyugtatja, s megkéri, hogy fárdajon át vele a könyvtárba, s foglaljon helyet az egyik asztalnál, s oda viszi neki azokat a tekercseket, amelyek tartalmazhatnak segítséget.*
*Látszik, hogy Argus meglepődik. Nem erre számított. Amennyire gyorsan lehet óvatosan leül az egyik asztalhoz, s leteszi a gyűrűt maga elé az asztalra. A tarisznyáját leteszi a földre. Pár perccel később az idős pap közel egy tucat tekercset helyez az asztalra, majd jó olvasgatást kíván.*
"Ez nehéz volt, de sikerült. Köszönöm! Ahogyan veled bánnak, úgy bánj másokkal. Segítettek nekem, most nekem is segítenem kell majd valakinek. Reméljük, hogy nem valami elvetemült lény kér tőlem segítséget."
*Argus egyesével megnézi a tekercsek címkézését. Majd három kupacba helyezi,egy tekercset az asztal baloldalára, közel 10 tekercset az asztal jobb oldalára. S végül a maradék 4 tekercset az asztal túlsó oldalára. Amikor evvel elkészült, akkor elkezdi a jobb oldalon lévőket átolvasni. Amit elolvasott, azt áthelyezi a bal oldali kupacba.*
A hozzászólás írója (Vaslábú Argus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.05 14:56:58
"Hát itt vagyok. Csak a tiszta szívűek léphetnek be, akik nem követtek el semmilyen bűnt, mindig ezt mondta az öreg pap."
"Azt mondta, hogy ha egy gonosz lélek akar belépni a megszentelt helyre, akkor az Égiek sújtanak le rá. Ha most belépek, akkor elhamvadok? Vagy csak egy villám csap belém. Villám milyen ironikus lenne."
*Ismét megfogja a botját, s tesz egy lépész a bejárat felé. Majd megáll, s nagy levegőt vesz, amit lassan kifúj, s csak utána teszi meg azt a bizonyos lépést, amivel belép.*
"Köszönöm."
*Lassú óvatos léptekkel, hogy ne zavarjon meg senkit az elfoglaltságában oldalra lép a bejárat mellöl, s onnét néz körbe.*
"Nem gondoltam, hogy ennyien lesznek. Ha csak egy pap lenne bent, akkor bizalmasan meg lehetne beszélni a dolgot. De így. Karg mindig azt mondta, hogy áldozat nélkül nincs előre jutás. EZ hát az én egyik áldozatom."
*Tekintetével próbálja megkeresni azt a papot, aki egyedül van, s nem végez semmi fontos munkát, amiben meg tudná zavarni. Majd odalép egy öreg paphoz, a padló felmosását végzi.*
- Tisztelendő Atyám! *szólítja meg óvatosan az idős papot.*
- Szükségem lenne a bölcsességére, és a tanácsára. * lassan belenyúl a tarisznyájába, s egy gyűrűt vesz elő. A tenyerében tartva mutatja meg a papnak.*
- Erről a gyűrűről szeretnék többet megtudni. Tudna nekem segíteni? "Csak ne akarja megérinteni! Kérlek!" *Argus feszült. látszik rajta, hogy minden idegszálával az öreg pap reakcióit fürkészi, akár egy ugrásra kész nyúl.*
*Az idős pap elmosolyodik látva a fiatal aggodalmát. Pár kedves szóval megnyugtatja, s megkéri, hogy fárdajon át vele a könyvtárba, s foglaljon helyet az egyik asztalnál, s oda viszi neki azokat a tekercseket, amelyek tartalmazhatnak segítséget.*
*Látszik, hogy Argus meglepődik. Nem erre számított. Amennyire gyorsan lehet óvatosan leül az egyik asztalhoz, s leteszi a gyűrűt maga elé az asztalra. A tarisznyáját leteszi a földre. Pár perccel később az idős pap közel egy tucat tekercset helyez az asztalra, majd jó olvasgatást kíván.*
"Ez nehéz volt, de sikerült. Köszönöm! Ahogyan veled bánnak, úgy bánj másokkal. Segítettek nekem, most nekem is segítenem kell majd valakinek. Reméljük, hogy nem valami elvetemült lény kér tőlem segítséget."
*Argus egyesével megnézi a tekercsek címkézését. Majd három kupacba helyezi,egy tekercset az asztal baloldalára, közel 10 tekercset az asztal jobb oldalára. S végül a maradék 4 tekercset az asztal túlsó oldalára. Amikor evvel elkészült, akkor elkezdi a jobb oldalon lévőket átolvasni. Amit elolvasott, azt áthelyezi a bal oldali kupacba.*
A hozzászólás írója (Vaslábú Argus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.05 14:56:58
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 21:52:29
Üzenet elküldve: 2013-12-04 21:52:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Miután megegyeztek, abban hogy jobb volt nem megszólalni, s nem elijeszteni a gnómot, Allyn kicsit megnyugszik. Azonban az, hogy a férfi nevetni kezd a következő mondatán. A lány nem érti ez miért van nem mondott semmi nevetségeset. Így értetlenül áll a dolog előtt. Azonban Thaira gyorsan felfogja, hogy mi a helyzet, s ezt meg is jegyzi.*
~Kinevetett! Ez kinevetett! Allyn eressz el! Ezt nem bírom! Eressz! Vagy én megyek magamtól!~
~Nyugodj meg! Nyugodj meg!~
~Nem!~
*Ekkor Allyn szemében megcsillan a gonosz kis tűz és tenyere egy pillanaton belül a gnóm arcán köt ki egy kisebb csattanás kíséretében. Majd komor hangon megszólal.*
- Soha se nevess ki! Soha! Értetted?! Csak Ally hívhat Thary-nak! Neked nincs megengedve! És nem hiszem, hogy valaha meg fogom engedni.
~Thaira most már visszaadhatod a vezetést!~
- Felejtsd el! Most hatalomra kerültem. Nem kapod meg. Csak ha én is azt akarom! Most én diktálok neked! Te pedig elviseled! Ez a baj veled, nem tudsz gonosz lenni. Mégha mérges is vagy, akkor is ott van benned az a sok szeretet. Egyszerűen undorító! Na de mindegy. Maradjunk a feladatoknál!
*Hangja komoly és könyörtelen, kicsit sem zavarja hogy Allyn-nak nem tetszik a viselkedése. Így hogy hatalomra jutott nem fogja egykönnyen visszaadni a kis főnöknek. Eközben rezzeléstelen arccal figyeli, ahogy a gnóm előveszi a fadobozt a táskájából, s elkezdi kibugyolálni a fogat. Majd összetörni, a kis fog recsegve morzsolódik össze, s bár Thaira még mindig komoly, Allyn már kicsit szomorú fejében, hiszen a trollfog kellemes emlékeket idéz fel benne.*
- Eldöntöttük! Megtesszük! Most! Több esélyünk nem nagyon lesz rá! Most kell cselekednünk!
*Ezután tovább figyeli ahogy a gnóm az porrá morzsolt fogat belehelyezi egy üvegcsébe, aztán pedig a hárpiaszem összenyomásával foglalkozik. Furcsa lehet, hogy bár egyikük se látott még szemet, úgy hogy az nem a helyén volt. A művelet alatt Thaira ugyanolyan egykedvű, nem törődöm arcot vág, mint eddig. Eközben Allyn a rosszul léttel kűzd, hiszen számára igencsak undorító, ahogy a szem részeire bomlik szét és folyik ki belőle a lé. Ezt pedig a gnóm hozzáadja a porrá morzsolt foghoz, majd miután kicsit összedolgozta Thaira-hoz fordul.*
- Persze, hogy van! Anélkül el sem lehet otthonról indulni!
*Gyorsan elő is veszi a táskából, bár sokszor mondta Allyn-nak, hogy okosabb lenne a tőrt csizmaszárban tartani, a kis főnök nem bírja megtűrni, akkor inkább a szenvedés. Nem szeret fegyvert használni, ezért tartja a tőrt is a táskában, ahova idő közben a kis gyík visszaszökött. Igen, egyáltalán nem szereti, ha Thaira uralkodik, s ez a lánynak kifejezetten tetszik is, söt gyakran ki is használja. Mikor a tőr a kezében van a gnóm megadja neki ez elsőbbséget, a lány pedig teljes hidegséggel, semmilyen izgalmat, vagy hezitálást sem mutatva, ejt egy vágát bal kezének középső ujján. Pusztán azért, azt mert az esett hirtelen kézre. Majd ujját az üvegcse fölé tartja, s kicsit meg is nyomja, hogy a vér gyorsabban follyon ki belőle. Miután ezzel végzett átnyújtja a tőrt a gnómnak, aki csak egy mély levegővétel után ejt egy vágást a gyűrűsujján. Thaira pedig ezalatt igyekszik nem összevérezni magát a kezével, nem lenne jó véres ruhában járni.*
~Hogy tudtad szemrebbenés nélkül megtenni?~
~Nagyapától tanultam, hogyan kell keménynek lenni. Nem emlékszel?~
~De emlékszem, viszont én azt nagyon nem szerettem.~
~Én se, de mint te is látod most is szükség volt rá!~
*Mondja még mindig komor hangon. Ekkor a gnóm felé nyújt egy rongyot, amit ő egy halvány mosoly kíséretében elvesz, s betekeri vele az elvágott ujját. Majd mikor a kotyvalék már kezd összeállni a férfi megszólal. Thaira csendben hallgatja végig, majd bólint egyet. Ezzel pedig Allyn is egyet ért, hiszen a Zrekil által felvázolt terv lenne a legokosabb.*
- Rendben induljunk! Szernintem, vagyis szerintünk is az lesz a legokosabb, ha valami beteg koldust keresünk. Annak már nem lenne sok az életéből és még másokon is segítene vele. Arról pedig, hogy meg fog halni nem kell tudnia. Hiszen, amiről nem tud, az nem is fáj neki. Így lesz a legokosabb.
*S valóban ezt látják mind a ketten a legésszerűbb megoldásnak. Thaira megvárja, míg a gnóm mindent elpakol, ha pedig ez megtörtént a gonosz kis mosolyával arcán lép közelebb a férfihez. Valószínűleg ekkor már a másik is rájöhet, hogy itt valami készül, azonban a lányt kicsit sem érdekli, hogy mit gondol más. Átöleli Zrekil-t majd a fülébe súgja.*
- Ezt Allyn miatt kapod! Csak mert szeretem idegesíteni!
*S azzal megismétli azt, amit a kastélyban tett, mielőtt a gnóm benyitott volna. Ad neki egy puszit, persze annyira még ő sem akar gonoszkodni Allyn-nal, hogy ilyen helyzetben megcsókolja a gnómot. Persze még ezután sem engedi el a férfit, hátha mégis meggondolja magát. Azonban egyenlőre ennyi is elég, ahhoz hogy a kis főnök ideges legyen. Bár a hárpiás ügy óta Thaira komolyan gondolkodik rajta, hogy azért csak meg kellene tennie, viszont még nem biztos benne, annyira hogy véghez is vigye. Így ezt az ötletet most még várakozó listára rakja.*
*Miután megegyeztek, abban hogy jobb volt nem megszólalni, s nem elijeszteni a gnómot, Allyn kicsit megnyugszik. Azonban az, hogy a férfi nevetni kezd a következő mondatán. A lány nem érti ez miért van nem mondott semmi nevetségeset. Így értetlenül áll a dolog előtt. Azonban Thaira gyorsan felfogja, hogy mi a helyzet, s ezt meg is jegyzi.*
~Kinevetett! Ez kinevetett! Allyn eressz el! Ezt nem bírom! Eressz! Vagy én megyek magamtól!~
~Nyugodj meg! Nyugodj meg!~
~Nem!~
*Ekkor Allyn szemében megcsillan a gonosz kis tűz és tenyere egy pillanaton belül a gnóm arcán köt ki egy kisebb csattanás kíséretében. Majd komor hangon megszólal.*
- Soha se nevess ki! Soha! Értetted?! Csak Ally hívhat Thary-nak! Neked nincs megengedve! És nem hiszem, hogy valaha meg fogom engedni.
~Thaira most már visszaadhatod a vezetést!~
- Felejtsd el! Most hatalomra kerültem. Nem kapod meg. Csak ha én is azt akarom! Most én diktálok neked! Te pedig elviseled! Ez a baj veled, nem tudsz gonosz lenni. Mégha mérges is vagy, akkor is ott van benned az a sok szeretet. Egyszerűen undorító! Na de mindegy. Maradjunk a feladatoknál!
*Hangja komoly és könyörtelen, kicsit sem zavarja hogy Allyn-nak nem tetszik a viselkedése. Így hogy hatalomra jutott nem fogja egykönnyen visszaadni a kis főnöknek. Eközben rezzeléstelen arccal figyeli, ahogy a gnóm előveszi a fadobozt a táskájából, s elkezdi kibugyolálni a fogat. Majd összetörni, a kis fog recsegve morzsolódik össze, s bár Thaira még mindig komoly, Allyn már kicsit szomorú fejében, hiszen a trollfog kellemes emlékeket idéz fel benne.*
- Eldöntöttük! Megtesszük! Most! Több esélyünk nem nagyon lesz rá! Most kell cselekednünk!
*Ezután tovább figyeli ahogy a gnóm az porrá morzsolt fogat belehelyezi egy üvegcsébe, aztán pedig a hárpiaszem összenyomásával foglalkozik. Furcsa lehet, hogy bár egyikük se látott még szemet, úgy hogy az nem a helyén volt. A művelet alatt Thaira ugyanolyan egykedvű, nem törődöm arcot vág, mint eddig. Eközben Allyn a rosszul léttel kűzd, hiszen számára igencsak undorító, ahogy a szem részeire bomlik szét és folyik ki belőle a lé. Ezt pedig a gnóm hozzáadja a porrá morzsolt foghoz, majd miután kicsit összedolgozta Thaira-hoz fordul.*
- Persze, hogy van! Anélkül el sem lehet otthonról indulni!
*Gyorsan elő is veszi a táskából, bár sokszor mondta Allyn-nak, hogy okosabb lenne a tőrt csizmaszárban tartani, a kis főnök nem bírja megtűrni, akkor inkább a szenvedés. Nem szeret fegyvert használni, ezért tartja a tőrt is a táskában, ahova idő közben a kis gyík visszaszökött. Igen, egyáltalán nem szereti, ha Thaira uralkodik, s ez a lánynak kifejezetten tetszik is, söt gyakran ki is használja. Mikor a tőr a kezében van a gnóm megadja neki ez elsőbbséget, a lány pedig teljes hidegséggel, semmilyen izgalmat, vagy hezitálást sem mutatva, ejt egy vágát bal kezének középső ujján. Pusztán azért, azt mert az esett hirtelen kézre. Majd ujját az üvegcse fölé tartja, s kicsit meg is nyomja, hogy a vér gyorsabban follyon ki belőle. Miután ezzel végzett átnyújtja a tőrt a gnómnak, aki csak egy mély levegővétel után ejt egy vágást a gyűrűsujján. Thaira pedig ezalatt igyekszik nem összevérezni magát a kezével, nem lenne jó véres ruhában járni.*
~Hogy tudtad szemrebbenés nélkül megtenni?~
~Nagyapától tanultam, hogyan kell keménynek lenni. Nem emlékszel?~
~De emlékszem, viszont én azt nagyon nem szerettem.~
~Én se, de mint te is látod most is szükség volt rá!~
*Mondja még mindig komor hangon. Ekkor a gnóm felé nyújt egy rongyot, amit ő egy halvány mosoly kíséretében elvesz, s betekeri vele az elvágott ujját. Majd mikor a kotyvalék már kezd összeállni a férfi megszólal. Thaira csendben hallgatja végig, majd bólint egyet. Ezzel pedig Allyn is egyet ért, hiszen a Zrekil által felvázolt terv lenne a legokosabb.*
- Rendben induljunk! Szernintem, vagyis szerintünk is az lesz a legokosabb, ha valami beteg koldust keresünk. Annak már nem lenne sok az életéből és még másokon is segítene vele. Arról pedig, hogy meg fog halni nem kell tudnia. Hiszen, amiről nem tud, az nem is fáj neki. Így lesz a legokosabb.
*S valóban ezt látják mind a ketten a legésszerűbb megoldásnak. Thaira megvárja, míg a gnóm mindent elpakol, ha pedig ez megtörtént a gonosz kis mosolyával arcán lép közelebb a férfihez. Valószínűleg ekkor már a másik is rájöhet, hogy itt valami készül, azonban a lányt kicsit sem érdekli, hogy mit gondol más. Átöleli Zrekil-t majd a fülébe súgja.*
- Ezt Allyn miatt kapod! Csak mert szeretem idegesíteni!
*S azzal megismétli azt, amit a kastélyban tett, mielőtt a gnóm benyitott volna. Ad neki egy puszit, persze annyira még ő sem akar gonoszkodni Allyn-nal, hogy ilyen helyzetben megcsókolja a gnómot. Persze még ezután sem engedi el a férfit, hátha mégis meggondolja magát. Azonban egyenlőre ennyi is elég, ahhoz hogy a kis főnök ideges legyen. Bár a hárpiás ügy óta Thaira komolyan gondolkodik rajta, hogy azért csak meg kellene tennie, viszont még nem biztos benne, annyira hogy véghez is vigye. Így ezt az ötletet most még várakozó listára rakja.*
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 20:52:24
Üzenet elküldve: 2013-12-04 20:52:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Miután Zrekil is rábólint arra, hogy jobb, hogy nem ijesztett rá szegény Henuára, a lány mintha cseppet megnyugodna, majd a következő mondaton a gnómnak óhatatlanul is nevetnie kell. Persze Allynnak furcsa lehet, azonban Thaira nevét 'Thary'-nak mondva még sosem hallotta, és nagyjából minden ledőlt most a fejében, amilyen képet a lány másik személyiségéről alkotott, mindössze egy buta becézés miatt.*
- Thary? *kérdezi még mindig kuncogva* Nem is mondta, hogy hívjam így, pedig ha tudtam volna, hogy így szólítják... *újra kitör belőle a nevetés, így alig tud a feladatára koncentrálni. Viszont lassan elő kell szednie a kicsiny fadobozt. Megint kibugyolálja a rongyokat, majd a két kő között nekilát leőrölni kizárólag csak az egyik trollfogat, nem akar pazarolni.*
- Akkor ezt eldöntöttük, végig csináljuk most... *mondja enyhén búsan, miközben az apró trollfog recsegve porítódik a kövek közt. Ezt a port beleszórja az üvegcsébe, majd a kis bottal, amivel keverni szokta a gyógyitalokat, összepréseli a szemet, és összedolgozza a porral. Életében először lát egy szemet úgymond szétesni, ki hitte volna, hogy ilyen sok folyadékot tartalmaz? Valóban nem hangzik rosszul, hogy az egyes részeiről a testnek is írjon néhány tekercset, ami még valakinek hasznára válhat.*
- Van nálad valami vágószerszám? *kérdezi. Mivel Allyn eddig még sosem vette elő a tőrét, így nem tudhat róla, mindössze annyit tud, hogy az ő kalapácsával igencsak fájdalmas lenne vért kinyerni a testükből. Ha a lány elővette a fegyvert, a gnóm átadja az elsőbbséget, és ha a vér így vagy úgy a kotyvalékba került, akkor elkéri az eszközt, és lélegzetét visszatartva ejt egy hosszanti vágást a gyűrűsujján. Azért éppen azon, mert azt nem szokta semmire használni. Eztán ad egy rongyot Allynnak, hogy bebugyolálhassa a saját sebét, majd ő is kiszolgálja magát, miután pedig a kotyvalék nagyjából összeállt, megjegyzi:*
- Hát... akkor javaslom menjünk a szegénynegyedbe, és keressünk valami koldust. Lehetőség szerint valami beteget, akinek mondhatjuk, hogy ez újfajta orvosság. És még csak nem is hazudunk, ha azt mondjuk, hogy ezzel sokak életét menthetné meg *gondolkodik el, hiszen egy beteg koldus néhány aranyért biztosan bevállalná ezt a kísérletet, aminek egészen más vége lenne...*
*Miután Zrekil is rábólint arra, hogy jobb, hogy nem ijesztett rá szegény Henuára, a lány mintha cseppet megnyugodna, majd a következő mondaton a gnómnak óhatatlanul is nevetnie kell. Persze Allynnak furcsa lehet, azonban Thaira nevét 'Thary'-nak mondva még sosem hallotta, és nagyjából minden ledőlt most a fejében, amilyen képet a lány másik személyiségéről alkotott, mindössze egy buta becézés miatt.*
- Thary? *kérdezi még mindig kuncogva* Nem is mondta, hogy hívjam így, pedig ha tudtam volna, hogy így szólítják... *újra kitör belőle a nevetés, így alig tud a feladatára koncentrálni. Viszont lassan elő kell szednie a kicsiny fadobozt. Megint kibugyolálja a rongyokat, majd a két kő között nekilát leőrölni kizárólag csak az egyik trollfogat, nem akar pazarolni.*
- Akkor ezt eldöntöttük, végig csináljuk most... *mondja enyhén búsan, miközben az apró trollfog recsegve porítódik a kövek közt. Ezt a port beleszórja az üvegcsébe, majd a kis bottal, amivel keverni szokta a gyógyitalokat, összepréseli a szemet, és összedolgozza a porral. Életében először lát egy szemet úgymond szétesni, ki hitte volna, hogy ilyen sok folyadékot tartalmaz? Valóban nem hangzik rosszul, hogy az egyes részeiről a testnek is írjon néhány tekercset, ami még valakinek hasznára válhat.*
- Van nálad valami vágószerszám? *kérdezi. Mivel Allyn eddig még sosem vette elő a tőrét, így nem tudhat róla, mindössze annyit tud, hogy az ő kalapácsával igencsak fájdalmas lenne vért kinyerni a testükből. Ha a lány elővette a fegyvert, a gnóm átadja az elsőbbséget, és ha a vér így vagy úgy a kotyvalékba került, akkor elkéri az eszközt, és lélegzetét visszatartva ejt egy hosszanti vágást a gyűrűsujján. Azért éppen azon, mert azt nem szokta semmire használni. Eztán ad egy rongyot Allynnak, hogy bebugyolálhassa a saját sebét, majd ő is kiszolgálja magát, miután pedig a kotyvalék nagyjából összeállt, megjegyzi:*
- Hát... akkor javaslom menjünk a szegénynegyedbe, és keressünk valami koldust. Lehetőség szerint valami beteget, akinek mondhatjuk, hogy ez újfajta orvosság. És még csak nem is hazudunk, ha azt mondjuk, hogy ezzel sokak életét menthetné meg *gondolkodik el, hiszen egy beteg koldus néhány aranyért biztosan bevállalná ezt a kísérletet, aminek egészen más vége lenne...*
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 20:52:17
Üzenet elküldve: 2013-12-04 20:52:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Kipillant az ablakon és látja, hogy a nap már lefele megy.*
-Elnézést. *Pattan fel, de nekem most mennem kell. Nem akar illetlennek tűnni, de haza kéne már mennie. Lekanyarítja a vastag anyagot a válláról, és elindul a kijárat fele.*
- A közeli viszontlátásra. *Köszön el. Azért, hogy kicsit illendőbbé tegye a dolgot, megfordul, és int kezével. Lehet, hogy csak egy utcakölyök, de azért neki is tanítottak jó modort.*
-Elnézést. *Pattan fel, de nekem most mennem kell. Nem akar illetlennek tűnni, de haza kéne már mennie. Lekanyarítja a vastag anyagot a válláról, és elindul a kijárat fele.*
- A közeli viszontlátásra. *Köszön el. Azért, hogy kicsit illendőbbé tegye a dolgot, megfordul, és int kezével. Lehet, hogy csak egy utcakölyök, de azért neki is tanítottak jó modort.*
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 17:41:03
Üzenet elküldve: 2013-12-04 17:41:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Miközben a két férfi beszélget a lány, mondhatni kész belső vitát zavar le belső hangjával. S bár valamilyen szinten pontosan megérti miért is háborodott fel annyira Thaira, akkor sem látja okosnak még most átadni a vezetést. Ezt a tényt azonban igen csak nehéz megértetni a fejében tomboló hanggal. Hiába próbálkozik olyan hevesen, ahogy csak tud, nem sokat lendít vele a mércén a saját irányába. Hiszen belső hangja egyre mérgesebb és ingerültebb. Ez pedig soha sem vezet semmi jóra. S meg is van a hátulütője, ha sokáig húzza Allyn az ígéretét. Persze ő sem húzhatja a végtelenségig az időt. Egyszer meg kell szólalnia, akkor pedig Thaira biztos, hogy mérgesen fog kitörni belőle. Ezért sem meri megkockáztatni, hogy szóra nyissa a száját. Inkább viseli el azt, hogy illetlennek hiszik, mint hogy belső hangja miatt kelljen szégyenkeznie, vagy miatta ne gondolják kedvesnek.*
~Én is tudok kedves lenni! Ha akarok, de nem nagyon fűlik hozzá a fogam, mikor felidegesítesz!~
~Nyugodj le! Éppen addig tartalak benn, amíg a gazdatestet meg nem szerezzük. Csak kibírod már azt az időt. Tekintve, hogy átestem a holtponton. Most már biztos nem fogok tudni aludni.~
~Nem is hagynám! Folyton beszélnék neked! Ha nekem nem jó, neked se legyen az! És persze, hogy kibírom, de megígérted és most nem tartod be!~
~Sajnálom, de ahogy elnézem elég rossz állapotban vagy. Csak addig maradj még háttérben, amíg meg nem lesz az áldozat. Onnantól úgy vezetsz, ahogy akarsz!~
~Ne hidd, hogy ennyivel megúszod! Vissza fogod kapni ezt! Erről gondoskodom!~
*A vitának ezen a részén fordul a lány felé a gnóm, s szólal meg, mire Thaira kicsit sem kedvesen kezd el ordítani vele. Ellenben Allyn gyorsan megint fölénybe kerül és megmagyarázza a férfinek belső hangjának, eme kicsit sem kedves megnyílvánulását. Szerencsére Zrekil is egyetért azzal, hogy a lány helyesen cselekedett, mikor nem szólalt meg.*
- Hát tényleg nem szerettem volna elijeszteni. Én nem vagyok olyan, csak hát Thary nagyon ideges. Le kell nyugodnia. Amúgy pedig mindig jó olyanokkal találkozni, akik hasonlóak hozzánk. A mágusokkal kapcsolatos dolgokról meg annyit, hogy aki keres az talál! Mégha nem is olyan nagyon egyszerűen, ahogy elképzeli. Viszont itt a templomban csak nem olyan nehéz mágusokat találni, hiszen itt lehet mágiát tanulni. Aki pedig ilyennel akar foglalkozni, az ide jön, általában. Vagy nincs igazam.
*Próbál mosolyogni, s kedves hangon beszélni, de ez nem olyan egyszerű, ha a fél-elfet folyton zavarják beszéd közben. Bár Thaira megmondta neki, hogy ezt fogja tenni, azt azért Allyn sem gondolta, hogy ennyire komolyan fogja venni a helyzetet. Úgy néz ki igen nagyon félre ismerte, azt a személyt, akit születése óta ismer. De ezzel nem nagyon akar foglalkozni, sokkal inkább koncentrál a férfire és arra, amit mondani akar. Majd ő is megpillantja az árnyakat, amiket a felkelő Nap idézett elő.*
~Ma már csak este lesz esélyem aludni! Ekkora fényben úgysem tudnék, így hogy nem vagyok olyan álmos!~
~Lehet! Mondjuk én tudnék aludni, de ez mellékes, most fontosabb dolgaink is vannak, mint az alvás!~
~Pontosan Thaira! Vannak sokkal fontosabb dolgaink is!~
*Ekkor hirtelen megszólal a gnóm. A megállapításon Allyn elgondolkodik egy kicsit. S mégha ez nem is olyan egyszerű megpróbálja megbeszélni Thaira-val a helyzetet. Végül pedig kicsit halk hangon megszólal.*
- Szerintem is jobb lenne túl lenni rajta. Így is elég bajt hozott a fejünkre ez a kő! Jobb lesz tőle minél hamarabb megszabadulni. Most úgyse tudnék aludni, kiment a szememből az álmosság. Majd utána alszunk egy nagyot, legalábbis én biztos alszom majd.
*Ezek után ő is figyeli kicsit a férfit. Még mindig ugyanaz a furcsa érzés fogja el, ha a szemébe néz, de ennek nem ad hangot. Legfeljebb csak magában, Thaira nagy bánatára. Aki már annyi kis gonoszságot kitalált, ami a gnómmal kapcsolatos, hogy Allyn felbosszantsa, de persze egyenlőre egyiket sem óhajtja véghez vinni. Talán majd, ha ő vezet, vagy akkor sem. Nála sosem lehet tudni.*
*Miközben a két férfi beszélget a lány, mondhatni kész belső vitát zavar le belső hangjával. S bár valamilyen szinten pontosan megérti miért is háborodott fel annyira Thaira, akkor sem látja okosnak még most átadni a vezetést. Ezt a tényt azonban igen csak nehéz megértetni a fejében tomboló hanggal. Hiába próbálkozik olyan hevesen, ahogy csak tud, nem sokat lendít vele a mércén a saját irányába. Hiszen belső hangja egyre mérgesebb és ingerültebb. Ez pedig soha sem vezet semmi jóra. S meg is van a hátulütője, ha sokáig húzza Allyn az ígéretét. Persze ő sem húzhatja a végtelenségig az időt. Egyszer meg kell szólalnia, akkor pedig Thaira biztos, hogy mérgesen fog kitörni belőle. Ezért sem meri megkockáztatni, hogy szóra nyissa a száját. Inkább viseli el azt, hogy illetlennek hiszik, mint hogy belső hangja miatt kelljen szégyenkeznie, vagy miatta ne gondolják kedvesnek.*
~Én is tudok kedves lenni! Ha akarok, de nem nagyon fűlik hozzá a fogam, mikor felidegesítesz!~
~Nyugodj le! Éppen addig tartalak benn, amíg a gazdatestet meg nem szerezzük. Csak kibírod már azt az időt. Tekintve, hogy átestem a holtponton. Most már biztos nem fogok tudni aludni.~
~Nem is hagynám! Folyton beszélnék neked! Ha nekem nem jó, neked se legyen az! És persze, hogy kibírom, de megígérted és most nem tartod be!~
~Sajnálom, de ahogy elnézem elég rossz állapotban vagy. Csak addig maradj még háttérben, amíg meg nem lesz az áldozat. Onnantól úgy vezetsz, ahogy akarsz!~
~Ne hidd, hogy ennyivel megúszod! Vissza fogod kapni ezt! Erről gondoskodom!~
*A vitának ezen a részén fordul a lány felé a gnóm, s szólal meg, mire Thaira kicsit sem kedvesen kezd el ordítani vele. Ellenben Allyn gyorsan megint fölénybe kerül és megmagyarázza a férfinek belső hangjának, eme kicsit sem kedves megnyílvánulását. Szerencsére Zrekil is egyetért azzal, hogy a lány helyesen cselekedett, mikor nem szólalt meg.*
- Hát tényleg nem szerettem volna elijeszteni. Én nem vagyok olyan, csak hát Thary nagyon ideges. Le kell nyugodnia. Amúgy pedig mindig jó olyanokkal találkozni, akik hasonlóak hozzánk. A mágusokkal kapcsolatos dolgokról meg annyit, hogy aki keres az talál! Mégha nem is olyan nagyon egyszerűen, ahogy elképzeli. Viszont itt a templomban csak nem olyan nehéz mágusokat találni, hiszen itt lehet mágiát tanulni. Aki pedig ilyennel akar foglalkozni, az ide jön, általában. Vagy nincs igazam.
*Próbál mosolyogni, s kedves hangon beszélni, de ez nem olyan egyszerű, ha a fél-elfet folyton zavarják beszéd közben. Bár Thaira megmondta neki, hogy ezt fogja tenni, azt azért Allyn sem gondolta, hogy ennyire komolyan fogja venni a helyzetet. Úgy néz ki igen nagyon félre ismerte, azt a személyt, akit születése óta ismer. De ezzel nem nagyon akar foglalkozni, sokkal inkább koncentrál a férfire és arra, amit mondani akar. Majd ő is megpillantja az árnyakat, amiket a felkelő Nap idézett elő.*
~Ma már csak este lesz esélyem aludni! Ekkora fényben úgysem tudnék, így hogy nem vagyok olyan álmos!~
~Lehet! Mondjuk én tudnék aludni, de ez mellékes, most fontosabb dolgaink is vannak, mint az alvás!~
~Pontosan Thaira! Vannak sokkal fontosabb dolgaink is!~
*Ekkor hirtelen megszólal a gnóm. A megállapításon Allyn elgondolkodik egy kicsit. S mégha ez nem is olyan egyszerű megpróbálja megbeszélni Thaira-val a helyzetet. Végül pedig kicsit halk hangon megszólal.*
- Szerintem is jobb lenne túl lenni rajta. Így is elég bajt hozott a fejünkre ez a kő! Jobb lesz tőle minél hamarabb megszabadulni. Most úgyse tudnék aludni, kiment a szememből az álmosság. Majd utána alszunk egy nagyot, legalábbis én biztos alszom majd.
*Ezek után ő is figyeli kicsit a férfit. Még mindig ugyanaz a furcsa érzés fogja el, ha a szemébe néz, de ennek nem ad hangot. Legfeljebb csak magában, Thaira nagy bánatára. Aki már annyi kis gonoszságot kitalált, ami a gnómmal kapcsolatos, hogy Allyn felbosszantsa, de persze egyenlőre egyiket sem óhajtja véghez vinni. Talán majd, ha ő vezet, vagy akkor sem. Nála sosem lehet tudni.*
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 16:59:06
Üzenet elküldve: 2013-12-04 16:59:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*A másik gnóm közli a nevét, amiről azelőtt megfeledkezett. Zrekil látja, hogy nem szándékosan akarta eltitkolni, hát mindenkivel megesik, hogy elfelejt ilyesmit. Miután pótolja a hiányosságot, és hozzáteszi, hogy a templomban szinte mindig ráakadhat, Zrekil búcsút int, és visszafordul Allynhoz. Nos igen, talán kicsit hosszúra sikerült a beszélgetés, ugyanakkor a gnómnak eddig nem volt szerencséje sem fajtársaihoz, sem pedig hozzá hasonló mágusokhoz, így ezt az alkalmat nem akarta elszalasztani. Ki tudja, ha valóban egy olyan magas pozícióba jut, mint amiről már régóta álmodik, még segítségére is lehet ez a Henua nevű fajtársa. És akkor ott van még ez a bizonyos Eralil... Mindenképpen muszáj lesz megismerje, hiszen ő is biztosan nagy tanító lehet, talán neki is van már pozíciója, egy kettőjük közti barátság valószínűleg mindkettejük előnyére válhatna majd. Azonban ebből a gondolatmenetből a kiabálás zökkenti ki,amiről úgy véli, hogy határozottan Thaira volt. És valóban, a további szavak is megerősítik ezt, így csak bólint.*
- Akkor talán valóban jobban tetted, hogy nem szólaltál meg, nem lett volna jó elijeszteni. Nemcsak hogy gnóm, de még mágus is, és szeretne mágia oktatásával foglalkozni. Még mindenképpen szeretnék vele beszélni, ha valóban sikerülne egy fontosabb pozícióba jutnom. Meg említett is még néhány érdekességet. Eleinte kapcsolatba hoztam volna Nearával, azonban azt állítja, még nem is látta a nőt ezelőtt, így ezt elvetettem. Egy bizonyos Eralilról beszélt, aki mágia oktatásával foglalkozik. Meglepő, mennyi mágus van itt, csak keresni kell őket... *jegyzi meg, miközben a felkelő Nap sugarainak hatására kialakult árnyékokat nézi. Lehetséges, hogy nem kéne húzzák az időt, majd alhatnak, miután ennek vége. Jóllehet, még csak most fog jönni a nagyja, azonban ostobaság volna azt hinni, hogy majd tudnak az álmossággal foglalkozni, amikor az entitás által megszállt gazdatest ellen kell küzdjenek. Éppen ezért magában elhatározásra is jut, és Allyn számára is felkínálja a választás lehetőségét.*
- Szerintem végig kéne csinálni ezt az egészet, még hozzá most. Minél hamarabb. Mindennek csak ártanánk azzal, ha tovább halogatnánk a dolgot. Miután az entitás elpusztult, már nyugodtabban alhatunk *miután befejezte a mondandóját, szemeit a a lányra függeszti, hogy vajon mit mond erre. Ha beleegyezik, akkor valóban nem marad vesztegetni való idő...*
*A másik gnóm közli a nevét, amiről azelőtt megfeledkezett. Zrekil látja, hogy nem szándékosan akarta eltitkolni, hát mindenkivel megesik, hogy elfelejt ilyesmit. Miután pótolja a hiányosságot, és hozzáteszi, hogy a templomban szinte mindig ráakadhat, Zrekil búcsút int, és visszafordul Allynhoz. Nos igen, talán kicsit hosszúra sikerült a beszélgetés, ugyanakkor a gnómnak eddig nem volt szerencséje sem fajtársaihoz, sem pedig hozzá hasonló mágusokhoz, így ezt az alkalmat nem akarta elszalasztani. Ki tudja, ha valóban egy olyan magas pozícióba jut, mint amiről már régóta álmodik, még segítségére is lehet ez a Henua nevű fajtársa. És akkor ott van még ez a bizonyos Eralil... Mindenképpen muszáj lesz megismerje, hiszen ő is biztosan nagy tanító lehet, talán neki is van már pozíciója, egy kettőjük közti barátság valószínűleg mindkettejük előnyére válhatna majd. Azonban ebből a gondolatmenetből a kiabálás zökkenti ki,amiről úgy véli, hogy határozottan Thaira volt. És valóban, a további szavak is megerősítik ezt, így csak bólint.*
- Akkor talán valóban jobban tetted, hogy nem szólaltál meg, nem lett volna jó elijeszteni. Nemcsak hogy gnóm, de még mágus is, és szeretne mágia oktatásával foglalkozni. Még mindenképpen szeretnék vele beszélni, ha valóban sikerülne egy fontosabb pozícióba jutnom. Meg említett is még néhány érdekességet. Eleinte kapcsolatba hoztam volna Nearával, azonban azt állítja, még nem is látta a nőt ezelőtt, így ezt elvetettem. Egy bizonyos Eralilról beszélt, aki mágia oktatásával foglalkozik. Meglepő, mennyi mágus van itt, csak keresni kell őket... *jegyzi meg, miközben a felkelő Nap sugarainak hatására kialakult árnyékokat nézi. Lehetséges, hogy nem kéne húzzák az időt, majd alhatnak, miután ennek vége. Jóllehet, még csak most fog jönni a nagyja, azonban ostobaság volna azt hinni, hogy majd tudnak az álmossággal foglalkozni, amikor az entitás által megszállt gazdatest ellen kell küzdjenek. Éppen ezért magában elhatározásra is jut, és Allyn számára is felkínálja a választás lehetőségét.*
- Szerintem végig kéne csinálni ezt az egészet, még hozzá most. Minél hamarabb. Mindennek csak ártanánk azzal, ha tovább halogatnánk a dolgot. Miután az entitás elpusztult, már nyugodtabban alhatunk *miután befejezte a mondandóját, szemeit a a lányra függeszti, hogy vajon mit mond erre. Ha beleegyezik, akkor valóban nem marad vesztegetni való idő...*
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 16:50:30
Üzenet elküldve: 2013-12-04 16:50:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
*Echnal nem vesztegeti az időt, mert hát minek is tenné. Már ki is nézett magának egy következő feladatot, mely legalább egy majdhogynem lakatlan szigetre viszi őt, jó messzire ezektől a gazdag senkiháziaktól. Bár a zsoldot nem írták, bizonyosan megfizetik a kardok árát egy ilyen veszélyes küldetésre.
Mindenek előtt, azonban látogatását kell tennie a templomban, azazhogy a könyvtárban. Az a mágia nem fog csak úgy a fejébe ugrani - bár nem is olyan rég olvasott valami hasonlót egy igen ügyetlen mágusról, de azon csak nevetett egy jót, minthogy valóságnak titulálja.
A templomban megint összetalálkozik az ájtatos papokkal, kik ki tudja kinek hódolnak. Tán magának a levegőnek? Érdekes szerzetek annyi szent. Na persze akor mit mondjon magáról? Elvégre ő meg csak tanulgatja azt, amiben ők legalább már mesterek.
Hamar megtalál pár tekercset amit még nem olvasott ezelőtt, s egy-két órán át görnyed is felettük, mire meg is érti miről szólnak, de utána már a betűknek nincs menekvés. Úgy falja a szavakat, mint hajdan édesanyja főztjét. Azóta sem evett olyan jót, bár Erisenek mindig azt mondta, hogy az ő ételeinél sosem evett ízletesebbeket. Dehát ilyen a szerelem.
Kiveri fejéből ezeket a gondolatokat, hiszen azoknak az időknek már vége, s soha sem ismétlődik meg. Elvették tőle mindazt amit szeretett, de majd bosszút áll. Az idő nem neki dolgozik, így sietnie kell, de sosem volt lusta ember.*
Mindenek előtt, azonban látogatását kell tennie a templomban, azazhogy a könyvtárban. Az a mágia nem fog csak úgy a fejébe ugrani - bár nem is olyan rég olvasott valami hasonlót egy igen ügyetlen mágusról, de azon csak nevetett egy jót, minthogy valóságnak titulálja.
A templomban megint összetalálkozik az ájtatos papokkal, kik ki tudja kinek hódolnak. Tán magának a levegőnek? Érdekes szerzetek annyi szent. Na persze akor mit mondjon magáról? Elvégre ő meg csak tanulgatja azt, amiben ők legalább már mesterek.
Hamar megtalál pár tekercset amit még nem olvasott ezelőtt, s egy-két órán át görnyed is felettük, mire meg is érti miről szólnak, de utána már a betűknek nincs menekvés. Úgy falja a szavakat, mint hajdan édesanyja főztjét. Azóta sem evett olyan jót, bár Erisenek mindig azt mondta, hogy az ő ételeinél sosem evett ízletesebbeket. Dehát ilyen a szerelem.
Kiveri fejéből ezeket a gondolatokat, hiszen azoknak az időknek már vége, s soha sem ismétlődik meg. Elvették tőle mindazt amit szeretett, de majd bosszút áll. Az idő nem neki dolgozik, így sietnie kell, de sosem volt lusta ember.*
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-04 15:22:18
Üzenet elküldve: 2013-12-04 15:22:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Wram kimerülten és jóformán öntudatlanul bukdácsol a templom fala mellett, majd egy kieső részen megpihen egy padon.*
~csak azt tudnám, hogy kerültem ide.~
*erőlteti az agyát a kimerült ork.*
~jobblesz, ha pihenek egyet, mielőtt tovább indulok. Tovább. De hova?~
*Ekkor esik rá a pillantása Wramnak, a felhívásra, amely életre keltholtak ellen szólít hadba bátor jelentkezőket.*
~Azt hiszem jó lesz megnéznem magamnak azt a helyet.~
*határozza el magát az ork.*
~csak azt tudnám, hogy kerültem ide.~
*erőlteti az agyát a kimerült ork.*
~jobblesz, ha pihenek egyet, mielőtt tovább indulok. Tovább. De hova?~
*Ekkor esik rá a pillantása Wramnak, a felhívásra, amely életre keltholtak ellen szólít hadba bátor jelentkezőket.*
~Azt hiszem jó lesz megnéznem magamnak azt a helyet.~
*határozza el magát az ork.*
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 22:43:05
Üzenet elküldve: 2013-12-03 22:43:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Az éjszaka mindig ijesztő, s ez most sincs máshogy. Még így is, hogy a Hold valamennyire világít nekik. Persze szívesebben aludt volna a kastélyban... Kezdetben most azonban a hárpiás ügy után egyetlen porcikája sem kívánja, hogy ott legyen ezért is örül neki annyira, hogy már nem ott vannak. Mondjuk az is benne van a pakliban, hogy álmukban sokkal könnyebben megölhetnék őket, mint ébren azonban erre a lehetőségre gondolni se akar. S szerencsére nem is kell, mivel beszélgetni kezd a férfivel, s a kulacs témáján újra nevetnek. Ez már nagyon hiányzott Allyn-nak. A nevetés jól esik neki, kicsit felszabadul, s nem idegeskedik tovább a hárpiák miatt.*
- Sosem lehetünk biztosak semmiben. Ez csak természetes. Én is megkérdeztem volna magamtól a helyedben.
*Neveti el magát újra, ezek után az alvás témája kerül szóba. Allyn persze nagyon álmos, de ha minden kötél szakad megoldja Thaira-val az esetet. Majd addig megkapja a kisasszony a vezetést amíg ő alszik egy kicsit. Viszont ki tudja lehet, hogy csak át kell esnie a holtponton és onnantól már pont az miatt nem fog tudni aludni, hogy olyan nagyon fáradt. Azonban ez a lehetőség koránt sem olyan biztos. Viszonylag gyorsan elhagyják az erdőt, ami kifejezetten megnyugtatja a lányt, hiszen az volt a legrémisztőbb hely. Este van, s így a csend, mi rájuk telepszik miközben a tisztáson, a folyóparton, a temetőben haladnak, igen csak nyomasztó. S bár Thaira folyton beszél Allyn így sem nyugodt egy cseppet sem. Sőt ha lehet ilyet mondani, minél közelebb kerülnek a templomhoz, annál idegesebb lesz. A folyóparton még lehajol a férfi két kőért, s meg is jegyez egy két dolgot, amire Allyn bólogat.*
- Megjártuk bizony! Hála neked! Mert én nem sok mindent csináltam azon kívül, hogy fejfájást okoztam neked.
*Jegyzi meg még nevetve. Azt, hogy mire kell a kő nem látja fontosnak megemlíteni. Egyszer úgy is megtudja, s valószínűleg nem is olyan sokára. Azonban ekkor megint rátör az a kellemetlen szorongás. Nem tudja miért van ez így, de sajnos nem tud ellene tenni semmit. Már majdnem a templomnál vannak, átvágnak a temetőn és meg is érkeztek. Mikor belépnek a gnóm megszólal, ez pedig első körben megijeszti Allyn-t, viszont a magyarázat teljesen megnyugtatja, s meg is érti a miérteket.*
- Igaz múltkor sem volt sehol! Majd csak nem lesz most sem!
*Jegyzi meg nevetve, s elgondolkodik, hogy vajon hova is kerülhetett a Hallgatag. Azonban ekkor váratlan dolog történik, egy másik gnóm jelenik meg a páros előtt. S udvariasan beszélgetni kezd. Allyn be is mutatkozna a legelején, azonban mielőtt szóra nyitná száját, érzi, hogy azon nem az ő szavai jönnének ki. Ezért kínos, nem kínos. Megszeppent arccal marad csendben, s teljesen elszégyenli magát.*
~Miért nem mondhatom, amit akarok Thaira?~
~Mert most én akarok vezetni! Én akarok vezetni! Én akarok vezetni! Azt ígérted, ha elérünk a végső menethez vezethetek!~
~Ez még nem az! Gazdatestünk sincs, ha azt megszereztük onnantól vezethetsz!~
~De én most akarok! Engedj vezetni! Különben elkezdek nyafogni!~
~Nem baj! Akkor sem vezetsz!~
*A beszélgetésbe egyszer kétszer azért szívesen beleszólna, de mikor ez megfordul a fejében Thaira megint elkezd kiabálni, meg veszekedni, s az elképzelésből nem lesz semmi. A helyzet nagyon kezd kínos lenni, egyre kínosabb.*
~Tudod te ez mennyire rossz fényt vet rám?~
~Igen tudom és kicsit sem zavar! Akkor is én akarok vezetni!~
~Azt fogja hinni, hogy néma vagyok, vagy valami betegségem van! Vagy, hogy nem tudom mi az illem!~
~Legfeljebb azt hiheti, hogy ostoba vagy! De akkor nem áll messze az igazságtól!~
~Nem vagy vicces Thaira. Kicsit sem vagy az.~
*Jegyzi meg morogva belső hangjának, aki persze tovább vitatkozik vele. Ekkor azonban a két férfi befejezi a beszélgetést és kedvesen mosolyogva fordul a lányhoz. Aki megvárja, míg a másik gnóm távozik, majd megszólal*
- Nem csuknád azt a nagy lepcses szád, te idióta! Nem látod, hogy el vagyok foglalva?
*Igen most megtörtént az a kellemetlen dolog, hogy Allyn akart megszólalni, s Thaira tette ezt meg helyette. Ahogy a mondatot kimondta, megint a szája elé kerül a keze.*
~Inkább neked kellene befognod Thaira!~
~Nem csináltam semmit sem!~
~Dehogy nem! Túl sokat is!~
*Majd kicsit szégyenkező ábrázattal szól a férfihoz.*
- Semmi baj! Örülök, hogy tudtál valakivel beszélni. Én is bemutatkoztam volna, de akkor ugyanígy Thaira tört volna ki! Mert megígértem, hogy ha már ott leszünk, hogy csak egy dolgot kell megtennünk megkapja a vezetést. Mivel pedig ez nem így lett, minden áron azt akarta, hogy kellemetlen helyzetbe hozzon. Így is sikerült, bár ha ugyanilyen gonosz módon szólt volna az úrhoz az sokkal rosszabba lett volna. Ezt pedig nem akartam megkockáztatni. Remélem megérted!
*Ekkor felszalad vállára a kis gyíkja. Allyn mosolyogva figyeli, utljára tegnap este bújt ki a zsákból, s most a lány nagyon örül neki, hogy látja állatát.*
*Az éjszaka mindig ijesztő, s ez most sincs máshogy. Még így is, hogy a Hold valamennyire világít nekik. Persze szívesebben aludt volna a kastélyban... Kezdetben most azonban a hárpiás ügy után egyetlen porcikája sem kívánja, hogy ott legyen ezért is örül neki annyira, hogy már nem ott vannak. Mondjuk az is benne van a pakliban, hogy álmukban sokkal könnyebben megölhetnék őket, mint ébren azonban erre a lehetőségre gondolni se akar. S szerencsére nem is kell, mivel beszélgetni kezd a férfivel, s a kulacs témáján újra nevetnek. Ez már nagyon hiányzott Allyn-nak. A nevetés jól esik neki, kicsit felszabadul, s nem idegeskedik tovább a hárpiák miatt.*
- Sosem lehetünk biztosak semmiben. Ez csak természetes. Én is megkérdeztem volna magamtól a helyedben.
*Neveti el magát újra, ezek után az alvás témája kerül szóba. Allyn persze nagyon álmos, de ha minden kötél szakad megoldja Thaira-val az esetet. Majd addig megkapja a kisasszony a vezetést amíg ő alszik egy kicsit. Viszont ki tudja lehet, hogy csak át kell esnie a holtponton és onnantól már pont az miatt nem fog tudni aludni, hogy olyan nagyon fáradt. Azonban ez a lehetőség koránt sem olyan biztos. Viszonylag gyorsan elhagyják az erdőt, ami kifejezetten megnyugtatja a lányt, hiszen az volt a legrémisztőbb hely. Este van, s így a csend, mi rájuk telepszik miközben a tisztáson, a folyóparton, a temetőben haladnak, igen csak nyomasztó. S bár Thaira folyton beszél Allyn így sem nyugodt egy cseppet sem. Sőt ha lehet ilyet mondani, minél közelebb kerülnek a templomhoz, annál idegesebb lesz. A folyóparton még lehajol a férfi két kőért, s meg is jegyez egy két dolgot, amire Allyn bólogat.*
- Megjártuk bizony! Hála neked! Mert én nem sok mindent csináltam azon kívül, hogy fejfájást okoztam neked.
*Jegyzi meg még nevetve. Azt, hogy mire kell a kő nem látja fontosnak megemlíteni. Egyszer úgy is megtudja, s valószínűleg nem is olyan sokára. Azonban ekkor megint rátör az a kellemetlen szorongás. Nem tudja miért van ez így, de sajnos nem tud ellene tenni semmit. Már majdnem a templomnál vannak, átvágnak a temetőn és meg is érkeztek. Mikor belépnek a gnóm megszólal, ez pedig első körben megijeszti Allyn-t, viszont a magyarázat teljesen megnyugtatja, s meg is érti a miérteket.*
- Igaz múltkor sem volt sehol! Majd csak nem lesz most sem!
*Jegyzi meg nevetve, s elgondolkodik, hogy vajon hova is kerülhetett a Hallgatag. Azonban ekkor váratlan dolog történik, egy másik gnóm jelenik meg a páros előtt. S udvariasan beszélgetni kezd. Allyn be is mutatkozna a legelején, azonban mielőtt szóra nyitná száját, érzi, hogy azon nem az ő szavai jönnének ki. Ezért kínos, nem kínos. Megszeppent arccal marad csendben, s teljesen elszégyenli magát.*
~Miért nem mondhatom, amit akarok Thaira?~
~Mert most én akarok vezetni! Én akarok vezetni! Én akarok vezetni! Azt ígérted, ha elérünk a végső menethez vezethetek!~
~Ez még nem az! Gazdatestünk sincs, ha azt megszereztük onnantól vezethetsz!~
~De én most akarok! Engedj vezetni! Különben elkezdek nyafogni!~
~Nem baj! Akkor sem vezetsz!~
*A beszélgetésbe egyszer kétszer azért szívesen beleszólna, de mikor ez megfordul a fejében Thaira megint elkezd kiabálni, meg veszekedni, s az elképzelésből nem lesz semmi. A helyzet nagyon kezd kínos lenni, egyre kínosabb.*
~Tudod te ez mennyire rossz fényt vet rám?~
~Igen tudom és kicsit sem zavar! Akkor is én akarok vezetni!~
~Azt fogja hinni, hogy néma vagyok, vagy valami betegségem van! Vagy, hogy nem tudom mi az illem!~
~Legfeljebb azt hiheti, hogy ostoba vagy! De akkor nem áll messze az igazságtól!~
~Nem vagy vicces Thaira. Kicsit sem vagy az.~
*Jegyzi meg morogva belső hangjának, aki persze tovább vitatkozik vele. Ekkor azonban a két férfi befejezi a beszélgetést és kedvesen mosolyogva fordul a lányhoz. Aki megvárja, míg a másik gnóm távozik, majd megszólal*
- Nem csuknád azt a nagy lepcses szád, te idióta! Nem látod, hogy el vagyok foglalva?
*Igen most megtörtént az a kellemetlen dolog, hogy Allyn akart megszólalni, s Thaira tette ezt meg helyette. Ahogy a mondatot kimondta, megint a szája elé kerül a keze.*
~Inkább neked kellene befognod Thaira!~
~Nem csináltam semmit sem!~
~Dehogy nem! Túl sokat is!~
*Majd kicsit szégyenkező ábrázattal szól a férfihoz.*
- Semmi baj! Örülök, hogy tudtál valakivel beszélni. Én is bemutatkoztam volna, de akkor ugyanígy Thaira tört volna ki! Mert megígértem, hogy ha már ott leszünk, hogy csak egy dolgot kell megtennünk megkapja a vezetést. Mivel pedig ez nem így lett, minden áron azt akarta, hogy kellemetlen helyzetbe hozzon. Így is sikerült, bár ha ugyanilyen gonosz módon szólt volna az úrhoz az sokkal rosszabba lett volna. Ezt pedig nem akartam megkockáztatni. Remélem megérted!
*Ekkor felszalad vállára a kis gyíkja. Allyn mosolyogva figyeli, utljára tegnap este bújt ki a zsákból, s most a lány nagyon örül neki, hogy látja állatát.*
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 21:24:59
Üzenet elküldve: 2013-12-03 21:24:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Zrekil Losef és Allyn Thaira Kvillon //
*Henua szavait a másik gnóm röviden összegzi. Mintha már egy kicsit másfelé járna az esze. A házasság fogalmát Tikron ismeri, hiszen Huredonban ez bevett szokás volt, az ő családjában. Ismeri, de nem gyakorolja és ezt tisztázni is akarja.*
- Tulajdonképpen nem írtunk alá semmit és jogi értelemben véve senki nem mondta ki ezt így, de lényegében ugyanarról van szó. Mellette akarom leélni az életemet és ő is mellettem. Egyelőre nem bonyolítjuk jobban, főleg mivel én gyakran úton vagyok.
*Zrekil sem találkozott sok fajtárssal. Biztos vannak még gnómok Artheniorban, hiszen nagy ez a város. Amikor a másik gnóm a főpap által ráruházott feladatok nehézségéről beszél, Tikron bólogat. Lehettek volna ezek apró-cseprő ügyek is, de úgy látszik, tényleg valamilyen komoly ügyről van szó. Valószínűleg ezért nem mond többet a fajtárs. Érthető. Tikron is így tenne, ha kapna hasonló feladatokat. Egy kicsit fel is bátorodik és lehet, hogy ő is vállalni fog majd ilyesmit, ha engedi az ideje. Egyelőre viszont tanulni akar és tanítani. A matematika mellett lassan már jöhet a mágiatanítás is, hiszen folyamatosan képzi magát és tudását szívesen megosztja mással is, természetesen megfelelő fizetség fejében.
Amikor Zrekil bejelenti, hogy mennie kell, mert szólítja a kötelesség, Tikron kedvesen mosolyogva bólint. A következő mondatra viszont arcára fagy a mosoly.*
- Hoppá! Elfelejtettem volna bemutatkozni? Lehet, hogy az a fejsérülés mégsem gyógyul olyan gyorsan... Henua Tikron vagyok és szerintem itt a templomban gyakran fellelhető leszek mostanában. Főleg délelőtt, mert aztán ebédelek, utána pedig tanítok. Remélem, hogy találkozunk még, maguknak pedig sok sikert a feladatok teljesítéséhez, Zrekil!
*A másik gnóm újra a társaságában lévő lánnyal elegyedik szóba, Tikron pedig meglátja a tanítót, aki eddig foglalkozott vele. Odamegy hozzá és köszönti. A pap pontosan emlékszik, hol fejezték be és belekezd a következő lépések magyarázásába. Hosszú idő telik el és Henua figyelmesen hallgatja a szerzetest. Egy idősebb emberről van szó, akinek az arcán már látszik az élet nyoma, de nagyon jó kondícióban van. A varázslatokhoz kell is, de ha már ismer néhányat, akkor pedig spórolni is tud az erejével. Ezeket a trükköket Tikron is meg akarja tanulni. Igazából minden trükköt meg akar tanulni és szépen sorban halad is a tanulással.*
*Henua szavait a másik gnóm röviden összegzi. Mintha már egy kicsit másfelé járna az esze. A házasság fogalmát Tikron ismeri, hiszen Huredonban ez bevett szokás volt, az ő családjában. Ismeri, de nem gyakorolja és ezt tisztázni is akarja.*
- Tulajdonképpen nem írtunk alá semmit és jogi értelemben véve senki nem mondta ki ezt így, de lényegében ugyanarról van szó. Mellette akarom leélni az életemet és ő is mellettem. Egyelőre nem bonyolítjuk jobban, főleg mivel én gyakran úton vagyok.
*Zrekil sem találkozott sok fajtárssal. Biztos vannak még gnómok Artheniorban, hiszen nagy ez a város. Amikor a másik gnóm a főpap által ráruházott feladatok nehézségéről beszél, Tikron bólogat. Lehettek volna ezek apró-cseprő ügyek is, de úgy látszik, tényleg valamilyen komoly ügyről van szó. Valószínűleg ezért nem mond többet a fajtárs. Érthető. Tikron is így tenne, ha kapna hasonló feladatokat. Egy kicsit fel is bátorodik és lehet, hogy ő is vállalni fog majd ilyesmit, ha engedi az ideje. Egyelőre viszont tanulni akar és tanítani. A matematika mellett lassan már jöhet a mágiatanítás is, hiszen folyamatosan képzi magát és tudását szívesen megosztja mással is, természetesen megfelelő fizetség fejében.
Amikor Zrekil bejelenti, hogy mennie kell, mert szólítja a kötelesség, Tikron kedvesen mosolyogva bólint. A következő mondatra viszont arcára fagy a mosoly.*
- Hoppá! Elfelejtettem volna bemutatkozni? Lehet, hogy az a fejsérülés mégsem gyógyul olyan gyorsan... Henua Tikron vagyok és szerintem itt a templomban gyakran fellelhető leszek mostanában. Főleg délelőtt, mert aztán ebédelek, utána pedig tanítok. Remélem, hogy találkozunk még, maguknak pedig sok sikert a feladatok teljesítéséhez, Zrekil!
*A másik gnóm újra a társaságában lévő lánnyal elegyedik szóba, Tikron pedig meglátja a tanítót, aki eddig foglalkozott vele. Odamegy hozzá és köszönti. A pap pontosan emlékszik, hol fejezték be és belekezd a következő lépések magyarázásába. Hosszú idő telik el és Henua figyelmesen hallgatja a szerzetest. Egy idősebb emberről van szó, akinek az arcán már látszik az élet nyoma, de nagyon jó kondícióban van. A varázslatokhoz kell is, de ha már ismer néhányat, akkor pedig spórolni is tud az erejével. Ezeket a trükköket Tikron is meg akarja tanulni. Igazából minden trükköt meg akar tanulni és szépen sorban halad is a tanulással.*
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 20:56:36
Üzenet elküldve: 2013-12-03 20:56:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
//Henua Tikron//
*Hát igen, a másik gnóm valóban szerencsés, nemcsak mágus, de még mérnök is. Valóban remek alap lehet ez, hiszen a mérnöki szakmával lehet pénzt keresni, amelyet aztán vissza lehet forgatni tanulásba. Zrekil közel sincs ilyen jó helyzetben, ezért neki többnyire a harangtoronyban talált tekercseket kellett bezsákmányolnia, az legalább ingyen volt.*
- Szóval ön már nős *jegyzi meg, amikor a férfi rátér a feleségére. Persze nyilván neki sem lehetett egyszerű ez a házasság-dolog, de Zrekil egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy elveszítse a függetlenségét, még akkor is, ha nem ekörül forog a világa. Számára most ez az életnek nevezhető dolog, hogy távol a falujától mágiát tanul, persze később majd biztosan változni fog a szemléletmódja, azonban az még várat magára.*
- Nos igen, viszonylag kevés errefelé a gnóm, ön az első, akivel szóba elegyedtem.
*Nos alapból sem találkozott sok mindenkivel, ott van Allyn, Neara, a vörös hajú nő, meg az a furcsa kisgyerek, és most ő. Hát nem szokott csak úgy mindenkivel beszédbe elegyedni, viszont láthatóan ez sem egy rossz dolog. Viszont Zrekilnek szüksége lenne némi alvásra, ha nem is sokra, pár órára biztosan, mert a dolog neheze még hátra van.*
- Hát... elég veszélyes feladatokról van szó, gyakran érzem úgy, hogy hiba volt elvállalni. Viszont csak nem mondhattam nemet *teszi hozzá. Elvégre a főpap valóban nem hagyhatja itt a várost, ráadásul a küldetésnek több olyan része is van, amely nem férhet össze a ténnyel, hogy Amos Thenior egy szent ember. Igen, Zrekil végre megtudta a főpap nevét is.*
- Pontosan ott, az egyik magasan fekvő toronyban vertek tanyát. Bár van ott minden... *mondja a macskaembert hallva* Minden sötét és gonosz erő odatalál egyszer *majd hirtelen eszébe ötlik, hogy véges az ideje, és bizonyára Allyn is unja már a gnómok beszélgetését, így megjegyzi:*
- Viszont azt hiszem, hogy ezt a beszélgetést majd egyszer később kéne folytatnunk, miután túleszek mindezen. Esetleg megtudhatnám a nevét? Vagy hogy merre tudom majd később megtalálni? Mindenképpen folytatnunk kéne ezt a beszélgetést egyszer *jegyzi meg egy mosoly kíséretében. Ha pedig a fajtársa megad valami információt magáról, akkor Zrekil elbúcsúzik, majd Allyn felé fordul:*
- Elnézést az időhúzásért, de meg kellet ragadnom az alkalmat, hogy egy fajtárssal beszélgethessek.
//Henua Tikron//
*Hát igen, a másik gnóm valóban szerencsés, nemcsak mágus, de még mérnök is. Valóban remek alap lehet ez, hiszen a mérnöki szakmával lehet pénzt keresni, amelyet aztán vissza lehet forgatni tanulásba. Zrekil közel sincs ilyen jó helyzetben, ezért neki többnyire a harangtoronyban talált tekercseket kellett bezsákmányolnia, az legalább ingyen volt.*
- Szóval ön már nős *jegyzi meg, amikor a férfi rátér a feleségére. Persze nyilván neki sem lehetett egyszerű ez a házasság-dolog, de Zrekil egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy elveszítse a függetlenségét, még akkor is, ha nem ekörül forog a világa. Számára most ez az életnek nevezhető dolog, hogy távol a falujától mágiát tanul, persze később majd biztosan változni fog a szemléletmódja, azonban az még várat magára.*
- Nos igen, viszonylag kevés errefelé a gnóm, ön az első, akivel szóba elegyedtem.
*Nos alapból sem találkozott sok mindenkivel, ott van Allyn, Neara, a vörös hajú nő, meg az a furcsa kisgyerek, és most ő. Hát nem szokott csak úgy mindenkivel beszédbe elegyedni, viszont láthatóan ez sem egy rossz dolog. Viszont Zrekilnek szüksége lenne némi alvásra, ha nem is sokra, pár órára biztosan, mert a dolog neheze még hátra van.*
- Hát... elég veszélyes feladatokról van szó, gyakran érzem úgy, hogy hiba volt elvállalni. Viszont csak nem mondhattam nemet *teszi hozzá. Elvégre a főpap valóban nem hagyhatja itt a várost, ráadásul a küldetésnek több olyan része is van, amely nem férhet össze a ténnyel, hogy Amos Thenior egy szent ember. Igen, Zrekil végre megtudta a főpap nevét is.*
- Pontosan ott, az egyik magasan fekvő toronyban vertek tanyát. Bár van ott minden... *mondja a macskaembert hallva* Minden sötét és gonosz erő odatalál egyszer *majd hirtelen eszébe ötlik, hogy véges az ideje, és bizonyára Allyn is unja már a gnómok beszélgetését, így megjegyzi:*
- Viszont azt hiszem, hogy ezt a beszélgetést majd egyszer később kéne folytatnunk, miután túleszek mindezen. Esetleg megtudhatnám a nevét? Vagy hogy merre tudom majd később megtalálni? Mindenképpen folytatnunk kéne ezt a beszélgetést egyszer *jegyzi meg egy mosoly kíséretében. Ha pedig a fajtársa megad valami információt magáról, akkor Zrekil elbúcsúzik, majd Allyn felé fordul:*
- Elnézést az időhúzásért, de meg kellet ragadnom az alkalmat, hogy egy fajtárssal beszélgethessek.
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 19:15:04
Üzenet elküldve: 2013-12-03 19:15:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Zrekil Losef és Allyn Thaira Kvillon //
*A másik gnóm is mesél a családjáról. Ő szerencsésebb hátteret mondhat magáénak. Azzal foglalkozik, amit szeret és a család is támogatja ebben. A párkapcsolatról viszont mindketten ugyanúgy gondolkodnak.*
- Én egyáltalán nem bánom egyébként, hogy kitanultam a mérnöki szakmát. Már sok pénzt kerestem azzal, mert tudok tanítani vele, leggyakrabban csak matematikát gyerekeknek, de néhány gépet is építettem vagy terveztem már. Úgyhogy van egy okmány a kezemben, egy szakma, amihez értek és emellett tanulom a mágiát, ahogy az időm és az erszényem engedi. És persze az én párom is gnóm nő. Ő is mérnök, az iskolában estünk szerelembe. Ő maradt a szakmájánál, tervezőként dolgozik és a vándorutamról időről időre visszatérek hozzá. Lassan már megint mennem kellene, mert nagyon rég láttam. Érdekes, hogy ebben a városban kevesen vagyunk, nem? Alig láttam gnómot Artheniorban.
*Tikron elgondolkodik, mikor Zrekil a főpapot emlegeti. Nem tudja, hogy milyen posztot ígérhetett neki a mágusmester, de az biztos, hogy keményen meg kell dolgozni érte. A helyi papok biztosan nem adják olcsón a hatalmat és a posztjukat. Ráadásul az őrökön kívül ők is védik a várost, csak más módon, így a felelősség is nagy rajtuk. Tikron látja, hogy a másik gnómnak valami eszébe jut, de mégsem mondja ki. Vannak titkok, amiket ő is annyira elmondana, de jobb, ha megtartja azokat magának. Erről a kalandos csontrablási ügyről is szívesen mesélne, de nem akarja kikotyogni a nemesi családok intrikáit, amik a tudomására jutottak. Megtisztelték azzal, hogy a kéretlen segítségét is megjutalmazták, ő pedig megtiszteli Hrodalt a titoktartással. Ha később is szükség lesz rá, akkor bizalommal fog a gnómhoz fordulni és lehet, hogy ezt nem tenné meg, ha kiderülne, hogy már a fél város tud az esetről.*
- Komolyan? Amos Thenior bízta meg magukat valamivel? Ez nagy megtiszteltetés lehet!
*Zrekil elmondja, hogy a tűz ellen jó ez a burok és tesz néhány dícsérő szót Tikron varázslatára is. A hárpiák leírására a gnóm csak ráncolja a homlokát és tekergeti a szakállát. Csücsörítve hallgatja a beszámolót.*
- A Grombar-kastélynál láttak ilyet? Egyszer én is jártam arrafelé, de akkor valami macskaszerű, mégis emberformájú lényről beszéltek a matrózok. Azt mondták, az is a kastélyból jött. Mi folyhat odabent?
*A másik gnóm is mesél a családjáról. Ő szerencsésebb hátteret mondhat magáénak. Azzal foglalkozik, amit szeret és a család is támogatja ebben. A párkapcsolatról viszont mindketten ugyanúgy gondolkodnak.*
- Én egyáltalán nem bánom egyébként, hogy kitanultam a mérnöki szakmát. Már sok pénzt kerestem azzal, mert tudok tanítani vele, leggyakrabban csak matematikát gyerekeknek, de néhány gépet is építettem vagy terveztem már. Úgyhogy van egy okmány a kezemben, egy szakma, amihez értek és emellett tanulom a mágiát, ahogy az időm és az erszényem engedi. És persze az én párom is gnóm nő. Ő is mérnök, az iskolában estünk szerelembe. Ő maradt a szakmájánál, tervezőként dolgozik és a vándorutamról időről időre visszatérek hozzá. Lassan már megint mennem kellene, mert nagyon rég láttam. Érdekes, hogy ebben a városban kevesen vagyunk, nem? Alig láttam gnómot Artheniorban.
*Tikron elgondolkodik, mikor Zrekil a főpapot emlegeti. Nem tudja, hogy milyen posztot ígérhetett neki a mágusmester, de az biztos, hogy keményen meg kell dolgozni érte. A helyi papok biztosan nem adják olcsón a hatalmat és a posztjukat. Ráadásul az őrökön kívül ők is védik a várost, csak más módon, így a felelősség is nagy rajtuk. Tikron látja, hogy a másik gnómnak valami eszébe jut, de mégsem mondja ki. Vannak titkok, amiket ő is annyira elmondana, de jobb, ha megtartja azokat magának. Erről a kalandos csontrablási ügyről is szívesen mesélne, de nem akarja kikotyogni a nemesi családok intrikáit, amik a tudomására jutottak. Megtisztelték azzal, hogy a kéretlen segítségét is megjutalmazták, ő pedig megtiszteli Hrodalt a titoktartással. Ha később is szükség lesz rá, akkor bizalommal fog a gnómhoz fordulni és lehet, hogy ezt nem tenné meg, ha kiderülne, hogy már a fél város tud az esetről.*
- Komolyan? Amos Thenior bízta meg magukat valamivel? Ez nagy megtiszteltetés lehet!
*Zrekil elmondja, hogy a tűz ellen jó ez a burok és tesz néhány dícsérő szót Tikron varázslatára is. A hárpiák leírására a gnóm csak ráncolja a homlokát és tekergeti a szakállát. Csücsörítve hallgatja a beszámolót.*
- A Grombar-kastélynál láttak ilyet? Egyszer én is jártam arrafelé, de akkor valami macskaszerű, mégis emberformájú lényről beszéltek a matrózok. Azt mondták, az is a kastélyból jött. Mi folyhat odabent?
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 18:49:17
Üzenet elküldve: 2013-12-03 18:49:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
//Henua Tikron//
*Szóval valóban lehetséges átrepülni egy falu felett. Erős mágusnak kell lenni, no meg sok gyakorlás (és egy kicsi falu) szükséges, de ez a nagyapja testvérének mind megvolt. Ők voltak az egyetlen mágus család a faluban, hát legalább kiváló mágusok kerültek ki közülük. Majd beszélgetőpartnere ismerteti a kis dalocskát, ha nem is énekelve, de legalább a szöveget. Mi tagadás, Zrekil sem merné megkísérelni, hogy bármit is elénekeljen.*
- Érdekes, majd egyszer utánajárok ennek is, de hát egy ilyen dalnak valóban ezerféle változata lehet.
*Majd a következő szavakra csak ütemes hümmögésbe kezd, hát pontosan tudja ő is, milyen ez. Már hogyisne tudná, mikor hasonló felmenőkkel és hagyományokkal rendelkezik a családja?*
- A gnóm családok és a kötöttség... Mi egy máguscsalád vagyunk, én mondjuk könnyen beleilleszkedtem ebbe, no de képzelem mekkora port kavart volna, ha nem akarok. Nálunk az a szokás, hogy minden családtag a negyvenedik életévét betöltve jó néhány évre elhagyja a falut, hogy mágiát tanuljon. Én is ezt teszem éppen aztán majd egyszer hazatérek... Házasságot illetően szigorúan gnóm nő jöhet szóba, legjobb, ha mágus, illetve a leánygyermekeket kizárólag mágusokhoz adják hozzá.
*Majd miután kellően részletesen elmesélte a családi szokásokat, hallgatja, ahogy a másik gnóm is tekercskészítési szándékairól beszél. Ha már így témánál vannak, képtelen lenne kihagyni azt, hogy mi is a célja pontosan:*
- Ami azt illeti, én nem csak egyszerűen tekercseket akarok írni, hanem azzal párhuzamosan valami komolyabb mágusi posztot szeretnék elfoglalni itt a városban, vagy valahol a közelben. Nagyjából ezért is járom meg ezeket a helyeket a főpap megbízásából, hátha utána segítségemre lesz a céljaim elérésében. Mellesleg... *hirtelen eszébe jut a két viccesen öltözött alak a temetőben...* Nem fontos *mondja végül, felesleges lenne ilyesmikbe belemenni. Helyette a varázslatra összpontosít, amelyet fajtársa bemutat, miközben felel:*
- A tűz ellen védene, ha lenne itt tűz, anélkül csak szépen néz ki *majd a lebegő tekercsre veti a pillantását* Remek varázslat. Jó dolog ez a levegőmágia *bólint, majd mikor a szó az útjára és a lényekre terelődik, csak bólint, majd rövid gondolkozás után megjegyzi:*
- Én sem láttam mostanáig ilyesmiket. Ami a hárpiákat illeti, igen, nagyjából akkorák, mint én, meztelen nőre emlékeztetnek szárnyakkal.
//Henua Tikron//
*Szóval valóban lehetséges átrepülni egy falu felett. Erős mágusnak kell lenni, no meg sok gyakorlás (és egy kicsi falu) szükséges, de ez a nagyapja testvérének mind megvolt. Ők voltak az egyetlen mágus család a faluban, hát legalább kiváló mágusok kerültek ki közülük. Majd beszélgetőpartnere ismerteti a kis dalocskát, ha nem is énekelve, de legalább a szöveget. Mi tagadás, Zrekil sem merné megkísérelni, hogy bármit is elénekeljen.*
- Érdekes, majd egyszer utánajárok ennek is, de hát egy ilyen dalnak valóban ezerféle változata lehet.
*Majd a következő szavakra csak ütemes hümmögésbe kezd, hát pontosan tudja ő is, milyen ez. Már hogyisne tudná, mikor hasonló felmenőkkel és hagyományokkal rendelkezik a családja?*
- A gnóm családok és a kötöttség... Mi egy máguscsalád vagyunk, én mondjuk könnyen beleilleszkedtem ebbe, no de képzelem mekkora port kavart volna, ha nem akarok. Nálunk az a szokás, hogy minden családtag a negyvenedik életévét betöltve jó néhány évre elhagyja a falut, hogy mágiát tanuljon. Én is ezt teszem éppen aztán majd egyszer hazatérek... Házasságot illetően szigorúan gnóm nő jöhet szóba, legjobb, ha mágus, illetve a leánygyermekeket kizárólag mágusokhoz adják hozzá.
*Majd miután kellően részletesen elmesélte a családi szokásokat, hallgatja, ahogy a másik gnóm is tekercskészítési szándékairól beszél. Ha már így témánál vannak, képtelen lenne kihagyni azt, hogy mi is a célja pontosan:*
- Ami azt illeti, én nem csak egyszerűen tekercseket akarok írni, hanem azzal párhuzamosan valami komolyabb mágusi posztot szeretnék elfoglalni itt a városban, vagy valahol a közelben. Nagyjából ezért is járom meg ezeket a helyeket a főpap megbízásából, hátha utána segítségemre lesz a céljaim elérésében. Mellesleg... *hirtelen eszébe jut a két viccesen öltözött alak a temetőben...* Nem fontos *mondja végül, felesleges lenne ilyesmikbe belemenni. Helyette a varázslatra összpontosít, amelyet fajtársa bemutat, miközben felel:*
- A tűz ellen védene, ha lenne itt tűz, anélkül csak szépen néz ki *majd a lebegő tekercsre veti a pillantását* Remek varázslat. Jó dolog ez a levegőmágia *bólint, majd mikor a szó az útjára és a lényekre terelődik, csak bólint, majd rövid gondolkozás után megjegyzi:*
- Én sem láttam mostanáig ilyesmiket. Ami a hárpiákat illeti, igen, nagyjából akkorák, mint én, meztelen nőre emlékeztetnek szárnyakkal.
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 17:37:02
Üzenet elküldve: 2013-12-03 17:37:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Zrekil Losef és Allyn Thaira Kvillon //
*Tikron érdeklődéssel hallgatja Zrekil szavait az öreg rokonról. Bólogat, hiszen noha ő még nem tudja ezt megtenni, ismer ilyen varázslatot.*
- Ha belemélyedt a levegőmágiába, akkor bizony repülhetett. Egy egész falu fölött átrepülni viszont komoly erőt és kitartást is igényel, úgyhogy ha ez igaz, akkor nagy varázsló lehetett a rokona.
*A másik gnóm nem ismeri a dalt. Itt Artheniorban Henua csak a bálon az elf lánynak, Ewangelnek említette és ő tudta, miről van szó. Gyerekdal, Ewangel pedig gyerekekre szokott vigyázni, ezért ismerhette.*
- Nem vállalkozom rá, hogy elénekeljem, de egy gyermekdalocskáról van szó. Rengeteg versszaka van és mindig ki lehet hozzá találni újakat. Foltos boci kinn a réten, csengettyű szól nyakán szépen, Huredári Huredon. És így tovább...*mondja el a gnóm dallam nélkül, csak a szöveget ismertetve.
Zrekil elmondja, hogy nem egy nagy világjáró. Ismeri a saját faluját, meg Artheniort és a környéket. Tikron sokfelé járt. Huredon messze van és hosszú út vezetett el a Levegő Városáig.*
- Nálunk nagy volt a kötöttség a családban és mágus nem akadt a felmenőim között. Mérnök annál több és én is ezt tanultam. Amikor megmondtam, hogy inkább a mágia érdekel, akkor hatalmas veszekedés lett és kitagadtak. Úgyhogy már régóta úton vagyok.
*A gnóm hallgatja a másikat, aki pont arra gondol, amire ő is. Hiába, gnómok egymás közt. Ugyanúgy forog az agyuk.*
- Én is ilyesmikben gondolkodom. Eddig még csak matematikát tanítottam, de nálam is érik már, hogy a mágiatudásomat tekercsekbe öntsem és tovább adjam. A Neara nevű hölgyet nem ismerem. Akivel én találkoztam itt, azt a varázslót Eralilnek hívják. Akkor csuklyát viselt és volt nála egy gazdagon díszített bot. De hát sok varázsló tanul errefelé.
*Amikor Zrekil varázsol, Tikron ámulva nézi a csodálatos csillogást. Vamaiféle ezüstszínű védőmezőt von fel maga köré a másik gnóm. Henua nézi egy darabig, majd megkérdezi:*
- Nagyon szép jelenség! Mi ellen véd pontosan? Mutatok én is egy kisebb varázslatot a levegővel.
*Ezzel a gnóm előveszi a szütyőjéből az egyik, meditációs technikákat tatalmazó tekercset. Kinyitja és elmond egy varázsigét, amivel megpróbálja Zrekil szemei elé lebegtetni az írást, majd jobbra húzni, balra húzni és utána vissza a kezébe. Ha ez megvan, akkor összetekeri és elrakja.
A történeteket hallgatva felvonja a szemöldökét. Zrekil olyan lényekről beszél, amikkel Henua még nem találkozott. Trollokat csak a mítoszokból ismer.*
- Akkor ezek tényleg léteznek. A hárpia valóban olyan, mint a legendákban? Félig nő és félig madár?
A varázsló egy Haladó levitáció nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy hozzá közel lévő tárgyat órákon keresztül, több méter magasban is tud lebegtetni.
*Tikron érdeklődéssel hallgatja Zrekil szavait az öreg rokonról. Bólogat, hiszen noha ő még nem tudja ezt megtenni, ismer ilyen varázslatot.*
- Ha belemélyedt a levegőmágiába, akkor bizony repülhetett. Egy egész falu fölött átrepülni viszont komoly erőt és kitartást is igényel, úgyhogy ha ez igaz, akkor nagy varázsló lehetett a rokona.
*A másik gnóm nem ismeri a dalt. Itt Artheniorban Henua csak a bálon az elf lánynak, Ewangelnek említette és ő tudta, miről van szó. Gyerekdal, Ewangel pedig gyerekekre szokott vigyázni, ezért ismerhette.*
- Nem vállalkozom rá, hogy elénekeljem, de egy gyermekdalocskáról van szó. Rengeteg versszaka van és mindig ki lehet hozzá találni újakat. Foltos boci kinn a réten, csengettyű szól nyakán szépen, Huredári Huredon. És így tovább...*mondja el a gnóm dallam nélkül, csak a szöveget ismertetve.
Zrekil elmondja, hogy nem egy nagy világjáró. Ismeri a saját faluját, meg Artheniort és a környéket. Tikron sokfelé járt. Huredon messze van és hosszú út vezetett el a Levegő Városáig.*
- Nálunk nagy volt a kötöttség a családban és mágus nem akadt a felmenőim között. Mérnök annál több és én is ezt tanultam. Amikor megmondtam, hogy inkább a mágia érdekel, akkor hatalmas veszekedés lett és kitagadtak. Úgyhogy már régóta úton vagyok.
*A gnóm hallgatja a másikat, aki pont arra gondol, amire ő is. Hiába, gnómok egymás közt. Ugyanúgy forog az agyuk.*
- Én is ilyesmikben gondolkodom. Eddig még csak matematikát tanítottam, de nálam is érik már, hogy a mágiatudásomat tekercsekbe öntsem és tovább adjam. A Neara nevű hölgyet nem ismerem. Akivel én találkoztam itt, azt a varázslót Eralilnek hívják. Akkor csuklyát viselt és volt nála egy gazdagon díszített bot. De hát sok varázsló tanul errefelé.
*Amikor Zrekil varázsol, Tikron ámulva nézi a csodálatos csillogást. Vamaiféle ezüstszínű védőmezőt von fel maga köré a másik gnóm. Henua nézi egy darabig, majd megkérdezi:*
- Nagyon szép jelenség! Mi ellen véd pontosan? Mutatok én is egy kisebb varázslatot a levegővel.
*Ezzel a gnóm előveszi a szütyőjéből az egyik, meditációs technikákat tatalmazó tekercset. Kinyitja és elmond egy varázsigét, amivel megpróbálja Zrekil szemei elé lebegtetni az írást, majd jobbra húzni, balra húzni és utána vissza a kezébe. Ha ez megvan, akkor összetekeri és elrakja.
A történeteket hallgatva felvonja a szemöldökét. Zrekil olyan lényekről beszél, amikkel Henua még nem találkozott. Trollokat csak a mítoszokból ismer.*
- Akkor ezek tényleg léteznek. A hárpia valóban olyan, mint a legendákban? Félig nő és félig madár?
A varázsló egy Haladó levitáció nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy hozzá közel lévő tárgyat órákon keresztül, több méter magasban is tud lebegtetni.
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 16:59:28
Üzenet elküldve: 2013-12-03 16:59:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
//Henua Tikron//
*Úgy látszik jól tippelt, valóban egy másik mágushoz van szerencséje. Ez már csak azért is nagyszerű, mert talán még hasznos tanácsokban is részesülhet a beszélgetés folyamán, hiszen idősebb fajtársa talán már tapasztaltabb is. A levegőmágia említésére rögtön értelem tükröződik a szemeiben (habár családja révén minden mágiaágra így reagálna).*
- Hogy levegőmágus? Akárcsak nagyapám testvére, aki ifjú korában képes volt átrepülni a falu felett. Már ha a családi mondák igazak *teszi hozzá, mint mindig. Továbbra sem bízik jobban az ilyesmikben, habár ezt már többen alátámasztották.*
- Még sosem hallottam a dalt *jegyzi meg, miközben elgondolkodik, hogy mikor is lehetett szerencséje ilyesfajta költeményhez. Legfeljebb akkor, mikor vándorszínészek érkeztek hozzájuk, akkor hallott sok messzi dalt, de cím alapján képtelen volna felidézni.* Ami azt illeti, a városról sem tudok sokat, jobbára azt a kis falut ismerem, ahol laktam, meg Artheniort, és a környéket, de azt is csak a térkép miatt *mivel idefele jövet megpróbálta levágni az utat, így nagyjából minden köztes falut és várost elkerült, de tény, hogy gyorsabban ide jutott.*
- Nos, eredetileg a Napmágia terén akartam ismeretekre szert tenni, azonban nemrég volt szerencsém néhány napot eltölteni a karavánpihenőben, és nem tudtam ellenállni a tekercseknek, melyeket előtte szereztem. És ott jóval könnyebb volt haladást elérnem ezen mágiaágban, így szert tettem néhány trükkre *majd elgondolkozik, hogy mit is varázsolhatna. A komolyabb varázslatok harcba valóak, így inkább egy könnyebbel próbálkozik meg. Haszna nem sok lesz, de ha sikerül, akkor némi ezüstös fényben lehet része a szemlélőnek.*
- Egy másik mágus? Nem Neara volt? Nő, napbarnított bőrrel, magasabb nálam, nem lehet eltéveszteni *írja gyorsan körül a nőt, aki megvette tőle a tekercset.*
- És amit már tudok, azt újból tekercsbe foglalhatom, ez is a tervem, írni még néhány példányt a Napmágiát tartalmazó tekercsből, amiből aztán újra tanulhat valaki fejezi be a gondolatmenetet. Miután sikerül megszabadulnia a sártól, és a haja is némileg rendezett formát ölt, megjegyzi:*
- Nos, ami azt illeti... *tulajdonképpen nem tudja, hogy mit mondhat, és mit nem, hiszen azért mégiscsak megkérte a főpap, hogy tartsa titokban részleteket, nehogy pánikot keltsen, a történet eleje meg egyszerűen csak furán hangzik szóval nagy vonalakban mondja el a dolgokat:*
- A folyóparton szereztem a sarat és vért, aztán a karavánpihenőben voltam a mocsárban, ahol dolgom volt egy békés trollal. Most pedig a kikötőbeli kastélyból jövök, ott vadásztunk hárpiára *foglalja gyorsan össze, gondosan kihagyva azt, hogy begyűjtötték a troll fogait és a hárpia szemét.*
A varázsló egy Holdfényburok nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstős derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől, vagy forróságtól. Hatása maximum 3 körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.
//Henua Tikron//
*Úgy látszik jól tippelt, valóban egy másik mágushoz van szerencséje. Ez már csak azért is nagyszerű, mert talán még hasznos tanácsokban is részesülhet a beszélgetés folyamán, hiszen idősebb fajtársa talán már tapasztaltabb is. A levegőmágia említésére rögtön értelem tükröződik a szemeiben (habár családja révén minden mágiaágra így reagálna).*
- Hogy levegőmágus? Akárcsak nagyapám testvére, aki ifjú korában képes volt átrepülni a falu felett. Már ha a családi mondák igazak *teszi hozzá, mint mindig. Továbbra sem bízik jobban az ilyesmikben, habár ezt már többen alátámasztották.*
- Még sosem hallottam a dalt *jegyzi meg, miközben elgondolkodik, hogy mikor is lehetett szerencséje ilyesfajta költeményhez. Legfeljebb akkor, mikor vándorszínészek érkeztek hozzájuk, akkor hallott sok messzi dalt, de cím alapján képtelen volna felidézni.* Ami azt illeti, a városról sem tudok sokat, jobbára azt a kis falut ismerem, ahol laktam, meg Artheniort, és a környéket, de azt is csak a térkép miatt *mivel idefele jövet megpróbálta levágni az utat, így nagyjából minden köztes falut és várost elkerült, de tény, hogy gyorsabban ide jutott.*
- Nos, eredetileg a Napmágia terén akartam ismeretekre szert tenni, azonban nemrég volt szerencsém néhány napot eltölteni a karavánpihenőben, és nem tudtam ellenállni a tekercseknek, melyeket előtte szereztem. És ott jóval könnyebb volt haladást elérnem ezen mágiaágban, így szert tettem néhány trükkre *majd elgondolkozik, hogy mit is varázsolhatna. A komolyabb varázslatok harcba valóak, így inkább egy könnyebbel próbálkozik meg. Haszna nem sok lesz, de ha sikerül, akkor némi ezüstös fényben lehet része a szemlélőnek.*
- Egy másik mágus? Nem Neara volt? Nő, napbarnított bőrrel, magasabb nálam, nem lehet eltéveszteni *írja gyorsan körül a nőt, aki megvette tőle a tekercset.*
- És amit már tudok, azt újból tekercsbe foglalhatom, ez is a tervem, írni még néhány példányt a Napmágiát tartalmazó tekercsből, amiből aztán újra tanulhat valaki fejezi be a gondolatmenetet. Miután sikerül megszabadulnia a sártól, és a haja is némileg rendezett formát ölt, megjegyzi:*
- Nos, ami azt illeti... *tulajdonképpen nem tudja, hogy mit mondhat, és mit nem, hiszen azért mégiscsak megkérte a főpap, hogy tartsa titokban részleteket, nehogy pánikot keltsen, a történet eleje meg egyszerűen csak furán hangzik szóval nagy vonalakban mondja el a dolgokat:*
- A folyóparton szereztem a sarat és vért, aztán a karavánpihenőben voltam a mocsárban, ahol dolgom volt egy békés trollal. Most pedig a kikötőbeli kastélyból jövök, ott vadásztunk hárpiára *foglalja gyorsan össze, gondosan kihagyva azt, hogy begyűjtötték a troll fogait és a hárpia szemét.*
A varázsló egy Holdfényburok nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstős derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől, vagy forróságtól. Hatása maximum 3 körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 15:41:29
Üzenet elküldve: 2013-12-03 15:41:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Zrekil Losef és Allyn Thaira Kvillon //
*A (másik) pocakos gnóm hamar felel is a kérdésre. Tikron is szeret fajtársaival találkozni, mert jól megértik egymást. Egy irányba jár az eszük, többnyire valami alkotó szellemű irányba. Zrekil Losefként mutatkozik be, amíg a lány csendben áll. Tikron őt nem is akarja zavarni, ha esetleg szerényebb, félénkebb vagy csak egyszerűen más köti le most a figyelmét. Zrekilnek viszont ő is vigyorogva felel, mivel ugyanazon az úton járnak:*
- Örülök, hogy megismerhetem, Zrekil! Igen, én is mágus vagyok. A levegőágat tanulom, amihez ugyebár ez a legjobb hely, a Levegő Városa. Egyébként messziről jöttem, Huredon városából. Ismeri azt a dalocskát, a Huredári Huredont? Az a mi városunkról szól.
*A gnómnak tetszik, hogy valaki rögtön a két legerősebb mágiaágat kezdi tanulni. A papoktól már tudja, hogy a levegő nem túl erős fajtája a varázslásnak, de őt érdekli. Ahogy a másik gnóm is.*
- Eltökéltségre és nagy ambícióra vall, hogy a két legnehezebb ágat kezdte tanulni. Mutatna mondjuk egy holdvarázslatot? A templom azért ne essen szét, de kíváncsi lennék rá!
*A gnóm szemei csilognak és dörzsöli a tenyereit kíváncsiságában. A tekercsek láttán ő is elővesz a szütyőjéből egy párat és így egymásnak mutogatják, amikből tanulnak.*
- Én eddig ugyanattól tanultam itt a templomban. Találkoztam viszont egy másik mágussal, akitől kaptam tekercseket. Meg van egy pár, ami még a meditációról szól. Ezeket a legkülönbözőbb helyeken szereztem be vándorutam során. Igazából amit lehet, inkább megjegyzek. Az írás elvész, de ha itt rögzül*Tikron ezzel a fejére mutat*, az megmarad. Mint amit a sziklába vésnek, nem igaz?
*Biztos benne, hogy a másik gnóm is jóeszű és érti a módszert. Tanításnál persze jól jönnek a tekercsek, hiszen van, aki úgy tud jobban tanulni, ha látja leírva a tudományt. Zrekil hamarosan mutat is egy varázslatot, aminek a hatására a sár és a vér eltűnik róla. Tikronnak most tűnik fel igazán, hogy milyen koszos volt előtte a fajtársa.*
- Merre jártak, ha szabad kérdeznem? Úgy látom, volt részük csatában és kellemetlen dolgokban. Én az éjszaka sírrablókra vadásztam egy csapattal. Furcsa élmény volt, nagyon furcsa. Szereztem is egy kis sebesülést.
*Tikron ezzel leveszi a sisakját és megmutatja azt a sebet, ami már gyógyul, hiszen a papok nemrégiben ellátták.*
*A (másik) pocakos gnóm hamar felel is a kérdésre. Tikron is szeret fajtársaival találkozni, mert jól megértik egymást. Egy irányba jár az eszük, többnyire valami alkotó szellemű irányba. Zrekil Losefként mutatkozik be, amíg a lány csendben áll. Tikron őt nem is akarja zavarni, ha esetleg szerényebb, félénkebb vagy csak egyszerűen más köti le most a figyelmét. Zrekilnek viszont ő is vigyorogva felel, mivel ugyanazon az úton járnak:*
- Örülök, hogy megismerhetem, Zrekil! Igen, én is mágus vagyok. A levegőágat tanulom, amihez ugyebár ez a legjobb hely, a Levegő Városa. Egyébként messziről jöttem, Huredon városából. Ismeri azt a dalocskát, a Huredári Huredont? Az a mi városunkról szól.
*A gnómnak tetszik, hogy valaki rögtön a két legerősebb mágiaágat kezdi tanulni. A papoktól már tudja, hogy a levegő nem túl erős fajtája a varázslásnak, de őt érdekli. Ahogy a másik gnóm is.*
- Eltökéltségre és nagy ambícióra vall, hogy a két legnehezebb ágat kezdte tanulni. Mutatna mondjuk egy holdvarázslatot? A templom azért ne essen szét, de kíváncsi lennék rá!
*A gnóm szemei csilognak és dörzsöli a tenyereit kíváncsiságában. A tekercsek láttán ő is elővesz a szütyőjéből egy párat és így egymásnak mutogatják, amikből tanulnak.*
- Én eddig ugyanattól tanultam itt a templomban. Találkoztam viszont egy másik mágussal, akitől kaptam tekercseket. Meg van egy pár, ami még a meditációról szól. Ezeket a legkülönbözőbb helyeken szereztem be vándorutam során. Igazából amit lehet, inkább megjegyzek. Az írás elvész, de ha itt rögzül*Tikron ezzel a fejére mutat*, az megmarad. Mint amit a sziklába vésnek, nem igaz?
*Biztos benne, hogy a másik gnóm is jóeszű és érti a módszert. Tanításnál persze jól jönnek a tekercsek, hiszen van, aki úgy tud jobban tanulni, ha látja leírva a tudományt. Zrekil hamarosan mutat is egy varázslatot, aminek a hatására a sár és a vér eltűnik róla. Tikronnak most tűnik fel igazán, hogy milyen koszos volt előtte a fajtársa.*
- Merre jártak, ha szabad kérdeznem? Úgy látom, volt részük csatában és kellemetlen dolgokban. Én az éjszaka sírrablókra vadásztam egy csapattal. Furcsa élmény volt, nagyon furcsa. Szereztem is egy kis sebesülést.
*Tikron ezzel leveszi a sisakját és megmutatja azt a sebet, ami már gyógyul, hiszen a papok nemrégiben ellátták.*
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 15:21:51
Üzenet elküldve: 2013-12-03 15:21:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
//Henua Tikron//
*Belépve a templomba azonnal nem várt jelenséggel találja szembe magát. Talán magától észre sem venné, hiszen hosszú napja volt, és ilyenkor igazán nem néz körül senki, hogy vajon kik akarnak még rajta kívül a templomban tanulni, így sokban hozzájárul a megszólítás ahhoz, hogy feltűnjön neki fajtársa jelenléte. Tény, hogy nem sok gnómmal találkozott, amióta a városba ért, sőt, talán ő az első. Így visszagondolva furcsa is, hogy ilyen kevesen vannak a városban... Azonban jelenleg az előtte álló úr köti le a figyelmét, válaszol is neki gyorsan:*
- Szép jó napot! *viszonozza a köszönést, majd megjegyzi* Hát, mindenütt tanulok, míg a tekercs elér *azzal enyhe félmosolyra húzódik a szája* Mi is? Ezt értsem úgy, hogy ön is mágus? *kérdezi meg, amikor szépen lassan tudatosul benne a kérdés minden egyes részlete. Úgy tűnik, nem csak hogy egy fajtársával akadt össze, nem egy egyszerű gnómmal (már ha bármely gnómot is egyszerűnek lehet nevezni) hanem egy olyan mágussal, mint ő maga. Talán még nagyobbal... Bár nem sok olyan esetről hallott, hogy valaki Nap- és Holdmágiával foglalkozik egyszerre, azonban minden lehetséges. Vagy lehet hogy valamely másik ág mesterét tisztelheti az úrban, ki tudja? Mindenesetre érdekes társaságnak ígérkezik, eddig egyedül a főpappal volt szerencséje beszélni, aki mágus, az pedig nem olyan üdítő, mint egy kötetlen beszélgetés azonos érdeklődésű fajtársával. Már csak ezrt is címez egy újabb kérdést hozzá:*
- És esetleg megtudhatom, melyik mágiaággal foglalkozik szabadidejében? Jómagam Zrekil Losef vagyok, Nap- és Holdmágus. Ismerek már néhány erős varázslatot, de még mindkét ágon van hová fejlődnöm *jegyzi meg egy újabb mosoly kísértében* Azonban állandó tanítóm itt nincs, illetve máshol sem, jobbára tekercsekből tanulom a dolgokat *közben leveszi batyuját, és kioldja, hogy láthatóvá váljanak a tekercsek: a sok, ami az alapokról szól, néhány a Holdmágiáról, és az az egy darab Napmágiával foglalkozó. Nem egy kimondott könyvtár, de azért Zrekil véleménye szerint szép gyűjtemény. A 'szép' szót már kevésbé lehetne használni az öltözetére, és ez most tudatosul benne először azóta, hogy a mágustoronyban járt, így egy új független varázslattal próbálkozik. Jó eséllyel mindenképpen megtette volna ezt előbb vagy utóbb, viszont ez így egy remek alkalom is arra, hogy mágiatudását megmutassa... már ha sikerül a varázslat. Ha nem, akkor majd később újra megpróbálja.*
A varázsló egy Makulátlan elegancia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
//Henua Tikron//
*Belépve a templomba azonnal nem várt jelenséggel találja szembe magát. Talán magától észre sem venné, hiszen hosszú napja volt, és ilyenkor igazán nem néz körül senki, hogy vajon kik akarnak még rajta kívül a templomban tanulni, így sokban hozzájárul a megszólítás ahhoz, hogy feltűnjön neki fajtársa jelenléte. Tény, hogy nem sok gnómmal találkozott, amióta a városba ért, sőt, talán ő az első. Így visszagondolva furcsa is, hogy ilyen kevesen vannak a városban... Azonban jelenleg az előtte álló úr köti le a figyelmét, válaszol is neki gyorsan:*
- Szép jó napot! *viszonozza a köszönést, majd megjegyzi* Hát, mindenütt tanulok, míg a tekercs elér *azzal enyhe félmosolyra húzódik a szája* Mi is? Ezt értsem úgy, hogy ön is mágus? *kérdezi meg, amikor szépen lassan tudatosul benne a kérdés minden egyes részlete. Úgy tűnik, nem csak hogy egy fajtársával akadt össze, nem egy egyszerű gnómmal (már ha bármely gnómot is egyszerűnek lehet nevezni) hanem egy olyan mágussal, mint ő maga. Talán még nagyobbal... Bár nem sok olyan esetről hallott, hogy valaki Nap- és Holdmágiával foglalkozik egyszerre, azonban minden lehetséges. Vagy lehet hogy valamely másik ág mesterét tisztelheti az úrban, ki tudja? Mindenesetre érdekes társaságnak ígérkezik, eddig egyedül a főpappal volt szerencséje beszélni, aki mágus, az pedig nem olyan üdítő, mint egy kötetlen beszélgetés azonos érdeklődésű fajtársával. Már csak ezrt is címez egy újabb kérdést hozzá:*
- És esetleg megtudhatom, melyik mágiaággal foglalkozik szabadidejében? Jómagam Zrekil Losef vagyok, Nap- és Holdmágus. Ismerek már néhány erős varázslatot, de még mindkét ágon van hová fejlődnöm *jegyzi meg egy újabb mosoly kísértében* Azonban állandó tanítóm itt nincs, illetve máshol sem, jobbára tekercsekből tanulom a dolgokat *közben leveszi batyuját, és kioldja, hogy láthatóvá váljanak a tekercsek: a sok, ami az alapokról szól, néhány a Holdmágiáról, és az az egy darab Napmágiával foglalkozó. Nem egy kimondott könyvtár, de azért Zrekil véleménye szerint szép gyűjtemény. A 'szép' szót már kevésbé lehetne használni az öltözetére, és ez most tudatosul benne először azóta, hogy a mágustoronyban járt, így egy új független varázslattal próbálkozik. Jó eséllyel mindenképpen megtette volna ezt előbb vagy utóbb, viszont ez így egy remek alkalom is arra, hogy mágiatudását megmutassa... már ha sikerül a varázslat. Ha nem, akkor majd később újra megpróbálja.*
A varázsló egy Makulátlan elegancia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-12-03 14:47:24
Üzenet elküldve: 2013-12-03 14:47:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Zrekil Losef és Allyn Thaira Kvillon//
*Henua végez a reggelivel és megköszönve visszaviszi a tányért a pulthoz. Szép napot kíván a pincérnőnek, majd távozik. A szobában még jó ideig száradnak a számológép alkatrészei, a lelakkozott farudak, falapok és fagolyók. Majdnem egy egész napot hagy nekik, hogy jók legyenek. Úgysem kell sietnie, hiszen még csak a számjegyek lerajzolását fogja tanulni a kis Nalla. A gép majd később fog kelleni és addigra már kész lesz. A gnóm pontosan és igényesen fogja kidolgozni. Silány munkát nem ad ki a kezéből, hiszen nem egy kókler ő.
Távozik a fogadóból és a következő matematika óráig hátralévő időt is hasznosan akarja tölteni. A folyóparton majd megint ki fogja sütni a zsírt és ha fog mellé valami kisebb állatot, akkor meg is lesz az ebéd. Visszagondol az előző napra, mikor a sült mókus után babfőzeléket evett. Mindkettő nagyon finom volt, az eredmény mégis az lett, hogy sürgősen meg kellett látogatnia az árnyékszéket. Nem sokkal előtte találkozott az elvarázsolt fajtársával, Aherber bácsival, aki épp egy szerkezet tervrajzai fölött ücsörgött. Alig észlelte, hogy hozzászólnak Tillivel, úgyhogy ott is hagyták. Már biztos nagyban folytatja a tervezést vagy az is lehet, hogy az építésnél tart.
A gnóm ezeken gondolkodva megy át a városon a temploig, hogy újra felkeresse tanítóját. Odaérve kinyitja a vaskos kaput és belép. Vár egy kicsit, amíg a szeme teljesen hozzászokik félhomályhoz és utána indul el a legnagyobb mágusok szobrai között. Most épp nem látja meg a szerzetest, aki eddig tanította őt és ellátta tekercsekkel. Épp Eralil sincs itt, pedig tőle is tanult már néhány fogást. Lát viszont érkezni egy másik gnómot és vele együtt egy fiatal emberlányt.
A gnóm sokkal fiatalabb nála és elég jó húsban van. Tikron sem panaszkodhat a pocakjára, de ez a másik nagyobb hassal rendelkezik. A haja is több, de ez természetes. Henua sem annyira öreg, de valamiért már kezd kopaszodni és ősz szakálla van. Ma a kedvenc zöld ruhájában és kalapjában jött. Ez utóbbit nem látni, mivel reggel ráhúzta a sisakot is. Előző nap sokat segített volna, ha rajta van az összecsapáskor.
Mivel a tanítóját nem találja, gondol egyet és megszólítja az érkezőket:*
- Szép napot, kedves uram és kisasszony! Szintén itt tanulnak?
*A legtöbben ezért járnak ide, de más oka is lehet a templom felkeresésének, példásul a papok segítségül hívása. A gnóm kíváncsi, hogy fajtársát és a kísérő hölgyét miféle szél vezethette erre a helyre.*
A hozzászólás írója (Henua Tikron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.03 14:50:40
*Henua végez a reggelivel és megköszönve visszaviszi a tányért a pulthoz. Szép napot kíván a pincérnőnek, majd távozik. A szobában még jó ideig száradnak a számológép alkatrészei, a lelakkozott farudak, falapok és fagolyók. Majdnem egy egész napot hagy nekik, hogy jók legyenek. Úgysem kell sietnie, hiszen még csak a számjegyek lerajzolását fogja tanulni a kis Nalla. A gép majd később fog kelleni és addigra már kész lesz. A gnóm pontosan és igényesen fogja kidolgozni. Silány munkát nem ad ki a kezéből, hiszen nem egy kókler ő.
Távozik a fogadóból és a következő matematika óráig hátralévő időt is hasznosan akarja tölteni. A folyóparton majd megint ki fogja sütni a zsírt és ha fog mellé valami kisebb állatot, akkor meg is lesz az ebéd. Visszagondol az előző napra, mikor a sült mókus után babfőzeléket evett. Mindkettő nagyon finom volt, az eredmény mégis az lett, hogy sürgősen meg kellett látogatnia az árnyékszéket. Nem sokkal előtte találkozott az elvarázsolt fajtársával, Aherber bácsival, aki épp egy szerkezet tervrajzai fölött ücsörgött. Alig észlelte, hogy hozzászólnak Tillivel, úgyhogy ott is hagyták. Már biztos nagyban folytatja a tervezést vagy az is lehet, hogy az építésnél tart.
A gnóm ezeken gondolkodva megy át a városon a temploig, hogy újra felkeresse tanítóját. Odaérve kinyitja a vaskos kaput és belép. Vár egy kicsit, amíg a szeme teljesen hozzászokik félhomályhoz és utána indul el a legnagyobb mágusok szobrai között. Most épp nem látja meg a szerzetest, aki eddig tanította őt és ellátta tekercsekkel. Épp Eralil sincs itt, pedig tőle is tanult már néhány fogást. Lát viszont érkezni egy másik gnómot és vele együtt egy fiatal emberlányt.
A gnóm sokkal fiatalabb nála és elég jó húsban van. Tikron sem panaszkodhat a pocakjára, de ez a másik nagyobb hassal rendelkezik. A haja is több, de ez természetes. Henua sem annyira öreg, de valamiért már kezd kopaszodni és ősz szakálla van. Ma a kedvenc zöld ruhájában és kalapjában jött. Ez utóbbit nem látni, mivel reggel ráhúzta a sisakot is. Előző nap sokat segített volna, ha rajta van az összecsapáskor.
Mivel a tanítóját nem találja, gondol egyet és megszólítja az érkezőket:*
- Szép napot, kedves uram és kisasszony! Szintén itt tanulnak?
*A legtöbben ezért járnak ide, de más oka is lehet a templom felkeresésének, példásul a papok segítségül hívása. A gnóm kíváncsi, hogy fajtársát és a kísérő hölgyét miféle szél vezethette erre a helyre.*
A hozzászólás írója (Henua Tikron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.03 14:50:40
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3852-3871