//Önjelölt segéderő//
*Nos igen, nincs elragadtatva. Mármint addig rendben, hogy neki kellett volna hoznia magával két jól táplált galambot, teljesen megérti. Ez olyasmi, ami mindig kéne legyen az embernél. Hibázott, de ilyen későn már aligha szerezhetne.*
- Rendben, ha nincs jó, ló lesz a szamár is *hümmög* Akkor... a továbbiakban mindenképpen az urat zargassam amott, értem.
*A körülkémlelést persze érti, ért ő a célzásból, vannak itt bőven, de ezek szerzetesek, mágusok, templomi népek, hol vannak a bámészkodók? A vándorok, kalandorok, akik olyan lelkesen védték a karavánpihenőt, vagy mi a túró. Biztos elfogyott a lelkesedés, vagy hazaterelte őket az őrség, kit érdekel? Lorew itt van, és ez a fő, a helyzet meg van mentve. Oda is sétál a kecskeszakállas alakhoz, és ismét megveregeti a rendszer vállát, amiért elmondhat mindent elölről. Habár ráér.*
- Üdvözletem, a nevem Lorew Mazoral, Max atya küldött ide azzal, hogy itt kell jelentést tennem minden megtörtént, történő, és történni fogó dolgomról. Szerencsére nem sok ilyen lesz, mivel nem bővelkedem a felszerelésben, és kapni sem kapok. Nem kapok, ugye? *mert hát ez itt előtte egy teljesen Maxtól különálló emberi lény, lehet hogy ő éppenséggel feláldozna néhány apróságot a nemes cél érdekében. Amennyiben ennek bármi jelét adja, úgy Lorew elsorolja a korábbi listát.*
- Ezek hiányában többnyire egy nagy darab fát fogok beledobni, amit hoztam magammal, illetve néhány aranyat. Ó, és mielőtt elfeledem, Max atya kifejezetten jó ötletnek találta, hogy egy földmágus lefúrjon a sugár mellett, és megnézze, honnan ered. Szóval ha van vállalkozó kedvű földmágus, itt a remek lehetőség. Azt hiszem ennyi, talán nem hagytam ki semmit, bár ez a probléma gyakran fennáll nálam. Folyton elfelejtek dolgokat. Ja igen, apróság, jól táplált galambok helyett megkaphatnám azt a gnómot ott? *bök Jeza felé, aki valószínűleg épp most varázsolja el az őröket. Persze őt nem kötné rá a vascsőre, nem erről van szó (nem csak mert nem kap vascsövet, amúgy sem), simán jó volna egy kis segítség.*
- Igen, tudom, nem is kell vasrúd *csap a homlokára, és visszafordul Kecskeszakáll felé* Igyekszem tömörnek lenni. Van egy elméletem, miszerint ez valami olyan, mint a tűz, csak meleg helyett áramütéseket szór. Mint egy nagy, megmerevedett villám. A vasrúd és a galamb azért kellett volna, hogy megnézzük, megöli-e a galambot, ha a rúd egyik vége a sugárban van, míg a másik végével ő érintkezik. De ezt vízzel is meg lehetne csinálni, meg bármilyen élőlénnyel. Csak tipp.
*Azzal ezúttal már tényleg a sugárhoz lép, hiszen nem fogja ő kimondani, hogy valami vízmágus egy ügyes varázslattal spricceljen az ujjából vizet a sugárba, és nézzék meg, hogy életben marad-e, az olyan gonosz lenne. Két kézbe fogja az ágat, és amennyiben engedélyt kapott rá, hogy kellemesen nagy lendülettel megkíséreli átdobni a sugáron, hátha kiér valami a túloldalon. Ha nem, akkor nem tudja fokozni a dolgot (például egyre nagyobb vasgolyókkal) mert a templom nem fedezi a költséges kísérleteit. Jobb híján maradnak az aranyak. Néhányat jó nagy sebességgel megkísérel áthajítani a sugáron, hiszen a tüzes hasonlatból indul ki, az aranynak több esélye van átjutni, pláne ha gyorsan halad. Ha három-négy próbálkozás után sem hall semmit, akkor jobb híján bevárja a gnómot, hátha ő hozott magával két jól táplált galambot. Persze az eredményekről tájékoztatja az illetékest.*