Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-05 17:07:53
Üzenet elküldve: 2013-11-05 17:07:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Megnyugszik, mikor a gnóm azt mondja inkább jobban meg fog benne bízni mint sem, hogy látni sem akarja. S ahogy levezeti, Allyn pontosan tudja, hogy igaza van, s hogy ő megint csak a pillanatnyi helyzetből ítélt, újra rosszul. Viszont, most nagyon is örül annak, hogy nem jó az ítélő képessége, legalább lesz egy olyan személy a bolygón, akiben megbízhat, majd ő is. S ezt a kiváltágot nem csak Thaira fogja élvezni, bár kettőjük közt az lenne a furcsa, ha nem lenne bizalom, hiszen minden gondolatát ismerik a másiknak és ez azzal jár, hogy ha akarják, ha nem bízniuk kell egymásban.*
- Megint igazad van, ezzel én is így vagyok, csak ha valami megfordul a fejemben azt akaratlanul is komolyan veszem mégha ostobaság is.
*Mondja végül válasz képpen, s kicsit el is szégyenli magát, hogy ilyen eszement, hogy előbb beszél, mint gonolkodik. Egyszer ebből még baja lesz ezt érzi, de nincs mit tenni ezzel meg kell bírkóznia, ez ő maga elől pedig nem menekülhet az ember, jelen esetben fél-elf. Majd végig hallgatja a gnóm következő megszólalását, közben pedig bólogat.*
- Szerintem tetszik neki, hogy ennyire meg akarjuk figyelni, ezért nem bántott még. Nem hinném, hogy más elviselné nap, mint nap, hogy életveszélyben van.
*S igaz, ami igaz tényleg gyakran megölhette volna őket, de nem tette, ez bizony már igencsak furcsa, miért nem bántja őket? A legvalószínűbb, hogy tényleg kedveli őket, vagyis legalább érdekesnek tartja, s egy ilyen úgymond 'ajándékot', hogy folytonos állandó közönsége van csak nem dob el. Bár ez kicsit ijesztően hangzik, vajon milyen mérges lesz, ha majd abba hagyják a megfigyelését, akkor lehet, hogy tényleg megakarja majd őket ölni. Ez a gondolat kicsit felzaklatja Allyn-t, s így kicsit nyugtalanul halad a templomkertben. Még jó, hogy Thaira nincs itt, hogy tovább fokozza idegességét, pedig ő képes rá elég csak egy mondat, vagy gondolat, hogy Allyn a falra másszon tőle, s ne lehessen onnan leszedni egy jó darabig. Mikor a templomba érnek és kipanaszkodták magukat, Zrekil nekilát az írásnak.*
- De igen ez volt az, határozottan ez. Nem láttam még Thaira-t kiütve, de ha nem féltem volna, biztos hogy jót nevetek rajta. Még ő mondja, hogy a védekezés királynője, legfeljebb az önimádásé.
*Mondja nevetve, majd figyelmesen hallgatja, ahogy a gnóm felsorolja a történteket, s le is írja azokat. A lány minden szót figyel és próbálja a lehető legpontosabban felidézni az eseményeket, hiszen ő volt a legtovább ébren, így ő látott mindent. Mikor a gnóm befejezi felé fordul és kérdez, Allyn pedig mosolyogva válaszol.*
- Nem, szerintem nem, ha pedig mégis majd legközelebb odaírod a végére megjegyzésnek. A főpap biztosan meg fogja érteni. Mind a ketten, akarom mondani hárman fáradtak vagyunk, nem kell csodálni, ha valamit elfelejtünk.
*Jegyzi meg, majd végig nézi, ahogy Zrekil elküldi a főpapnak az újabb levelet. Közben pedig Xini is kimászik a táskából és kíváncsian pislog Allyn-ra.*
- Ally vagyok! Nem kell aggódnod, gyere csak.
*S ahogy kimondta a kis gyík máris a vállán terem, s onnan figyeli az eseményeket, amiből persze nincs sok, hiszen megint nem tudnak mihez kezdeni.*
- Akkor ma hová megyünk? Mert eddig megbeszéltük, de innen már megint nem tudjuk.
*Kérdezi Ally kedvesen a gnómtól, mikor az megint tud vele foglalkozni.*
*Megnyugszik, mikor a gnóm azt mondja inkább jobban meg fog benne bízni mint sem, hogy látni sem akarja. S ahogy levezeti, Allyn pontosan tudja, hogy igaza van, s hogy ő megint csak a pillanatnyi helyzetből ítélt, újra rosszul. Viszont, most nagyon is örül annak, hogy nem jó az ítélő képessége, legalább lesz egy olyan személy a bolygón, akiben megbízhat, majd ő is. S ezt a kiváltágot nem csak Thaira fogja élvezni, bár kettőjük közt az lenne a furcsa, ha nem lenne bizalom, hiszen minden gondolatát ismerik a másiknak és ez azzal jár, hogy ha akarják, ha nem bízniuk kell egymásban.*
- Megint igazad van, ezzel én is így vagyok, csak ha valami megfordul a fejemben azt akaratlanul is komolyan veszem mégha ostobaság is.
*Mondja végül válasz képpen, s kicsit el is szégyenli magát, hogy ilyen eszement, hogy előbb beszél, mint gonolkodik. Egyszer ebből még baja lesz ezt érzi, de nincs mit tenni ezzel meg kell bírkóznia, ez ő maga elől pedig nem menekülhet az ember, jelen esetben fél-elf. Majd végig hallgatja a gnóm következő megszólalását, közben pedig bólogat.*
- Szerintem tetszik neki, hogy ennyire meg akarjuk figyelni, ezért nem bántott még. Nem hinném, hogy más elviselné nap, mint nap, hogy életveszélyben van.
*S igaz, ami igaz tényleg gyakran megölhette volna őket, de nem tette, ez bizony már igencsak furcsa, miért nem bántja őket? A legvalószínűbb, hogy tényleg kedveli őket, vagyis legalább érdekesnek tartja, s egy ilyen úgymond 'ajándékot', hogy folytonos állandó közönsége van csak nem dob el. Bár ez kicsit ijesztően hangzik, vajon milyen mérges lesz, ha majd abba hagyják a megfigyelését, akkor lehet, hogy tényleg megakarja majd őket ölni. Ez a gondolat kicsit felzaklatja Allyn-t, s így kicsit nyugtalanul halad a templomkertben. Még jó, hogy Thaira nincs itt, hogy tovább fokozza idegességét, pedig ő képes rá elég csak egy mondat, vagy gondolat, hogy Allyn a falra másszon tőle, s ne lehessen onnan leszedni egy jó darabig. Mikor a templomba érnek és kipanaszkodták magukat, Zrekil nekilát az írásnak.*
- De igen ez volt az, határozottan ez. Nem láttam még Thaira-t kiütve, de ha nem féltem volna, biztos hogy jót nevetek rajta. Még ő mondja, hogy a védekezés királynője, legfeljebb az önimádásé.
*Mondja nevetve, majd figyelmesen hallgatja, ahogy a gnóm felsorolja a történteket, s le is írja azokat. A lány minden szót figyel és próbálja a lehető legpontosabban felidézni az eseményeket, hiszen ő volt a legtovább ébren, így ő látott mindent. Mikor a gnóm befejezi felé fordul és kérdez, Allyn pedig mosolyogva válaszol.*
- Nem, szerintem nem, ha pedig mégis majd legközelebb odaírod a végére megjegyzésnek. A főpap biztosan meg fogja érteni. Mind a ketten, akarom mondani hárman fáradtak vagyunk, nem kell csodálni, ha valamit elfelejtünk.
*Jegyzi meg, majd végig nézi, ahogy Zrekil elküldi a főpapnak az újabb levelet. Közben pedig Xini is kimászik a táskából és kíváncsian pislog Allyn-ra.*
- Ally vagyok! Nem kell aggódnod, gyere csak.
*S ahogy kimondta a kis gyík máris a vállán terem, s onnan figyeli az eseményeket, amiből persze nincs sok, hiszen megint nem tudnak mihez kezdeni.*
- Akkor ma hová megyünk? Mert eddig megbeszéltük, de innen már megint nem tudjuk.
*Kérdezi Ally kedvesen a gnómtól, mikor az megint tud vele foglalkozni.*
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-05 14:24:38
Üzenet elküldve: 2013-11-05 14:24:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Zrekil nem tartja valószínűnek a felvázolt opciókat, nem szokott ő ilyesmiket kijelenteni, hogy valakit nem akar látni.*
- Nem hiszem, ráadásul akivel ennyi veszélyes kalandon esek át, abban inkább bízok meg a végére szinte feltétel nélkül, mint hogy ne akarjam látni *jegyzi meg, hiszen ha valakivel sok közös és veszélyes emléked van, az iránt mindig ébred benned némi bizalom. Elvégre ő ott volt, segített, együtt élték túl... Ez elég ok a bizalomra.*
- Ami engem illet, szerintem az entitás már régen betörhette volna a fejünket, ha az lenne a célja *jegyzi meg, mikor már a templom felé haladnak. Amikor az asztal alatt bujkáltak, könnyen zúdíthatott volna rájuk annyi könyvet, hogy leszakadjon az asztal, sőt, akár egy könyvespolcot is rájuk dönthetett volna. Vagy Gremma néni kertjében egy fa kidőlhetett volna, éppen rájuk... egy villám beléjük csap, vagy a kertbe, és minden elég... A tisztáson is számtalan esélye lett volna a végezni velük, a kovácsműhelyben pedig még annál is több. Rengeteg éles fegyver, ők egy kis helyre bezárva, még akár balesetnek is lehetett volna álcázni. Már-már gyanús, mennyire nem akarja megölni őket az entitás. A templomba érve a rövid panaszok után inkább újra a munkára koncentrál, és leül leírni az este történéseit:*
- Ez volt eddig a legmozgalmasabb este, nemde? Na lássuk csak... Először a kalapács, ami az üllőt üti, ez talán minden éjszaka ott volt, ez volt a kopácsolás, amit a kovács hallott. Aztán a fogó, majd a piszkavas, melyek már-már támadásnak tűnhetnének, bár ahhoz képest elég lassúak. Ezek után nagyjából minden fegyver megelevenedik, és elkezd a levegőben körözni, némelyik egészen közel ér hozzánk. Aztán én egyszer csak úgy érzem, hogy a fegyverek forgása elbódít, és összeesek, míg Thaira gond nélkül tudja nézni. Ekkor pedig egy kalapács feléje repül, ő tompít a piszkavassal, de a kalapács túl erősen jött, ezért a lendülettől a feje a padlónak koppan, amitől elájul. Hát nagyjából ez történt, kihagytam valamit? *kérdezi Allyntól, elvégre a háromból ő bírta legtovább ébren, habár nem ő irányította a testet. Amennyiben a lány bólint, hogy minden le van jegyzetelve pontosan, úgy a gnóm körbekémlel a főpap után, ha pedig nem látja, akkor az egyik papnak adja az irományt.*
*Zrekil nem tartja valószínűnek a felvázolt opciókat, nem szokott ő ilyesmiket kijelenteni, hogy valakit nem akar látni.*
- Nem hiszem, ráadásul akivel ennyi veszélyes kalandon esek át, abban inkább bízok meg a végére szinte feltétel nélkül, mint hogy ne akarjam látni *jegyzi meg, hiszen ha valakivel sok közös és veszélyes emléked van, az iránt mindig ébred benned némi bizalom. Elvégre ő ott volt, segített, együtt élték túl... Ez elég ok a bizalomra.*
- Ami engem illet, szerintem az entitás már régen betörhette volna a fejünket, ha az lenne a célja *jegyzi meg, mikor már a templom felé haladnak. Amikor az asztal alatt bujkáltak, könnyen zúdíthatott volna rájuk annyi könyvet, hogy leszakadjon az asztal, sőt, akár egy könyvespolcot is rájuk dönthetett volna. Vagy Gremma néni kertjében egy fa kidőlhetett volna, éppen rájuk... egy villám beléjük csap, vagy a kertbe, és minden elég... A tisztáson is számtalan esélye lett volna a végezni velük, a kovácsműhelyben pedig még annál is több. Rengeteg éles fegyver, ők egy kis helyre bezárva, még akár balesetnek is lehetett volna álcázni. Már-már gyanús, mennyire nem akarja megölni őket az entitás. A templomba érve a rövid panaszok után inkább újra a munkára koncentrál, és leül leírni az este történéseit:*
- Ez volt eddig a legmozgalmasabb este, nemde? Na lássuk csak... Először a kalapács, ami az üllőt üti, ez talán minden éjszaka ott volt, ez volt a kopácsolás, amit a kovács hallott. Aztán a fogó, majd a piszkavas, melyek már-már támadásnak tűnhetnének, bár ahhoz képest elég lassúak. Ezek után nagyjából minden fegyver megelevenedik, és elkezd a levegőben körözni, némelyik egészen közel ér hozzánk. Aztán én egyszer csak úgy érzem, hogy a fegyverek forgása elbódít, és összeesek, míg Thaira gond nélkül tudja nézni. Ekkor pedig egy kalapács feléje repül, ő tompít a piszkavassal, de a kalapács túl erősen jött, ezért a lendülettől a feje a padlónak koppan, amitől elájul. Hát nagyjából ez történt, kihagytam valamit? *kérdezi Allyntól, elvégre a háromból ő bírta legtovább ébren, habár nem ő irányította a testet. Amennyiben a lány bólint, hogy minden le van jegyzetelve pontosan, úgy a gnóm körbekémlel a főpap után, ha pedig nem látja, akkor az egyik papnak adja az irományt.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-04 22:35:02
Üzenet elküldve: 2013-11-04 22:35:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*A félelemre tett megjegyzésére a gnóm gyorsan válaszol, s szokása szerint kijavítja a lányt, de ez nem nagyon zavarja. Kezdi megszokni, hogy mindig elront valami, s azt ki kell javítani.*
- De hallottam!
*Mondja még gyorsan, mielőtt a helycserére sor kerülne, azután pedig Thaira megjegyezte, hogy tetszett neki a gnóm varázslata, az válaszol is neki. Mire ő csak bólint egyet.*
- Lehet. Lehet, hogy mire végzünk meghalunk. Vagy ha nem lehet, hogy nem is akarjuk majd egymást látni.
~Thaira!~
~Mi van? Meg van az esélye, hogy nem akar minket látni többet.~
*Magyarázza Thaira, s Allyn-nak sajnos igazat kell adnia, tényleg sok minden megsehet. Nem tudhatja, vajon a gnóm hogyan fogja fel az eseményeket. Lehet, hogy ezután az egész feladat után már nem fog bírni ránézni,mert rossz emlékeket ébreszt majd benne. Hiszen ez a gonosz entitás igen mély nyomot tud hagyni bárkiben. Viszont a gnóm mintha nem is figyelne rájuk úgy bámulja a forgó fegyvereket, majd eldől és álomba merül. Ez viszont Thaira-ékkal nem történki meg. Csak figyelik, ahogy forognak a szerszámok és nem állnak meg.*
~El fogok szédülni. Ezt nem lehet kibírni.~
~Csak tudnám miért csinálja! Megkérdezem, bár nem fog válaszolni, de legalább abba hagyja.~
*Mondja Thaira, s azzal meg is kérdezi az entitástól, hogy mit csinál. Mire az egyik kalapács majdnem eltalálja, s fejét a földbe verve elalszik. Allyn pedig kiabálva egyedül maradt. Addig ordít, amíg már bele nem fárad, s el nem alszik. Mélyen alszik, s megint ugyanazt álmodja, mint legutóbb, viszont most már a végére azt us tudja, ki fekszik a földön, s hogy miért. S ez a tudat még álmában is fájdalommal tölti el és hirtelen felriad. Majd egy Thaira-val folytatott rövid beszélgetés után a gnóm s felkel, majd kikérdezi a történteket, mire Allyn szépen levezet mindent. Ezek után a férfi feláll, a lány pedig követi példáját és társát hallgatva lép ki a műhelyből, s indul meg a templom felé.*
- Hát igen még mindig jobb. Bár szerintem igen is tudott volna nagy bajt is csinálni az a kalapács, csak szerencsénk volt.
*Mondja a gnóm mondataira. Csedben haladnak, minél többet vadásznak az entitásra, annál csendesebbek, s Allyn kezd ideges lenni, hogy mi lesz, ha teljesen szótlanná válnak. Azt nem bírná elviselni ő nem, se Thaira. Mondjuk ő folyamatosan beszélne, de egy idő után őt is zavarni kezdi a mindent elnyelő csend. Mikor visszaérnek a templomba Zrekil megint megszólal, s kifejti problémáit és reményeit a helyzetükkel kapcsolatban. Mire Allyn, sűrű bólogatás közepedte válaszol.*
- Én sem tudom meddig bírom. A végén még Thary is elfárad, úgy meg sokkal nehezebb elviselni, mert ezerszer hisztisebb. Persze megoldanám, de nem egyszerű. És hát én is remélem, hogy jól megfizetnek. Csak a semmiért nem szívesen kockáztatnám az életem. Legalább ezt tiszteletben tarthatná, s ha másért nem ezért, jutalmazhatna meg rendesen.
*Mondja teljesen komolyan, hiszen, ahogy a gnóm is mondta veszélyes a helyzetük, s nem szívesen szenvedne sérülést a semmiért cserébe. Annak úgy semmi értelme, ezt megtanulta Thaira-tól, amíg a lány keresedett, s ő csendben figyelte, mert olyankor nem lehet zavarni, mert egy gondolattal képes lenne megölni mindenkit.*
*A félelemre tett megjegyzésére a gnóm gyorsan válaszol, s szokása szerint kijavítja a lányt, de ez nem nagyon zavarja. Kezdi megszokni, hogy mindig elront valami, s azt ki kell javítani.*
- De hallottam!
*Mondja még gyorsan, mielőtt a helycserére sor kerülne, azután pedig Thaira megjegyezte, hogy tetszett neki a gnóm varázslata, az válaszol is neki. Mire ő csak bólint egyet.*
- Lehet. Lehet, hogy mire végzünk meghalunk. Vagy ha nem lehet, hogy nem is akarjuk majd egymást látni.
~Thaira!~
~Mi van? Meg van az esélye, hogy nem akar minket látni többet.~
*Magyarázza Thaira, s Allyn-nak sajnos igazat kell adnia, tényleg sok minden megsehet. Nem tudhatja, vajon a gnóm hogyan fogja fel az eseményeket. Lehet, hogy ezután az egész feladat után már nem fog bírni ránézni,mert rossz emlékeket ébreszt majd benne. Hiszen ez a gonosz entitás igen mély nyomot tud hagyni bárkiben. Viszont a gnóm mintha nem is figyelne rájuk úgy bámulja a forgó fegyvereket, majd eldől és álomba merül. Ez viszont Thaira-ékkal nem történki meg. Csak figyelik, ahogy forognak a szerszámok és nem állnak meg.*
~El fogok szédülni. Ezt nem lehet kibírni.~
~Csak tudnám miért csinálja! Megkérdezem, bár nem fog válaszolni, de legalább abba hagyja.~
*Mondja Thaira, s azzal meg is kérdezi az entitástól, hogy mit csinál. Mire az egyik kalapács majdnem eltalálja, s fejét a földbe verve elalszik. Allyn pedig kiabálva egyedül maradt. Addig ordít, amíg már bele nem fárad, s el nem alszik. Mélyen alszik, s megint ugyanazt álmodja, mint legutóbb, viszont most már a végére azt us tudja, ki fekszik a földön, s hogy miért. S ez a tudat még álmában is fájdalommal tölti el és hirtelen felriad. Majd egy Thaira-val folytatott rövid beszélgetés után a gnóm s felkel, majd kikérdezi a történteket, mire Allyn szépen levezet mindent. Ezek után a férfi feláll, a lány pedig követi példáját és társát hallgatva lép ki a műhelyből, s indul meg a templom felé.*
- Hát igen még mindig jobb. Bár szerintem igen is tudott volna nagy bajt is csinálni az a kalapács, csak szerencsénk volt.
*Mondja a gnóm mondataira. Csedben haladnak, minél többet vadásznak az entitásra, annál csendesebbek, s Allyn kezd ideges lenni, hogy mi lesz, ha teljesen szótlanná válnak. Azt nem bírná elviselni ő nem, se Thaira. Mondjuk ő folyamatosan beszélne, de egy idő után őt is zavarni kezdi a mindent elnyelő csend. Mikor visszaérnek a templomba Zrekil megint megszólal, s kifejti problémáit és reményeit a helyzetükkel kapcsolatban. Mire Allyn, sűrű bólogatás közepedte válaszol.*
- Én sem tudom meddig bírom. A végén még Thary is elfárad, úgy meg sokkal nehezebb elviselni, mert ezerszer hisztisebb. Persze megoldanám, de nem egyszerű. És hát én is remélem, hogy jól megfizetnek. Csak a semmiért nem szívesen kockáztatnám az életem. Legalább ezt tiszteletben tarthatná, s ha másért nem ezért, jutalmazhatna meg rendesen.
*Mondja teljesen komolyan, hiszen, ahogy a gnóm is mondta veszélyes a helyzetük, s nem szívesen szenvedne sérülést a semmiért cserébe. Annak úgy semmi értelme, ezt megtanulta Thaira-tól, amíg a lány keresedett, s ő csendben figyelte, mert olyankor nem lehet zavarni, mert egy gondolattal képes lenne megölni mindenkit.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-04 21:59:23
Üzenet elküldve: 2013-11-04 21:59:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Hát ki ne félne, amikor egy megfoghatatlan jelenség az ellenfele? Zrekil szokott félni, elég gyakran, csak legfeljebb ezt nem mutatja ki, hogy Allyn legalább félig biztonságban érezze magát.*
- A félelem egészséges, a legtöbb fontos tettre a félelem sarkall. Sokkal gyorsabban futsz tőle, sőt, sokkal erősebbet is ütsz. Nem hallottad még a sarokba szorított állat példáját? *mondja, miközben odébb lök egy kardot. Valóban, amikor valaki veszélyben érzi az életét, az sokkal veszedelmesebb tettekre képes, mint bármikor máskor életében. Hallott már olyasmiről is, hogy valaki úgy érzett rá a mágiára, hogy egy veszélyhelyzet közepén találta magát, ahonnan nem látott kiutat, és egy olyan varázsigébe kapaszkodott, amit tudott ugyan, de sosem sikerült neki. És működött.*
- Attól még jólesik *jegyzi meg, majd a kard hatására hozzáteszi* De nem hiszem, hogy sok helyre megyünk.
*Ekkor viszont hatalmába keríti a kardok forgása, mely mintha csak felnyitná az elméjét, és egyfajta transzba süllyesztené... talán ebben az állapotban még Konja, és a vele átélt dolgok is eszébe juthatnának... talán eszébe is jutnak, csak nem fogja fel. Viszont hamar mély álomba zuhan. Miután felébred, azt veszi észre, hogy újra Allyn irányít. Persze a magyarázatból kiderül, miért is: Thaira jól beütötte a fejét.*
- Még mindig jobb, mintha a kalapács talált volna el *jegyzi meg, miközben feláll, és ha a lány is készen áll, kisétál a műhelyből, majd a templom felé veszi az irányt* Bár nem hiszem, hogy komolyan megütött volna.
*Már nem szokta a haját igazgatni reggelente, elvégre a seb nagyjából begyógyult annyira, hogy ne ragadjanak bele hajtincsek, és már nem is szokott fájni. Most legalábbis egyáltalán nem érzi, sőt, úgy véli, a lehető legjobb formájában van már hosszú napok óta. Visszaérve a templomba megjegyzi:*
- Nem tudom hány ilyen estét bírok még ki... egyrészt álmos is maradok, másrészt egyszer majd tényleg eltalál egy kalapács valakit. Viszont még vissza van... *igyekszik visszagondolni, hány volt összesen* nyolc helyszín. Az több, mint egy hét. Hát remélem jól meg leszünk fizetve... *jegyzi meg, és komolyan is gondolja. Olyan nincs, hogy ő azért sodorja veszélybe az életét ennyiszer, hogy csak alamizsnát kapjon.*
*Hát ki ne félne, amikor egy megfoghatatlan jelenség az ellenfele? Zrekil szokott félni, elég gyakran, csak legfeljebb ezt nem mutatja ki, hogy Allyn legalább félig biztonságban érezze magát.*
- A félelem egészséges, a legtöbb fontos tettre a félelem sarkall. Sokkal gyorsabban futsz tőle, sőt, sokkal erősebbet is ütsz. Nem hallottad még a sarokba szorított állat példáját? *mondja, miközben odébb lök egy kardot. Valóban, amikor valaki veszélyben érzi az életét, az sokkal veszedelmesebb tettekre képes, mint bármikor máskor életében. Hallott már olyasmiről is, hogy valaki úgy érzett rá a mágiára, hogy egy veszélyhelyzet közepén találta magát, ahonnan nem látott kiutat, és egy olyan varázsigébe kapaszkodott, amit tudott ugyan, de sosem sikerült neki. És működött.*
- Attól még jólesik *jegyzi meg, majd a kard hatására hozzáteszi* De nem hiszem, hogy sok helyre megyünk.
*Ekkor viszont hatalmába keríti a kardok forgása, mely mintha csak felnyitná az elméjét, és egyfajta transzba süllyesztené... talán ebben az állapotban még Konja, és a vele átélt dolgok is eszébe juthatnának... talán eszébe is jutnak, csak nem fogja fel. Viszont hamar mély álomba zuhan. Miután felébred, azt veszi észre, hogy újra Allyn irányít. Persze a magyarázatból kiderül, miért is: Thaira jól beütötte a fejét.*
- Még mindig jobb, mintha a kalapács talált volna el *jegyzi meg, miközben feláll, és ha a lány is készen áll, kisétál a műhelyből, majd a templom felé veszi az irányt* Bár nem hiszem, hogy komolyan megütött volna.
*Már nem szokta a haját igazgatni reggelente, elvégre a seb nagyjából begyógyult annyira, hogy ne ragadjanak bele hajtincsek, és már nem is szokott fájni. Most legalábbis egyáltalán nem érzi, sőt, úgy véli, a lehető legjobb formájában van már hosszú napok óta. Visszaérve a templomba megjegyzi:*
- Nem tudom hány ilyen estét bírok még ki... egyrészt álmos is maradok, másrészt egyszer majd tényleg eltalál egy kalapács valakit. Viszont még vissza van... *igyekszik visszagondolni, hány volt összesen* nyolc helyszín. Az több, mint egy hét. Hát remélem jól meg leszünk fizetve... *jegyzi meg, és komolyan is gondolja. Olyan nincs, hogy ő azért sodorja veszélybe az életét ennyiszer, hogy csak alamizsnát kapjon.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-03 21:34:34
Üzenet elküldve: 2013-11-03 21:34:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
//Elwyrien Everhate//
*Elwyriennek újra szerencséje van, a templomba még nem jutott el a könyvtárbeli felfordulás híre, így az ott tartózkodók sem akadályozzák meg a távozását. Akadnak páran, akik megbámulják a hely szellemének nem egészen megfelelően viselkedő sötételfet, de egy-egy lesújtó pillantás után mind visszatérnek imáikhoz vagy tanulmányaikhoz. A szegénynegyed felé vezető úton egyik játékossal sem fut össze, így gond nélkül eljuthat a Piás Patkányba - amennyiben úgy nem dönt, hogy inkább másfelé veszi az útját.*
//Elwyrien Everhate//
*Elwyriennek újra szerencséje van, a templomba még nem jutott el a könyvtárbeli felfordulás híre, így az ott tartózkodók sem akadályozzák meg a távozását. Akadnak páran, akik megbámulják a hely szellemének nem egészen megfelelően viselkedő sötételfet, de egy-egy lesújtó pillantás után mind visszatérnek imáikhoz vagy tanulmányaikhoz. A szegénynegyed felé vezető úton egyik játékossal sem fut össze, így gond nélkül eljuthat a Piás Patkányba - amennyiben úgy nem dönt, hogy inkább másfelé veszi az útját.*
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-03 16:34:47
Üzenet elküldve: 2013-11-03 16:34:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A lány ismét a Templomban jelenik meg, hogy folytassa tanulmányait, és egyéb dolgait. A varázsitalt, amit vásárolt, félve tette, mivel összekeverni készül őket, de nem biztos, hogy jó dolog sül ki belőle.
Minden estere itt van a Templomban, hogy a mágikusnak mondható légtér, és aura, segítse kutatásában, és kísérletében. És persze itt az idő, hogy megtanulhasson egy-két új mágiát, persze, ha képes lesz rá. Még nem sikerült nagyon haladnia, de igyekszik, és úgy véli, hogy jól halad. Csupán az időn, és a koncentráción múlik a sikere.
Nem csak az ő tanulásának sikere múlik rajta, hanem küldetésének sikere is.*
Minden estere itt van a Templomban, hogy a mágikusnak mondható légtér, és aura, segítse kutatásában, és kísérletében. És persze itt az idő, hogy megtanulhasson egy-két új mágiát, persze, ha képes lesz rá. Még nem sikerült nagyon haladnia, de igyekszik, és úgy véli, hogy jól halad. Csupán az időn, és a koncentráción múlik a sikere.
Nem csak az ő tanulásának sikere múlik rajta, hanem küldetésének sikere is.*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-03 13:39:04
Üzenet elküldve: 2013-11-03 13:39:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
* Elwyrien olyan gyorsan hagyja el a könyvtárat, ahogy csak tudja. A papokkal vagy a lángokkal legkevésbé sem törődve rohan a templom árkádjain át. Megjegyezte az arcot. Tudja ki zárta be. Már csak meg kell találnia, és akkor nagyon, nagyon lassan fog meghalni. Fejében dübörög a mondat, amit a pergamenre vetve olvasott: "Ha van egy kis eszed elmenekülsz." Vagy hasonló. Nem ez a lényeg. Dühét ezúttal nem hagyja eluralkodni magán, az végzetes lehetne rá nézve. Dühe és gyűlölete csak akkor szolgálja céljait, ha megfelelő időben és helyen engedi szabadjára. Most hideg fejjel kell gondolkoznia. A templom kapujához érve egy pillanatra megáll és visszatekint az árkádokra.*
-Ha van egy kis eszed végzel magaddal, mielőtt én talállak meg.*mondja fennhangon, de hogy hallja-e bárki az rejtély. A nőt nem is érdekli. Most más dolgokkal kell foglalkoznia. Megkeresni és megölni az ellenfeleit, akik még játékban vannak. Tekintetét az égre emelve konstatálja, hogy nemsokára felkel a nap. A lába még mindig sajog a belefúródott jégcsap ejtette seb miatt, de ez már csak afféle zavaró tényező. Sokkal rosszabb is volt már. Nem is egyszer. Most pihennie kell, bármennyire dühítő is a semmittevés, szüksége lesz az erejére. Kipihenten jóval hatékonyabb, ezt ő sem vitathatja. Elhagyja hát a templomot, s útját a szegénynegyed felé veszi. A Piás Patkányban majd szerez valamiféle élelmet és búvóhely is akad. Na meg hallhatja a legújabb híreket. Combjáról leoldja a sárga szalagot, s a derekára köti, ahol a hosszú köpenye eltakarja a kíváncsi szemek elől. Arcára húzza a maszkot és belép az árnyak közé. *
* Elwyrien olyan gyorsan hagyja el a könyvtárat, ahogy csak tudja. A papokkal vagy a lángokkal legkevésbé sem törődve rohan a templom árkádjain át. Megjegyezte az arcot. Tudja ki zárta be. Már csak meg kell találnia, és akkor nagyon, nagyon lassan fog meghalni. Fejében dübörög a mondat, amit a pergamenre vetve olvasott: "Ha van egy kis eszed elmenekülsz." Vagy hasonló. Nem ez a lényeg. Dühét ezúttal nem hagyja eluralkodni magán, az végzetes lehetne rá nézve. Dühe és gyűlölete csak akkor szolgálja céljait, ha megfelelő időben és helyen engedi szabadjára. Most hideg fejjel kell gondolkoznia. A templom kapujához érve egy pillanatra megáll és visszatekint az árkádokra.*
-Ha van egy kis eszed végzel magaddal, mielőtt én talállak meg.*mondja fennhangon, de hogy hallja-e bárki az rejtély. A nőt nem is érdekli. Most más dolgokkal kell foglalkoznia. Megkeresni és megölni az ellenfeleit, akik még játékban vannak. Tekintetét az égre emelve konstatálja, hogy nemsokára felkel a nap. A lába még mindig sajog a belefúródott jégcsap ejtette seb miatt, de ez már csak afféle zavaró tényező. Sokkal rosszabb is volt már. Nem is egyszer. Most pihennie kell, bármennyire dühítő is a semmittevés, szüksége lesz az erejére. Kipihenten jóval hatékonyabb, ezt ő sem vitathatja. Elhagyja hát a templomot, s útját a szegénynegyed felé veszi. A Piás Patkányban majd szerez valamiféle élelmet és búvóhely is akad. Na meg hallhatja a legújabb híreket. Combjáról leoldja a sárga szalagot, s a derekára köti, ahol a hosszú köpenye eltakarja a kíváncsi szemek elől. Arcára húzza a maszkot és belép az árnyak közé. *
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-03 09:22:54
Üzenet elküldve: 2013-11-03 09:22:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Megjegyzésére Zrekil érdekes választ ad, mire Thaira olyan hangos nevetében tör ki, hogy Allyn megkoppintja a saját fejét és hangosan szól Thary-hoz.*
- Nyugodj már meg! Nem illik kinevetni másokat, te kereskedők gyöngye! Szerintem, bár nem jó kimondani, de a főpap biztos találna mást, akit befoghat vadászatra. Viszont én kicsit sajnálnám, hogy nem mehetek entitás nézőbe. Egyre érdekesebb mutatványai vannak!
*Mondja mosolyogva, s még Thaira miért-jét ki sem fejtette, hát ha azt el kellene magyarázni, mikor még ő se érti. De most nem is foglalkozik, azzal hogy ezen elmélkedjen, inkább másik gondolat menetet kezd. Azon gondolkodik, hogy vajon az entitás nem szemelte-e ki őket? Vajon nem nekik színészkedik-e? Vagy hogy Thary-nak van-e igaza, s csak unatkozott és most ők lettek a legjobb játszótársak, akiket nap, mint nap el lehet kápráztatni, különböző módokon. S lehet, hogy tényeg ez lesz a legvalószínűbb, bár az entitás, ahogy azt Zrekil is mondta, minden elméletüket képes megcáfolni úgyhogy felesleges lenne hosszabban gondolkodni ezekről a dolgokról.*
~Meg különben is az én elmém is elfárad, ha ennyit gondolkodsz. Én meg máson szeretnék elmélkedni, nem ezen az entitás ügyön.~
~Bocsásson meg kisasszony, legközelebb figyelek erre, vagy nem.~
*Mondja Allyn gúnyosan, nem szereti, ha Thaira játsza magát, s neki el kell azt viselni. Hallja, hogy a gnóm még valamit hozzáfűz a gömbökhöz, de nem mond rá semmit, s legközelebb csak akkor szólal meg, miután a gnóm elmondta, hogy mit is írt még a levél végére megjegyzés ként.*
- Vagy csak másmilyen, a több szót ő akarta használni. De igazából, ha nem ő uralkodik gyengébben áll ellen az érzelmi hatásoknak, mégha nem is vallja be.
*Mondja mosolyogva, s fejében el kell viselnie Thaira örjöngését, hiszen olyanokat mondott, ami a belső hangnak kicsit sem tetszett. Viszont Allyn inkább feltesz egy kérdést a gnómnak. Ahogy kimondta, látszik a férfin, hogy a lánynak sikerült teljesen zavarba hoznia.*
~Na mit mondtam? Nem fog tudni választani. Mindkettőnkel kedves akar lenni. Pedig, úgy lenne a legkedvesebb ha választana.~
~Nyugalom Thaira.~
*Mondja végül Allyn, s figyelmesen hallgatja a férfi magyarázatát. Miután az befejezte a mondatokat a lány elmosolyodik. Kezét a gnóm vállára helyezi.*
- Tudtuk, hogy nem fogsz tudni dönteni! Viszont azt jobb, ha megjegyzed, hogy nem a te felelőséged lenne! Te választanál, de hogy mit teszünk az már csak a mi felelőségünk. Különben meg, ha óriási hülyeséget akar valamelyikünk csinálni, kérdés nélkül nyomja el a másik.
*Azzal elengedi a férfi vállát, majd hangosan szólal meg. Csak azért, hogy hátha Zrekil-t is érdekli egy ilyen játék.*
- Akkor játszunk. Mivel te voltál elnyomva legutóbb, tiéd a játék választás joga.
~Akkor legyen mondjuk az tíz másodperces.~
- Az nem egyszerű! Tíz másodperces! Ez egy olyan játék, ahol tíz másodperc alatt kell a másik mondatára, egy újat mondani, s az a legjobb, ha rímel is. *magyarázza Zrekil-nek* De hát te tudod Thaira, mi a jó neked, akkor kezdek én! Fa!
~A fa alatt ül a gyerek!~
- Melléje eskik az alma a nagy kerek!
~Hullik az alma, mint az eső, fejére is koppan, akár a kő.~
- Nagyot koppan, sajogat s a kisgyerek tova szalad!
~Folyó parton megáll, s lábát a vízbe mártá!~
- Hideg a víz megfagyasztja, kisgyereket megríkatja.
~Ez nem ér erre nem lehet mit mondani!~
- Dehogy nem! Lábát a vízből kikapja, s haza szalad a dunyhába. Vesztettél!
~Hogy a jó égbe"~
*Morgolódik Thaira, Allyn pedig mosolyogva fordul megint a gnómhoz.*
- Azt hiszem ma is velem kell beérned! Mondtam neki már sokszor, hogy ez nem az ő játéka, mindig veszít, de megakarja mutatni, hogy egyszer le fog benne győzni.
*Megjegyzésére Zrekil érdekes választ ad, mire Thaira olyan hangos nevetében tör ki, hogy Allyn megkoppintja a saját fejét és hangosan szól Thary-hoz.*
- Nyugodj már meg! Nem illik kinevetni másokat, te kereskedők gyöngye! Szerintem, bár nem jó kimondani, de a főpap biztos találna mást, akit befoghat vadászatra. Viszont én kicsit sajnálnám, hogy nem mehetek entitás nézőbe. Egyre érdekesebb mutatványai vannak!
*Mondja mosolyogva, s még Thaira miért-jét ki sem fejtette, hát ha azt el kellene magyarázni, mikor még ő se érti. De most nem is foglalkozik, azzal hogy ezen elmélkedjen, inkább másik gondolat menetet kezd. Azon gondolkodik, hogy vajon az entitás nem szemelte-e ki őket? Vajon nem nekik színészkedik-e? Vagy hogy Thary-nak van-e igaza, s csak unatkozott és most ők lettek a legjobb játszótársak, akiket nap, mint nap el lehet kápráztatni, különböző módokon. S lehet, hogy tényeg ez lesz a legvalószínűbb, bár az entitás, ahogy azt Zrekil is mondta, minden elméletüket képes megcáfolni úgyhogy felesleges lenne hosszabban gondolkodni ezekről a dolgokról.*
~Meg különben is az én elmém is elfárad, ha ennyit gondolkodsz. Én meg máson szeretnék elmélkedni, nem ezen az entitás ügyön.~
~Bocsásson meg kisasszony, legközelebb figyelek erre, vagy nem.~
*Mondja Allyn gúnyosan, nem szereti, ha Thaira játsza magát, s neki el kell azt viselni. Hallja, hogy a gnóm még valamit hozzáfűz a gömbökhöz, de nem mond rá semmit, s legközelebb csak akkor szólal meg, miután a gnóm elmondta, hogy mit is írt még a levél végére megjegyzés ként.*
- Vagy csak másmilyen, a több szót ő akarta használni. De igazából, ha nem ő uralkodik gyengébben áll ellen az érzelmi hatásoknak, mégha nem is vallja be.
*Mondja mosolyogva, s fejében el kell viselnie Thaira örjöngését, hiszen olyanokat mondott, ami a belső hangnak kicsit sem tetszett. Viszont Allyn inkább feltesz egy kérdést a gnómnak. Ahogy kimondta, látszik a férfin, hogy a lánynak sikerült teljesen zavarba hoznia.*
~Na mit mondtam? Nem fog tudni választani. Mindkettőnkel kedves akar lenni. Pedig, úgy lenne a legkedvesebb ha választana.~
~Nyugalom Thaira.~
*Mondja végül Allyn, s figyelmesen hallgatja a férfi magyarázatát. Miután az befejezte a mondatokat a lány elmosolyodik. Kezét a gnóm vállára helyezi.*
- Tudtuk, hogy nem fogsz tudni dönteni! Viszont azt jobb, ha megjegyzed, hogy nem a te felelőséged lenne! Te választanál, de hogy mit teszünk az már csak a mi felelőségünk. Különben meg, ha óriási hülyeséget akar valamelyikünk csinálni, kérdés nélkül nyomja el a másik.
*Azzal elengedi a férfi vállát, majd hangosan szólal meg. Csak azért, hogy hátha Zrekil-t is érdekli egy ilyen játék.*
- Akkor játszunk. Mivel te voltál elnyomva legutóbb, tiéd a játék választás joga.
~Akkor legyen mondjuk az tíz másodperces.~
- Az nem egyszerű! Tíz másodperces! Ez egy olyan játék, ahol tíz másodperc alatt kell a másik mondatára, egy újat mondani, s az a legjobb, ha rímel is. *magyarázza Zrekil-nek* De hát te tudod Thaira, mi a jó neked, akkor kezdek én! Fa!
~A fa alatt ül a gyerek!~
- Melléje eskik az alma a nagy kerek!
~Hullik az alma, mint az eső, fejére is koppan, akár a kő.~
- Nagyot koppan, sajogat s a kisgyerek tova szalad!
~Folyó parton megáll, s lábát a vízbe mártá!~
- Hideg a víz megfagyasztja, kisgyereket megríkatja.
~Ez nem ér erre nem lehet mit mondani!~
- Dehogy nem! Lábát a vízből kikapja, s haza szalad a dunyhába. Vesztettél!
~Hogy a jó égbe"~
*Morgolódik Thaira, Allyn pedig mosolyogva fordul megint a gnómhoz.*
- Azt hiszem ma is velem kell beérned! Mondtam neki már sokszor, hogy ez nem az ő játéka, mindig veszít, de megakarja mutatni, hogy egyszer le fog benne győzni.
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-03 08:34:46
Üzenet elküldve: 2013-11-03 08:34:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Zrekil nincs teljesen meggyőződve arról, hogy az entitást nem érdeklik... Elvégre ők az entitásvadászok, ha lehet, ez még tetszik is neki, is lehet, hogy minden áron minél látványosabb bemutatót akar tartani.*
- Hát, nem tudom, ha mi azért halunk meg, mert álló helyzetből legurulunk egy dombról, akkor ki fog vadászni az entitásra? *persze kicsi a valószínűsége, de a gnóm egyre inkább úgy érzi magát, mint akinek minden éjjel előadást tartanak, a végén pedig elaltatják. Talán az entitásnak ők valóban közönség lennének? Persze van ennél logikusabb magyarázat is, például hogy ami elalvás előtt történik, azt általában a legtöbben el szokták felejteni, nyilván ezért altatja el őket rögtön a végén.*
- Hát a vakító fényeket is el lehetett viselni, annyira azért nem volt rossz *kicsit felfüggeszti a gondolatmenetét, amiben megpróbálta megfejteni az entitás viselkedését, főleg mert amit mondott, azt valóban úgy is gondolta: az entitás eddig még áthúzta minden elméletüket, vagy magyarázatukat, így felesleges volna gondolkodással tölteni az időt.*
- Rendben, tehát a gömbök körbevettek... *leírja, majd eszébe jut, hogy egy lényeges dolgot majdnem kihagyott. Habár Thaira elméletét úgyis a végére akarta írni, így nincs olyan nagy baj, de ár lett volna kifelejteni belőle. Miután leírja a kiegészítéseket is, összetekeri a papírt, és odaadja egy arra tévedő papnak.*
- Utaltam arra is, hogy minket mindig egyformán altat el, csak Thairával van több dolga *vagy épp kevesebb, de Zrekil nem akarta gondolatmeneteire pazarolni a tintát. Viszont tény, hogy legutóbb Thaira hamarabb aludt el, mint Allyn, de később, mint Zrekil. Így feltételezhetően az entitásnak egyikük elaltatása sem okoz nehézséget, egyszerűen Thaira másmilyen technikát igényel. Viszont megszakad a gondolatmenet Allyn kérdésének hála, amivel teljesen zavarba hozza Zrekilt. Hát a gnóm még akkor sem döntene ilyen kérdésben, ha tudna, hiszen bármelyiküket választja, akkor a másik ellen tesz, ő pedig senki ellen nem akar tenni semmit.*
- Megtisztelő, hogy engem kérdezel meg, de nem vállalhatok magamra ilyen felelősséget, nem tudnék választani közületek. Mégis jobb volna, ha játékkal döntenétek el *jegyzi meg a lehető legkomolyabb hangján, mert tényleg nem szeretne választani.*
*Zrekil nincs teljesen meggyőződve arról, hogy az entitást nem érdeklik... Elvégre ők az entitásvadászok, ha lehet, ez még tetszik is neki, is lehet, hogy minden áron minél látványosabb bemutatót akar tartani.*
- Hát, nem tudom, ha mi azért halunk meg, mert álló helyzetből legurulunk egy dombról, akkor ki fog vadászni az entitásra? *persze kicsi a valószínűsége, de a gnóm egyre inkább úgy érzi magát, mint akinek minden éjjel előadást tartanak, a végén pedig elaltatják. Talán az entitásnak ők valóban közönség lennének? Persze van ennél logikusabb magyarázat is, például hogy ami elalvás előtt történik, azt általában a legtöbben el szokták felejteni, nyilván ezért altatja el őket rögtön a végén.*
- Hát a vakító fényeket is el lehetett viselni, annyira azért nem volt rossz *kicsit felfüggeszti a gondolatmenetét, amiben megpróbálta megfejteni az entitás viselkedését, főleg mert amit mondott, azt valóban úgy is gondolta: az entitás eddig még áthúzta minden elméletüket, vagy magyarázatukat, így felesleges volna gondolkodással tölteni az időt.*
- Rendben, tehát a gömbök körbevettek... *leírja, majd eszébe jut, hogy egy lényeges dolgot majdnem kihagyott. Habár Thaira elméletét úgyis a végére akarta írni, így nincs olyan nagy baj, de ár lett volna kifelejteni belőle. Miután leírja a kiegészítéseket is, összetekeri a papírt, és odaadja egy arra tévedő papnak.*
- Utaltam arra is, hogy minket mindig egyformán altat el, csak Thairával van több dolga *vagy épp kevesebb, de Zrekil nem akarta gondolatmeneteire pazarolni a tintát. Viszont tény, hogy legutóbb Thaira hamarabb aludt el, mint Allyn, de később, mint Zrekil. Így feltételezhetően az entitásnak egyikük elaltatása sem okoz nehézséget, egyszerűen Thaira másmilyen technikát igényel. Viszont megszakad a gondolatmenet Allyn kérdésének hála, amivel teljesen zavarba hozza Zrekilt. Hát a gnóm még akkor sem döntene ilyen kérdésben, ha tudna, hiszen bármelyiküket választja, akkor a másik ellen tesz, ő pedig senki ellen nem akar tenni semmit.*
- Megtisztelő, hogy engem kérdezel meg, de nem vállalhatok magamra ilyen felelősséget, nem tudnék választani közületek. Mégis jobb volna, ha játékkal döntenétek el *jegyzi meg a lehető legkomolyabb hangján, mert tényleg nem szeretne választani.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-03 07:24:29
Üzenet elküldve: 2013-11-03 07:24:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Nem is tudja, hogy vajon miért a gnómnak tette fel a kérdést Thary tegnapi megjegyzésével kapcsolatban, s nem Thaira-nak magának. Hiszen az lett volna az ésszerű, hogy attól kérdezze meg, aki mondta. Jobban bízna Zrekil-ben, mint Thary-ban. Pedig hát az ember (jelen esetben fél-elf) inkább abban bízik, akit jobban ismer, márpedig ez jelen körülmények közt belső hangja. De akkor miért pont a gnómot kérdezte? Nem tudja felfogni, s belső hangjának reakciója kicsit sem nyugtatja meg, sőt inkább felbosszantja, s a lány elküldi Thary-t, oda ahonnan származik. Viszont a gnóm nem értetlenledik, így hagyja is a témát, s nem szólal meg. Próbálm megnyugodni, s nem arra a megjegyzésre gondolni. Majd mikor Allyn megosztja Zrekil-el Thary gondolat menetét, a férfi csettint egyet, s hümmög egy sort, majd kifejti véleményét. Mire a lány megvakarja fejét.*
- Ez igaz! De egy ötletnek, csak megfelel! Legalább arra is találunk okot, hogy miért nem álló helyzetből kell összerogynunk, bár nem hiszem, hogy érdekelné, hogy mi van velünk. Mondjuk.., hát minden esetre nekem magas az entitás értelmi szitje, én hozzá képest földigiliszta vagyok!
~Te lehet, de én ezer százalék, hogy nem!~
*Mondja Thaira hangosan nevetve. Persze nem meglepő, hogy ez Allyn-nak kicsit sem tetszik. Majd megjegyzi, hogy az elmére ható játékok nem kifejezetten jó, mikor is eszéb jut, hogy az utoló villódzó fény sem volt kellemes. Úgyhogy még megtoldja egy rövidke mondattal előző megszólalását.*
- Bár még mindig jobban elviselhető, mint mikor megvakít a fény. Egy a közös bennük, ugyanúgy bosszantják a jó népet!
*Majd látja, hogy a gnóm megtalálta az írószerszámot és a papírt, így csendben marad és figyeli a felsorolást. Minden mondat után bólogat. De persze közben próbálja feleleveníteni az eseményeket, nehogy kimaradjon valami.*
- Nem tudom biztosan, de az is fontos lehet, hogy a gömbök körbe vettek, mikor legurultam. Hátha ez is segít valamit. Viszont, ahogy nézem az entitásnak inkább Thary-val van baja, mert velem mindig úgy bánik el, mint veled. Ilyenkor örülök, hogy létezik, máskor viszont a hátam közepére se kívánnám.
~Ez nem volt szép!~
*Kiáltja el magát belső hangja, mire Allyn nyugodt hangon válaszol.*
~Tudom! Tőled tanultam, Thaira Kvillon!~
*Ezek után pedig a gnóm elküldi a levelet a papnak, s megint eljutottak a régi kérdéshez, 'Mi legyen most?'! Viszont mielőtt felteszi a kérdést, hogy elindulnak-e már most a kovácsműhelybe, vagy nem, még feltesz egy másik kérdést.*
- Ez furcsán fog hangzani, de mivel ma viszonylag semleges helyre tervezünk menni, mert azt jobbára egyikünk se ismeri, ezért azt szeretnénk kérdezni, hogy. Hogy melyikünkel szeretnél inkább lenni? Nem kell aggódni nem sértődik meg egyikünk se, ezt már rég megbeszéltük, hogy ha semleges helyre megyünk megkérdezünk téged is. Persze mondhatod, hogy nem akarsz választani, akkor majd játékkal döntjük el!
*Mondja mosolyogva Zrekil-nek, s hogy reméli nem hozták nagyon zavarba. De úgy nekik csa egyszerűbb lenne, ha nem játszani kellene a vezetésért!*
*Nem is tudja, hogy vajon miért a gnómnak tette fel a kérdést Thary tegnapi megjegyzésével kapcsolatban, s nem Thaira-nak magának. Hiszen az lett volna az ésszerű, hogy attól kérdezze meg, aki mondta. Jobban bízna Zrekil-ben, mint Thary-ban. Pedig hát az ember (jelen esetben fél-elf) inkább abban bízik, akit jobban ismer, márpedig ez jelen körülmények közt belső hangja. De akkor miért pont a gnómot kérdezte? Nem tudja felfogni, s belső hangjának reakciója kicsit sem nyugtatja meg, sőt inkább felbosszantja, s a lány elküldi Thary-t, oda ahonnan származik. Viszont a gnóm nem értetlenledik, így hagyja is a témát, s nem szólal meg. Próbálm megnyugodni, s nem arra a megjegyzésre gondolni. Majd mikor Allyn megosztja Zrekil-el Thary gondolat menetét, a férfi csettint egyet, s hümmög egy sort, majd kifejti véleményét. Mire a lány megvakarja fejét.*
- Ez igaz! De egy ötletnek, csak megfelel! Legalább arra is találunk okot, hogy miért nem álló helyzetből kell összerogynunk, bár nem hiszem, hogy érdekelné, hogy mi van velünk. Mondjuk.., hát minden esetre nekem magas az entitás értelmi szitje, én hozzá képest földigiliszta vagyok!
~Te lehet, de én ezer százalék, hogy nem!~
*Mondja Thaira hangosan nevetve. Persze nem meglepő, hogy ez Allyn-nak kicsit sem tetszik. Majd megjegyzi, hogy az elmére ható játékok nem kifejezetten jó, mikor is eszéb jut, hogy az utoló villódzó fény sem volt kellemes. Úgyhogy még megtoldja egy rövidke mondattal előző megszólalását.*
- Bár még mindig jobban elviselhető, mint mikor megvakít a fény. Egy a közös bennük, ugyanúgy bosszantják a jó népet!
*Majd látja, hogy a gnóm megtalálta az írószerszámot és a papírt, így csendben marad és figyeli a felsorolást. Minden mondat után bólogat. De persze közben próbálja feleleveníteni az eseményeket, nehogy kimaradjon valami.*
- Nem tudom biztosan, de az is fontos lehet, hogy a gömbök körbe vettek, mikor legurultam. Hátha ez is segít valamit. Viszont, ahogy nézem az entitásnak inkább Thary-val van baja, mert velem mindig úgy bánik el, mint veled. Ilyenkor örülök, hogy létezik, máskor viszont a hátam közepére se kívánnám.
~Ez nem volt szép!~
*Kiáltja el magát belső hangja, mire Allyn nyugodt hangon válaszol.*
~Tudom! Tőled tanultam, Thaira Kvillon!~
*Ezek után pedig a gnóm elküldi a levelet a papnak, s megint eljutottak a régi kérdéshez, 'Mi legyen most?'! Viszont mielőtt felteszi a kérdést, hogy elindulnak-e már most a kovácsműhelybe, vagy nem, még feltesz egy másik kérdést.*
- Ez furcsán fog hangzani, de mivel ma viszonylag semleges helyre tervezünk menni, mert azt jobbára egyikünk se ismeri, ezért azt szeretnénk kérdezni, hogy. Hogy melyikünkel szeretnél inkább lenni? Nem kell aggódni nem sértődik meg egyikünk se, ezt már rég megbeszéltük, hogy ha semleges helyre megyünk megkérdezünk téged is. Persze mondhatod, hogy nem akarsz választani, akkor majd játékkal döntjük el!
*Mondja mosolyogva Zrekil-nek, s hogy reméli nem hozták nagyon zavarba. De úgy nekik csa egyszerűbb lenne, ha nem játszani kellene a vezetésért!*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 21:40:31
Üzenet elküldve: 2013-11-02 21:40:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Végre itt, a templom előtt, egy ajtó választja el a mágiával kapcsolatos tudás egyik legnagyobb tárházától. Csak le kell nyomnia a kilincset. Már rajta van a keze. Egy, kettő, három. Kinyilt, lassan belép és eltátja száját. Egy óriási templom, ahol minden kőben érezni a mágia erejét.*
~Hűha. Ez aztán templom a javából! Mekkora oszlopok? A szentségét neki. Opp bocsánat ilyet nem illik. Szinte lehet érezni a mágia jelenlétét. Utoljára otthon érezte ilyen erősen a varázslat erejét. Akkor most keresni kellene egy papot, vagy valami szent embert, de előbb körül nézek.~
*Mondja magában, azzal megindul az egyik irányba és fejét forgatva, szemre vételezi a templomot belűlről is, mindent gondosan megfigyelve. Sokszor megakad a figyelme egy egy padon, vagy az oltárra vándorol tekintete, de ennek ellenére nyugodtan körbe tudja sétálni a helyet. Mikor végzett leül egy padra a nyaka megfájdult a folytonos felfelé nézéstől, így pihen egy kicsit, s csak azután keres egy papot, akitől megkérdezhet ezt, azt.*
~Hűha. Ez aztán templom a javából! Mekkora oszlopok? A szentségét neki. Opp bocsánat ilyet nem illik. Szinte lehet érezni a mágia jelenlétét. Utoljára otthon érezte ilyen erősen a varázslat erejét. Akkor most keresni kellene egy papot, vagy valami szent embert, de előbb körül nézek.~
*Mondja magában, azzal megindul az egyik irányba és fejét forgatva, szemre vételezi a templomot belűlről is, mindent gondosan megfigyelve. Sokszor megakad a figyelme egy egy padon, vagy az oltárra vándorol tekintete, de ennek ellenére nyugodtan körbe tudja sétálni a helyet. Mikor végzett leül egy padra a nyaka megfájdult a folytonos felfelé nézéstől, így pihen egy kicsit, s csak azután keres egy papot, akitől megkérdezhet ezt, azt.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 21:33:37
Üzenet elküldve: 2013-11-02 21:33:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Zrekil nem pont úgy értette, hogy tegnap este miért nem kérdezte meg Allyn Thairát, hanem hogy most itt miért nem neki tette fel előbb a kérdést. Persze csak puritán kíváncsiság lenne a kérdés mozgatója, és fél, hogy a lány esetleg félreértené, és úgy venné, hogy Zrekil zaklatva érzi magát a kérdései által, ezért inkább bólint, és csendben marad. Persze valahol örül is, hiszen ez talán a bizalom jele is lehet, hogy előbb kérdezi meg tőle, mint attól a személytől, akivel gyerekkorától kezdve egy testen osztozik... Habár ezen inkább nem is elmélkedik sokat, úgy véli, megárthat, inkább Thaira gondolatmenetére figyel, és a végén halkan csettint egyet, majd hümmög egy kicsit.*
- Hát lehet benne valami, bár nem hiszem, hogy ilyen rendszerhez lenne kötve. Eddig az entitás képes volt szétszedni minden ötletet, illetve minden elméletet, amit róla gyártottunk, minden alkalommal ránk cáfol. Szerintem nincs olyan kényszere, hogy le kell ültessen minket, mielőtt álmot bocsájthat ránk... meg ha igen, igazából bármikor el tudja érni, hogy leüljünk, vagy akár elfeküdjünk. Viszont a beszámolóba leírom ezt az elméletet is.
*Miközben Allyn megjegyzi, hogy mennyire nem kellemesek az ilyen elmére ható játékok, de hát nyilván a fények vakító ereje sem volt az, viszont ezt ismét nem jegyzi meg, ezt pusztán azért, mert rálel a papírjaira, és nekilát a beszámoló írásának.*
- Tehát akkor kezdődött minden azzal, hogy Thairának melege volt, viszont te irányítottál. Aztán felmentünk a dombra, ott jött a fények játéka, igyekeztem megzavarni egy varázslattal, de nem sikerült. A fények engem elvakítottak, te viszont bele tudtál nézni... És aztán megérintetted, de te melegnek érezted, Thaira pedig hidegnek... *lassan mondja, mert közben igyekszik le is írni, kicsit terjedelmesebben, mint ezek a címszavak. Éppen ezért gyakran tart szüntet két mondat között, amíg az előzőt leírja.*
- Végül engem elvakítottak, legurultam, elaludtam... Te leguggoltál, Thaira elaludt, aztán te is legurultál, és elaludtál... Meg is van *jegyzi meg, majd Allynra néz, hátha eszébe jut még valami, amit a gnóm kifelejtett. Ha ilyesminek nem adja jelét, akkor Zrekil ugyanúgy jár el, mint az előző napokon: mivel a főpapot nem látja sehol, ezért egy arra járó papot szólít meg, és küldi el vele a levelet a főpapnak.*
*Zrekil nem pont úgy értette, hogy tegnap este miért nem kérdezte meg Allyn Thairát, hanem hogy most itt miért nem neki tette fel előbb a kérdést. Persze csak puritán kíváncsiság lenne a kérdés mozgatója, és fél, hogy a lány esetleg félreértené, és úgy venné, hogy Zrekil zaklatva érzi magát a kérdései által, ezért inkább bólint, és csendben marad. Persze valahol örül is, hiszen ez talán a bizalom jele is lehet, hogy előbb kérdezi meg tőle, mint attól a személytől, akivel gyerekkorától kezdve egy testen osztozik... Habár ezen inkább nem is elmélkedik sokat, úgy véli, megárthat, inkább Thaira gondolatmenetére figyel, és a végén halkan csettint egyet, majd hümmög egy kicsit.*
- Hát lehet benne valami, bár nem hiszem, hogy ilyen rendszerhez lenne kötve. Eddig az entitás képes volt szétszedni minden ötletet, illetve minden elméletet, amit róla gyártottunk, minden alkalommal ránk cáfol. Szerintem nincs olyan kényszere, hogy le kell ültessen minket, mielőtt álmot bocsájthat ránk... meg ha igen, igazából bármikor el tudja érni, hogy leüljünk, vagy akár elfeküdjünk. Viszont a beszámolóba leírom ezt az elméletet is.
*Miközben Allyn megjegyzi, hogy mennyire nem kellemesek az ilyen elmére ható játékok, de hát nyilván a fények vakító ereje sem volt az, viszont ezt ismét nem jegyzi meg, ezt pusztán azért, mert rálel a papírjaira, és nekilát a beszámoló írásának.*
- Tehát akkor kezdődött minden azzal, hogy Thairának melege volt, viszont te irányítottál. Aztán felmentünk a dombra, ott jött a fények játéka, igyekeztem megzavarni egy varázslattal, de nem sikerült. A fények engem elvakítottak, te viszont bele tudtál nézni... És aztán megérintetted, de te melegnek érezted, Thaira pedig hidegnek... *lassan mondja, mert közben igyekszik le is írni, kicsit terjedelmesebben, mint ezek a címszavak. Éppen ezért gyakran tart szüntet két mondat között, amíg az előzőt leírja.*
- Végül engem elvakítottak, legurultam, elaludtam... Te leguggoltál, Thaira elaludt, aztán te is legurultál, és elaludtál... Meg is van *jegyzi meg, majd Allynra néz, hátha eszébe jut még valami, amit a gnóm kifelejtett. Ha ilyesminek nem adja jelét, akkor Zrekil ugyanúgy jár el, mint az előző napokon: mivel a főpapot nem látja sehol, ezért egy arra járó papot szólít meg, és küldi el vele a levelet a főpapnak.*
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:44:52
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:44:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Mikor felkel és Thary kikérdezi meglepetten tapasztalják, hogy ugyanazt álmodták mind a ketten. Ilyen még sosem volt, ez az entitás biztos belepiszkált az elméjükbe más magyarázata nem lehet az esetnek. Esetleg az, hogy megőrültek. Viszont nem sokat gondolkodnak ezen, hiszen megjelenik a gnóm, s megkérdezi mi történt miután elaludt. Allyn válaszol is, viszont arra a kis megjegyzésre Thary-val kapcsolatban még visszakérdez a gnóm, persze azután hogy kifejezte nem értését az "ugyanúgy, mint te" mondat résszel kapcsolatban.*
- Pontosan, ahogy mondod. És azért nem kérdeztem meg, mert nem tudtam megkérdezni, rögtön ahogy kimondta elaludt, én meg reflexből felálltam és ugyanúgy ahogyan te hátra estem. Azt meg nem tudom, hogy tényleg úgy van-e, de ez a leglogikusabb!
~Úgy értettem, hogy mindig akkor alszunk el, ha a fejünk ülő helyzeti, vagy annál alacsonyabb magasságba ér! Előtte semmi bajunk!~
- Ez igaz! Nem is vagy olyan eszetlen Thaira! Lehet benne valami. Szerinted nem furcsa, hogy mindig akkor alszunk el ha a fejünk ülő helyzeti magasságnál alacsonyabban van? Én például, addig tökéletesen éreztem magam, amíg le nem estem a dombról, Thary meg addig, amíg le nem guggoltam.
*Osztja meg belső hangjának elképzelését a gnómmal. Közben persze ott halad mellette, hogy visszajussanak a temolomba. Majd figyelmesen hallgatja a férfi beszámolóját az éjszakai eseményekről.*
- Hát nagyon úgy fest, hogy ezt csak mi élvezhetjük. De nem is kívánom neked. Nem kellemes!
~Egyáltalán nem az! Sőt egyenesen borzasztó. Ha nem hajtana ennyire a kíváncsiság már abba hagynám az egész entitás hajkurászást!~
*Mondja Thary kicsit mérges hangon észrevehető, hogy nem nagyon kedveli ezt az "entitás vadászatot", s tényleg csak azért csinálja, hogy megtudja mi van mögötte, mert felpiszkálta a kíváncsiságát. Már visszaértek a templomba, megint eljátszhatják, amit az előző reggeleken. Kis körmölés, elküldeni a levelet a papnak, utána meg elmenni a következő helyszínre, ahol a jelenségeket észlelték. A munka ezen része kezd szörnyen egyhangúvá válni. Viszont, most Thary kedvére szidhatja az entitást, hacsak nem szeretné a gnóm majd inkább Allyn társaságát élvezni, de ezt egyenlőre nem kérdezik meg tőle. Majd mielőtt elindulnak, végülis addig teljesen mindegy ki uralkodik, amíg a templomban vannak.*
*Mikor felkel és Thary kikérdezi meglepetten tapasztalják, hogy ugyanazt álmodták mind a ketten. Ilyen még sosem volt, ez az entitás biztos belepiszkált az elméjükbe más magyarázata nem lehet az esetnek. Esetleg az, hogy megőrültek. Viszont nem sokat gondolkodnak ezen, hiszen megjelenik a gnóm, s megkérdezi mi történt miután elaludt. Allyn válaszol is, viszont arra a kis megjegyzésre Thary-val kapcsolatban még visszakérdez a gnóm, persze azután hogy kifejezte nem értését az "ugyanúgy, mint te" mondat résszel kapcsolatban.*
- Pontosan, ahogy mondod. És azért nem kérdeztem meg, mert nem tudtam megkérdezni, rögtön ahogy kimondta elaludt, én meg reflexből felálltam és ugyanúgy ahogyan te hátra estem. Azt meg nem tudom, hogy tényleg úgy van-e, de ez a leglogikusabb!
~Úgy értettem, hogy mindig akkor alszunk el, ha a fejünk ülő helyzeti, vagy annál alacsonyabb magasságba ér! Előtte semmi bajunk!~
- Ez igaz! Nem is vagy olyan eszetlen Thaira! Lehet benne valami. Szerinted nem furcsa, hogy mindig akkor alszunk el ha a fejünk ülő helyzeti magasságnál alacsonyabban van? Én például, addig tökéletesen éreztem magam, amíg le nem estem a dombról, Thary meg addig, amíg le nem guggoltam.
*Osztja meg belső hangjának elképzelését a gnómmal. Közben persze ott halad mellette, hogy visszajussanak a temolomba. Majd figyelmesen hallgatja a férfi beszámolóját az éjszakai eseményekről.*
- Hát nagyon úgy fest, hogy ezt csak mi élvezhetjük. De nem is kívánom neked. Nem kellemes!
~Egyáltalán nem az! Sőt egyenesen borzasztó. Ha nem hajtana ennyire a kíváncsiság már abba hagynám az egész entitás hajkurászást!~
*Mondja Thary kicsit mérges hangon észrevehető, hogy nem nagyon kedveli ezt az "entitás vadászatot", s tényleg csak azért csinálja, hogy megtudja mi van mögötte, mert felpiszkálta a kíváncsiságát. Már visszaértek a templomba, megint eljátszhatják, amit az előző reggeleken. Kis körmölés, elküldeni a levelet a papnak, utána meg elmenni a következő helyszínre, ahol a jelenségeket észlelték. A munka ezen része kezd szörnyen egyhangúvá válni. Viszont, most Thary kedvére szidhatja az entitást, hacsak nem szeretné a gnóm majd inkább Allyn társaságát élvezni, de ezt egyenlőre nem kérdezik meg tőle. Majd mielőtt elindulnak, végülis addig teljesen mindegy ki uralkodik, amíg a templomban vannak.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:13:10
Üzenet elküldve: 2013-11-02 19:13:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Miután az álomból (mely már határozottan visszafogottabbá vált) felébred, egy kis időt talán eltölt azzal, hogy az álmon merengjen. Ébredés után mindig kicsit kába szokott lenni, és még nem is tudja igazán, hogy hol van: az álomban, vagy a valóságban? Ezen a vékony mezsgyén egyensúlyozva gondolkodik azon, hogy vajon mi miatt engedett fel a börtön? Talán tényleg kezdi kinőni az álmot? Elmúlik a furcsa éjszakának a hatása? Persze, ő hiheti azt, hogy elmúlik, viszont mélyen belül mindig ott lesz benne az összes emlék, ami nem csak egy éjszakát, hanem majd' egy hetet ölel fel. Viszont a gnómnak bőven elég a tény, hogy már nem gyötrik olyan kegyetlen rémálmok mint eddig. A fején lévő seb gyógyulásával az emlékek (vagy az annak hitt dolgok) szépen mind feledésbe merülnek, és már álmokban sem köszönnek vissza...
Azonban ekkor ténylegesen felébred, és az álom egyszerűen köddé válik a fejében, szinte el is felejti, miről szólt. Viszonylag könnyen rátalál Allynra, mindössze el kell kezdenie körbejárni a dombot, és a tövében ráakad a lányra.*
- Mint velem? *kérdezi először kicsit meglepetten, nem egészen biztos benne, hogy mire is gondol a lány, majd hirtelen...* Hogy legurultál a dombról és elaludtál? *majd miután megemlíti Allyn azt a bizonyos mondatot, a gnóm erre ösztönösen azt feleli:*
- Hát... miért nem kérdezed meg tőle, mire gondolt? *végül is logikusnak tűnik, Zrekil nem is pontosan érti, miért nem tette meg eddig* Nos, lehetséges, hogy én tényleg könnyebb préda vagyok neki. Menjünk! *jegyzi meg, és ha Allyn és készen áll, már el is indul a templom felé. Visszafele úton még megjegyzi a kérdésre:*
- Hát próbáltam felelni, de akkor az arcomba villant egy fénygömb, én pedig reflexszerűen hátraléptem. Persze nem volt már helyem, és leestem, ezután pedig elaludtam. És hát... én nem éreztem semmi különöset, úgy látszik az ilyen testre ható dolgok mindig téged és Thairát érik, míg engem csak... repülő könyvek, varjak, vakító fények *sorolja, miközben belép a templomba. Persze mind az írószert és a papírt, mind a gyertyát elfelejtette magával vinni, csak úgy gondolta, hogy egy fényjátékhoz nem kellenek gyertyák, csak zavarnának. Az írószerszám úgyszintén, azonban arra most mindenképpen szüksége volna.*
*Miután az álomból (mely már határozottan visszafogottabbá vált) felébred, egy kis időt talán eltölt azzal, hogy az álmon merengjen. Ébredés után mindig kicsit kába szokott lenni, és még nem is tudja igazán, hogy hol van: az álomban, vagy a valóságban? Ezen a vékony mezsgyén egyensúlyozva gondolkodik azon, hogy vajon mi miatt engedett fel a börtön? Talán tényleg kezdi kinőni az álmot? Elmúlik a furcsa éjszakának a hatása? Persze, ő hiheti azt, hogy elmúlik, viszont mélyen belül mindig ott lesz benne az összes emlék, ami nem csak egy éjszakát, hanem majd' egy hetet ölel fel. Viszont a gnómnak bőven elég a tény, hogy már nem gyötrik olyan kegyetlen rémálmok mint eddig. A fején lévő seb gyógyulásával az emlékek (vagy az annak hitt dolgok) szépen mind feledésbe merülnek, és már álmokban sem köszönnek vissza...
Azonban ekkor ténylegesen felébred, és az álom egyszerűen köddé válik a fejében, szinte el is felejti, miről szólt. Viszonylag könnyen rátalál Allynra, mindössze el kell kezdenie körbejárni a dombot, és a tövében ráakad a lányra.*
- Mint velem? *kérdezi először kicsit meglepetten, nem egészen biztos benne, hogy mire is gondol a lány, majd hirtelen...* Hogy legurultál a dombról és elaludtál? *majd miután megemlíti Allyn azt a bizonyos mondatot, a gnóm erre ösztönösen azt feleli:*
- Hát... miért nem kérdezed meg tőle, mire gondolt? *végül is logikusnak tűnik, Zrekil nem is pontosan érti, miért nem tette meg eddig* Nos, lehetséges, hogy én tényleg könnyebb préda vagyok neki. Menjünk! *jegyzi meg, és ha Allyn és készen áll, már el is indul a templom felé. Visszafele úton még megjegyzi a kérdésre:*
- Hát próbáltam felelni, de akkor az arcomba villant egy fénygömb, én pedig reflexszerűen hátraléptem. Persze nem volt már helyem, és leestem, ezután pedig elaludtam. És hát... én nem éreztem semmi különöset, úgy látszik az ilyen testre ható dolgok mindig téged és Thairát érik, míg engem csak... repülő könyvek, varjak, vakító fények *sorolja, miközben belép a templomba. Persze mind az írószert és a papírt, mind a gyertyát elfelejtette magával vinni, csak úgy gondolta, hogy egy fényjátékhoz nem kellenek gyertyák, csak zavarnának. Az írószerszám úgyszintén, azonban arra most mindenképpen szüksége volna.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-02 09:47:09
Üzenet elküldve: 2013-11-02 09:47:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* És ismét készen áll, hogy fárasztó, ámde mégis megnyugtató munkába, tanulásba kezdjen. Valódi, és csöppet sem színlelt lelkesedéssel rohan fel a Templom kapujához, amit résznyire nyit, hogy apró termete beférhessen rajta.
Mély levegőt vesz, itt, ahol a levegő a vezető elem. Ahol a levegőmágiának van a prioritása, és elsőbbsége. Sylmeriae izgatott, mivel a mágiatanulás varázsa, és tudásvágya hajtja legbelül, szívében. Repes az örömtől, mikor beljebb ér a Templom oszlopai között, és jobban körülnéz. Régi, finom faragású szobrok, oszlopok, és tiszta, érezhetően tiszta levegő. Ez egy szent hely, aminek nyugalmát nem meri megbolygatni.*
Mély levegőt vesz, itt, ahol a levegő a vezető elem. Ahol a levegőmágiának van a prioritása, és elsőbbsége. Sylmeriae izgatott, mivel a mágiatanulás varázsa, és tudásvágya hajtja legbelül, szívében. Repes az örömtől, mikor beljebb ér a Templom oszlopai között, és jobban körülnéz. Régi, finom faragású szobrok, oszlopok, és tiszta, érezhetően tiszta levegő. Ez egy szent hely, aminek nyugalmát nem meri megbolygatni.*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:01:10
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:01:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nem kell sokat gyalogonia és eléri a templomot. Meg is jött. A templom kapu, egy lépés és bent van. Lassan emeli meg csupasz talpát és belép. A kő hideg, de Qua megszokta, hogy a föld nem mindig kedves a talpaknak. Eleget művelte a földet ahhoz, hogy ezt tudja, s hogy már kicsit se zavartassa miatta magát. Senki sincs a templomban látszatra.*
~Így, hogyan fogok bármit is tanulni.. Na rendben, akkor egyenlőre megpihenek itt a padon, aztán, ha egy óra múltán sem jön senki erre, akkor visszamegyek a kikötő felé. Csak azt tudnám miért pont a temetőn kell átgázolni, hogy megtaláld a templomot. Mindegy is, az a lényeg itt vagyok, s tudakolózhatok a varázslattal kapcsolatban, rögtön azután, hogy pihentem egy keveset.~
*Azzal gyors léptekkel a padhoz megy. Leül, a fejét forgatja a nagy épület teljesen elvarázsolja. Nem csak a monumentalitása, hanem valami egészen más is van itt. Egy olyan erő, amit még nem ért. De miért? Talán, ha majd tanul mágiát megérti. Most még nem tudja felfogni, így csak ül és néz szépen csendben senkit se zavarva. S, ha találkozik majd egy pappal kikérdezi mágia ügyben. Ha nem jön senki (márpedig ez valószínű) , akkor pedig tovább áll, de sokkal jobba kedélyállapottal.*
~Így, hogyan fogok bármit is tanulni.. Na rendben, akkor egyenlőre megpihenek itt a padon, aztán, ha egy óra múltán sem jön senki erre, akkor visszamegyek a kikötő felé. Csak azt tudnám miért pont a temetőn kell átgázolni, hogy megtaláld a templomot. Mindegy is, az a lényeg itt vagyok, s tudakolózhatok a varázslattal kapcsolatban, rögtön azután, hogy pihentem egy keveset.~
*Azzal gyors léptekkel a padhoz megy. Leül, a fejét forgatja a nagy épület teljesen elvarázsolja. Nem csak a monumentalitása, hanem valami egészen más is van itt. Egy olyan erő, amit még nem ért. De miért? Talán, ha majd tanul mágiát megérti. Most még nem tudja felfogni, így csak ül és néz szépen csendben senkit se zavarva. S, ha találkozik majd egy pappal kikérdezi mágia ügyben. Ha nem jön senki (márpedig ez valószínű) , akkor pedig tovább áll, de sokkal jobba kedélyállapottal.*
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:59:26
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:59:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Nem egyszerű az élet, ha minden nap ott harsog a fejedben egy hang, ami mindig okosabbnak gonolja magát nálad. Ami mindig beleszól abba amit csinálsz, ami mindig kritizál és sose jó neki semmi, amit teszel. De meg lehet szokni, ahogy Allyn is megszokta, hogy Thary mellet szinte egy perc nyugta sincs, gyakran még Xini-nek is saját magát kell ellátnia, hiszen nem tud egyszerre négy felé figyelni, s mind a négyet számon tartani. De megszokták, már az lenne a furcsa, ha nem így telne minden nap. Allyn fején ott volt a csuklya, hiszen vigyázni kell a hófehér bőr nem szereti az erős napfényt, viszont a templom félhomálya már nem bántja így leveheti. A kis gyík kidugja a fejét a táskából majd, mikor meggyőződött róla, hogy gazdája az uralkodó vidáman felmászik a köpenyen a lány vállára, s kényelembe helyezi magát. Allyn megsimogatja a fejét, majd tekintetét megint a férfire emeli. Nyugodtan figyeli, teljesen elfelejtve, hogy belső hangjának mindenhez van hozzáfűzni valója.*
~Hát Allyn nem értem mitől voltál úgy megijedve semmi ijesztő sem történt..~
~Csendet! Nem érdekelsz! Nem érdekel, hogy nem félsz, meg az sem, hogy milyen okosnak gondolod magad! Én féltem, rettegtem! Rendben? Nem zavar természetes dolog! Úgyhogy csendben maradhatsz!~
*Teljesen kikelt magából, de szerencsére, ez kifelé nem látszott, ugyanúgy mosolygott közben, mint eddig. Miután pedig a villámveszekedést lerendezte válaszol a férfi megjegyzésére.*
- Lehet, végülis én nem értek a mágiához és nem tudom mit tudhat egy főpap. De ha valóban így gondolod, akkor meg se szólaltam.
*Arca megint mosolyra derül, s a pirosság megszűnik. Újra a szerény kis Allyn, aki volt. Látja, hogy a férfi még gyorsan oda ír valamit a levél végére, biztosan kifelejtett egy eseményt.. De melyiket? Ezen kicsit elgondolkodik, s beletelik néhány percbe míg rájön mi volt, pontosan annyiba, amennyi alatt Zrekil elküldi a levelet a főpapnak. A gyertya persze.. Hogy is felejthette el. Mondjuk nála nem ritka az ilyen eset, de nem minden tökéletes, az ő agya is gyakran kihagy. Mikor a gnóm megint felé fordul és kérdez tőle, zavartan kezdi vakarni a fejét.*
~Maradjunk itt!~
*Mondja végül Thaira, mire Allyn a gnómra néz és mosolyogva megszólal.*
- Akkor induljunk, szedjünk gyümölcsöt, meg megtöltöm a kulacsom és utána elgyaloglunk a tisztásra. Ma legalább eszünk még a rémeset előtt.
~Hé, én nem ezt mondtam..~
*Kapja fel a vizet belső hangja, mire ő Thaira-s őnelégült hangon megszólal.*
~Így jártál angyalom?~
*S ezzel egy újjabb vita veszi kezdetét.*
*Nem egyszerű az élet, ha minden nap ott harsog a fejedben egy hang, ami mindig okosabbnak gonolja magát nálad. Ami mindig beleszól abba amit csinálsz, ami mindig kritizál és sose jó neki semmi, amit teszel. De meg lehet szokni, ahogy Allyn is megszokta, hogy Thary mellet szinte egy perc nyugta sincs, gyakran még Xini-nek is saját magát kell ellátnia, hiszen nem tud egyszerre négy felé figyelni, s mind a négyet számon tartani. De megszokták, már az lenne a furcsa, ha nem így telne minden nap. Allyn fején ott volt a csuklya, hiszen vigyázni kell a hófehér bőr nem szereti az erős napfényt, viszont a templom félhomálya már nem bántja így leveheti. A kis gyík kidugja a fejét a táskából majd, mikor meggyőződött róla, hogy gazdája az uralkodó vidáman felmászik a köpenyen a lány vállára, s kényelembe helyezi magát. Allyn megsimogatja a fejét, majd tekintetét megint a férfire emeli. Nyugodtan figyeli, teljesen elfelejtve, hogy belső hangjának mindenhez van hozzáfűzni valója.*
~Hát Allyn nem értem mitől voltál úgy megijedve semmi ijesztő sem történt..~
~Csendet! Nem érdekelsz! Nem érdekel, hogy nem félsz, meg az sem, hogy milyen okosnak gondolod magad! Én féltem, rettegtem! Rendben? Nem zavar természetes dolog! Úgyhogy csendben maradhatsz!~
*Teljesen kikelt magából, de szerencsére, ez kifelé nem látszott, ugyanúgy mosolygott közben, mint eddig. Miután pedig a villámveszekedést lerendezte válaszol a férfi megjegyzésére.*
- Lehet, végülis én nem értek a mágiához és nem tudom mit tudhat egy főpap. De ha valóban így gondolod, akkor meg se szólaltam.
*Arca megint mosolyra derül, s a pirosság megszűnik. Újra a szerény kis Allyn, aki volt. Látja, hogy a férfi még gyorsan oda ír valamit a levél végére, biztosan kifelejtett egy eseményt.. De melyiket? Ezen kicsit elgondolkodik, s beletelik néhány percbe míg rájön mi volt, pontosan annyiba, amennyi alatt Zrekil elküldi a levelet a főpapnak. A gyertya persze.. Hogy is felejthette el. Mondjuk nála nem ritka az ilyen eset, de nem minden tökéletes, az ő agya is gyakran kihagy. Mikor a gnóm megint felé fordul és kérdez tőle, zavartan kezdi vakarni a fejét.*
~Maradjunk itt!~
*Mondja végül Thaira, mire Allyn a gnómra néz és mosolyogva megszólal.*
- Akkor induljunk, szedjünk gyümölcsöt, meg megtöltöm a kulacsom és utána elgyaloglunk a tisztásra. Ma legalább eszünk még a rémeset előtt.
~Hé, én nem ezt mondtam..~
*Kapja fel a vizet belső hangja, mire ő Thaira-s őnelégült hangon megszólal.*
~Így jártál angyalom?~
*S ezzel egy újjabb vita veszi kezdetét.*
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:20:37
Üzenet elküldve: 2013-10-31 14:20:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*Persze Zrekil tisztában van vele, hogy Thaira magabiztosságát feltámaszthatta (vagy inkább megtoldhatta) azzal, hogy ilyesmit mondott, viszont ez nem zavarja nagyon. Sőt, épp ellenkezőleg, mindig szerette, ha önbizalmat adhatott valakinek. Viszont ezen nem elmélkedik soká, inkább belekezd a beszámolóba. Miközben írja, gyakorlatilag újra átéli az elmúlt este eseményeit, melyek valahol azért elég ijesztőek voltak. Igyekszik kiemelni azt is, hogy bár ő az elsuhanó árnyakat, amiket a pap említett, nem látta, ami suhant, és fekete volt, az mind varjú. Meg persze az árnyak is ijesztőek voltak, de nem mozogtak. Ugyanakkor nem is kellett nekik ahhoz, hogy egy furcsa, félelemmel teli hatást elültessenek abban, aki látja őket. Egyfajta kételyről volt szó, mintha csak azt hihetné a szemlélő, hogy éppen olyan szerencsétlen szögben esik a gyertyák fénye a fákra, és az egyebekre, hogy ijesztő árnyalak rajzolódik ki, azonban valahol mégis tudja, hogy ez több annál. Ezt elég nehéz élethűen visszaadni egyszerű írásban, még akkor sem lenne rá képes, ha tudna rajzolni. Ugyanakkor megpróbálja a lehető legtöbb félelmet beleszőni, ár-már vetekszik a sötét mágusokkal, akik a varázslatok veszélyeit írják átkos irományaikba. Vagy... csak ezt hiszi, ebben még ő sem biztos teljesen. Majd a végén Allyn kérdésén gondolkodik egy darabig, végül úgy dönt, a főpap érteni fogja.*
- Ami engem illet, én úgy gondolom, mivel a főpap itt a városban a főmágus is, valószínűleg nem okoz majd neki nagy gondot, hogy kitalálja, miről is van szó. Meg lehet, hogy még fontos információ is neki, hogy tegnap Thaira irányított *ekkor eszébe jut, hogy majdnem kihagyta a beszámolóból, hogy kialszanak a gyertyák, miután a varjak elkezdtek körülöttük keringeni, ezért ezt gyorsan odaírja a végére, aztán útjára indítja az üzenetet. A pap ismét nem tiltakozik, miután a gnóm közli vele, hogy a főpapnak kell szállítsa, és hogy fontos. Nagyjából úgy, ahogy az előző is tette, elsiet, nyilván a főpap szobája felé. Miután ez is megvolt, Zrekil egy újabb lényeges kérdést tesz fel:*
- És mit csináljunk a nap hátralevő részében? Maradjunk még itt kicsit, vagy inkább induljunk máris a tisztásra? Még úgyis meg akartam állni a folyóparton szedni némi gyümölcsöt, elvégre tegnap nem kaptunk semmit *emlékszik vissza a vendéglátás hiányára.*
*Persze Zrekil tisztában van vele, hogy Thaira magabiztosságát feltámaszthatta (vagy inkább megtoldhatta) azzal, hogy ilyesmit mondott, viszont ez nem zavarja nagyon. Sőt, épp ellenkezőleg, mindig szerette, ha önbizalmat adhatott valakinek. Viszont ezen nem elmélkedik soká, inkább belekezd a beszámolóba. Miközben írja, gyakorlatilag újra átéli az elmúlt este eseményeit, melyek valahol azért elég ijesztőek voltak. Igyekszik kiemelni azt is, hogy bár ő az elsuhanó árnyakat, amiket a pap említett, nem látta, ami suhant, és fekete volt, az mind varjú. Meg persze az árnyak is ijesztőek voltak, de nem mozogtak. Ugyanakkor nem is kellett nekik ahhoz, hogy egy furcsa, félelemmel teli hatást elültessenek abban, aki látja őket. Egyfajta kételyről volt szó, mintha csak azt hihetné a szemlélő, hogy éppen olyan szerencsétlen szögben esik a gyertyák fénye a fákra, és az egyebekre, hogy ijesztő árnyalak rajzolódik ki, azonban valahol mégis tudja, hogy ez több annál. Ezt elég nehéz élethűen visszaadni egyszerű írásban, még akkor sem lenne rá képes, ha tudna rajzolni. Ugyanakkor megpróbálja a lehető legtöbb félelmet beleszőni, ár-már vetekszik a sötét mágusokkal, akik a varázslatok veszélyeit írják átkos irományaikba. Vagy... csak ezt hiszi, ebben még ő sem biztos teljesen. Majd a végén Allyn kérdésén gondolkodik egy darabig, végül úgy dönt, a főpap érteni fogja.*
- Ami engem illet, én úgy gondolom, mivel a főpap itt a városban a főmágus is, valószínűleg nem okoz majd neki nagy gondot, hogy kitalálja, miről is van szó. Meg lehet, hogy még fontos információ is neki, hogy tegnap Thaira irányított *ekkor eszébe jut, hogy majdnem kihagyta a beszámolóból, hogy kialszanak a gyertyák, miután a varjak elkezdtek körülöttük keringeni, ezért ezt gyorsan odaírja a végére, aztán útjára indítja az üzenetet. A pap ismét nem tiltakozik, miután a gnóm közli vele, hogy a főpapnak kell szállítsa, és hogy fontos. Nagyjából úgy, ahogy az előző is tette, elsiet, nyilván a főpap szobája felé. Miután ez is megvolt, Zrekil egy újabb lényeges kérdést tesz fel:*
- És mit csináljunk a nap hátralevő részében? Maradjunk még itt kicsit, vagy inkább induljunk máris a tisztásra? Még úgyis meg akartam állni a folyóparton szedni némi gyümölcsöt, elvégre tegnap nem kaptunk semmit *emlékszik vissza a vendéglátás hiányára.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 11:29:40
Üzenet elküldve: 2013-10-31 11:29:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef és Mort//
*Mikor a gnóm félbe hagyja a mondatot a lány kíváncsian kérdez vissza, s a válaszra nem kell sokat várnia. Ahogy hallhatja a férfit fejében Thary elégedetten helyesel. Ez a megvilágítás a legértelmesebb és ráadásul még mondhatja is, hogy különleges.*
~Látod rám nem számított. Titkos fegyver vagyok. Én vagyok a titkok titka.~
~Meg az önelégültek legnagyobbika. Egy biztos kiállhatatlan vagy néha. Az meg nem csoda, hogy nem számított rád. Mekkora az esélye, hogy egy fél-elfben, vagy akár bármiben is két személyiség éljen, ugyanazon testen osztozva? Hát nagyon kicsi, úgyhogy inkább csak szerencsénk volt. Mégha te is voltál az oka.~
*Thaira kicsit megpukkadt, nem szereti, ha Allyn összetöri az elképzelt világát, de ha ez nem lenne mindig a fellegekben járna és lehet, hogy már nem egyszer járta volna meg nagy önhitségének szégyen menetét. Persze ezt sose vallaná be, még hogy ő Allyn-nak köszönhet valamit? Soha! Akkor inkább a szégen. S ezzel Ally is tisztában van, de őt nem zavarja. Sose kívánta a feltűnés, az elismerést, hogy tudják ki ő, s tiszteljék. Egy akart lenni a sok közül, ami Thaira-val a fejében nem egyszerű, hiszen ha előjön, lőttek az addig elét sikereknek, s nagyon ritka, ha mégsem. Kicsit elgondolkodik azon, hogy miért jó a gonosz erőnek, hogy játszik velük, mert ez tiszta játék, ha akarta volna régen megölte volna őket, de nem.*
~Biztos unatkozik. Ha egyedül lennék én is unatkoznék. Mondjuk akkor megkérhetne valakit, hogy játszon vele és nem kellene mindenkinek neki ugrani.~
~Megáll az eszem néha tudsz okosat is mondani! De igaz, ez egy jó kérdés.. Pedig mennyivel egyszerübb dolga lenne.~
*Beszélik meg az entitás témát, s közben figyelik, ahogy Zrekil neki lát az írásnak. Allyn bólogat, majd mikor meghallja Thary nevét megvakarja a fejét.*
-Te Zrekil, nem lesz az furcsa, hogy első levélben Allyn vagyok utána meg Thaira? Persze nem tudom miről tudhat a főpap, de nekem ez úgy megfordult a fejemben.. Nem akartam bele szólni, csak nekem furcsa lenne, ha valki egyik nap az egyik a másik nap a másik nevén lenne szólítva..
*Kicsit elszégyenli magát, hiszen az ilyen nem illene megszólni végülis nem ő ír nem lenne szabad beleszólni. Persze Thary sem könnyíti meg a helyzetet, hiszen hangosan kezdett el nevetni, s így Allyn a füle hegyéig elvörösödött, vagy rózsaszínesedett, mert a hófehér bőr tompít a pirosságon. Miután ezt lerendezték, s visszanyerte eredeti színét Zrekil megint elküldi a levelet a főpapnak csak úgy,mint tegnap.*
*Mikor a gnóm félbe hagyja a mondatot a lány kíváncsian kérdez vissza, s a válaszra nem kell sokat várnia. Ahogy hallhatja a férfit fejében Thary elégedetten helyesel. Ez a megvilágítás a legértelmesebb és ráadásul még mondhatja is, hogy különleges.*
~Látod rám nem számított. Titkos fegyver vagyok. Én vagyok a titkok titka.~
~Meg az önelégültek legnagyobbika. Egy biztos kiállhatatlan vagy néha. Az meg nem csoda, hogy nem számított rád. Mekkora az esélye, hogy egy fél-elfben, vagy akár bármiben is két személyiség éljen, ugyanazon testen osztozva? Hát nagyon kicsi, úgyhogy inkább csak szerencsénk volt. Mégha te is voltál az oka.~
*Thaira kicsit megpukkadt, nem szereti, ha Allyn összetöri az elképzelt világát, de ha ez nem lenne mindig a fellegekben járna és lehet, hogy már nem egyszer járta volna meg nagy önhitségének szégyen menetét. Persze ezt sose vallaná be, még hogy ő Allyn-nak köszönhet valamit? Soha! Akkor inkább a szégen. S ezzel Ally is tisztában van, de őt nem zavarja. Sose kívánta a feltűnés, az elismerést, hogy tudják ki ő, s tiszteljék. Egy akart lenni a sok közül, ami Thaira-val a fejében nem egyszerű, hiszen ha előjön, lőttek az addig elét sikereknek, s nagyon ritka, ha mégsem. Kicsit elgondolkodik azon, hogy miért jó a gonosz erőnek, hogy játszik velük, mert ez tiszta játék, ha akarta volna régen megölte volna őket, de nem.*
~Biztos unatkozik. Ha egyedül lennék én is unatkoznék. Mondjuk akkor megkérhetne valakit, hogy játszon vele és nem kellene mindenkinek neki ugrani.~
~Megáll az eszem néha tudsz okosat is mondani! De igaz, ez egy jó kérdés.. Pedig mennyivel egyszerübb dolga lenne.~
*Beszélik meg az entitás témát, s közben figyelik, ahogy Zrekil neki lát az írásnak. Allyn bólogat, majd mikor meghallja Thary nevét megvakarja a fejét.*
-Te Zrekil, nem lesz az furcsa, hogy első levélben Allyn vagyok utána meg Thaira? Persze nem tudom miről tudhat a főpap, de nekem ez úgy megfordult a fejemben.. Nem akartam bele szólni, csak nekem furcsa lenne, ha valki egyik nap az egyik a másik nap a másik nevén lenne szólítva..
*Kicsit elszégyenli magát, hiszen az ilyen nem illene megszólni végülis nem ő ír nem lenne szabad beleszólni. Persze Thary sem könnyíti meg a helyzetet, hiszen hangosan kezdett el nevetni, s így Allyn a füle hegyéig elvörösödött, vagy rózsaszínesedett, mert a hófehér bőr tompít a pirosságon. Miután ezt lerendezték, s visszanyerte eredeti színét Zrekil megint elküldi a levelet a főpapnak csak úgy,mint tegnap.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-31 10:39:03
Üzenet elküldve: 2013-10-31 10:39:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Allyn Thaira Kvillon és Mort //
*A templomba visszaérve azon kezd gondolkozni, hogy vajon képes lesz-e valaha a Napmágiáját úgy hasznosítani, hogy fényt csináljon a sötétben. Mert igazából ezt teszi a Nap is. Sőt, a mondák szerint azok a talizmánok, amiket a Napmágusok maguknál hordanak, szintén tudnak ilyet. Persze ilyesmit inkább a karavánpihenőben tudna szerezni, erősen kétli, hogy az itteni kovács tudna olyat csinálni, amely utat mutat a legnagyobb sötétségben is, de... ki tudja? Apja szerint minden foglalkozásnak van egy olyan művészete, mint a mágiának. Akkor nyilván a kovácsénak is, valószínűleg ott is generációk óta öröklődik a tudás... Viszont lassan úgy érzi, az erről folytatott gondolatmenetet be kéne fejezni, helyette megírni azt, hogy mi is történt az este. Azonban mielőtt nekikezdene, még Allyn biztatására megjegyzi:*
- Hát mi van, ha az entitás a varjús támadást (már ha ez annak nevezhető) ellened tervezte *pillant Allynra* mert ugyebár veled találkozott a könyvtárban. Thairára egyszerűen nem volt felkészülve, ezért jött később a macskás trükk, mintegy kétségbeesett második próbálkozásként *ez így valahol logikusnak tűnik, persze ha az entitás belelát annyira valaki fejébe, hogy mindenféle mágiát eszelhessen ki az elaltatására, akkor nem akadna meg ilyen dolgokon a tudománya, viszont jobb magyarázat most nem jut a gnóm eszébe. Kivéve azt, hogy csak játszik velük az entitás, ami kezdettől fogva fennáll, mint lehetőség. Hiszen akár az asztalt is leemelhette volna a fejük fölül. Mindenesetre nekilát a történtek lejegyzetelésének, ezúttal igyekszik kicsit összeszedettebben megfogalmazni.*
- Szóval odaértünk, aztán beengedtek a kertbe. Nagyjából nem történt semmi éjfélig, aztán minden tele lett varjakkal, Thaira nem tud mozogni... *itt szünetet tart a beszédben, hogy mindezt le tudja írni, majd nagy levegőt vesz, és folytatja* Az árnyékok ijesztőek, aztán a varjak örvényleni kezdenek körülöttünk, eztán én elalszok, Thaira pedig nem. Ő inkább tüsszent, mire eltűnnek a varjak, aztán macska... leütés... alvás... *azt már inkább nem teszi hozzá, hogy a lány rosszkedvűen ébredt, mert kényelmetlen pózban aludt* Akkor nagyjából ennyi történt *körbe is néz, majd ismét a legközelebbi pap kezébe nyomja a papirost, majd gyakorlatilag ugyanazokkal a szavakkal küldi el a főpaphoz.*
*A templomba visszaérve azon kezd gondolkozni, hogy vajon képes lesz-e valaha a Napmágiáját úgy hasznosítani, hogy fényt csináljon a sötétben. Mert igazából ezt teszi a Nap is. Sőt, a mondák szerint azok a talizmánok, amiket a Napmágusok maguknál hordanak, szintén tudnak ilyet. Persze ilyesmit inkább a karavánpihenőben tudna szerezni, erősen kétli, hogy az itteni kovács tudna olyat csinálni, amely utat mutat a legnagyobb sötétségben is, de... ki tudja? Apja szerint minden foglalkozásnak van egy olyan művészete, mint a mágiának. Akkor nyilván a kovácsénak is, valószínűleg ott is generációk óta öröklődik a tudás... Viszont lassan úgy érzi, az erről folytatott gondolatmenetet be kéne fejezni, helyette megírni azt, hogy mi is történt az este. Azonban mielőtt nekikezdene, még Allyn biztatására megjegyzi:*
- Hát mi van, ha az entitás a varjús támadást (már ha ez annak nevezhető) ellened tervezte *pillant Allynra* mert ugyebár veled találkozott a könyvtárban. Thairára egyszerűen nem volt felkészülve, ezért jött később a macskás trükk, mintegy kétségbeesett második próbálkozásként *ez így valahol logikusnak tűnik, persze ha az entitás belelát annyira valaki fejébe, hogy mindenféle mágiát eszelhessen ki az elaltatására, akkor nem akadna meg ilyen dolgokon a tudománya, viszont jobb magyarázat most nem jut a gnóm eszébe. Kivéve azt, hogy csak játszik velük az entitás, ami kezdettől fogva fennáll, mint lehetőség. Hiszen akár az asztalt is leemelhette volna a fejük fölül. Mindenesetre nekilát a történtek lejegyzetelésének, ezúttal igyekszik kicsit összeszedettebben megfogalmazni.*
- Szóval odaértünk, aztán beengedtek a kertbe. Nagyjából nem történt semmi éjfélig, aztán minden tele lett varjakkal, Thaira nem tud mozogni... *itt szünetet tart a beszédben, hogy mindezt le tudja írni, majd nagy levegőt vesz, és folytatja* Az árnyékok ijesztőek, aztán a varjak örvényleni kezdenek körülöttünk, eztán én elalszok, Thaira pedig nem. Ő inkább tüsszent, mire eltűnnek a varjak, aztán macska... leütés... alvás... *azt már inkább nem teszi hozzá, hogy a lány rosszkedvűen ébredt, mert kényelmetlen pózban aludt* Akkor nagyjából ennyi történt *körbe is néz, majd ismét a legközelebbi pap kezébe nyomja a papirost, majd gyakorlatilag ugyanazokkal a szavakkal küldi el a főpaphoz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3851-3870