Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-06 15:35:22
Üzenet elküldve: 2012-09-06 15:35:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Coinleach Loon//
-Én ugyan egy tisztavérű harcos családból származom, de mégis mindig csodálattal és kis irigységgel néztem a mágusokra. Minden tiszteletem az övék. *fejti ki gondolatait, hogy alátámassza, nem légbőlkapott a varázslás iránti érdeklődése. Mikor belevágnak első leckéjükbe, minden figyelme e férfi szavaira összpontosul. 'Lecsendesíteni a gondolataimat? Mi sem egyszerűbb ennél? Hiszen minden egyes nyíl kilövésénél ezt teszem'*Gleadyss megpróbálja elcsitítania gondolatait. Egyszerűen nem gondol semmire. Kifújja a levegőt, lehunyja a szemét, ahogy a férfi mutatja, mégis kellemetlenül érzi magát itt. Mivel csukva van a szeme, nem lát, így hallása kerül előtérbe. Hallja, ahogy az emberek fel- és lesétálnak körülöttük, a toll sercegését az egyik sarokban, a beszélgetéseket. Gondolatai megtelnek a környezet hangjával. Pár pillanattal később már elviselhetetlen a zsongás a fejében, kipattan a szeme és csalódottan néz a mágusra.*-Ez itt valóban nem a legjobb hely. Úgy érzem, mintha megfojtana ez a négy fal. Jobb lesz tényleg, ha megyünk.* Kilépve a napsütésbe még egy pillanatra megállítja a férfit.*-Hidd el, kész vagyok mindent megtenni, hogy akár egy kicsit is jobban megismerjem a mágiát. És köszönöm, hogy nem utasítottad el a kérésem. *mondja őszintén és folytatják az útjukat a piac felé.*
-Én ugyan egy tisztavérű harcos családból származom, de mégis mindig csodálattal és kis irigységgel néztem a mágusokra. Minden tiszteletem az övék. *fejti ki gondolatait, hogy alátámassza, nem légbőlkapott a varázslás iránti érdeklődése. Mikor belevágnak első leckéjükbe, minden figyelme e férfi szavaira összpontosul. 'Lecsendesíteni a gondolataimat? Mi sem egyszerűbb ennél? Hiszen minden egyes nyíl kilövésénél ezt teszem'*Gleadyss megpróbálja elcsitítania gondolatait. Egyszerűen nem gondol semmire. Kifújja a levegőt, lehunyja a szemét, ahogy a férfi mutatja, mégis kellemetlenül érzi magát itt. Mivel csukva van a szeme, nem lát, így hallása kerül előtérbe. Hallja, ahogy az emberek fel- és lesétálnak körülöttük, a toll sercegését az egyik sarokban, a beszélgetéseket. Gondolatai megtelnek a környezet hangjával. Pár pillanattal később már elviselhetetlen a zsongás a fejében, kipattan a szeme és csalódottan néz a mágusra.*-Ez itt valóban nem a legjobb hely. Úgy érzem, mintha megfojtana ez a négy fal. Jobb lesz tényleg, ha megyünk.* Kilépve a napsütésbe még egy pillanatra megállítja a férfit.*-Hidd el, kész vagyok mindent megtenni, hogy akár egy kicsit is jobban megismerjem a mágiát. És köszönöm, hogy nem utasítottad el a kérésem. *mondja őszintén és folytatják az útjukat a piac felé.*
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-06 10:14:03
Üzenet elküldve: 2012-09-06 10:14:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul ok tündöklése vagy bukása - Mila Hiral figyelmébe//
*Nem is kevés erőt kell kifejteni a lepel lerántásához. Végül azért sikerül. Egy áttetsző kék kristálytömböt rejtett már emberöltők óta a zöld szövet maga alatt. Halvány derengés üti fel fejét az oltár négy-öt lépés sugarú körzetében. Aheiát is átitatja ez a sejtelmes fény, bőre és szemei is átszíneződnek. Ő ugyanezt látja Mila Hiralon, a nem halandó teremtette mirákulum átitatja egész lényüket.*
- Ez csodálatos!
*Aheia felszabadult derűje határtalan. Mila is érzi, hogy szinte egyévált valami felfoghatatlannal, megtapasztalja a mindenség végtelenségét a távolból távolba vesző idő folyását ahogy nem megérthetően, de elfogadhatóan egyszer majd az örökkévalóságban körbefordul. Minden már megtörtént és újra történni fog, de mindig újra kell játszani a felkínálkozó lehetőségeket. Ez csak pillanatokig tart, aztán marad önmaga és az Alrishul leány múltja mely megjelenik előtte, ha valóság fátyla mögé néz. Bármi, ami valaha megtörtént vele most felidézheti és azt is ami Aheiaval megesett. Csak el kell döntenie mire kíváncsi.*
- Még van egy kis időnk, csak bátran!
*Bíztatja a Sors Hálószövőinek papnője*.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.06 10:15:25
*Nem is kevés erőt kell kifejteni a lepel lerántásához. Végül azért sikerül. Egy áttetsző kék kristálytömböt rejtett már emberöltők óta a zöld szövet maga alatt. Halvány derengés üti fel fejét az oltár négy-öt lépés sugarú körzetében. Aheiát is átitatja ez a sejtelmes fény, bőre és szemei is átszíneződnek. Ő ugyanezt látja Mila Hiralon, a nem halandó teremtette mirákulum átitatja egész lényüket.*
- Ez csodálatos!
*Aheia felszabadult derűje határtalan. Mila is érzi, hogy szinte egyévált valami felfoghatatlannal, megtapasztalja a mindenség végtelenségét a távolból távolba vesző idő folyását ahogy nem megérthetően, de elfogadhatóan egyszer majd az örökkévalóságban körbefordul. Minden már megtörtént és újra történni fog, de mindig újra kell játszani a felkínálkozó lehetőségeket. Ez csak pillanatokig tart, aztán marad önmaga és az Alrishul leány múltja mely megjelenik előtte, ha valóság fátyla mögé néz. Bármi, ami valaha megtörtént vele most felidézheti és azt is ami Aheiaval megesett. Csak el kell döntenie mire kíváncsi.*
- Még van egy kis időnk, csak bátran!
*Bíztatja a Sors Hálószövőinek papnője*.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.06 10:15:25
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-05 21:32:15
Üzenet elküldve: 2012-09-05 21:32:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
*Rosszalló pillantást lövell a lány felé, mikor az kiejti a nevét. "Remek. Már csak egy felirat hiányzik a homlokodról, hogy 'Idióták, engem támadjatok, én vagyok az Alrishul!'"*
- Ne ilyen hangosan. *Sziszegi alig hallhatóan Aheia-nak, miközben ő is odalép a mélyzöld színű takaró mellé. Védelmezettje további szavaira csak bólint, de mielőtt megemelnék a palástot, rövid gondolkodást követően mégis megszólal.* Ha tényleg érezhető lesz, amint felfedjük, akkor kérlek gyors legyél, mert mi hamarabb el kell innen tűnnünk. *Közli ellentmondást nem tűrően, csodálatos szemeivel a lány arcát fürkészve.
Amint sikerül az anyagtól megfosztani az oltárt, Mila megpróbál azonnal az esetleges érkezőkre figyelni, majd néhány perc elteltével a kijárat felé terelni a fiatal leányzót.*
*Rosszalló pillantást lövell a lány felé, mikor az kiejti a nevét. "Remek. Már csak egy felirat hiányzik a homlokodról, hogy 'Idióták, engem támadjatok, én vagyok az Alrishul!'"*
- Ne ilyen hangosan. *Sziszegi alig hallhatóan Aheia-nak, miközben ő is odalép a mélyzöld színű takaró mellé. Védelmezettje további szavaira csak bólint, de mielőtt megemelnék a palástot, rövid gondolkodást követően mégis megszólal.* Ha tényleg érezhető lesz, amint felfedjük, akkor kérlek gyors legyél, mert mi hamarabb el kell innen tűnnünk. *Közli ellentmondást nem tűrően, csodálatos szemeivel a lány arcát fürkészve.
Amint sikerül az anyagtól megfosztani az oltárt, Mila megpróbál azonnal az esetleges érkezőkre figyelni, majd néhány perc elteltével a kijárat felé terelni a fiatal leányzót.*
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-05 20:46:57
Üzenet elküldve: 2012-09-05 20:46:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
//A Csaló//
*Andymor érdeklődve nézi a mérezöld szempárral tündöklő lányt és a készülődő csapatot. Végigméri a fegyvereseket és feltűnik neki valami. Fegyveresek, jó sokan és Svisys. Andreasel szerelme lélegzetelállító, mint mindig. De valaki hiányzik a képből. Aztán rájön a megoldásra. Egyetlen kardforgató van aki D'Morra kedvesének közelébe férközhet és mindig a háta mögött őrködik felette. "Diramel Zaler Wymor. Tehát a nő már a pirtianesi bábja. Rendkívül figyelemre méltó felfedezés." Ezt valahogy tudatnia kéne az éjfél elffel. Sajnos a kötelékük már elszakadt, hiába kutat utána. Már tombolna dühében, de visszafogja magát. Továbbra is megvárja amíg az obszidián mágus maga nyit utat neki.*
*Andymor érdeklődve nézi a mérezöld szempárral tündöklő lányt és a készülődő csapatot. Végigméri a fegyvereseket és feltűnik neki valami. Fegyveresek, jó sokan és Svisys. Andreasel szerelme lélegzetelállító, mint mindig. De valaki hiányzik a képből. Aztán rájön a megoldásra. Egyetlen kardforgató van aki D'Morra kedvesének közelébe férközhet és mindig a háta mögött őrködik felette. "Diramel Zaler Wymor. Tehát a nő már a pirtianesi bábja. Rendkívül figyelemre méltó felfedezés." Ezt valahogy tudatnia kéne az éjfél elffel. Sajnos a kötelékük már elszakadt, hiába kutat utána. Már tombolna dühében, de visszafogja magát. Továbbra is megvárja amíg az obszidián mágus maga nyit utat neki.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-05 20:23:13
Üzenet elküldve: 2012-09-05 20:23:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Mila Hiral figyelmébe//
*Aheia nyugodt léptekkel halad a letakart oltárig előre. Senki és semmi nem zavarja meg a csendet és az Alrishul leány elhatározását.*
- Mila, segítenél eltávolítani a leplet?
*Ő az emelvény egyik oldalához lép és megfogja a mélyzöld színű súlyos kelme sarkait. A takaró paláston ezüst hímzésű feliratok díszelegnek, de a kardforgatónak semmit sem mondanak.*
- Nem egyszerű szövetborítás ez, hanem a hely egykori szentségének erejét hivatott kioltani, hogy senki se érezhesse azt meg. Ne ijedj majd meg, ha lerántjuk!
*Aheia Alrishul csak Milára vár, hogy végre felfedhesse az egykori Templom létezésének bizonyosságát.*
*Aheia nyugodt léptekkel halad a letakart oltárig előre. Senki és semmi nem zavarja meg a csendet és az Alrishul leány elhatározását.*
- Mila, segítenél eltávolítani a leplet?
*Ő az emelvény egyik oldalához lép és megfogja a mélyzöld színű súlyos kelme sarkait. A takaró paláston ezüst hímzésű feliratok díszelegnek, de a kardforgatónak semmit sem mondanak.*
- Nem egyszerű szövetborítás ez, hanem a hely egykori szentségének erejét hivatott kioltani, hogy senki se érezhesse azt meg. Ne ijedj majd meg, ha lerántjuk!
*Aheia Alrishul csak Milára vár, hogy végre felfedhesse az egykori Templom létezésének bizonyosságát.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-04 19:33:06
Üzenet elküldve: 2012-09-04 19:33:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
*Elsőként lép be a rideg és már-már gyanúsan csöndes épületbe. A vakító fehérség után kell egy kis idő, míg szemei megszokják a gyertyák által félhomályba burkolózott Templomot.
Szerencsére néhány másodperc elég Milának az átálláshoz, így nemsokára már jég kék szemei gyors, alig észrevehető pillantásokkal körbepásztázhatják a termet. A fél-törpe nő a szokatlan csendességen kívül semmi rendkívülit nem tapasztal, így magabiztosan, a látszat kedvéért védelmezettjét megelőzve indul el céljukhoz. Nyugodt léptei halkan visszhangoznak a tömör kőfalaknak köszönhetően, azonban az érzéstől, hogy valami nincs rendjén, nem szabadulhat.*
*Elsőként lép be a rideg és már-már gyanúsan csöndes épületbe. A vakító fehérség után kell egy kis idő, míg szemei megszokják a gyertyák által félhomályba burkolózott Templomot.
Szerencsére néhány másodperc elég Milának az átálláshoz, így nemsokára már jég kék szemei gyors, alig észrevehető pillantásokkal körbepásztázhatják a termet. A fél-törpe nő a szokatlan csendességen kívül semmi rendkívülit nem tapasztal, így magabiztosan, a látszat kedvéért védelmezettjét megelőzve indul el céljukhoz. Nyugodt léptei halkan visszhangoznak a tömör kőfalaknak köszönhetően, azonban az érzéstől, hogy valami nincs rendjén, nem szabadulhat.*
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-04 17:54:34
Üzenet elküldve: 2012-09-04 17:54:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*A nap már jó ideje felkelt és most a templom díszes ablakain tűz befelé. Ezáltal az egész csarnok gyönyörű színekben pompázik, ami még a sokat látott mágust is lenyűgözi.
A lány kérdése nem lepi meg a férfit, hiszen már korábban is célozgatott arra, hogy talán érdekli a varázslás. Komolyan kezd el beszélni.*
- Tanulni szeretnél, valóban? Tudnod kell, hogy ez számodra egy sokkal hosszabb és lassabb folyamat lenne, mint olyas valakinek, akit gyermekkora óta erre nevelnek. *Suttogja halkan, míg a hatalmas épület szíve felé haladnak, az oltárhoz.*
- Bár nem vagyok mester, s még egy tanítványom sem volt, azt hiszem az alapokra meg tudlak tanítani. *gyújt meg egy gyertyát, majd lehunyja szemét, lehajtja fejét és elmormol egy imát.*
- Azonban most gyenge vagy és én is, leszívott a tegnap este, érzem. * szól,majd csendben hallgat* - Első gyakorlatként hunyd le a szemed és vegyél mély levegőket. Érezd, hogy amikor kifújod, megtisztulsz... *sorolja az utasításokat, s közben maga is elvégzi a feladatokat.*
- A mágusnak tisztának kell lennie, így minden negatív energiától, rossz érzésektől, belső fájdalomtól meg kell szabadulnunk. Ki kell tudnunk üríteni az elménk, hogy ráhangolódjunk a természet erőire. Képes vagy rá? *kérdezi, majd tovább folytatja a légzőgyakorlatot. Pár percig hagyja, hogy mindketten ellazulhassanak és elméjük szinte teljesen elfelejtse a démonnal való találkozást, majd suttogva megtöri a csendet.*
- Ezért jöttünk ide. Érzed ezt a felszabadult érzést? Ha sikerült megtapasztalnod, a következő szint eléréséhez sokkal nyugodtabb és elhagyatottabb helyre kell mennünk.
*Coinleach vár, míg a lányban lecseng az érzés és indulásra kész nem lesz. Ráérősen, egyáltalán nem sietve eltávolodik az oltártól, majd a templom kijárata felé fordul. Ha a lány már nem akar itt semmi egyebet akár el is indulhatnak a piacra, ahogy tervezték.*
- Sajnos ez a hely nem alkalmas arra, hogy az alapokat megtanítsam, ha már varázslatokról lesz szó, visszatérünk, ne aggódj. Ha tényleg komolyak a szándékait ezt az utat illetően én szívesen leszek a vezetőd.
A lány kérdése nem lepi meg a férfit, hiszen már korábban is célozgatott arra, hogy talán érdekli a varázslás. Komolyan kezd el beszélni.*
- Tanulni szeretnél, valóban? Tudnod kell, hogy ez számodra egy sokkal hosszabb és lassabb folyamat lenne, mint olyas valakinek, akit gyermekkora óta erre nevelnek. *Suttogja halkan, míg a hatalmas épület szíve felé haladnak, az oltárhoz.*
- Bár nem vagyok mester, s még egy tanítványom sem volt, azt hiszem az alapokra meg tudlak tanítani. *gyújt meg egy gyertyát, majd lehunyja szemét, lehajtja fejét és elmormol egy imát.*
- Azonban most gyenge vagy és én is, leszívott a tegnap este, érzem. * szól,majd csendben hallgat* - Első gyakorlatként hunyd le a szemed és vegyél mély levegőket. Érezd, hogy amikor kifújod, megtisztulsz... *sorolja az utasításokat, s közben maga is elvégzi a feladatokat.*
- A mágusnak tisztának kell lennie, így minden negatív energiától, rossz érzésektől, belső fájdalomtól meg kell szabadulnunk. Ki kell tudnunk üríteni az elménk, hogy ráhangolódjunk a természet erőire. Képes vagy rá? *kérdezi, majd tovább folytatja a légzőgyakorlatot. Pár percig hagyja, hogy mindketten ellazulhassanak és elméjük szinte teljesen elfelejtse a démonnal való találkozást, majd suttogva megtöri a csendet.*
- Ezért jöttünk ide. Érzed ezt a felszabadult érzést? Ha sikerült megtapasztalnod, a következő szint eléréséhez sokkal nyugodtabb és elhagyatottabb helyre kell mennünk.
*Coinleach vár, míg a lányban lecseng az érzés és indulásra kész nem lesz. Ráérősen, egyáltalán nem sietve eltávolodik az oltártól, majd a templom kijárata felé fordul. Ha a lány már nem akar itt semmi egyebet akár el is indulhatnak a piacra, ahogy tervezték.*
- Sajnos ez a hely nem alkalmas arra, hogy az alapokat megtanítsam, ha már varázslatokról lesz szó, visszatérünk, ne aggódj. Ha tényleg komolyak a szándékait ezt az utat illetően én szívesen leszek a vezetőd.
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-04 10:08:13
Üzenet elküldve: 2012-09-04 10:08:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*A sok lovasás után a könyvtárból kilépve ismét a templomban találja magát. Leül az egyik padra, egy darabig csak csodálattal nézi a színes üvegablakokon áttörő fény játékát. Nemsokára kellően ráhangolódik a templom hangulatára és imádkozni kezd. Miután végzett egy kicsit még üldögél, magába szívja a templom szinte tapintható mágikus kisugárzását. Észre veszi a papot, akivel legutóbb beszélt. Odalép hozzá, köszönti, majd beszámol róla, hogy eddig miket olvassot. A pap megdicséri és bíztatja, hogy csak folytassa a tanulást kitartóan. Ad neki néhány tanácsot a meditációról is. Elmondja a helyes testartást, hogyan koncentráljon, mikor meditáljon és hol.*
-Nagyon köszönöm a segítséget. Hogyan tudnám ezt meghálálni?*-Kérdi Vulta.
- Nem tesz semmit fiam. Bár talán mégis lenne valami. Az erdőben nő egy bokor, melynek bogyója fontos alapanyaga néhány mágikus italnak. Ha hoznál néhány marékkal azt igazán megköszönném. Viszont vigyázz, az erdőben mostanában troll rablók tűntek fel, és természetesen az orkok is itt vannak még.*
-Mindent megteszek. Remélem hamarosan találkozunk*-Mondja Vulta és elköszön. Kifelé menet még néhány aranyat dob a perselybe.*
-Nagyon köszönöm a segítséget. Hogyan tudnám ezt meghálálni?*-Kérdi Vulta.
- Nem tesz semmit fiam. Bár talán mégis lenne valami. Az erdőben nő egy bokor, melynek bogyója fontos alapanyaga néhány mágikus italnak. Ha hoznál néhány marékkal azt igazán megköszönném. Viszont vigyázz, az erdőben mostanában troll rablók tűntek fel, és természetesen az orkok is itt vannak még.*
-Mindent megteszek. Remélem hamarosan találkozunk*-Mondja Vulta és elköszön. Kifelé menet még néhány aranyat dob a perselybe.*
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-03 23:47:07
Üzenet elküldve: 2012-09-03 23:47:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Coinleach Loon//
-Hálásan köszönöm. Valóban, jobban kellett volna vigyáznom a ruhámra*megy bele a játékba Gleadyss, kissé meg is hajol, kezét szívére helyezi, kifejezve köszönetét*-Legközelebb megpróbálom magamhoz közelebb hajítani. *szélesen elmosolyodik, majd kecsesen belehelyezi karcsú lábát a megtalált lábbelibe. Ahogy a férfi a fülébe duruzsol, újra fülig pirul, pedig nem szokása, de mostanában ez egyre többször fordul elő vele. Különösen mikor a legérzékenyebb pontjára kap egy finom puszit, kissé meg is szédül. 'Mi van velem?'kérdi magától, de csak mosolyogni bír. Nincs ideje érzelmein elmélkedni a férfi rögvest kézen ragadja és immár hiánytalan öltözékben Coinleach mellett halad. Szinte csukott szemmel siet át a temetőn halkan motyogva ismételgeti maga előtt -Be nem teszem ide a lábam többet, az már biztos. Még hogy én egy ilyen temetőbe? Mégegyszer? Kizárt.* Mikor túljutnak rajta, mintha víz alól bukkanna fel, úgy szívja be a friss, tiszta levegőt. A templom falain belül már sokkal jobban érzi magát. Szemügyre veszi a termet és tátva marad a szája. -Ez gyönyörű! Egyáltalán nem ilyenre számítottam. Ez a tudás barlangja!*kiált fel rajongva, nem leplezve meglepődöttségét, majd, mint aki rosszat csinált, kezét szája elé teszi és kis mosollyal, fojtott hangon folytatja* -Igazán kellemesen csalódtam. Semmi fölösleges istenkép, ami annyira jellemző az emberekre *körülnéz, követi az alakokat körbe a teremben, majd feltűnik neki valami, amitől izgatottság lesz úrrá rajta.*-Csak nem? Itt lehet a mágiát elsajátítani?*csillan fel a szeme*-Nos esetleg nem akad itt valaki, aki szívesen megmutatná nekem az alapokat?*néz vágyakozva nagy égkék szemekkel Coinleachre, érthetően nem a templom végében sétáló papokra célozva*
-Hálásan köszönöm. Valóban, jobban kellett volna vigyáznom a ruhámra*megy bele a játékba Gleadyss, kissé meg is hajol, kezét szívére helyezi, kifejezve köszönetét*-Legközelebb megpróbálom magamhoz közelebb hajítani. *szélesen elmosolyodik, majd kecsesen belehelyezi karcsú lábát a megtalált lábbelibe. Ahogy a férfi a fülébe duruzsol, újra fülig pirul, pedig nem szokása, de mostanában ez egyre többször fordul elő vele. Különösen mikor a legérzékenyebb pontjára kap egy finom puszit, kissé meg is szédül. 'Mi van velem?'kérdi magától, de csak mosolyogni bír. Nincs ideje érzelmein elmélkedni a férfi rögvest kézen ragadja és immár hiánytalan öltözékben Coinleach mellett halad. Szinte csukott szemmel siet át a temetőn halkan motyogva ismételgeti maga előtt -Be nem teszem ide a lábam többet, az már biztos. Még hogy én egy ilyen temetőbe? Mégegyszer? Kizárt.* Mikor túljutnak rajta, mintha víz alól bukkanna fel, úgy szívja be a friss, tiszta levegőt. A templom falain belül már sokkal jobban érzi magát. Szemügyre veszi a termet és tátva marad a szája. -Ez gyönyörű! Egyáltalán nem ilyenre számítottam. Ez a tudás barlangja!*kiált fel rajongva, nem leplezve meglepődöttségét, majd, mint aki rosszat csinált, kezét szája elé teszi és kis mosollyal, fojtott hangon folytatja* -Igazán kellemesen csalódtam. Semmi fölösleges istenkép, ami annyira jellemző az emberekre *körülnéz, követi az alakokat körbe a teremben, majd feltűnik neki valami, amitől izgatottság lesz úrrá rajta.*-Csak nem? Itt lehet a mágiát elsajátítani?*csillan fel a szeme*-Nos esetleg nem akad itt valaki, aki szívesen megmutatná nekem az alapokat?*néz vágyakozva nagy égkék szemekkel Coinleachre, érthetően nem a templom végében sétáló papokra célozva*
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-03 21:20:44
Üzenet elküldve: 2012-09-03 21:20:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//A csaló//
/Elwyrien Everhate/
*A rohanó páros elég hamar megérkezik a terembe, Elwyrien-nek hála. Andreasel még mindig a földön fekszik, egy centit sem mozdult a rituálé óta. Egyedül enyhén remegő szembogara és el-elhaló légzése az, amiről még megállapítható, hogy életben van. A gyógyító rögtön a mágus mellé térdel, fülét a mellkasára helyezi. A drow-nak feltűnik, hogy a férfi (talán önkénytelenül) mutató ujjával dobolva követi Andreasel szívének dobbanásait. Elkeserítően egyenetlen és gyenge dallam száll fel a kezei alól.* Még... él.* Jegyzi meg halkan.* Mintha a szervei feladták volna a szolgálatot, de még él. Persze, ez az állapot nem sokáig tartható.* Idegesen nyúl táskájába, ahonnan egy kenőcsös tegezt húz elő. A szer rögtön Andreasel mellkasára kerül, ahol a pap óvatosan eligazgatja, majd halk imát mormol. A kenőcs felizzik, finom lüktetésbe kezd. Mintha egy mesterséges szívdobogást utánozna, mely visszhangozva járja be a termet.* Ez életben foglya tartani, ám hogy őszinte legyek, sosem láttam még ilyet.* Fordul a drow felé elkeseredetten.* Reméljük a legjobbakat.* Ahogy kiejti a szavakat, közeledő léptek és csuhák suhogása hangzik fel. Megérkeztek a gyógyítók.*
/Andreasel D Morra/
*A csuhás arca furcsa fintorba csúszik.* Nem is próbálkozol?* Kérdezi savanyú hangon, és újra ökölbe szorítja kezét, mire a láncok megfeszülnek. Egy átlagos embert nagy fájdalmak érnének most, ám Andreasel csak a hideg acél érintését érzi. A sötét szoba falai kicsit megingani látszanak. Egy ábra rajzolódik ki a páros mellett. Egy homályos kép, ami percről percre részletesebb lesz. Egy szoba, majd rengeteg harcos bontakozik ki, akik a harcra készülnek. A homályos kép lassan kitisztul, egy hölgy tarkója jelenik meg. A kép finoman elfordul, felfedve azt az emlékezetes, gyönyörű, méregzöld szempárt.* A Consiglio-k. Így készülnek a ma estére. Szánalmas.* Jegyzi meg a csuhás behunyt szemmel. Úgy tűnik, hogy most az ő tudatán keresztül szemlélheti Andreasel a világot.*
/Elwyrien Everhate/
*A rohanó páros elég hamar megérkezik a terembe, Elwyrien-nek hála. Andreasel még mindig a földön fekszik, egy centit sem mozdult a rituálé óta. Egyedül enyhén remegő szembogara és el-elhaló légzése az, amiről még megállapítható, hogy életben van. A gyógyító rögtön a mágus mellé térdel, fülét a mellkasára helyezi. A drow-nak feltűnik, hogy a férfi (talán önkénytelenül) mutató ujjával dobolva követi Andreasel szívének dobbanásait. Elkeserítően egyenetlen és gyenge dallam száll fel a kezei alól.* Még... él.* Jegyzi meg halkan.* Mintha a szervei feladták volna a szolgálatot, de még él. Persze, ez az állapot nem sokáig tartható.* Idegesen nyúl táskájába, ahonnan egy kenőcsös tegezt húz elő. A szer rögtön Andreasel mellkasára kerül, ahol a pap óvatosan eligazgatja, majd halk imát mormol. A kenőcs felizzik, finom lüktetésbe kezd. Mintha egy mesterséges szívdobogást utánozna, mely visszhangozva járja be a termet.* Ez életben foglya tartani, ám hogy őszinte legyek, sosem láttam még ilyet.* Fordul a drow felé elkeseredetten.* Reméljük a legjobbakat.* Ahogy kiejti a szavakat, közeledő léptek és csuhák suhogása hangzik fel. Megérkeztek a gyógyítók.*
/Andreasel D Morra/
*A csuhás arca furcsa fintorba csúszik.* Nem is próbálkozol?* Kérdezi savanyú hangon, és újra ökölbe szorítja kezét, mire a láncok megfeszülnek. Egy átlagos embert nagy fájdalmak érnének most, ám Andreasel csak a hideg acél érintését érzi. A sötét szoba falai kicsit megingani látszanak. Egy ábra rajzolódik ki a páros mellett. Egy homályos kép, ami percről percre részletesebb lesz. Egy szoba, majd rengeteg harcos bontakozik ki, akik a harcra készülnek. A homályos kép lassan kitisztul, egy hölgy tarkója jelenik meg. A kép finoman elfordul, felfedve azt az emlékezetes, gyönyörű, méregzöld szempárt.* A Consiglio-k. Így készülnek a ma estére. Szánalmas.* Jegyzi meg a csuhás behunyt szemmel. Úgy tűnik, hogy most az ő tudatán keresztül szemlélheti Andreasel a világot.*
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-09-02 19:49:44
Üzenet elküldve: 2012-09-02 19:49:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//A csaló//
*A pap utasítását követve Elwy elindul vissza ahhoz a teremhez amiben a férfit hagyta. Szerencséjére nem felejtette el melyik az, mert hogy a nagy izgalomban ez is megeshetett volna. Ha minden jól megy akkor perceken belül oda is érnek, már feltéve ha nem történik semmi egetrengetően különleges, a rendkívül izgalmas visszaút során, mert például megeshetne, hogy betörik a templom teteje, vagy mondjuk hirtelen kénköves eső zúdulna a tető alól, netán dögvész pusztíthatna...*
*A pap utasítását követve Elwy elindul vissza ahhoz a teremhez amiben a férfit hagyta. Szerencséjére nem felejtette el melyik az, mert hogy a nagy izgalomban ez is megeshetett volna. Ha minden jól megy akkor perceken belül oda is érnek, már feltéve ha nem történik semmi egetrengetően különleges, a rendkívül izgalmas visszaút során, mert például megeshetne, hogy betörik a templom teteje, vagy mondjuk hirtelen kénköves eső zúdulna a tető alól, netán dögvész pusztíthatna...*
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-31 14:53:03
Üzenet elküldve: 2012-08-31 14:53:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
*Eleonor az előző napi kalandot épphogy megúszta, most már megint nincs otthon. Nem akar otthon lenni, mert akkor valaki biztosan kiszedi belőle az igazságot. Úgyhogy inkább eljön a templomba a Gazdagnegyedben álló házukól, hogy elmélyedjen egy kicsit a tudás mélységeiben. Ez az egyetlen dolog, amiért hálás az apjának. Hogy taníttatta, és így komolyan megalapozta a világról alkotott képét. Ami persze - ha csak lázadásból is - de merőben más, mint amit az apja gondol. A templomkerten csak átfutott, de egy kis mosoly átfutott az arcán*
"Itt fogok találkozni Geradrasszal. De addig is..."
*Tanul egy kicsit, hogy még tovább fejlődhessen. Habár sosem tette ki a lábát Artheniorból, mégis sokat tudott a környező vidékekről. Az a nagy vágya, hogy egyszer elmehessen világot látni. De hát lány, és nemes...neki más kötelességei vannak.*
"Kötelesség...utálom ezt a szót." *gondolja magában, belép a templomba, leül és egy órán keresztül szívja magába a tudást.*
A hozzászólás írója (Eleonor Nesayang) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.31 15:02:38
"Itt fogok találkozni Geradrasszal. De addig is..."
*Tanul egy kicsit, hogy még tovább fejlődhessen. Habár sosem tette ki a lábát Artheniorból, mégis sokat tudott a környező vidékekről. Az a nagy vágya, hogy egyszer elmehessen világot látni. De hát lány, és nemes...neki más kötelességei vannak.*
"Kötelesség...utálom ezt a szót." *gondolja magában, belép a templomba, leül és egy órán keresztül szívja magába a tudást.*
A hozzászólás írója (Eleonor Nesayang) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.31 15:02:38
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-31 09:20:40
Üzenet elküldve: 2012-08-31 09:20:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
//A Csaló//
*Andymor elégedetten nézi a vörös kámzsás alak ténykedését. Azt hiszi, hogy uralkodni tud rajta. Ha most feszengene, erőlködne, talán elég erőt tudna a másik összekaparni a körben, hogy féken tartsa. De nem ez a célja. Amint testet ölthet letépi magáról a láncokat, amiket most csak vékony fonalaknak érez, hisz azok is csak ércből készült művek, csakúgy, mint kedvelt háromfejes alakjának ében pikkelyei. Az utolsó pillanatig várni fog a támadással, meghagyja az obszidián mágust sikere önhitt tudatában, ahogy tette azt Szedlak Torrenweggel is a tűz városában. Azóta volt kísérője és lakója Andreasel D'Morrának akitől megtanulta mitől is jó "embernek" lenni, imádni és szeretve lenni. Most még parázson szunnyasztja már kitörni kész izzó leheletét, mely a várost lángba és füstbe borítja majd. "küzdelem" Ez a az egy szó járja át most már karmokba vágyó végtagjait, pofákba húzódó ajkát, páncélpikkelybe fodrosodó finom bőrét. hamarosan...*
"Szakad a lánc, pörög a tánc,
Felkel a sárkány törik a sánc.
Roham indul, lélek hörög,
gyűlölete most már örök."
*Andymor elégedetten nézi a vörös kámzsás alak ténykedését. Azt hiszi, hogy uralkodni tud rajta. Ha most feszengene, erőlködne, talán elég erőt tudna a másik összekaparni a körben, hogy féken tartsa. De nem ez a célja. Amint testet ölthet letépi magáról a láncokat, amiket most csak vékony fonalaknak érez, hisz azok is csak ércből készült művek, csakúgy, mint kedvelt háromfejes alakjának ében pikkelyei. Az utolsó pillanatig várni fog a támadással, meghagyja az obszidián mágust sikere önhitt tudatában, ahogy tette azt Szedlak Torrenweggel is a tűz városában. Azóta volt kísérője és lakója Andreasel D'Morrának akitől megtanulta mitől is jó "embernek" lenni, imádni és szeretve lenni. Most még parázson szunnyasztja már kitörni kész izzó leheletét, mely a várost lángba és füstbe borítja majd. "küzdelem" Ez a az egy szó járja át most már karmokba vágyó végtagjait, pofákba húzódó ajkát, páncélpikkelybe fodrosodó finom bőrét. hamarosan...*
"Szakad a lánc, pörög a tánc,
Felkel a sárkány törik a sánc.
Roham indul, lélek hörög,
gyűlölete most már örök."
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-31 08:56:11
Üzenet elküldve: 2012-08-31 08:56:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Mila Hiral figyelmébe//
*A csarnok sötét és kissé hűvös ezen a kései órán. Pisszenés nem hallatszik, csak a bejárat oldalfalára rögzített fáklyák lobogása. Beljebb ritkás gyertyatartók segítik a tájékozódást. Haladva a terem középpontja felé a szélcsapdák zenéje már érzékelhető tartományba esik, valahonnan a magasból. A padok közt tapasztalható rendetlenségen kívül minden a megszokottnak tűnik, igaz a hely szokatlanul kihalt. A közelmúlt zaklatott eseményeit tekintve ez nem is lehet olyan meglepő. Wyruni Sysif halála, a Harmadik magiszter bevádolása, Arkion Dalburn vizsgálódása, az új templomfőszolga kinevezése, a piaci merénylet, a tanácsháza kifosztása feszültséget keltett Artheniorban, és még a többi, amiről nincs is a jelenlévőknek tudomása. Ha a falak kőbezárt lelke súghatna, bizton szólna az ajtóra szegezett hírdetményről, melyet Deraion Murgor parancsára helyeztek ki, de leszakította kora este a kósza szél és már a kert bokrainak ölében pihen. Aheia tudja mi áll benne, látta már két hónappal ezelőtt, csak nem tudta mire vélni, értelmezni kósza látomásának jelentőségét.*
"Deraion templomfőszolga parancsára a látogatás lehetősége felfüggesztésre kerül. Az alapformulák tanulására minden nap déltől négy óráig van lehetőség."
A padok felszámolása és az oltár lerombolása már csak villanásokban jelent meg előtte, de az ismeretlen hóarcúnak csak egy célja lehet. Az emlékezés utolsó kellékeit eltörölve őket ellehetetleníteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.31 08:57:14
*A csarnok sötét és kissé hűvös ezen a kései órán. Pisszenés nem hallatszik, csak a bejárat oldalfalára rögzített fáklyák lobogása. Beljebb ritkás gyertyatartók segítik a tájékozódást. Haladva a terem középpontja felé a szélcsapdák zenéje már érzékelhető tartományba esik, valahonnan a magasból. A padok közt tapasztalható rendetlenségen kívül minden a megszokottnak tűnik, igaz a hely szokatlanul kihalt. A közelmúlt zaklatott eseményeit tekintve ez nem is lehet olyan meglepő. Wyruni Sysif halála, a Harmadik magiszter bevádolása, Arkion Dalburn vizsgálódása, az új templomfőszolga kinevezése, a piaci merénylet, a tanácsháza kifosztása feszültséget keltett Artheniorban, és még a többi, amiről nincs is a jelenlévőknek tudomása. Ha a falak kőbezárt lelke súghatna, bizton szólna az ajtóra szegezett hírdetményről, melyet Deraion Murgor parancsára helyeztek ki, de leszakította kora este a kósza szél és már a kert bokrainak ölében pihen. Aheia tudja mi áll benne, látta már két hónappal ezelőtt, csak nem tudta mire vélni, értelmezni kósza látomásának jelentőségét.*
"Deraion templomfőszolga parancsára a látogatás lehetősége felfüggesztésre kerül. Az alapformulák tanulására minden nap déltől négy óráig van lehetőség."
A padok felszámolása és az oltár lerombolása már csak villanásokban jelent meg előtte, de az ismeretlen hóarcúnak csak egy célja lehet. Az emlékezés utolsó kellékeit eltörölve őket ellehetetleníteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.31 08:57:14
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 23:10:10
Üzenet elküldve: 2012-08-30 23:10:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//A csaló//
/Elwyrien Everhate/
*A drow hangja dübörögve visszhangzik a sötét, alig pár gyertyával megvilágított teremben. A pap meglehetősen erősen rándul össze a 'csuhás' megnevezésre. Már már úgy tűnik hogy futásnak ered, ám hamar lenyugtatja felborzolt idegeit. Dúdolása szinte egyből elhal, tágra nyílt szemmel bámul a nőre. Egy sötét elf látogatása az éjszaka közepén nem éppen a legmegnyugtatóbb dolog egy idősödő férfi számára. Remegve emeli fel kezét, majd gyorsan le is ereszti azt.* Ve-Vezessen oda, kérem.* Dadogja, majd egy közeli ajtóhoz lép.* Doghos, Doghos!* Üt az ajtóra párat, mire egy újabb pap tűnik fel. Felettébb elegánsan fest hálóköntösében, melyhez még egy hosszú alvó sapka is dukál. Fáradtan törölgeti szemeit, majd finoman megérinti társa vállát.*
- Andor, lassan.* Csitítja a papot, majd Elwyrien-re pillant. Szinte rögtön felébred, kezét azonnal maga elé is kapja.*
- Egy sérült van a templomban. Hívd a többieket, én addig megpróbálom ellátni!*Parancsolja idegesen Andor, majd a drow-hoz lép.* Mehetünk.*Jelenti ki határozottan, és egy halk imát suttog. ha jó tempóban haladnak, pár perc és elérik Andreasel testét.*
/Andreasel D Morra/
*Az Andreasel fogva tartó béklyók egy pillanatra megtörnek, majd újra összeforrnak. A csuhás arca kissé megrándul.* Mi a fene vagy te?* Préseli ki a szavakat ajkain keresztül. Egyik kezét ökölbe szorítja, míg másikkal zsebében kezd el turkálni. Pár pillanatba kerül, mire megtalálja amit keres. Egy apró, alig gyermek ököl nagyságú, fekete obszidián darabot húz elő, melyet homlokához tart. Arca sokféle érzelmet tükröz. Először nyugodt, majd zavart, és végül elégedett mosolyra vált mimikája.* Minden jól alakul. Pár perc és szabadjára engedheted a hatalmad. De addig is...* Öklét még erősebben összeszorítja, mire a mágust fogó béklyók láncként simulnak Andreasel testére. Habár fogásuk erős, a tűzmágus érzi, hogy képes velük harcolni.*
/Elwyrien Everhate/
*A drow hangja dübörögve visszhangzik a sötét, alig pár gyertyával megvilágított teremben. A pap meglehetősen erősen rándul össze a 'csuhás' megnevezésre. Már már úgy tűnik hogy futásnak ered, ám hamar lenyugtatja felborzolt idegeit. Dúdolása szinte egyből elhal, tágra nyílt szemmel bámul a nőre. Egy sötét elf látogatása az éjszaka közepén nem éppen a legmegnyugtatóbb dolog egy idősödő férfi számára. Remegve emeli fel kezét, majd gyorsan le is ereszti azt.* Ve-Vezessen oda, kérem.* Dadogja, majd egy közeli ajtóhoz lép.* Doghos, Doghos!* Üt az ajtóra párat, mire egy újabb pap tűnik fel. Felettébb elegánsan fest hálóköntösében, melyhez még egy hosszú alvó sapka is dukál. Fáradtan törölgeti szemeit, majd finoman megérinti társa vállát.*
- Andor, lassan.* Csitítja a papot, majd Elwyrien-re pillant. Szinte rögtön felébred, kezét azonnal maga elé is kapja.*
- Egy sérült van a templomban. Hívd a többieket, én addig megpróbálom ellátni!*Parancsolja idegesen Andor, majd a drow-hoz lép.* Mehetünk.*Jelenti ki határozottan, és egy halk imát suttog. ha jó tempóban haladnak, pár perc és elérik Andreasel testét.*
/Andreasel D Morra/
*Az Andreasel fogva tartó béklyók egy pillanatra megtörnek, majd újra összeforrnak. A csuhás arca kissé megrándul.* Mi a fene vagy te?* Préseli ki a szavakat ajkain keresztül. Egyik kezét ökölbe szorítja, míg másikkal zsebében kezd el turkálni. Pár pillanatba kerül, mire megtalálja amit keres. Egy apró, alig gyermek ököl nagyságú, fekete obszidián darabot húz elő, melyet homlokához tart. Arca sokféle érzelmet tükröz. Először nyugodt, majd zavart, és végül elégedett mosolyra vált mimikája.* Minden jól alakul. Pár perc és szabadjára engedheted a hatalmad. De addig is...* Öklét még erősebben összeszorítja, mire a mágust fogó béklyók láncként simulnak Andreasel testére. Habár fogásuk erős, a tűzmágus érzi, hogy képes velük harcolni.*
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 20:00:02
Üzenet elküldve: 2012-08-30 20:00:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//A Csaló//
*A nő a templom sötétbe borult termeit s folyosóit járja, önmaga ellen is küzdve minden egyes lépés megtételekor. A sötétség nem tűnt el, az éjelf oly messze áll a normálistól akár a veszett farkas a ma született báránytól. Őrületének megtestesülése, személyiséggé formálódása ugyan szemmel láthatóan megszűnt létezni, ez nagyobb sebet ejtett, mint amekkora problémát megoldott. Sosem fogja túltenni magát rajta. Halk lépteket s dudorászást hall, ami csak egyet jelenthet: egy pap járja a folyosókat. Épp olyasvalaki akire a nőnek szüksége van s aki talán segítséget nyújthat most.*
-Csuhás!*kiált rá a nő s a sötétségben felé indul, már ha valóban pap az illető.*
-Segítségre van szükségem! A barátom megsebesült, azonnal el kell látni!
*A nő a templom sötétbe borult termeit s folyosóit járja, önmaga ellen is küzdve minden egyes lépés megtételekor. A sötétség nem tűnt el, az éjelf oly messze áll a normálistól akár a veszett farkas a ma született báránytól. Őrületének megtestesülése, személyiséggé formálódása ugyan szemmel láthatóan megszűnt létezni, ez nagyobb sebet ejtett, mint amekkora problémát megoldott. Sosem fogja túltenni magát rajta. Halk lépteket s dudorászást hall, ami csak egyet jelenthet: egy pap járja a folyosókat. Épp olyasvalaki akire a nőnek szüksége van s aki talán segítséget nyújthat most.*
-Csuhás!*kiált rá a nő s a sötétségben felé indul, már ha valóban pap az illető.*
-Segítségre van szükségem! A barátom megsebesült, azonnal el kell látni!
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 14:48:31
Üzenet elküldve: 2012-08-30 14:48:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
* Nemigen mer megszólalni, hiszen a templombelső remekül viszi a hangot. Csodálkozva figyeli az eseményeket. Padokat szednek szét? Templomi belsőteret nagyobbítanak? Borzongva engedi át magát a baljós érzéseknek. Kevesebb lesz a meditálós, elmélkedős lehetőség, valami mozgalmasabbra készülnének? Hallott már rituálékról, áldozatról. Kifejezetten ellenzi az effajta műveleteket. A felsőbb hatalmaknak lehet áldozni. Aranyat, szeretetet, munkát, de élőt nem! A fény árnyék határt elérve az érzés csak fokozódik. Akki szavai zökkentik ki. Félelme oszlik, ahogy a józan ész kerekedik felül.*
- Az rendben van hogy van egy versünk és van egy könyvtárunk, de ha jól sejtem számodra többet jelentenek a sorok, mint szerény személyemnek!Nem inkább egy kevésbé avatott személyre kéne bízni az őrködést? * közli a vezető felé fordulva egészen halkan. Mindazonáltal követi kedvesét. Ha az a könyvtárba akar menni, akkor megy vele, velük akár oda is.*
* Nemigen mer megszólalni, hiszen a templombelső remekül viszi a hangot. Csodálkozva figyeli az eseményeket. Padokat szednek szét? Templomi belsőteret nagyobbítanak? Borzongva engedi át magát a baljós érzéseknek. Kevesebb lesz a meditálós, elmélkedős lehetőség, valami mozgalmasabbra készülnének? Hallott már rituálékról, áldozatról. Kifejezetten ellenzi az effajta műveleteket. A felsőbb hatalmaknak lehet áldozni. Aranyat, szeretetet, munkát, de élőt nem! A fény árnyék határt elérve az érzés csak fokozódik. Akki szavai zökkentik ki. Félelme oszlik, ahogy a józan ész kerekedik felül.*
- Az rendben van hogy van egy versünk és van egy könyvtárunk, de ha jól sejtem számodra többet jelentenek a sorok, mint szerény személyemnek!Nem inkább egy kevésbé avatott személyre kéne bízni az őrködést? * közli a vezető felé fordulva egészen halkan. Mindazonáltal követi kedvesét. Ha az a könyvtárba akar menni, akkor megy vele, velük akár oda is.*
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 11:08:00
Üzenet elküldve: 2012-08-30 11:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 272
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása//
* Zion Kamihira szavára felemelkedik a talajtól nagyobb légörvényt keltve mely a hulló havat s a talajon lévő lazább hóréteget megkavarja s messzebb repíti és kissé távolabb ereszkedik alá. Az elf letörli csukja alatt lévő arcáról a befújt havat s egy futó pillantást vet az állatra aki eközben egy bokor terméséből táplálkozik. Miután végzett Kamihira a többiekkel együtt elindulnak a templom felé. *
* A templomban uralkodó hőmérséklet sokkalata kellemesebb mint a kinti azonban nem olyannyira, hogy megszabaduljanak a meleget adó fedőrétegtől. Az elf lépteinek neszei hallatszódnak lágyan a teremben. Kisebb felfordulásra utaló jelet fedez fel miközben előrehalad, a tovább haladás ezen épületet is elérte. " Ahogy látom több emberre számolnak akik megpróbálnak majd itt menedéket lelni és imádkozni a szemük elől eltűnt barátaikért és családjukért. Ez lehet egy rossz előjel is az elkövetkező időszakokra, de az is lehet, hogy egyszerűen csak többen lesznek azok akik hisznek és reménykednem valamiben. " elmélkedik magában miközben szeme sarkából a szétszerelt padokat nézi. A gyertyák fénye haloványan világítja be a templom egyes részeit azonban pár helyre nem ér el ezen tárgyak nyújtotta félhomály. Az oszlopok közt elhelyezkedő szobrok alakja szinte teljesen kivehető, melyek vélhetőleg fontos embereket ábrázolnak mind a Város mind a Templom számára. Közép részen, jól láthatóan egy lepellel lefedett tárgy található. Az elf gyorsan keresgél gondolataiban, hogy mi is rejthet maga alatt s pár lépés után emlékszik, hogy egy kőtömb állt azon a helyen mikor először jött el ide. " Nagyon furcsa, hogy ilyenkor egy teremtett lélek sincs ezen a helyen. Az időjárás zord ezért érthető, ha többen az otthon kellemes melegében maradnak, de pár embernek nem adatik meg ezen lehetőség s ők általában az efféle helyeket keresik s gyűlnek össze. Minden esetre így könnyebb lesz észrevétlenül kutakodni s az esetleges veszélyt is hamarabb észre lehet venni. " jegyzi meg magában miközben elhalad a szétszerelt padok mellett s tekintetével körbe pásztázza az előtte elterülő helységet, ahova a gyertyák halovány fénye még elér. Ahogy eléri a fény s árnyék határát Kamihira megáll s a társai felé fordul. *
- Akkor használjuk ki a kutatásra szánt időt s minél hamarabb találjunk valamit ami közelebb keríthet ezen rejtély megoldásához. Én nem vagyok jó a keresésben így ha nem bánjátok én őrt állok, hogy ne érjen minket semmilyen váratlan esemény. A könyvtár arra felé van, ha gondoljátok indulhatunk. * Szólal meg lágy és baráti hangok miközben a könyvtár helység felé mutat. Tekintete azt sugallja, hogy a többiek menjenek előre ő majd követi őket. *
* Zion Kamihira szavára felemelkedik a talajtól nagyobb légörvényt keltve mely a hulló havat s a talajon lévő lazább hóréteget megkavarja s messzebb repíti és kissé távolabb ereszkedik alá. Az elf letörli csukja alatt lévő arcáról a befújt havat s egy futó pillantást vet az állatra aki eközben egy bokor terméséből táplálkozik. Miután végzett Kamihira a többiekkel együtt elindulnak a templom felé. *
* A templomban uralkodó hőmérséklet sokkalata kellemesebb mint a kinti azonban nem olyannyira, hogy megszabaduljanak a meleget adó fedőrétegtől. Az elf lépteinek neszei hallatszódnak lágyan a teremben. Kisebb felfordulásra utaló jelet fedez fel miközben előrehalad, a tovább haladás ezen épületet is elérte. " Ahogy látom több emberre számolnak akik megpróbálnak majd itt menedéket lelni és imádkozni a szemük elől eltűnt barátaikért és családjukért. Ez lehet egy rossz előjel is az elkövetkező időszakokra, de az is lehet, hogy egyszerűen csak többen lesznek azok akik hisznek és reménykednem valamiben. " elmélkedik magában miközben szeme sarkából a szétszerelt padokat nézi. A gyertyák fénye haloványan világítja be a templom egyes részeit azonban pár helyre nem ér el ezen tárgyak nyújtotta félhomály. Az oszlopok közt elhelyezkedő szobrok alakja szinte teljesen kivehető, melyek vélhetőleg fontos embereket ábrázolnak mind a Város mind a Templom számára. Közép részen, jól láthatóan egy lepellel lefedett tárgy található. Az elf gyorsan keresgél gondolataiban, hogy mi is rejthet maga alatt s pár lépés után emlékszik, hogy egy kőtömb állt azon a helyen mikor először jött el ide. " Nagyon furcsa, hogy ilyenkor egy teremtett lélek sincs ezen a helyen. Az időjárás zord ezért érthető, ha többen az otthon kellemes melegében maradnak, de pár embernek nem adatik meg ezen lehetőség s ők általában az efféle helyeket keresik s gyűlnek össze. Minden esetre így könnyebb lesz észrevétlenül kutakodni s az esetleges veszélyt is hamarabb észre lehet venni. " jegyzi meg magában miközben elhalad a szétszerelt padok mellett s tekintetével körbe pásztázza az előtte elterülő helységet, ahova a gyertyák halovány fénye még elér. Ahogy eléri a fény s árnyék határát Kamihira megáll s a társai felé fordul. *
- Akkor használjuk ki a kutatásra szánt időt s minél hamarabb találjunk valamit ami közelebb keríthet ezen rejtély megoldásához. Én nem vagyok jó a keresésben így ha nem bánjátok én őrt állok, hogy ne érjen minket semmilyen váratlan esemény. A könyvtár arra felé van, ha gondoljátok indulhatunk. * Szólal meg lágy és baráti hangok miközben a könyvtár helység felé mutat. Tekintete azt sugallja, hogy a többiek menjenek előre ő majd követi őket. *
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-30 08:10:14
Üzenet elküldve: 2012-08-30 08:10:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
//A Csaló//
*Andreasel a Templom meditációs termének kövezetén fekszik és valóban haldoklik. Nem is érti mi tartja még itt, hogy tud megkapaszkodni a túlsó világot tőle elválasztó határ tűhegynyi mezsgyéjén. De , ha jobban magára figyel rájön, hogy vékonyka kötelek fonódtak elmeburkára. Andymorról fogalma sincs, teljesen eltűnt. Viszont egy lágy zöldselyem zsinór és egy kemény verésű ezüstkötél tartja őt lebegve még ideát.
... Kegyben? Az elemek nászából egykoron született entitás meglepődik a vörösköpenyes mágus kijelentésén és a megszólításon is. Aztán végignézve magán rájön, a pirtianesi látszólag nem téved, Andreasel D'Morra született mása van jelen a manaörvényben. Érti, hogy hol van, nagyjából. Vyra meghalt, látta ahogy imádottja elpusztította énjének kísérőjét. Mivel ő maga is egy ilyen kísérő volt hosszú ideig, most bűntudat sújtja és kétségbeesés. Ha Elwyrient elveszíti emiatt, akkor minden küzdelme az emberré válásért hiábavalóvá lesz és értelmetlen a további létezése. Ahhoz viszont, hogy visszataláljon a lányhoz, a mostani helyzetét kell megoldania. "A győzelem az enyém lesz fekete kő, most adod át éppen a fegyvereidet." A mágus egy halandó elméjét akarja gúzsba kötni, de ő még nem az, még nem. Sejti, hogy a vérén keresztül talált el hozzá a férfi. És most el is kormányozza őt az újjászületéshez vezető útra. Ha testet ölt Andymor Aqviantar oly veszett tombolásba kezd, melyet ez a világ még nem látott soha.*
*Andreasel a Templom meditációs termének kövezetén fekszik és valóban haldoklik. Nem is érti mi tartja még itt, hogy tud megkapaszkodni a túlsó világot tőle elválasztó határ tűhegynyi mezsgyéjén. De , ha jobban magára figyel rájön, hogy vékonyka kötelek fonódtak elmeburkára. Andymorról fogalma sincs, teljesen eltűnt. Viszont egy lágy zöldselyem zsinór és egy kemény verésű ezüstkötél tartja őt lebegve még ideát.
... Kegyben? Az elemek nászából egykoron született entitás meglepődik a vörösköpenyes mágus kijelentésén és a megszólításon is. Aztán végignézve magán rájön, a pirtianesi látszólag nem téved, Andreasel D'Morra született mása van jelen a manaörvényben. Érti, hogy hol van, nagyjából. Vyra meghalt, látta ahogy imádottja elpusztította énjének kísérőjét. Mivel ő maga is egy ilyen kísérő volt hosszú ideig, most bűntudat sújtja és kétségbeesés. Ha Elwyrient elveszíti emiatt, akkor minden küzdelme az emberré válásért hiábavalóvá lesz és értelmetlen a további létezése. Ahhoz viszont, hogy visszataláljon a lányhoz, a mostani helyzetét kell megoldania. "A győzelem az enyém lesz fekete kő, most adod át éppen a fegyvereidet." A mágus egy halandó elméjét akarja gúzsba kötni, de ő még nem az, még nem. Sejti, hogy a vérén keresztül talált el hozzá a férfi. És most el is kormányozza őt az újjászületéshez vezető útra. Ha testet ölt Andymor Aqviantar oly veszett tombolásba kezd, melyet ez a világ még nem látott soha.*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-08-29 17:30:43
Üzenet elküldve: 2012-08-29 17:30:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Szelíd
//A csaló//
/Elwyrien Everhate/
*A drow botladozva indul meg a templom sötétjébe, ám hamar visszanyeri elhatározottságát. Igaz hogy az események túl gyorsan támadták le, ám képes volt talpra állni. Ilyentájt már a legtöbb ember alszik, bár Elwyrien érzi hogy találni fog valakit. Biztos van itt egy gyertyagyújtó vagy mindenes, aki segítséget nyújthat. Csizmája alatt finoman kopognak a templom kövei, visszhangjuk kíséri a rohanó sötételfet. Fejében újra és újra feltűnik a segítségre váró Andreasel képe, ám ez csak megerősíti. Most rajta múlik minden.*
*Halk koppanást hall, melyet finom, lassú léptek követnek. Valaki jár a folyosókon. A drow fülelni kezd, így könnyen behatárolja a zaj forrását. Úgy tizenöt, húsz lépésre sétálhat egy szerzetes, aki kellemes dallamot dúdolgat. Még nem vette észre a nőt, viszont úgy tűnik, hogy ő az egyetlen, aki segíthet.*
/Andreasel D Morra/
*A mágus nem érez semmit. Szemein homály ül, itt-ott apró fénypontok jelennek meg előtte. Nem hall semmit, fülében csak lassuló szívdobogása dübög újra és újra, egyre halkabban. Fulladozik, de nem vesz levegőt. Mintha a teste küzdene a halál ellen, amit már elméje elrendezett.* Keljen fel.* Cseng egy ellenszenves hang kifejezetten tisztán.* Gyerünk.* Szólal meg újra az ismeretlen, és talpra húzza a mágust. Andreasel szenvedése hirtelen elmúlik, ám emellett hatalmas ürességet is érez. Értetlenül tekint körbe, mikor furcsa látvány tárul maga elé. Egy sötét szobában van, ahol nincs semmi, csak egy ismerős férfi vörös csuhában, aki kezét elengedve hátrál egy lépést. A környezete bűzlik az idegen mágiától és hihetetlenül instabil. Mintha egy manaáramlat közepén lennének elzárva.* Andreasel D Morra, a Pirtianesi mágusok által ismert legnagyobb harci kegyben fogsz részesülni.* Kezdi hivatalosan a csuhás, majd mélyen a férfi szemébe néz. Arca hideg és keserű, szembogara pedig obszidián fekete.* Mágiád tüze fogja fűteni azt a gólemet, mely majd a győzelemre vezet minket. Természetesen miután végeztünk kénytelen leszel meghalni.* Teszi hozzá szinte félvállról.* Viszont most jobb ha kipihened magad. Egy gólemet meghajtani nem könnyű feladat.* Kezével a mágus felé int, mire sötét füst támad. Andreasel nem érez fájdalmat, ám végtagjait nem tudja mozgatni. A csuhás fogva tartja elméjét, míg testét a halál kerülgeti.*
/Elwyrien Everhate/
*A drow botladozva indul meg a templom sötétjébe, ám hamar visszanyeri elhatározottságát. Igaz hogy az események túl gyorsan támadták le, ám képes volt talpra állni. Ilyentájt már a legtöbb ember alszik, bár Elwyrien érzi hogy találni fog valakit. Biztos van itt egy gyertyagyújtó vagy mindenes, aki segítséget nyújthat. Csizmája alatt finoman kopognak a templom kövei, visszhangjuk kíséri a rohanó sötételfet. Fejében újra és újra feltűnik a segítségre váró Andreasel képe, ám ez csak megerősíti. Most rajta múlik minden.*
*Halk koppanást hall, melyet finom, lassú léptek követnek. Valaki jár a folyosókon. A drow fülelni kezd, így könnyen behatárolja a zaj forrását. Úgy tizenöt, húsz lépésre sétálhat egy szerzetes, aki kellemes dallamot dúdolgat. Még nem vette észre a nőt, viszont úgy tűnik, hogy ő az egyetlen, aki segíthet.*
/Andreasel D Morra/
*A mágus nem érez semmit. Szemein homály ül, itt-ott apró fénypontok jelennek meg előtte. Nem hall semmit, fülében csak lassuló szívdobogása dübög újra és újra, egyre halkabban. Fulladozik, de nem vesz levegőt. Mintha a teste küzdene a halál ellen, amit már elméje elrendezett.* Keljen fel.* Cseng egy ellenszenves hang kifejezetten tisztán.* Gyerünk.* Szólal meg újra az ismeretlen, és talpra húzza a mágust. Andreasel szenvedése hirtelen elmúlik, ám emellett hatalmas ürességet is érez. Értetlenül tekint körbe, mikor furcsa látvány tárul maga elé. Egy sötét szobában van, ahol nincs semmi, csak egy ismerős férfi vörös csuhában, aki kezét elengedve hátrál egy lépést. A környezete bűzlik az idegen mágiától és hihetetlenül instabil. Mintha egy manaáramlat közepén lennének elzárva.* Andreasel D Morra, a Pirtianesi mágusok által ismert legnagyobb harci kegyben fogsz részesülni.* Kezdi hivatalosan a csuhás, majd mélyen a férfi szemébe néz. Arca hideg és keserű, szembogara pedig obszidián fekete.* Mágiád tüze fogja fűteni azt a gólemet, mely majd a győzelemre vezet minket. Természetesen miután végeztünk kénytelen leszel meghalni.* Teszi hozzá szinte félvállról.* Viszont most jobb ha kipihened magad. Egy gólemet meghajtani nem könnyű feladat.* Kezével a mágus felé int, mire sötét füst támad. Andreasel nem érez fájdalmat, ám végtagjait nem tudja mozgatni. A csuhás fogva tartja elméjét, míg testét a halál kerülgeti.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3852-3871