//Szorít az idő//
*Az ork lány csodálja, hogy párja milyen ötletekkel áll elő ebben a lehetetlen helyzetben. Ricuko kitalál egy számolós tervet, utána pedig azt, hogy kövessék a füstalak útját. Már amennyire lehet. Mtach hátbavágja az óriást és így szól hozzá:*
- Ez igen, szivi! Neked aztán az eszed is nagy!
*Mikor Ricuko elindulne, akkor Mtach is menni akar vele. Ő is számolná és kopogtatná a falakat meg az ajtókat. Az itt lakók biztos nem fognak örülni, de az összeverődött csapat tagjai se örülnek, hogy meg akarja ölni őket valami őrült mágus. Még mielőtt elindulnának, a zömök férfi észrevesz még valamit.
Mindenkin négy számot látott a gyerek és úgy rajzolta le a jeleket. Tehát mindegyikük ideje máshogy pereg, mint a különböző mennyiséggel megtöltött homokórákban. Mtach most már nem bánja,hogy elvetették az őrök megkérdezését. Amúgy se szereti őket és most megint van valami nyom, amin el tudnak indulni.
A vörös közben követi Ricuko tanácsát és elindul, kopogtatva a házakat. A zömök is arrafelé megy, amerre az előbbiek eltűntek. A lány pedig hamar eltűnik az egyik házban, amibe csak úgy berántják. Mtach nem habozik, odafut és megpróbálja kinyitni az ajtót. Ha egyedül nem sikerül, akkor Ricuko segítségét is kéri. Két ekkora harcosnak el kell bírnia egy ajtóval a szegénynegyed egyik vacak házánál. Ha kinyitják, meglátja a sötétet és hallja a nyöszörgéseket.*
- Nem tudom, mi a franc ez, de szerintem a vöröst is úgy kapták el, ahogy azt a másikat, akit meg kéne menteni. Van valakinél tűzszerszám? Szivi, te bejöhetnél, a barlangban se nagyon zavart a sötét.
*Rávigyorog az óriásra. Jobban örülne, ha Ricuko is vele tartana és még jobban, ha mindezt lángfénynél tehetnék. Akárhogy is cselekszenek a többiek, kardot ránt és bemegy. Két kézzel szorítja a méretes fegyvert és azzal bökdös előre lassan és óvatosan, nehogy véletlenül leszúrja a vöröst. Közben kiabál is neki:*
- Merre vagy, vörös?
*Közben hallja, hogy a nyöszörgés nem egy irányból jön, hanem mindent betölt. Mintha egy-egy gyerek lenne eldugva a ház minden zegzugában. Vagy valami szerencsétlen ember, aki csak ennyi hangot tud kiadni magából. Ha az ork lány lába beleütközik egy ládába vagy egy szekrényt érez a kard hegyével, akkor megpróbálja azokat kinyitni. Először csak finoman, majd ha nem engednek, akkor szétveri a zárat. Lehet, hogy pont egy szekrénybe zárták a vöröst és azt is, aki miatt egyáltalán a koldusok közé kellett jönni. És ez esetben itt van a foglyul ejtő is, akit majd el kell intézni. Harcra készen várja, hogy találjon valamit és ha őt is megrántják, vagy megtámadják, azonnal lesújt. A vörös biztos nem rángatná, csak szólna, hogy merre van. A fogoly meg hallhatja, hogy segíteni jönnek és ha mégis van olyan buta, hogy agresszívan jön elő, akkor legfeljebb elszenved egy kis vágást. Vagy meghal, de mindegy. Egy idegen nem számít Mtachnak.*