Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 153 (3041. - 3060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-21 19:50:08
Üzenet elküldve: 2019-04-21 19:50:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*Arenihnek nincs oka Arjára dörrenni, nincs tudomása a tenyerében rejtőző kis papírosról. Persze a lánynak a lelkiismeretével magának kell elszámolnia.*
- Igazán nincs mit, legyetek óvatosak. *Mondja a pap, amikor Arja megköszöni neki a segítséget. Amikor pedig Hanlorenről esik szó, akkor kedvesen mosolyogva bólint.*
- Természetes, mindenképpen elmondom neki, ha újra eljön hozzánk. *Biztosítja a lányt, hogy nem fogja elfelejteni elmondani Arja és társa látogatását a templomban.
A törpe és a lány egyetértenek abban, hogy már nincs semmi, amiben Arenih segíthetne, így elhagyják a könyvtárat, majd később a templomot is, hogy már a lépcsőkön lefelé haladva elmondja Nenizyonnak, hogy mit talált odabent.
Az egyik padhoz sétálva nyitja ki tenyerét, hogy megnézhesse a titkos kis papírost, amelyet a könyv gerince alá rejtve talált.
A vékonyra hajtogatott papíros apró, ezt már abból is láthatta Arja, hogy elfért a tenyerébe, de ha óvatosan kihajtja, akkor is egészen kicsi marad, szinte csak a tenyerét teríti be. A papír öreg, nagyon vigyáznia kell rá, hogy nehogy elszakítsa a láthatóan száraz anyagot.
A papíron lévő rajzot elhalványította az idő, de még egészen kivehető. Hogy hogyan tartsák, arról azt az égtájakat jelző vízjel mutatja. Egy enyhén jobbra dőlő, "Y" alakú vastagabb rajzolat van a közepén, az "Y" alak felső két villája között egy romnak tetsző rajzolat áll. Jobb oldalon és felül fekete, satírozott vonalak határolják az alakot, mintha utak volnának, melyek megközelítik a "romot". A függőleges satírozott vonal alsó végén, amely az enyhén jobbra dőlő "Y" alak jobb villáját éri el, átellenesen a rommal, a papír alján az "ART" feliratot olvashatják. A romtól balra, a satírozott vonal túloldalán fákat jelölő rajzolatok állnak, a felső, csaknem vízszintes satírozott vonal felett pedig nádnak tűnő rajzolatok.
A rom felett sokat mondó koponya rajzolattal látták el a kis térkép készítői a papírost, de hogy pontosan mit jelent, azt a két kalandor nemigen tudhatja. Ám ami fontosabb lehet ezek között a rajzolatok között, az az alsó, függőleges satírozott vonal és a jobbra dőlő "Y" vonalak találkozásától szaggatott vonal indul nyugat felé, amelyre a "500 l" feliratot írták. A szaggatott volna végében pedig egy fekete "X" látható.
A két kalandor ezt az apróságot láthatja Arja tenyerében. Első ránézésre ismerősnek tűnik a vonalak elrendezése, de biztosak további vizsgálódás után lehetnek csak.*
*Arenihnek nincs oka Arjára dörrenni, nincs tudomása a tenyerében rejtőző kis papírosról. Persze a lánynak a lelkiismeretével magának kell elszámolnia.*
- Igazán nincs mit, legyetek óvatosak. *Mondja a pap, amikor Arja megköszöni neki a segítséget. Amikor pedig Hanlorenről esik szó, akkor kedvesen mosolyogva bólint.*
- Természetes, mindenképpen elmondom neki, ha újra eljön hozzánk. *Biztosítja a lányt, hogy nem fogja elfelejteni elmondani Arja és társa látogatását a templomban.
A törpe és a lány egyetértenek abban, hogy már nincs semmi, amiben Arenih segíthetne, így elhagyják a könyvtárat, majd később a templomot is, hogy már a lépcsőkön lefelé haladva elmondja Nenizyonnak, hogy mit talált odabent.
Az egyik padhoz sétálva nyitja ki tenyerét, hogy megnézhesse a titkos kis papírost, amelyet a könyv gerince alá rejtve talált.
A vékonyra hajtogatott papíros apró, ezt már abból is láthatta Arja, hogy elfért a tenyerébe, de ha óvatosan kihajtja, akkor is egészen kicsi marad, szinte csak a tenyerét teríti be. A papír öreg, nagyon vigyáznia kell rá, hogy nehogy elszakítsa a láthatóan száraz anyagot.
A papíron lévő rajzot elhalványította az idő, de még egészen kivehető. Hogy hogyan tartsák, arról azt az égtájakat jelző vízjel mutatja. Egy enyhén jobbra dőlő, "Y" alakú vastagabb rajzolat van a közepén, az "Y" alak felső két villája között egy romnak tetsző rajzolat áll. Jobb oldalon és felül fekete, satírozott vonalak határolják az alakot, mintha utak volnának, melyek megközelítik a "romot". A függőleges satírozott vonal alsó végén, amely az enyhén jobbra dőlő "Y" alak jobb villáját éri el, átellenesen a rommal, a papír alján az "ART" feliratot olvashatják. A romtól balra, a satírozott vonal túloldalán fákat jelölő rajzolatok állnak, a felső, csaknem vízszintes satírozott vonal felett pedig nádnak tűnő rajzolatok.
A rom felett sokat mondó koponya rajzolattal látták el a kis térkép készítői a papírost, de hogy pontosan mit jelent, azt a két kalandor nemigen tudhatja. Ám ami fontosabb lehet ezek között a rajzolatok között, az az alsó, függőleges satírozott vonal és a jobbra dőlő "Y" vonalak találkozásától szaggatott vonal indul nyugat felé, amelyre a "500 l" feliratot írták. A szaggatott volna végében pedig egy fekete "X" látható.
A két kalandor ezt az apróságot láthatja Arja tenyerében. Első ránézésre ismerősnek tűnik a vonalak elrendezése, de biztosak további vizsgálódás után lehetnek csak.*
3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-21 19:24:36
Üzenet elküldve: 2019-04-21 19:24:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Dongnor, Morwon//
*Arenih atya hitetlenkedve tekint Morwonék felvetésére.*
-Kinek kellenének átkozott cson... jól van, jól van, akkor csak... hmm...
*Gyorsan elakad a szava, amint rájön, hogy nincs nagyon helye egy ilyen csontváznak sehol se igazán, így egy kicsit motyog is, nagyrészt magával diskurálva, melyet ők is kihallhatnak.*
-az biztos, hogy itt csak riadalmat kelt... De a könyvtárba se vihetjük le... és még is csak oltárközelbe kéne tenni, ha meg akarjuk tisztítani...
*Így egy időre, ha kényszerből is, de félreteszi az aggodalmát a csontokról és hallgatja Arsenor hosszabb tájékoztatását.*
-Szóval boszorkány és szörnyek. És tényleg meg lettetek tépázva. Ez nem jó hír.
*Kicsit sokkal lett egyszerre megterhelve az atya, így eltart egy ideig, mire végigrágja magát az elhangzottakon.*
-Merre történt ez? Végeztetek minddel?
*Bár a warg csontváz sejteti, hogy dicsőségesen távoztak és valamennyire örül, hogy a többi maradványt nem cipelték fel a városba, szeretné ezt a szájukból is hallani. Ami pedig a pénzt illeti, sajnos le kell törnie a kedvüket.*
-Nos, az egyház nem éppen gazdag, abból az adományból élünk, amit kapunk, ha kapunk, azonban a sebeiteket örömmel ellátjuk, bármineműek is legyenek, hálából, amiért megszabadítottátok a környéket Sa'Tereth borzalmaitól.
*Vissza is tér a figyelme a warg csontozatra, amiről még mindig ötlete sincs, hogy mit tegyen.*
-Szerintem vigyük az oltár elé. Eeyr majd utat mutat, hogy micsoda ez a fekete anyag és mit kezdjünk vele és az óvó figyelme segíti a gyógyulást is!
*Teszi hozzá kedélyesen.*
*Arenih atya hitetlenkedve tekint Morwonék felvetésére.*
-Kinek kellenének átkozott cson... jól van, jól van, akkor csak... hmm...
*Gyorsan elakad a szava, amint rájön, hogy nincs nagyon helye egy ilyen csontváznak sehol se igazán, így egy kicsit motyog is, nagyrészt magával diskurálva, melyet ők is kihallhatnak.*
-az biztos, hogy itt csak riadalmat kelt... De a könyvtárba se vihetjük le... és még is csak oltárközelbe kéne tenni, ha meg akarjuk tisztítani...
*Így egy időre, ha kényszerből is, de félreteszi az aggodalmát a csontokról és hallgatja Arsenor hosszabb tájékoztatását.*
-Szóval boszorkány és szörnyek. És tényleg meg lettetek tépázva. Ez nem jó hír.
*Kicsit sokkal lett egyszerre megterhelve az atya, így eltart egy ideig, mire végigrágja magát az elhangzottakon.*
-Merre történt ez? Végeztetek minddel?
*Bár a warg csontváz sejteti, hogy dicsőségesen távoztak és valamennyire örül, hogy a többi maradványt nem cipelték fel a városba, szeretné ezt a szájukból is hallani. Ami pedig a pénzt illeti, sajnos le kell törnie a kedvüket.*
-Nos, az egyház nem éppen gazdag, abból az adományból élünk, amit kapunk, ha kapunk, azonban a sebeiteket örömmel ellátjuk, bármineműek is legyenek, hálából, amiért megszabadítottátok a környéket Sa'Tereth borzalmaitól.
*Vissza is tér a figyelme a warg csontozatra, amiről még mindig ötlete sincs, hogy mit tegyen.*
-Szerintem vigyük az oltár elé. Eeyr majd utat mutat, hogy micsoda ez a fekete anyag és mit kezdjünk vele és az óvó figyelme segíti a gyógyulást is!
*Teszi hozzá kedélyesen.*
3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-21 09:29:50
Üzenet elküldve: 2019-04-21 09:29:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*Jól esik neki, hogy megdicsérik a munkáját, de azért túlzásnak tartja. Nem lett olyan jó, de legalább a főbb részletek, utak, városok rajta vannak. Felemeli a térképét, hogy az atya el tudja venni az eredetit. Míg az atya elpakolja a térképeket, addig Arja nézegeti a térképet. Amint Arja végzett a térkép nézegetésével elteszi a hátizsákba, hogy biztonságban legyen.*
-Köszönjük, de már mindent elintéztünk.
*Mondja Arja után. Feltűnt neki a hebegése, de nem tulajdonít neki nagy jelentőséget.*
-Igen, megyünk. Viszlát és köszönjük a segítséget.
*Lassan elindulnak kifelé. Nem sokkal, ahogy kiérnek a templomból Arja egy papirost mutat neki. Arja gyorsan egy padhoz rohan, így ő is követi, de nem túl sietősen. Van még idejük, hiszen végül is csak holnap reggel indulnak.*
-Na, mit találtál?
*Jól esik neki, hogy megdicsérik a munkáját, de azért túlzásnak tartja. Nem lett olyan jó, de legalább a főbb részletek, utak, városok rajta vannak. Felemeli a térképét, hogy az atya el tudja venni az eredetit. Míg az atya elpakolja a térképeket, addig Arja nézegeti a térképet. Amint Arja végzett a térkép nézegetésével elteszi a hátizsákba, hogy biztonságban legyen.*
-Köszönjük, de már mindent elintéztünk.
*Mondja Arja után. Feltűnt neki a hebegése, de nem tulajdonít neki nagy jelentőséget.*
-Igen, megyünk. Viszlát és köszönjük a segítséget.
*Lassan elindulnak kifelé. Nem sokkal, ahogy kiérnek a templomból Arja egy papirost mutat neki. Arja gyorsan egy padhoz rohan, így ő is követi, de nem túl sietősen. Van még idejük, hiszen végül is csak holnap reggel indulnak.*
-Na, mit találtál?
3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-19 20:09:49
Üzenet elküldve: 2019-04-19 20:09:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokút//
//Áldozat//
*A tisztától a piacon keresztül, a meredély mellett átvágva közelíti meg a templomot. Köpenyének csuklyáját mélyen a szemébe húzza, nincs szüksége feltűnésre. A wegtoreni penge markolata a válla felett lehetne egyetlen ismertetőjele, de sokan hordanak fegyvert a hátukra szíjazott hevederben, nem gondolja, hogy erről bárki felismerné.
Meg sem áll a kofák kínálta portékák mellett, ezúttal nem vásárolni érkezett a városba, sokkal szentebb és nemesebb cél vezérli.
Az éhséget szinte nem is érzi, a fáradtság pedig elkerüli, mind állóképessége, mind a terhelhetősége bizonyítottan magas, ráadásul a hit megacélozza lelkét és testét egyaránt.
A templomba megállás nélkül lép be, egyenesen az általuk felszabadított oltárhoz megy, hogy pár lépésre a kőtömbtől megtorpanjon. Itt sem kerülheti el az emlékek támadását, a harcot, amellyel megtisztították a sötétségtől ezt a helyet. Hanlorennel együtt küzdöttek a felszabadításáért, együtt szálltak alá a homályba és győztek. A fekete madáralak megvonaglik a mellkasán, a bőre alatt, az erdőmélyi elf arca megkeményedik, ahogy kivonja mesterkardját és maga előtt vízszintesen tartva a pengét egészen közel lép az oltár hideg kövéhez. Ha látják is mások, ha papok vagy szerzetesek, bizonyosan nem fogják megállítani, még az is lehet, hogy felismerik és Arenih atyáért szalad valamelyikük.
A páncélos csuhás, az Erdő Szívének, így Eeyrnek szerzetese lassan az oltárra helyezi a pengét, tagjai mintha maguktól mozdulnának, maga sem tudja, miért tesz így, de nem keres választ, ahogy kibúvót sem, hogy másképp tegyen.
Amikor a wegtoreni acél a kövön koccan halkan hátralép és féltérdre ereszkedik az oltár előtt.*
- Fákban Lakó, Erdő Szíve, Eeyr fénye! *Szólítja meg patrónusát halkan, de szavai határozottak, hangja erős, ahogy hite is istennőjében.*
- Világítsd meg utamat, ragyogd be fényeddel lelkem, vezesd lépteim és kezem akaratod szerint. Engedd meg, hogy elvigyem tanaid másoknak, fényeddel aranyozzam be épülő otthonunk, hogy elűzhessük az árnyakat. Fogadd kegyesen áldozatom!
*A halk fohász végén lehajtja fejét, lecsukja lombzöld tekintetét. Most bár érzi, hogy tettei felett szabad akarattal bír, mégis érzi, hogy célja van. Célja, mellyel békésebb, otthonosabb és erősebb közösséget építhetnek majd a folyónál.*
//Áldozat//
*A tisztától a piacon keresztül, a meredély mellett átvágva közelíti meg a templomot. Köpenyének csuklyáját mélyen a szemébe húzza, nincs szüksége feltűnésre. A wegtoreni penge markolata a válla felett lehetne egyetlen ismertetőjele, de sokan hordanak fegyvert a hátukra szíjazott hevederben, nem gondolja, hogy erről bárki felismerné.
Meg sem áll a kofák kínálta portékák mellett, ezúttal nem vásárolni érkezett a városba, sokkal szentebb és nemesebb cél vezérli.
Az éhséget szinte nem is érzi, a fáradtság pedig elkerüli, mind állóképessége, mind a terhelhetősége bizonyítottan magas, ráadásul a hit megacélozza lelkét és testét egyaránt.
A templomba megállás nélkül lép be, egyenesen az általuk felszabadított oltárhoz megy, hogy pár lépésre a kőtömbtől megtorpanjon. Itt sem kerülheti el az emlékek támadását, a harcot, amellyel megtisztították a sötétségtől ezt a helyet. Hanlorennel együtt küzdöttek a felszabadításáért, együtt szálltak alá a homályba és győztek. A fekete madáralak megvonaglik a mellkasán, a bőre alatt, az erdőmélyi elf arca megkeményedik, ahogy kivonja mesterkardját és maga előtt vízszintesen tartva a pengét egészen közel lép az oltár hideg kövéhez. Ha látják is mások, ha papok vagy szerzetesek, bizonyosan nem fogják megállítani, még az is lehet, hogy felismerik és Arenih atyáért szalad valamelyikük.
A páncélos csuhás, az Erdő Szívének, így Eeyrnek szerzetese lassan az oltárra helyezi a pengét, tagjai mintha maguktól mozdulnának, maga sem tudja, miért tesz így, de nem keres választ, ahogy kibúvót sem, hogy másképp tegyen.
Amikor a wegtoreni acél a kövön koccan halkan hátralép és féltérdre ereszkedik az oltár előtt.*
- Fákban Lakó, Erdő Szíve, Eeyr fénye! *Szólítja meg patrónusát halkan, de szavai határozottak, hangja erős, ahogy hite is istennőjében.*
- Világítsd meg utamat, ragyogd be fényeddel lelkem, vezesd lépteim és kezem akaratod szerint. Engedd meg, hogy elvigyem tanaid másoknak, fényeddel aranyozzam be épülő otthonunk, hogy elűzhessük az árnyakat. Fogadd kegyesen áldozatom!
*A halk fohász végén lehajtja fejét, lecsukja lombzöld tekintetét. Most bár érzi, hogy tettei felett szabad akarattal bír, mégis érzi, hogy célja van. Célja, mellyel békésebb, otthonosabb és erősebb közösséget építhetnek majd a folyónál.*
3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-17 19:10:53
Üzenet elküldve: 2019-04-17 19:10:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
Arja nagy boldogságára a dörrenés elmarad, Arenih atya csak barátságosan mosolyog, mint ahogy eddig is, amitől a lánykának még inkább szívdobogós és nagyot nyelős lelkifurdalása lesz, de a kíváncsisága, és a hite abban, hogy a papírosra nem véletlenül talált rá, nem, nem, erősebb, mint a lelkifurdalás, vagyis hát inkább segít meggyőzni Arját arról magában, hogy nem kell hogy lelkifurdalása legyen, nem tesz rosszat, talán épp Eeyyr segíti őt, igazán!*
- De tényleg, nahát, mennyire ügyesen lemásoltad! *csodálkozik aztán Arja is, ahogy az atya mögött ő is odaér az asztalhoz, ahol Nen dolgozott, meglátva a törpe művét, és a térkép fölé hajolva egészen belefeledkezik a részletekbe, elmerengőn végigfuttatva az ujjacskáját a folyó vonalán, fel, egészen a Lihanechi tóig, sőt még tovább. De aztán ki is zökken az elgondolkodó hangulatból, és újra visszatér a jelenbe, ide, az artheniori Könyvtár gyertyákkal megvilágított, pergamen és régi könyv illatú nagytermébe, ahogy az atya Eeyr áldását kéri rájuk és az útjukra.*
- Köszönjük *jaj, jaj, nem jut eszébe, milyen nevet is mondott nekik a kedves idős atya a legelején, muszáj valahogy rákérdezzen inkább* - nagyon szépen köszönjük a segítséget *próbálkozik egy kedves és üde pukedli félével, és néz piruló zavarral az atyára, remélve hogy az kisegíti - Eeyr nevében köszöni a segítséget Szürke Arja és Neniyzon Thenastrg! *mosolyodik el felragyogó arcocskával.*
- És kérem! *jut eszébe.* Ha a nővérrel, Hanloren nővérrel esetleg újra találkozik, megemlítené neki, hogy itt jártunk? Hogy ha nem nagy kérés! *esdekel. Örülne, ha Han nővér hírt kapna róla, hogy minden rendben van vele, és egészséges, sőt lám kalandorként Neniyzonnal, a törpével belevágott egy veszélyes és izgalmas kalandba! Csak reménykedik benne, hogy az atya nem utasítja el a kérését.
Aztán Neniyzon nekiszegezi a kérdést, hogy van-e még valamire szükségük, és ettől újra zavarba jön, mert eszébe jut a kezében szorongatott titokzatos papíros.*
- Neem, niincs *hebegi hirtelen zavartan, nem tudva, nem a papírra céloz-e épp Nen.* - Mi akkor megyünk is! Minden jót kívánunk a Templomnak, Arenih atya! *búcsúzik el az atyától most már a nevén szólítva őt (ha megtudta azt), aki nem is tartóztatja őket tovább, hanem visszatér az olvasóállványhoz, ahol eddig is dolgozott.
Aztán, ahogy kilépnek a Könyvtár ajtaján, még kibírja, de utána, ahogy elhagyják Eeyr templomát, lelépkedve a lépcsőfokokon, megböki Nent.*
- Láttad, mit találtam? Egy papírost! Gyere, nézzük meg! *siet az egyik pad felé, leülve, és ha Neniyzon is letelepedik, izgatottan, gondosan kibontja kisimítja a papírt, nagy kíváncsisággal szemrevételezve, amit tartalmaz.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.17 19:15:09
Arja nagy boldogságára a dörrenés elmarad, Arenih atya csak barátságosan mosolyog, mint ahogy eddig is, amitől a lánykának még inkább szívdobogós és nagyot nyelős lelkifurdalása lesz, de a kíváncsisága, és a hite abban, hogy a papírosra nem véletlenül talált rá, nem, nem, erősebb, mint a lelkifurdalás, vagyis hát inkább segít meggyőzni Arját arról magában, hogy nem kell hogy lelkifurdalása legyen, nem tesz rosszat, talán épp Eeyyr segíti őt, igazán!*
- De tényleg, nahát, mennyire ügyesen lemásoltad! *csodálkozik aztán Arja is, ahogy az atya mögött ő is odaér az asztalhoz, ahol Nen dolgozott, meglátva a törpe művét, és a térkép fölé hajolva egészen belefeledkezik a részletekbe, elmerengőn végigfuttatva az ujjacskáját a folyó vonalán, fel, egészen a Lihanechi tóig, sőt még tovább. De aztán ki is zökken az elgondolkodó hangulatból, és újra visszatér a jelenbe, ide, az artheniori Könyvtár gyertyákkal megvilágított, pergamen és régi könyv illatú nagytermébe, ahogy az atya Eeyr áldását kéri rájuk és az útjukra.*
- Köszönjük *jaj, jaj, nem jut eszébe, milyen nevet is mondott nekik a kedves idős atya a legelején, muszáj valahogy rákérdezzen inkább* - nagyon szépen köszönjük a segítséget *próbálkozik egy kedves és üde pukedli félével, és néz piruló zavarral az atyára, remélve hogy az kisegíti - Eeyr nevében köszöni a segítséget Szürke Arja és Neniyzon Thenastrg! *mosolyodik el felragyogó arcocskával.*
- És kérem! *jut eszébe.* Ha a nővérrel, Hanloren nővérrel esetleg újra találkozik, megemlítené neki, hogy itt jártunk? Hogy ha nem nagy kérés! *esdekel. Örülne, ha Han nővér hírt kapna róla, hogy minden rendben van vele, és egészséges, sőt lám kalandorként Neniyzonnal, a törpével belevágott egy veszélyes és izgalmas kalandba! Csak reménykedik benne, hogy az atya nem utasítja el a kérését.
Aztán Neniyzon nekiszegezi a kérdést, hogy van-e még valamire szükségük, és ettől újra zavarba jön, mert eszébe jut a kezében szorongatott titokzatos papíros.*
- Neem, niincs *hebegi hirtelen zavartan, nem tudva, nem a papírra céloz-e épp Nen.* - Mi akkor megyünk is! Minden jót kívánunk a Templomnak, Arenih atya! *búcsúzik el az atyától most már a nevén szólítva őt (ha megtudta azt), aki nem is tartóztatja őket tovább, hanem visszatér az olvasóállványhoz, ahol eddig is dolgozott.
Aztán, ahogy kilépnek a Könyvtár ajtaján, még kibírja, de utána, ahogy elhagyják Eeyr templomát, lelépkedve a lépcsőfokokon, megböki Nent.*
- Láttad, mit találtam? Egy papírost! Gyere, nézzük meg! *siet az egyik pad felé, leülve, és ha Neniyzon is letelepedik, izgatottan, gondosan kibontja kisimítja a papírt, nagy kíváncsisággal szemrevételezve, amit tartalmaz.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.17 19:15:09
3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-17 15:20:33
Üzenet elküldve: 2019-04-17 15:20:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*Arja megszerzi a papírost, amely kellemesen bizsergető érzéssel simul a tenyerébe, hisz ki tudja, miféle titkokat rejthet az és mennyi ideje pihenhet elrejtve? A ifjú kalandorban érthető módon kettős érzelmek vívnak csatát egymással, legyen jó és mutassa meg azonnal a papírt vagy tartsa meg maguknak a titkot?*
- Nagyszerű, gyermekem. *Válaszol mosolyogva Arenih és láthatóan fogalma sincs arról, mit szerzett Arja, nem pillant a keze felé, nem néz rá kérdőn, sem feddőn, ugyanolyan barátságosan mosolyog, mint eddig.
Az asztalhoz visszatérve láthatja, hogy csakugyan Neniyzon végzett a másolással, s bár egy-két helyen láthat apró tévesztéseket, a tájékozódást bizonyosan nagyban segíti majd a törpe által lemásolt térkép.
A kalandor férfi valóban megdolgozott a másolatért, de büszke lehet a munkájára, mert az arányok jók, a kiterjedések megfelelőek, s ha itt-ott akad is hiba, elenyésző lehet egy ekkora térképen.*
- Remek munkát végeztél, gratulálok. *Csodálja meg Arenih atya térképet, majd ha már nincs szükség az eredetire, akkor azokat a város térképével együtt visszateszi a tekercstartóba és a polcra.*
- Örülök, ha segíthettem. Remélem, sikeres lesz a kalandotok, imádkozom Eeyrhez, hogy vigyázza utatok. *Mondja visszatérve a pap a kettőshöz.*
- Ha bármiben tudok segíteni, akkor szóljatok csak, ha pedig indulnátok, akkor Eeyr fénye ragyogjon rátok és mutasson utat nektek. *Búcsúzik Arenih, ha a két kalandornak nincs már szüksége a segítségére.
Ő maga visszatér az olvasóállványhoz, ahol addig dolgozott, Arjának és Neniyzonnak pedig így lehetősége lehet félrevonulni vagy elhagyni a könyvtár területét, hogy eldönthessék hogyan tovább.
Arja tenyerében még mindig ott bújik meg a kis papíros, őrizve titkát, most alkalma lehet a könyvtárba vagy azon kívül megmutatni a törpének.*
*Arja megszerzi a papírost, amely kellemesen bizsergető érzéssel simul a tenyerébe, hisz ki tudja, miféle titkokat rejthet az és mennyi ideje pihenhet elrejtve? A ifjú kalandorban érthető módon kettős érzelmek vívnak csatát egymással, legyen jó és mutassa meg azonnal a papírt vagy tartsa meg maguknak a titkot?*
- Nagyszerű, gyermekem. *Válaszol mosolyogva Arenih és láthatóan fogalma sincs arról, mit szerzett Arja, nem pillant a keze felé, nem néz rá kérdőn, sem feddőn, ugyanolyan barátságosan mosolyog, mint eddig.
Az asztalhoz visszatérve láthatja, hogy csakugyan Neniyzon végzett a másolással, s bár egy-két helyen láthat apró tévesztéseket, a tájékozódást bizonyosan nagyban segíti majd a törpe által lemásolt térkép.
A kalandor férfi valóban megdolgozott a másolatért, de büszke lehet a munkájára, mert az arányok jók, a kiterjedések megfelelőek, s ha itt-ott akad is hiba, elenyésző lehet egy ekkora térképen.*
- Remek munkát végeztél, gratulálok. *Csodálja meg Arenih atya térképet, majd ha már nincs szükség az eredetire, akkor azokat a város térképével együtt visszateszi a tekercstartóba és a polcra.*
- Örülök, ha segíthettem. Remélem, sikeres lesz a kalandotok, imádkozom Eeyrhez, hogy vigyázza utatok. *Mondja visszatérve a pap a kettőshöz.*
- Ha bármiben tudok segíteni, akkor szóljatok csak, ha pedig indulnátok, akkor Eeyr fénye ragyogjon rátok és mutasson utat nektek. *Búcsúzik Arenih, ha a két kalandornak nincs már szüksége a segítségére.
Ő maga visszatér az olvasóállványhoz, ahol addig dolgozott, Arjának és Neniyzonnak pedig így lehetősége lehet félrevonulni vagy elhagyni a könyvtár területét, hogy eldönthessék hogyan tovább.
Arja tenyerében még mindig ott bújik meg a kis papíros, őrizve titkát, most alkalma lehet a könyvtárba vagy azon kívül megmutatni a törpének.*
3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-16 17:28:45
Üzenet elküldve: 2019-04-16 17:28:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 417
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 417
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Dongnor, Morwon//
*Az után a kiabálás után természetes, hogy észrevették őket. Csak nem, azt a fogadtatást kapták mint amire számítottak. Arsenor csak néz az idős atyára.*
-Mibe tegyük?
*Az őrségtől pedig nem tart hisz nem tettek semmi rosszat. Látszik is rajtuk, hogy megküzdöttek azokért a csontokért. Az atya szavaira az óriás is megjegyzést tesz. Arsenor se szívesen hagyná magukra a csontokat. Viszont végre szóhoz hagyják őket jutni.*
-Arsenor vagyok. Egy helyi gazda megbízására mentünk eltűnések ügyében. Ott a családjuk fogadott minket. Egy boszorkány és a lánya akik szörnyekké változtak és meg akartak minket enni. A csontjaik mint az acél és nem voltak úgy...Nem olyanok voltak mint az embereknek. Mikor megütöttem az egyikben besüppedt a kezem. Ezt pedig a karmaikkal csinálták.*Mutat a megtépázott láncingére és a súlyos sérülésre a mellkasán.*Ez meg.*Mutat a csontokra amiket hoztak.*Olyan volt mint egy warg. Csak az is ilyen. Ki kellett véreztetni, hogy elhagyja az ereje. Idehoztuk hátha veszik hasznát meg, hogy tudják ilyen lények ritkítják a helyi gazdákat. Elég kihalt a környék a városon kívül. Meg egy gyógyítóra is szükségünk lenne. Morwon keze nagyon csúnyán néz ki. Nekem is kéne. Meg ugye...*Jön zavarba.*Mi ugye biztonságosabbá tettük a környéket és majdnem meghaltunk. A láncingem tönkrement és a megjavíttatása vagy egy új szerzése komoly áldozat lesz számomra. Jó lenne ha esetleg számíthatnánk valami jutalomra.
*Az után a kiabálás után természetes, hogy észrevették őket. Csak nem, azt a fogadtatást kapták mint amire számítottak. Arsenor csak néz az idős atyára.*
-Mibe tegyük?
*Az őrségtől pedig nem tart hisz nem tettek semmi rosszat. Látszik is rajtuk, hogy megküzdöttek azokért a csontokért. Az atya szavaira az óriás is megjegyzést tesz. Arsenor se szívesen hagyná magukra a csontokat. Viszont végre szóhoz hagyják őket jutni.*
-Arsenor vagyok. Egy helyi gazda megbízására mentünk eltűnések ügyében. Ott a családjuk fogadott minket. Egy boszorkány és a lánya akik szörnyekké változtak és meg akartak minket enni. A csontjaik mint az acél és nem voltak úgy...Nem olyanok voltak mint az embereknek. Mikor megütöttem az egyikben besüppedt a kezem. Ezt pedig a karmaikkal csinálták.*Mutat a megtépázott láncingére és a súlyos sérülésre a mellkasán.*Ez meg.*Mutat a csontokra amiket hoztak.*Olyan volt mint egy warg. Csak az is ilyen. Ki kellett véreztetni, hogy elhagyja az ereje. Idehoztuk hátha veszik hasznát meg, hogy tudják ilyen lények ritkítják a helyi gazdákat. Elég kihalt a környék a városon kívül. Meg egy gyógyítóra is szükségünk lenne. Morwon keze nagyon csúnyán néz ki. Nekem is kéne. Meg ugye...*Jön zavarba.*Mi ugye biztonságosabbá tettük a környéket és majdnem meghaltunk. A láncingem tönkrement és a megjavíttatása vagy egy új szerzése komoly áldozat lesz számomra. Jó lenne ha esetleg számíthatnánk valami jutalomra.
3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-16 17:25:40
Üzenet elküldve: 2019-04-16 17:25:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kicsvadászatra fel!//
*A térkép rajzolása rendesen kifárasztja. Még néhány verejték csepp is megjelenik a homlokán, amik a gyér fényben azért megcsillannak. Mikor végez a térképpel nyújtózkodik és nagy levegőt vesz. Letörli homlokáról a verejték cseppeket és megnézi művét. Nem a legjobb, de legalább a lényeg rajta van.*
-Igen. Szerintem is. *Ért egyet Arjával.* Én végeztem a térképpel, szerintem másra nincs szükség. Vagy igen?
*Néz kérdőn Arjára.*
*A térkép rajzolása rendesen kifárasztja. Még néhány verejték csepp is megjelenik a homlokán, amik a gyér fényben azért megcsillannak. Mikor végez a térképpel nyújtózkodik és nagy levegőt vesz. Letörli homlokáról a verejték cseppeket és megnézi művét. Nem a legjobb, de legalább a lényeg rajta van.*
-Igen. Szerintem is. *Ért egyet Arjával.* Én végeztem a térképpel, szerintem másra nincs szükség. Vagy igen?
*Néz kérdőn Arjára.*
3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-16 10:24:38
Üzenet elküldve: 2019-04-16 10:24:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Dongnor, Morwon//
– Nem illik, nem illik… * Morog magában, mikor társa rászól, de onnantól jól nevelt óriáshoz híven viselkedik. Csendben várja, hogy megérkezzen, akihez jöttek. Ezt a szerepet egy őszhajú, fehér ruhás férfi vállalja magára. Szavaira óriásunk egyből odanéz, aztán a vállán pihenő csontokra, végül Dongnorra. Nem szólal meg, de valami olyasmire gondol, hogy "na, csak megérte kiabálni". Néha nem kell olyan komolyan venni az illendőséget, hiszen az óriás kiáltása nélkül talán még egy fertályóra múlva is itt állnának. Csöndesen végighallgatja Arenih atya jajveszékelését. Tudja jól, hogy az emberek furcsák, így ennél a fogadtatásnál még rosszabbat is el tudott volna képzelni. A Városőröktől cseppet sem fél, úgyis rég találkozott KisMorw-val, aki ugye azoknak a vezetője. Míg az előbbi kérdések megválaszolását társára hagyja, addig ő az utolsó kérés kapcsán fejezi ki rossz érzését. *
– Há', de asszongya, adjuk é', most meg rakjuk kifele… Oszt' mi lesz, ha ellopják?! * Éppen ezért nem is indul meg az ajtó felé, hanem marad ott, ahol van. Hangja meglepően nyugodt és immár próbál normál hangerővel beszélni, kisebb-nagyobb sikerrel. Ha az öreg már bemutatkozott, ő is így tesz. *
– Én vagyok a Morwon.
– Nem illik, nem illik… * Morog magában, mikor társa rászól, de onnantól jól nevelt óriáshoz híven viselkedik. Csendben várja, hogy megérkezzen, akihez jöttek. Ezt a szerepet egy őszhajú, fehér ruhás férfi vállalja magára. Szavaira óriásunk egyből odanéz, aztán a vállán pihenő csontokra, végül Dongnorra. Nem szólal meg, de valami olyasmire gondol, hogy "na, csak megérte kiabálni". Néha nem kell olyan komolyan venni az illendőséget, hiszen az óriás kiáltása nélkül talán még egy fertályóra múlva is itt állnának. Csöndesen végighallgatja Arenih atya jajveszékelését. Tudja jól, hogy az emberek furcsák, így ennél a fogadtatásnál még rosszabbat is el tudott volna képzelni. A Városőröktől cseppet sem fél, úgyis rég találkozott KisMorw-val, aki ugye azoknak a vezetője. Míg az előbbi kérdések megválaszolását társára hagyja, addig ő az utolsó kérés kapcsán fejezi ki rossz érzését. *
– Há', de asszongya, adjuk é', most meg rakjuk kifele… Oszt' mi lesz, ha ellopják?! * Éppen ezért nem is indul meg az ajtó felé, hanem marad ott, ahol van. Hangja meglepően nyugodt és immár próbál normál hangerővel beszélni, kisebb-nagyobb sikerrel. Ha az öreg már bemutatkozott, ő is így tesz. *
– Én vagyok a Morwon.
3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-14 23:34:09
Üzenet elküldve: 2019-04-14 23:34:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Dongnor, Morwon//
*Ha a hangjuk nem is (de az is), az óriás által cipelt csontváz kifejezetten sokak érdeklődését kelti fel. Vannak, akik nem mernek direkt rájuk nézni, kifejezetten kerülik a tekintetüket, összesúgnak, mások meg sem próbálják leplezni riadt meglepettségüket a tetem láttán. A pillanatnyi csendet egy idős, teljesen ősz, de magas, fehércsuhás úr töri meg.*
-Eeyr kegyelmére, vigyétek már ki ezt a borzalmat innét vagy legalább borítsátok be valamibe! Minek kell rémisztgetni a népet?
*Atyai korholás, mely tovább növeli az úr látszati korát és sietségét feléjük. Nem beszélve aggodalmáról.*
-Ugye nem így jöttetek keresztül a városon? Már szervezik rátok az őrséget gondolom...
*Egy nagyot sóhajt, meglepődhetnek, hogy értük így látatlanban is már aggódnak.*
-Mindegy is, legyetek szívesek, ha lehet, kint letenni ezt a... valamit és mondjátok el, hogy miben segíthetek. A nevem Arenih atya és, ha jól sejtem, kalandorok vagytok.
*Ezt a felfedezését sejthetik, hogy mire alapozta, de ahogy lecsillapodott, érezhető a hangjából az, hogy azért örül a látogatóknak, még ha úgy tűnik, hogy elég nagy bajban is vannak.*
*Ha a hangjuk nem is (de az is), az óriás által cipelt csontváz kifejezetten sokak érdeklődését kelti fel. Vannak, akik nem mernek direkt rájuk nézni, kifejezetten kerülik a tekintetüket, összesúgnak, mások meg sem próbálják leplezni riadt meglepettségüket a tetem láttán. A pillanatnyi csendet egy idős, teljesen ősz, de magas, fehércsuhás úr töri meg.*
-Eeyr kegyelmére, vigyétek már ki ezt a borzalmat innét vagy legalább borítsátok be valamibe! Minek kell rémisztgetni a népet?
*Atyai korholás, mely tovább növeli az úr látszati korát és sietségét feléjük. Nem beszélve aggodalmáról.*
-Ugye nem így jöttetek keresztül a városon? Már szervezik rátok az őrséget gondolom...
*Egy nagyot sóhajt, meglepődhetnek, hogy értük így látatlanban is már aggódnak.*
-Mindegy is, legyetek szívesek, ha lehet, kint letenni ezt a... valamit és mondjátok el, hogy miben segíthetek. A nevem Arenih atya és, ha jól sejtem, kalandorok vagytok.
*Ezt a felfedezését sejthetik, hogy mire alapozta, de ahogy lecsillapodott, érezhető a hangjából az, hogy azért örül a látogatóknak, még ha úgy tűnik, hogy elég nagy bajban is vannak.*
3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-09 12:29:10
Üzenet elküldve: 2019-04-09 12:29:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Lábujjhegyre kell álljon, hogy kihalássza, de sikerül! Egy kis, különálló papíros az, egyetlen lappá összehajtva. Épp elfér a tenyerében. Körbenéz, már tanakodna, hogy kisimítva kihajtva megnézze, mi van vajon a titokzatos papíroson, amikor az atya abbahagyja a beszélgetést, és otthagyva a lépcsőfordulót, ahol eddig beszélgetett, elindul feléjük. Szorítja erősen a papírt, áll, azon gondolkodik, hogy talán szólni kellene, megmutatni, hogy mit talált a könyvgerinc alatt.
A kedves tudakozódás pedig rákényszeríti a döntésre: vagy kinyitja a tenyerét, és megmutatja az atyának, mit halászott ki az imént a polcról, amikor felágaskodva, a kíváncsiságtól hajtva kihúzta a könyv gerince alól kikandikáló papírt (~de akkor biztos, hogy az itt marad az atyánál!~), vagy megvárja, amíg meg tudja mutatni Nennek.
~Utána még mindig meg tudom mutatni az atyának is!~ próbálja megnyugtatni a lelkiismeretét, de az mintha nem igazán akarna megnyugodni: mégis azt érzi, hogy ha eltitkolja, mit talált, becsapja Arenih atyát! ~Talán Eeyr maga akarta, hogy megtaláljam a papírost! Nem véletlenek ezek a dolgok sohasem!~ biztatja magát mégis, és csak nagyot nyel, amikor az atya odaér hozzá.
A kérdésre Neniyzon felé pillant, hogy lássa, törpe barátja hogy halad a másolással.
Neniyzon épp egy hatalmasat nyújtózkodik, lassan elkészül a nagy térképpel, úgy látszik.*
- Azt hiszem, nemsokára elkészülünk, köszönjük szépen a segítséget! *válaszol hát az atyának, félve rámosolyogva, kezében szorítva a papírost: ~nem, egyelőre nem mutatom meg!~ jut döntésre, elodázva a dolgot. Fél egy picit, hogy az atya mindjárt rádörren, hogy azonnal mutassa meg, mit szorongat a kezében, bár igazából mindkét kezét leengedi maga mellé, így, ha csak nem veszi szemügyre a jobbját az atya, talán nem tűnhet fel neki az erősen szorított jobb kéz.
Ha a dörrenés elmarad, és más sem vette észre esetleg Arja akcióját a megtalálásért suttogó papírossal, akkor elindul vissza az asztalhoz, ahol Neniyzon dolgozik, hogy meglássák, mire haladt a törpe a másolással. Ha odaér, lelkesen és alaposan szemügyre veszi a lerajzolt nagy térképet, egy pillanatra el is felejti a papírt.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.09 12:31:04
*Lábujjhegyre kell álljon, hogy kihalássza, de sikerül! Egy kis, különálló papíros az, egyetlen lappá összehajtva. Épp elfér a tenyerében. Körbenéz, már tanakodna, hogy kisimítva kihajtva megnézze, mi van vajon a titokzatos papíroson, amikor az atya abbahagyja a beszélgetést, és otthagyva a lépcsőfordulót, ahol eddig beszélgetett, elindul feléjük. Szorítja erősen a papírt, áll, azon gondolkodik, hogy talán szólni kellene, megmutatni, hogy mit talált a könyvgerinc alatt.
A kedves tudakozódás pedig rákényszeríti a döntésre: vagy kinyitja a tenyerét, és megmutatja az atyának, mit halászott ki az imént a polcról, amikor felágaskodva, a kíváncsiságtól hajtva kihúzta a könyv gerince alól kikandikáló papírt (~de akkor biztos, hogy az itt marad az atyánál!~), vagy megvárja, amíg meg tudja mutatni Nennek.
~Utána még mindig meg tudom mutatni az atyának is!~ próbálja megnyugtatni a lelkiismeretét, de az mintha nem igazán akarna megnyugodni: mégis azt érzi, hogy ha eltitkolja, mit talált, becsapja Arenih atyát! ~Talán Eeyr maga akarta, hogy megtaláljam a papírost! Nem véletlenek ezek a dolgok sohasem!~ biztatja magát mégis, és csak nagyot nyel, amikor az atya odaér hozzá.
A kérdésre Neniyzon felé pillant, hogy lássa, törpe barátja hogy halad a másolással.
Neniyzon épp egy hatalmasat nyújtózkodik, lassan elkészül a nagy térképpel, úgy látszik.*
- Azt hiszem, nemsokára elkészülünk, köszönjük szépen a segítséget! *válaszol hát az atyának, félve rámosolyogva, kezében szorítva a papírost: ~nem, egyelőre nem mutatom meg!~ jut döntésre, elodázva a dolgot. Fél egy picit, hogy az atya mindjárt rádörren, hogy azonnal mutassa meg, mit szorongat a kezében, bár igazából mindkét kezét leengedi maga mellé, így, ha csak nem veszi szemügyre a jobbját az atya, talán nem tűnhet fel neki az erősen szorított jobb kéz.
Ha a dörrenés elmarad, és más sem vette észre esetleg Arja akcióját a megtalálásért suttogó papírossal, akkor elindul vissza az asztalhoz, ahol Neniyzon dolgozik, hogy meglássák, mire haladt a törpe a másolással. Ha odaér, lelkesen és alaposan szemügyre veszi a lerajzolt nagy térképet, egy pillanatra el is felejti a papírt.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.09 12:31:04
3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-08 00:54:21
Üzenet elküldve: 2019-04-08 00:54:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*Neniyzon a térkép felé görnyed és nekikezd fáradtságos munkával lemásolni a térképet. A feladat nem bizonyul könnyű feladatnak a törpe számára. Még alig dolgozik pár perce, de az összpontosítástól és a precíz munkától máris gyöngyözni kezd a homloka. Talán a térkép valóban pontos lemásolása meghaladja ügyességének határait. Olykor a papír is meggyűrődik és a a tinta is elfolyik egy-két helyen, amitől a térkép kevésbé lesz részletes és vonalkövető.
Mire végez, már a csuklója is fáj, hisz korábban talán nem kellett ilyen sokat használnia rajzoló-tudományát. Egészen kifáradt, pedig valódi fizikai munkát nem végzett, viszont a feszült figyelem, amellyel a térkép másolása során koncentrálnia kellett, egészen kimerítette.
A munka végén elégedett lehet, bár itt-ott tartalmaz pontatlanságot a térképen, viszont arra, amire használni szeretnék, kétségkívül alkalmas.
Miközben pedig a törpe dolgozik a térképen, addig Arja a könyvespolcon lévő könyvek között kezd nézelődni. Ugyan a betűk tudományához nem ért, de a könyvek és tekercsek rá is hatással lehetnek, mint az idő fogságában rabul ejtett tudás kézzel fogható mementói.
Az egyik könyv gerincénél furcsa, apró dologra lesz figyelmes, talán a kevésbé figyelmes szemlélőnek fel sem tűnne vagy a könyv részének nézné, de a lány érdeklődését valamiért felkelti.
Amikor felnyúl, pipiskednie kell, hogy elérje, de végül sikerül megszereznie a apró, ujjnyi lappá hajtogatott papírost, amely tökéletesen elfér a kis tenyerében, amikor magához veszi.*
- Hogy haladtok, barátaim? *Tér vissza Arenih atya a lépcsőfordulótól, ahol eddig beszélgetett egy szerzetessel. Nem vette észre Arja akcióját, de felé indul meg először, mielőtt Neniyzon lemásolt térképéhez menne, hogy megnézze.
Kérdés, hogy esetleg igényt tartana-e a könyv gerince rejtette papírosra vagy az azon található titokra, hisz bizonyos, hogy eddig egyik pap sem fedezte fel azt korábban. Ahogy az is kérdés, Arja megmutatná-e neki vagy meghagyja magának és a törpének.
A következő percek bizonyosan választ adnak majd mindezen kérdésekre.*
*Neniyzon a térkép felé görnyed és nekikezd fáradtságos munkával lemásolni a térképet. A feladat nem bizonyul könnyű feladatnak a törpe számára. Még alig dolgozik pár perce, de az összpontosítástól és a precíz munkától máris gyöngyözni kezd a homloka. Talán a térkép valóban pontos lemásolása meghaladja ügyességének határait. Olykor a papír is meggyűrődik és a a tinta is elfolyik egy-két helyen, amitől a térkép kevésbé lesz részletes és vonalkövető.
Mire végez, már a csuklója is fáj, hisz korábban talán nem kellett ilyen sokat használnia rajzoló-tudományát. Egészen kifáradt, pedig valódi fizikai munkát nem végzett, viszont a feszült figyelem, amellyel a térkép másolása során koncentrálnia kellett, egészen kimerítette.
A munka végén elégedett lehet, bár itt-ott tartalmaz pontatlanságot a térképen, viszont arra, amire használni szeretnék, kétségkívül alkalmas.
Miközben pedig a törpe dolgozik a térképen, addig Arja a könyvespolcon lévő könyvek között kezd nézelődni. Ugyan a betűk tudományához nem ért, de a könyvek és tekercsek rá is hatással lehetnek, mint az idő fogságában rabul ejtett tudás kézzel fogható mementói.
Az egyik könyv gerincénél furcsa, apró dologra lesz figyelmes, talán a kevésbé figyelmes szemlélőnek fel sem tűnne vagy a könyv részének nézné, de a lány érdeklődését valamiért felkelti.
Amikor felnyúl, pipiskednie kell, hogy elérje, de végül sikerül megszereznie a apró, ujjnyi lappá hajtogatott papírost, amely tökéletesen elfér a kis tenyerében, amikor magához veszi.*
- Hogy haladtok, barátaim? *Tér vissza Arenih atya a lépcsőfordulótól, ahol eddig beszélgetett egy szerzetessel. Nem vette észre Arja akcióját, de felé indul meg először, mielőtt Neniyzon lemásolt térképéhez menne, hogy megnézze.
Kérdés, hogy esetleg igényt tartana-e a könyv gerince rejtette papírosra vagy az azon található titokra, hisz bizonyos, hogy eddig egyik pap sem fedezte fel azt korábban. Ahogy az is kérdés, Arja megmutatná-e neki vagy meghagyja magának és a törpének.
A következő percek bizonyosan választ adnak majd mindezen kérdésekre.*
3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-07 16:30:39
Üzenet elküldve: 2019-04-07 16:30:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 417
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 417
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon//
*Arsenor másképp gondol a templomra mint a másik. Az istenek megjelenése számára egy nagy dolog volt és felfogja, hogy a világ is mennyire megváltozott és, hogy mekkora veszélyben is vannak a halál ura miatt aki már a kikötőt és a Hold karavánpihenőt is elfoglalta. Eeyr egyháza pedig valami olyasmi mint amik régmúlt időkben lehettek csak ez az isten igazi. Szóval nem kicsit ugrik meg mikor a másik felkiált majd dühösen a szája elé teszi az ujját.*
-Pssszt! Itt nem illik hangoskodni ez egy templom.
*Ha az ajtón bejutottak akkor tuti kiabálás nélkül
is találnak itt, ha mást nem egy templom szolgát aki hív egy papot.*
*Arsenor másképp gondol a templomra mint a másik. Az istenek megjelenése számára egy nagy dolog volt és felfogja, hogy a világ is mennyire megváltozott és, hogy mekkora veszélyben is vannak a halál ura miatt aki már a kikötőt és a Hold karavánpihenőt is elfoglalta. Eeyr egyháza pedig valami olyasmi mint amik régmúlt időkben lehettek csak ez az isten igazi. Szóval nem kicsit ugrik meg mikor a másik felkiált majd dühösen a szája elé teszi az ujját.*
-Pssszt! Itt nem illik hangoskodni ez egy templom.
*Ha az ajtón bejutottak akkor tuti kiabálás nélkül
is találnak itt, ha mást nem egy templom szolgát aki hív egy papot.*
3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-06 15:36:50
Üzenet elküldve: 2019-04-06 15:36:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
-Köszönöm.
*Mond köszönetet a lapért és az író eszközért. Artheinor térképét elteszi az útból, hogy ne zavarja a térkép másolásban. Lanawin térképére ráhelyezi a papírt és elkezdi a másolást. Először meghúzza a tengerpart vonalát, majd megrajzolja a szigetek egy részét, hiszen nem az a számukra fontos terület. Következőnek a hegységeket másolja át, majd egy nagy ponttal jelzi Pirtianesit és Wegtorent a hegységtől keletre. Egy kisebb ponttal jelzi a karaván pihenőt. A papír bal szélére csak a sivatag szót firkantja. A következő kis jel a kikötő jelzése, ami egy vasmacska lesz. Északra haladva megkeresi Artheniort és azt is egy nagyobbacska ponttal jelzi. A soron következő másolat a Lihanechi tó lesz, utána maga a város, Lihanech. A tóból kiindulva megrajzolja a folyókat, majd a folyók rajzolása után, az utak következnek. A térképük pontosítása érdekében megrajzolja az erdőket, amiket néhány fa jelöl, a szántóföldeket meg áthúzott téglalapokkal jelzi. Mikor végzett jól kinyújtóztatja tagjait és a gyertya fényében megvizsgálja mesterművét.*
-Nem is lett olyan rossz
*Dicséri meg magát. Bár azért tudja, hogy lehetne jobb is, de jelenleg ez is megfelel neki. Legbelül reméli, hogy azért Arja is el tud majd igazodni a térképén.*
-Köszönöm.
*Mond köszönetet a lapért és az író eszközért. Artheinor térképét elteszi az útból, hogy ne zavarja a térkép másolásban. Lanawin térképére ráhelyezi a papírt és elkezdi a másolást. Először meghúzza a tengerpart vonalát, majd megrajzolja a szigetek egy részét, hiszen nem az a számukra fontos terület. Következőnek a hegységeket másolja át, majd egy nagy ponttal jelzi Pirtianesit és Wegtorent a hegységtől keletre. Egy kisebb ponttal jelzi a karaván pihenőt. A papír bal szélére csak a sivatag szót firkantja. A következő kis jel a kikötő jelzése, ami egy vasmacska lesz. Északra haladva megkeresi Artheniort és azt is egy nagyobbacska ponttal jelzi. A soron következő másolat a Lihanechi tó lesz, utána maga a város, Lihanech. A tóból kiindulva megrajzolja a folyókat, majd a folyók rajzolása után, az utak következnek. A térképük pontosítása érdekében megrajzolja az erdőket, amiket néhány fa jelöl, a szántóföldeket meg áthúzott téglalapokkal jelzi. Mikor végzett jól kinyújtóztatja tagjait és a gyertya fényében megvizsgálja mesterművét.*
-Nem is lett olyan rossz
*Dicséri meg magát. Bár azért tudja, hogy lehetne jobb is, de jelenleg ez is megfelel neki. Legbelül reméli, hogy azért Arja is el tud majd igazodni a térképén.*
3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-04 20:07:21
Üzenet elküldve: 2019-04-04 20:07:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Dongnor//
* Megkapja az útbaigazítást, így megbizonyosodik arról, hogy melyik a templom. Onnan már csak pár perc, hogy elérjenek az épületig, aztán be az ajtón. Morwon útjuk során most először kezd fázni. Ez azonban nem tántorítja el céljától, beljebb merészkedik a félhomályba, aztán (lévén nem sok köze van a helyi szokásokhoz) felkiált. *
– Hé, van-é itten valaki?! * Míg válaszra várnak, szívesen lerakná már cókmókját – azaz főként a vállán cipelt warg-csontvázat –, viszont az az érzése, hogy egy ilyen hangos kiáltást csak meghallanak még a csukott ajtónál is. Így csak felesleges időhúzás lenne le- és felvenni a csontokat. Nem nagyon érdekli a Levegő (illetve Eeyr) temploma. Vet egy-két pillantást a "híres mágusok" szobraira, viszont egy óriást sem lát közöttük, így hamar megunja. A középen lévő kőoltárt észre sem veszi, vagy csak nem tudatosul benne jelentősége. Egy darab szikla az épület közepén. Az emberek furcsák. *
* Megkapja az útbaigazítást, így megbizonyosodik arról, hogy melyik a templom. Onnan már csak pár perc, hogy elérjenek az épületig, aztán be az ajtón. Morwon útjuk során most először kezd fázni. Ez azonban nem tántorítja el céljától, beljebb merészkedik a félhomályba, aztán (lévén nem sok köze van a helyi szokásokhoz) felkiált. *
– Hé, van-é itten valaki?! * Míg válaszra várnak, szívesen lerakná már cókmókját – azaz főként a vállán cipelt warg-csontvázat –, viszont az az érzése, hogy egy ilyen hangos kiáltást csak meghallanak még a csukott ajtónál is. Így csak felesleges időhúzás lenne le- és felvenni a csontokat. Nem nagyon érdekli a Levegő (illetve Eeyr) temploma. Vet egy-két pillantást a "híres mágusok" szobraira, viszont egy óriást sem lát közöttük, így hamar megunja. A középen lévő kőoltárt észre sem veszi, vagy csak nem tudatosul benne jelentősége. Egy darab szikla az épület közepén. Az emberek furcsák. *
3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-03 17:47:50
Üzenet elküldve: 2019-04-03 17:47:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Az atyától kapnak tintát, pennát, és egy vékony, áttetsző másoló papírost, Neniyzon pedig neki is lát, hogy gondosan átmásolja a nagy térképet, amin a déli kikötőtől fel Lihanechig és a nagy hegyekig igazán minden, egész Lanawin rajta van!
Arya egy ideig bámulja, ahogy Neniyzon másol, aztán felfedező útra indul a hűvös, régi könyv és kicsit doh szagú csendben. Az atya láthatólag nem bánja, a könyvtár ajtajában beszélget halk szavakkal valakivel, aki az előbb érkezett hozzá.
~Meg kell tanuljam a betűk tudományát!~ dönti el magában, ahogy megilletődve sétál a polcok előtt. ~Majd megkérem Neniyzont, hogy tanítson útközben!~ jut eszébe az elhatározáshoz közelebb vivő, kézenfekvő megoldás.
Bámészkodva pipiskedik, néha végigfuttatja kezét egy-egy régi könyv domborbetűs feliratán, nem állva meg, hogy ha az olvasáson keresztül nem is, akkor legalább a tapintásával be ne fogadja valahogy a könyvekben rejlő, számára csak a képzeletén keresztül elérhető kincseket.
Aztán egy könyv gerince egészen magára vonja a figyelmét. Nem is a könyv maga, hanem a papír, ami kikandikál a kissé felgyűrődött alj alól.
Óvatosan felnyúl, jobbjával feltolva a kopott gerincet, hogy kiszabadíthassa a kilógó részt, és meglássa, hogy az a könyvhöz tartozik-e, és csak alágyűrődött egy oldal, vagy egy pergamen lóg ki ott.
Ha különálló papíros, akkor egészen hátrabillentve a könyvet igyekszik óvatosan kiemelni, ügyelve, hogy nehogy tovább gyűrje, vagy ne adj Eeyr eltépje egy darabon.
Ha pedig a könyvhöz tartozik a lap, csak valamiért felgyűrődött, akkor óvatosan megpróbálja leemelni az egész kötetet, és igyekszik kisimítani a pórul járt részeket.
Akár így, akár úgy, mindenképpen szemügyre veszi, ha sikerül kisimítania, hogy hogy néz ki, mi van a papíroson. Furcsállja a gyűrődést, a kötetek és a tekercsek legtöbbje láthatóan nagy becsben tartva, gondosan van elhelyezve a polcokon.
Ha vannak ábrák vagy rajzok a papíron, akkor azokat nézi meg alaposan, ha meg csak szöveget talál, akkor (ha eddig nem szóltak rá, hogy mit művel, vagy hogy mivel foglalatoskodik, sőt esetleg neki tulajdonítják hirtelenjében a gyűrődést), szóval ha nem háborgatják, és valamilyen látható szöveget talál a rejtélyes papíroson, akkor Neniyzon felé pillantva úgy dönt, odaviszi a törpéhez: hátha ő kisilabizálja majd, mi áll rajta.*
*Az atyától kapnak tintát, pennát, és egy vékony, áttetsző másoló papírost, Neniyzon pedig neki is lát, hogy gondosan átmásolja a nagy térképet, amin a déli kikötőtől fel Lihanechig és a nagy hegyekig igazán minden, egész Lanawin rajta van!
Arya egy ideig bámulja, ahogy Neniyzon másol, aztán felfedező útra indul a hűvös, régi könyv és kicsit doh szagú csendben. Az atya láthatólag nem bánja, a könyvtár ajtajában beszélget halk szavakkal valakivel, aki az előbb érkezett hozzá.
~Meg kell tanuljam a betűk tudományát!~ dönti el magában, ahogy megilletődve sétál a polcok előtt. ~Majd megkérem Neniyzont, hogy tanítson útközben!~ jut eszébe az elhatározáshoz közelebb vivő, kézenfekvő megoldás.
Bámészkodva pipiskedik, néha végigfuttatja kezét egy-egy régi könyv domborbetűs feliratán, nem állva meg, hogy ha az olvasáson keresztül nem is, akkor legalább a tapintásával be ne fogadja valahogy a könyvekben rejlő, számára csak a képzeletén keresztül elérhető kincseket.
Aztán egy könyv gerince egészen magára vonja a figyelmét. Nem is a könyv maga, hanem a papír, ami kikandikál a kissé felgyűrődött alj alól.
Óvatosan felnyúl, jobbjával feltolva a kopott gerincet, hogy kiszabadíthassa a kilógó részt, és meglássa, hogy az a könyvhöz tartozik-e, és csak alágyűrődött egy oldal, vagy egy pergamen lóg ki ott.
Ha különálló papíros, akkor egészen hátrabillentve a könyvet igyekszik óvatosan kiemelni, ügyelve, hogy nehogy tovább gyűrje, vagy ne adj Eeyr eltépje egy darabon.
Ha pedig a könyvhöz tartozik a lap, csak valamiért felgyűrődött, akkor óvatosan megpróbálja leemelni az egész kötetet, és igyekszik kisimítani a pórul járt részeket.
Akár így, akár úgy, mindenképpen szemügyre veszi, ha sikerül kisimítania, hogy hogy néz ki, mi van a papíroson. Furcsállja a gyűrődést, a kötetek és a tekercsek legtöbbje láthatóan nagy becsben tartva, gondosan van elhelyezve a polcokon.
Ha vannak ábrák vagy rajzok a papíron, akkor azokat nézi meg alaposan, ha meg csak szöveget talál, akkor (ha eddig nem szóltak rá, hogy mit művel, vagy hogy mivel foglalatoskodik, sőt esetleg neki tulajdonítják hirtelenjében a gyűrődést), szóval ha nem háborgatják, és valamilyen látható szöveget talál a rejtélyes papíroson, akkor Neniyzon felé pillantva úgy dönt, odaviszi a törpéhez: hátha ő kisilabizálja majd, mi áll rajta.*
3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-03 10:15:34
Üzenet elküldve: 2019-04-03 10:15:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
*Bármi is történt a városban, már nem lehet meg nem történtté tenni. Ez még Eeyrnek sincs hatalmában, el kell fogadniuk az új helyzetet és megpróbálni a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni belőle. Az oltár megtisztult, Eeyr fénye visszatért a templomba és lám, akadnak még olyan kalandorok, akiknek számít a jó és a fény. Ilyen Arja is.
A térkép részletesen megrajzolt tekercse felett folyik tovább a beszélgetés és a lánynak igaza van, a várost ábrázoló térkép friss lehet, hisz már a szakadék is rajta van. Ügyes kezű szerzetes vagy pap temérdek munkája lehet benne.*
- Igen, azt hiszem, van valahol. *Gondolkodik el Arenih atya és elindul az egyik másolóasztal felé, amelynek fiókjában kutatni kezd. Addig a két kalandor kettesben marad a térképek felett.
Ahogy Arja a törpére hagyja a térkép felfedezését és elindul a polcok felé, egy könyv gerince vonja magára a figyelmét. A könyv réginek tűnik, kopott az a gerinc és a vége kissé felgyűrődött és mintha valami papír csücske kandikálna ki mögüle. Ezt csak a lány veszi észre, az atya a polcban kutat, Neiyzon a térképet nézi.
A törpe eközben megkapja a kért dolgokat, tintát, pennát és egy vékony, csaknem áttetsző papírt, amit ha ráfektet a térképekre, át tudja rajzolni az alatta felsejlő körvonalakat, már csak ügyességét kell latba vetnie, hogy mindez megfelelően sikerüljön. S míg ő dolgozik, Arja felfedező útra indul a könyvek között, Arenih atyához pedig egy szerzetes érkezik, akivel halk szavakat vált a könyvtár bejáratában.*
*Bármi is történt a városban, már nem lehet meg nem történtté tenni. Ez még Eeyrnek sincs hatalmában, el kell fogadniuk az új helyzetet és megpróbálni a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni belőle. Az oltár megtisztult, Eeyr fénye visszatért a templomba és lám, akadnak még olyan kalandorok, akiknek számít a jó és a fény. Ilyen Arja is.
A térkép részletesen megrajzolt tekercse felett folyik tovább a beszélgetés és a lánynak igaza van, a várost ábrázoló térkép friss lehet, hisz már a szakadék is rajta van. Ügyes kezű szerzetes vagy pap temérdek munkája lehet benne.*
- Igen, azt hiszem, van valahol. *Gondolkodik el Arenih atya és elindul az egyik másolóasztal felé, amelynek fiókjában kutatni kezd. Addig a két kalandor kettesben marad a térképek felett.
Ahogy Arja a törpére hagyja a térkép felfedezését és elindul a polcok felé, egy könyv gerince vonja magára a figyelmét. A könyv réginek tűnik, kopott az a gerinc és a vége kissé felgyűrődött és mintha valami papír csücske kandikálna ki mögüle. Ezt csak a lány veszi észre, az atya a polcban kutat, Neiyzon a térképet nézi.
A törpe eközben megkapja a kért dolgokat, tintát, pennát és egy vékony, csaknem áttetsző papírt, amit ha ráfektet a térképekre, át tudja rajzolni az alatta felsejlő körvonalakat, már csak ügyességét kell latba vetnie, hogy mindez megfelelően sikerüljön. S míg ő dolgozik, Arja felfedező útra indul a könyvek között, Arenih atyához pedig egy szerzetes érkezik, akivel halk szavakat vált a könyvtár bejáratában.*
3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-04-03 01:07:06
Üzenet elküldve: 2019-04-03 01:07:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Miután megkapja az italokat Rhamaztól visszatér a templomba, mert ideje engedi, ott bent mégis melegebb van, és ami azt illeti szívesen meglátogatná a könyvtárat. Így is tesz, rendkívül boldogan folytatja útját be, ezúttal ügyelve arra, hogy ne szaladgáljon, mert az tiszteletlenség lenne. A könyvtárban kényelmesen elhelyezkedik, kicsit babusgatja galambocskáját, majd nekilát kutatómunkájának. Otthonosan mozog a sorok között, mindezt ráérősen teszi elveszve a látványban, közben töprengve, hol az aktuális érdeklődési köréről, hol a jövőbeli terveiről.
Elsőként a novellákkal kezdi, amelyik mindegyike érdekes, és izgalmas számára, és örömmel ismeri meg őket, már csak azért is, mert szórakoztatja, ha elmerülhet a sorokban. De ez nem teljesen kielégítő számára, ezért valami tudományosabb téma után kutat. Talál is valamit a varázsitalokról, ami már csak azért is izgalmas számára, mert kapott pár kéket attól a kedves tündérfiútól. Tanulmányozgatja a nála lévőket, és igyekszik minél több hasznos információt megjegyezni az italokról, holott nem hinné, hogy valaha valós hasznát veszi nekik. Egészen más irány érdekli őt.
Félre is tolja magától a papírokat, és megint elmerül abban, hogy madárkáját simogassa, közben elkezd halkan beszélni magában.*
- Mit gondolsz galambocskám a híres Gyógyítók szívesen tanítanának engem?
*Tenyerébe rak a Yahartaeltől kapott magvakból, hogy galambocskája felcsipegethesse őket.*
- Csak akkor tudom meg, ha megpróbálom. Mit szólsz egy kis utazáshoz?
*Fel is pattan, nyikorogva tolva ki székét, és kapkodva elrak mindent amit előpakolt. Sietősen felöltözik, és sérült galambocskáját meleg kabátzsebébe rakja. Már egyre kevésbé ellenkezik az állat ezt illetően, talán mert megszokta, talán mert feladta. Rövidesen el is hagyja a templomot.*
Elsőként a novellákkal kezdi, amelyik mindegyike érdekes, és izgalmas számára, és örömmel ismeri meg őket, már csak azért is, mert szórakoztatja, ha elmerülhet a sorokban. De ez nem teljesen kielégítő számára, ezért valami tudományosabb téma után kutat. Talál is valamit a varázsitalokról, ami már csak azért is izgalmas számára, mert kapott pár kéket attól a kedves tündérfiútól. Tanulmányozgatja a nála lévőket, és igyekszik minél több hasznos információt megjegyezni az italokról, holott nem hinné, hogy valaha valós hasznát veszi nekik. Egészen más irány érdekli őt.
Félre is tolja magától a papírokat, és megint elmerül abban, hogy madárkáját simogassa, közben elkezd halkan beszélni magában.*
- Mit gondolsz galambocskám a híres Gyógyítók szívesen tanítanának engem?
*Tenyerébe rak a Yahartaeltől kapott magvakból, hogy galambocskája felcsipegethesse őket.*
- Csak akkor tudom meg, ha megpróbálom. Mit szólsz egy kis utazáshoz?
*Fel is pattan, nyikorogva tolva ki székét, és kapkodva elrak mindent amit előpakolt. Sietősen felöltözik, és sérült galambocskáját meleg kabátzsebébe rakja. Már egyre kevésbé ellenkezik az állat ezt illetően, talán mert megszokta, talán mert feladta. Rövidesen el is hagyja a templomot.*
3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-31 11:13:24
Üzenet elküldve: 2019-03-31 11:13:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*Az előző szidás után inkább csöndben marad és nem mond ki semmit ami az eszébe jut, csak mosolyog rajta. Ő inkább arra fogná Dogah bátorságát, hogy maga akar megbizonyosodni arról, hogy sikerrel járnak. Persze, ezért már szükség bátorságra, de azért megnézné, hogy hogy fog majd küzdeni, de végül is, azért lesz ő ott, hogy küzdjön. A Bestáriumot olvasgatva eldönti, hogy melyik állatokat kerüljék el, és csak akkor találkozzanak a veszélyes állatokkal, ha eltévedtek.*
-Igen. Papír és író eszközre szükség lenne a másolásra.
*Ha megkapják a másoláshoz szükséges eszközöket, akkor elkezdi lemásolni a térképet. Arthenior térképét félre teszi, hiszen neki nincs rá szüksége. Lanawin térképét kezdi el pontosan, mindent úgy ahogy van, másolni.*
*Az előző szidás után inkább csöndben marad és nem mond ki semmit ami az eszébe jut, csak mosolyog rajta. Ő inkább arra fogná Dogah bátorságát, hogy maga akar megbizonyosodni arról, hogy sikerrel járnak. Persze, ezért már szükség bátorságra, de azért megnézné, hogy hogy fog majd küzdeni, de végül is, azért lesz ő ott, hogy küzdjön. A Bestáriumot olvasgatva eldönti, hogy melyik állatokat kerüljék el, és csak akkor találkozzanak a veszélyes állatokkal, ha eltévedtek.*
-Igen. Papír és író eszközre szükség lenne a másolásra.
*Ha megkapják a másoláshoz szükséges eszközöket, akkor elkezdi lemásolni a térképet. Arthenior térképét félre teszi, hiszen neki nincs rá szüksége. Lanawin térképét kezdi el pontosan, mindent úgy ahogy van, másolni.*
3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-30 11:51:49
Üzenet elküldve: 2019-03-30 11:51:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Arja kicsit megkönnyebbül, hogy az atya dicsérő szavakkal illeti ismeretlenül is Dogah-t, talán valóban bátorság a részéről, hogy velük tart, még ha a haszon reménye hajtja is elsősorban és feltehetőleg, legalábbis Arja szerint. Arra csak figyel csendben, amit az atya a mára szörnyűséges Romvárossá vált, valahai Gazdagnegyedben húzódó mély szakadékról mond: nem, ő oda biztosan nem merészkedne le. De azért csodálja Neniyzont: ~milyen vakmerő, és láthatóan nem is fél egyáltalán!~*
- Igen! Ezt én is így gondolom! *válaszolja az atyának, amikor a bűnről, a gazdagok érzéketlenségéről meg mások kifosztásáról beszél. Az öldöklést és a kegyetlenséget Arja gonosz és értelmetlenül alávaló dolognak tartja!
~Han nővér!~ derül fel aztán az arca, amikor az atya meg is nevezi, ki az, akinek már eszébe jutott az árvaház ötlete. ~Szóval itt járt, valóban! És segített helyreállítani az oltár szentségét!~ örül a lelke nagyon a jó hírnek.
De a griffeket illetően nem tud segítséggel szolgálni nekik az atya. A térképek, amiket eléjük terít, viszont igazán hasznosnak tűnnek!
A város térképe egészen vicces, rajta vannak az apró kis házak a szegények negyedében, a Templom, ahol épp Ők vannak, sőt még egy híd is, ami átível azon a borzalmas szakadékon. ~Nem is olyan régen készíthették!~
A másikon Arja először egy kicsit nehezebben igazodik el, ahogy az atya kiteríti eléjük a tekercset, de ahogy rájön, hogy hol is van a város maga, és hogy a fekete vasmacska az a Kikötő délen, már egészen izgalmas nézni, amit mutat: a hegyeket, az erdőket, a folyót.*
- Kaphatunk ilyen hártyapapírt? Hogy lemásoljuk, azért! *kéri az atyát, Neniyzonra nézve, persze nem tudja mennyire drága az ilyesmi, de talán kapnak segítséget.
Ha igen, ezzel egy darabig elvannak, bár Arja egy idő után elunja a dolgot, és Neniyzonra hagyja az olvasást, vagy a jegyzetek készítését és a térképek másolását. Ő meg csendben nézelődni indul a könyv és tekercshalmazok birodalmában.
Valahogy nem hagyja nyugodni a dolog: annyi könyv és feljegyzés van itt! Hát csak van valami, ami egy titkos üzenet, egy rajz, egy kincses térkép egy valaha élt utazótól, vagy kalandortól, aki hasonló cipőben járt, mint ők! Bármi, amivel szerencséjük lehet, és hasznát vehetik a küldetésükben!*
Aktív képességhasználat: Felfedezés
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.30 11:54:12
*Arja kicsit megkönnyebbül, hogy az atya dicsérő szavakkal illeti ismeretlenül is Dogah-t, talán valóban bátorság a részéről, hogy velük tart, még ha a haszon reménye hajtja is elsősorban és feltehetőleg, legalábbis Arja szerint. Arra csak figyel csendben, amit az atya a mára szörnyűséges Romvárossá vált, valahai Gazdagnegyedben húzódó mély szakadékról mond: nem, ő oda biztosan nem merészkedne le. De azért csodálja Neniyzont: ~milyen vakmerő, és láthatóan nem is fél egyáltalán!~*
- Igen! Ezt én is így gondolom! *válaszolja az atyának, amikor a bűnről, a gazdagok érzéketlenségéről meg mások kifosztásáról beszél. Az öldöklést és a kegyetlenséget Arja gonosz és értelmetlenül alávaló dolognak tartja!
~Han nővér!~ derül fel aztán az arca, amikor az atya meg is nevezi, ki az, akinek már eszébe jutott az árvaház ötlete. ~Szóval itt járt, valóban! És segített helyreállítani az oltár szentségét!~ örül a lelke nagyon a jó hírnek.
De a griffeket illetően nem tud segítséggel szolgálni nekik az atya. A térképek, amiket eléjük terít, viszont igazán hasznosnak tűnnek!
A város térképe egészen vicces, rajta vannak az apró kis házak a szegények negyedében, a Templom, ahol épp Ők vannak, sőt még egy híd is, ami átível azon a borzalmas szakadékon. ~Nem is olyan régen készíthették!~
A másikon Arja először egy kicsit nehezebben igazodik el, ahogy az atya kiteríti eléjük a tekercset, de ahogy rájön, hogy hol is van a város maga, és hogy a fekete vasmacska az a Kikötő délen, már egészen izgalmas nézni, amit mutat: a hegyeket, az erdőket, a folyót.*
- Kaphatunk ilyen hártyapapírt? Hogy lemásoljuk, azért! *kéri az atyát, Neniyzonra nézve, persze nem tudja mennyire drága az ilyesmi, de talán kapnak segítséget.
Ha igen, ezzel egy darabig elvannak, bár Arja egy idő után elunja a dolgot, és Neniyzonra hagyja az olvasást, vagy a jegyzetek készítését és a térképek másolását. Ő meg csendben nézelődni indul a könyv és tekercshalmazok birodalmában.
Valahogy nem hagyja nyugodni a dolog: annyi könyv és feljegyzés van itt! Hát csak van valami, ami egy titkos üzenet, egy rajz, egy kincses térkép egy valaha élt utazótól, vagy kalandortól, aki hasonló cipőben járt, mint ők! Bármi, amivel szerencséjük lehet, és hasznát vehetik a küldetésükben!*
Aktív képességhasználat: Felfedezés
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.30 11:54:12
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3851-3870