Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 128 (2541. - 2560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2560. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-11 19:15:00
Üzenet elküldve: 2017-06-11 19:15:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*Lassacskán megérkeznek az istentisztelet legfontosabb szereplői, maguk a hívek! Illetve az olyanok, akik Eeyr tanaihoz vonzódnak, de akár olyanok is érkezhetnek, akik csak pusztán kíváncsiak arra, hogy a kopasz pap, aki Artheniort teleplakátolta az eseménnyel mit prédikál. Egyelőre mellékes, hogy az őszinte elkötelezettség, a kíváncsiság, vagy a jó szórakozás lehetősége csábítja e ide a résztvevőket. A legfontosabb az, hogy a felhívás megtette a kívánt hatást és vették a fáradtságot, hogy eljöttek. Így legalább látják és hallják az eseményt, tehát Ogadel számára egy erőteljes pozitív visszajelzés, hogy megérte a fáradtságot.
Ogadel minden érkező előtt mélyen fejet hajt, és a merev, szigorú arckifejezését felváltja egy aprócska, szeretetteljes mosoly. Meleg szívvel fogad mindenkit, ez jól látható és érezhető.
Amíg az érkezők helyet foglalnak és páran meggyújtják a mécsest, addig arra lehetnek figyelmesek, hogy Ogadel mellé is felsorakozik két csuhás. Ők a templomi egyenruhát viselik és nem pedig azt, amit Ogadel. A templomi egyenruha hosszú, földig érő, durva vászonból készült habitus kordával. Ogadelé is ilyen, csak az ő habitusának más a színe. Egyik a bal oldalára áll egy lépéssel mögé, másik hasonlóan, de a jobb oldalára. Azzal, hogy Ogadel picit előrébb helyezkedik el maga a szerepe is kiemelkedik a másik kettőtől. Hogy kik ők? Lássuk...
Nogbkip Barig egy alacsony, zömök gnóm férfi, aki korban valahol úgy száztíz éves lehet. Haja középen már kikopott, csak feje két oldalán van egy-egy halovány hajcsík, ami hírmondója egykori sűrű, dús hajának. Arcán egyértelműen láthatóak az öregség jelei, eléggé ráncos, kissé talán taszító is, viszont a barna, nagy szempár végtelen szeretet és kedvességet áraszt. Legalább másfél fejjel alacsonyabb, mint Ogadel, viszont arcszőrzete egyáltalán nincs, pedig az ilyen idős gnómoknál már nem meglepő, ha mégis van az arcon némi szőrzet. Ő az, aki Ogadeltől balra helyezkedik el.
Nerisys Liara egy fiatal, kecses elf leányzó, aki Ogadelnél is kicsivel magasabb. Gyönyörű, búzasárga haja igényesen befonva a derekától is lentebb omlik. Hosszú, hegyes fülei kicsit megnyújtják szépséges arcát, smaragdzöld szemei kíváncsian, ám kissé félénken és szerényen fürkészik környezetét. Nerisys jobb kezében egy faragott fabotot tart. A faragások fákat, leveleket és egy tájképet ábrázolnak, természetesen csak annyira, amennyire egy bottól telik. Értelemszerűen az elf leányzó kizárásos alapon Ogadel jobb oldalán álldogál.
Ők is szépen meggyújtják a maguk kis vajmécsesét, majd visszalépnek a helyükre.*
-Eeyr, a Hetedik nevében legyetek üdvözölve! *emeli meg mindkét karját ünnepélyesen.* -Kérlek, üdvözöljétek nagy szeretettel Nogbkip Barig Tiszteletest, aki hosszú évek óta áll a templom szolgálatában és nagy tiszteletnek örvend! *fordul balra és mutat rá a gnómra, aki meghajol az érkezők előtt.* -A hölgy pedig Nerisys Liara, aki az egyik legtehetségesebb és legeltökéltebb tanulója a templomnak. *mutat jobbra. Nerisys is meghajol, bár látható rajta némi megilletődöttség, hiszen még csak nemrégiben haladta túl a serdülőkort.* -Én Ogadel Zujest atya vagyok, Eeyr prófétája!
*Kicsit talán erős így beharangoznia magát, de az Élet Fája sokat nyom nála a latban.*
-Azért vagyunk ma itt, hogy lerójuk kegyeltünket Eeyr, az élet istene előtt! *tart egy kis hatásszünetet.*
~Ó, Szent Eeyr! Kérlek téged, halld szavunk! Halandó támogatóid összejöttek tanaid dicsőítésére! Nem kérhetek egyebet tőled, csak azt, hogy kísérj minket figyelemmel! Láss és halj minket!~
-A Fény istene előtt, ki feloszlatta a sötét felhőket és emberek tízezreinek adta vissza a reményt egy jobb és boldogabb életre! Kérlek, kulcsoljátok össze most kezeiteket. *mondja és be is mutatja, hogy mit szeretne látni.* -És zengjétek utánam az imát, ami általános ima Eeyrhez!
*Ima többféle van, de egyelőre elég megismerkedni azzal, amiről Ogadelnek feltett szándéka, hogy hivatalosan is Eeyr imája lesz:*
Hiszek tebenned, Eeyr
Remélek benned, Eeyr
Áldalak és szeretlek téged, Eeyr
Jóságos, fényes és dicső vagy
Áldott legyen neved örökké!
Szent tanaidhoz hű leszek,
Te akaratodhoz hű leszek,
Mert Te vagy az élet istene
Te vagy a szeretet
Te vagy az áldás, az öröm, a megváltás.
Áldott legyen neved örökké!
Követlek téged, Eeyr
Nemes tanaidat hirdetem, Eeyr
Az élet szentségét védelmezem
Az áldás magvait elhintem!
Teérted élek, Eeyr
Teérted munkálkodom, Eeyr!
Mindenkor és minden időkben
Áldott legyen neved örökké!
*Átszellemülten, behunyt szemmel mondja végig az igét, két társával egyetemben, akik már látták és olvasták a papírost, mire Ogadel felvéste az imaszöveget.
Most kicsit kivár, hogy a hallgatóság hogyan reagál és mi történik. Remélhetőleg nem lesz semmi atrocitás, bekiabálás vagy paradicsommal dobálás, és folytatódhat az esemény.*
-Ez a mi imánk, Testvéreim! Hangozzon el reggel, délben és este, az év minden egyes napján! Zengjétek szívből, a Hetedik, Eeyr nevét! A Jelkép! *mutat a hétágú csillagra.* -Eeyr szférája, a nap és a tűz! A nap nem más, mint az életet adó fény, ami a legmagasabb isteni princípium! *vagyis alapelv.* -A Fény egyben magában hordozza nem csak az életet, hanem a színeket is, mi megtölti és szépségessé varázsolja napjainkat. A nap pompás és büszke, minden fölött álló szimbólum! A tűznek köszönhetjük az oltalmat és az anyagok megmunkálását. A tűz lángjának melege a szeretet és a szerelem, a piros színe az örömet és szenvedélyt jelképezi.
*Noha a tűz egyúttal pusztító elem is, de tulajdonképpen melyik nem? Nyilván a pusztító "oldalát" nem érintik, hiszen Eeyr az élet, és nem a pusztítás. A jelképek megismertetése után tart egy kicsike szünetet és felméri a társaságot, hogy mennyire tudja magára vonni a figyelmet és egyébként is, ennyi szusszanás nem árt.*
*Lassacskán megérkeznek az istentisztelet legfontosabb szereplői, maguk a hívek! Illetve az olyanok, akik Eeyr tanaihoz vonzódnak, de akár olyanok is érkezhetnek, akik csak pusztán kíváncsiak arra, hogy a kopasz pap, aki Artheniort teleplakátolta az eseménnyel mit prédikál. Egyelőre mellékes, hogy az őszinte elkötelezettség, a kíváncsiság, vagy a jó szórakozás lehetősége csábítja e ide a résztvevőket. A legfontosabb az, hogy a felhívás megtette a kívánt hatást és vették a fáradtságot, hogy eljöttek. Így legalább látják és hallják az eseményt, tehát Ogadel számára egy erőteljes pozitív visszajelzés, hogy megérte a fáradtságot.
Ogadel minden érkező előtt mélyen fejet hajt, és a merev, szigorú arckifejezését felváltja egy aprócska, szeretetteljes mosoly. Meleg szívvel fogad mindenkit, ez jól látható és érezhető.
Amíg az érkezők helyet foglalnak és páran meggyújtják a mécsest, addig arra lehetnek figyelmesek, hogy Ogadel mellé is felsorakozik két csuhás. Ők a templomi egyenruhát viselik és nem pedig azt, amit Ogadel. A templomi egyenruha hosszú, földig érő, durva vászonból készült habitus kordával. Ogadelé is ilyen, csak az ő habitusának más a színe. Egyik a bal oldalára áll egy lépéssel mögé, másik hasonlóan, de a jobb oldalára. Azzal, hogy Ogadel picit előrébb helyezkedik el maga a szerepe is kiemelkedik a másik kettőtől. Hogy kik ők? Lássuk...
Nogbkip Barig egy alacsony, zömök gnóm férfi, aki korban valahol úgy száztíz éves lehet. Haja középen már kikopott, csak feje két oldalán van egy-egy halovány hajcsík, ami hírmondója egykori sűrű, dús hajának. Arcán egyértelműen láthatóak az öregség jelei, eléggé ráncos, kissé talán taszító is, viszont a barna, nagy szempár végtelen szeretet és kedvességet áraszt. Legalább másfél fejjel alacsonyabb, mint Ogadel, viszont arcszőrzete egyáltalán nincs, pedig az ilyen idős gnómoknál már nem meglepő, ha mégis van az arcon némi szőrzet. Ő az, aki Ogadeltől balra helyezkedik el.
Nerisys Liara egy fiatal, kecses elf leányzó, aki Ogadelnél is kicsivel magasabb. Gyönyörű, búzasárga haja igényesen befonva a derekától is lentebb omlik. Hosszú, hegyes fülei kicsit megnyújtják szépséges arcát, smaragdzöld szemei kíváncsian, ám kissé félénken és szerényen fürkészik környezetét. Nerisys jobb kezében egy faragott fabotot tart. A faragások fákat, leveleket és egy tájképet ábrázolnak, természetesen csak annyira, amennyire egy bottól telik. Értelemszerűen az elf leányzó kizárásos alapon Ogadel jobb oldalán álldogál.
Ők is szépen meggyújtják a maguk kis vajmécsesét, majd visszalépnek a helyükre.*
-Eeyr, a Hetedik nevében legyetek üdvözölve! *emeli meg mindkét karját ünnepélyesen.* -Kérlek, üdvözöljétek nagy szeretettel Nogbkip Barig Tiszteletest, aki hosszú évek óta áll a templom szolgálatában és nagy tiszteletnek örvend! *fordul balra és mutat rá a gnómra, aki meghajol az érkezők előtt.* -A hölgy pedig Nerisys Liara, aki az egyik legtehetségesebb és legeltökéltebb tanulója a templomnak. *mutat jobbra. Nerisys is meghajol, bár látható rajta némi megilletődöttség, hiszen még csak nemrégiben haladta túl a serdülőkort.* -Én Ogadel Zujest atya vagyok, Eeyr prófétája!
*Kicsit talán erős így beharangoznia magát, de az Élet Fája sokat nyom nála a latban.*
-Azért vagyunk ma itt, hogy lerójuk kegyeltünket Eeyr, az élet istene előtt! *tart egy kis hatásszünetet.*
~Ó, Szent Eeyr! Kérlek téged, halld szavunk! Halandó támogatóid összejöttek tanaid dicsőítésére! Nem kérhetek egyebet tőled, csak azt, hogy kísérj minket figyelemmel! Láss és halj minket!~
-A Fény istene előtt, ki feloszlatta a sötét felhőket és emberek tízezreinek adta vissza a reményt egy jobb és boldogabb életre! Kérlek, kulcsoljátok össze most kezeiteket. *mondja és be is mutatja, hogy mit szeretne látni.* -És zengjétek utánam az imát, ami általános ima Eeyrhez!
*Ima többféle van, de egyelőre elég megismerkedni azzal, amiről Ogadelnek feltett szándéka, hogy hivatalosan is Eeyr imája lesz:*
Hiszek tebenned, Eeyr
Remélek benned, Eeyr
Áldalak és szeretlek téged, Eeyr
Jóságos, fényes és dicső vagy
Áldott legyen neved örökké!
Szent tanaidhoz hű leszek,
Te akaratodhoz hű leszek,
Mert Te vagy az élet istene
Te vagy a szeretet
Te vagy az áldás, az öröm, a megváltás.
Áldott legyen neved örökké!
Követlek téged, Eeyr
Nemes tanaidat hirdetem, Eeyr
Az élet szentségét védelmezem
Az áldás magvait elhintem!
Teérted élek, Eeyr
Teérted munkálkodom, Eeyr!
Mindenkor és minden időkben
Áldott legyen neved örökké!
*Átszellemülten, behunyt szemmel mondja végig az igét, két társával egyetemben, akik már látták és olvasták a papírost, mire Ogadel felvéste az imaszöveget.
Most kicsit kivár, hogy a hallgatóság hogyan reagál és mi történik. Remélhetőleg nem lesz semmi atrocitás, bekiabálás vagy paradicsommal dobálás, és folytatódhat az esemény.*
-Ez a mi imánk, Testvéreim! Hangozzon el reggel, délben és este, az év minden egyes napján! Zengjétek szívből, a Hetedik, Eeyr nevét! A Jelkép! *mutat a hétágú csillagra.* -Eeyr szférája, a nap és a tűz! A nap nem más, mint az életet adó fény, ami a legmagasabb isteni princípium! *vagyis alapelv.* -A Fény egyben magában hordozza nem csak az életet, hanem a színeket is, mi megtölti és szépségessé varázsolja napjainkat. A nap pompás és büszke, minden fölött álló szimbólum! A tűznek köszönhetjük az oltalmat és az anyagok megmunkálását. A tűz lángjának melege a szeretet és a szerelem, a piros színe az örömet és szenvedélyt jelképezi.
*Noha a tűz egyúttal pusztító elem is, de tulajdonképpen melyik nem? Nyilván a pusztító "oldalát" nem érintik, hiszen Eeyr az élet, és nem a pusztítás. A jelképek megismertetése után tart egy kicsike szünetet és felméri a társaságot, hogy mennyire tudja magára vonni a figyelmet és egyébként is, ennyi szusszanás nem árt.*
2559. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-10 19:32:40
Üzenet elküldve: 2017-06-10 19:32:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Még mindig eléggé zavarban van a templomba érkező mélyen hívők sokasága közt. Nem tudja mit keres itt valójában, és miként sodródott ide, de ma már megszokta, hogy az élet háborgó szélzivatara olykor-olykor magával sodorja ismeretlen, új dolgok felé. Így sodorta őt Eleonor, és Geradras elé, majd vitte őt tovább a lendülete egyenesen a jótékony magányba.
Ezért nem esik kétségbe, eleget megélt ahhoz, hogy tudjon alkalmazkodni az új helyzethez. De először is a legjobbnak látja, ha felméri a helyzetet, majd csak aztán talál ki valamiféle megoldást zavarára. Helyet foglal a fapadon, és onnan kémleli körbe az egész helyet. Nem tudja miféle szertartásra készülnek, illetve hogy mi minden is történt azóta, mióta a külvilágtól jóformán elzárva élt, és csak ritkán találkozott egyszerű halandókkal. Pedig azóta megjelentek a különböző magasabb szinteket képviselő entitások, s egy egészen nagy volumenű csatát is sikerült magukkal hozniuk a saját világukból. Ilyen, s ehhez hasonló események zajlottak le, anélkül, hogy Zetriat fülébe bármi is eljutott volna. Így mennyivel békésebb élete volt, mintha a városban maradt volna.
Ahogy szétnéz egyetlen ismerős arcot sem lát, így új ismerőseire koncentrál inkább. A lovag bejelenti, mennyire unja is már az ehhez hasonló rendezvényeket, míg az aprócska szárnyas lányka kíváncsiságtól fűtve körbejárja szinte az egész templomi termet. Furcsa népség. Mégis mit keresnek itt, ha valójában egyikük sem hivatalos az istentiszteletre? Mert bizony időközben rájön Zet is, hogy ez a nagy felhajtás csakis az lehet. Két kezét a virággal együtt saját ölében pihenteti, s csak óvatosan pislog néha a körötte ülőkre.*
-Azt hiszem nekem itt nincs kitől áldást kérnem. Az ilyen helyeket nem szereti az én istenem, azt hiszem! Túl rideg, túlságosan emberi.
*Csak miután kimondja a szavakat, azután jön rá, hogy szavai túl nyersek. Könnyen megbánthat vele másokat, így gyorsan próbál korrigálni.*
-De azért egészen kényelmesek ezek a padok.
*A mentése eléggé gyérre sikerül, de azért reméli, hogy nem veszi szívére senki a szavait. Sosem célja, hogy mások lelkébe tiporjon, ám tudatlanság sokszor hozza nehéz helyzetbe.*
-Azt megmondaná valaki, hogy mégis kinek szól ez az egész felhajtás?
*Talán ez az ostoba kérdés túl hangosra is sikerül, de hátha nem akarja majd ezek után senki sem meglincselni!*
//Esemény - istentisztelet//
*Még mindig eléggé zavarban van a templomba érkező mélyen hívők sokasága közt. Nem tudja mit keres itt valójában, és miként sodródott ide, de ma már megszokta, hogy az élet háborgó szélzivatara olykor-olykor magával sodorja ismeretlen, új dolgok felé. Így sodorta őt Eleonor, és Geradras elé, majd vitte őt tovább a lendülete egyenesen a jótékony magányba.
Ezért nem esik kétségbe, eleget megélt ahhoz, hogy tudjon alkalmazkodni az új helyzethez. De először is a legjobbnak látja, ha felméri a helyzetet, majd csak aztán talál ki valamiféle megoldást zavarára. Helyet foglal a fapadon, és onnan kémleli körbe az egész helyet. Nem tudja miféle szertartásra készülnek, illetve hogy mi minden is történt azóta, mióta a külvilágtól jóformán elzárva élt, és csak ritkán találkozott egyszerű halandókkal. Pedig azóta megjelentek a különböző magasabb szinteket képviselő entitások, s egy egészen nagy volumenű csatát is sikerült magukkal hozniuk a saját világukból. Ilyen, s ehhez hasonló események zajlottak le, anélkül, hogy Zetriat fülébe bármi is eljutott volna. Így mennyivel békésebb élete volt, mintha a városban maradt volna.
Ahogy szétnéz egyetlen ismerős arcot sem lát, így új ismerőseire koncentrál inkább. A lovag bejelenti, mennyire unja is már az ehhez hasonló rendezvényeket, míg az aprócska szárnyas lányka kíváncsiságtól fűtve körbejárja szinte az egész templomi termet. Furcsa népség. Mégis mit keresnek itt, ha valójában egyikük sem hivatalos az istentiszteletre? Mert bizony időközben rájön Zet is, hogy ez a nagy felhajtás csakis az lehet. Két kezét a virággal együtt saját ölében pihenteti, s csak óvatosan pislog néha a körötte ülőkre.*
-Azt hiszem nekem itt nincs kitől áldást kérnem. Az ilyen helyeket nem szereti az én istenem, azt hiszem! Túl rideg, túlságosan emberi.
*Csak miután kimondja a szavakat, azután jön rá, hogy szavai túl nyersek. Könnyen megbánthat vele másokat, így gyorsan próbál korrigálni.*
-De azért egészen kényelmesek ezek a padok.
*A mentése eléggé gyérre sikerül, de azért reméli, hogy nem veszi szívére senki a szavait. Sosem célja, hogy mások lelkébe tiporjon, ám tudatlanság sokszor hozza nehéz helyzetbe.*
-Azt megmondaná valaki, hogy mégis kinek szól ez az egész felhajtás?
*Talán ez az ostoba kérdés túl hangosra is sikerül, de hátha nem akarja majd ezek után senki sem meglincselni!*
2558. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-09 13:09:39
Üzenet elküldve: 2017-06-09 13:09:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Bámészkodni kezd, mindjárt kiszúr egy feltűnő szépségű, fehér hajú, zöld ruhás elf nőt, aki áhítattal figyel, szinte önkívületben. Mintha valamit várna. Ezután végignéz a társain, akik mellette ülnek. Zet zavarodottan mered maga elé, Lors savanyú arccal nézelődik, ő maga sem túl lelkes. Egyedül Ana az, aki izgalomba jön. Kicsit kirínak a sok lelkes hívő közül, de szerencsére nem túlzottan. Különösebben semmi nem érdekli ebben a pillanatban, csak azt sajnálja, hogy nem ő ül Ana mellett. Még ha csak barátként is. Ezért feláll és Ana másik oldalára ül, majd mindenki beljebb húzódik, hogy a később jövőknek is legyen elég helyük. Ezután Lorshoz fordul.*
- De örülne Sya, ha itt lehetne. Szerintem ha nem is a szertartás elejére, de ide fog érkezni, újra csatlakozni fog hozzád, hozzánk. valahogy ezt érzem. Szóval fel a fejjel. *Aztán Zethez szól.*
- Kérj majd áldást erre a virágra, hogy a soha ne hervadjon el a síron. *Végül megsimogatja Ana karját és rámosolyog. örül, hogy együtt vannak.*
A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.09 13:10:50
//Esemény - istentisztelet//
*Bámészkodni kezd, mindjárt kiszúr egy feltűnő szépségű, fehér hajú, zöld ruhás elf nőt, aki áhítattal figyel, szinte önkívületben. Mintha valamit várna. Ezután végignéz a társain, akik mellette ülnek. Zet zavarodottan mered maga elé, Lors savanyú arccal nézelődik, ő maga sem túl lelkes. Egyedül Ana az, aki izgalomba jön. Kicsit kirínak a sok lelkes hívő közül, de szerencsére nem túlzottan. Különösebben semmi nem érdekli ebben a pillanatban, csak azt sajnálja, hogy nem ő ül Ana mellett. Még ha csak barátként is. Ezért feláll és Ana másik oldalára ül, majd mindenki beljebb húzódik, hogy a később jövőknek is legyen elég helyük. Ezután Lorshoz fordul.*
- De örülne Sya, ha itt lehetne. Szerintem ha nem is a szertartás elejére, de ide fog érkezni, újra csatlakozni fog hozzád, hozzánk. valahogy ezt érzem. Szóval fel a fejjel. *Aztán Zethez szól.*
- Kérj majd áldást erre a virágra, hogy a soha ne hervadjon el a síron. *Végül megsimogatja Ana karját és rámosolyog. örül, hogy együtt vannak.*
A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.09 13:10:50
2557. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-08 21:43:07
Üzenet elküldve: 2017-06-08 21:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Figyelmesen hallgatja a többiek eszmecseréjét, majd úgy dönt normálisan is bemutatkozik. Őket még nem ismeri annyira, hogy a becenevén szólítsák.*
- Fyolana Avinthrya. *Hajtja meg a fejét egy kicsit az idegenek felé egy kedves mosoly kíséretében.
Griwor feléje nyújtja a kezét. Elfogadja, és hagyja hogy maga után húzza a templomba.
A fa ajtón belépnek a félhomályos, gyertyafénytől belengett belsőtérbe. A lányka itt elengedi a férfi kezét, és lelassítja a lépteit. Teljes csendben, de kíváncsiságtól csillogó szemekkel nézelődik körbe, óvatosan, nehogy valamiféle zajt keltsen. A magas csarnokban először a titokzatos oltáron akad meg a szeme, ahol épp mécseseket gyújtanak. Ő is odamegy, és szintén meggyújt egyet, majd onnan vándorol tovább a tekintete a kőszobrokra, amelyekben a levegő mágia híresebb képviselőit véli felfedezni. A levegő mágia mindig is érdekelte, nem véletlen, hogy ebbe a városba jött el elsőként.
Egy szertartás folyik éppen, ezért csendben visszatér a társaihoz, akik már egy fapadon ülnek. Lehuppan Lors mellé, aki láthatóan unja az egészet, amit hamar meg is magyaráz, ezen Ana majdnem kuncogni kezd, de uralkodik magán. Tekintetét az oltár felé tereli ismét, és kíváncsian, nyakát nyújtogatva lesi, hogy mi történik. Az izgatottságtól a szárnyai kissé rezegnek.*
//Esemény - istentisztelet//
*Figyelmesen hallgatja a többiek eszmecseréjét, majd úgy dönt normálisan is bemutatkozik. Őket még nem ismeri annyira, hogy a becenevén szólítsák.*
- Fyolana Avinthrya. *Hajtja meg a fejét egy kicsit az idegenek felé egy kedves mosoly kíséretében.
Griwor feléje nyújtja a kezét. Elfogadja, és hagyja hogy maga után húzza a templomba.
A fa ajtón belépnek a félhomályos, gyertyafénytől belengett belsőtérbe. A lányka itt elengedi a férfi kezét, és lelassítja a lépteit. Teljes csendben, de kíváncsiságtól csillogó szemekkel nézelődik körbe, óvatosan, nehogy valamiféle zajt keltsen. A magas csarnokban először a titokzatos oltáron akad meg a szeme, ahol épp mécseseket gyújtanak. Ő is odamegy, és szintén meggyújt egyet, majd onnan vándorol tovább a tekintete a kőszobrokra, amelyekben a levegő mágia híresebb képviselőit véli felfedezni. A levegő mágia mindig is érdekelte, nem véletlen, hogy ebbe a városba jött el elsőként.
Egy szertartás folyik éppen, ezért csendben visszatér a társaihoz, akik már egy fapadon ülnek. Lehuppan Lors mellé, aki láthatóan unja az egészet, amit hamar meg is magyaráz, ezen Ana majdnem kuncogni kezd, de uralkodik magán. Tekintetét az oltár felé tereli ismét, és kíváncsian, nyakát nyújtogatva lesi, hogy mi történik. Az izgatottságtól a szárnyai kissé rezegnek.*
2556. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-07 21:25:43
Üzenet elküldve: 2017-06-07 21:25:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Esemény-istentisztelet//
//Városnézés//
*Belép a templomba látja, hogy elkezdődött a szertartás a fanyarú arcán látszik, hogy semmi kedve hozzá. Nem gyújt mécsest csak leül a többiek mellé. Mosolyt erőltet magára.*
~Unom már most, mint a rend akadémiáján.~
*Kötelező volt a hitválasztás és gyakorlása de sose akart hinni bennük. A történelem könyvek szerint nem is olyan rég alapítoák a vallásokat. Ránéz a többiekre.*
-Ne orroljatok meg kötelező volt nálunk ez és már nagyon unalmas tud lenni. *Mondja halkan majd elmosolyodik.* Igazából nem rosz ez csak hinni kéne benne rendesen.
//Városnézés//
*Belép a templomba látja, hogy elkezdődött a szertartás a fanyarú arcán látszik, hogy semmi kedve hozzá. Nem gyújt mécsest csak leül a többiek mellé. Mosolyt erőltet magára.*
~Unom már most, mint a rend akadémiáján.~
*Kötelező volt a hitválasztás és gyakorlása de sose akart hinni bennük. A történelem könyvek szerint nem is olyan rég alapítoák a vallásokat. Ránéz a többiekre.*
-Ne orroljatok meg kötelező volt nálunk ez és már nagyon unalmas tud lenni. *Mondja halkan majd elmosolyodik.* Igazából nem rosz ez csak hinni kéne benne rendesen.
2555. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-07 20:23:15
Üzenet elküldve: 2017-06-07 20:23:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - istentisztelet//
//Városnézés//
*Zet megjegyzése a természetről elgondolkoztatja, miközben a templom felé sétál. ~Csak nem Természet Anya híve ő is?~ Amikor belép az ajtón, meghökkenve látja meg, hogy épp valamilyen szertartás kezdetére értek oda. ~Ha már így esett, miért is ne?~ Látja, hogy Zet úgy dönt, hogy leül rögtön egy félreeső helyre, ő pedig odamegy egy mécseshez, meggyújtja és lerakja a sajátját is az oltár elé, majd Zet mellé leül. Várja, hogy a többiek mikor ülnek melléjük, és nézi, hogy vajon egyből leülnek, vagy ők is gyújtanak egy mécsest. Neki nem az istene Eeyr, de maga a szeretet fontos szerepet tölt be az életében, ha nem is hitként.*
//Városnézés//
*Zet megjegyzése a természetről elgondolkoztatja, miközben a templom felé sétál. ~Csak nem Természet Anya híve ő is?~ Amikor belép az ajtón, meghökkenve látja meg, hogy épp valamilyen szertartás kezdetére értek oda. ~Ha már így esett, miért is ne?~ Látja, hogy Zet úgy dönt, hogy leül rögtön egy félreeső helyre, ő pedig odamegy egy mécseshez, meggyújtja és lerakja a sajátját is az oltár elé, majd Zet mellé leül. Várja, hogy a többiek mikor ülnek melléjük, és nézi, hogy vajon egyből leülnek, vagy ők is gyújtanak egy mécsest. Neki nem az istene Eeyr, de maga a szeretet fontos szerepet tölt be az életében, ha nem is hitként.*
2554. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-07 20:06:42
Üzenet elküldve: 2017-06-07 20:06:42
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Yken//
*Yken talán kicsit elkiabálja a megkönnyebbülést, hiszen ez még csak az első dolog a kettőből, de minthogy Lorew szólt előre, hogy kétlépcsős tervről van szó, így nem az ő lelkén szárad a leányzó esetleges csalódása.*
- Nem itt, és nem így *jegyzi meg, mikor a lány már nyújtogatja a kezeit. A maga részéről Lorew is épp elég türelmetlen a témában, de attól még úriembernek kell maradnia, és nem mellesleg logikusan gondolkodnia. A beavatkozást két helyen hajthatják végre, vagy a Namos házban, vagy pedig a szegénynegyedi viskóban. Utóbbi esetén biztosan nem zavarná őket senki, szemben a Namos házzal, ahol azért elég gyakoriak a járókelők. De ha be tudja csempészni a lányt, akkor mondhatja, hogy már kezek nélkül vitte be. És mégis csak zártabb környezetről van szó... És a szegénynegyedben a seb elfertőződésének veszélye is fennáll. Mondjuk amilyen hamar Lorew begyógyítja majd, emiatt felesleges lenne aggódni, de... Nem, ez végleges. A szegénynegyedi viskóba mennek. Nyugodt, kényelmes, csendes, távol a világtól, és nincsenek bosszantó kérdések.*
- A szegénynegyedbe megyünk, ismerek ott egy viskót, ami jó ideje üresen áll, néha kölcsönveszem ilyen dolgokra. És van valamid, amivel megejthetjük a dolgot? Egy kard, vagy balta, vagy ilyenek?
*Más kérdés nincs Lorew részéről, de annál több a lány oldaláról.*
- Nem lesz gond, elaltatlak, megejtem a dolgot, felébredsz, iszol egy bájitalt, mint legutóbb, és olyanok lesznek a kezeid, mintha legalábbis így születtél volna.
*Yken talán kicsit elkiabálja a megkönnyebbülést, hiszen ez még csak az első dolog a kettőből, de minthogy Lorew szólt előre, hogy kétlépcsős tervről van szó, így nem az ő lelkén szárad a leányzó esetleges csalódása.*
- Nem itt, és nem így *jegyzi meg, mikor a lány már nyújtogatja a kezeit. A maga részéről Lorew is épp elég türelmetlen a témában, de attól még úriembernek kell maradnia, és nem mellesleg logikusan gondolkodnia. A beavatkozást két helyen hajthatják végre, vagy a Namos házban, vagy pedig a szegénynegyedi viskóban. Utóbbi esetén biztosan nem zavarná őket senki, szemben a Namos házzal, ahol azért elég gyakoriak a járókelők. De ha be tudja csempészni a lányt, akkor mondhatja, hogy már kezek nélkül vitte be. És mégis csak zártabb környezetről van szó... És a szegénynegyedben a seb elfertőződésének veszélye is fennáll. Mondjuk amilyen hamar Lorew begyógyítja majd, emiatt felesleges lenne aggódni, de... Nem, ez végleges. A szegénynegyedi viskóba mennek. Nyugodt, kényelmes, csendes, távol a világtól, és nincsenek bosszantó kérdések.*
- A szegénynegyedbe megyünk, ismerek ott egy viskót, ami jó ideje üresen áll, néha kölcsönveszem ilyen dolgokra. És van valamid, amivel megejthetjük a dolgot? Egy kard, vagy balta, vagy ilyenek?
*Más kérdés nincs Lorew részéről, de annál több a lány oldaláról.*
- Nem lesz gond, elaltatlak, megejtem a dolgot, felébredsz, iszol egy bájitalt, mint legutóbb, és olyanok lesznek a kezeid, mintha legalábbis így születtél volna.
2553. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-07 17:57:10
Üzenet elküldve: 2017-06-07 17:57:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Igazán nem lepi meg, hogy ilyen kéréssel áll elő a mágus. Sőt, mondhatni örül, hogy nem szexuálisan kell kielégítenie a vén kujont. Felsóhajt, majd letekint kezeire. Hát... inkább ez, mint a szabad akarata.*
- Legyen. *Feleli végül hosszas hallgatás után és a mágus felé nyújtja két kezét. Fájni fog. És sok vért fog veszíteni, de ha ez az ára... Ő mondta, hogy bármit megtesz. Ez bőven a bármi fogalmán belülre esik.*
- De ha átversz, esküszöm ezer démonnal térek vissza, öllek meg, majd csavarom ki az élettelen kezedből a tőrt. *Szíve hevesen kezd el dobogni, ha arra gondol, hogy többé nem lesz kézfeje, de majd túléli valahogy. Ahogy ezelőtt már annyi mindent. Talán csináltat magának fából egy pár kezet, de lehet, hogy csak simán beleszúr egy pengét. Elég morbidul nézne ki, de legalább nem sokan mernének leülni vele szakanderezni. Elképzeli a jelenetet, mire halkan felkuncog. Elég nevetséges. Végül visszakényszeríti magát a jelenbe.*
- Fájni fog, vagy kíméletes leszel? *Arcizma sem rezdült a kérdés feltevése közben, a hangja kivételesen komolyan cseng.*
*Igazán nem lepi meg, hogy ilyen kéréssel áll elő a mágus. Sőt, mondhatni örül, hogy nem szexuálisan kell kielégítenie a vén kujont. Felsóhajt, majd letekint kezeire. Hát... inkább ez, mint a szabad akarata.*
- Legyen. *Feleli végül hosszas hallgatás után és a mágus felé nyújtja két kezét. Fájni fog. És sok vért fog veszíteni, de ha ez az ára... Ő mondta, hogy bármit megtesz. Ez bőven a bármi fogalmán belülre esik.*
- De ha átversz, esküszöm ezer démonnal térek vissza, öllek meg, majd csavarom ki az élettelen kezedből a tőrt. *Szíve hevesen kezd el dobogni, ha arra gondol, hogy többé nem lesz kézfeje, de majd túléli valahogy. Ahogy ezelőtt már annyi mindent. Talán csináltat magának fából egy pár kezet, de lehet, hogy csak simán beleszúr egy pengét. Elég morbidul nézne ki, de legalább nem sokan mernének leülni vele szakanderezni. Elképzeli a jelenetet, mire halkan felkuncog. Elég nevetséges. Végül visszakényszeríti magát a jelenbe.*
- Fájni fog, vagy kíméletes leszel? *Arcizma sem rezdült a kérdés feltevése közben, a hangja kivételesen komolyan cseng.*
2552. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-06 00:16:36
Üzenet elküldve: 2017-06-06 00:16:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Esemény - istentisztelet//
*A szavaknak hatalma van. Képesek vagyunk akár egyetlen szóval is életeket tönkre tenni, szíveket összetörni, vagy épp örökre eltaszítani azokat a személyeket, akik egyébként fontosak a számunkra. Csakhogy sokszor tudatlanok, és lassú felfogásúak vagyunk. Egy pár kimondott szó azonban nem csak pusztítani képes. Ha jóra használjuk őket olyan csodákat is létrehozhatunk, mik egyedül csak álmainkban jelentek meg.
Az összes kiejtett hangot érdekfeszítőnek találja az elf. Úgy gondolja ez csakis azért lehet, mert rég hallotta már egyszerű halandók párbeszédét, de mégis ott motoszkál benne a tudat, hogy nem véletlen találkozott ezzel a színes társasággal. Felébred a kíváncsisága, ami arra sarkalja, hogy egy időre csatlakozzon hozzájuk.*
-Nem foglalkoztatnak a nevek. Úgy hívnak, ahogy kívánják! Az édesanyám legtöbbször Zetnek hívott.
*Duplán emlékeztetik édesanyjára. Egyrészt a saját mondata, mely a legnagyobb szeretettel csusszan ki a száján, másrészt pedig a lovag részvéte. Azonban mi egykoron megtörte volna, most csak egy szelíd, reflexszerű mosolyt vált ki belőle. Hiányzik neki, de tudja, hogy mindig ott van vele. Meséket suttog neki éjszakánként a szél hangján, óvón öleli a fák ágaival, s követi minden léptét a végtelen fűtenger érintésével.*
-A halál szükséges, és csak nekünk, halandóknak jelent veszteséget. Az elhunyt szeretteink azonban tovább élnek a természetben, és ez egy sokkal nagyszerűbb, békésebb létezés.
*Talán furának találják, de Zetriat nem érzi, hogy bármi olyat mondott volna, amiért mások lenéznék. No be kell valljuk, az elf jelenleg annyira elszokott a városi élettől, hogy nem tudja mi helyes, és mi nem. Csak saját erkölcsi értékrendje szerint képes cselekedni.
Úgy gondolja egy kis kitérő nem fogja elrabolni minden idejét, így szívesen követi a többieket a templomba, míg jobban meg nem ismeri őket. Amit bent talál, az azonban egészen meglepi. Az egykoron itt élő varázshasználók helyét most valamiféle vallási alapú ünnepély vette át. Hétágú csillag, mécsesek, meg egy összevissza zagyváló kopasz férfi. Erre éppenséggel nem számított, és zavartan figyeli inkább a többieket, hogy mit tesznek. Nem kíván komolyabban részt vállalni belőle, de ha már egyszer itt van, nem akar gyáván megfutamodni. Mécsest ugyan nem gyújt, de feszengve talál magának egy szabad helyet, ahova leülhet.*
*A szavaknak hatalma van. Képesek vagyunk akár egyetlen szóval is életeket tönkre tenni, szíveket összetörni, vagy épp örökre eltaszítani azokat a személyeket, akik egyébként fontosak a számunkra. Csakhogy sokszor tudatlanok, és lassú felfogásúak vagyunk. Egy pár kimondott szó azonban nem csak pusztítani képes. Ha jóra használjuk őket olyan csodákat is létrehozhatunk, mik egyedül csak álmainkban jelentek meg.
Az összes kiejtett hangot érdekfeszítőnek találja az elf. Úgy gondolja ez csakis azért lehet, mert rég hallotta már egyszerű halandók párbeszédét, de mégis ott motoszkál benne a tudat, hogy nem véletlen találkozott ezzel a színes társasággal. Felébred a kíváncsisága, ami arra sarkalja, hogy egy időre csatlakozzon hozzájuk.*
-Nem foglalkoztatnak a nevek. Úgy hívnak, ahogy kívánják! Az édesanyám legtöbbször Zetnek hívott.
*Duplán emlékeztetik édesanyjára. Egyrészt a saját mondata, mely a legnagyobb szeretettel csusszan ki a száján, másrészt pedig a lovag részvéte. Azonban mi egykoron megtörte volna, most csak egy szelíd, reflexszerű mosolyt vált ki belőle. Hiányzik neki, de tudja, hogy mindig ott van vele. Meséket suttog neki éjszakánként a szél hangján, óvón öleli a fák ágaival, s követi minden léptét a végtelen fűtenger érintésével.*
-A halál szükséges, és csak nekünk, halandóknak jelent veszteséget. Az elhunyt szeretteink azonban tovább élnek a természetben, és ez egy sokkal nagyszerűbb, békésebb létezés.
*Talán furának találják, de Zetriat nem érzi, hogy bármi olyat mondott volna, amiért mások lenéznék. No be kell valljuk, az elf jelenleg annyira elszokott a városi élettől, hogy nem tudja mi helyes, és mi nem. Csak saját erkölcsi értékrendje szerint képes cselekedni.
Úgy gondolja egy kis kitérő nem fogja elrabolni minden idejét, így szívesen követi a többieket a templomba, míg jobban meg nem ismeri őket. Amit bent talál, az azonban egészen meglepi. Az egykoron itt élő varázshasználók helyét most valamiféle vallási alapú ünnepély vette át. Hétágú csillag, mécsesek, meg egy összevissza zagyváló kopasz férfi. Erre éppenséggel nem számított, és zavartan figyeli inkább a többieket, hogy mit tesznek. Nem kíván komolyabban részt vállalni belőle, de ha már egyszer itt van, nem akar gyáván megfutamodni. Mécsest ugyan nem gyújt, de feszengve talál magának egy szabad helyet, ahova leülhet.*
2551. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-04 02:09:30
Üzenet elküldve: 2017-06-04 02:09:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Yken//
*A lány csak nem tágít a szándékától. Lorewnek őszintén fogalma sincs, hogy gondolhatja akár egy pillanatig is, hogy a szerzetes majd a kezébe adja a tőrt. Mert az bizony kizárt. Még ha a lány tudna is nyújtani neki bármit, ami érdekli a férfit, akkor is erősen kétséges lenne, értelmes alkualap híján pedig egész egyszerűen nevetséges az egész helyzet. Ellenben Lorew rendes ember, átgondolja a lehetőségeket, dolgokat, amikre mindig vágyott, de eddig még nem volt alkalma megkapni.*
- Nem vagy nekromanta, sem pedig élőholt. Nincs benned határozottság, vagy felsőbbrendűség, egyszerű, unalmas halandó vagy. Gyarló. És még csak nem is hiányzik egy szemed. Mondjuk az sem segítene sokat a helyzeten... Lehetnél gnóm is, de az se vagy. Tulajdonképpen semmivel nem rendelkezel a világon, ami érdekelne. Pedig hidd el, töröm a fejem. És minthogy semmid nincs, és mivel alkut köthetnél, így igazából semmi értelme ennek a beszélgetésnek. Na lássuk csak...
*Erősen töri a fejét, elvégre kell legyen olyasmi, amire vágyik, és bármelyik nőnemű képes kell legyen rá. Őszintén sok erőfeszítésbe kerül, de végül valami eszébe jut.*
- Szóval akkor bármit megteszel, ugye? Mert támadt egy kétlépcsős ötletem. Elsőnek le kell vágnunk mindkét kezedet. Legjobb lenne tőből, de hajlandó vagyok kiegyezni azzal is, hogy csak a kézfej menjen.
*A lány csak nem tágít a szándékától. Lorewnek őszintén fogalma sincs, hogy gondolhatja akár egy pillanatig is, hogy a szerzetes majd a kezébe adja a tőrt. Mert az bizony kizárt. Még ha a lány tudna is nyújtani neki bármit, ami érdekli a férfit, akkor is erősen kétséges lenne, értelmes alkualap híján pedig egész egyszerűen nevetséges az egész helyzet. Ellenben Lorew rendes ember, átgondolja a lehetőségeket, dolgokat, amikre mindig vágyott, de eddig még nem volt alkalma megkapni.*
- Nem vagy nekromanta, sem pedig élőholt. Nincs benned határozottság, vagy felsőbbrendűség, egyszerű, unalmas halandó vagy. Gyarló. És még csak nem is hiányzik egy szemed. Mondjuk az sem segítene sokat a helyzeten... Lehetnél gnóm is, de az se vagy. Tulajdonképpen semmivel nem rendelkezel a világon, ami érdekelne. Pedig hidd el, töröm a fejem. És minthogy semmid nincs, és mivel alkut köthetnél, így igazából semmi értelme ennek a beszélgetésnek. Na lássuk csak...
*Erősen töri a fejét, elvégre kell legyen olyasmi, amire vágyik, és bármelyik nőnemű képes kell legyen rá. Őszintén sok erőfeszítésbe kerül, de végül valami eszébe jut.*
- Szóval akkor bármit megteszel, ugye? Mert támadt egy kétlépcsős ötletem. Elsőnek le kell vágnunk mindkét kezedet. Legjobb lenne tőből, de hajlandó vagyok kiegyezni azzal is, hogy csak a kézfej menjen.
2550. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 17:49:24
Üzenet elküldve: 2017-06-03 17:49:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
Kérlek...
*Suttogta kislányos hangon, s megragadta a férfi kezét. Sosem volt jó a kérlelésben, nem tud megalázkodni. Most viszont kénytelen lesz rá. Próbálja a legártatlanabb arckifejezést magára erőltetni, még egy kevés könnyet is sikerül kipréselnie magából. Ajkait lebiggyeszti, és erősen szorítja Lorew kezét.*
Bármit megteszek.
*Nem biztos benne, hogy a manipulációja beválik. Nem minden ember enyhül meg egy aranyos "kislány", de talán szerencséje lesz, és Lorew pont az elérzékenyülők csoportjába tartozik.*
Kérlek...
*Suttogta kislányos hangon, s megragadta a férfi kezét. Sosem volt jó a kérlelésben, nem tud megalázkodni. Most viszont kénytelen lesz rá. Próbálja a legártatlanabb arckifejezést magára erőltetni, még egy kevés könnyet is sikerül kipréselnie magából. Ajkait lebiggyeszti, és erősen szorítja Lorew kezét.*
Bármit megteszek.
*Nem biztos benne, hogy a manipulációja beválik. Nem minden ember enyhül meg egy aranyos "kislány", de talán szerencséje lesz, és Lorew pont az elérzékenyülők csoportjába tartozik.*
2549. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 16:58:04
Üzenet elküldve: 2017-06-03 16:58:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Yken//
*A lány követi, kint pedig felvezetést nélkülözve elmondja a szíve nyűgjét. Mondjuk ha tisztában lenne a tőr erejével, akkor egy percig sem aggódna amiatt, hogy Lorew meg fogja kérdezni tőle, mire kell a penge.*
- Nem *reagálja le könnyen és gyorsan, nem vesztegetvén időt arra, hogy elmagyarázza, hogy mennyire irreális a kérés, és hogy a világon semmilyen halandónak nem adná a kezébe a fegyvert. Legkevésbé pedig egy zsoldoséba. Megbízhatatlan faj, ami pénzért bármire képes, így pedig egy olyan penge nem kerülhet a birtokába, ami a gyilkolást és a vadászatot hivatott szolgálni. Lorew az egyetlen talán a halandók közt, aki birtokában a tőr nem veszélyezteti a felsőbbrendű entitásokat. S minthogy a kérdést ilyen jól megvitatták - a szükséges terjedelemben persze -, Lorew fontolóra veszi a távozás gondolatát.*
- Ha más nincsen, akkor igazából én megyek vissza, nem nagyon szeretnék lemaradni semmiről.
*És ha más valóban nincsen, akkor ekképpen fog cselekedni. Igazából rákérdezhetett volna, miért kell a lánynak a tőr, de még árnyalataiban sem akar olyan szituációt, amiben enyhén is úgy látszik, hogy fogékony lenne a tőr tulajdonosi jogának akár időleges átruházására.*
*A lány követi, kint pedig felvezetést nélkülözve elmondja a szíve nyűgjét. Mondjuk ha tisztában lenne a tőr erejével, akkor egy percig sem aggódna amiatt, hogy Lorew meg fogja kérdezni tőle, mire kell a penge.*
- Nem *reagálja le könnyen és gyorsan, nem vesztegetvén időt arra, hogy elmagyarázza, hogy mennyire irreális a kérés, és hogy a világon semmilyen halandónak nem adná a kezébe a fegyvert. Legkevésbé pedig egy zsoldoséba. Megbízhatatlan faj, ami pénzért bármire képes, így pedig egy olyan penge nem kerülhet a birtokába, ami a gyilkolást és a vadászatot hivatott szolgálni. Lorew az egyetlen talán a halandók közt, aki birtokában a tőr nem veszélyezteti a felsőbbrendű entitásokat. S minthogy a kérdést ilyen jól megvitatták - a szükséges terjedelemben persze -, Lorew fontolóra veszi a távozás gondolatát.*
- Ha más nincsen, akkor igazából én megyek vissza, nem nagyon szeretnék lemaradni semmiről.
*És ha más valóban nincsen, akkor ekképpen fog cselekedni. Igazából rákérdezhetett volna, miért kell a lánynak a tőr, de még árnyalataiban sem akar olyan szituációt, amiben enyhén is úgy látszik, hogy fogékony lenne a tőr tulajdonosi jogának akár időleges átruházására.*
2548. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 15:55:05
Üzenet elküldve: 2017-06-03 15:55:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Szerencséjére a férfi észreveszi. Kimegy a templomból, mire Yken jó kutya módjára követi. Hosszasan bámul a férfire, próbálja megfogalmazni mondanivalóját. Rettentően izgul. Végül halkan elkezd beszélni.*
Szükségem van arra a tőrre.
*Mondja bizonytalanul. Ha a mágus megkérdezi, hogy mire kell az neki, akkor neki annyi. Ha az igazat mondja, sosem adják át neki a tőrt, de ha hazudik... akkor sem fog jobban jáni. Lorew bizonyára azonnal átlátna rajta.*
*Szerencséjére a férfi észreveszi. Kimegy a templomból, mire Yken jó kutya módjára követi. Hosszasan bámul a férfire, próbálja megfogalmazni mondanivalóját. Rettentően izgul. Végül halkan elkezd beszélni.*
Szükségem van arra a tőrre.
*Mondja bizonytalanul. Ha a mágus megkérdezi, hogy mire kell az neki, akkor neki annyi. Ha az igazat mondja, sosem adják át neki a tőrt, de ha hazudik... akkor sem fog jobban jáni. Lorew bizonyára azonnal átlátna rajta.*
2547. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 14:57:13
Üzenet elküldve: 2017-06-03 14:57:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Templomi túra//
*Galahass elpillant a közeleldő tündérre, majd mikor a csapat egyben van, és minden kedves köszöntésre tudott biccenteni egyet, Atehaner kérdésére is felel.*
-Ha Eeyr Úrnő nem tiltott ki a templomából eddig, akkor lelked még nem menthetetlen, szolgálatát pedig senkitől nem tagadja meg.
*Mondja határozott hittel arcán. Ez viszont nem marad ott, egy pillanattal később át is veszi a helyét a komoly komorság.*
-Nem úgy, mint mások, és pont erről lenne szó, de ezt beszéljük meg a kertben.
*Pillant oldalra, jelezvén, hogy ezzel vagy zavarnak idebent, vagy nem rájuk tartozik. Így gyorsan ki is tessékeli a csapatot a templom elé, közben pedig elkezdi mesélni, hogy mi a helyzet.*
-Nagyon örülök, hogy egy ilyen derék csapat pont most járt erre. Nagy bajban vagyunk ugyanis, még ha Testvéreim nem is veszik komolyan a problémát.
*Itt pedig a lényegre tér.*
-A könyvtárból ugyanis eltűnt egy régi tekercs, amin egy hús teremtő ige áll. Félő, hogy...
*Itt majdnem kicsúszik valami végzetes, de eszébe jut, hogy a sötételf köreikben esélyesen ugyanannak a két istennek a híve, akiket most szájára vett volna.*
-Hogy még ha csak kedvtelésből is lopták el, akkor is rossz kezekben köt ki, végezetül pedig újra élőholtak gyártásába kezdenek. Persze Testvéreim szerint mindössze elkeveredhetett valahova a sok irat között, de én nem szeretném egy újabb ilyen katasztrófa esélyét sem megadni.
*Zárja szavait.*
-Számíthatok nemes segedelmetekre a kutatás során?
*Szakítja meg szavait, mielőtt még elhadarna mindent egy szuszra.*
*Galahass elpillant a közeleldő tündérre, majd mikor a csapat egyben van, és minden kedves köszöntésre tudott biccenteni egyet, Atehaner kérdésére is felel.*
-Ha Eeyr Úrnő nem tiltott ki a templomából eddig, akkor lelked még nem menthetetlen, szolgálatát pedig senkitől nem tagadja meg.
*Mondja határozott hittel arcán. Ez viszont nem marad ott, egy pillanattal később át is veszi a helyét a komoly komorság.*
-Nem úgy, mint mások, és pont erről lenne szó, de ezt beszéljük meg a kertben.
*Pillant oldalra, jelezvén, hogy ezzel vagy zavarnak idebent, vagy nem rájuk tartozik. Így gyorsan ki is tessékeli a csapatot a templom elé, közben pedig elkezdi mesélni, hogy mi a helyzet.*
-Nagyon örülök, hogy egy ilyen derék csapat pont most járt erre. Nagy bajban vagyunk ugyanis, még ha Testvéreim nem is veszik komolyan a problémát.
*Itt pedig a lényegre tér.*
-A könyvtárból ugyanis eltűnt egy régi tekercs, amin egy hús teremtő ige áll. Félő, hogy...
*Itt majdnem kicsúszik valami végzetes, de eszébe jut, hogy a sötételf köreikben esélyesen ugyanannak a két istennek a híve, akiket most szájára vett volna.*
-Hogy még ha csak kedvtelésből is lopták el, akkor is rossz kezekben köt ki, végezetül pedig újra élőholtak gyártásába kezdenek. Persze Testvéreim szerint mindössze elkeveredhetett valahova a sok irat között, de én nem szeretném egy újabb ilyen katasztrófa esélyét sem megadni.
*Zárja szavait.*
-Számíthatok nemes segedelmetekre a kutatás során?
*Szakítja meg szavait, mielőtt még elhadarna mindent egy szuszra.*
2546. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 14:52:00
Üzenet elküldve: 2017-06-03 14:52:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Yken//
*Meglepő, nem meglepő, a szerzetesek néha töltenek el időt a templomban. Nem sokat, csak úgy hatonta négy-öt napot. Már ami Lorewet illeti. És mivel Ykennek nem is olyan rég elmondta, hogy szerzetes, így alapvetően nem lepődik meg, amikor megpillantja. Azt nem tudja, hogy járt-e a Namos házban is, de valószínűsíthetőnek tartja, mivel azt adta meg nekik tartózkodási helyéül. Az egyetlen dolog, amit nem ért, hogy miért nem ülhet vagy állhat végig egy istentiszteletet nyugodtan anélkül, hogy valaki zaklatná. Határozottan nem jó. Ellenben az esemény még nem kezdődött el, még szállingóznak befelé az emberek, szóval lát egy csekély esélyt rá, hogy úgy tudja kezelni a lány nyomorát, hogy közben nem marad le semmi fontosról. Így alig észlelhetően feláll a helyéről, majd kioldalaz a sor szélére, és kisétál a templomból. A lány remélhetőleg követni fogja. Ha már kint vannak a bejárat előtt, akkor lép még pár lépést oldalra, hogy ne állja el az utat, ha valaki be akarna menni, majd Ykenre pillant.*
- Épp istentiszteletem lesz, nem nagyon érek rá, mi olyan fontos, hogy nem tűr halasztást?
*Meglepő, nem meglepő, a szerzetesek néha töltenek el időt a templomban. Nem sokat, csak úgy hatonta négy-öt napot. Már ami Lorewet illeti. És mivel Ykennek nem is olyan rég elmondta, hogy szerzetes, így alapvetően nem lepődik meg, amikor megpillantja. Azt nem tudja, hogy járt-e a Namos házban is, de valószínűsíthetőnek tartja, mivel azt adta meg nekik tartózkodási helyéül. Az egyetlen dolog, amit nem ért, hogy miért nem ülhet vagy állhat végig egy istentiszteletet nyugodtan anélkül, hogy valaki zaklatná. Határozottan nem jó. Ellenben az esemény még nem kezdődött el, még szállingóznak befelé az emberek, szóval lát egy csekély esélyt rá, hogy úgy tudja kezelni a lány nyomorát, hogy közben nem marad le semmi fontosról. Így alig észlelhetően feláll a helyéről, majd kioldalaz a sor szélére, és kisétál a templomból. A lány remélhetőleg követni fogja. Ha már kint vannak a bejárat előtt, akkor lép még pár lépést oldalra, hogy ne állja el az utat, ha valaki be akarna menni, majd Ykenre pillant.*
- Épp istentiszteletem lesz, nem nagyon érek rá, mi olyan fontos, hogy nem tűr halasztást?
2545. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 14:08:12
Üzenet elküldve: 2017-06-03 14:08:12
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Templomi túra//
*Egészen addig lefelé bámul, még észre nem veszi a hangzavart. Ekkor felpillant, de nem foglalkozik túlságosan a történésekkel, mindenhol megesik - még egy ilyen borzalmas helyen is -, hogy összevesznek a csöpögős, szeret hívei.
Mikor Eeyrre gondol, Atehanert láthatóan kirázza a hideg. Ezen nem sokat segít, amikor a magát Galahassnak nevező határozottan kijelenti, hogy bizony az istennő talpát nyalja, amíg csak élni fog.*
~Szánalmas.~
*Sóhajt, majd belegondol, hogy mennyi galibát okozhat a "segítségével". Vagy ha már tudja egy kicsit idegesíteni a hívőket, az elég lenne a boldogságához.
Picit gonosz, tipikus sötételfes mosollyal néz rá Meirára, hiszen a jelen lévők közül ő ismeri a férfit talán a legjobban, így akár fel is ismerhet ebben a mosolyban valamit.*
- Ha Eeyrt nem zavarja, hogy egy más isten tanait követő személy tevékenykedik a templomában, akkor szívesen.
*Egészen addig lefelé bámul, még észre nem veszi a hangzavart. Ekkor felpillant, de nem foglalkozik túlságosan a történésekkel, mindenhol megesik - még egy ilyen borzalmas helyen is -, hogy összevesznek a csöpögős, szeret hívei.
Mikor Eeyrre gondol, Atehanert láthatóan kirázza a hideg. Ezen nem sokat segít, amikor a magát Galahassnak nevező határozottan kijelenti, hogy bizony az istennő talpát nyalja, amíg csak élni fog.*
~Szánalmas.~
*Sóhajt, majd belegondol, hogy mennyi galibát okozhat a "segítségével". Vagy ha már tudja egy kicsit idegesíteni a hívőket, az elég lenne a boldogságához.
Picit gonosz, tipikus sötételfes mosollyal néz rá Meirára, hiszen a jelen lévők közül ő ismeri a férfit talán a legjobban, így akár fel is ismerhet ebben a mosolyban valamit.*
- Ha Eeyrt nem zavarja, hogy egy más isten tanait követő személy tevékenykedik a templomában, akkor szívesen.
2544. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 12:39:42
Üzenet elküldve: 2017-06-03 12:39:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Templomi túra//
*Rinon csöndben álldogál, türelmesen várja a fejleményeket. Nyugodtnak már annyira nem mondható, egyszerűen borsódzik a háta a helytől és a háttérben csordogáló istentisztelet is zavarja. Nagyon szívesen kioldalazna a templomból, ha tehetné. Hiába más istent imádnak, mint amit neki kellett sok-sok éven keresztül, mégis kellemetlen emlékeket ébreszt benne a szituáció. Egyik lábáról a másikra áll, végül az egyik körmét kezdi rágcsálni. Amíg csak várakoznak, kellemesen elbambul, ám az ajtócsapkodás és az istentisztelet hangjától eltérő zajok visszarántják a valóságba. Szeme sarkából nyomon követi a történéseket, amíg az egyik szerzetes oda nem jön a kis csapathoz. Pátosszal átitatott köszönése olyan Rinonnak, mintha smirglivel karistolnák az agyát. Valami undorra emlékeztető halovány érzelem ül ki a szemeibe, éppen csak a szájának a jobb sarka rándul meg.
Ám ellenszenve és a szokás makacs hatalma nem akadályozza meg a kötelességének elvégzésében. Mivel Bato és néhány szószátyárabb társa elintézi a társaságra eső kommunikáció részét, neki csak figyelnie kell az események folyását. S mivel a szerzetes elmés vállalkozóként emlegeti őket, nem hiszi, hogy cipekedniük kellene. Habár neki az sem lenne nagyon ellenére. Lehet, hogy nem termetre nem egy kétajtós szekrény, de egész eddigi életét nem csak tanulással és hitének tanai elsajátításával töltötte, hanem kemény testi munkával is. Egy kis pakolászás már igazán nem számít.
Rinon már lelkileg és testileg készíti magát arra, hogy itt bizony tenni kell majd valamit, legyen az akármilyen alantas. Teljes jogú tag szeretne lenni, mágiát akar tanulni és ha ennek ez az ára, hát legyen. Nem áll tőle messze az ilyen jellegű dolog.*
*Rinon csöndben álldogál, türelmesen várja a fejleményeket. Nyugodtnak már annyira nem mondható, egyszerűen borsódzik a háta a helytől és a háttérben csordogáló istentisztelet is zavarja. Nagyon szívesen kioldalazna a templomból, ha tehetné. Hiába más istent imádnak, mint amit neki kellett sok-sok éven keresztül, mégis kellemetlen emlékeket ébreszt benne a szituáció. Egyik lábáról a másikra áll, végül az egyik körmét kezdi rágcsálni. Amíg csak várakoznak, kellemesen elbambul, ám az ajtócsapkodás és az istentisztelet hangjától eltérő zajok visszarántják a valóságba. Szeme sarkából nyomon követi a történéseket, amíg az egyik szerzetes oda nem jön a kis csapathoz. Pátosszal átitatott köszönése olyan Rinonnak, mintha smirglivel karistolnák az agyát. Valami undorra emlékeztető halovány érzelem ül ki a szemeibe, éppen csak a szájának a jobb sarka rándul meg.
Ám ellenszenve és a szokás makacs hatalma nem akadályozza meg a kötelességének elvégzésében. Mivel Bato és néhány szószátyárabb társa elintézi a társaságra eső kommunikáció részét, neki csak figyelnie kell az események folyását. S mivel a szerzetes elmés vállalkozóként emlegeti őket, nem hiszi, hogy cipekedniük kellene. Habár neki az sem lenne nagyon ellenére. Lehet, hogy nem termetre nem egy kétajtós szekrény, de egész eddigi életét nem csak tanulással és hitének tanai elsajátításával töltötte, hanem kemény testi munkával is. Egy kis pakolászás már igazán nem számít.
Rinon már lelkileg és testileg készíti magát arra, hogy itt bizony tenni kell majd valamit, legyen az akármilyen alantas. Teljes jogú tag szeretne lenni, mágiát akar tanulni és ha ennek ez az ára, hát legyen. Nem áll tőle messze az ilyen jellegű dolog.*
2543. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 11:44:10
Üzenet elküldve: 2017-06-03 11:44:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Megfontolt
//Templomi túra//
*Egy gyengébb osztálykiránduláshoz hasonlít jelenleg ez a kiruccanás. A hely szép, de semmi különleges, a résztvevők pedig láthatóan az érdektelenségükkel küzdenek. Még Iriana is, aki nem messze ült le a rendtársaitól, nehogy az ő bárgyú képe lohassza le a többieket is. Az épületben istentiszteletet tart egy másik csoport, ami épp annyira nem meglepő számára, mint a távoli zajok. Volt már, aki sírógörcsöt kapott itt, esetleg az istennőt káromolta bőszen, vagy épp örömében ujjongott és ordibált. Nem mindig olyan csendes hely ez a templom.
A lány felpattan a padok közül, mikor látja, hogy egy idősebb pap megállt a csoportjuk előtt. Ha mást nem, legalább üdvözölni illene a hívőtársát. Távol álljon tőle, hogy félbeszakítsa, az nagy tiszteletlenség lenne. Ehelyett csak összeteszi a kezeit maga előtt, és egy jó nagyot hajol a pap felé, majd széles mosollyal hallgatja.*
~Komoly tanulók? Valóban ezek lennénk már?~
*Gondolkodnia sem kell azon, hogy segítsen-e Galahassnak, de előbb Batora veti a pillantásait, hiszen ő ma elsősorban egy rend tag; ha nem egyeztethető össze a mestere elképzeléseivel, akkor majd szabadidejében felkeresi az öreget, ha állna még az ajánlat.*
~A mester nincs ellene. Éljen!~
- Üdvözlet, bölcs atyám! Tudja jól, hogy az istennő sohasem hagyná magára, és lehet ma pont mi lehetünk a segedelmére! *egy lépést tesz a pap felé, aztán komolytalanul folytatja* Csak nehogy nehezeket kelljen mozgatni, mert fizikum terén elég, hát, vegyes ez a csapat. *prezentálás gyanánt a magasba emeli a faág kezeit, amit bizony nem cipekedésre terveztek.*
*Ezzel a kis fordulattal máris magára talált a lány. Kicsit sajnálja a többieket, hiszen izgalmasabb dolgokra számíthattak, minthogy könyveket szortírozzanak egy öreg papnak, esetleg cédulákat tűzzenek ki neki városszerte, vagy egyéb, lóti-futi munkát végezzenek, de bízik abban, hogy nem az a fontos, mit csinálnak, hanem az, hogy együtt csinálják.*
*Egy gyengébb osztálykiránduláshoz hasonlít jelenleg ez a kiruccanás. A hely szép, de semmi különleges, a résztvevők pedig láthatóan az érdektelenségükkel küzdenek. Még Iriana is, aki nem messze ült le a rendtársaitól, nehogy az ő bárgyú képe lohassza le a többieket is. Az épületben istentiszteletet tart egy másik csoport, ami épp annyira nem meglepő számára, mint a távoli zajok. Volt már, aki sírógörcsöt kapott itt, esetleg az istennőt káromolta bőszen, vagy épp örömében ujjongott és ordibált. Nem mindig olyan csendes hely ez a templom.
A lány felpattan a padok közül, mikor látja, hogy egy idősebb pap megállt a csoportjuk előtt. Ha mást nem, legalább üdvözölni illene a hívőtársát. Távol álljon tőle, hogy félbeszakítsa, az nagy tiszteletlenség lenne. Ehelyett csak összeteszi a kezeit maga előtt, és egy jó nagyot hajol a pap felé, majd széles mosollyal hallgatja.*
~Komoly tanulók? Valóban ezek lennénk már?~
*Gondolkodnia sem kell azon, hogy segítsen-e Galahassnak, de előbb Batora veti a pillantásait, hiszen ő ma elsősorban egy rend tag; ha nem egyeztethető össze a mestere elképzeléseivel, akkor majd szabadidejében felkeresi az öreget, ha állna még az ajánlat.*
~A mester nincs ellene. Éljen!~
- Üdvözlet, bölcs atyám! Tudja jól, hogy az istennő sohasem hagyná magára, és lehet ma pont mi lehetünk a segedelmére! *egy lépést tesz a pap felé, aztán komolytalanul folytatja* Csak nehogy nehezeket kelljen mozgatni, mert fizikum terén elég, hát, vegyes ez a csapat. *prezentálás gyanánt a magasba emeli a faág kezeit, amit bizony nem cipekedésre terveztek.*
*Ezzel a kis fordulattal máris magára talált a lány. Kicsit sajnálja a többieket, hiszen izgalmasabb dolgokra számíthattak, minthogy könyveket szortírozzanak egy öreg papnak, esetleg cédulákat tűzzenek ki neki városszerte, vagy egyéb, lóti-futi munkát végezzenek, de bízik abban, hogy nem az a fontos, mit csinálnak, hanem az, hogy együtt csinálják.*
2542. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-03 09:30:30
Üzenet elküldve: 2017-06-03 09:30:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Yken sokáig bolyong Arthenior városában a mágust keresve. Muszáj megtalálnia, ha nem akarja elveszíteni önmagát. Hosszas keresgélése után a templomnál köt ki. Meglehetősen kétli, hogy a férfi itt tartózkodna, de próba szerencse, minden eshetőséget számba kell venni. A templom előtt ácsorog, ahová egyre több és több ember szállingózik be. Bizonyára valamiféle istentisztelet van készülőben. Kíváncsiságból bekukkant a nyitott ajtón, és vigyázva, hogy ne vegyék észre, körbekémlel. Tekintete egy ismerős alakon akad meg, aki a templom hajójának közepében ül. Viszonylag hosszú, sötét haj, jellegzetesen szakadt ruházat. Szemei kikerekednek. Megtalálta, akit keresett! Csakhogy akad egy kisebb bökkenő. Egy templomba mégsem ronthat be csak úgy, főleg nem egy istentisztelet közepén. Nem rángathatja ki sem a férfit, túl feltűnő lenne, ő pedig semmiképpen sem akar feltűnősködni. Szépen csendben, az árnyékban akarja intézni a dolgot. Nem tudja, hogy mit kéne most tenni. Be menjen, ne menjen? Végül előbbi mellett dönt. Kapucniját fejébe húzza és halkan a mágus sorház lépdel. Ott megáll és jelentőségteljesen az ipsére néz. Alig hallhatóan, szinte némán formázza a szavakat.*
Szükségem van rád. Gyere.
*Yken sokáig bolyong Arthenior városában a mágust keresve. Muszáj megtalálnia, ha nem akarja elveszíteni önmagát. Hosszas keresgélése után a templomnál köt ki. Meglehetősen kétli, hogy a férfi itt tartózkodna, de próba szerencse, minden eshetőséget számba kell venni. A templom előtt ácsorog, ahová egyre több és több ember szállingózik be. Bizonyára valamiféle istentisztelet van készülőben. Kíváncsiságból bekukkant a nyitott ajtón, és vigyázva, hogy ne vegyék észre, körbekémlel. Tekintete egy ismerős alakon akad meg, aki a templom hajójának közepében ül. Viszonylag hosszú, sötét haj, jellegzetesen szakadt ruházat. Szemei kikerekednek. Megtalálta, akit keresett! Csakhogy akad egy kisebb bökkenő. Egy templomba mégsem ronthat be csak úgy, főleg nem egy istentisztelet közepén. Nem rángathatja ki sem a férfit, túl feltűnő lenne, ő pedig semmiképpen sem akar feltűnősködni. Szépen csendben, az árnyékban akarja intézni a dolgot. Nem tudja, hogy mit kéne most tenni. Be menjen, ne menjen? Végül előbbi mellett dönt. Kapucniját fejébe húzza és halkan a mágus sorház lépdel. Ott megáll és jelentőségteljesen az ipsére néz. Alig hallhatóan, szinte némán formázza a szavakat.*
Szükségem van rád. Gyere.
2541. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-02 20:57:43
Üzenet elküldve: 2017-06-02 20:57:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Templomi túra//
*Meira ugyan még mindig az épület kialakításával van elfoglalva, de azért fülel, hogy a feltett kérdésére esetlegesen válasz kapjon. Pár pillanatra megakad a tekintete a prédikáló papon és az istentisztelet résztvevőin is.
~Nagyon remélem, hogy nem emiatt jöttünk.~
Tiszteli és elfogadja, hogy vannak olyan emberek, akiknek az istenükhöz, vagyis a kitalált eszméjükhöz való fohászkodás fontos, de ő még mindig nem látja semmi értelmét.
A templom bámulása nem köti le sokáig, de mikor már épp unatkozni kezdene, és morogni, hogy meddig lesznek még itt, egy dühösen csörtető öreg, azaz Meira szerint öreg fazon közeleg egyenesen hozzájuk.
~De muris, ahogy így puffog magában valamin.~ Kuncog egy kicsit, majd ahelyett, hogy Batotól kapna választ, a magát Galahassnak nevező pap gördíti tovább az eseményeket. Már ha tényleg pap. Mi más lenne?
Ismeri a rendjüket és Eralil Mestert is, szóval jobbnak látja, ha vele is olyan alázatosan viselkedik, mint mondjuk Batoval. A férfi bemutatkozásából csak a nevét hallja meg, mondata további részénél gondolatban befogja a füleit. Nem akarja Eeyr magasztalását hallgatni, ám az elmés vállalkozó kifejezésre újra felfigyel.*
- Mire lenne szüksége, Galahass Uram?
*Szólítja meg nevén újdonsült társukat, hogy az tudja, igen, ő figyelt rá, hogy hívják. Úgy néz ki Bato mellett ma ő a csapat szószólója. Nem igazán akarta magára vállalni ezt a szerepet, és nem is rajong érte túlságosan, de hát ez van. Ha nem koncentrál eléggé, akkor nem tudja befogni a száját.*
*Meira ugyan még mindig az épület kialakításával van elfoglalva, de azért fülel, hogy a feltett kérdésére esetlegesen válasz kapjon. Pár pillanatra megakad a tekintete a prédikáló papon és az istentisztelet résztvevőin is.
~Nagyon remélem, hogy nem emiatt jöttünk.~
Tiszteli és elfogadja, hogy vannak olyan emberek, akiknek az istenükhöz, vagyis a kitalált eszméjükhöz való fohászkodás fontos, de ő még mindig nem látja semmi értelmét.
A templom bámulása nem köti le sokáig, de mikor már épp unatkozni kezdene, és morogni, hogy meddig lesznek még itt, egy dühösen csörtető öreg, azaz Meira szerint öreg fazon közeleg egyenesen hozzájuk.
~De muris, ahogy így puffog magában valamin.~ Kuncog egy kicsit, majd ahelyett, hogy Batotól kapna választ, a magát Galahassnak nevező pap gördíti tovább az eseményeket. Már ha tényleg pap. Mi más lenne?
Ismeri a rendjüket és Eralil Mestert is, szóval jobbnak látja, ha vele is olyan alázatosan viselkedik, mint mondjuk Batoval. A férfi bemutatkozásából csak a nevét hallja meg, mondata további részénél gondolatban befogja a füleit. Nem akarja Eeyr magasztalását hallgatni, ám az elmés vállalkozó kifejezésre újra felfigyel.*
- Mire lenne szüksége, Galahass Uram?
*Szólítja meg nevén újdonsült társukat, hogy az tudja, igen, ő figyelt rá, hogy hívják. Úgy néz ki Bato mellett ma ő a csapat szószólója. Nem igazán akarta magára vállalni ezt a szerepet, és nem is rajong érte túlságosan, de hát ez van. Ha nem koncentrál eléggé, akkor nem tudja befogni a száját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3852-3871