Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 32 (621. - 640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
640. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-05 18:01:18
Üzenet elküldve: 2013-11-05 18:01:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Quanrian Yaranir//
- Igen, borzalmas.
*Jól esik neki a nő együttérzése, még csak nem is sejti, hogy talán nem őszinte, és csakis illemből mondja. Somorúan mosolyog, egy pillantást vet a nőre, majd újra a földet, és a sírköveket bámulja.*
- A családunk híres volt, aztán egy pillanat alatt göddé vált, mintha nem is lett volna. Szeretném visszaszerezni méltó helyünket a ranglétrán. Messze az otthonomtól talán könyebb lehget, tiszta lappal.
*Nem tud mást mondani, kifogyott a szavakból, így hát csendben várja a hölgy válaszát.
Meg sem hatják a sírok, nem foglalkozik velük, annyi hullát látott már, hogy ez a pár sír már nem fogja könnybe borítani a szemét.*
- Igen, borzalmas.
*Jól esik neki a nő együttérzése, még csak nem is sejti, hogy talán nem őszinte, és csakis illemből mondja. Somorúan mosolyog, egy pillantást vet a nőre, majd újra a földet, és a sírköveket bámulja.*
- A családunk híres volt, aztán egy pillanat alatt göddé vált, mintha nem is lett volna. Szeretném visszaszerezni méltó helyünket a ranglétrán. Messze az otthonomtól talán könyebb lehget, tiszta lappal.
*Nem tud mást mondani, kifogyott a szavakból, így hát csendben várja a hölgy válaszát.
Meg sem hatják a sírok, nem foglalkozik velük, annyi hullát látott már, hogy ez a pár sír már nem fogja könnybe borítani a szemét.*
639. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-04 19:44:02
Üzenet elküldve: 2013-11-04 19:44:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Learon Derin//
*Mikor a másik Quantall vállára teszi a kezét kedve támad a sötételfnek hogy, egy gyors mozdulattal véget vessen a rövid ismertségnek. Valami furcsa okból mégsem teszi. Mikor a másik azt mondja hogy, már tudja milyen Quantall valójában akkor az elf a pengéjét a másik gyomrának szegezi de, még hozzá sem érinti de, mikor a másik a beszédét befejezte és azt hiszi megnyugtatta őt akkor Quantall gyilkos vággyal nyomja a kardját a férfi gyomrának. Még sebet nem vág de, a másik érzi hogy, kevésen függ az élete. Quantall szemében gyilkos láng lobog.*
-Mit képzelsz magadról hogy, csak úgy próbára teszel engem?
*Quantallra is ragadt egy kevés a család gőgjéből és öntudatából. Bár jóval kevesebb de, nagyon kicsit észre lehet venni a sötételf viselkedésén. Ez is egy ilyen dolog.*
*Mikor a másik Quantall vállára teszi a kezét kedve támad a sötételfnek hogy, egy gyors mozdulattal véget vessen a rövid ismertségnek. Valami furcsa okból mégsem teszi. Mikor a másik azt mondja hogy, már tudja milyen Quantall valójában akkor az elf a pengéjét a másik gyomrának szegezi de, még hozzá sem érinti de, mikor a másik a beszédét befejezte és azt hiszi megnyugtatta őt akkor Quantall gyilkos vággyal nyomja a kardját a férfi gyomrának. Még sebet nem vág de, a másik érzi hogy, kevésen függ az élete. Quantall szemében gyilkos láng lobog.*
-Mit képzelsz magadról hogy, csak úgy próbára teszel engem?
*Quantallra is ragadt egy kevés a család gőgjéből és öntudatából. Bár jóval kevesebb de, nagyon kicsit észre lehet venni a sötételf viselkedésén. Ez is egy ilyen dolog.*
638. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-04 18:50:26
Üzenet elküldve: 2013-11-04 18:50:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
-Köszönöm, köszönöm, de én csak a munkámat végeztem, igazán nem kell hálálkodnia amiért megmentettem az életét kedves Kalys, tudja én akkor is megtettem volna, ha nem az lett volna a feladatom, hogy megvédjem magukat. Bizony ám, az az óriás akár mindenkit megölhetett volna idelent, de szerencsére itt voltam és ez a lényeg. Na jó, egy lakomát azt hiszem tényleg megérdemlek, úgyhogy induljunk is és meséljük el Hrodal úrnak a fantasztikus hőstettemet. Tudják én egy nagyon szerény manó vagyok és nagy túlzásnak ítélném, ha emiatt díszpolgárrá avatnának, de ha a nevemet kiteszik a hősök csarnokába, az ellen azt hiszem nem ellenkezhetek. De ezt inkább Hrodal úrral beszélném meg, úgyhogy ne is időzzünk itt tovább!
-Köszönöm, köszönöm, de én csak a munkámat végeztem, igazán nem kell hálálkodnia amiért megmentettem az életét kedves Kalys, tudja én akkor is megtettem volna, ha nem az lett volna a feladatom, hogy megvédjem magukat. Bizony ám, az az óriás akár mindenkit megölhetett volna idelent, de szerencsére itt voltam és ez a lényeg. Na jó, egy lakomát azt hiszem tényleg megérdemlek, úgyhogy induljunk is és meséljük el Hrodal úrnak a fantasztikus hőstettemet. Tudják én egy nagyon szerény manó vagyok és nagy túlzásnak ítélném, ha emiatt díszpolgárrá avatnának, de ha a nevemet kiteszik a hősök csarnokába, az ellen azt hiszem nem ellenkezhetek. De ezt inkább Hrodal úrral beszélném meg, úgyhogy ne is időzzünk itt tovább!
637. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-04 15:30:38
Üzenet elküldve: 2013-11-04 15:30:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
"Ennek az embernek annyi esze sincs, hogy legalább mutasson valamit a csapat együttműködéséből? Ha a maszkos azt látja, hogy még egymással is vitatkozunk, akkor hiába mondunk akármit az együttműködésről. Ráadásul gyakorlatilag ő is ugyanazt mondta, amit én, de muszáj volt eljátszania, hogy ő oldja meg a helyzetet. Tuskó..."*aggódik a gnóm a harcos felfuvalkodottságán és modortalanságán. Az aggodalomból végül felocsúdik, amikor a másik gnóm céloz a parittyával és ennek a bizonyos Hagal Glipnek a teste puffan a földön. Ekkor már nincs rajta a maszk, így tudta a kő fejbetalálni elég erősen ahhoz, hogy eszméletét veszítse. A testőr megmenekül hát. A másik gnóm legalább tudta, hogy kell együttműködni.
A nemesi testőrségből még többen érkeznek, hogy az elrabolt csontokat a heyülkre vigyék és hogy a maszkos is megkapja a méltó büntetését. Kalys köszönetnyilvánítására Tikron csak mosolyogva bólint. Leveszi a fejéről, ami rajta volt és megpróbálja egy zsebkednővel felitatni a vért. Remélhetőleg nem súlyos a seb. Majd a templomban kezeltetni fogja magát, ott jól értenek a gyógyításhoz.
Látja, hogy az érkezők már ugyanazt a címert viselik, mint Kalys és Veriar is. Most már nem lesz több harc, itt megoldották a helyzetet. Arra viszont nagyon kíváncsi, hogy miért is alakult ki ez az egész bonyodalom, amibe ő véletlenül belekeveredett. Arra pedig még jobban kíváncsi, hogy Tilli merre járhat. Olyan nyomtalanul tűnt el.
Kalystól egy köszönetnyilvánítás kíséretében átveszi a térképet és megmutatja a másik gnómnak is. Az alapján már tényleg könnyen kitalálnak. Ha a bunkó is jön, akkor ránézhet a térképre, de Tikron nem foglalkozik vele különösebben. Nem tartja érdemesnek arra, hogy egy szót is szóljon hozzá, ha nem muszáj.
A létrán felmászik és körülnéz a sírok között. Sötét van már és a ködben még rosszabbul lehet látni. Tillinek semmi nyoma, de Tikron reménykedik, hogy nincs baja a fogadott lányának. Talán már ott van a szálláshelyen és az ajtó előtt toporog szegény, mert csak egy kulcsuk van a szobához, amit délelőtt béreltek. Lesz mit tenni. Van még egy adag főzéshez felhasználható zsír is és egy vaddisznóbőr, amiből a gnóm majd ruhát akar varrni a lánynak. Most viszont a csapatnak a gazdagnegyedbe kell mennie. Mivel Tikron itt a temetőben csatlakozott, hagyja, hogy a másik gnóm mutassa az utat a gazdagnegyed megfelelő házához. Ott majd kiderül, miért versengtek egymással a családok ilyen bizarr és alávaló módon. A gnóm visszagondol rá, hogy ő jó nyomon járt, mikor Kalyst kérdezte erről. A testőr nem tudott semmiről, de majd a nemes urak talán megmondják. Persze lehet, hogy a titokzatosság ködébe veszik minden, mert nem akarják kiteregetni a szennyest, de Tikron reméli, hogy a kíváncsisága ott kielégíttetik.*
"Ennek az embernek annyi esze sincs, hogy legalább mutasson valamit a csapat együttműködéséből? Ha a maszkos azt látja, hogy még egymással is vitatkozunk, akkor hiába mondunk akármit az együttműködésről. Ráadásul gyakorlatilag ő is ugyanazt mondta, amit én, de muszáj volt eljátszania, hogy ő oldja meg a helyzetet. Tuskó..."*aggódik a gnóm a harcos felfuvalkodottságán és modortalanságán. Az aggodalomból végül felocsúdik, amikor a másik gnóm céloz a parittyával és ennek a bizonyos Hagal Glipnek a teste puffan a földön. Ekkor már nincs rajta a maszk, így tudta a kő fejbetalálni elég erősen ahhoz, hogy eszméletét veszítse. A testőr megmenekül hát. A másik gnóm legalább tudta, hogy kell együttműködni.
A nemesi testőrségből még többen érkeznek, hogy az elrabolt csontokat a heyülkre vigyék és hogy a maszkos is megkapja a méltó büntetését. Kalys köszönetnyilvánítására Tikron csak mosolyogva bólint. Leveszi a fejéről, ami rajta volt és megpróbálja egy zsebkednővel felitatni a vért. Remélhetőleg nem súlyos a seb. Majd a templomban kezeltetni fogja magát, ott jól értenek a gyógyításhoz.
Látja, hogy az érkezők már ugyanazt a címert viselik, mint Kalys és Veriar is. Most már nem lesz több harc, itt megoldották a helyzetet. Arra viszont nagyon kíváncsi, hogy miért is alakult ki ez az egész bonyodalom, amibe ő véletlenül belekeveredett. Arra pedig még jobban kíváncsi, hogy Tilli merre járhat. Olyan nyomtalanul tűnt el.
Kalystól egy köszönetnyilvánítás kíséretében átveszi a térképet és megmutatja a másik gnómnak is. Az alapján már tényleg könnyen kitalálnak. Ha a bunkó is jön, akkor ránézhet a térképre, de Tikron nem foglalkozik vele különösebben. Nem tartja érdemesnek arra, hogy egy szót is szóljon hozzá, ha nem muszáj.
A létrán felmászik és körülnéz a sírok között. Sötét van már és a ködben még rosszabbul lehet látni. Tillinek semmi nyoma, de Tikron reménykedik, hogy nincs baja a fogadott lányának. Talán már ott van a szálláshelyen és az ajtó előtt toporog szegény, mert csak egy kulcsuk van a szobához, amit délelőtt béreltek. Lesz mit tenni. Van még egy adag főzéshez felhasználható zsír is és egy vaddisznóbőr, amiből a gnóm majd ruhát akar varrni a lánynak. Most viszont a csapatnak a gazdagnegyedbe kell mennie. Mivel Tikron itt a temetőben csatlakozott, hagyja, hogy a másik gnóm mutassa az utat a gazdagnegyed megfelelő házához. Ott majd kiderül, miért versengtek egymással a családok ilyen bizarr és alávaló módon. A gnóm visszagondol rá, hogy ő jó nyomon járt, mikor Kalyst kérdezte erről. A testőr nem tudott semmiről, de majd a nemes urak talán megmondják. Persze lehet, hogy a titokzatosság ködébe veszik minden, mert nem akarják kiteregetni a szennyest, de Tikron reméli, hogy a kíváncsisága ott kielégíttetik.*
636. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-04 14:04:43
Üzenet elküldve: 2013-11-04 14:04:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Quantall Ackumien Galanodel//
*Nem fejezi be a nevetést. Csak akkor hagyja abba, mikor a másik azt mondja, hogy rá is ragadt a gyilkos ösztönből. Learon csak erre várt. Ezért provokálta is egy kicsit a másikat, hogy kiderüljön, az nem is olyan, mint amilyennek tetteti magát. Ekkor a másik vállára teszi a kezét. Egyáltalán nem fenyegetően, csak a hatás kedvéért, ugyanis nem szeretné, ha Quantall egy hirtelen felindulásból a hasába nyomná pengéjét.*
-Nos, barátom, most már nyugodtan elrakhatja a kardját. Csak próbára tettem, hogy milyen is valójában.
*Hazudja szemrebbenés nélkül, hiszen már mérlegelte a helyzetet és ez tűnik a legjobbnak.*
-Értse meg. Nem akartam egy olyan társsal utazni, akiben nem vagyok biztos. Mivel tudtam, hogy… Bocsásson meg az általánosításért. Tudtam, hogy egy sötételfet mivel lehet feldúlni. Most, hogy már tudom, magában is van egy kis vadság, és tudom, körülbelül meddig mehetek el, nem fogok abba a hibába esni, hogy ne tudjak magyarázkodni.
*Most már csak reméli, hogy eléggé jó magyarázattal állt elő, hogy ne ölje meg új társa.*
*Nem fejezi be a nevetést. Csak akkor hagyja abba, mikor a másik azt mondja, hogy rá is ragadt a gyilkos ösztönből. Learon csak erre várt. Ezért provokálta is egy kicsit a másikat, hogy kiderüljön, az nem is olyan, mint amilyennek tetteti magát. Ekkor a másik vállára teszi a kezét. Egyáltalán nem fenyegetően, csak a hatás kedvéért, ugyanis nem szeretné, ha Quantall egy hirtelen felindulásból a hasába nyomná pengéjét.*
-Nos, barátom, most már nyugodtan elrakhatja a kardját. Csak próbára tettem, hogy milyen is valójában.
*Hazudja szemrebbenés nélkül, hiszen már mérlegelte a helyzetet és ez tűnik a legjobbnak.*
-Értse meg. Nem akartam egy olyan társsal utazni, akiben nem vagyok biztos. Mivel tudtam, hogy… Bocsásson meg az általánosításért. Tudtam, hogy egy sötételfet mivel lehet feldúlni. Most, hogy már tudom, magában is van egy kis vadság, és tudom, körülbelül meddig mehetek el, nem fogok abba a hibába esni, hogy ne tudjak magyarázkodni.
*Most már csak reméli, hogy eléggé jó magyarázattal állt elő, hogy ne ölje meg új társa.*
635. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-04 12:06:55
Üzenet elküldve: 2013-11-04 12:06:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
*A bolond végül úgy tűnik, észhez tér. Ehhez bizonyára nagyban hozzájárul Tikron beszéde és az, hogy a zsoldos nevén nevezte. A kést leteszi. Azért még gyengéden megpaskolja Torer fejét, mielőtt elereszti és odébb vonul a csontokhoz. Maszkját leveszi fejéről, úgy szemléli a falra akasztott darabokat. Látható, hogy egy egész sisak volt fején a csuklya alatt. Most azonban van lehetősége Urfangnak, hogy alaposan fejbe találja az illetőt, ki ennek hatására össze is esik, bolond mosollyal ábrázatán.*
- Szép munka! Menjenek vissza a gazdagnegyedbe és jelentsenek, ezt majd mi elintézzük! *mondja és int kezével, mire azonnal megjelenik néhány alak, ezúttal a megbízó címerét viselve.*
- Az embereim leeresztettek egy létrát, azon feljuthatnak. A hölgyet már kivitettem velük. Tessék, ez alapján a rajz alapján kijuthatnak. Köszönöm a segítséget és mondják meg urunknak, hogy hamarosan ott lesznek a maradványok. *hálálkodik Kalys, majd átad egy rajzot Tikronnak, melyre a kiút van vázolva, piros vonallal, egy másik rakás fekete vonal mellett.*
*A bolond végül úgy tűnik, észhez tér. Ehhez bizonyára nagyban hozzájárul Tikron beszéde és az, hogy a zsoldos nevén nevezte. A kést leteszi. Azért még gyengéden megpaskolja Torer fejét, mielőtt elereszti és odébb vonul a csontokhoz. Maszkját leveszi fejéről, úgy szemléli a falra akasztott darabokat. Látható, hogy egy egész sisak volt fején a csuklya alatt. Most azonban van lehetősége Urfangnak, hogy alaposan fejbe találja az illetőt, ki ennek hatására össze is esik, bolond mosollyal ábrázatán.*
- Szép munka! Menjenek vissza a gazdagnegyedbe és jelentsenek, ezt majd mi elintézzük! *mondja és int kezével, mire azonnal megjelenik néhány alak, ezúttal a megbízó címerét viselve.*
- Az embereim leeresztettek egy létrát, azon feljuthatnak. A hölgyet már kivitettem velük. Tessék, ez alapján a rajz alapján kijuthatnak. Köszönöm a segítséget és mondják meg urunknak, hogy hamarosan ott lesznek a maradványok. *hálálkodik Kalys, majd átad egy rajzot Tikronnak, melyre a kiút van vázolva, piros vonallal, egy másik rakás fekete vonal mellett.*
634. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-03 13:37:04
Üzenet elküldve: 2013-11-03 13:37:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Erton Itra//
*Mikor elérnek a temetőbe a férfi elengedi a karját és kinyitja a kaput, Qua pedig nyájas mosollyal megy be, s megvárja míg a férfi becsukja a kaput. Majd újra megfogja a karját és tovább haladnak. A sötételf magáról és családjáról kezd el beszélni. A lány érdeklődve hallgatja, s mikor az felmutatja a gyűrűt, csodálkozó pillantást vet rá. Nagyon szép egy címer ez, az egyszer biztos. Bár Qua-n még mindig nem látszik semmilyen érzelem, azokon kívül amiket az illem megkíván.*
- Igazán gyönyörű! Nagyon jó jelkép ez egy családnak.
*Majd tovább hallgatja a történetet. Kifelé a meglepettséget mutatja, de legbelül egyáltalán nem érdekli.*
~Most már biztos, csak egy ugyanolyan báb, mint mindenki más. Hiába minden teljesen egyedül vagyok ezen a világon!~
*Persze arcán semmi sem látszik, csak a meglepettség és a sajnálat igazán hiteles álarca, amit szavai csak mégjobban megerősítenek.*
- Szörnyű élmény lehetett! Egyedül maradni a világon, hogy mindent és mindenkit elveszít, akit szeretett! Borzalmas, még a gondolat is!
*S hiába tekint mindenkire bábként, azért sajnálná, ha kedvenc, legjobban szeretett bábjai, az amit úgy hívnak "család" elveszne. Mert ő tudja, hogy ha nagyon nincs hova mennie, vagy szeretre van szüksége tőlük megkapja. Bár sokkal jobb lenne egy olyantól, mint ő, s nem egy bábtól, de szinte biztos benne, hogy ilyen élményben sosem lesz része. Nincs más olyan lény a földön, aki megértené, s talán jobb is ez neki így.*
*Mikor elérnek a temetőbe a férfi elengedi a karját és kinyitja a kaput, Qua pedig nyájas mosollyal megy be, s megvárja míg a férfi becsukja a kaput. Majd újra megfogja a karját és tovább haladnak. A sötételf magáról és családjáról kezd el beszélni. A lány érdeklődve hallgatja, s mikor az felmutatja a gyűrűt, csodálkozó pillantást vet rá. Nagyon szép egy címer ez, az egyszer biztos. Bár Qua-n még mindig nem látszik semmilyen érzelem, azokon kívül amiket az illem megkíván.*
- Igazán gyönyörű! Nagyon jó jelkép ez egy családnak.
*Majd tovább hallgatja a történetet. Kifelé a meglepettséget mutatja, de legbelül egyáltalán nem érdekli.*
~Most már biztos, csak egy ugyanolyan báb, mint mindenki más. Hiába minden teljesen egyedül vagyok ezen a világon!~
*Persze arcán semmi sem látszik, csak a meglepettség és a sajnálat igazán hiteles álarca, amit szavai csak mégjobban megerősítenek.*
- Szörnyű élmény lehetett! Egyedül maradni a világon, hogy mindent és mindenkit elveszít, akit szeretett! Borzalmas, még a gondolat is!
*S hiába tekint mindenkire bábként, azért sajnálná, ha kedvenc, legjobban szeretett bábjai, az amit úgy hívnak "család" elveszne. Mert ő tudja, hogy ha nagyon nincs hova mennie, vagy szeretre van szüksége tőlük megkapja. Bár sokkal jobb lenne egy olyantól, mint ő, s nem egy bábtól, de szinte biztos benne, hogy ilyen élményben sosem lesz része. Nincs más olyan lény a földön, aki megértené, s talán jobb is ez neki így.*
633. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-03 12:13:34
Üzenet elküldve: 2013-11-03 12:13:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Quanrian Yaranir//
*Elérkeznek a temetőbe. Elengedi a nő karját, inyitja elötte a kaput, majd be is csukja. Újra felkínálja a karját, miközben azon gondolkozik, hogy most mit mondjon, de nem akarja, hogy újra csöng ülepedjen közéjük, így végül arra a döntésre jut, hogy elmodja az igazságot, sokat úgysem veszthet vele. Vagy mégis?*
- Egy éjszaka a réten a teliholdat bámultam. Tudja, ez a családunk jeképe, a hold.
*Mutatja fel egy pillanatra a holdfényes gyűrűjét, a családi gyűrűt, ami minden Itrának van - azaz volt, hiszen ő a család utolsó tagja.*
- Mikor visszaértem a kastályhoz az egész lángokban állt. Én vagyok az eegyetlen túléló, a családom utolsó tagja, így hát fogtam magam, és eljöttem. Azóta sem találom a helyemet, pedig lassan öt éve, hogy megtörtént a katasztrófa.
*Elérkeznek a temetőbe. Elengedi a nő karját, inyitja elötte a kaput, majd be is csukja. Újra felkínálja a karját, miközben azon gondolkozik, hogy most mit mondjon, de nem akarja, hogy újra csöng ülepedjen közéjük, így végül arra a döntésre jut, hogy elmodja az igazságot, sokat úgysem veszthet vele. Vagy mégis?*
- Egy éjszaka a réten a teliholdat bámultam. Tudja, ez a családunk jeképe, a hold.
*Mutatja fel egy pillanatra a holdfényes gyűrűjét, a családi gyűrűt, ami minden Itrának van - azaz volt, hiszen ő a család utolsó tagja.*
- Mikor visszaértem a kastályhoz az egész lángokban állt. Én vagyok az eegyetlen túléló, a családom utolsó tagja, így hát fogtam magam, és eljöttem. Azóta sem találom a helyemet, pedig lassan öt éve, hogy megtörtént a katasztrófa.
632. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-02 21:20:34
Üzenet elküldve: 2013-11-02 21:20:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy kevésbé kellemes hely, a temető Chatery kicsit lassabbra veszi a tempót, nem szereti a temetőt, mindig rossz érzése van tőle! S ez most is így van, a hideg futkos a hátán, ahogy a sírok között halad.*
~Er, Era, -ro. Nem ez nem megy! Ezt lehetlen kiolvasni! Kicsit felújíthatnák ezeket a sírokat! Akkor még talán tudná is az ember, hogy kik fekszenek itt! Persze erre biztos nincsen pénzük. De hát nem szidom őket, ha egyszer nem nagyon tehetnek róla. Tényleg vajon melyik lehet a legöregebb sír? Van itt egy kettő ami nagyon őreg, de nem tudom melyik lehet a legidősebb.~
*Ezen gondolkodik, miközben egyre közelebb kerül a templom ódon falaihoz, a nagy tornyos temlomhoz, ahol a mágiát tanulni vágyók megismerhetik annak minden csínját-bínját. Felemeli fejét és kívácsian szemléli a tornyokat és a falakat, aminek kövein látszanak a hosszú évtizedek megpróbáltatásai. Teljesen elkápráztatja a templom különös varázsa olyan, mint a Mágustorony, ugyanaz az érzés fogja el, mint a torony elött, s most már tudja, hogy ez jót jelent.*
~Er, Era, -ro. Nem ez nem megy! Ezt lehetlen kiolvasni! Kicsit felújíthatnák ezeket a sírokat! Akkor még talán tudná is az ember, hogy kik fekszenek itt! Persze erre biztos nincsen pénzük. De hát nem szidom őket, ha egyszer nem nagyon tehetnek róla. Tényleg vajon melyik lehet a legöregebb sír? Van itt egy kettő ami nagyon őreg, de nem tudom melyik lehet a legidősebb.~
*Ezen gondolkodik, miközben egyre közelebb kerül a templom ódon falaihoz, a nagy tornyos temlomhoz, ahol a mágiát tanulni vágyók megismerhetik annak minden csínját-bínját. Felemeli fejét és kívácsian szemléli a tornyokat és a falakat, aminek kövein látszanak a hosszú évtizedek megpróbáltatásai. Teljesen elkápráztatja a templom különös varázsa olyan, mint a Mágustorony, ugyanaz az érzés fogja el, mint a torony elött, s most már tudja, hogy ez jót jelent.*
631. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-02 12:33:57
Üzenet elküldve: 2013-11-02 12:33:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Lassan sétálva érkezik meg a temetőbe Vendris, és a jól megszokott fejbeli filozófiáit sem hagyja maga mögött.*
~Ó a temetők! Mindig nagyszerű kapcsolatot jelentettek, az élők, és holtak között. A holtak emlékei, hírhedt tettei, az élők szemei előtt lebegnek, és vagy a szeretettől, vagy a félelemtől hajtva rendben tartják a sírokat, emlékműveket. De egy temető nem csak arra jó, hogy embereket temessenek el benne.Olyan dolgok is lehetnek egy temetőben, amire egy átlag idelátogató fel sem figyelne. ~* Beljebb merészkedik a kissé ködös temetőben. A nemesi, és lovagi sírok felvonják magukra egy pillanatra érdeklődését, de azon kívül nem látott bennük semmi érdekeset.*
~Nemesek. Alig vannak rosszabbak, mint a korrupt, csak a saját érdekeikkel foglalkozó politikusok. Abban is tisztában kell lenni, hogy a nemesi családoknak döntő hányada, vagy csalással, puccsal, vagy gyilkolással, öldökléssel került hatalomra. Nem kevés nemesi, vagy gyáva lovagi megbízásomat kellett a hatalomért teljesítenem. Eltávolítani egy politikai ellenfelet, meggyilkolni egy családfőt, szigorúan titkos iratokat lopni, vagy hamisítással valakit hatalomhoz juttatni. Hiába gondolom az ilyen tetteket gerinctelennek és alávalónak, nem válogathatok, hisz pénz szűkében vagyok. Nem tehetem, hogy visszautasítok egy sokat tejelő megbízást, akármilyen kegyetlen, és elítélendő is, ha nem a becsület, hanem a pénz a mérvadó. ~* Alaposan körbenéz, és elindul a temető elhagyatott része felé. Egyre ködösebb, és sötétebb az éter, és tudja is hogy miért.*
~Ó a temetők! Mindig nagyszerű kapcsolatot jelentettek, az élők, és holtak között. A holtak emlékei, hírhedt tettei, az élők szemei előtt lebegnek, és vagy a szeretettől, vagy a félelemtől hajtva rendben tartják a sírokat, emlékműveket. De egy temető nem csak arra jó, hogy embereket temessenek el benne.Olyan dolgok is lehetnek egy temetőben, amire egy átlag idelátogató fel sem figyelne. ~* Beljebb merészkedik a kissé ködös temetőben. A nemesi, és lovagi sírok felvonják magukra egy pillanatra érdeklődését, de azon kívül nem látott bennük semmi érdekeset.*
~Nemesek. Alig vannak rosszabbak, mint a korrupt, csak a saját érdekeikkel foglalkozó politikusok. Abban is tisztában kell lenni, hogy a nemesi családoknak döntő hányada, vagy csalással, puccsal, vagy gyilkolással, öldökléssel került hatalomra. Nem kevés nemesi, vagy gyáva lovagi megbízásomat kellett a hatalomért teljesítenem. Eltávolítani egy politikai ellenfelet, meggyilkolni egy családfőt, szigorúan titkos iratokat lopni, vagy hamisítással valakit hatalomhoz juttatni. Hiába gondolom az ilyen tetteket gerinctelennek és alávalónak, nem válogathatok, hisz pénz szűkében vagyok. Nem tehetem, hogy visszautasítok egy sokat tejelő megbízást, akármilyen kegyetlen, és elítélendő is, ha nem a becsület, hanem a pénz a mérvadó. ~* Alaposan körbenéz, és elindul a temető elhagyatott része felé. Egyre ködösebb, és sötétebb az éter, és tudja is hogy miért.*
630. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:22:07
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:22:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Megint a temető a végén már csukott szemmel is eltalál a folyóig meg vissza. Igaz nem is olyan bonyolult az út. Sikerült beszélnie egy pappal, s szomorúan vette tudomásul, hogy sokba fog ez neki fájni, s leginkább sokáig fog tartani mire bármi is lesz ebből az egészből. De nem adja fel, ő nem olyan. Arcára megint visszahúzza a gonosz kis mosolyát.*
~Meg fogok tanulni varázsolni, de most először pihenek egy nagyot. Úgyhogy irány a kikötő! Most vagy soha, neki vágok a nagy gyaloglásnak. Mintha ott is lenne valami ilyen mágia tanulásra alkalmas hely. Majd azt is megnézem, ki tudja a végén még elkezdem élvezni is. És.. Nincs itt senki, hogy azt modja nem vagyok normális. Persze ők nem azok, akkor én hogy legyek? Nincs ki mind a négy kerekük, senkinek sincs ki. Én vagyok egyedül értelmes? Azért jó lenne, ha nem ez lenne a helyzet. Nagyon unatkozni fogok egy idő után.~
*Kicsit elmélázik, ahogy megint a sírok között bóklászik. Megpróbál egy két nevet kiolvasni, de nem nagyon megy, vagy meg van kopva, vagy benőtte a gaz, de nem látja tisztán. Így csak halad tovább arra, ahonnan jött, hátha lesz valami érdekes a folyó parton. De erre nincs sok esély, majd fut egyet, vagy halászik. Utóbbi nem elvetendő, mert kezd éhes lenni.*
~Meg fogok tanulni varázsolni, de most először pihenek egy nagyot. Úgyhogy irány a kikötő! Most vagy soha, neki vágok a nagy gyaloglásnak. Mintha ott is lenne valami ilyen mágia tanulásra alkalmas hely. Majd azt is megnézem, ki tudja a végén még elkezdem élvezni is. És.. Nincs itt senki, hogy azt modja nem vagyok normális. Persze ők nem azok, akkor én hogy legyek? Nincs ki mind a négy kerekük, senkinek sincs ki. Én vagyok egyedül értelmes? Azért jó lenne, ha nem ez lenne a helyzet. Nagyon unatkozni fogok egy idő után.~
*Kicsit elmélázik, ahogy megint a sírok között bóklászik. Megpróbál egy két nevet kiolvasni, de nem nagyon megy, vagy meg van kopva, vagy benőtte a gaz, de nem látja tisztán. Így csak halad tovább arra, ahonnan jött, hátha lesz valami érdekes a folyó parton. De erre nincs sok esély, majd fut egyet, vagy halászik. Utóbbi nem elvetendő, mert kezd éhes lenni.*
629. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-31 15:50:33
Üzenet elküldve: 2013-10-31 15:50:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Qua elgondolkodva halad az ösvényen nem is néz fel csak a lába előtt lévő földet bámulja. Gondolkodik, elmegy a templomba, ezt eldőntötte, mivel a legtöbbek szerint ott lehet legkönyebben mágiát tanulni. Majd lehet, hogy visszajön erre és elmegy a kikötő felé. Végülis sehová sem siet, így jobban belegondolva a mágiatanulás nagyon időigényes, akkor pedig nem kifejezetten jó, ha az ember siet.*
~Hmm lehet, hogy mégsem olyan jó ötlet a mágia.. De akkor is én meg fogom tanulni.. Mert meg akarom tanulni.. Akkor lássuk a medvét.. Jé, temető.. Közeledek.. Végre haladok, menni fog ez. Ha ezt apám tudná, biztos nem gondolna ostobának, meg semmire valónak. Majd megmutatom mekkorát fognak nézni, ha meglátják, hogy varázsolok. Mert fogok ez biztos, de vajon mikor.. Egyszer.. Na mindegy foglalkozzunk a lényeggel a temetőben caplatok, sírok között a templom felé, hogy mágia tanulás után érdeklődjek.. Furcsa ilyet se csináltam még.. Mindent el kell egyszer kezdeni egyszer ezt most kell elkezdenem. Én egy temetőben sétálok és hidegen hagy mennyi holt van itt.. Lehet, hogy igaza volt apának, nem lennék normális.. Dehogy én normális vagyok, mindenki más ostoba körülöttem a kettő nem egy és ugyanaz.~
*Mire gondolat menetét befejezte már mélyen benn jár a temetőben egyre közelebb a templomhoz.*
~Hmm lehet, hogy mégsem olyan jó ötlet a mágia.. De akkor is én meg fogom tanulni.. Mert meg akarom tanulni.. Akkor lássuk a medvét.. Jé, temető.. Közeledek.. Végre haladok, menni fog ez. Ha ezt apám tudná, biztos nem gondolna ostobának, meg semmire valónak. Majd megmutatom mekkorát fognak nézni, ha meglátják, hogy varázsolok. Mert fogok ez biztos, de vajon mikor.. Egyszer.. Na mindegy foglalkozzunk a lényeggel a temetőben caplatok, sírok között a templom felé, hogy mágia tanulás után érdeklődjek.. Furcsa ilyet se csináltam még.. Mindent el kell egyszer kezdeni egyszer ezt most kell elkezdenem. Én egy temetőben sétálok és hidegen hagy mennyi holt van itt.. Lehet, hogy igaza volt apának, nem lennék normális.. Dehogy én normális vagyok, mindenki más ostoba körülöttem a kettő nem egy és ugyanaz.~
*Mire gondolat menetét befejezte már mélyen benn jár a temetőben egyre közelebb a templomhoz.*
628. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-30 23:46:02
Üzenet elküldve: 2013-10-30 23:46:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A fürdőzés után a férfi lábai a meredéllyel küzdenek meg. Visszaemlékszik, hogy gyerekként hányszor legurult itt, ahogy az a potyautas, akit hátbalöktek a hajó lejárójának tetjénél az őrök. Moy nagyon szeretett a tengeren lenni. Matrózként is és őrként is jól érezte magát. Sokat kellett szobrozni vagy pakolni, mikor mi volt éppen a dolga. Most viszont repes a szíve az örömtől, mert szülővárosa hátsó kapujához ér. A temető kapuja ez, de tulajdonképpen a városba vezet. Sosem zavarta, hogy itt a halálról szól minden. Már gyerekként rájött, hogy aki él, az meg is hal és nem jön vissza többet, de ezen fölösleges keseregni. Senki nem tudott még változtatni rajta. Amit az élők maguk mögött hagynak, az viszont mind a szeretteiké, az összes emlék, levél, ajándék és minden szó, amit hozzájuk intéztek valaha.
Kíváncsian jár-kel a sírok között. Látja a síró nőket és a mogorva arcú férfiakat. Sírnának, de inkább komor ábrázatot öltenek. Ő sose állt ellen a könnyeknek, amikor jöttek. Ha elvesztett valakit, akit nem akart, kisírta magát és mindig megkönnyebbült. Amikor a harcban szerzett sebeket és a fájdalomtól kellett sírnia, akkor is teret engedett ennek. Attól, hogy férfi, nem kell érzések nélkül élnie. Ha valaki, ő tudja ezt, hiszen egész életét az érzéseknek szentelte és sokszor győztek az elvárások felett. Megnézi a családi sírhelyet. Nem tart attól, hogy akár apja, anyja és az összes testvére sírfeliratát is látni fogja. Tudni akarja, mi van velük. Így negyven év után eszébe jutottak. Megnézi a sírkövet, de csak a nagyszülők vannak említve rajta. Sóhajt egyet. Ez azt jelentheti, hogy még mindenki él, akit itt hagyott. Vagy máshová vannak eltemetve. A városnak ez az a része, ami biztos, hogy gyarapodik. Akár van építkezési terv, akár nincs, a halottakat el kell temetni.
Moy még megnéz néhány sírt. A szomszédokat, a gyerekkori barátok családjának kriptáit keresi. Sokuknak a sírját meg is találja. Elolvassa a feliratokat, amik néha árulkodnak arról, hogy éltek, akik most nyugszanak, de néha nem.
Moy ősz szakállát fújdossa a szél és a köd is pont olyan, mint régen. Gondolatai szanaszét ugranak és bolyonganak az emlékek sűrű erdejében, ami most újraéled. Feldereng, mikor önfeledten fogócskázott testvéreivel vagy épp a szegénynegyed koldus gyerekeivel, mikor anyja kezét fogva állt és az alkudozókat figyelte a piacon és mikor apja szabóműhelye varázsolta el. Emlékszik az első alkotására, ami egy ing volt. Ő maga varrta, mikor apja, a városi szabó mellett már eleget tanult.*
"És az a csodálatos szökőkút a város másik végén, a főtéren. Mindent be kell járnom újra! De első dolgom az lesz, hogy megkeresem a családomat."
Kíváncsian jár-kel a sírok között. Látja a síró nőket és a mogorva arcú férfiakat. Sírnának, de inkább komor ábrázatot öltenek. Ő sose állt ellen a könnyeknek, amikor jöttek. Ha elvesztett valakit, akit nem akart, kisírta magát és mindig megkönnyebbült. Amikor a harcban szerzett sebeket és a fájdalomtól kellett sírnia, akkor is teret engedett ennek. Attól, hogy férfi, nem kell érzések nélkül élnie. Ha valaki, ő tudja ezt, hiszen egész életét az érzéseknek szentelte és sokszor győztek az elvárások felett. Megnézi a családi sírhelyet. Nem tart attól, hogy akár apja, anyja és az összes testvére sírfeliratát is látni fogja. Tudni akarja, mi van velük. Így negyven év után eszébe jutottak. Megnézi a sírkövet, de csak a nagyszülők vannak említve rajta. Sóhajt egyet. Ez azt jelentheti, hogy még mindenki él, akit itt hagyott. Vagy máshová vannak eltemetve. A városnak ez az a része, ami biztos, hogy gyarapodik. Akár van építkezési terv, akár nincs, a halottakat el kell temetni.
Moy még megnéz néhány sírt. A szomszédokat, a gyerekkori barátok családjának kriptáit keresi. Sokuknak a sírját meg is találja. Elolvassa a feliratokat, amik néha árulkodnak arról, hogy éltek, akik most nyugszanak, de néha nem.
Moy ősz szakállát fújdossa a szél és a köd is pont olyan, mint régen. Gondolatai szanaszét ugranak és bolyonganak az emlékek sűrű erdejében, ami most újraéled. Feldereng, mikor önfeledten fogócskázott testvéreivel vagy épp a szegénynegyed koldus gyerekeivel, mikor anyja kezét fogva állt és az alkudozókat figyelte a piacon és mikor apja szabóműhelye varázsolta el. Emlékszik az első alkotására, ami egy ing volt. Ő maga varrta, mikor apja, a városi szabó mellett már eleget tanult.*
"És az a csodálatos szökőkút a város másik végén, a főtéren. Mindent be kell járnom újra! De első dolgom az lesz, hogy megkeresem a családomat."
627. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-29 00:04:43
Üzenet elküldve: 2013-10-29 00:04:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Learon Derin//
*Mikor a másik elröhögi magát akkor Quantall keze megint összeszorul a kardjain. Szívesen nekiugrana és elvágná a másik torkát. Nehezére esik hogy, ne tegye meg. Az ez utáni megjegyzésnél gyilkos pillantással közelebb lép a másikhoz. Az ez utáni szöveg után széles gyilkos mosoly jelenik meg az arcán. Elkezd beszélni és közben szép lassan előhúzza a kardját.*
-Én egy felfuvalkodott nemes csemete lennék? Egy olyan féreg mint te aki a porból származik nem tudod megérteni hogy, számunkra a név és a rang mit jelent. Megmutathatom hogy, én rám is ragadt a fajtám általad általánosnak gondolt gyilkos ösztönéből és meggondolatlanságából.
*Mikor a másik elröhögi magát akkor Quantall keze megint összeszorul a kardjain. Szívesen nekiugrana és elvágná a másik torkát. Nehezére esik hogy, ne tegye meg. Az ez utáni megjegyzésnél gyilkos pillantással közelebb lép a másikhoz. Az ez utáni szöveg után széles gyilkos mosoly jelenik meg az arcán. Elkezd beszélni és közben szép lassan előhúzza a kardját.*
-Én egy felfuvalkodott nemes csemete lennék? Egy olyan féreg mint te aki a porból származik nem tudod megérteni hogy, számunkra a név és a rang mit jelent. Megmutathatom hogy, én rám is ragadt a fajtám általad általánosnak gondolt gyilkos ösztönéből és meggondolatlanságából.
626. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-28 12:31:33
Üzenet elküldve: 2013-10-28 12:31:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
// Csontok, csontok, csontok //
*Echnal végül megtapasztalja a túlzott mágiahasználat árnyoldalát. Látása elhomályosul, s egy kicsit a lábai is meginognak, mintha nem találnák a talajt maguk alatt. Mindettől eltekintve a helyzet csodás. A kis gnóm dobálja ugyan a kavicsdarabkáit, de azok aligha árthatnak a zsoldosnak, amellett pedig a két harcos is bénultan figyeli az eseményeket. Nagy kárukra, hiszen Echnal nem teketóriázik tovább, le is vágja mind a kettőt.
Ám úgy tűnik, hogy az a tizedmásodperc is elég volt, hogy a maszkos magához ragadja, a még mindig alélt Torert.
A zsoldosban mérhetetlen indulat kezd felgyülemleni, s érzi, hogy mindezt a mérgét a csontoson meg a tündéren fogja levezetni. Az ismeretlen gnóm mond egy hosszú monológot, amire a marcona emberben csak még inkább megtelik az a bizonyos pohár.*
- Fogd már be a szádat! *kiáltja még mielótt befejezhetné, bár ahogy feltűnt neki, ez a kis mitugrász szószátyár sosem hagyná abba a beszédet magától.*
- Hagal Glip *mondja a maszkosnak* engedd el, és szabad vagy.
*Ami azt illeti nem érdekli, hogy elfogják-e ezt a dalolászó bolondot, hiszen most már tudják, hogy kik állnak az egész dolog mögött. Mit számít egy egyszerű végrehajtó elfogása, ha egyszer ott vannak akik a végrehajtást elrendelték.
Az ajánlatával csupán az az egyetlen gond, hogy ez a sírrabló nem igazán tűnik épelméjűnek, így lehet, hogy a helyzetet sem látja át. Echnal abban nem igazán kételkedik, hogy ez csupán egy erejében teli valaki, aki kicsit a mágiához is érthet, de olyan "nagy" valaki nem lehet, ha ilyen egyszerűen lepaktált ezekkel a senkiházi akárkikkel.*
*Echnal végül megtapasztalja a túlzott mágiahasználat árnyoldalát. Látása elhomályosul, s egy kicsit a lábai is meginognak, mintha nem találnák a talajt maguk alatt. Mindettől eltekintve a helyzet csodás. A kis gnóm dobálja ugyan a kavicsdarabkáit, de azok aligha árthatnak a zsoldosnak, amellett pedig a két harcos is bénultan figyeli az eseményeket. Nagy kárukra, hiszen Echnal nem teketóriázik tovább, le is vágja mind a kettőt.
Ám úgy tűnik, hogy az a tizedmásodperc is elég volt, hogy a maszkos magához ragadja, a még mindig alélt Torert.
A zsoldosban mérhetetlen indulat kezd felgyülemleni, s érzi, hogy mindezt a mérgét a csontoson meg a tündéren fogja levezetni. Az ismeretlen gnóm mond egy hosszú monológot, amire a marcona emberben csak még inkább megtelik az a bizonyos pohár.*
- Fogd már be a szádat! *kiáltja még mielótt befejezhetné, bár ahogy feltűnt neki, ez a kis mitugrász szószátyár sosem hagyná abba a beszédet magától.*
- Hagal Glip *mondja a maszkosnak* engedd el, és szabad vagy.
*Ami azt illeti nem érdekli, hogy elfogják-e ezt a dalolászó bolondot, hiszen most már tudják, hogy kik állnak az egész dolog mögött. Mit számít egy egyszerű végrehajtó elfogása, ha egyszer ott vannak akik a végrehajtást elrendelték.
Az ajánlatával csupán az az egyetlen gond, hogy ez a sírrabló nem igazán tűnik épelméjűnek, így lehet, hogy a helyzetet sem látja át. Echnal abban nem igazán kételkedik, hogy ez csupán egy erejében teli valaki, aki kicsit a mágiához is érthet, de olyan "nagy" valaki nem lehet, ha ilyen egyszerűen lepaktált ezekkel a senkiházi akárkikkel.*
625. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-27 19:12:06
Üzenet elküldve: 2013-10-27 19:12:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Quantall Ackumien Galanodel//
*Megáll. Először csak hatalmasra nyílt szemmel hallgatja társát, de mikor az elmondja beszédét, hangosan kacagni kezd. Hogy még nagyobb legyen a hatás, már színpadiasan a hasát fogja nevetés közben, aztán szépen lassan abbahagyja a kacagást, és odalépve a férfihoz, belenéz annak szemébe. Miközben beszél, folyamatosan tekintetét a másikén tartja.*
-Hát ahogy látom, magának még nem nőtt be a feje lágya.
*Széttárja a kezét és hatalmas vigyorral folytatja mondatait.*
-Én nem hallottam még sosem ezt a Galanodel házat. Nem ismerné szerintem senki, ha most körbekérdezősködne. Igaz?
*Bólint.*
-Igaz.
*Adja meg a választ a költői kérdésre.*
-Tehát mi következik ebből? Az, hogy én semmi büntetést nem fogok kapni. Nem szántam semmit sértésképpen, de a kezdeti szimpátiám már eltűnt, ahogy meghallottam a felfuvalkodott beszédét. Mivel nem tudom honnan jött én csak abból tájékozódhatok, hogy milyen a többi sötételf és maga nem illet bele a róluk származó ismereteimbe.
*Tarkóra teszi a kezét, elfordul a másiktól és elindul abba az irányba, ahová eddig tartottak. A válla fölött szól vissza a másiknak.*
-Maga nem illik a képbe. Sokkal inkább valami felfuvalkodott nemes csemetére illik a viselkedése.
*Megáll. Először csak hatalmasra nyílt szemmel hallgatja társát, de mikor az elmondja beszédét, hangosan kacagni kezd. Hogy még nagyobb legyen a hatás, már színpadiasan a hasát fogja nevetés közben, aztán szépen lassan abbahagyja a kacagást, és odalépve a férfihoz, belenéz annak szemébe. Miközben beszél, folyamatosan tekintetét a másikén tartja.*
-Hát ahogy látom, magának még nem nőtt be a feje lágya.
*Széttárja a kezét és hatalmas vigyorral folytatja mondatait.*
-Én nem hallottam még sosem ezt a Galanodel házat. Nem ismerné szerintem senki, ha most körbekérdezősködne. Igaz?
*Bólint.*
-Igaz.
*Adja meg a választ a költői kérdésre.*
-Tehát mi következik ebből? Az, hogy én semmi büntetést nem fogok kapni. Nem szántam semmit sértésképpen, de a kezdeti szimpátiám már eltűnt, ahogy meghallottam a felfuvalkodott beszédét. Mivel nem tudom honnan jött én csak abból tájékozódhatok, hogy milyen a többi sötételf és maga nem illet bele a róluk származó ismereteimbe.
*Tarkóra teszi a kezét, elfordul a másiktól és elindul abba az irányba, ahová eddig tartottak. A válla fölött szól vissza a másiknak.*
-Maga nem illik a képbe. Sokkal inkább valami felfuvalkodott nemes csemetére illik a viselkedése.
624. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-25 20:11:52
Üzenet elküldve: 2013-10-25 20:11:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// A múlt árnyai //
*Ismét csak egy apró választ hall a férfi, s már nem is igazán tudja eldönteni, hogy ez csupán amiatt van, mert a hölgyemény jelleme visszafogja a beszédesebbik énjét, vagy mert Mordach társasága lehet már kicsit sok a másik számára. Így hát a "majd vigyázok" mondatra csupán elhúzott szájjal bólogat, viszont ahhoz az eszmefuttatásához nem fűz többet - holott sok mindent hozzá tudott volna rakni a témához, ám úgy dönt, hogy inkább megtartja magának a gondolatait, s nem beszél feleslegesen. Mindig is hibája volt, hogy mindenben a részletekig hatolt, ezért is tudja temérdek szóval kifejezni a gondolatait, s számos oldalról megközelíteni a témát.*
- Persze, megértem. Elvégre ha többet tudnál, mint mi, minden bizonnyal nem lett volna ez az egész.
*Válaszol immáron röviden, s visszapillant a másikra, miközben egy halovány félmosolyt is megereszt felé, azonban ez nem tart sokáig - hamar visszafordítja fejét, s mered továbbra is a közeledő vaskapura, melynek tetején egy apró varjú pihenget. Egy ideig csak mereven bámulja őket, majd mikor megérkeznek a temető bejáratához, nagy hangzavarral felröppen, s szinte torka szakadtából kezd rikácsolni! Pár a templom mellett elhaladó járókelő figyelme azonnal rájuk terelődik, ami nem véletlen - két megtermett ork, egy törpe, egy átlagos hölgy, egy ébentündér, és egy hosszú vörös hajú férfi tart épp a holtak birodalma felé.. Mordach nem is akar feltűnést kelteni, mintha minden teljesen természetes lenne, úgy halad át a kapun, mire a kíváncsi szemek is odébb siklanak. Reméli, hogy ez az idegesítő károgás abba is marad ezzel, ám az a nyomott madár csak nem akarja befogni, a Vörös pedig lassan már vörösödni kezd az idegességtől! Ezért is vesz fel egy követ a földről, majd jó erősen az állat felé hajítja, akin az aztán nagyot koppan - majd az is nagyot koppan az egyik síron, amikor lehull rá.. A férfi csak fújtat egyet, majd szó nélkül sétál is tovább.
Kissé morcos ábrázata arra enged következtetni, hogy annak ellenére, hogy férfi, s azt sugallta mindenki felé, hogy ő megvéd mindenkit, azért rá is elég nagy nyomás ül ki, hiszen az utóbbi napokban minimum tízen próbálták megölni. Hiába harcos valaki, hiába bánik jól a fegyverrel, s hiába hagy maga mögött tetemeket, a tudat mégis ott van benne, hogy már számtalanszor meghalhatott volna, de nem, még mindig húzza az igát kitartóan.. A feszültséget néha ki kell adni, s ez biz' olykor egy nyavalyás madár halálával történik meg..
Szerencsére a holt lelkek könnyedén kiszívják Mordachból a pillanatnyi feszültséget, s a komor csendben, az öreg sírkövek közt kezd az idegállapota is némileg enyhülni. A temetőben egy apró szót nem szól, inkább csak csendben lépked, miközben hol az apró fűszálakat figyeli maga előtt, melyek gyorsan követik egymást, vagy gondolataiba merülve elveszik tekintete valahol a távolban. Nem akarja megzavarni Noliet a felesleges fecsegésével, inkább megtartja magának a felmerülő gondolatfoszlányokat.
Hamarosan elérik a temető másik kijáratát, ahol Mordach kicsit jobban meghúzza magát, hiszen innen már remekül rálátni a partra, ahol láthatóan eléggé nagy a nyüzsgés.*
- Hmm.. Talán célszerűbb lenne az erdőn át menni. Hajót nem látok sehol, talán ránk várnak, ki tudja..
*Szól maga mögé, majd még pár percig figyeli a tömeget, végül lassan elindul egy újabb kijárat felé, melyen túl már elérhetik az erdőséget.*
*Ismét csak egy apró választ hall a férfi, s már nem is igazán tudja eldönteni, hogy ez csupán amiatt van, mert a hölgyemény jelleme visszafogja a beszédesebbik énjét, vagy mert Mordach társasága lehet már kicsit sok a másik számára. Így hát a "majd vigyázok" mondatra csupán elhúzott szájjal bólogat, viszont ahhoz az eszmefuttatásához nem fűz többet - holott sok mindent hozzá tudott volna rakni a témához, ám úgy dönt, hogy inkább megtartja magának a gondolatait, s nem beszél feleslegesen. Mindig is hibája volt, hogy mindenben a részletekig hatolt, ezért is tudja temérdek szóval kifejezni a gondolatait, s számos oldalról megközelíteni a témát.*
- Persze, megértem. Elvégre ha többet tudnál, mint mi, minden bizonnyal nem lett volna ez az egész.
*Válaszol immáron röviden, s visszapillant a másikra, miközben egy halovány félmosolyt is megereszt felé, azonban ez nem tart sokáig - hamar visszafordítja fejét, s mered továbbra is a közeledő vaskapura, melynek tetején egy apró varjú pihenget. Egy ideig csak mereven bámulja őket, majd mikor megérkeznek a temető bejáratához, nagy hangzavarral felröppen, s szinte torka szakadtából kezd rikácsolni! Pár a templom mellett elhaladó járókelő figyelme azonnal rájuk terelődik, ami nem véletlen - két megtermett ork, egy törpe, egy átlagos hölgy, egy ébentündér, és egy hosszú vörös hajú férfi tart épp a holtak birodalma felé.. Mordach nem is akar feltűnést kelteni, mintha minden teljesen természetes lenne, úgy halad át a kapun, mire a kíváncsi szemek is odébb siklanak. Reméli, hogy ez az idegesítő károgás abba is marad ezzel, ám az a nyomott madár csak nem akarja befogni, a Vörös pedig lassan már vörösödni kezd az idegességtől! Ezért is vesz fel egy követ a földről, majd jó erősen az állat felé hajítja, akin az aztán nagyot koppan - majd az is nagyot koppan az egyik síron, amikor lehull rá.. A férfi csak fújtat egyet, majd szó nélkül sétál is tovább.
Kissé morcos ábrázata arra enged következtetni, hogy annak ellenére, hogy férfi, s azt sugallta mindenki felé, hogy ő megvéd mindenkit, azért rá is elég nagy nyomás ül ki, hiszen az utóbbi napokban minimum tízen próbálták megölni. Hiába harcos valaki, hiába bánik jól a fegyverrel, s hiába hagy maga mögött tetemeket, a tudat mégis ott van benne, hogy már számtalanszor meghalhatott volna, de nem, még mindig húzza az igát kitartóan.. A feszültséget néha ki kell adni, s ez biz' olykor egy nyavalyás madár halálával történik meg..
Szerencsére a holt lelkek könnyedén kiszívják Mordachból a pillanatnyi feszültséget, s a komor csendben, az öreg sírkövek közt kezd az idegállapota is némileg enyhülni. A temetőben egy apró szót nem szól, inkább csak csendben lépked, miközben hol az apró fűszálakat figyeli maga előtt, melyek gyorsan követik egymást, vagy gondolataiba merülve elveszik tekintete valahol a távolban. Nem akarja megzavarni Noliet a felesleges fecsegésével, inkább megtartja magának a felmerülő gondolatfoszlányokat.
Hamarosan elérik a temető másik kijáratát, ahol Mordach kicsit jobban meghúzza magát, hiszen innen már remekül rálátni a partra, ahol láthatóan eléggé nagy a nyüzsgés.*
- Hmm.. Talán célszerűbb lenne az erdőn át menni. Hajót nem látok sehol, talán ránk várnak, ki tudja..
*Szól maga mögé, majd még pár percig figyeli a tömeget, végül lassan elindul egy újabb kijárat felé, melyen túl már elérhetik az erdőséget.*
623. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-25 18:46:58
Üzenet elküldve: 2013-10-25 18:46:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt árnyai//
* Mielőtt végleg eldöntenék, hogy merre is mennek tovább egy pap lép oda hozzá, kezében egy levéllel. Nolie meglepetten tekint a papírra és szeme elkerekedik, mikor elolvassa annak tartalmát.*
~ Csodás..~
* Mikor a végére ér átnyújtja a férfinek, hogy ne az ő szájából kelljen hallania a "jóhírt". Mordachot figyelve ő is elindul a temető irányába, ám léptei jóval lassabbak, mint a Vöröséi.*
- Majd vigyázok..
* Válaszolja az intelmet hallva. Eddig sem bízott meg teljesen Roetben, de nem is volt bizalmatlan vele szemben. A következő mondatnál egy gondolat fut át az agyán. Eddig szinte vakon bízott Mordach-ban és, bár hátránya még nem származott az ismeretségből, de nem kéne minden baját megosztani vele. Ha vannak hátsó szándékai, azért, ha nincsenek, azért..*
- Nem tudom pontosan.. Mivel a szüleimnek sokat jelentett, és még jelent most is, ezért biztos pénzt és, vagy hatalmat biztosít.
Hogy miért kaptam meg azt szintén nem tudom, önszántukból nem adták volna nekem..
Gondolom most kisegítettelek ezekkel a válaszokkal.. * Fut át egy halvány mosoly az arcán.* .. De tényleg nem tudok többet.
* A temetőhöz érve egy tompa, de kellemes érzés tölti el. Mindig is szeretett régi sírok között sétálni, kisilabizálni a már olvashatatlan feliratokat vagy csak élvezni a csendet. Ám most sajnos nincs alkalma, hogy felfedező útra induljon, ezért -önkéntelenül is- kissé meggyorsítja lépteit.*
* Mielőtt végleg eldöntenék, hogy merre is mennek tovább egy pap lép oda hozzá, kezében egy levéllel. Nolie meglepetten tekint a papírra és szeme elkerekedik, mikor elolvassa annak tartalmát.*
~ Csodás..~
* Mikor a végére ér átnyújtja a férfinek, hogy ne az ő szájából kelljen hallania a "jóhírt". Mordachot figyelve ő is elindul a temető irányába, ám léptei jóval lassabbak, mint a Vöröséi.*
- Majd vigyázok..
* Válaszolja az intelmet hallva. Eddig sem bízott meg teljesen Roetben, de nem is volt bizalmatlan vele szemben. A következő mondatnál egy gondolat fut át az agyán. Eddig szinte vakon bízott Mordach-ban és, bár hátránya még nem származott az ismeretségből, de nem kéne minden baját megosztani vele. Ha vannak hátsó szándékai, azért, ha nincsenek, azért..*
- Nem tudom pontosan.. Mivel a szüleimnek sokat jelentett, és még jelent most is, ezért biztos pénzt és, vagy hatalmat biztosít.
Hogy miért kaptam meg azt szintén nem tudom, önszántukból nem adták volna nekem..
Gondolom most kisegítettelek ezekkel a válaszokkal.. * Fut át egy halvány mosoly az arcán.* .. De tényleg nem tudok többet.
* A temetőhöz érve egy tompa, de kellemes érzés tölti el. Mindig is szeretett régi sírok között sétálni, kisilabizálni a már olvashatatlan feliratokat vagy csak élvezni a csendet. Ám most sajnos nincs alkalma, hogy felfedező útra induljon, ezért -önkéntelenül is- kissé meggyorsítja lépteit.*
622. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-24 13:15:24
Üzenet elküldve: 2013-10-24 13:15:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok, csontok, csontok//
*Echomelarana testét nem kímélik a kövek. Meztelensége csak fokozza védetlenségét, mely csak ráadásként van kiszolgáltatotssága mellé. A találatok helyein kivörösödik. Amikor egy kavics eltalálja a mellét felüvölt a fájdalomtól. Ez már nekki is sok, a csontok, az elmebeteg maszkos és a fájdalom megteszik a hatásukat. Sokkos állapotba kerül, csendben elkezdenek folyni a könnyei, csak halkan szipog, de ezt elnyomja a gnóm monológja. Könnyei végigfolynak arcán és feje kétoldalán tócsát alkotnak. Tekintete semmiberévedve nézi a plafont. Elméje egy buborékot alkot ami kizár mindent ami körülötte történik.*
*Echomelarana testét nem kímélik a kövek. Meztelensége csak fokozza védetlenségét, mely csak ráadásként van kiszolgáltatotssága mellé. A találatok helyein kivörösödik. Amikor egy kavics eltalálja a mellét felüvölt a fájdalomtól. Ez már nekki is sok, a csontok, az elmebeteg maszkos és a fájdalom megteszik a hatásukat. Sokkos állapotba kerül, csendben elkezdenek folyni a könnyei, csak halkan szipog, de ezt elnyomja a gnóm monológja. Könnyei végigfolynak arcán és feje kétoldalán tócsát alkotnak. Tekintete semmiberévedve nézi a plafont. Elméje egy buborékot alkot ami kizár mindent ami körülötte történik.*
621. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-10-23 21:09:54
Üzenet elküldve: 2013-10-23 21:09:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
// Csontok, csontok, csontok //
*Henua Tikron látja, hogy varázslatának köszönhetően a zömök férfire támadó testőrök közül a két karddal hadakozó lebénul. A másikat pedig a harcos maga állítja meg egy ugyanilyen varázslattal. A gnóm arra gondol, hogy egy jól képzett, erős kardforgató mágiatudással szinte megállíthatatlan is lehet. Ő inkább a mágiában jeleskedik, a közelharcban nem annyira. Meg is járta az előbb, még mindig sajog a feje és vérzik is. Mivel a két támadó testőr már jóformán magatehetetlen, a gnóm nem is foglalkozik velük tovább. A maszkos viszont eltűnik a szeme elől.
A másik gnóm a parittyájából szórja a köveket, de úgy néz ki, nem túl gyakorlott benne vagy az a technikája, hogy jusson mindenhova. A harcost ugyanis fejbetalálja és a tündér is kap a meztelen testére. Valószínűleg ő érzi meg legjobban a darabkák becsapódását, mivel megfosztották a ruhájától és nincs, ami megvédje. Tikron talán annak köszönheti a szerencséjét, hogy a másik gnómmal körülbelül egy magasságban van és a parittyás inkább felfelé célzott.
Nyílvesszőket nem látni. Veriar és Clisthe nem csinálnak semmit. A nőt már a földön látni. Tikron reméli, hogy nincs komoly baja. Segítőkész volt az imént és ahogy a többiek, ő is egy nemes ügyhöz adja a szolgálatait. A másik testőr meg talán a megsebzett Kalys-ra vigyáz, aminek ő biztosan nem nagyon örül, mivel a sérüléséig maga vezette a csapatot.
A gnóm keresi szemeivel a maszkost. Nem látja, de a másik kőasztal mögül hallja az eszelős hangját. Úgy nevet, mint aki cirkuszban van és élvezi az előadást. Utána pedig megint a csontokat emlegeti és felszólítja a jelenlévőket arra, hogy ne mozduljanak. A gnóm tudja, hogy a gonosztevők az ilyen kijelentéseket valami fenyegetséhez kötik. Legszívesebben odamenne megnézni, hogy mit csinál a jól megtermett páncélos, de azt meghallaná. Ezért inkább megpróbálja kitalálni, mit tehet. A tündér lány még szabad, bár meg van zavarodva, csak nézi az eseményeket. Valószínűleg nem sikerült túltennie magát azon, ami eddig történt vele. Ki tudja, mit csináltak már az áruló testőrök... A harcost sem terítette le a maszkos, így az egyetlen dolog, amivel fenyegetőzhet, az az egyik földön fekvő testőr élete lehet. Ezért nem látni a maszkost, mert biztosan a fekvő embert szorítja magához, hogy a nyakát törje vagy leszúrja. Tikron látta a fekvőket, mikor bejött a terembe. Jól tudja, hogy ezt a helyzetet ő nem oldhatja meg innen a kőasztal mögül anélkül, hogy baj lenne. Az együgyű alak figyelmét viszont magára vonhatja és ha sikerül megzavarni, a harcos elintézheti a csontrablót. A másik gnóm pedig épp a parittyáját lóbálja. Veszélyes dolgot csinál. Ha nem talál pontosan, az a testőr életébe kerülhet, de még találat esetén sem biztos, hogy kidől a csontrabló, mielőtt árthatna a testőrnek. A maszkost úgy is elfoghatják, de senkinek nem kellene meghalnia a kezei által. Nem túl értelmes alak, az érzelmeire viszont biztosan lehet hatni. Egy dolog biztos, a csontokat szereti. A gnóm kiabálni kezd:*
- Figyelj ide, maszkos! Téged becsaptak. Hallottuk ezeket a testőröket, mikor ide tartottak. Csak arra kellettél nekik, hogy összeszedd a csontokat. Lenéznek téged és kinevettek, ahogy emlegettek. Csak egy buta bohócnak tartanak, akit egy ígérettel rá lehetett venni erre az egészre. Valójában azt tervezték, hogy elviszik az összes csontot, amit veled összegyűjttettek és aztán téged megölnek. Tudsz a dolgaikról, amikért ők börtönt kapnának. Ezért semmiképpen nem hagytak volna életben, nehogy véletlenül elmondd valakinek. Ezeket az embereket szolgálod, akik meg akartak ölni? Az ő parancsaikra ugrasz még akkor is, mikor vége mindennek? Csak te maradtál és itt van ellened három fegyveres és két testőr. Láttam, hogy van erőd és kemény páncélod, de még te sem nyerhetsz ennyi ellenféllel szemben. Minden páncélt át lehet vágni. Ha egyet vagy kettőt meg is ölsz közülünk, a többiek végezni fognak veled. És ha megölöd azt az embert, téged el sem fognak temetni. Egyszerűen kidobják a holttestedet az erdőbe és a farkasok fogják széthordani a csontjaidat. Csontok, csontok, csontok! Szép csontok, igaz? Így kárba vesznének. Ha elengeded a férfit, akkor nem tapad egy nemesi testőr vére a kezedhez. Téged becsaptak, így még a sírrablást is megúszhatod. Nos, hogy érzed?
*A fele sem igaz annak, amit Tikron mond, de elő tudja adni úgy, mintha tényleg komolyan gondolná. Ha a maszkos nem is hisz neki, annyit biztosan elér, hogy a kiabálásra fog figyelni és így a közelében lévő harcos elintézheti. A másik gnóm sem teljesen esélytelen, de kevésbé kockázatos, ha hátulról lepik meg az őrült sírrablót.*
*Henua Tikron látja, hogy varázslatának köszönhetően a zömök férfire támadó testőrök közül a két karddal hadakozó lebénul. A másikat pedig a harcos maga állítja meg egy ugyanilyen varázslattal. A gnóm arra gondol, hogy egy jól képzett, erős kardforgató mágiatudással szinte megállíthatatlan is lehet. Ő inkább a mágiában jeleskedik, a közelharcban nem annyira. Meg is járta az előbb, még mindig sajog a feje és vérzik is. Mivel a két támadó testőr már jóformán magatehetetlen, a gnóm nem is foglalkozik velük tovább. A maszkos viszont eltűnik a szeme elől.
A másik gnóm a parittyájából szórja a köveket, de úgy néz ki, nem túl gyakorlott benne vagy az a technikája, hogy jusson mindenhova. A harcost ugyanis fejbetalálja és a tündér is kap a meztelen testére. Valószínűleg ő érzi meg legjobban a darabkák becsapódását, mivel megfosztották a ruhájától és nincs, ami megvédje. Tikron talán annak köszönheti a szerencséjét, hogy a másik gnómmal körülbelül egy magasságban van és a parittyás inkább felfelé célzott.
Nyílvesszőket nem látni. Veriar és Clisthe nem csinálnak semmit. A nőt már a földön látni. Tikron reméli, hogy nincs komoly baja. Segítőkész volt az imént és ahogy a többiek, ő is egy nemes ügyhöz adja a szolgálatait. A másik testőr meg talán a megsebzett Kalys-ra vigyáz, aminek ő biztosan nem nagyon örül, mivel a sérüléséig maga vezette a csapatot.
A gnóm keresi szemeivel a maszkost. Nem látja, de a másik kőasztal mögül hallja az eszelős hangját. Úgy nevet, mint aki cirkuszban van és élvezi az előadást. Utána pedig megint a csontokat emlegeti és felszólítja a jelenlévőket arra, hogy ne mozduljanak. A gnóm tudja, hogy a gonosztevők az ilyen kijelentéseket valami fenyegetséhez kötik. Legszívesebben odamenne megnézni, hogy mit csinál a jól megtermett páncélos, de azt meghallaná. Ezért inkább megpróbálja kitalálni, mit tehet. A tündér lány még szabad, bár meg van zavarodva, csak nézi az eseményeket. Valószínűleg nem sikerült túltennie magát azon, ami eddig történt vele. Ki tudja, mit csináltak már az áruló testőrök... A harcost sem terítette le a maszkos, így az egyetlen dolog, amivel fenyegetőzhet, az az egyik földön fekvő testőr élete lehet. Ezért nem látni a maszkost, mert biztosan a fekvő embert szorítja magához, hogy a nyakát törje vagy leszúrja. Tikron látta a fekvőket, mikor bejött a terembe. Jól tudja, hogy ezt a helyzetet ő nem oldhatja meg innen a kőasztal mögül anélkül, hogy baj lenne. Az együgyű alak figyelmét viszont magára vonhatja és ha sikerül megzavarni, a harcos elintézheti a csontrablót. A másik gnóm pedig épp a parittyáját lóbálja. Veszélyes dolgot csinál. Ha nem talál pontosan, az a testőr életébe kerülhet, de még találat esetén sem biztos, hogy kidől a csontrabló, mielőtt árthatna a testőrnek. A maszkost úgy is elfoghatják, de senkinek nem kellene meghalnia a kezei által. Nem túl értelmes alak, az érzelmeire viszont biztosan lehet hatni. Egy dolog biztos, a csontokat szereti. A gnóm kiabálni kezd:*
- Figyelj ide, maszkos! Téged becsaptak. Hallottuk ezeket a testőröket, mikor ide tartottak. Csak arra kellettél nekik, hogy összeszedd a csontokat. Lenéznek téged és kinevettek, ahogy emlegettek. Csak egy buta bohócnak tartanak, akit egy ígérettel rá lehetett venni erre az egészre. Valójában azt tervezték, hogy elviszik az összes csontot, amit veled összegyűjttettek és aztán téged megölnek. Tudsz a dolgaikról, amikért ők börtönt kapnának. Ezért semmiképpen nem hagytak volna életben, nehogy véletlenül elmondd valakinek. Ezeket az embereket szolgálod, akik meg akartak ölni? Az ő parancsaikra ugrasz még akkor is, mikor vége mindennek? Csak te maradtál és itt van ellened három fegyveres és két testőr. Láttam, hogy van erőd és kemény páncélod, de még te sem nyerhetsz ennyi ellenféllel szemben. Minden páncélt át lehet vágni. Ha egyet vagy kettőt meg is ölsz közülünk, a többiek végezni fognak veled. És ha megölöd azt az embert, téged el sem fognak temetni. Egyszerűen kidobják a holttestedet az erdőbe és a farkasok fogják széthordani a csontjaidat. Csontok, csontok, csontok! Szép csontok, igaz? Így kárba vesznének. Ha elengeded a férfit, akkor nem tapad egy nemesi testőr vére a kezedhez. Téged becsaptak, így még a sírrablást is megúszhatod. Nos, hogy érzed?
*A fele sem igaz annak, amit Tikron mond, de elő tudja adni úgy, mintha tényleg komolyan gondolná. Ha a maszkos nem is hisz neki, annyit biztosan elér, hogy a kiabálásra fog figyelni és így a közelében lévő harcos elintézheti. A másik gnóm sem teljesen esélytelen, de kevésbé kockázatos, ha hátulról lepik meg az őrült sírrablót.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965