Arthenior - Temető
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Templomkert (új)
Templom (új)
TemetőFolyópart (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1678. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-23 00:00:06
 ÚJ
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Loyenara//

*Nincs azzal semmi gond, hogy Nara ennyire el tudja magát engedni Grael társaságában. Sőt, a férfi nagyon is örül ennek. Most már azt a kislányt látja maga előtt újra, akit évekkel ezelőtt megismert, mikor még egészen apró gyerekként lépett be kerítésük kapuján. A Templomkertben is ugyanazt a kíváncsi szemeket látta, mint mikor először tekintett végig a Moreeth ház tágas udvarán. Az árvaház után biztos boldogságot és szeretetet várt a helytől, amit meg is kapott egészen addig a napig, míg édesanyjuk el nem távozott az élők sorából. Ahogy a temető kapujához közel sétálnak már, Grael látványosan a fejét csóválja, ajkai is keserű mosolyra húzódnak. Most gondolt bele abba, hogy szegény lány szerető családja egyetlen pillanat alatt hullott darabjaiba, és az oly bizalmas otthona is legalább olyan hirtelen fordult egy rémálom színpadává. Ezek a gondolatok veszik rá újra, hogy miközben sétálnak, egyszerűen megfogja Narát és magához ölelje.*
- Tudom, hogy néha túl nyers vagyok, de hidd el, azt is tudom, hogy mennyire másra számítottál a családomtól, mint amit végül kaptál. A legtöbb gyerek azt gondolja, az árvaháznál nem lehet rosszabb, és ha egyszer valaki elviszi őket onnan, akkor csak jobb helyre kerülhetnek. Olyan helyre, ahol szeretik őket, foglalkoznak velük és... nem bántják minden apró hibáért. Apánk ott rontotta el, hogy a nevelést az árvaházban is ugyanúgy megkaptad volna, de a szeretetet nem, azt neki kellett volna megadnia, miután anyánk meghalt.
*Bizony Graelnek is vannak még emberi érzései, hiába ölte ki belőle a társadalomnak való megfelelési kényszer szinte mindet. Illetve egyetlen apró darabját sem pusztította el a társadalmi nyomás, csak jól vissza képes fogni őket. Reálisan tud gondolkodni, mikor szükség van rá, tűrni, ha tűrni kell, de attól még ő is örökölte anyja szeretetteljes jellemének egy részét. Most, hogy jobban belegondolt Nara helyzetébe, nem is érti, hogy lehet ő is néha ennyire tuskó.
Végül csak elengedi a lányt, kinyitja a temető nyikorgó kapuját és bemegy. Rövid ideig sétál a rosszabbnál rosszabb állapotban lévő sírok között, mígnem egy viszonylag rendben tartott nyughely előtt áll meg. A sirkő tiszta, csak néhány leégett gyertya maradványa van rajta. A névtáblán apjuk és anyjuk neve, életük kezdetének és végének dátuma látható.*
- Ez az.
*Mondja halkan. A temetőben nem hangoskodik, mert ő gyerekkora óta hisz abban a mesében, hogy a zaj felébreszti a halottakat.
Lopva húgára pillant, kíváncsi a reakcióira. Ha minden igaz, ő még soha nem látta a sírt, sem akkor, mikor anyjuk meghalt, hisz nem vehetett részt a temetésen, sem apjuk halálakor, amiről egészen tegnap estig nem is tudott.*


1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-18 19:04:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Landa)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben - záró//

*A lány az őrület határán táncol. Ép esze lassan cserben hagyja, és már csak darabokban jut el az információ az agyáig. Elengedik, ám nem úgy reagál a hírre, mint azt a fogva tartók várták volna, de legalább engedelmes. Kezeit szoros gúzsba kötik, szemét puha, fekete sál takarja.*
-Démonok, persze. Na, gyerünk!
*Löki finoman az ajtó felé, nehogy orra essen. Már neki is nagyon elege lehet ebből az egészből. Cipő nélkül sem könnyebb a séta, a kemény föld hideg, nedves, vigyáznia kell, nehogy egy rossz lépés miatt elcsússzon. Lépéseket hallhat maga előtt, majd távolról egy tompa puffanást. Egyenes úton vezetik végig, és pár perc múlva egy kőlépcsőhöz érnek.*
-Fel!
*Hangzik a tömör parancs. Nyolc darab fok, hamarosan már érezheti is a friss levegő édes illatát. Gallyak roppannak a talpa alatt, vizes fűszálak simogatják. Miközben tovább indulnak, a férfi ismét megszólal.*
-Én sosem bocsátanám meg a bátyámnak, hogy nem tett meg minden tőle telhetőt, hogy minél hamarabb kiszabadítson. Egy érdekházasság többet ér nálad. A pénz... az a fránya pénz. Még hogy vannak dolgok, amik megfizethetetlenek! Félő, hogy amint visszakap, megszegi az ígéretét, és képes lenne ismét veszélybe sodorni téged csak azért, hogy övé legyen a nemesi fruska. Képtelen lennék ezt hagyni. *Sóhajt, nem láthatja Alenia az arcán szétterülő vigyort.* Fogalma sincs, micsoda kínokban volt részed, és ha rajta múlna, újra át kéne élned. *Hirtelen megtorpan, erősen a karjába markolva maga mellé rántja a lányt, és a fülébe súgja.* Ne hagyd, hogy megszegje a szavát, különben eljövünk érted!
*Végtelennek tűnő pillanatig csend borul rájuk.*
-Késő délután van, alig járnak az utcákon. *Közli nemes egyszerűséggel.* Nem kísérlek tovább. Indulj el előre, és reménykedj, hogy valaki megtalál, mielőtt megfagynál! Légy jó kislány!
*Azzal útjára bocsátja szerencsétlent.*


1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-17 13:06:55
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Szemei folyamatosan lecsukódnak, de most nem azért, mert fáradt vagy álmos, hanem mert az ájulás határán van. Szinte már a kezén lévő seb a legkisebb problémája, már a fájdalmat sem érzi. Friss levegőre van szüksége, méghozzá azonnal, különben megőrül. A gyertya pislákoló lángja is már csak lüktető, homályos pacának látszik. Minden apró zajra összerezzen, a csöpögő hang hallatán pedig egyre kisebbre húzza össze magát, egyre inkább szorítja hátát a széknek. Az az őrjítő hang már-már sikít a elméjében, és minden egyes alkalommal olyan, mintha valami nehéz tárgy esne a fejére. Az ajtóra már nem is mer ránézni, nem akarja, hogy kinyíljon, mert meg van róla győződve, hogy azon túl ezernyi démon tanyázik. Ami még ennél is rosszabb, hogy vállain folyamatosan tapintásokat érez, mintha gyengéden átölelné valaki vagy végigsimítana lapockáin. Olykor riadtan néz hátra, már amennyire hátra tud fordulni a székben, de soha nem talál semmit a háta mögött.
Ezúttal az ajtó is hangosan és hirtelen nyílik, mire Alenia hangosan felsikít, és ha a kötelek nem tartanák, talán úgy gömbölyödne össze, mint egy sündisznó, amikor megijed. Szapora lélegzetvétel és sűrű nyelések közepette rémülten pillant fel a már csak fekete árnyékként látott alakra.*
- Levegőt! Kérem! Levegőt...
*Fel sem fogja, hogy mit mondanak neki, csak a friss levegőért könyörög. Lélegzete még jobban felgyorsul, mikor bekötik szemeit, és minden sötétségbe borul. Ugyan nem érti igazán, mit mondanak neki, de mikor eloldozzák a széktől, reszkető karjait ösztönösen a háta mögé tartja, és ha kötése elkészül, akkor meg is próbál felállni a székből. Nem sikerül neki elsőre, hisz lábai ugyanannyira reszketnek, és az oxigénhiány miatt amúgy is nehezére esik talpon maradni. Ha még próbálkozik párszor vagy segítenek neki, és végre meg tud állni a két lábán, akkor magassarkúiból kilép, mert képtelen lenne azokban a cipőkben akár egy lépést is megtenni.*
- Odakint... Odakint démonok vannak!
*Jegyzi meg félve, miközben lassú, esetlen léptekkel indul előre, ha vezetni kezdik. Fejét csak maga elé, lefelé hajtva tartja, hisz semmit nem lát.*


1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-16 21:46:14
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Landa)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//

*Újabb pár órára hagyják magára... Vagy csak egy percre, nem tudhatja pontosan. Az időérzékét már rég elvesztette, és a friss oxigénért könyörgő elméjét a gyertya is megzavarhatja. Még mindig lobog az apró láng, de vajon mennyi égett le. Mekkora volt, mikor kiment a férfi? Nagyobb? Vagy nem is változott volna? Lehet, már a gyertyában sem bízhat. És a hangok, azok a vizenyős, csöpögő hangok, amik egyre hangosabban szűrődnek a földes falon át. Mintha valami a nyálát csorgatná a szobán túl, és csak arra várna, hogy a lány végre kijusson, és felfalhassa.
Efféle beteges, irreális gondolatok őrjítik, mikor hirtelen kivágódik az ajtó, és egy eddig nem látott, harmadik férfi lép be rajta. Magasabb az elsőnél, de nem olyan nagydarab, mint az, amelyik megszabadította az ujjától. Testét és arcát a megszokott, fekete ruhák takarják.*
-Csak megjött az esze a bátyusnak! *Köpi oda Aleniának, majd mögé lép, és érdes hangján mesél tovább.* Szabad vagy. Nagy nehezen, de annak az önfejű ficsúrnak is leesett, hogy nem packázhat, és jobban jár, ha teljesíti a követeléseinket. Vagyis, nem a miénket, de ez nem lényeges. *Közben előhúz egy hosszú, sötét sálat a zsebéből, és beköti a szemét.* Most jön az érdekes rész. El foglak oldozni a széktől, hátra kötöm a kezeidet, és kiviszlek innen. Ha ellenkezel, vagy megpróbálsz közben szökni, meghalsz. Ugyan nem láthatod, de az ajtón túl két cimborám vár minket felfegyverezve, őket már ismerheted. Viselkedj, és akkor perceken belül véget ér ez a rémálom!

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.16 21:48:48


1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-12 19:57:28
 ÚJ
>Asen Enransamen Sellfon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Nolie//

*Lelkesen és mély meggyőződéssel bólogat a nő véleményére, miszerint a növények és állatok érdekesek*
-Amúgy... ez buta kérdés, tudom, de mivel én nem foglalkoztam vele sosem, érdekel. A természetben is gondolom mindenhol ott a mágia, meg magadban, de ezt érezni? Vagy csak ha elmondod az igéket... Te hogy tapasztalod? *Ehhez sosem értett, sokszor mondták már neki, hogy erre rá kell érezni, meg ezt érezni kell, de sosem jött rá pontosan mire és mit is...
A történelmi leírásokról másképp vélekednek, de ez kiváltképp tetszik neki.*
-Nekem tetszene, mert elgondolkodhatnék mindegyiken és úgy vázolhatnék konklúziót. Mert az alaptények nem változnak, például valaki túlélt egy csatát vagy sem, ki nyerte a háborút, ki tette le az alapkövet, ilyesmi. De abban igazad van, hogy ez sokakat zavarna valószínűleg. *Mert ha valaki nem olyan elmélkedő-merengő típus, akkor ez igencsak bosszantó lenne a könyvekben, tény.*
-Áh, tudnék még mesélni, miket olvastam. *Mosolyog szélesen míg legyint, mert a varjak és hollók megérnek egy misét szerinte.
Aztán figyelmesen hallgatja, hogy csak könnyebbnek tűnik a víz és szél mágia a tűznél, de korán sincs ez így.*
-Miért ne sikerülhetne Neki? A tündérek nem jók a tűzmágiában? *Közben azon agyal, hogy a "hozzám hasonló tündér" mennyire értendő szó szerint, mert valahogy nem tündérnek nézné a másikat. De megtanulta, ne ítéljen elsőre, mert róla se szokták elsőre megmondani, hogy félvér, ámbátor nincsenek is olyan sokan...*
-Meghitt? Mitől lesz Neked egy temető meghitt? Én mindig magányosnak érzem ezeket a helyeket valahogy. *Őszintén csodálkozik el a másik szavain, mert mindent mondana egy temetőre, de a meghitt szó nem szerepel köztük. Mondjuk jobb mint az otthonos de... csak egy hajszálnyival. Arcára is kiül, hogy számára ez roppant furcsa.*


1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-11 20:03:03
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Most már nem érdekli, hogy a férfi úgy csinál, mintha itt sem lenne, vagy legalábbis, mintha teljesen süket volna. A lelkére valóban ráférne az ápolgatás, de semmi jel nem utal arra, hogy megkaphatná. Élete utolsó óráit ebben a büdös lyukban fogja tölteni. Tényleg feladta. Legalább mielőtt meghal, megláthatta világunk igazi arcát, mely koránt sem olyan ideális, mint azt Alenia gondolta, mint amiről olvasott, mint amilyennek szülei beállították.*
- Nincs értelme erőlködnöm. Ha elengedsz, kellemesen csalódok... *Közben bekapja a falatot.* Ha nem, akkor téged fog örökké mardosni a bűntudat, hogy ártatlan lány életét vetted el. Az életem Eeyr kezében van, ha megérdemlem, hogy éljek, az istennő nem fogja elvenni tőlem.
*Néz a szemeibe komolyan. Ha a mai napon meghal, az csupán annyit jelent, hogy az élete nem értékes, és nincs helye az élők sorában. Végül is, még semmi említésre méltót nem tette le az asztalra, ez igaz. Talán ha meghal, nem is fog hiányozni igazán senkinek.
Ezekkel a gondolatokkal a fejében eszi meg az ételét, majd mikor végeztek, hátradől székében.*
- Rendben, menj! *Egyezik bele úgy, mintha bármi beleszólása lenne a dolgokba.* Jó leszek. Nem igazán tudok megkötözve rosszalkodni.
*Talán ha együttműködő, akkor megkönnyíti utolsó óráit. Nem akar úgy meghalni, hogy közben szenved.
Mikor a férfi kimegy, Alenia nyugodtan ül és a gyertyát bámulja. Nézi, ahogy az apró viaszcseppek lefolynak a gyertya maradványain, a pislákoló láng pedig egyre halványabban ég. Olyan, mintha az a gyertya ennek az egész szörnyűségnek az idejét mérné. Mintha azt mutatná, mennyi ideje van még vissza az elf lánynak a szabadulásig vagy halálig. Ha ez igaz volna, akkor bármi is lesz az, hamarosan vége.*


1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-11 10:42:10
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 600
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Asen//

*Mosolyogva hallgatja a férfi beszédét. Úgy tűnik, hasonlóan vélekednek az ismeretterjesztő irományokról. Mindketten szívesen olvassák őket, még ha más téma ragadja is meg a figyelmüket. Nolie személy szerint semmit nem ért a bájitalokhoz. A különböző színek hatásait ismeri, de fogalma sincs, melyik árnyalat miben más a többitől, azt már Norinak kell tudnia. Ekkor jutnak eszébe a fegyverek, amik még mindig a táskájában vannak. Minél hamarabb meg kell tőlük szabadulnia, nehogy számon kérje rajta az őrség, vagy, ami még rosszabb lenne, a mélységi hím ismeri fel a pengéit.*
-Az állatok és növények érdekesek. *Kapcsolódik vissza a beszélgetésbe.* Sok varázslat veszi is alapul a természetben rejlő energiákat. Ami a leírásokat illeti... *Még sosem gondolkodott el azon, miért rossz, hogy egyetlen ember írta őket.* Szerintem, ha túl sokan írnának egyetlen eseményről, akkor az lenne a gond. Más ok-okozati viszonyokat vázolnának fel, másik oldalnak adnának igazat, és akkor az olvasóban csak újabb és újabb kérdések merülnének fel, amikre nem kaphatna választ. Legalábbis én így tapasztaltam. *Teszi hozzá mentegetőzve.*
-Ilyenről még sosem hallottam. *Lelkesedik. Nem gondolta volna, hogy a madarak ilyen okosak lennének. Most már tudja, Rasdehernek miért hollója volt. Értelmes és hűséges állatnak tűnt, és egy ilyen beteg ember tulajdonában minden bizonnyal veszélyes is volt.*
-Ez igaz lehet, de a szél és a víz is csak elsőre tűnik szelídnek. A tomboló árvizek és hurrikánok is legalább olyan veszélyesek, mint a tűzvész, és ugyanúgy tudnak pusztítani, rombolni és gyilkolni. Szerintem a varázslón múlik, hogy mihez van érzéke, mire fogékonyabb. Találkoztam egyszer egy hozzám hasonló apró tündérrel, aki tűzmágiát szeretett volna tanulni. Nem tudom, végül sikerült-e neki, de elég eltökéltnek tűnt.
*És furcsának. Nagyon kedves és segítőkész volt, de közben egy különös, megmagyarázhatatlan csillogás volt a szemében, mint aki alig várja, hogy lángra lobbantson valamit. Nolie örökre hálás lesz neki, hiszen megmentette az életét, és kimenekítette a maszkos otthonából, így nem ítélheti el. Nem is teszi, ő is épp elég külön lehet a külső szemlélődők számára.*
-Nem igazán. Szeretem a temetők nyugodt, csendes környezetét, és ezt a meghitt hangulatot.
*Mint a temető szelleme, úgy vonul végig könnyed léptekkel a sírok között. Hószín fürtjei a levegőben úsznak utána, egész hátborzongató látványt nyújt.*


1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-08 19:26:02
 ÚJ
>Asen Enransamen Sellfon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Nolie//

*Asen mindig is szeretett hallgatni másokat, ha azok lelkesedtek a mondandójukért. Talán azért, mert Asen is könnyen lelkessé tud válni így, ami jó és energikus érzésekkel töltik el. Most sincs másképp, hiába nem ért a mágiához, elég hogy Nolie boldogan ecseteli ezen elfoglaltságát.*
-Hát ez összetett... eredetileg mindenféle bájitalreceptekről és kialakulásukról olvastam, mondván magamba szívom a tudást és majd ebből élek. De sajnos nem vagyok benne olyan jó, mint szeretném, ellenben a növények és az állatok nagyon érdekelnek. Sok olyan úti könyvet olvastam, ahol állatokat figyeltek meg például és mindenféle szóbeszédet írtak le róluk miért is alakulhattak ki ezek róluk, vagy növényeknél arról, hogyan fedezték fel egy-egy jótékony vagy épp káros hatásuk. Regényeket ritkán szoktam olvasni. *Régebben volt hogy levett a polcról egyet-egyet, de mára inkább az említett leírásokat lapozza.*
-Nem tudom amúgy, nekem a történelmi leírásokkal az a gondom, hogy csak egy személy írja őket, emiatt nem elég átfogó valahogy. Ha sokan írnák, sok nézőpontból, szerintem pontosabb lenne, meg részletesebb, jobban meg lehetne érteni mi miért történt vagy történhetett. *Fűzi hozzá még csak úgy mellékesen, mert megérti, hogy a másik miért szereti a történelmi regényeket.*
-Igen, nincs is már messze. De hidd el, okos állatok, ahol élelmet sejtenek, ott teremnek! Engem vicceltek már meg azzal, hogy mikor ért a dió látták, hogy úgy törtem fel hirtelen mikor nem volt nálam kő, hogy nekidobtam a sziklának és megrepedt, azt már fel tudtam feszegetni. Na mondani sem kell, hogy reggel nem messze onnan, ahol leheveredtem, a közeli kőre dobálták a magasból a diókat és csak úgy koppantak, én meg felriadtam! Fene beléjük, de azért örültem, hogy tanítottam valamit nekik. *Meséli nevetve, mert szereti a varjakat, hollókat, mivel nem csak szépek, de furmányos állatok is.*
-Érdekes, de lehet azért is van, mert a tüzet nehezebb lehet kordában tartani és irányítani, úgy sejtem a vizet és a levegőt jóval könnyebb, nem olyan elillanó vagy nagy odafigyelést igénylő ha apróságokról van szó. De ezt csak feltételezem, mert egy apró szellő vagy pár csepp víz nem feltétlen okoz bajt, de egy apró szikra is le tud égetni egy erdőt vagy egy házat. *Tekintetén látszik, hogy egyáltalán nem biztos ebben a felvetésében, csak elméleteket gyárt. Tény, ő is kerülné a másik leírása alapján a tűz mágiát.
Közben átérnek a temetőbe is lassacskán, komótosan végigpásztázza a sírokat a tekintetével.*
-Te is babonás vagy? Mármint... tudod, a temetőkkel kapcsolatban sok babona van, hogy mit csinálj vagy épp mit ne, mert balszerencse érhet. *Mosolyog, bár ez elárulja, hogy ő maga nem hisz ilyenekben. *


1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-07 19:36:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Landa)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//

*Unottan bólogat a lány szavaira, de válaszra nem méltatja őket. Látszik rajta, hogy kezd belefáradni, hogy ápolgatni kell a lelkét szegénykének, hogy ne hisztizzen, és elhiggye, van remény. Nem mintha nem lenne, de ez nem rajtuk múlik. Hosszú percekig csendben eteti a szöszkét, mire végül megint megszólal.*
-Gyorsan feladtad. *Teszi az újabb kanál trutyit a szájába.* De felesleges ezen rágódnod, nincs hatásod a külső történésekre. Ha megmentenek, örülj neki; ha nem, akkor így jártál. Majd ezek után jobban megbecsülitek egymást.
*Jegyzi meg gúnyosan a közhelyes tanulságot. Megeteti vele az egész tálat, letörli az állára folyt fehér levet, majd a rongyot és a kanalat is a tányérba dobja.*
-Megint magadra hagylak. *Egyenesedik fel.* Imádkozz istenedhez, hogy mikor legközelebb visszatérek, akkor elengedjelek, mert ha nem... az azt jelentené, megint elrontott valamit a drága bátyus. Légy jó!
*Csukja be maga után a korhadt faajtót, és hallani, hogy ráfordítja a kulcsot. A gyertya már szinte csonkig égett, hamarosan kialszik.*


1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-04 13:46:09
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Nehéz beismernie, de a férfinek igaza van. Lehet, hogy Aleimord nem siet a megmentésével, inkább kiélvezi a helyzetet, hogy az idegesítő húga nincs láb alatt. Nem könyörög neki ölelésért, nem piszkálja az örökséggel, nem lopja el a levelét sem. Reméli, hogy nem így van, de Aleimord legbelső gondolatait és féltett titkait nem ismeri, ki tudja, miképpen érez a gyerekkorában még olyannyira szeretett húgocskája iránt.*
- Már rég nem vagyok a kis kedvence. Egy időszakban messziről el is került, mikor sokat vitatkoztunk.
*Nem tudja, miért meséli ezt el fogvatartójának, csak kikívánkozik belőle.
Azt viszont még mindig nem érti, hogy mi köze ehhez az egészhez Nairadának. Vajon mit kérhettek bátyjától? Még mindig csak az a lehetőség jut eszébe, hogy vagy ő, vagy Nai meghal. Ha így van, akkor nem hibáztathatja testvérét a lassú döntés miatt.*
- Egyébként titeket én is ki akarnálak cselezni. Ti sem játszotok tisztán. A zsarolás bűn.
*Jelenti ki, mintha ezek nem lennének teljesen tisztában ezzel. A levegő ritkulása ugyan nem tudatosul benne, de látszik rajta, hogy egyre szaporábban kapkod levegőért, és érzi, hogy egyre álmosabb, pedig nemrég ébredt fel. Talán még szédül is, de a székhez kötözve azt nem igazán érzi.*
- Te talán jól éreznéd magad a helyemben? Nem hibáztathatsz! Csak egy kicsit érts meg... Nem lehetsz ennyire rossz ember.
*Ő volt az, akinek már majdnem sikerült hatnia a lelkére. Megpróbálhatná újra meggyőzni, hogy hagyja a fenébe ezt az egészet, és engedje szabadon, de most eszébe sem jut ilyesmi. Csak könyörög. Úgy érzi nem bírja már sokáig. Teste elnehezedik, szemei minden pillanatban lecsukódnak, fárad.*
- Egyszerűbb lenne, akkor vége volna...
*Nem tud összerakni már épkézláb mondatokat, annyira rosszul van. Ehhez az éheség is minden bizonnyal nagyban hozzájárul, de szerencsére ezen most segíthet. A harmadik, negyedik kanálnál már megszokja, hogy most azt a vackot kell ennie. Az éhség valóban nagy úr. A következő falatokat már magától kéri, tátja érte a száját.*


1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-02-03 12:07:25
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Landa)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//

-Ahogy gondolod, nem a mi dolgunk. *Válaszol érzéketlenül.* De ugye tudod, ha te lennél a legfontosabb, már nem itt csücsülnél egy székhez kötözve? Egyetlen egy dolgot kértünk tőle, és az első adandó alkalommal megpróbált kicselezni minket, hogy megtarthassa a menyasszonyát. Nairakárkit, akit mondtál. Kénytelen leszel elfogadni, hogy már nem te vagy a kis kedvence.
*Höhög a sál takarásában. Úgy látszik, bárki jön is be, nagyon jól szórakozik a lány szenvedésén.*
-Mi ugyan nem akarunk tőle semmit.
*Ezzel csak még jobban összezavarhatja a lányt, aki eddig is nehezen dolgozta fel a körülötte történteket. A levegő is egyre fogy, ha szellőzik is a kis helyiség, nagyon lassan frissül, meg sem lehet érezni. Az oxigénhiány eltompíthatja a gondolkodást, de legalább a fájdalmat is enyhébben érzi.*
-Elkényeztetett liba! *Mordul fel egy sértődött gyerek meggondolatlanságával.* Meleg szobákhoz és pihe-puha paplanhoz vagy szokva, és amint ez nincs meg, pánikba esel. Lehet nehéz lehet elhinni, de csak azért, mert fázol, nem fogsz halálra fagyni. És ha tényleg annyira bízol a bátyádban, mint mondod, felesleges is lenne pokrócot keríteni neked, hiszen bármikor elengedhetünk.
*Közben elkezdi etetni. A kaja gusztustalan, finom szóval élve is takonyszerű: ragacsos, híg és csomós. Az íze kellemes csalódás lehet. Nem finom, de messze nem olyan rossz, mint amit az állaga sugall.*
-Ezt ugye nem komolyan kérdezted? Sokkal egyszerűbb lenne átvágni a torkod.
*Egyre unottabban válaszolgat, kezd nagyon elege lenni a lányból.*


1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-31 14:43:02
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Nem, valóban nem tud csendben maradni, de talán nem is várható el tőle. Fáj a keze, fázik, éhes, minden baja van, képtelen lenne csendben ülve tűrni az egészet.*
- Örülök, na.
*Válaszolja kissé flegmán. Nem kell minden egyes alkalommal emlékeztetni, hogy milyen jól bánnak vele, magától is tudja, hogy nem így van. Néha felszisszen, olykor elrántaná a kezét, ha nem lenne lekötözve, miközben a kötését cserélik. Nem kellemes érzés, és a férfi nem is nagyon erőlködik, hogy kevésbé fájjon neki.*
- Aleimordnak fontosabb vagyok bárminél.
*Suttogja, de csak azért mert szíve mélyén reméli, hogy így van, egyébként egyáltalán nem biztos benne. Az a hülye örökség tönkretette a kapcsolatukat. Most már nem is akarja annyira szüleik vagyonát, csak még egyszer hadd lehessen testvére karjaiban. Ott biztonságos.*
- Feladja a nemesi elveit? Mit akartok tőle, a házat? A vagyonát?
*Kérdezősködik tovább, mert egyszerűen tudni akarja mi folyik a háttérben. Nem érti, miért nem mondhatják el neki, úgysem tehetne semmit.
Szemeivel követi a férfit, ahogy az megteszi azt a pár lépést a tálért, majd vissza.*
- Ha megfagyok, akkor bele fogok "dögleni" te eszetlen majom.
*Lám, a társaság Aleniából is kihozza azt a viselkedést, ami ellen mindig is nevelték. Állatok közt állatként él az ember is, és ez most sincs másképp. Ha nem kap az előzőért egy hatalmas pofont, akkor szájába veszi az első falatot, ám lenyelni képtelen először. Undorító és hányingere van tőle, de végül sikerül lenyelnie. Ennie kell, ezt ő is tudja, s mivel mást nem fog kapni, kénytelen azt az izét megenni.*
- Ugye nem mérgező? *Kérdezi reménykedve, miközben a további falatokat várja.*


1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-30 17:27:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Landa)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//

*Még mindig nem bír csendben maradni, és csak tűrni, hogy ellássák, de hogy a hisztije pár nyafogós szóra redukálódott, haladás.*
-Inkább örülj, hogy kicserélem a kötésed, mielőtt elfertőződik.
*Némán, komótosan teszi rendbe a sebét. Nem ért a gyógyászathoz, de minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ujj levágásának ne legyenek komolyabb szövődményei. Még mindig vigyáznak az épségére, már amennyire megtehetik.*
-Nem mondhatok semmit. *Rázza a fejét, miközben elrakja a mocskos rongyot, és a tányérért indul.* A bátyádnak teljesítenie kell valamit azért cserébe, hogy elengedjünk, de nagyon nem fűlik hozzá a foga, ezért próbált kicselezni minket. Ezt az ujjad bánja. *Vonja meg a vállát.* De ha jó fiú lesz, akkor hamarosan megint szabad lehetsz. Már ha az lesz, mert hiába forog veszélyben az életed, még mindig túl büszke és dölyfös ahhoz, hogy feladja nemesi elveit. *Vigyorodik el.* Nem fűznék hozzá sok reményt.
*Kezébe veszi a tányért és a kis kanalat, visszasétál Alenia mellé és leguggol, hogy arcuk nagyjából egy vonalba essen.*
-Mondd szépen, Á!
*Tartja szája elé az első falatot. Az étel még most sem tűnik étvágygerjesztőbbnek, mint tegnap, fehér lé csöpög vissza a tálba, ahogy felemeli a kanalat. Az újabb kérésre csak felhorkan.*
-Még mindig nem vagy képes felfogni, és elfogadni a helyzeted. Ez nem egy fogadó. A célunk az, hogy itt maradj, és lehetőleg ne dögölj bele. Ennyi. De ne pofázz, egyél!


1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-30 01:59:34
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Most már nem zavarja, mennyi ideje hagyják magára. Túl sok minden történt, hogy a fogság és a tehetetlenség miatt aggódjon. Az egész jobb karjában érzett fájdalom is már-már megszokhatóvá válik. Kimerülten, hátradőlve ül a székében, és a kintről beszűrődő zajokat hallgatva sikerül valamennyi időre elszenderednie. Furcsa, de pont arra riad fel, mikor ezek a zajok megszűnnek, de úgy tűnik nem történik semmi. Félig-meddig újra elalszik, aztán már csak az ajtó istentelen nyikorgása veri ki az álmot a szeméből.*
- Hmm?
*Álmosan pislogva néz fel az érkezőre. Végre egy ismerős alak, őt már látta. Rendesen felül a székben és nem mozdul. Ismét gombócot érez a torkában. Most már minden alkalommal félni fog, mikor bejön valaki, mert ki tudja, milyen szörnyűségeket fognak még vele művelni.*
- Figyelj... Sssz! Óvatosabban!
*Nyüszít fel, mikor lerántják az anyagot a sebéről. Érdekes módon már nem szörnyülködik hiányzó ujja miatt, beletörődött a sorsába. Végül is, ahogy a mondás tartja, mindig lehetne rosszabb. Miközben az újabb kötést kapja, folytatja, amibe belekezdett volna, csak a hirtelen jött fájdalom miatt nem tudta elmondani.*
- Kérlek, mondj valamit arról, mi folyik odakinn. Bele fogok őrülni abba, hogy nem tudok semmit. Nekem nincs beleszólásom a dolgokba, nem tudok elmenni innen, mondd el kérlek, mi van a bátyámmal? Mi folyik körülöttem, amiről nem tudok?
*Most már nem könyörög a szabadságáért, a halálra sem kívánja elrablóit, tényleg csak szeretne tudni... valamit. Bármit, ami nem a teljes tudatlanságban tartja, mert ez borzalmas.
Figyeli a kötözést, majd mikor szóba kerül, az asztalon lévő tányérra pillant. Ha eddig meleg volt az az étel, most már biztosan jéghideg, és az íze is rosszabb lehet, mint volt. Meg kellett volna ennie, mikor először neki akarták adni, de most már mindegy.*
- Rendben, együnk. *Törődik bele. Most már mindegy mi az, ennie kell.* Fázom is. Nem fogok többet ellenkezni, nyafogni, csak legyél velem egy kicsit emberségesebb, kérlek. Takarót szeretnék.
*Most már nem követel, hanem kér, nem magát tartja felsőbbrendűnek, hanem megalázkodik fogvatartójával szemben. Ha mást nem is, betörniük sikerült a lányt.*


1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-29 12:38:40
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Landa)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 134

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//

*Órákra magára hagyják a lányt, csak az ajtó mögül beszűrődő tompa, azonosítatlan zajok törik meg a szoba csendjét. Beszélgetések, lépések hangja, valami biztosan történik odakinn, de ezekről semmit nem tudhat. Hirtelen csend áll be, majd hosszú idő után, ismét kinyílik az ajtó. Első őrzője, a vékony, hirtelen haragú férfi lép be rajta kezében tiszta gézzel.*
-Átkötjük a sebedet, aztán megetetlek.
*Pillant a fél napja az asztalon álló tányérra. Leguggol Alenia mellé, szemügyre veszi a kötését.*
-Úgy tűnik, szerencséd van. *Szabadítja ki a kezét. Hiányzó ujja helyéből vérsavó szivárgott, a megszáradt nedvtől sebére ragadt anyagot egy határozott mozdulattal tépi le, ami nem lehet túl kellemes.* Nem gyulladt be vagy gennyesedett el, szépen be fog gyógyulni. Már ha hagyod, hogy ellássuk.
*Pillant fel rá szigorúan remélve, megelőzheti az újabb hisztirohamokat. Zsebre vágja a használtat, és friss, tiszta rongyot köt az ujjai köré.*
-És most eszünk!


1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-28 09:40:53
 ÚJ
>Uhn Dhormany avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//*Kénytelen egyetérteni a városőrrel.*
-Igazad van, Danlo. Ki tudja, nem okoztunk e már így is nagyobb bajt, mint ami volt. Lehetséges az is, már rég megoldódott a dolog, és csak árnyékokat üldözünk! Induljunk hát, és többet megtudunk. Én jelentést teszek Aleimord úrnak.
*Jó lenne egy kis magány.*
-Én visszafelé egyedül megyek. Tart amíg tart, de kicsit össze kell szednem magam.
~És közben átgondolhatom a dolgokat.~
-Jó utat, Danlo! Vigyázz az úton!
~Vajon mi történhetett ez idő alatt a rezidencián? Két dolog lehetséges. Vagy mindenki letargiában leledzik, és siralomház van. Illetve a másik eshetőség, hogy ez vicces kis fruska otthon van. Bár Aleimord csak küldött volna valami futárt. Persze lehetséges, el is felejtette már a megegyezésünket. Sebaj, majd eszébe juttatom.~
*Szép lassan ballag, mire felnéz Danlo hátát látja csak. Ekkor eszébe jut, Natalayda.*
~Vajon ott lehet e a rezidencián? Ha igen, remélem lesz lehetőségünk beszélgetni egy kicsit. Annyira le tudja, csak egyetlen szavával, gesztusával nyugtatni a lelkem. Bár csak tudná, miatta vállaltam el ezt a testőri munkát. Azért, hogy megvédhessem. A közelébe lehessek. Nem történhet semmi olyan, ami elszakíthatna tőle.~
*Maga mögött hagyva a temetőt, a tisztást. Lassacskán visszatér a rezidenciára.*



1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-27 22:06:40
 ÚJ
>Danlo Rulhadan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Sóhajtva néz újdonsült társára. Nagyon úgy néz ki, hogy elveszítették a nyomot.*
-Azt hiszem, ideje visszatérned. Talán többet ártott a nyomozásunk, mint gondolnánk. Ha a holnapi napig nem kerül meg a leány vagy bármi történik, jelentsétek a Városi Őrségnél. A mi kis kalandunk maradjon közöttünk. Holnap mindenképp jelentkezem. Most vissza kell menjek a tisztásra a lóért, csak remélni merem, hogy kélt lába.
*Ha kiderül a barakkban, hogy saját szakállára nyomozott, bizony megütheti a bokáját. Kockázatot vállalt és nem lett volna szabad. De ha sikerrel jártak volna...
Biccent az északinak azzal elindul visszafelé. Lesz min rágódnia most.*


1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-26 15:08:31
 ÚJ
>Uhn Dhormany avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//
*Társa tanácsának elegettéve elindul. Ő nem olyan hidegvérű mint Danlo, ezért fegyverét a kezében tartva kutat nyomok után.*
~Szinte hihetetlen. Egy nyom néha feltűnik, hogy aztán felocsúdva a reményből visszarántson a valóságba. Bár ez a ruhadarab, bárkié lehet. Vagy vehetem Eeyr imába foglalt kérésemnek megfelelő jelnek.~

A hozzászólás írója (Uhn Dhormany) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.26 15:08:47


1660. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-25 09:33:12
 ÚJ
>Danlo Rulhadan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Végveszélyben//

*Kezdené úgy érezni, hogy bizony rossz nyomon járnak, mikor Uhn felfedez valamit. Az ágról levéve a kezébe veszi a finom anyagot.
Biccent az északinak.*
-Nézzünk körbe. Ne légy rest kiáltani ha találsz valamit, alighanem úgy is tudják, hogy itt vagyunk. A ruhafoszlány lehet másé is... Vagy nem.
*Azzal elindul, hogy szétnézzen. A lány akár holtan is heverhet valahol, vagy elzárva tartják. Olyan helyek után kutat, ahol utóbbire lát esélyt. Kezét szablyája markolatán tartja, felkészülve rá, hogy azonnal elő tudja rántani, ha szükséges.*


1659. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2018-01-24 22:59:20
 ÚJ
>Uhn Dhormany avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

//Végveszélyben//
*Akármennyire igyekszik is a városőr után, érzi kezd lemaradni.*
~Mondjuk, ha egyfolytában csak agyalok, és próbálok mindent megjegyezni nem is fog menni.~
*Már-már végtelennek tűnik az idő.*
~Mit nekem este, reggel, délután? Mindegy is, a cél megtalálni Aleimord húgát.~
*Talán a sors akarata, talán Eeyr meghallgatta az imáját, de megakad a szemén egy kék ruhafoszlányt, a közeli bokroknál. Int Danlonak, és halkan megszólal:*
-Jöjj, ezt nézd mit találtam.
*Ha társa követi szemrevételezheti a textilt ő saját maga is.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1659-1678