Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 105 (2081. - 2100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2100. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-04 18:50:20
Üzenet elküldve: 2016-01-04 18:50:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Viaka, Kondhor//
*Nocsak, ez az ork tényleg elég furcsa. Barátságosabb a többinél. A legtöbb olyan, mint egy bunkó paraszt lebutított verziója, ő viszont ennek ellentéte. Mint egy túlbuzgó kalandoraspiráns, aki bármikor lebratyizik bárkivel. Van benne valami, ami furcsállást kelt, és van benne más is, ami viszont érdeklődést.
Eközben pedig a csinos vörös kérdezősködik a varázslatról, és ő is csak annyit tud elmondani, amennyi infót összegyűjtött a minap a könyvtárban.*
- Elméletileg valami villámlás a legerősebb szél varázslat. Megcsapod a másikat a karddal, aztán megvágja a villám, de nem öli meg. Ha jól emlékszem, elkábul. Kissé elborozgattam olvasás közben, homályosak az emlékeim.
*Igen, talán Viaka meglepődhet, hogy egy ilyen férfi, aki leginkább egy páváskodó zsoldosnak tűnik, tud olvasni. De ha tisztában van a nevével, amit még a szegénynegyedben mondott, akkor talán a csomó, ami előtte áll a férfival kapcsolatban, kibogozódik. Már ha van ilyen.*
- Nos, talán van módja annak, hogy kényelmesebben hallgassa meg a történetem. *Mosolyodik el, de nem holmi huncut mosollyal, hanem őszinte, kedves mosollyal.* - Érdeklődjön az Adal kúria iránt az emberek felől. Ha eljön, és kérdőre vonják, mondja csak, hogy hozzám jött. Kellemes társaság, nem bánná meg, ha egy vacsorát nálunk költene.
*Mosolyodik el ezzel végszóra, majd le is konyul, mikor a szavakból úgy veszi ki, hogy nem tart velük az eszegetésben.*
- Hajaj... *Sóhajt fel nagy komoran.* - Hát nem jön a kisasszony? Nos, én nem erősködöm, mindig is úgy voltam vele, az akarat az egyetlen, ami szabad. Akkor el is köszönök. *Úri módon meghajol, és ha Viaka engedi, kezet csókol.* - Ne feledje, Adal kúria, Felthys, a Hamis vendége.
*Ezután eloldalog a vörös jelenéstől, és kurtán az ork felé szól.*
- Bocsánat, de talán én mégsem enni megyek. Sétálok egyet, kiszellőztetem a fejem! Igazán örvendtem!
*Ezt már a templom bejárata előtt mondja, és máris kilép a nappalba, a világosságba, mely kicsit bántja is szemét.*
*Nocsak, ez az ork tényleg elég furcsa. Barátságosabb a többinél. A legtöbb olyan, mint egy bunkó paraszt lebutított verziója, ő viszont ennek ellentéte. Mint egy túlbuzgó kalandoraspiráns, aki bármikor lebratyizik bárkivel. Van benne valami, ami furcsállást kelt, és van benne más is, ami viszont érdeklődést.
Eközben pedig a csinos vörös kérdezősködik a varázslatról, és ő is csak annyit tud elmondani, amennyi infót összegyűjtött a minap a könyvtárban.*
- Elméletileg valami villámlás a legerősebb szél varázslat. Megcsapod a másikat a karddal, aztán megvágja a villám, de nem öli meg. Ha jól emlékszem, elkábul. Kissé elborozgattam olvasás közben, homályosak az emlékeim.
*Igen, talán Viaka meglepődhet, hogy egy ilyen férfi, aki leginkább egy páváskodó zsoldosnak tűnik, tud olvasni. De ha tisztában van a nevével, amit még a szegénynegyedben mondott, akkor talán a csomó, ami előtte áll a férfival kapcsolatban, kibogozódik. Már ha van ilyen.*
- Nos, talán van módja annak, hogy kényelmesebben hallgassa meg a történetem. *Mosolyodik el, de nem holmi huncut mosollyal, hanem őszinte, kedves mosollyal.* - Érdeklődjön az Adal kúria iránt az emberek felől. Ha eljön, és kérdőre vonják, mondja csak, hogy hozzám jött. Kellemes társaság, nem bánná meg, ha egy vacsorát nálunk költene.
*Mosolyodik el ezzel végszóra, majd le is konyul, mikor a szavakból úgy veszi ki, hogy nem tart velük az eszegetésben.*
- Hajaj... *Sóhajt fel nagy komoran.* - Hát nem jön a kisasszony? Nos, én nem erősködöm, mindig is úgy voltam vele, az akarat az egyetlen, ami szabad. Akkor el is köszönök. *Úri módon meghajol, és ha Viaka engedi, kezet csókol.* - Ne feledje, Adal kúria, Felthys, a Hamis vendége.
*Ezután eloldalog a vörös jelenéstől, és kurtán az ork felé szól.*
- Bocsánat, de talán én mégsem enni megyek. Sétálok egyet, kiszellőztetem a fejem! Igazán örvendtem!
*Ezt már a templom bejárata előtt mondja, és máris kilép a nappalba, a világosságba, mely kicsit bántja is szemét.*
2099. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-04 17:50:33
Üzenet elküldve: 2016-01-04 17:50:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Egyetértően bólint Lorew beleegyezésére. Nem lenne baj, ha a szerzetes elfelejtené, az ilyesmihez jó esze van, és biztos emlékeztetné rá az illetőt. Jelen pillanatban Lorewet.*
- Rendben ez szerintem a legelfogadhatóbb. *Bólint rá a férfi egyezkedésére. A kirendeltség meg pont nem az, amire számított. Nem akarja kimondani, de kicsúszik a száján.*
- Tehát olyan, mint egy száműzetés? *Talán nem éppen kíméletes kérdés, de az elf már csak ilyen. Ami eszébe jut, általában ki is jut belőle. Még a végén felrobbanna, hogyha az ilyet magában kéne tartania.*
- Nem tudom, még sosem Jártam Wegtorenben. De elhiszem neked, hogy olyan. *Véleménye szerint eléggé távol áll tőle a tűz városa. A levegővel sokkal jobb barátságot tudna kötni. Az viszont fura, és nem is igen akarja Lorew tudtára adni, hogy honnan származik. Bár őt nem száműzték a vízvárosából. Sokkal inkább szökött. Érdekes egy történet lenne, és megérne pár órácskát, hogy akár el is mesélje, de nem. Vadidegeneknek nem mesél, a szerzetes még az. Tehetne róla, hogy ne legyen az.*
- Nem az nem titok. Még odahaza a vízmágiában nyilatkozott meg a mágikus képességeim. Feltételezem most is ahhoz van affinitásom. *Mondja vállat vonva, nem biztos benne, csak sejtheti. Szóval akár lehetne még levegő is. Ki tudja milyen mágikus megnyilatkozás volt akkor. Kicsit elréved a gondolataiba, ahogy az nála lenni szokott. Folyton gondolkodik, még álmában is, mintha sosem aludna igazán mélyen nyugodtan, mert az elméjének valamin akkor is kell járnia.*
- Nem tudom, mondd meg te. *Csapja vissza a kérdést, és a döntést a szerzetesnek.*
- Miért nézhet egy fiatal elf lány egy öreg szerzetest? Szerinted? *Ahogy kiejti az utolsó szót egy kérdésben ismét a férfire néz. Pont úgy, ahogy az előbb. Olyan furán néz rá továbbra is. Kutakodón, és kíváncsian csillog tekintete, még ajkára is visszahúzódott a szavaihoz olyan jól illő pimasz mosolya.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.04 18:12:47, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Egyetértően bólint Lorew beleegyezésére. Nem lenne baj, ha a szerzetes elfelejtené, az ilyesmihez jó esze van, és biztos emlékeztetné rá az illetőt. Jelen pillanatban Lorewet.*
- Rendben ez szerintem a legelfogadhatóbb. *Bólint rá a férfi egyezkedésére. A kirendeltség meg pont nem az, amire számított. Nem akarja kimondani, de kicsúszik a száján.*
- Tehát olyan, mint egy száműzetés? *Talán nem éppen kíméletes kérdés, de az elf már csak ilyen. Ami eszébe jut, általában ki is jut belőle. Még a végén felrobbanna, hogyha az ilyet magában kéne tartania.*
- Nem tudom, még sosem Jártam Wegtorenben. De elhiszem neked, hogy olyan. *Véleménye szerint eléggé távol áll tőle a tűz városa. A levegővel sokkal jobb barátságot tudna kötni. Az viszont fura, és nem is igen akarja Lorew tudtára adni, hogy honnan származik. Bár őt nem száműzték a vízvárosából. Sokkal inkább szökött. Érdekes egy történet lenne, és megérne pár órácskát, hogy akár el is mesélje, de nem. Vadidegeneknek nem mesél, a szerzetes még az. Tehetne róla, hogy ne legyen az.*
- Nem az nem titok. Még odahaza a vízmágiában nyilatkozott meg a mágikus képességeim. Feltételezem most is ahhoz van affinitásom. *Mondja vállat vonva, nem biztos benne, csak sejtheti. Szóval akár lehetne még levegő is. Ki tudja milyen mágikus megnyilatkozás volt akkor. Kicsit elréved a gondolataiba, ahogy az nála lenni szokott. Folyton gondolkodik, még álmában is, mintha sosem aludna igazán mélyen nyugodtan, mert az elméjének valamin akkor is kell járnia.*
- Nem tudom, mondd meg te. *Csapja vissza a kérdést, és a döntést a szerzetesnek.*
- Miért nézhet egy fiatal elf lány egy öreg szerzetest? Szerinted? *Ahogy kiejti az utolsó szót egy kérdésben ismét a férfire néz. Pont úgy, ahogy az előbb. Olyan furán néz rá továbbra is. Kutakodón, és kíváncsian csillog tekintete, még ajkára is visszahúzódott a szavaihoz olyan jól illő pimasz mosolya.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.04 18:12:47, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2098. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-03 16:11:14
Üzenet elküldve: 2016-01-03 16:11:14
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil//
*Nos igen, ez is egy szempont. Persze ő csak úgy említette a dolgot, amolyan illemből, jó eséllyel holnapra már el is felejti. Aztán ki tudja...*
- Hát, ha innen nézzük... *hümmög egy keveset. Az az alak bárkit bevitt volna, ez nem is kérdés, talán tényleg jó, hogy itt volt. Végtére Lorew is szerencsésnek mondható, hogy a közelben volt a kapcsolattartó mágus, más nem biztos, hogy leállt volna vitatkozni egy félőrülttel, de hát akkor meg Eralil mentette volna ki. Nyilván. Biztosan. Mihez is kezdene nélküle? Nem mintha egyébként Lorew gyakran tartózkodna a Namos házban, de mégis, hát le tudna feküdni a Főnök azzal a tudattal, hogy a kedvenc ágfelelőse börtönben van?*
- Jó, végtére is megegyezhetünk ebben *akkor hát senki nem tartozik senkinek, így is jó, sőt, megszokott a helyzet. Ő maga biztosan nem fog erőlködni, hogy az adósságait gyarapítsa.*
- Jó, hát ez a kirendeltség sem feltétlen úgy értendő, csak nem kedveltek odaát, ezért ide irányítottak. Aztán itt ragadtam, innen nem küldtek el, Lihanehcbe senki nem vár vissza... Viszont addig, mint kiderült, bonyolult ítélkezni felettem. Azt hiszem egészen pontosan nem is ítélkezhetnek, csak vissza kell küldjenek a Víz városába, és ott tárgyalják meg a dolgot. De persze ennek a mostani helyzethez semmi köze, itt simán csak hülyeség volt a vád. Ugyanakkor ha úgy adódik, gondolom simán fellógatnak itt is, Arthenior nem a megfontolt ítéletekről, vagy a törvények létezéséről ismert. Lehetne egy második Wegtoren.
*Mondjuk nem kell ezt hosszasan ecsetelni, mindenki tudja, hogy itt a törvények napról napra változnak. Mondjuk megszokható, mindig azt kell megszegni, amelyik éppen nem érvényes. Közben a bemutatkozás elmismásolása végett már emelné fel a mutatóujját, és nyitná a száját, hogy de igen, baj, viszont az utolsó mondat hatására inkább eltekint a reklamációtól.*
- Végtére is a neveknek nincs olyan nagy jelentősége... *kivéve mondjuk ebben az esetben* Csak történt ma már velem néhány érdekes dolog, így biztosra szeretnék menni, hogy a találkozásunk pusztán a véletlen műve. Mondjuk... ebben tényleg nem sokat segítene egy név. Igaz, maradjunk annyiban, hogy egy mágiát tanuló elf. Milyen mágiát, ha szabad érdeklődnöm? Vagy ha nem szabad, akkor is.
*Ahogyan azt a hölgy is mondta korábban, akkor legalább ennyit hadd tudjon már meg. Ez igazán nem sok, nem is megy vele sokra, továbbra is ugyanúgy kíváncsi lesz, de... azért mégiscsak valami. Arra nem mer rákérdezni, hogy Isvu egyik embere-e, mert... ő sosem járt Isvunál, a nevet sem ismeri, és véletlenül sem tenne semmit, ami ezzel a paranccsal szembemegy.*
- Mi az? *teszi fel hirtelen a kérdést, a hölgy pillantása olyan, mintha... nem, nem tudja igazán, nincs tisztában azzal, hogy melyik pillantás mit jelent, viszont nincs hozzászokva, hogy valaki megbámulja. Alapvetően mondjuk nincs vele baja, csak most kicsit zűrösebb időszakát éli, így még az ilyen apróságok is könnyen pánikba ejthetik. Remélhetőleg ha a nő végezni akar vele, legalább nem a templomban teszi, az igazán... rossz vége lenne a dolgoknak. Persze ezzel Isvu remekül demonstrálhatná, hogy tényleg mindenhová elér a keze.*
*Nos igen, ez is egy szempont. Persze ő csak úgy említette a dolgot, amolyan illemből, jó eséllyel holnapra már el is felejti. Aztán ki tudja...*
- Hát, ha innen nézzük... *hümmög egy keveset. Az az alak bárkit bevitt volna, ez nem is kérdés, talán tényleg jó, hogy itt volt. Végtére Lorew is szerencsésnek mondható, hogy a közelben volt a kapcsolattartó mágus, más nem biztos, hogy leállt volna vitatkozni egy félőrülttel, de hát akkor meg Eralil mentette volna ki. Nyilván. Biztosan. Mihez is kezdene nélküle? Nem mintha egyébként Lorew gyakran tartózkodna a Namos házban, de mégis, hát le tudna feküdni a Főnök azzal a tudattal, hogy a kedvenc ágfelelőse börtönben van?*
- Jó, végtére is megegyezhetünk ebben *akkor hát senki nem tartozik senkinek, így is jó, sőt, megszokott a helyzet. Ő maga biztosan nem fog erőlködni, hogy az adósságait gyarapítsa.*
- Jó, hát ez a kirendeltség sem feltétlen úgy értendő, csak nem kedveltek odaát, ezért ide irányítottak. Aztán itt ragadtam, innen nem küldtek el, Lihanehcbe senki nem vár vissza... Viszont addig, mint kiderült, bonyolult ítélkezni felettem. Azt hiszem egészen pontosan nem is ítélkezhetnek, csak vissza kell küldjenek a Víz városába, és ott tárgyalják meg a dolgot. De persze ennek a mostani helyzethez semmi köze, itt simán csak hülyeség volt a vád. Ugyanakkor ha úgy adódik, gondolom simán fellógatnak itt is, Arthenior nem a megfontolt ítéletekről, vagy a törvények létezéséről ismert. Lehetne egy második Wegtoren.
*Mondjuk nem kell ezt hosszasan ecsetelni, mindenki tudja, hogy itt a törvények napról napra változnak. Mondjuk megszokható, mindig azt kell megszegni, amelyik éppen nem érvényes. Közben a bemutatkozás elmismásolása végett már emelné fel a mutatóujját, és nyitná a száját, hogy de igen, baj, viszont az utolsó mondat hatására inkább eltekint a reklamációtól.*
- Végtére is a neveknek nincs olyan nagy jelentősége... *kivéve mondjuk ebben az esetben* Csak történt ma már velem néhány érdekes dolog, így biztosra szeretnék menni, hogy a találkozásunk pusztán a véletlen műve. Mondjuk... ebben tényleg nem sokat segítene egy név. Igaz, maradjunk annyiban, hogy egy mágiát tanuló elf. Milyen mágiát, ha szabad érdeklődnöm? Vagy ha nem szabad, akkor is.
*Ahogyan azt a hölgy is mondta korábban, akkor legalább ennyit hadd tudjon már meg. Ez igazán nem sok, nem is megy vele sokra, továbbra is ugyanúgy kíváncsi lesz, de... azért mégiscsak valami. Arra nem mer rákérdezni, hogy Isvu egyik embere-e, mert... ő sosem járt Isvunál, a nevet sem ismeri, és véletlenül sem tenne semmit, ami ezzel a paranccsal szembemegy.*
- Mi az? *teszi fel hirtelen a kérdést, a hölgy pillantása olyan, mintha... nem, nem tudja igazán, nincs tisztában azzal, hogy melyik pillantás mit jelent, viszont nincs hozzászokva, hogy valaki megbámulja. Alapvetően mondjuk nincs vele baja, csak most kicsit zűrösebb időszakát éli, így még az ilyen apróságok is könnyen pánikba ejthetik. Remélhetőleg ha a nő végezni akar vele, legalább nem a templomban teszi, az igazán... rossz vége lenne a dolgoknak. Persze ezzel Isvu remekül demonstrálhatná, hogy tényleg mindenhová elér a keze.*
2097. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-03 08:05:24
Üzenet elküldve: 2016-01-03 08:05:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Most hogy a őr elment, már könnyebben szólalna meg, de a mágus még itt van. Vagy legalábbis nem adta egyértelmű jelét annak, hogy távozott volna. Aztán meg ki tudja, lehet már nem is velük foglalkozik. Mindenesetre elsőre csak bólint, és nem érti. Mije van Lorewnek? Pedig itt volt, és mégis miről maradt le. Nyilván elvonta valami a figyelmét, vagy inkább valaki. Igen a szerzetes a hibás, miatta nem érti, miről beszél. Nagy sóhajjal ül le a padra, mert elvégre itt ült, csak Lorew most mellételepedett, ami nem igazán zavarja. Észreveszi, még mindig a pergament szorongatja, gyorsan maga mellé a padra teszi. A mai napra már úgy bojkottálták a tanulási szándékát. Éppen összeszedi magát, hogy akkor most megköszöni a szerzetesnek, hogy segített. De csak meglepődik, és alig szóhoz jutni. Tátogni nem fog, mert az a halaknak való buta cselekedet. Azért a meglepetten pislogást megengedi magának és így is néz Lorewre. Sosem volt olyan önző, hogy az ilyen adósságokkal mindenáron élni akarjon. Azt pedig elvből elutasítja, hogy gyerekes emberszerű vitába szálljon a másikkal, hogy ki tartozik most kinek. Még mit nem. Ez emberes dolog, nem elfes. Legalábbis szerinte így van.*
- Szerintem, ha így gondolod, akkor nem tartozol semmivel. Én is megköszönhetném, hogy idejöttél, ha nem jössz talán engem már be is zárt volna.* Hangja halk, visszatért a templomba a normális helyzet, ami mindennapinak mondható.*
- Engem kötve hiszem, hogy bárki is megvédett volna. Nem vagyok kirendelve sehonnan sem, csak egy mágustanonc semmi más.*A közben felhangzó kérdésre kis szünetet hagyva válaszol. Addig is tanulmányozza Lorew arcát. Azzal az arckifejezéssel, hogy most mondjam meg, vagy pár perccel később, és addig húzzam a kíváncsiságát, hogy az csak nőjön? Az utóbbinál dönt.*
- Ha nem baj a nevem még nem árulnám el, de lényegében tényleg csak egy mágiát tanuló elf vagyok. A nevem mellékes. Amúgy ha baj, akkor sem mondom meg. ~Még.~
*Gondolja mellé, és valóban így lesz. Mindig az utolsó-utolsó pillanatban dönt ilyenekről, ahogy a kedve alakítja a helyzetet. Most nincsen kedve komolysághoz, az előbbi incidens túlságosan is az volt.
Ajkára pedig egy huncut mosoly ül ki. Valami furát érez a szerzetessel kapcsolatban, és nem képes rájönni mit. Szerinte azért, mert nem érzett még ilyet, így most ki kéne derítenie mi ez.*
~Nem! Nem kéne, kell! Megveszek, ha nem jövök rá…~
*Gondolatai nem ülnek ki az arcára, de felemás színű szemében kellően megcsillan. A zöld mindig elevenebb fénnyel, mint a rózsaszín. Ez azonban csak érzéki csalódás, mert szerinte a rózsaszín olyan lusta szerelmes szín, míg a zöld eleven vibráló életet jelképező. Mindenesetre a tekintete Lorewet figyeli, most leginkább az arcát.*
*Most hogy a őr elment, már könnyebben szólalna meg, de a mágus még itt van. Vagy legalábbis nem adta egyértelmű jelét annak, hogy távozott volna. Aztán meg ki tudja, lehet már nem is velük foglalkozik. Mindenesetre elsőre csak bólint, és nem érti. Mije van Lorewnek? Pedig itt volt, és mégis miről maradt le. Nyilván elvonta valami a figyelmét, vagy inkább valaki. Igen a szerzetes a hibás, miatta nem érti, miről beszél. Nagy sóhajjal ül le a padra, mert elvégre itt ült, csak Lorew most mellételepedett, ami nem igazán zavarja. Észreveszi, még mindig a pergament szorongatja, gyorsan maga mellé a padra teszi. A mai napra már úgy bojkottálták a tanulási szándékát. Éppen összeszedi magát, hogy akkor most megköszöni a szerzetesnek, hogy segített. De csak meglepődik, és alig szóhoz jutni. Tátogni nem fog, mert az a halaknak való buta cselekedet. Azért a meglepetten pislogást megengedi magának és így is néz Lorewre. Sosem volt olyan önző, hogy az ilyen adósságokkal mindenáron élni akarjon. Azt pedig elvből elutasítja, hogy gyerekes emberszerű vitába szálljon a másikkal, hogy ki tartozik most kinek. Még mit nem. Ez emberes dolog, nem elfes. Legalábbis szerinte így van.*
- Szerintem, ha így gondolod, akkor nem tartozol semmivel. Én is megköszönhetném, hogy idejöttél, ha nem jössz talán engem már be is zárt volna.* Hangja halk, visszatért a templomba a normális helyzet, ami mindennapinak mondható.*
- Engem kötve hiszem, hogy bárki is megvédett volna. Nem vagyok kirendelve sehonnan sem, csak egy mágustanonc semmi más.*A közben felhangzó kérdésre kis szünetet hagyva válaszol. Addig is tanulmányozza Lorew arcát. Azzal az arckifejezéssel, hogy most mondjam meg, vagy pár perccel később, és addig húzzam a kíváncsiságát, hogy az csak nőjön? Az utóbbinál dönt.*
- Ha nem baj a nevem még nem árulnám el, de lényegében tényleg csak egy mágiát tanuló elf vagyok. A nevem mellékes. Amúgy ha baj, akkor sem mondom meg. ~Még.~
*Gondolja mellé, és valóban így lesz. Mindig az utolsó-utolsó pillanatban dönt ilyenekről, ahogy a kedve alakítja a helyzetet. Most nincsen kedve komolysághoz, az előbbi incidens túlságosan is az volt.
Ajkára pedig egy huncut mosoly ül ki. Valami furát érez a szerzetessel kapcsolatban, és nem képes rájönni mit. Szerinte azért, mert nem érzett még ilyet, így most ki kéne derítenie mi ez.*
~Nem! Nem kéne, kell! Megveszek, ha nem jövök rá…~
*Gondolatai nem ülnek ki az arcára, de felemás színű szemében kellően megcsillan. A zöld mindig elevenebb fénnyel, mint a rózsaszín. Ez azonban csak érzéki csalódás, mert szerinte a rózsaszín olyan lusta szerelmes szín, míg a zöld eleven vibráló életet jelképező. Mindenesetre a tekintete Lorewet figyeli, most leginkább az arcát.*
2096. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-02 23:17:51
Üzenet elküldve: 2016-01-02 23:17:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil, Aonerr//
*Azt... elnézést... Hát ez az alak is tehet egy szívességet... Bármily fájdalmas is, ez az átlag értelmi képesség a barakkban, ilyen üresfejűek védik majd Artheniort, illetve védik talán ezekben a pillanatokban is a környező helyeket. Mondjuk persze, nekik nem eszük kell legyen, annak itt vannak a mágusok, ezek esetében elég, ha lehet falat építeni belőlük. A bilincstől megszabadulván rögtön odébb lép néhányat, hiszen ez a figura mágus módjára tud trükközni azzal az eszközzel. Ki tudja, kinek a csuklóján csattan legközelebb? Az ilyen félisteneknél sosem tudni, mi mindenre képesek még. Persze, a panaszt csak ellene tegye... ugyan már! Ugyanolyan bűnös mindenki, aki egy ilyet felvesz, alkalmaz, vagy megtűr. Még ha nehéz időket él is a város, az elme ilyen szintű zavarodottsága megengedhetetlen. Meg kéne szűrni a jelentkezőket ilyen szempontból is.*
- Köszönöm a segítséget *biccent a mágusnak, majd pedig ha minden jól megy (és miért ne menne jól?) akkor innentől végre nyugalomban lehet. Komolyan, hát így ajánljon valaki nagylelkűen segítséget a másiknak. Viszont már elült a vihar, a közönség is jó eséllyel visszavánszorog a helyére, a férfi pedig... Hát szépen elkullog.*
- Vannak *dörmögi, miközben szemeivel követi a figurát, míg az ajtó végre el nem választja kettőjüket* Vannak, de ezek szerint nem te leszel az.
*Egy rövid sóhajt is csatol a dologhoz. Arthenior már nem is a legbiztonságosabb város közel s távol. Nos, tapasztalatnak jó, felesleges leállni az őrséggel vitatkozni. Igazán nem érti, hogy ez az... hogy is hívták? Ano? Nano? Mano? Mindegy, szóval nem érti, valaki miért nem sétál el egyszerűen, ha már vesztett. Miért kell megvárni, amíg valaki ezt a képére írja a díszes közönség előtt? Mindegy, a panasztételből se lesz semmi, ha minden jól megy, Lorew nem haragtartó. Egyáltalán már az is szomorú, hogy ilyesmit ki kellett mondania, holott gyűlöli a hasonló procedúrákat.*
- Szép kis nap, mondhatom *mordul fel* Mindenki csak vallatni akar... Már a templomban se lehetek nyugalomban. A franc essen ebbe a válsághelyzetbe, a világ megbolondul tőle.
*Lerogy a padra, és beletúr a hajába. Tényleg ennyire rossz volna a helyzet? Aki tud valamit az ügyről, az már a téboly határán van? Talán a csapatokat már kiirtották, a hullák jönnek a város felé, és nincs semmi remény? Beköszönt a káosz, milyen szép is volna. Vagy rossz, ki tudja. A változatosság gyönyörködtet, mondják...*
- Ez közel volt *pillant a hölgyre* Köszönöm a segítséget, nélküled ki tudja, hova hurcolt volna az az alak. Az adósod vagyok.
*Ilyet még úgysem mondott soha, és mi is lehetne jobb alkalom ennél? A világnak talán hamarosan úgyis vége, nem lehet behajtani rajta a dolgot. Ugyanakkor valami más is eszébe ötlik, talán apróság, talán nem, de...*
- Ki vagy te? *szeret jelentőséget tulajdonítani az apróságoknak. Erre a kérdésre legutóbb nem kapott választ, szinte biztos benne. És azért nem minden nap pottyan le az égből egy nőnemű, hogy mellette tanúskodjon egy ilyen kellemetlen ügyben. Lehet simán szerencse, de lehet valaki, aki rá vadászik. Esetleg Isvu embere? Nem akarja, hogy az őrség kezére kerüljön? A fene se tudja most már, olyan képtelen történetet él át az utóbbi időben, hogy elképzelése sincs arról, mi jön legközelebb.*
*Azt... elnézést... Hát ez az alak is tehet egy szívességet... Bármily fájdalmas is, ez az átlag értelmi képesség a barakkban, ilyen üresfejűek védik majd Artheniort, illetve védik talán ezekben a pillanatokban is a környező helyeket. Mondjuk persze, nekik nem eszük kell legyen, annak itt vannak a mágusok, ezek esetében elég, ha lehet falat építeni belőlük. A bilincstől megszabadulván rögtön odébb lép néhányat, hiszen ez a figura mágus módjára tud trükközni azzal az eszközzel. Ki tudja, kinek a csuklóján csattan legközelebb? Az ilyen félisteneknél sosem tudni, mi mindenre képesek még. Persze, a panaszt csak ellene tegye... ugyan már! Ugyanolyan bűnös mindenki, aki egy ilyet felvesz, alkalmaz, vagy megtűr. Még ha nehéz időket él is a város, az elme ilyen szintű zavarodottsága megengedhetetlen. Meg kéne szűrni a jelentkezőket ilyen szempontból is.*
- Köszönöm a segítséget *biccent a mágusnak, majd pedig ha minden jól megy (és miért ne menne jól?) akkor innentől végre nyugalomban lehet. Komolyan, hát így ajánljon valaki nagylelkűen segítséget a másiknak. Viszont már elült a vihar, a közönség is jó eséllyel visszavánszorog a helyére, a férfi pedig... Hát szépen elkullog.*
- Vannak *dörmögi, miközben szemeivel követi a figurát, míg az ajtó végre el nem választja kettőjüket* Vannak, de ezek szerint nem te leszel az.
*Egy rövid sóhajt is csatol a dologhoz. Arthenior már nem is a legbiztonságosabb város közel s távol. Nos, tapasztalatnak jó, felesleges leállni az őrséggel vitatkozni. Igazán nem érti, hogy ez az... hogy is hívták? Ano? Nano? Mano? Mindegy, szóval nem érti, valaki miért nem sétál el egyszerűen, ha már vesztett. Miért kell megvárni, amíg valaki ezt a képére írja a díszes közönség előtt? Mindegy, a panasztételből se lesz semmi, ha minden jól megy, Lorew nem haragtartó. Egyáltalán már az is szomorú, hogy ilyesmit ki kellett mondania, holott gyűlöli a hasonló procedúrákat.*
- Szép kis nap, mondhatom *mordul fel* Mindenki csak vallatni akar... Már a templomban se lehetek nyugalomban. A franc essen ebbe a válsághelyzetbe, a világ megbolondul tőle.
*Lerogy a padra, és beletúr a hajába. Tényleg ennyire rossz volna a helyzet? Aki tud valamit az ügyről, az már a téboly határán van? Talán a csapatokat már kiirtották, a hullák jönnek a város felé, és nincs semmi remény? Beköszönt a káosz, milyen szép is volna. Vagy rossz, ki tudja. A változatosság gyönyörködtet, mondják...*
- Ez közel volt *pillant a hölgyre* Köszönöm a segítséget, nélküled ki tudja, hova hurcolt volna az az alak. Az adósod vagyok.
*Ilyet még úgysem mondott soha, és mi is lehetne jobb alkalom ennél? A világnak talán hamarosan úgyis vége, nem lehet behajtani rajta a dolgot. Ugyanakkor valami más is eszébe ötlik, talán apróság, talán nem, de...*
- Ki vagy te? *szeret jelentőséget tulajdonítani az apróságoknak. Erre a kérdésre legutóbb nem kapott választ, szinte biztos benne. És azért nem minden nap pottyan le az égből egy nőnemű, hogy mellette tanúskodjon egy ilyen kellemetlen ügyben. Lehet simán szerencse, de lehet valaki, aki rá vadászik. Esetleg Isvu embere? Nem akarja, hogy az őrség kezére kerüljön? A fene se tudja most már, olyan képtelen történetet él át az utóbbi időben, hogy elképzelése sincs arról, mi jön legközelebb.*
2095. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-02 22:48:48
Üzenet elküldve: 2016-01-02 22:48:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
*Kriyon csámcsogását ugyan nem látja, de a hangja eljut hozzá. Még hallani is undorító. ~Egye csak meg, amit a koszos kis dögök hoztak. Remélem, gyomorrontást kap.~
A nő legszívesebben felállna, itt hagyná ezt a két jómadarat, keresne egy fogadót és bőségesen megebédelne. Sőt, visszahozná az ételt és előttük fogyasztaná el, hogy pukkadjanak csak míg ő minőségi fogásokkal tömi tele magát.
Mikor leemeli tekintetét a templom mennyezetéről, az állatkák távozni látszanak. Lapu csak lébecol. A békaképű meg mintha koncentrálna, úgy ácsorog csukott szemmel, hogy Loka fejében mocskos gondolatok kapnak szárnyra. Nem olyasfajták, mint amelyekről a férfi folytonosan csurgó nyála és szemöldökrángásai adnak tanúbizonyságot. ~Ó, nem.~ Sokkal inkább olyanok, melyben főszerepet kap a Loka köpenye alatt meghúzódó tőröcske, a félvér zsigerei pedig a díszletet adják a darabhoz. ~Vajon a színe belülről is olyan, mint egy normális embernek?~ Fejét oldalra dönti, láthatóan mélyen gondolataiba merül és szűk szemekkel méregeti a férfit. Valószínűleg nem volna elég gyors vagy erős ahhoz, hogy előrántsa fegyverét és egy ugrással felvágja Kriyont. Magasabb, mint a félvér, de nem szívesen esne abba a hibába, hogy alábecsüli a pökhendi fickó erejét. Meg aztán felvetne egy-két kérdést, ha a a pondró nélkül térne vissza Synmirába.
Nem, ez csupán fantázia, mellyel az időt múlatja míg egy levegőt kell szívnia ezzel a két agyilag visszamaradottal. Nagyot sóhajt. ~Mégis hogy várja el bárki, hogy ilyen körülmények között koncentráljak, netán még fejlesszem is magam?~
Megrázza fejét, majd feláll és elindul kifelé a templomból. Egy séta talán nem fog ártani, főleg, ha maga mögött tudhatja ezeket, itt.*
*Kriyon csámcsogását ugyan nem látja, de a hangja eljut hozzá. Még hallani is undorító. ~Egye csak meg, amit a koszos kis dögök hoztak. Remélem, gyomorrontást kap.~
A nő legszívesebben felállna, itt hagyná ezt a két jómadarat, keresne egy fogadót és bőségesen megebédelne. Sőt, visszahozná az ételt és előttük fogyasztaná el, hogy pukkadjanak csak míg ő minőségi fogásokkal tömi tele magát.
Mikor leemeli tekintetét a templom mennyezetéről, az állatkák távozni látszanak. Lapu csak lébecol. A békaképű meg mintha koncentrálna, úgy ácsorog csukott szemmel, hogy Loka fejében mocskos gondolatok kapnak szárnyra. Nem olyasfajták, mint amelyekről a férfi folytonosan csurgó nyála és szemöldökrángásai adnak tanúbizonyságot. ~Ó, nem.~ Sokkal inkább olyanok, melyben főszerepet kap a Loka köpenye alatt meghúzódó tőröcske, a félvér zsigerei pedig a díszletet adják a darabhoz. ~Vajon a színe belülről is olyan, mint egy normális embernek?~ Fejét oldalra dönti, láthatóan mélyen gondolataiba merül és szűk szemekkel méregeti a férfit. Valószínűleg nem volna elég gyors vagy erős ahhoz, hogy előrántsa fegyverét és egy ugrással felvágja Kriyont. Magasabb, mint a félvér, de nem szívesen esne abba a hibába, hogy alábecsüli a pökhendi fickó erejét. Meg aztán felvetne egy-két kérdést, ha a a pondró nélkül térne vissza Synmirába.
Nem, ez csupán fantázia, mellyel az időt múlatja míg egy levegőt kell szívnia ezzel a két agyilag visszamaradottal. Nagyot sóhajt. ~Mégis hogy várja el bárki, hogy ilyen körülmények között koncentráljak, netán még fejlesszem is magam?~
Megrázza fejét, majd feláll és elindul kifelé a templomból. Egy séta talán nem fog ártani, főleg, ha maga mögött tudhatja ezeket, itt.*
2094. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-02 21:09:31
Üzenet elküldve: 2016-01-02 21:09:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew, Aoneer, Tlim //
*Lorew szavaira bólint. Bizony azt mondta, amit látott.*
- Ő azért jött ide hozzám, hogy a Karavánpihenőn törtekről érdeklődjön. Az élőholtakról, hogyan lehet legyőzni őket meg ilyen kérdéseket tett fel. Én még tanulok, és inkább mágiát, nem tudtam igazán jó választ adni, így a szerzetes idejött, segíteni. Mert meghallotta miről kérdezgetett, és segíteni szeretett volna. Erre ő meg olyan modortalanul bánt vele. *Sorolja el a mágusnak a történetet összefoglalva. Na, igen nem szereti az ilyen kötözködős alakokat. Véleménye szerint a férfi akkor is belekötött volna valakibe, ha Lorew nem lép ide, akkor nyilván ő lenne az áldozat és őt citálná éppen a barakk felé. Meg is köszönhetné a szerzetesnek, hogy kisegítette. Őt nyilván senki nem védte volna meg, csak egy novícia, akad bőven sok jelentkező a helyére. Nagyot sóhajt, és egyelőre semmit nem mond ezeken kívül. Nem akar tudálékoskodónak tűnni, se túl magyarázni, ami történt. Amit elmondott az tökéletesen fedi a valóságot. Nagyjából, ez fontos a saját lelkének is. De ez meg olyan kis semmiség, ha a holtak serege támad, akkor miért kell szerzeteseket letartóztatni?*
~Attól tart netán, hogy pont Lorew okozná az egész bajt? ~
*Az egészre majdnem felnevet, de még idejében kapja a két tenyerét a szája elé. Elnyomja, amennyire csak tudja. Most nem lenne illő nevetnie. Nagyon nem.*
*Akkor enyhül a nevetési kényszer, amikor eltűnik a bilincs, és utána a városőr is. Azok a szavak, ahogy a városőr a bepanaszolási lehetőségeit elemezte, az olyan magasröptűnek tűnt számára, hogy csak homlokát ráncolva nézett utána. Elment, és végül is ez a lényeg. Fellélegzik, megszólalni a mágus jelenlétében még nem mer. A padról felveszi a pergament, amit az egész incidens előtt tanulmányozott. Talán ismét hozzá kezd, bár már mindegy. Figyelni úgy sem tudna. A szerzetes miatt, először is azért mert meg kell köszönnie neki, hogy nem hagyta magára egy ilyen pokróc durva férfivel. Mit is kezdett volna, ha egyedül kell megbirkóznia vele?*
~Semmit.~
*A kérdésre a válasz ennyire egyszerű. Nem tehetett volna semmit. Nagyot sóhajt, és türelmetlenül vár, és igyekszik mindezt nem kimutatni.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.02 21:18:35
*Lorew szavaira bólint. Bizony azt mondta, amit látott.*
- Ő azért jött ide hozzám, hogy a Karavánpihenőn törtekről érdeklődjön. Az élőholtakról, hogyan lehet legyőzni őket meg ilyen kérdéseket tett fel. Én még tanulok, és inkább mágiát, nem tudtam igazán jó választ adni, így a szerzetes idejött, segíteni. Mert meghallotta miről kérdezgetett, és segíteni szeretett volna. Erre ő meg olyan modortalanul bánt vele. *Sorolja el a mágusnak a történetet összefoglalva. Na, igen nem szereti az ilyen kötözködős alakokat. Véleménye szerint a férfi akkor is belekötött volna valakibe, ha Lorew nem lép ide, akkor nyilván ő lenne az áldozat és őt citálná éppen a barakk felé. Meg is köszönhetné a szerzetesnek, hogy kisegítette. Őt nyilván senki nem védte volna meg, csak egy novícia, akad bőven sok jelentkező a helyére. Nagyot sóhajt, és egyelőre semmit nem mond ezeken kívül. Nem akar tudálékoskodónak tűnni, se túl magyarázni, ami történt. Amit elmondott az tökéletesen fedi a valóságot. Nagyjából, ez fontos a saját lelkének is. De ez meg olyan kis semmiség, ha a holtak serege támad, akkor miért kell szerzeteseket letartóztatni?*
~Attól tart netán, hogy pont Lorew okozná az egész bajt? ~
*Az egészre majdnem felnevet, de még idejében kapja a két tenyerét a szája elé. Elnyomja, amennyire csak tudja. Most nem lenne illő nevetnie. Nagyon nem.*
*Akkor enyhül a nevetési kényszer, amikor eltűnik a bilincs, és utána a városőr is. Azok a szavak, ahogy a városőr a bepanaszolási lehetőségeit elemezte, az olyan magasröptűnek tűnt számára, hogy csak homlokát ráncolva nézett utána. Elment, és végül is ez a lényeg. Fellélegzik, megszólalni a mágus jelenlétében még nem mer. A padról felveszi a pergament, amit az egész incidens előtt tanulmányozott. Talán ismét hozzá kezd, bár már mindegy. Figyelni úgy sem tudna. A szerzetes miatt, először is azért mert meg kell köszönnie neki, hogy nem hagyta magára egy ilyen pokróc durva férfivel. Mit is kezdett volna, ha egyedül kell megbirkóznia vele?*
~Semmit.~
*A kérdésre a válasz ennyire egyszerű. Nem tehetett volna semmit. Nagyot sóhajt, és türelmetlenül vár, és igyekszik mindezt nem kimutatni.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.02 21:18:35
2093. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-02 17:39:12
Üzenet elküldve: 2016-01-02 17:39:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
*A megvető nézegetésre kaján vigyorral és közepesen guszta csámcsogással reagál, miközben arra gondol, miféle perverz dolgokat fog majd csinálni a lánnyal, ha úgy adódik. Legalább lesz majd ténylegesen oka a megvető nézegetésre - főleg, ha tükör kerül majd elé.*
- Lám-lám-lám... *cicceg, amikor Loka felrúgja az egyik mókust.*
- Az erdő gyermekei, összhangban a természettel... adók egy bicskát, ha esetleg fel is akarod vágni. *persze tudja ő is, hogy még a fél-elfeknél is jobban el tudnak torzulni a városi elfek: igazi bigott, sznob népség lesz belőlük.*
~ Erre remek példa vagy, kisanyám. De mire végzek veled, a földről is fel fogod enni a moslékot, úgy biza. ~ *széles mosoly és fel-fel húzott szemöldök kíséri Loka mozdulatait. Nem mondaná, hogy jóllakott, de első éhét elverte, és így a meditáció is egyszerűbb. Megszünteti hát a mágiát (ez az a képesség, ami megkülönbözteti a született mágust az ügyes kontártól) és somolyogva lehunyja a szemét. Vagy legalábbis úgy tesz, de igazából az elf lányt figyeli a pillák résein át: egyrészt biztonsági megfontolások miatt, másrészt pedig kíváncsiságból.*
*A megvető nézegetésre kaján vigyorral és közepesen guszta csámcsogással reagál, miközben arra gondol, miféle perverz dolgokat fog majd csinálni a lánnyal, ha úgy adódik. Legalább lesz majd ténylegesen oka a megvető nézegetésre - főleg, ha tükör kerül majd elé.*
- Lám-lám-lám... *cicceg, amikor Loka felrúgja az egyik mókust.*
- Az erdő gyermekei, összhangban a természettel... adók egy bicskát, ha esetleg fel is akarod vágni. *persze tudja ő is, hogy még a fél-elfeknél is jobban el tudnak torzulni a városi elfek: igazi bigott, sznob népség lesz belőlük.*
~ Erre remek példa vagy, kisanyám. De mire végzek veled, a földről is fel fogod enni a moslékot, úgy biza. ~ *széles mosoly és fel-fel húzott szemöldök kíséri Loka mozdulatait. Nem mondaná, hogy jóllakott, de első éhét elverte, és így a meditáció is egyszerűbb. Megszünteti hát a mágiát (ez az a képesség, ami megkülönbözteti a született mágust az ügyes kontártól) és somolyogva lehunyja a szemét. Vagy legalábbis úgy tesz, de igazából az elf lányt figyeli a pillák résein át: egyrészt biztonsági megfontolások miatt, másrészt pedig kíváncsiságból.*
2092. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-02 16:35:48
Üzenet elküldve: 2016-01-02 16:35:48
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil, Lorew és Tlim//
*Lorew vádaskodásán jót mosolyogna, ha a helyzet és a hangulat engedné. Elsőként a lefizetés, és fenyegetés, a hamis vallomás eléréséért, aztán kijelenti, hogy Aoneer nem is gondolta őt valódi szerzetesnek. Sokat markol, keveset fog, és próbál akkora hisztériát csapni, amekkorát csak lehet, bazírozva a templomiak közhangulatára. A vád miszerint ő nem is városőr pedig, legalábbis nevetséges. Legalábbis a vörös köpeny, a fehér toll és a három tanú elég kellene legyen a bizonyításhoz. A városőr ellenben csak a tényeket közli, és nem igazán foglalkozik a kialakult tömeggel, legalábbis nem hajlandó elfogadni, hogy ezek ítélkezhetnének akár felette akár a mágus felett. Erre van egy külön szervezet, amit még ugyan sosem látott, de valaki biztos tudja merre található.*
-Valóban. *Mondja a papnak szinte ignorálva az ellene felhozott vádak tömkelegét, és a mellette pampogó őrizetest. Furcsamód nem érződik a hangján a pálfordulás, avagy, hogy bármiben is módosította volna elképzeléseit. Keze mozdul és ha a szerzetes engedi, akkor egy újabb kattanással hamarosan le is oldja róla a karperecet, és mintegy magyarázatképpen a következőket fűzi hozzá a dologhoz, Lorew torzonborz feje felé fordulva.*
-Elnézést a kellemetlenségekért. *Mondja, bár hangjában továbbra sincs együttérzés, se megbánás. Ő az információi szerint cselekedett, így pedig nincs mit megbánnia.*
-Mivel az úr igazolta az ön személyazonosságát, rangját és templomhoz fűződő viszonyát, így tényleg nem szükséges az őrszobára kísérnem. *Nem erre csak addig volt szükség amíg egy sehonnai csavargónak gondolta a rongyost aki bármikor eltűnhet a városból ha úgy tartja kedve. Mint polgári személy és mint a város jövőjében, külső kapcsolataiban kulcsszerepet játszó figura nyilván nem fog eltűnni olyan könnyen.* -Mivel az ön elérhetősége így már ismert az ügy fejleményeiről majd levélben kap értesítést, esetleg behívót. Amennyiben be akar panaszolni, vagy feljelentést akar tenni ellenem, kérem forduljon az őrség tisztviselőihez.
*Kötelességének érzi tájékoztatni a szerzetest minden apróságról, főleg mert az egy idióta és úgyse fog belőle semmit érteni ahogy korábbi szavai felét is teljesen figyelmetlenül hagyta, nem is beszélve a "sötét erős" baromságáról. Jó lehet talán neki sem kellene odafigyelnie mindenre amit a másik mond.*
-De nyomatékosan megkérem, hogy ha az előbb említett vádpontokban feljelentést akar tenni ellenem, akkor mint magánszemélyt és ne mint őrmestert vádoljon meg. Az ilyen ügyekből rend szerint rengeteg fölösleges papírmunka képződik, és ez a kis pontatlanság rendszerint akadályozza a tárgyalás menetét. *Miután így elmagyarázta, mi módon érdemes a saját nyakába mindenféle elmebeteg vádakat aggatni már nincs több dolga a Lihanechivel. Persze nem jó ha az embert koholt vádakkal illetik, de még rosszabb ha ezt a sok hülyeséget még rosszul is adják elő. A fene akarja ezt az egészet hónapokig, hallgatni és olvasgatni amíg az ügyben kiigazításokat kell ejtenie.*
-Szabad a nevét uram? *Teszi fel utolsó kérdését a Lorewet azonosító mágus számára, mert ezt a nevet esetleg meg kellene említenie a jelentésében. Aztán ha kap választ, ha nem, tiszteletteljesen elköszön, fogja a holmiját és ha nem csapja hátba egy villám távozik a templom területéről, hogy a három városőrrel akiket odakint hagyott folytathassa sétáját a balul sikerült templomi események után. Jobb szeretett volna még egy kicsit körülnézni a könyvtárban, ám nem kísérli meg tovább rontani a közhangulatot. Talán majd később, ha egyszer már lenyugodtak a kedélyek.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.02 16:37:21
*Lorew vádaskodásán jót mosolyogna, ha a helyzet és a hangulat engedné. Elsőként a lefizetés, és fenyegetés, a hamis vallomás eléréséért, aztán kijelenti, hogy Aoneer nem is gondolta őt valódi szerzetesnek. Sokat markol, keveset fog, és próbál akkora hisztériát csapni, amekkorát csak lehet, bazírozva a templomiak közhangulatára. A vád miszerint ő nem is városőr pedig, legalábbis nevetséges. Legalábbis a vörös köpeny, a fehér toll és a három tanú elég kellene legyen a bizonyításhoz. A városőr ellenben csak a tényeket közli, és nem igazán foglalkozik a kialakult tömeggel, legalábbis nem hajlandó elfogadni, hogy ezek ítélkezhetnének akár felette akár a mágus felett. Erre van egy külön szervezet, amit még ugyan sosem látott, de valaki biztos tudja merre található.*
-Valóban. *Mondja a papnak szinte ignorálva az ellene felhozott vádak tömkelegét, és a mellette pampogó őrizetest. Furcsamód nem érződik a hangján a pálfordulás, avagy, hogy bármiben is módosította volna elképzeléseit. Keze mozdul és ha a szerzetes engedi, akkor egy újabb kattanással hamarosan le is oldja róla a karperecet, és mintegy magyarázatképpen a következőket fűzi hozzá a dologhoz, Lorew torzonborz feje felé fordulva.*
-Elnézést a kellemetlenségekért. *Mondja, bár hangjában továbbra sincs együttérzés, se megbánás. Ő az információi szerint cselekedett, így pedig nincs mit megbánnia.*
-Mivel az úr igazolta az ön személyazonosságát, rangját és templomhoz fűződő viszonyát, így tényleg nem szükséges az őrszobára kísérnem. *Nem erre csak addig volt szükség amíg egy sehonnai csavargónak gondolta a rongyost aki bármikor eltűnhet a városból ha úgy tartja kedve. Mint polgári személy és mint a város jövőjében, külső kapcsolataiban kulcsszerepet játszó figura nyilván nem fog eltűnni olyan könnyen.* -Mivel az ön elérhetősége így már ismert az ügy fejleményeiről majd levélben kap értesítést, esetleg behívót. Amennyiben be akar panaszolni, vagy feljelentést akar tenni ellenem, kérem forduljon az őrség tisztviselőihez.
*Kötelességének érzi tájékoztatni a szerzetest minden apróságról, főleg mert az egy idióta és úgyse fog belőle semmit érteni ahogy korábbi szavai felét is teljesen figyelmetlenül hagyta, nem is beszélve a "sötét erős" baromságáról. Jó lehet talán neki sem kellene odafigyelnie mindenre amit a másik mond.*
-De nyomatékosan megkérem, hogy ha az előbb említett vádpontokban feljelentést akar tenni ellenem, akkor mint magánszemélyt és ne mint őrmestert vádoljon meg. Az ilyen ügyekből rend szerint rengeteg fölösleges papírmunka képződik, és ez a kis pontatlanság rendszerint akadályozza a tárgyalás menetét. *Miután így elmagyarázta, mi módon érdemes a saját nyakába mindenféle elmebeteg vádakat aggatni már nincs több dolga a Lihanechivel. Persze nem jó ha az embert koholt vádakkal illetik, de még rosszabb ha ezt a sok hülyeséget még rosszul is adják elő. A fene akarja ezt az egészet hónapokig, hallgatni és olvasgatni amíg az ügyben kiigazításokat kell ejtenie.*
-Szabad a nevét uram? *Teszi fel utolsó kérdését a Lorewet azonosító mágus számára, mert ezt a nevet esetleg meg kellene említenie a jelentésében. Aztán ha kap választ, ha nem, tiszteletteljesen elköszön, fogja a holmiját és ha nem csapja hátba egy villám távozik a templom területéről, hogy a három városőrrel akiket odakint hagyott folytathassa sétáját a balul sikerült templomi események után. Jobb szeretett volna még egy kicsit körülnézni a könyvtárban, ám nem kísérli meg tovább rontani a közhangulatot. Talán majd később, ha egyszer már lenyugodtak a kedélyek.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.02 16:37:21
2091. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-02 15:36:19
Üzenet elküldve: 2016-01-02 15:36:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Lorew, Aoneer, Seawil//
*A mágus csendben végighallgatja mindkét fél történetét, aztán pár másodpercig hallgat. Amennyiben Seawil szeretne valamelyikük védelmére kelni, most megteheti.
Végül Aoneerra pillant, hangja még mindig nem mondható barátságosnak.*
- Amennyiben valóban nem utasításra érkezett, nyomatékosan megkérem, hogy vegye le a bilincset az úrról és tekintsen el attól is, hogy magával viszi! Ez itt a templom, a fenébe is! Sokkal fontosabb dolgokkal kéne most foglalkoznia, minthogy ilyen semmiségekért akar valakit lecsukatni!
*A papon látszik, hogy kissé feldühítették az események. Láthatólag azt szeretné, hogy mindkét fél mehessen a dolgára és lehetőleg ne egymás társaságában.*
*A mágus csendben végighallgatja mindkét fél történetét, aztán pár másodpercig hallgat. Amennyiben Seawil szeretne valamelyikük védelmére kelni, most megteheti.
Végül Aoneerra pillant, hangja még mindig nem mondható barátságosnak.*
- Amennyiben valóban nem utasításra érkezett, nyomatékosan megkérem, hogy vegye le a bilincset az úrról és tekintsen el attól is, hogy magával viszi! Ez itt a templom, a fenébe is! Sokkal fontosabb dolgokkal kéne most foglalkoznia, minthogy ilyen semmiségekért akar valakit lecsukatni!
*A papon látszik, hogy kissé feldühítették az események. Láthatólag azt szeretné, hogy mindkét fél mehessen a dolgára és lehetőleg ne egymás társaságában.*
2090. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 22:26:35
Üzenet elküldve: 2016-01-01 22:26:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil, Aoneer és Tlim//
*Hogy a bilincs nem szakad olyan könnyen? Pedig megesküdött volna, hogy egy ember vagy mondjuk egy sötételf ereje könnyedén elszakítva a vasat, mintha csak papírból volna. De nem, sajnos nem így történt. Persze tény, igazán ostoba, akinek a fejében ilyen gondolat megfogan, buta-buta Lorew. A világ törvényeit tisztelni kéne. Hagyja magát kicsit löködni, azt mondta meg, hogy őt innen sehová nem viszi, azt nem, hogy nem kerülhetnek kicsit közelebb az ajtóhoz. A hölgy szavai valamelyest őt is meglepik, viszont ha az egyetlen szemtanú az ő oldalán áll, akkor aztán tényleg csak a csillagos ég szab határt annak, amibe a városőrt keverheti. Mondjuk meg is érdemli az az alak... Bizonyára valami istennek képzelte magát, aki lenyúl az égből, átformálja a világ rendjét, és kiemeli Lorewet a templomból. Talán most már kezdi felfogni, hogy nem, azért nem mindig minden az alapján történik, ahogy ő legvadabb álmaiban kitalálja. Mondjuk... az ilyenek jobbára sosem tanulnak.*
- Nem értem a problémáját *jegyzi meg* A hölgy azt mondja, amit látott. Vagy netán őt is lefizetné, és megfenyegetné, hogy hamis vallomást tegyen? Ahogyan azt velem is megpróbálta?
*Tovább sajnos nem háboroghat, mivel végre valaki olyan is erre téved, akinek szava van itt. Adott a krízis, holtak mászkálnak mindenütt, és itt egy pánikba esett katona, aki bármi áron ki akar húzni valami információt egy olyan szerzetesből, aki nem tud semmiről. Ráadásul egy nő szeme láttára, füle hallatára. Aztán pedig több tucatnyi szerzetestársa közül megpróbálja elvinni, és bezárni. Lorewben ilyenkor felmerül a kérdés: lehetséges úgy élni, hogy valaki nem gondolkodik? Ha igen, ez az alak mesélhetne a dologról, mert hogy még véletlenül sem gondolt bele abba, vajon kívülről hogy nézhet ki, amit művel, az biztos.*
- Ha szabad *pillant a mágusra, aki akkor ezek szerint a kapcsolattartó lesz a lihanechi mágussal, aki a kirendeltséget intézte neki, mikor már nagyon unta, hogy Lorew amott rontja a levegőt. Nem tudna megmondani, hogy melyik morcos fogadta őt évekkel ezelőtt, de hát... másról nem igen tud, akit be kell vonni az ügybe, ha rá akarnak kezet emelni. Nyilván a lihanechieknek is illik levelet küldeni, meg ilyenek... de mondjuk ő az, vagy egy helyettese, mert az mindenkinek van. Ha szót kap a paptól, akkor folytatja:*
- Ez az úr itt valóban csalással vádolt, azt mondta, hogy csak lihanechi szerzetesnek adom ki magam. Ez már csak azért is nevetséges, mert ha itt bárkit megkérdezett volna, mindenki megmondhatja, hogy igen, az vagyok. Ezen a ponton kezdtem kételkedni abban, hogy valóban az őrséghez tartozik, hiszen ők ilyen hanyag munkát aligha engednének meg maguknak *azaz a koholt vádakat jóval precízebben állítják össze, lehetőleg nem több tucat olyan közt, aki igazolja, hogy bizony valami másképp van a valóságban. Hogy a férfi valójában vádolta-e ilyesmivel, az már kit érdekel? Remélhetőleg a hölgy bólogatni fog, más meg nem is kell.*
- Információkat akart tőlem, először vesztegetéssel próbálkozott. Ez még nem is lenne olyan szörnyű, ha most azt nem mondaná, hogy én akartam neki eladni valamit, ami nincs is a birtokomban. Érdekeltek engem valaha az anyagi javak? Nem több ez, mint valami nevetséges komédia *a városőrrel szemben őt egyáltalán nem zavarják az egybegyűltek, mivel tízből kilenc legalább igazolni tudja, hogy Lorew világ életében megvetette a pénzt, soha nem volt szüksége rá, és ezt mindig nagy mellénnyel hangoztatta is. Hogy éppen két napja csatlakozott a Rendhez, és azóta kapzsisága is megnövekedett, más kérdés. De mivel ez az őr lett volna ennek az első "áldozata", így a világon senkit nem fog akasztani, aki őszintén azt vallhatja, hogy Lorew egy pénzsóvár alak, akitől kitelik ilyen.*
- Már az is érdekel, hogyan lehet úgy információt eladni, hogy nincs nálam. Kis piros dobozban vette volna át, amit csak otthon bont ki? Na nem mintha ez eddig gond lett volna, nyomatékosan megkértem, hogy távozzon az ajánlataival. Persze megértem, hogy rémült, meg minden, hiszen nem olyan fényes jelenleg a helyzet, hallani mindent, de... Ezután nem volt hajlandó távozni, sőt, megfenyegetett, hogy vagy elmondom neki, amit tudni akar, vagy bezárat. Aztán pedig tényleg nekiállt eszerint eljárni, ráadásul mindezt a hölgy szeme láttára. Aztán pedig hamis vallomásra akarta rávenni *itt valóban a nőre pillant, hiszen ne ő beszéljen helyette, nyilván amaz is el tudja mondani, milyen mocskos dolgokat művelt az őr.*
- Ráadásul mikor közöltem végleges álláspontomat, miszerint nem megyek vele, és nem mondok neki semmit, akkor fegyverrel kényszerített erre. Ezen a ponton szinte teljesen biztossá váltam, hogy ő itt nem városőr, elég nagy baj volna, ha ilyen alakok védelmeznének minket. Szóval *pillant újból a papra* lekötelezne, ha felszólítaná az urat a bilincs és a fegyverek eltüntetésére, majd végre ténylegesen lezárhatnám ezt a komédiát. Ami pedig önt illeti *pillant az állítólagos városőrre* el fogok menni a barakkba, és utána fogok járni. Ha valóban őr, akkor komolyan panaszt fogok tenni a felettesének. Remélem legalább én vagyok az első ilyen áldozat, és nem hurcolt már magával ki tudja hány szerzetest...
*Borzalmas, milyen időket élünk. Egy szerzetest valaki megpróbál kirángatni a templomból, hogy kínvallatásra vigye? Mégis mi ez, valami rossz álom?*
*Hogy a bilincs nem szakad olyan könnyen? Pedig megesküdött volna, hogy egy ember vagy mondjuk egy sötételf ereje könnyedén elszakítva a vasat, mintha csak papírból volna. De nem, sajnos nem így történt. Persze tény, igazán ostoba, akinek a fejében ilyen gondolat megfogan, buta-buta Lorew. A világ törvényeit tisztelni kéne. Hagyja magát kicsit löködni, azt mondta meg, hogy őt innen sehová nem viszi, azt nem, hogy nem kerülhetnek kicsit közelebb az ajtóhoz. A hölgy szavai valamelyest őt is meglepik, viszont ha az egyetlen szemtanú az ő oldalán áll, akkor aztán tényleg csak a csillagos ég szab határt annak, amibe a városőrt keverheti. Mondjuk meg is érdemli az az alak... Bizonyára valami istennek képzelte magát, aki lenyúl az égből, átformálja a világ rendjét, és kiemeli Lorewet a templomból. Talán most már kezdi felfogni, hogy nem, azért nem mindig minden az alapján történik, ahogy ő legvadabb álmaiban kitalálja. Mondjuk... az ilyenek jobbára sosem tanulnak.*
- Nem értem a problémáját *jegyzi meg* A hölgy azt mondja, amit látott. Vagy netán őt is lefizetné, és megfenyegetné, hogy hamis vallomást tegyen? Ahogyan azt velem is megpróbálta?
*Tovább sajnos nem háboroghat, mivel végre valaki olyan is erre téved, akinek szava van itt. Adott a krízis, holtak mászkálnak mindenütt, és itt egy pánikba esett katona, aki bármi áron ki akar húzni valami információt egy olyan szerzetesből, aki nem tud semmiről. Ráadásul egy nő szeme láttára, füle hallatára. Aztán pedig több tucatnyi szerzetestársa közül megpróbálja elvinni, és bezárni. Lorewben ilyenkor felmerül a kérdés: lehetséges úgy élni, hogy valaki nem gondolkodik? Ha igen, ez az alak mesélhetne a dologról, mert hogy még véletlenül sem gondolt bele abba, vajon kívülről hogy nézhet ki, amit művel, az biztos.*
- Ha szabad *pillant a mágusra, aki akkor ezek szerint a kapcsolattartó lesz a lihanechi mágussal, aki a kirendeltséget intézte neki, mikor már nagyon unta, hogy Lorew amott rontja a levegőt. Nem tudna megmondani, hogy melyik morcos fogadta őt évekkel ezelőtt, de hát... másról nem igen tud, akit be kell vonni az ügybe, ha rá akarnak kezet emelni. Nyilván a lihanechieknek is illik levelet küldeni, meg ilyenek... de mondjuk ő az, vagy egy helyettese, mert az mindenkinek van. Ha szót kap a paptól, akkor folytatja:*
- Ez az úr itt valóban csalással vádolt, azt mondta, hogy csak lihanechi szerzetesnek adom ki magam. Ez már csak azért is nevetséges, mert ha itt bárkit megkérdezett volna, mindenki megmondhatja, hogy igen, az vagyok. Ezen a ponton kezdtem kételkedni abban, hogy valóban az őrséghez tartozik, hiszen ők ilyen hanyag munkát aligha engednének meg maguknak *azaz a koholt vádakat jóval precízebben állítják össze, lehetőleg nem több tucat olyan közt, aki igazolja, hogy bizony valami másképp van a valóságban. Hogy a férfi valójában vádolta-e ilyesmivel, az már kit érdekel? Remélhetőleg a hölgy bólogatni fog, más meg nem is kell.*
- Információkat akart tőlem, először vesztegetéssel próbálkozott. Ez még nem is lenne olyan szörnyű, ha most azt nem mondaná, hogy én akartam neki eladni valamit, ami nincs is a birtokomban. Érdekeltek engem valaha az anyagi javak? Nem több ez, mint valami nevetséges komédia *a városőrrel szemben őt egyáltalán nem zavarják az egybegyűltek, mivel tízből kilenc legalább igazolni tudja, hogy Lorew világ életében megvetette a pénzt, soha nem volt szüksége rá, és ezt mindig nagy mellénnyel hangoztatta is. Hogy éppen két napja csatlakozott a Rendhez, és azóta kapzsisága is megnövekedett, más kérdés. De mivel ez az őr lett volna ennek az első "áldozata", így a világon senkit nem fog akasztani, aki őszintén azt vallhatja, hogy Lorew egy pénzsóvár alak, akitől kitelik ilyen.*
- Már az is érdekel, hogyan lehet úgy információt eladni, hogy nincs nálam. Kis piros dobozban vette volna át, amit csak otthon bont ki? Na nem mintha ez eddig gond lett volna, nyomatékosan megkértem, hogy távozzon az ajánlataival. Persze megértem, hogy rémült, meg minden, hiszen nem olyan fényes jelenleg a helyzet, hallani mindent, de... Ezután nem volt hajlandó távozni, sőt, megfenyegetett, hogy vagy elmondom neki, amit tudni akar, vagy bezárat. Aztán pedig tényleg nekiállt eszerint eljárni, ráadásul mindezt a hölgy szeme láttára. Aztán pedig hamis vallomásra akarta rávenni *itt valóban a nőre pillant, hiszen ne ő beszéljen helyette, nyilván amaz is el tudja mondani, milyen mocskos dolgokat művelt az őr.*
- Ráadásul mikor közöltem végleges álláspontomat, miszerint nem megyek vele, és nem mondok neki semmit, akkor fegyverrel kényszerített erre. Ezen a ponton szinte teljesen biztossá váltam, hogy ő itt nem városőr, elég nagy baj volna, ha ilyen alakok védelmeznének minket. Szóval *pillant újból a papra* lekötelezne, ha felszólítaná az urat a bilincs és a fegyverek eltüntetésére, majd végre ténylegesen lezárhatnám ezt a komédiát. Ami pedig önt illeti *pillant az állítólagos városőrre* el fogok menni a barakkba, és utána fogok járni. Ha valóban őr, akkor komolyan panaszt fogok tenni a felettesének. Remélem legalább én vagyok az első ilyen áldozat, és nem hurcolt már magával ki tudja hány szerzetest...
*Borzalmas, milyen időket élünk. Egy szerzetest valaki megpróbál kirángatni a templomból, hogy kínvallatásra vigye? Mégis mi ez, valami rossz álom?*
2089. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 21:06:14
Üzenet elküldve: 2016-01-01 21:06:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Templomi jelenet//
*A körülöttük kialakuló tömeg egy kicsit kezd kényelmetlenné válni. Nem zavaróan szimplán csak ez a momentum esetleg meggátolhatja a rongyos figura letartóztatását. Ami nélkülük még egész könnyen megoldódott volna. Még, hogy nem lehet egy mágust elfogni, hiszen már bilincsben is van. Lorew szavai még mindig értelmezhetetlenek és nem sok közük van a valósághoz. Persze úgy állítja be őt mint valami kötekedőt, miközben újabb ellentmondásokat sőt hülyeségeket vél felfedezni.* ~Még, hogy megfogadta.~ *Ám a gondolatai ez ügyben nem nyúlnak túl messzire, arca és szavai pedig még ennyit sem árulnak el róla. Legyen csak az őrizetese az őrült, ő pedig a nyugalom mintaszobra.
A szerzetes elhúzódása kapóra jön neki. Messzire nem mehet, hisz össze van bilincselve a városőrrel. Aoneer nem rántja vissza, mi több meg utána, elvégre jó irányba megy, így legalább mindketten közelebb kerülnek az ajtóhoz mi több neki még taszigálnia sem kell. Viszont nem tud elmenekülni, ha hülyeséget csinál.*
-Megfogadta a Lichanechi mestereknek, hogy nem beszél az élőholt erőkről amikről amúgy sem tud semmit? *Hangján érződik, hogy nem egészen érti a helyzetet. Olyan mintha a férfi folyamatosan azt mondaná amit jónak gondol. Legyen az igaz, vagy hamis.* -Akkor viszont miért ajánlotta fel az információt, és ha nem akart pénzt akkor miért kért?
*Ezt a kérdést szinte leginkább magának teszi fel, de lassan Sea felé fordul, hisz az ő szavai még többet rontanak az ügyön mint az itt megjelenő tömeg.* -Egyikünknek sem dolga igazság címén döntéseket hozni. Csupán azt kérem mondja el azt amit látott, hogy ez alapján valaki más pontosabb döntést hozhasson, mint az pusztán az én szavaim alapján lehetséges volna.
*A saját válasza persze már ismert előtte, és sajnos azt is tudja mit fog mondani a szerzetes. Mindent az ő nyakába fog kenni és megpróbálja ellene fordítani az itt összegyűlt nézősereget.*
-Üdvözlöm uram. *Vágja magát vigyázzba mint amikor saját feletteseivel beszél. Állat fel, hasat be, alabárdot függőlegesen, íjpuskát a lábához. Nem tudja ugyan a szabályzat mely pontja mondja ki, hogy egy adott személy letartóztatása előtt ki kell kérnie a letartóztatott főnökének a véleményét, illetve tájékoztatni azt minden apróságról. De marad. Őrként vigyáznia kell a barakk jó hírére, és örül amiért a sors és a tömeg végre elé vezette azt akivel talán értelmesen lehet beszélni. Talán.*
-Először is le kell szögeznem, a templomba önszántamból érkeztem. Saját magam számára akartam anyagot gyűjteni a mostanában felbukkanó élőholtakkal kapcsolatban. Erre felsőbb utasítást nem kaptam, és a letartóztatás ügye, nem függ össze az idejövetelemmel. Az úr letartóztatása nem felsőbb utasításra történik, mindössze ezt indokolták a valós, avagy vélt körülmények. *Ezt mindenképp el kellett mondania, mindenek előtt feletteseit valamiféle durva vád érné. Vár amíg a csuhás válaszol, avagy szemében látja, a dolgok értésének fényét, esetleg más módon engedélyt adja a folytatásra.*
-Az úr információt ajánlott pénzért cserébe. Ám mint az kiderült nem rendelkezik az ajánlott adatokkal. Erre nekem persze nem lett volna szabad rájönnöm amíg ki nem fizetem neki a kívánt összeget. *Ennek mértékét ugyan amaz nem határozta meg, de ezt inkább nem mondja ki hangosan.*
-Tehát az urat vádolom kis összegű csalás kísérletével. *Meg kellett volna várnia amíg a szerzetes mond egy összeget. Akkor akár nagy összegű csalást is a nyakába varrhatna. Így talán még hajnal előtt kint lehet, megúszva a dolgot pár arany büntetéssel. Piti ügy. Azonban Aoneer a vaskalapos őrök közül is az egyik legkeményebb fejjel rendelkezik.*
*A körülöttük kialakuló tömeg egy kicsit kezd kényelmetlenné válni. Nem zavaróan szimplán csak ez a momentum esetleg meggátolhatja a rongyos figura letartóztatását. Ami nélkülük még egész könnyen megoldódott volna. Még, hogy nem lehet egy mágust elfogni, hiszen már bilincsben is van. Lorew szavai még mindig értelmezhetetlenek és nem sok közük van a valósághoz. Persze úgy állítja be őt mint valami kötekedőt, miközben újabb ellentmondásokat sőt hülyeségeket vél felfedezni.* ~Még, hogy megfogadta.~ *Ám a gondolatai ez ügyben nem nyúlnak túl messzire, arca és szavai pedig még ennyit sem árulnak el róla. Legyen csak az őrizetese az őrült, ő pedig a nyugalom mintaszobra.
A szerzetes elhúzódása kapóra jön neki. Messzire nem mehet, hisz össze van bilincselve a városőrrel. Aoneer nem rántja vissza, mi több meg utána, elvégre jó irányba megy, így legalább mindketten közelebb kerülnek az ajtóhoz mi több neki még taszigálnia sem kell. Viszont nem tud elmenekülni, ha hülyeséget csinál.*
-Megfogadta a Lichanechi mestereknek, hogy nem beszél az élőholt erőkről amikről amúgy sem tud semmit? *Hangján érződik, hogy nem egészen érti a helyzetet. Olyan mintha a férfi folyamatosan azt mondaná amit jónak gondol. Legyen az igaz, vagy hamis.* -Akkor viszont miért ajánlotta fel az információt, és ha nem akart pénzt akkor miért kért?
*Ezt a kérdést szinte leginkább magának teszi fel, de lassan Sea felé fordul, hisz az ő szavai még többet rontanak az ügyön mint az itt megjelenő tömeg.* -Egyikünknek sem dolga igazság címén döntéseket hozni. Csupán azt kérem mondja el azt amit látott, hogy ez alapján valaki más pontosabb döntést hozhasson, mint az pusztán az én szavaim alapján lehetséges volna.
*A saját válasza persze már ismert előtte, és sajnos azt is tudja mit fog mondani a szerzetes. Mindent az ő nyakába fog kenni és megpróbálja ellene fordítani az itt összegyűlt nézősereget.*
-Üdvözlöm uram. *Vágja magát vigyázzba mint amikor saját feletteseivel beszél. Állat fel, hasat be, alabárdot függőlegesen, íjpuskát a lábához. Nem tudja ugyan a szabályzat mely pontja mondja ki, hogy egy adott személy letartóztatása előtt ki kell kérnie a letartóztatott főnökének a véleményét, illetve tájékoztatni azt minden apróságról. De marad. Őrként vigyáznia kell a barakk jó hírére, és örül amiért a sors és a tömeg végre elé vezette azt akivel talán értelmesen lehet beszélni. Talán.*
-Először is le kell szögeznem, a templomba önszántamból érkeztem. Saját magam számára akartam anyagot gyűjteni a mostanában felbukkanó élőholtakkal kapcsolatban. Erre felsőbb utasítást nem kaptam, és a letartóztatás ügye, nem függ össze az idejövetelemmel. Az úr letartóztatása nem felsőbb utasításra történik, mindössze ezt indokolták a valós, avagy vélt körülmények. *Ezt mindenképp el kellett mondania, mindenek előtt feletteseit valamiféle durva vád érné. Vár amíg a csuhás válaszol, avagy szemében látja, a dolgok értésének fényét, esetleg más módon engedélyt adja a folytatásra.*
-Az úr információt ajánlott pénzért cserébe. Ám mint az kiderült nem rendelkezik az ajánlott adatokkal. Erre nekem persze nem lett volna szabad rájönnöm amíg ki nem fizetem neki a kívánt összeget. *Ennek mértékét ugyan amaz nem határozta meg, de ezt inkább nem mondja ki hangosan.*
-Tehát az urat vádolom kis összegű csalás kísérletével. *Meg kellett volna várnia amíg a szerzetes mond egy összeget. Akkor akár nagy összegű csalást is a nyakába varrhatna. Így talán még hajnal előtt kint lehet, megúszva a dolgot pár arany büntetéssel. Piti ügy. Azonban Aoneer a vaskalapos őrök közül is az egyik legkeményebb fejjel rendelkezik.*
2088. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 20:46:43
Üzenet elküldve: 2016-01-01 20:46:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Lorew, Aoneer és Mesélő (Tlim) //
*A kialakult helyzetet álmában sem várta volna. Ha eddig kicsit meglepett volt, akkor most határozottan nagyon döbbent képet vághat. Aoneer bilinccsel és börtönnel fenyegeti a szerzetest. Akiről még ő is tudja, hogy nem hajléktalan. Még akkor is, ha most látja először, ez valahogy magától értetődik, és egészen megilletődik. Ritkán fojtja el bármi is a szavát, ám most ez a helyzet megteszi a magáét. Tátogva figyeli a párost, és azt, amiket mondanak egymásnak. Feláll a padról, és közelebb lép. Az élőholtak után kutató férfi eddig se volt szimpatikus neki, nem szereti a nagy fegyverrel mászkáló harcos alkatú egyéneket. Sea szelíd kis lelkének ők olyan durvák. Aoneer felé fordul, és indulna, hogy kivezeti Lorewet aki, nahát, szóval eléggé magas rangúnak tűnik. Az utolsó szót, amit hozzá intéz, azon majdhogynem felkiált.*
- Mi, hogy én? *Moderálja magát még időben, és nem hangosan kérdez vissza. Döbbent arckifejezését hamar felváltja az igazságtalanság okozta dühe.*
- Igen kell egy szemtanú, az már bizonyos. Muszáj elmondanom az igazat, hogy egy szerzetest vádol igazságtalanul.
*Ezt még csak magában sem tarthatná. A sziget nevéről neki fogalma sincsen, de azt tudja, hogy valamiért ez fontos a városőrnek. Az jut ezzel az eszébe, hogy a férfi ugyanannyira lehet szélhámos, mint ahogyan annak nézi Lorewet. Elvégre a férfi, a betérésével és a köszönésével nem jelezte, hogy városőr lenne. Meg is nézi jobban, de külsőleg sem látszik rajta ez. Szóvá is tenné rögtön, de aztán közben érkezik valaki más is. Az egyik szerzetes lép közelebb, és érdeklődik a felől, hogy mi folyik itt. El kell nyomnia a kényszert, hogy válaszoljon a mágus kérdésére, amit Aoneerhez intézett. Mégse olyan hatalmas rangban álló valaki itt, épp csak egy ifjú tanonc elf lány, aki azért jár ide, amiért a többiek. Mágiát tanulni. Lorew mellé áll, szemben Aoneerrel, és úgy figyeli a szituáció kibontakozását. Még egy okítás se sikerült ilyen izgalmasra, felemás tekintete továbbra is érdeklődve csillan fel, mellé helyt adva némi feszültség vibrálásának.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.01 20:48:40
*A kialakult helyzetet álmában sem várta volna. Ha eddig kicsit meglepett volt, akkor most határozottan nagyon döbbent képet vághat. Aoneer bilinccsel és börtönnel fenyegeti a szerzetest. Akiről még ő is tudja, hogy nem hajléktalan. Még akkor is, ha most látja először, ez valahogy magától értetődik, és egészen megilletődik. Ritkán fojtja el bármi is a szavát, ám most ez a helyzet megteszi a magáét. Tátogva figyeli a párost, és azt, amiket mondanak egymásnak. Feláll a padról, és közelebb lép. Az élőholtak után kutató férfi eddig se volt szimpatikus neki, nem szereti a nagy fegyverrel mászkáló harcos alkatú egyéneket. Sea szelíd kis lelkének ők olyan durvák. Aoneer felé fordul, és indulna, hogy kivezeti Lorewet aki, nahát, szóval eléggé magas rangúnak tűnik. Az utolsó szót, amit hozzá intéz, azon majdhogynem felkiált.*
- Mi, hogy én? *Moderálja magát még időben, és nem hangosan kérdez vissza. Döbbent arckifejezését hamar felváltja az igazságtalanság okozta dühe.*
- Igen kell egy szemtanú, az már bizonyos. Muszáj elmondanom az igazat, hogy egy szerzetest vádol igazságtalanul.
*Ezt még csak magában sem tarthatná. A sziget nevéről neki fogalma sincsen, de azt tudja, hogy valamiért ez fontos a városőrnek. Az jut ezzel az eszébe, hogy a férfi ugyanannyira lehet szélhámos, mint ahogyan annak nézi Lorewet. Elvégre a férfi, a betérésével és a köszönésével nem jelezte, hogy városőr lenne. Meg is nézi jobban, de külsőleg sem látszik rajta ez. Szóvá is tenné rögtön, de aztán közben érkezik valaki más is. Az egyik szerzetes lép közelebb, és érdeklődik a felől, hogy mi folyik itt. El kell nyomnia a kényszert, hogy válaszoljon a mágus kérdésére, amit Aoneerhez intézett. Mégse olyan hatalmas rangban álló valaki itt, épp csak egy ifjú tanonc elf lány, aki azért jár ide, amiért a többiek. Mágiát tanulni. Lorew mellé áll, szemben Aoneerrel, és úgy figyeli a szituáció kibontakozását. Még egy okítás se sikerült ilyen izgalmasra, felemás tekintete továbbra is érdeklődve csillan fel, mellé helyt adva némi feszültség vibrálásának.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.01 20:48:40
2087. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:49:02
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:49:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Lorew, Aoneer, Seawil//
*A jelenetre már korábban is felfigyeltek páran, amikor azonban Aoneer taszigálni kezdi a kijárat felé Lorewet, odasiet hozzájuk egy az utóbbinál idősebbnek tűnő férfi. Barázdált arca van, azonban megjelenése még így is tekintélyt parancsol, látszik rajta, hogy tiszteletnek örvend azok részéről, akik gyakran megfordulnak a templomban.*
- Szabadna tudnom, hogy mégis mi folyik itt?*Hangja parancsoló, ellentmondást nem tűrő, szinte már kiabálásnak hat az épület csendjében, pedig a mágus még csak fel sem emelte a hangját*Ez itt Lorew Mazoral, kirendelt szerzetes Lihanechből. Hosszú ideje itt van már, amennyiben tehát továbbra is magával szeretné vinni, kénytelen lesz tájékoztatni engem is, hogy mivel vádolja!
*A jelenetre már korábban is felfigyeltek páran, amikor azonban Aoneer taszigálni kezdi a kijárat felé Lorewet, odasiet hozzájuk egy az utóbbinál idősebbnek tűnő férfi. Barázdált arca van, azonban megjelenése még így is tekintélyt parancsol, látszik rajta, hogy tiszteletnek örvend azok részéről, akik gyakran megfordulnak a templomban.*
- Szabadna tudnom, hogy mégis mi folyik itt?*Hangja parancsoló, ellentmondást nem tűrő, szinte már kiabálásnak hat az épület csendjében, pedig a mágus még csak fel sem emelte a hangját*Ez itt Lorew Mazoral, kirendelt szerzetes Lihanechből. Hosszú ideje itt van már, amennyiben tehát továbbra is magával szeretné vinni, kénytelen lesz tájékoztatni engem is, hogy mivel vádolja!
2086. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 14:47:09
Üzenet elküldve: 2016-01-01 14:47:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Aoneer//
*Vagy úgy. Hát igen, vicces, és fogalma sincs, mi járhat a férfi fejében. Szóval jön ő, egymagában, talán városőr, talán nem, de jó eséllyel Lorew egymaga is könnyedén átrendezné az ábrázatát. Egy ilyen kisgyerek idejön, és elkezd fenyegetőzni. Holott a templom hemzseg a csuhásoktól, akik ide s tova lassan két éve nézik Lorew képét, de ő azt állítja, hogy csaló? Vagy hogy is van ez? Vajon ez az alak valami félisten titkon? Nem lenne meglepő, sőt, a szavai mögött minimum ilyen hatalom kell álljon ahhoz, hogy legalább részben hihetőek legyenek. Ezt leszámítva a világon nincs semmi, amivel a szerzetest együttműködésre kényszeríthetné. Micsoda bohóc...*
- Hehh... *ad hangot a gondolatainak* Nincs mit mondanom neked, díszpinty.
*Markolássza csak a fegyverét, annyi erőből azt is markolászhatná, ami a lába között van, ugyanannyit érne el. Persze nézi olyan butának, hogy a templom közepén fegyvert rántson, és rátámadjon egy kirendeltségben lévő szerzetesre... ez jó eséllyel az állásába, és talán a szabadságába is kerülne. És ilyen fafejeket gyűjt maga köré a parancsnok... Ezek védik most épp a karavánpihenőt. Hát szép, mit ne mondjon az ember...*
- Vagy úgy *hördül fel Lorew, nem fogja vissza a hangját, hallja csak az összes szerzetes és mágus, aki a közelben van* Most megfenyegetett? Tudja, ha tudnám sem mondanám el, ugyanis esküt tettem, mikor Lihanechben szerzetessé avattak. Nem kell a pénze, és nem érdekelnek az ostoba fenyegetőzései. Elhiszem, hogy fél a hírek miatt, de nem kezdheti el egyesével bevinni a szerzeteseket és mágusokat a fogdába. Magánál van, jóember? *mostanra remélhetőleg már figyelik páran őket, körbe is pillant, mintha csak valaki mástól várná a választ. Hát megőrült ez? Idejön, veszteget, hazudik, most meg fenyegetőzik? Megfenyeget börtönnel egy kirendeltségben lévő szerzetest? Csalással vádolja? Meg hogy nem szerzetes? Ha egy csepp esze lenne, előtte legalább tett volna egy kört, és megkérdez nagyjából bárkit, hogy Lorew valóban itt rontja-e már jó ideje a levegőt, mint szerzetes.*
- Ha az őrség nevében szeretne információhoz jutni, kérje tisztelettel Amos Theniortól, vagy valamelyik rangosabb mágustól, ne szerzeteseket fenyegessen börtönnel. Bár ami azt illeti, kezdek kételkedni benne, hogy felhatalmazása van arra, amit művel. Ami engem illet, részemről a beszélgetést lezártnak tekintem, és megkérem, hogy hagyjon békén a mindenféle ajánlataival, különben kénytelen leszek panaszt is tenni a felettesénél.
*Ha pedig a férfi továbbra sem tágít, akkor kénytelen lesz szólni a legközelebb csuhásnak, hogy gyorsan kerítsen valami rangosabb mágust, mert ez az őrült várontást akar rendezni a templomban. Mondjuk ha fegyvert rántana az állítólagos városőr, akkor jó eséllyel úgyis itt teremne néhány, de remélhetőleg addig nem fajul a helyzet. Mindenesetre Lorew kibővíti a köztük lévő két-három lépésnyi távolságot négy-öt lépésre, és tartani is igyekszik, hogyha véletlen az "őr" hülyeséget csinálna, legyen bőven alkalma menekülni, és segítségért kiabálni. Persze ha a díszpinty fogja magát, és elhagyja a templomot, akkor semmi folytatása nem lesz az ügynek, Lorew talán nagyvonalúan a panasztételtől is eltekint, de esze ágában sincs ezzel nyugtatni az alakot.*
*Vagy úgy. Hát igen, vicces, és fogalma sincs, mi járhat a férfi fejében. Szóval jön ő, egymagában, talán városőr, talán nem, de jó eséllyel Lorew egymaga is könnyedén átrendezné az ábrázatát. Egy ilyen kisgyerek idejön, és elkezd fenyegetőzni. Holott a templom hemzseg a csuhásoktól, akik ide s tova lassan két éve nézik Lorew képét, de ő azt állítja, hogy csaló? Vagy hogy is van ez? Vajon ez az alak valami félisten titkon? Nem lenne meglepő, sőt, a szavai mögött minimum ilyen hatalom kell álljon ahhoz, hogy legalább részben hihetőek legyenek. Ezt leszámítva a világon nincs semmi, amivel a szerzetest együttműködésre kényszeríthetné. Micsoda bohóc...*
- Hehh... *ad hangot a gondolatainak* Nincs mit mondanom neked, díszpinty.
*Markolássza csak a fegyverét, annyi erőből azt is markolászhatná, ami a lába között van, ugyanannyit érne el. Persze nézi olyan butának, hogy a templom közepén fegyvert rántson, és rátámadjon egy kirendeltségben lévő szerzetesre... ez jó eséllyel az állásába, és talán a szabadságába is kerülne. És ilyen fafejeket gyűjt maga köré a parancsnok... Ezek védik most épp a karavánpihenőt. Hát szép, mit ne mondjon az ember...*
- Vagy úgy *hördül fel Lorew, nem fogja vissza a hangját, hallja csak az összes szerzetes és mágus, aki a közelben van* Most megfenyegetett? Tudja, ha tudnám sem mondanám el, ugyanis esküt tettem, mikor Lihanechben szerzetessé avattak. Nem kell a pénze, és nem érdekelnek az ostoba fenyegetőzései. Elhiszem, hogy fél a hírek miatt, de nem kezdheti el egyesével bevinni a szerzeteseket és mágusokat a fogdába. Magánál van, jóember? *mostanra remélhetőleg már figyelik páran őket, körbe is pillant, mintha csak valaki mástól várná a választ. Hát megőrült ez? Idejön, veszteget, hazudik, most meg fenyegetőzik? Megfenyeget börtönnel egy kirendeltségben lévő szerzetest? Csalással vádolja? Meg hogy nem szerzetes? Ha egy csepp esze lenne, előtte legalább tett volna egy kört, és megkérdez nagyjából bárkit, hogy Lorew valóban itt rontja-e már jó ideje a levegőt, mint szerzetes.*
- Ha az őrség nevében szeretne információhoz jutni, kérje tisztelettel Amos Theniortól, vagy valamelyik rangosabb mágustól, ne szerzeteseket fenyegessen börtönnel. Bár ami azt illeti, kezdek kételkedni benne, hogy felhatalmazása van arra, amit művel. Ami engem illet, részemről a beszélgetést lezártnak tekintem, és megkérem, hogy hagyjon békén a mindenféle ajánlataival, különben kénytelen leszek panaszt is tenni a felettesénél.
*Ha pedig a férfi továbbra sem tágít, akkor kénytelen lesz szólni a legközelebb csuhásnak, hogy gyorsan kerítsen valami rangosabb mágust, mert ez az őrült várontást akar rendezni a templomban. Mondjuk ha fegyvert rántana az állítólagos városőr, akkor jó eséllyel úgyis itt teremne néhány, de remélhetőleg addig nem fajul a helyzet. Mindenesetre Lorew kibővíti a köztük lévő két-három lépésnyi távolságot négy-öt lépésre, és tartani is igyekszik, hogyha véletlen az "őr" hülyeséget csinálna, legyen bőven alkalma menekülni, és segítségért kiabálni. Persze ha a díszpinty fogja magát, és elhagyja a templomot, akkor semmi folytatása nem lesz az ügynek, Lorew talán nagyvonalúan a panasztételtől is eltekint, de esze ágában sincs ezzel nyugtatni az alakot.*
2085. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 14:06:57
Üzenet elküldve: 2016-01-01 14:06:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Lorew//
-És ha egy egyszerű csaló? *Pillant végig kérdően a férfi ruházatán. Még, hogy kirendelt szerzetes, hisz ez úgy néz ki mint valami iszákos csavargó, aki most vedelte tele magát valamelyik olcsóbb lebujban. Sebaj legalább felírhatja a listára, hogy "tisztviselőnek próbálta kiadni magát". Persze ő sem elmebeteg, és ha az új fogja hajlandó valamiféle jelét adni annak, hogy igenis igazat mondott akkor természetesen elengedi, puszipajtások lehetnek, sőt talán még a hó végi bónuszait is rákölti az esetleges információkra.*
-Én nem ítélkezem uram. *Előző hadnagya ezt jól a fejébe véste a férfinak. Ők nem kiáltanak ki senkit bűnösnek, vagy ártatlannak, ők nem bírók, nem ügyészek, nem jogforgatók. A városi őrség egyszerűen begyűjti az embereket akiket indokolt begyűjteni, gyilkosokat, erőszaktevőket, vagy az olyan kis egyszerű csalókat mint az aki épp a keze ügyébe került.*
-És nem érdekel ki maga. Az én kérdésem egyszerű. Rendelkezik e ön a felajánlott információkkal? *Hangja nem hangos, de nem tűr ellentmondást. Keze a bilincs másik felét az övére csatolja, aztán az így felszabaduló kezével alabárdjáért nyúl. Az íjpuska is megfelelő eszköz ám ő jobban örül, ha valódi fegyver is van a kezében. Ami biztos, ami nem csak sebet ejteni tud, hanem sokoldalúan lehet vele terelgetni a foglyot és az események folyását. Annál is inkább mert a férfi akit elkapott a rongyok ellenére erős alkatnak látszik.*
-Én feltettem egy keresztkérdést. Mi a sziget neve? *Most már nem akarja beszéltetni az őrizetest, hisz az úgy csűri csavarja a szót ezer fele, aminek nincs és nem is lesz értelme. Majd a hadnagy beszél vele, ha beszélni akar, ha meg nem akkor nem.*
-Én tudom a nevet, maga azt állítja tudja a nevet, de én nem tudom, hogy maga tudja e. Maga pénzt kért tőlem információkért cserébe, ellenben ha még az információjának a tárgyát sem ismeri akkor miként is lehetne valóban birtokában a kínált tudásnak. Magyarán a kínált "árucikk" nem valós, ellenben valós pénzért árulta. Így maga egy csaló én pedig bekísérem. Hacsak nem tud olyasmit mondani ami miatt elhiszem, hogy maga nem csaló hanem tényleg rendelkezik az őrség számára hasznos információkkal.
*Nem tudja amaz értette e, vagy sem. Ha egyszer Lichanechi főpap akkor nem kéne híján lennie az észnek, ellenben magatartása egyáltalán nem erre utal.*
-Röviden vagy megmondja mi volt a neve "annak" a szigetnek, vagy a mai estét rács mögött tölti. *Ezt talán már megérti. Mindenesetre nem engedi neki a további terelést, ha az alabárd megvan akkor el is kezdi kifelé vezetni újdonsült "barátját", a kemény fával lökve, az íjpuskát pedig készenlétben tartva várva a férfi szökési kísérletét. Lassan tovább vonva, tolva taszigálva őt a kijárat és díszes, ám módfelett haszontalan kompániája felé. Az erőszak mértéke mint mindig most is az ellenállás mértékétől függ. Ha nem megy akkor lök rajta, ha nagyon nem megy akkor erősebben löki. Az alabárd tökéletesen alkalmas erre a célra, és a karddal szemben még csak nem is sérti meg az őrizetest. A sarló előrántásáért pedig természetesen nyíl jár, ami valószínűleg gyorsabb mint a varázsló kézmozdulata.*
-Hölgyem. *Biccent Seawil felé.* -Nem kényszeríthetem együttműködésre, de mindig jót tesz az ügynek egy szemtanú.
-És ha egy egyszerű csaló? *Pillant végig kérdően a férfi ruházatán. Még, hogy kirendelt szerzetes, hisz ez úgy néz ki mint valami iszákos csavargó, aki most vedelte tele magát valamelyik olcsóbb lebujban. Sebaj legalább felírhatja a listára, hogy "tisztviselőnek próbálta kiadni magát". Persze ő sem elmebeteg, és ha az új fogja hajlandó valamiféle jelét adni annak, hogy igenis igazat mondott akkor természetesen elengedi, puszipajtások lehetnek, sőt talán még a hó végi bónuszait is rákölti az esetleges információkra.*
-Én nem ítélkezem uram. *Előző hadnagya ezt jól a fejébe véste a férfinak. Ők nem kiáltanak ki senkit bűnösnek, vagy ártatlannak, ők nem bírók, nem ügyészek, nem jogforgatók. A városi őrség egyszerűen begyűjti az embereket akiket indokolt begyűjteni, gyilkosokat, erőszaktevőket, vagy az olyan kis egyszerű csalókat mint az aki épp a keze ügyébe került.*
-És nem érdekel ki maga. Az én kérdésem egyszerű. Rendelkezik e ön a felajánlott információkkal? *Hangja nem hangos, de nem tűr ellentmondást. Keze a bilincs másik felét az övére csatolja, aztán az így felszabaduló kezével alabárdjáért nyúl. Az íjpuska is megfelelő eszköz ám ő jobban örül, ha valódi fegyver is van a kezében. Ami biztos, ami nem csak sebet ejteni tud, hanem sokoldalúan lehet vele terelgetni a foglyot és az események folyását. Annál is inkább mert a férfi akit elkapott a rongyok ellenére erős alkatnak látszik.*
-Én feltettem egy keresztkérdést. Mi a sziget neve? *Most már nem akarja beszéltetni az őrizetest, hisz az úgy csűri csavarja a szót ezer fele, aminek nincs és nem is lesz értelme. Majd a hadnagy beszél vele, ha beszélni akar, ha meg nem akkor nem.*
-Én tudom a nevet, maga azt állítja tudja a nevet, de én nem tudom, hogy maga tudja e. Maga pénzt kért tőlem információkért cserébe, ellenben ha még az információjának a tárgyát sem ismeri akkor miként is lehetne valóban birtokában a kínált tudásnak. Magyarán a kínált "árucikk" nem valós, ellenben valós pénzért árulta. Így maga egy csaló én pedig bekísérem. Hacsak nem tud olyasmit mondani ami miatt elhiszem, hogy maga nem csaló hanem tényleg rendelkezik az őrség számára hasznos információkkal.
*Nem tudja amaz értette e, vagy sem. Ha egyszer Lichanechi főpap akkor nem kéne híján lennie az észnek, ellenben magatartása egyáltalán nem erre utal.*
-Röviden vagy megmondja mi volt a neve "annak" a szigetnek, vagy a mai estét rács mögött tölti. *Ezt talán már megérti. Mindenesetre nem engedi neki a további terelést, ha az alabárd megvan akkor el is kezdi kifelé vezetni újdonsült "barátját", a kemény fával lökve, az íjpuskát pedig készenlétben tartva várva a férfi szökési kísérletét. Lassan tovább vonva, tolva taszigálva őt a kijárat és díszes, ám módfelett haszontalan kompániája felé. Az erőszak mértéke mint mindig most is az ellenállás mértékétől függ. Ha nem megy akkor lök rajta, ha nagyon nem megy akkor erősebben löki. Az alabárd tökéletesen alkalmas erre a célra, és a karddal szemben még csak nem is sérti meg az őrizetest. A sarló előrántásáért pedig természetesen nyíl jár, ami valószínűleg gyorsabb mint a varázsló kézmozdulata.*
-Hölgyem. *Biccent Seawil felé.* -Nem kényszeríthetem együttműködésre, de mindig jót tesz az ügynek egy szemtanú.
2084. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 10:19:22
Üzenet elküldve: 2016-01-01 10:19:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy doktor naplója, a városban//
*Végül ez a pillanat is elérkezik. A már oly sokat emlegetett templom bejáratánál álldogál. A mágia fellegvára, a város büszkesége és a nagy mágus székhelye. A számtalan szerzetes, aki itt oktatja a minden bölcsesség forrását és a mágiát szinte, mint vallást élteti. A mágusoknak maga a varázslat lett a mindenük, a menedékük, a lelki békéjük és végső soron az életük. Olyv semmi mást nem lát benne, mint pusztán eszközt. Nem kedveli, ha megszemélyesítik a mágiát, ha úgy beszélnek róla, mint egy élőlényről. A mágia nem mást, mint egy eszköz, nem több mint egy kapa vagy kard. Azt azonban elismeri, hogy ahogyan a tárgyak a mágia is valaki szívéhez tud nőni és ezért lassan barátjának tekinti, ami által megszemélyesíti azt. Ahogyan a harcos a kardját, amely több csatán át vele szolgált, vagy az orvos a speciális kést, amellyel felvágja a halott bőrét, hogy meglássa, mi van a mögött. De ennek ellenére nem helyesli ezt a magatartást, sőt az ilyen egyéneket elzárná a társadalomtól és gyógykezelésnek vetné alá.
Itt és most azonban mindez mellékes, mivel a kíváncsiság és a tudásvágy legyőzi a doktor undorát. Amikor alaposan szemügyre vette a hatalmas kőmonstrumot elindul felfelé a lépcsőn, hogy beleláthasson mindabba, amit mások valóban templomnak tekintenek.* ~Hát lássuk, miért is rajong ezért a helyért a fél világ.~ *Amikor belép, némi félhomály fogadja. Ez hamar elnyeri a tetszését, mivel az erdő lakójaként gyakorlatilag ebben töltötte mindennapjait. Ezért a templom belseje tetszetős számára. Ami viszont a tartalmat illeti már kevésbé. Mindenütt szerzetesek, varázslók, tanoncok, inasok és a hozzá hasonló nézelődők forgolódnak. A temetőhöz hasonlatosan itt is érezhető a háború árnyéka, de másként. Mivel itt egy aktív és harcos szemlélet látszik kibontakozni, amely abba az irányba tűnik elmozdulni, hogy mi majd megmutatjuk a halottak seregének, hogy a város a miénk. Egy sokkalta támadóbb és bátrabb szemlélet. A temetőben látottak után ez kissé biztonsággal hat a doktor amúgy nem túl ijedős idegrendszerére. Megfontolt léptekkel halad az oszlopok és termek sokaságán és a kép mindig ugyan az. Gyakorlás, gyakorlás és kemény munka. Amikor úgy véli, körbejárta az egész helységet megpillant, egy lépcsőt lefelé a tetejére az van írva könyvtár. A rövid, de annál tartalmasabb szöveg elolvasása után megálljt parancsol lépteinek, majd eltűnődik, hogy vajon mi mindent rejtenek így el a pincébe, főleg ha könyvekről van szó. Egy kicsit furcsállja, hogy egy nyilvános könyvtárat a föld mélyébe helyeznek, ahol a legalapvetőbb dolog nem elérhető az olvasó számára, vagyis a napfény. Ahogy ő el tudna képzelni egy könyvtárat, annak hatalmas üvegkupola van a tetején és a lehető legtöbb fényt engedi be az ember számára. No de kár ezen bánkódni inkább be kell menni, megnézni. A doktor még elmélkedik, egy kicsit utána egyik lábát a másik után helyezve lefele indul.*
*Végül ez a pillanat is elérkezik. A már oly sokat emlegetett templom bejáratánál álldogál. A mágia fellegvára, a város büszkesége és a nagy mágus székhelye. A számtalan szerzetes, aki itt oktatja a minden bölcsesség forrását és a mágiát szinte, mint vallást élteti. A mágusoknak maga a varázslat lett a mindenük, a menedékük, a lelki békéjük és végső soron az életük. Olyv semmi mást nem lát benne, mint pusztán eszközt. Nem kedveli, ha megszemélyesítik a mágiát, ha úgy beszélnek róla, mint egy élőlényről. A mágia nem mást, mint egy eszköz, nem több mint egy kapa vagy kard. Azt azonban elismeri, hogy ahogyan a tárgyak a mágia is valaki szívéhez tud nőni és ezért lassan barátjának tekinti, ami által megszemélyesíti azt. Ahogyan a harcos a kardját, amely több csatán át vele szolgált, vagy az orvos a speciális kést, amellyel felvágja a halott bőrét, hogy meglássa, mi van a mögött. De ennek ellenére nem helyesli ezt a magatartást, sőt az ilyen egyéneket elzárná a társadalomtól és gyógykezelésnek vetné alá.
Itt és most azonban mindez mellékes, mivel a kíváncsiság és a tudásvágy legyőzi a doktor undorát. Amikor alaposan szemügyre vette a hatalmas kőmonstrumot elindul felfelé a lépcsőn, hogy beleláthasson mindabba, amit mások valóban templomnak tekintenek.* ~Hát lássuk, miért is rajong ezért a helyért a fél világ.~ *Amikor belép, némi félhomály fogadja. Ez hamar elnyeri a tetszését, mivel az erdő lakójaként gyakorlatilag ebben töltötte mindennapjait. Ezért a templom belseje tetszetős számára. Ami viszont a tartalmat illeti már kevésbé. Mindenütt szerzetesek, varázslók, tanoncok, inasok és a hozzá hasonló nézelődők forgolódnak. A temetőhöz hasonlatosan itt is érezhető a háború árnyéka, de másként. Mivel itt egy aktív és harcos szemlélet látszik kibontakozni, amely abba az irányba tűnik elmozdulni, hogy mi majd megmutatjuk a halottak seregének, hogy a város a miénk. Egy sokkalta támadóbb és bátrabb szemlélet. A temetőben látottak után ez kissé biztonsággal hat a doktor amúgy nem túl ijedős idegrendszerére. Megfontolt léptekkel halad az oszlopok és termek sokaságán és a kép mindig ugyan az. Gyakorlás, gyakorlás és kemény munka. Amikor úgy véli, körbejárta az egész helységet megpillant, egy lépcsőt lefelé a tetejére az van írva könyvtár. A rövid, de annál tartalmasabb szöveg elolvasása után megálljt parancsol lépteinek, majd eltűnődik, hogy vajon mi mindent rejtenek így el a pincébe, főleg ha könyvekről van szó. Egy kicsit furcsállja, hogy egy nyilvános könyvtárat a föld mélyébe helyeznek, ahol a legalapvetőbb dolog nem elérhető az olvasó számára, vagyis a napfény. Ahogy ő el tudna képzelni egy könyvtárat, annak hatalmas üvegkupola van a tetején és a lehető legtöbb fényt engedi be az ember számára. No de kár ezen bánkódni inkább be kell menni, megnézni. A doktor még elmélkedik, egy kicsit utána egyik lábát a másik után helyezve lefele indul.*
2083. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 01:39:58
Üzenet elküldve: 2016-01-01 01:39:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Aoneer//
*Nahát, igazából kellemes a társaság, de hát minden jó nem tarthat örökké. Idővel muszáj lesz megszabadulni legalább a férfitől, a nehéz felfogása problémákat jelent a beszélgetés finom menetére nézve. Még hogy élőholt erők... biztosan sötét erőkről volt szó, Lorew sem bolond. A saját fülével hallotta.*
- Ön sosem fog elfogni egy mágust sem, de persze vannak, akiknek sikerülne. Talán. A mágus képzettségétől függ. De... mindegy, úgy látom nem érti, és nem is akarja érteni. Honnan tudja megállapítani valakiről, hogy nekromanta-e? Mellékesen kérdem merre fog ilyet keresni? Ne válaszoljon, megint csak kitérne. Valami olyasmit mondana, hogy találnék, ha akarok... Nem fog, de nem veszi komolyan a helyzetet, sajnálom, így lehetetlen a segítségére lennem. Szóljon, ha felkészült hallgatni. Érti, ha felkészült...
*Borzasztó... Persze, tömjénezheti magát ez az alak, ameddig csak akarja, de ez nem segít sem rajta, sem a városon. Lorewben megvolt a szándék, de egyre inkább elveszíti a motivációját. Mi a francért segítene egy ilyennek? Persze ha fizet, az más kérdés... Még a nőnek is több esze van, ő legalább próbál lépéseket tenni az ügyben. Aztán franc tudja, van-e olyan mágia, amivel ennek a valaminek útját állhatnák, de hát... Aztán mint derült égből hideg zuhany... Az alak városőr! Nem, ez cseppet sem lepi meg, az ilyenek pont oda valók, a valódi meglepetés, hogy le akarja tartóztatni. Na igen, ez egyfelől... érdekes, mert végre megtudhatja, tényleg mit tud az a lihanechi szerzetesi kinevezés, másrészről morcossá teszi, mert... mit képzel magáról ez a... Nem, kár lenne még jelzőkkel illetni. Majd lassan mondja.*
- Akkor mutatkozzunk be, nemde? *pillant kérdőn a hölgyre, mivel nagyon nincs tisztában az illem szabályaival* Lorew Mazoral vagyok, Lihanech kirendelt szerzetese, az Ellentétek Rendjének ágfelelőse, Eralil Namosnak, a mágustusa bajnokának, a Namos ház nemesének közvetlen alárendeltje. Ez a szerzetesi kirendeltség elég komplikált *meg hosszú is... évek óta ki van rendelve, kezdi azt hinni, senkinek nem hiányzik* Valami olyasmiről van szó, hogyha felettem akar ítélkezni, akkor kell hozzá az is, aki ide küldött, aki fogadott, meg tudja a jó ég. Hosszadalmas menet. És mivel nem csináltam semmit *itt újból a nőre pillant, enyhén kérdőn, hogy biztos jól mondta-e* valószínűleg senki nem fog ezzel vacakolni. Ha pedig teszem azt mégis, Eralil fog bejönni, és kicsit verni az asztalt, mert valamiért fenemód ragaszkodik hozzám. Szerintem magának csinálná a gondot. Nincs hulla, nincs összevert, meglopott áldozat, és őszintén ki a francos fene vállalná be ezt a rengeteg munkát azért, mert állítólag... mit is mondott? Hazudtam, meg... pénzt akartam kicsalni? A szegénynegyed nagyja jóval bűnösebb nálam. Szerintem ne húzzuk egymás idejét. De persze ha szeretne utánajárni annak, hogy igaz-e, amit mondtam, válthat néhány szót Eralillal *azt persze nem árulja el, hogy itt konkrétan arra gondol, hogy megidézi a Főnököt, az a meglepetés lesz. Másrészről... A mágus vezető talán kicsit morcos lenne, ha kiszakítaná megszokott közegéből, és iderendelné, szóval... Csak akkor folyamodik ilyen megoldáshoz, ha nagyon makacs lenne az alak. A másik lehetőség, hogy az egyik szerzetest elszalajtja valakiért, akinek szava van itt (akár Amos Thenior, csak megint az a gond, hogy meglehetősen... hisztissé válhatna ettől a főpap), aztán az elmondja, hogy ténylegesen Lihanechben kapta a szerzetesi rangját. Mondtak még olyanokat is, hogy emiatt a legsúlyosabb büntetés, ami érheti, hogy száműzik a városból, de ebben azért nem bízik. Simán felakasztják ezek a barbárok, ha még néhány ilyen súlyos váddal megtoldják a listát, például elszórta a szemetét, vagy ilyenek.*
*Nahát, igazából kellemes a társaság, de hát minden jó nem tarthat örökké. Idővel muszáj lesz megszabadulni legalább a férfitől, a nehéz felfogása problémákat jelent a beszélgetés finom menetére nézve. Még hogy élőholt erők... biztosan sötét erőkről volt szó, Lorew sem bolond. A saját fülével hallotta.*
- Ön sosem fog elfogni egy mágust sem, de persze vannak, akiknek sikerülne. Talán. A mágus képzettségétől függ. De... mindegy, úgy látom nem érti, és nem is akarja érteni. Honnan tudja megállapítani valakiről, hogy nekromanta-e? Mellékesen kérdem merre fog ilyet keresni? Ne válaszoljon, megint csak kitérne. Valami olyasmit mondana, hogy találnék, ha akarok... Nem fog, de nem veszi komolyan a helyzetet, sajnálom, így lehetetlen a segítségére lennem. Szóljon, ha felkészült hallgatni. Érti, ha felkészült...
*Borzasztó... Persze, tömjénezheti magát ez az alak, ameddig csak akarja, de ez nem segít sem rajta, sem a városon. Lorewben megvolt a szándék, de egyre inkább elveszíti a motivációját. Mi a francért segítene egy ilyennek? Persze ha fizet, az más kérdés... Még a nőnek is több esze van, ő legalább próbál lépéseket tenni az ügyben. Aztán franc tudja, van-e olyan mágia, amivel ennek a valaminek útját állhatnák, de hát... Aztán mint derült égből hideg zuhany... Az alak városőr! Nem, ez cseppet sem lepi meg, az ilyenek pont oda valók, a valódi meglepetés, hogy le akarja tartóztatni. Na igen, ez egyfelől... érdekes, mert végre megtudhatja, tényleg mit tud az a lihanechi szerzetesi kinevezés, másrészről morcossá teszi, mert... mit képzel magáról ez a... Nem, kár lenne még jelzőkkel illetni. Majd lassan mondja.*
- Akkor mutatkozzunk be, nemde? *pillant kérdőn a hölgyre, mivel nagyon nincs tisztában az illem szabályaival* Lorew Mazoral vagyok, Lihanech kirendelt szerzetese, az Ellentétek Rendjének ágfelelőse, Eralil Namosnak, a mágustusa bajnokának, a Namos ház nemesének közvetlen alárendeltje. Ez a szerzetesi kirendeltség elég komplikált *meg hosszú is... évek óta ki van rendelve, kezdi azt hinni, senkinek nem hiányzik* Valami olyasmiről van szó, hogyha felettem akar ítélkezni, akkor kell hozzá az is, aki ide küldött, aki fogadott, meg tudja a jó ég. Hosszadalmas menet. És mivel nem csináltam semmit *itt újból a nőre pillant, enyhén kérdőn, hogy biztos jól mondta-e* valószínűleg senki nem fog ezzel vacakolni. Ha pedig teszem azt mégis, Eralil fog bejönni, és kicsit verni az asztalt, mert valamiért fenemód ragaszkodik hozzám. Szerintem magának csinálná a gondot. Nincs hulla, nincs összevert, meglopott áldozat, és őszintén ki a francos fene vállalná be ezt a rengeteg munkát azért, mert állítólag... mit is mondott? Hazudtam, meg... pénzt akartam kicsalni? A szegénynegyed nagyja jóval bűnösebb nálam. Szerintem ne húzzuk egymás idejét. De persze ha szeretne utánajárni annak, hogy igaz-e, amit mondtam, válthat néhány szót Eralillal *azt persze nem árulja el, hogy itt konkrétan arra gondol, hogy megidézi a Főnököt, az a meglepetés lesz. Másrészről... A mágus vezető talán kicsit morcos lenne, ha kiszakítaná megszokott közegéből, és iderendelné, szóval... Csak akkor folyamodik ilyen megoldáshoz, ha nagyon makacs lenne az alak. A másik lehetőség, hogy az egyik szerzetest elszalajtja valakiért, akinek szava van itt (akár Amos Thenior, csak megint az a gond, hogy meglehetősen... hisztissé válhatna ettől a főpap), aztán az elmondja, hogy ténylegesen Lihanechben kapta a szerzetesi rangját. Mondtak még olyanokat is, hogy emiatt a legsúlyosabb büntetés, ami érheti, hogy száműzik a városból, de ebben azért nem bízik. Simán felakasztják ezek a barbárok, ha még néhány ilyen súlyos váddal megtoldják a listát, például elszórta a szemetét, vagy ilyenek.*
2082. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-01 00:36:49
Üzenet elküldve: 2016-01-01 00:36:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Lorew//
*Persze, mint a kalapja. Nincs és talán nem is lesz, bár a hideg idő miatt talán indokolt lenne. Ahogy a bemutatkozás is indokolt lett volna, ha egyszer ő tört rájuk és nem fordítva. Aoneer igaz, nem mutatkozott be a lánynak sem, de megmondta honnan jött és miért, és valami effélét hiányol ebből a helyzetből is. Bár lehet a rongyos is valami hosszú, fárasztó nevet örökölt szüleitől, és neki is tartózkodnia kell a fölösleges bemutatkozások tömkelegétől. A lány reakcióján ellenben jót derül. Van benne egy veszélyes él, de a személyisége jóval kevésbé idegesíti mint a másik beszélgetőtársáé (mondjuk ez nem nehéz), sőt néha már szórakoztatja.*
-"Élőholt erők." *Ismétli meg saját szavait, és javítja ki a mágust figyelemfelhívóan emelve meg egyik mutatóujját. Lehet ez a folyamatos szómenés hasznos az ügy szempontjából, ám csak nem jutnak egyről a kettőre, ha amaz minden egyes szavát következetesen és ellentmondást nem tűrően félreérti, és még kisebb előadásokat is tart azok meg nem értéséből. Így azért nehéz. "Élőholt erők" alatt pedig a mostanában felbukkanó életre kelt holttestekből, csontvázakból, emberi és állati tetemekből összeverbuválódott katonai alakulatokat, tömegeket és a lakosságot fenyegető kisebb csapatokat érti. Függetlenül attól ezek jók vagy rosszak. Semmi kedve belemenni ebbe a vitába. A zombi definíciója nem valami körülményes.
A biztonság kedvéért azért feláll, alabárdját a padon hagyva. Ha szemtől szembe nézhet a varázslóval akkor talán jobban megértik egymást.*
-Igen ez már találóbb megoldás. *Bólint a lány gondolataira.* -Én magam is kíváncsi vagyok mit terveznek tenni Arthenior mágusai ebben az ügyben. De még nem nyilatkoztak. *Ahogy az őrség főnökei sem kezdtek hirtelen cölöpfalak állításába és sáncok ásásába, pedig hasznos lenne, ha eljön az idő. Már ha tényleg eljön.*
~Igen a nevét.~ *Ismétli meg magában és ismételten kénytelen visszatérni saját szavaihoz melyet úgy látszik semmibe vesznek. Ő elmondta mire kell az a név. Elmondta, hogy ha ezt az információt nem kapja meg akkor nem hihet a férfi kompetenciájában. Ő tudja a sziget nevét. Szép nagy cirádás betűkkel van ráírva egy kis füzetecskére ami már szerepel is kötelező olvasmányai listáján, és a mai nap után valószínűleg hozzá is csapja a hadnagynak küldött jelentéséhez. Mindössze a sziget neve, mint feltételezett közös pont az ő és a mágus ismeretei között biztosíthatta volna arról Aoneert, hogy az ismeretlen száját nem csak a templomba néha néha betörő szél lobogtatja mint valami győzedelmi zászlót. Azt már nem árulta el, hogy ennek hiányában viszont az őrség átverésének kísérletével kell megvádolnia a férfit. Vagyis, ő pénzt kért olyan információkért cserébe amik hamisak, amiket valójában nem tud illetve amikre nem akar választ adni, avagy hamis válaszokkal akarta megbódítani a városi őrséget, ezzel komoly összegeket kicsalva tőle egy őrmestertől. És mivel ez utóbbi részlegesen bizonyítja a mágus tudatlanságát, ezért neki van oka Lorew bekísérésére. És miért is hagyna ki egy ilyen kínálkozó alkalmat. Mondjuk azért mert így mindezt el kell magyaráznia a mágusnak, ami nagyon, de nagyon nem lesz egyszerű.*
-Egy mágust is el lehet fogni. Erővel, vagy csellel, de egy harcos sok helyzetben könnyebben feltalálja magát. Sőt ha a holtidézőt elzárjuk szolgáitól, az ereje teljesen használhatatlan lesz, és épp annyira könnyű lesz elfogni mint egy egyszerű embert. *Ez persze még csak az elv alapja, elsőként találniuk kellene egy nekromantát, ami szerinte legalábbis nehezebb feladat, mint lefegyverezni és megbilincselni azt. Nem kapja fel a vizet. Kontrollálja magát, és továbbra is fapofával vár amíg a mágus a lány felé nem fordul. Ekkor ugyanis kínálkozó alkalom nyílik előtte amikor is megkísérelheti a mágus szakszerű letartóztatását.
Ha Lorew nem elég szemfüles, nem figyel eléggé Aoneerre, vagy nem elég gyors, akkor a karján hamarosan valami hideget és keményet érezhet, mely nagy kattanással kapcsolódik hozzá csuklójához. Egy bilincs az, melynek lánca meg ideális esetben Aoneer bal kezében leledzik míg jobbja így is így is egy félelmetes méretű íjpuskát szorongat, készen arra, hogy a legkisebb mormolásra, vagy varázslat előkészítésére lábon lője új őrizetesét. A fegyver erős, a ravasz érzékeny, Aoneer pedig nem akar hezitálni. Ő nem hasra céloz mint őrtársnője, nem célja még csak véletlenül sem megölni az illetőt. Fegyverét a mágus lába felé irányítja, le a felsőcomb körüli részre, de szükség esetén akár tökön is lőheti.*
-Kedves uram. *Kezdi a formalitással.* -Én Aoneer Hraefg Glimriorathan... ~Úgyse jegyzi meg.~ -A városi őrség őrmestere, ezennel letartóztatom önt. A vád hamis tanúzás, illetve pénz kicsalásának kísérlete nemlétező ellenszolgáltatásért cserébe. *Mindezt elég hangosan mondja, hogy a többi mágus is hallja a vádakat. A jelenet ugyebár önmagában is feltűnő, de szeretné ha amazok rögtön értenék a helyzetet, és ha meg is próbálják kimenteni lerongyolódott társukat azt inkább észérvekkel tennék amire egyébként nagyon is nyitott.*
-Ön nem rendelkezik a felkínált információkkal. ~Feltehetőleg pedig nem mágus, hanem egy egyszerű otthontalan koldus, talán elmeháborodott.~ *Utóbbi esetben hamarosan ismét mágusok közé kerül, ám ezúttal egy elmegyógyintézet kezei közt.*
*Persze, mint a kalapja. Nincs és talán nem is lesz, bár a hideg idő miatt talán indokolt lenne. Ahogy a bemutatkozás is indokolt lett volna, ha egyszer ő tört rájuk és nem fordítva. Aoneer igaz, nem mutatkozott be a lánynak sem, de megmondta honnan jött és miért, és valami effélét hiányol ebből a helyzetből is. Bár lehet a rongyos is valami hosszú, fárasztó nevet örökölt szüleitől, és neki is tartózkodnia kell a fölösleges bemutatkozások tömkelegétől. A lány reakcióján ellenben jót derül. Van benne egy veszélyes él, de a személyisége jóval kevésbé idegesíti mint a másik beszélgetőtársáé (mondjuk ez nem nehéz), sőt néha már szórakoztatja.*
-"Élőholt erők." *Ismétli meg saját szavait, és javítja ki a mágust figyelemfelhívóan emelve meg egyik mutatóujját. Lehet ez a folyamatos szómenés hasznos az ügy szempontjából, ám csak nem jutnak egyről a kettőre, ha amaz minden egyes szavát következetesen és ellentmondást nem tűrően félreérti, és még kisebb előadásokat is tart azok meg nem értéséből. Így azért nehéz. "Élőholt erők" alatt pedig a mostanában felbukkanó életre kelt holttestekből, csontvázakból, emberi és állati tetemekből összeverbuválódott katonai alakulatokat, tömegeket és a lakosságot fenyegető kisebb csapatokat érti. Függetlenül attól ezek jók vagy rosszak. Semmi kedve belemenni ebbe a vitába. A zombi definíciója nem valami körülményes.
A biztonság kedvéért azért feláll, alabárdját a padon hagyva. Ha szemtől szembe nézhet a varázslóval akkor talán jobban megértik egymást.*
-Igen ez már találóbb megoldás. *Bólint a lány gondolataira.* -Én magam is kíváncsi vagyok mit terveznek tenni Arthenior mágusai ebben az ügyben. De még nem nyilatkoztak. *Ahogy az őrség főnökei sem kezdtek hirtelen cölöpfalak állításába és sáncok ásásába, pedig hasznos lenne, ha eljön az idő. Már ha tényleg eljön.*
~Igen a nevét.~ *Ismétli meg magában és ismételten kénytelen visszatérni saját szavaihoz melyet úgy látszik semmibe vesznek. Ő elmondta mire kell az a név. Elmondta, hogy ha ezt az információt nem kapja meg akkor nem hihet a férfi kompetenciájában. Ő tudja a sziget nevét. Szép nagy cirádás betűkkel van ráírva egy kis füzetecskére ami már szerepel is kötelező olvasmányai listáján, és a mai nap után valószínűleg hozzá is csapja a hadnagynak küldött jelentéséhez. Mindössze a sziget neve, mint feltételezett közös pont az ő és a mágus ismeretei között biztosíthatta volna arról Aoneert, hogy az ismeretlen száját nem csak a templomba néha néha betörő szél lobogtatja mint valami győzedelmi zászlót. Azt már nem árulta el, hogy ennek hiányában viszont az őrség átverésének kísérletével kell megvádolnia a férfit. Vagyis, ő pénzt kért olyan információkért cserébe amik hamisak, amiket valójában nem tud illetve amikre nem akar választ adni, avagy hamis válaszokkal akarta megbódítani a városi őrséget, ezzel komoly összegeket kicsalva tőle egy őrmestertől. És mivel ez utóbbi részlegesen bizonyítja a mágus tudatlanságát, ezért neki van oka Lorew bekísérésére. És miért is hagyna ki egy ilyen kínálkozó alkalmat. Mondjuk azért mert így mindezt el kell magyaráznia a mágusnak, ami nagyon, de nagyon nem lesz egyszerű.*
-Egy mágust is el lehet fogni. Erővel, vagy csellel, de egy harcos sok helyzetben könnyebben feltalálja magát. Sőt ha a holtidézőt elzárjuk szolgáitól, az ereje teljesen használhatatlan lesz, és épp annyira könnyű lesz elfogni mint egy egyszerű embert. *Ez persze még csak az elv alapja, elsőként találniuk kellene egy nekromantát, ami szerinte legalábbis nehezebb feladat, mint lefegyverezni és megbilincselni azt. Nem kapja fel a vizet. Kontrollálja magát, és továbbra is fapofával vár amíg a mágus a lány felé nem fordul. Ekkor ugyanis kínálkozó alkalom nyílik előtte amikor is megkísérelheti a mágus szakszerű letartóztatását.
Ha Lorew nem elég szemfüles, nem figyel eléggé Aoneerre, vagy nem elég gyors, akkor a karján hamarosan valami hideget és keményet érezhet, mely nagy kattanással kapcsolódik hozzá csuklójához. Egy bilincs az, melynek lánca meg ideális esetben Aoneer bal kezében leledzik míg jobbja így is így is egy félelmetes méretű íjpuskát szorongat, készen arra, hogy a legkisebb mormolásra, vagy varázslat előkészítésére lábon lője új őrizetesét. A fegyver erős, a ravasz érzékeny, Aoneer pedig nem akar hezitálni. Ő nem hasra céloz mint őrtársnője, nem célja még csak véletlenül sem megölni az illetőt. Fegyverét a mágus lába felé irányítja, le a felsőcomb körüli részre, de szükség esetén akár tökön is lőheti.*
-Kedves uram. *Kezdi a formalitással.* -Én Aoneer Hraefg Glimriorathan... ~Úgyse jegyzi meg.~ -A városi őrség őrmestere, ezennel letartóztatom önt. A vád hamis tanúzás, illetve pénz kicsalásának kísérlete nemlétező ellenszolgáltatásért cserébe. *Mindezt elég hangosan mondja, hogy a többi mágus is hallja a vádakat. A jelenet ugyebár önmagában is feltűnő, de szeretné ha amazok rögtön értenék a helyzetet, és ha meg is próbálják kimenteni lerongyolódott társukat azt inkább észérvekkel tennék amire egyébként nagyon is nyitott.*
-Ön nem rendelkezik a felkínált információkkal. ~Feltehetőleg pedig nem mágus, hanem egy egyszerű otthontalan koldus, talán elmeháborodott.~ *Utóbbi esetben hamarosan ismét mágusok közé kerül, ám ezúttal egy elmegyógyintézet kezei közt.*
2081. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-31 23:40:04
Üzenet elküldve: 2015-12-31 23:40:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew és Aoneer//
*Azon hogy elfelejtett bemutatkozni Lorew, azon mosolyog. Véleménye szerint mind a hárman így tettek.*
- Akárcsak maga, vagy én, avagy az összes többi csuhás itt. *Mutat körbe, néznek is a közelebb állók kicsit szúrósan rá. Jó kedvében hirtelen kissé hangosabban mondta ezt. Bocsánatkérőn pillant rájuk, majd visszafordul a tagadhatatlanul érdekes páros felé.*
*Érdeklődve hallgatja a két férfit. Védekezni akarnak? Hát az nem túl kifizetődő hullákkal szemben. Kicsit költséges, és fárasztó. Emberek a fáradhatatlan hullák ellen.*
- Védekezni butaság. *Jegyzi meg, de egyebet nem szúr közbe a nagy okosságok közé, amik itt repkednek a feje felett. Abban hogy az itt levő hullák kevesen vannak, hát vitázna. Egy is lehet sok, vagy dönthet a csata kimenetelén. Szóval ezt nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni, hogy az a pár már nem számít.*
- Jó hát akkor ne égessük el, hanem hatástalanítsuk a temetőben a mágikus hatásokat. Elég csak pár rúnákat felrajzolni, és elmondani a megfelelő szavakat, és semmiféle mágia nem tud a temetőben létrejönni. *Na, igen ez a humánusabb módszer, de neki meg akkor is jobban tetszene a gyújtógatósdi. Azon már erősen pislog, hogy elkapni egy nekromantát? Hát ezt még ő se vállalná be, legyen olyan kíváncsi természetű, amilyen elfet nem hordott még a hátán a Lanawin világa, de hát csak les erre. Meg szólalni se bír, csak pislog nagyokat. Lorew azonban, egészen cukipofává válik, ahogyan elkezdi hevesen magyarázni mindezt. Kiokítani a férfit. Hallgatja is és persze figyeli is. Egyre jobban tetszik neki, ahogy belelendül és mesél. A végén, ahogy közelebb hajol hozzá, és suttogva szólal meg. Szélesebbre húzódik a mosolya. Bólint egyetértően.*
- Igen az ilyesmi. *hagyja rá Lorewre a gond tényét.*
~Én fizetek, ha mesélsz még.~
*Gondolja magában, még nem mond ilyesmit, csak figyel. Egyelőre.*
- Szerintem akkor is a tűz az egyetlen hatékony fegyver, ha nincsen minek feltámadni nincsen gond, akkor hamar a nekromanta is előkerül, ha ugyebár elég a tömeg körülötte. *Arról nem tud, miféle szigetről lehet szó. Burokban nevelkedett eddig, mit sem tudva a világról és a körötte zajló izgalmas dolgokról. Egyszerűen csak most szabadult a giccses kalitkából, és így ismerkedik a világgal. A zombik így neki egészen természetes közeg, ezt látta eddig kizárólag, akkor miért hiányoljon valamit, amiről eddig nem is tud?*
*Azon hogy elfelejtett bemutatkozni Lorew, azon mosolyog. Véleménye szerint mind a hárman így tettek.*
- Akárcsak maga, vagy én, avagy az összes többi csuhás itt. *Mutat körbe, néznek is a közelebb állók kicsit szúrósan rá. Jó kedvében hirtelen kissé hangosabban mondta ezt. Bocsánatkérőn pillant rájuk, majd visszafordul a tagadhatatlanul érdekes páros felé.*
*Érdeklődve hallgatja a két férfit. Védekezni akarnak? Hát az nem túl kifizetődő hullákkal szemben. Kicsit költséges, és fárasztó. Emberek a fáradhatatlan hullák ellen.*
- Védekezni butaság. *Jegyzi meg, de egyebet nem szúr közbe a nagy okosságok közé, amik itt repkednek a feje felett. Abban hogy az itt levő hullák kevesen vannak, hát vitázna. Egy is lehet sok, vagy dönthet a csata kimenetelén. Szóval ezt nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni, hogy az a pár már nem számít.*
- Jó hát akkor ne égessük el, hanem hatástalanítsuk a temetőben a mágikus hatásokat. Elég csak pár rúnákat felrajzolni, és elmondani a megfelelő szavakat, és semmiféle mágia nem tud a temetőben létrejönni. *Na, igen ez a humánusabb módszer, de neki meg akkor is jobban tetszene a gyújtógatósdi. Azon már erősen pislog, hogy elkapni egy nekromantát? Hát ezt még ő se vállalná be, legyen olyan kíváncsi természetű, amilyen elfet nem hordott még a hátán a Lanawin világa, de hát csak les erre. Meg szólalni se bír, csak pislog nagyokat. Lorew azonban, egészen cukipofává válik, ahogyan elkezdi hevesen magyarázni mindezt. Kiokítani a férfit. Hallgatja is és persze figyeli is. Egyre jobban tetszik neki, ahogy belelendül és mesél. A végén, ahogy közelebb hajol hozzá, és suttogva szólal meg. Szélesebbre húzódik a mosolya. Bólint egyetértően.*
- Igen az ilyesmi. *hagyja rá Lorewre a gond tényét.*
~Én fizetek, ha mesélsz még.~
*Gondolja magában, még nem mond ilyesmit, csak figyel. Egyelőre.*
- Szerintem akkor is a tűz az egyetlen hatékony fegyver, ha nincsen minek feltámadni nincsen gond, akkor hamar a nekromanta is előkerül, ha ugyebár elég a tömeg körülötte. *Arról nem tud, miféle szigetről lehet szó. Burokban nevelkedett eddig, mit sem tudva a világról és a körötte zajló izgalmas dolgokról. Egyszerűen csak most szabadult a giccses kalitkából, és így ismerkedik a világgal. A zombik így neki egészen természetes közeg, ezt látta eddig kizárólag, akkor miért hiányoljon valamit, amiről eddig nem is tud?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3851-3870