//Kincsvadászatra fel!//
Arja nagy boldogságára a dörrenés elmarad, Arenih atya csak barátságosan mosolyog, mint ahogy eddig is, amitől a lánykának még inkább szívdobogós és nagyot nyelős lelkifurdalása lesz, de a kíváncsisága, és a hite abban, hogy a papírosra nem véletlenül talált rá, nem, nem, erősebb, mint a lelkifurdalás, vagyis hát inkább segít meggyőzni Arját arról magában, hogy nem kell hogy lelkifurdalása legyen, nem tesz rosszat, talán épp Eeyyr segíti őt, igazán!*
- De tényleg, nahát, mennyire ügyesen lemásoltad! *csodálkozik aztán Arja is, ahogy az atya mögött ő is odaér az asztalhoz, ahol Nen dolgozott, meglátva a törpe művét, és a térkép fölé hajolva egészen belefeledkezik a részletekbe, elmerengőn végigfuttatva az ujjacskáját a folyó vonalán, fel, egészen a Lihanechi tóig, sőt még tovább. De aztán ki is zökken az elgondolkodó hangulatból, és újra visszatér a jelenbe, ide, az artheniori Könyvtár gyertyákkal megvilágított, pergamen és régi könyv illatú nagytermébe, ahogy az atya Eeyr áldását kéri rájuk és az útjukra.*
- Köszönjük *jaj, jaj, nem jut eszébe, milyen nevet is mondott nekik a kedves idős atya a legelején, muszáj valahogy rákérdezzen inkább* - nagyon szépen köszönjük a segítséget *próbálkozik egy kedves és üde pukedli félével, és néz piruló zavarral az atyára, remélve hogy az kisegíti - Eeyr nevében köszöni a segítséget Szürke Arja és Neniyzon Thenastrg! *mosolyodik el felragyogó arcocskával.*
- És kérem! *jut eszébe.* Ha a nővérrel, Hanloren nővérrel esetleg újra találkozik, megemlítené neki, hogy itt jártunk? Hogy ha nem nagy kérés! *esdekel. Örülne, ha Han nővér hírt kapna róla, hogy minden rendben van vele, és egészséges, sőt lám kalandorként Neniyzonnal, a törpével belevágott egy veszélyes és izgalmas kalandba! Csak reménykedik benne, hogy az atya nem utasítja el a kérését.
Aztán Neniyzon nekiszegezi a kérdést, hogy van-e még valamire szükségük, és ettől újra zavarba jön, mert eszébe jut a kezében szorongatott titokzatos papíros.*
- Neem, niincs *hebegi hirtelen zavartan, nem tudva, nem a papírra céloz-e épp Nen.* - Mi akkor megyünk is! Minden jót kívánunk a Templomnak, Arenih atya! *búcsúzik el az atyától most már a nevén szólítva őt (ha megtudta azt), aki nem is tartóztatja őket tovább, hanem visszatér az olvasóállványhoz, ahol eddig is dolgozott.
Aztán, ahogy kilépnek a Könyvtár ajtaján, még kibírja, de utána, ahogy elhagyják Eeyr templomát, lelépkedve a lépcsőfokokon, megböki Nent.*
- Láttad, mit találtam? Egy papírost! Gyere, nézzük meg! *siet az egyik pad felé, leülve, és ha Neniyzon is letelepedik, izgatottan, gondosan kibontja kisimítja a papírt, nagy kíváncsisággal szemrevételezve, amit tartalmaz.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.17 19:15:09