Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1480. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 22:20:31
 ÚJ
>Eris Ludus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

*A gnómnak bőven van önbizalma, ha más nem is, ez biztosan kiderül róla ez alatt a rövid idő alatt. Eris eltölt még egy pillanatot a kövecskék jelentésének megjegyzésével, majd különösebb töprengés nélkül megteszi a nyitó lépést - a töprengést akkorra hagyja, amikor már látja, hogyan játszik az ellenfél.*
Ezer éve nem játszottam senkivel *mondja, és a hangjában ezúttal őszinte öröm csendül. Valóban nem volt alkalma sakkozni az óta az emlékezetes játszma óta, ami után, vagy inkább közben, Etonnal úgy összegabalyodtak, hogy aztán jó ideig alig szabadultak egymástól.
Etonra gondolva megint kezd morcos lenni az amulett miatt, úgyhogy inkább teljes figyelmét mostani játszótársára fordítja.*
És láss csodát, amikor játszótárshoz jutok, az a jóságos varázslónő és a gonosz manó mesei csatáját hozza. Épp csak egy szende királylányra lenne szükségünk.
*Rettentően izgatja, mi lehet a csuklya alatt, de egyelőre nem firtatja, a megfelelő pillanatra vár. Kívánságnak persze valami izgalmasabbat fog kigondolni, de azért idővel talán erre is fény derül.*
Mindig is tudtam, hogy nem épp a város tudósai laknak erre, de ennyire nincs senki, akivel játszhatnál? *cseveg tovább.*

1479. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 21:14:52
 ÚJ
>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*A gnóm még mindig a szerencséjét mérlegeli, amíg a nő kényelembe helyezi magát. Úgy érzi, ez most valóban az ő napja lesz. Főleg amikor meghallja a fogadás tétjét. Ha eddig voltak kétségei a partit illetően, azok most eloszlottak. Éppen így a szerencséjével kapcsolatos gondolatmenete végére is pontot tesz ez az ajánlat. Semmi kétség: ez ma az ő napja. Kis híján elkezdi már dörzsölgetni a kezeit izgatottságában, vagy hangoztatja kedvenc szavát, a 'Nagyszerű!'-t, amikor eszébe villan, hogy azért neki is illene valamit ajánlani, habár szerinte ez felesleges. Önkritikája sosem volt a helyén, és erre még csak rátett egy lapáttal, hogy a faluban nem volt olyan, aki le tudta volna győzni, azóta pedig nem játszott senkivel. Nem... a vereség gondolata fel sem merül benne. Éppen ezért csak a fejét ingatja a kérdésre, és megjegyzi:*
- Hát ezek után igazán gonosz dolog volna tőlem mindenféle ócskaságokat ajánlani. Akkor legyen így, ha vesztek, akkor én teljesítem a te kívánságod. Habár nem vagyok olyan, mint a mesék jóságos varázslói, inkább mint a gonosz manói *jegyzi meg, és őszintén valóban úgy is érzi magát. A gonosz manó, aki üzletet ajánl, és nyer... Erre még rájátszik termete, és a csuklya, ezek összesítése után úgy érzi, igazán kitűnő hasonlatot talált ki. Természetesen a kezdés jogát átadja a hölgynek, elvégre a jó modora még a helyén van (már ha valaha rendelkezett ilyennel), aztán felkészül, hogy belevesse magát sok-sok év óta az első igazi sakkpartijába.*

1478. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 20:59:48
 ÚJ
>Eris Ludus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

*A magányos sakkozó először pillantásra sem méltatja Erist, nem tudni, azért, mert elmélyült a saját maga ellen folytatott csatározásban, vagy mert nem akar szóba állni a nővel. Az, hogy süket, hamarosan kiesik a lehetőségek közül, amikor végre mégis felpillant a tábláról. Zavaró, hogy nem látni az arcát, de épp ezért jó eredarnak lenni: a gnóm mosolyának egy rezdülése így is eljut Erishez.
Az eredar közelebb húzza a szomszéd viskó előtt düledező, erősen csámpás kis padot, és letelepszik ellenfelével szemben. Figyeli, ahogy az újra elrendezi a bábukat, és emlékezetébe vési, melyik kavics melyik figurát helyettesíti.
A fogadás ötletére felcsillan a szeme. Nem igazán bízott benne, hogy egy ehhez hasonló nyomorult felajánl valamit a célra, de kétségtelen, hogy sokkal több kedve van játszani, ha nem csak azért teszi, hogy elüsse az időt, míg elkészül a kardja. Úgy dönt, a maga részéről nem ajánl konkrét tétet, hanem azt is a játék részének tekinti - elvégre a bábuk mellett itt egy élő személy, akivel játszani lehet.*
Olyan vagyok, mint a mesék jóságos varázslói *feleli mosolyogva.* Nem sok mindenem van, de ha nyersz, legjobb tudásom szerint teljesítem egy kívánságodat. Te mit ajánlasz fel, ha történetesen legyőzlek?

1477. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 19:47:14
 ÚJ
>Hawul Raan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Egy lépés a ranglétrán //

*Hawul, akárcsak az emberei, szintén nekiáll színészkedni. Persze ez koránt sem új dolog tőle, hiszen ha szigorúan vesszük, az egész élete egy véres színjáték. Elég is anyni, hogy elég sokáig kell várniuk a másik félre - persze inkább ez, minthogy meglepjék őket, amiért későn érkeznek. Ha más miatt nem is, hát az alapos felkészültségük miatt valamennyi előnyhöz jutottak.
Nagy sokára egy nő érkezik a sikátorhoz, s Hawul hamar levonja a következtetést, hogy ez bizony nem a híres Turrog. Bármennyire is dolgozta ki jól a kelepcét, ő is hasonlótól tart, így lassan körbekémlel a közelben. Akár lát valamit, akár nem, tekintetét a megbízott emberére emeli, ki igen messze van ugyan tőle, de nanak csak az volt a feladata, hogy figyelje megbízója jelzését, így nyilván észreveszi a gyengéd bólintását. Nem is történik más, s a férfi megindul a nő felé. A jelzések oda-vissza megvannak beszélve, de valójában most csak a "mikor" számít, hisz egyértelműen magukkal viszik a nőt - vagy megölik, attól függ, hogy mennyire fog ellenkezni. Bárki is ez, Turrogot ismernie kell - akár csak a megbízás miatt is - így lehet, hogy tudja merre kell kerensi a törpét.*
- Megspórolom nektek egy szajha árát - *mondja Hawul a mellette lévő emberének, ki könnyed vihogásba kezd, miközben megnyalja a szája szélét.*

1476. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 19:20:45
 ÚJ
>LilyPan deLyle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Irdoril Aerveth//

*Miért is állt meg e megtört, elhasznált mélységi mellett? Miért nem haladt tovább abban a minutumban, mikor megérezte annak elkerülhetetlen sorsát? Ugyan mit számít neki, hogy egyetlen, haldokló elme utolsó reményfoszlányaival még ellene szegődik?
Nem… ezek nem a megfelelő kérdések. Tökéletesen tisztában van a válaszokkal, s így megfontolni is felesleges őket: Csábítja a hím. Nem fizikailag, nem is érzelmileg – pusztán mindent felemésztő vágyat ébreszt benne a vállait markoló, előkelő szörnyeteg. Láthatatlan e síkon, árnyléptű, vérszemű rémlény, testéből izzó, sóvár éjcsápok marnak a nőstényébe… belül tudata ketté válik; egy marad ki retteg eme démontól, s egy másik, ki keblére ölelné azt.
A leginkább elgondolkodtató egyed azonban mégis ama lélegző, húsból és vérből gyúlt matéria, kinek egyik aranyló tallérja most a nőstény cipősarkán koppan. Pillái megrebbennek, ám arca nem rezdül. Egyelőre kizárta magából a sötétséget, melyet a hím oly állhatatosan cipel a hátán.
Nem válaszol, még nem… Kivárja, míg a mélységi a következő fázisba lép, amíg a kétségbeesés üti fel fejét odabenn. Tombol benne e szörnyeteg. Súlyos, ragadós mocsárból cuppogott elő, s most menthetetlenül karmol segítésért. Vajon ha kezet nyújt neki itt és most, magával rántja majd, avagy szerez csupán néhány fájó sebet?*
- Szívességet.
*Az Álomkufár tekintete üressé válik, a benne megbújó világok megszűnnek létezni. Egyetlen szívdobbanás elég, hogy a benne rejlő mindenséget egy apró dobozba zárja, s mikor a hím a szemeibe tekint, csak egy feneketlen kút lehengerlő vonzását találja. Az ezüstök mintha a legmélyebb verem legaljáról csillannának fel, s azon ígérettel kecsegtetnek, hogy elég a világot megbillenteni kissé, s akkor a fény lám az alagút végén jelenik majd meg.*
- Egy nap eljövök hozzád ismét és kérek egyetlen szívességet. És akkor – légyen az bármi is -, te teljesíted. Kérdések nélkül, fenntartások nélkül.
*Szavai üveggolyókként gurulnak szerteszét a kövezeten. Súlyosan koppannak, mégsem repednek meg, a bennük lévő tűhegnyi világok azonban sorra pusztulnak el.
A nőstény ezúttal teljes valójában fordul Irdoril felé, mintha csak most vált volna számára igazán érdekessé. Arcát megzabolázhatatlanul nyalja az eső, domborulataira ázottan tapad minden ruhadarab. Nedves tincsiről apró cseppeket tép le a szél, miközben az üres tekintet szinte jégvirágokat karcol a levegőbe.*
- Jól gondold meg, Éjfél. Egyes helyeken ezt hívják egyezségnek az ördöggel.

1475. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 18:46:57
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678

Játékstílus: Vakmerő

//Egy lépés a ranglétrán //

*Turrog félve érinti kezét a hozzá közel álló ház falához. Közel kell simulnia, hogy takarásban maradjon, viszont láthassa, hogy mi történik a sikátorban. Szerencséjére egy régi láda rejtekhelyet biztosít neki, így ha nem akarja, más nem fogja őt észrevenni. Félti Amirat, talán jobban is mint kellene. Igyekszik megvédeni a lányt, hogyha veszélyesre fordulna a helyzet, viszont pontosan tudja, hogy nem ugorhat ki rejtekéből minden megcsillanó pengére. Talán ő az egyetlen, aki felfogta, hogy milyen veszélynek is teszi ki magát a nő. A törpe óvatosan érinti meg kardjának gombját. A mesterkard engedelmesen csendül egyet, ahogy kesztyűje a vashoz ér. Ez a fegyver már a szentelés határán áll. A karavánpihenőben és az erdőben eltöltött hetek alatt sikerült elérnie, hogy Wylnurana a kegyeibe fogadja a pengét, azonban nem sikerült egyetlen mélységit sem találnia, hogy húsba mártsa a fegyvert. "Nem sokára." Jegyzi meg halkan magában Turrog, majd kinyújtja lábujjait, hogy a láda takarásából jobban megláthassa a találkozót.*


1474. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 18:45:18
 ÚJ
>Irdoril Aerveth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//LilyPan deLyle//

*A kimerült sötételf rossz előérzettel méregeti az árnyékszerű, rejtelmes alakot, de még nem szól semmit. Apró, acélbilincsbe zárt gondolatok ordibálnak elméje homályában, kétségbeesetten próbálnak kiszökni vesztőhelyükről, de Irdoril egyelőre nem enged a csábításnak. Az idő folyása megakad, az ablaküveg folyékony félelemként csordogál lefele a párkány aljára, de egy pillantás az egész, és máris eltűnik minden. A sötételf zavarodottan rázkódik meg a látványtól, hát még attól, ami utána következik.*
- Hé, várj!
*Kiált a távozó alak után, és fel is ugrana, ha izmai nem gémberedtek volna el az egész napos várakozás után. Így csak a tűéles fájdalom, és a további zavarodottság marad, mivel kiderül, hogy az illető nem is akart elmenni. Irdoril a furcsa kisugárzású nő mögött állva hallgatja, mit mond, magában azt latolgatva, vajon mibe keveredett. A hang érdes, fogcsikorgató mivolta ijesztően kellemesnek hat számára, jó pár "kollégájától" szokhatta már meg. Ezzel ellentétben minden más ellenséges a nőben, aki minden bizonnyal maga az Álomkufár. Nem e-világi, megkínzott lelkek sikolyai lengik körbe a nőt, olyan régmúlt korok polgárainak végső üvöltései, akik ártatlanok lehettek, csupán rosszkor lehettek rossz helyen. Irdoril elfintorodik erre a gondolatra, de az ellenséges íjzáporként zuhogó eső által elnyomott, halk üvöltéseket sehogy se tudja kizárni fejéből. Bent ragadnak, nem mozdulnak, ott maradnak. A férfi megrázza fejét, de ez se segít, semmi, és senki se segít. Egyre nagyobb utálattal, és félelemmel nézi az Álomkufárt. Köpni szeretne, de nem tud. Hiába az eső, hiába minden, teljesen, menthetetlenül kiszáradt.*
- Én...mégis milyen fizetséget vársz? Ha pénzt akarsz, ennél többet nem találsz.
*Ezzel előveszi utolsó érméit, és a nő lábai elé dobja, pontosan az egyik tócsa közepébe. Enyhén beesett arcát karneváli maszkként fedi a kétségbeesés, és a mérhetetlen kimerülés kivetülése, keze remeg a dühtől, és az idegességtől. Elérte saját határait, érzi ő is. Ha most ez a kapzsi Álomkufár itt hagyja, abba bizonyosan belepusztul. Érzi, törött üvegen jár, mezítláb, és habár már elmetszette lábát, a kígyó még nem talált rá. Még van esélye. Kell legyen. *
- Mit kérsz cserébe?



1473. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 18:09:20
 ÚJ
>Kbegemoko Bgulubgulu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Kbegemoko Bgulubgulu Adongobetk még nem ismeri igazán az utcákat. Nem tudja, hogy valamelyik a fogadó felé vezet-e. Szállást akar éjszakára, de még nem biztos abban, merre induljon. A szegényesebb házak látványára eszébe jut, hogy ilyeneket látott az ablak melletti asztalnál is. A kertből elindul hát ebbe az irányba. Ilyen késő este már csak kevesebb koldus van. Az egyiknek dob egy kevés pénzt. Erre a többi is odasereglik. Ez csak négy-öt gyereket és egy asszonyt jelent. A tündér nagyon sajnálja őket, de nincs annyi pénze, hogy egy egész negyednyi kolduson segítsen. Akiknek lenne, azok pedig olyan díszes palotákat építenek inkább, mint amikt a másik irányban lehetne látni. Megígéri a szegényeknek, hogy amikor legközelebb erre jár, akkor is kapnak majd egy kis adományt. A gyerekek erre már örülnek és körbeugrálják a náluk nem sokkal magasabb tündért. A nő még jön utána egy ideig és Kbegemoko Bgulubgulu Adongobetk számára kezd terhes lenni, hogy követik. Nem gondolná, hogy bármi rosszra készülne a koldus. Egyszerűen zavarja a folyamatos kéregetés. Gyorsabb léptekre vált. Ha lenne szárnya, most repülne. Főleg a tündérlányokon szoktak ilyenek nőni, de a férfiak között is előfordul. Neki nem nőttek ki a szárnyai, így marad a léptek szaporázása. A koldus lemarad és a tündér így már nemsokára újabb utcákra léphet. Itt már nem adakozik, majd holnap. A viszonylag ép házak láttán már sejti, hogy lassan ki fog érni innen.*

1472. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-10 13:59:27
 ÚJ
>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*Egyedül sakkozni nem a legérdekesebb dolog. Persze megvannak a maga előnyei és hátrányai is egyaránt. Nincs meg az az öröme, hogy gondolkozhasson azon, vajon milyen csapdát eszelt ki neki a másik, hiszen mindent előre lát. Ez persze annyiban jó, hogy előre kell készüljön arra, hogy átlátnak rajta, és új tervet kell kieszeljen, amin megint átlátnak, és így tovább... az önmaga ellen vívott sakkpartik szinte végtelenek, és döntetlennel zárulnak, hiszen egyik oldal sem bír a másikkal. Verner sosem volt józan, de az ilyen partiknál szinte elméje ketté tud szakadni, és valóban elhiszi, hogy kettő van belőle, és önmaga ellen vív háborút. Ebbe igencsak bele tudja élni magát, éppen úgy, ahogy ezúttal is.
Teljesen önfeledten rakosgatja egymás után a bábukat, amikor valaki megszólítja. Eleinte nem akar reagálni a hangra, de végül mégis feltekint, legalább annyira, hogy lássa, kitől származik. Azonban nem bánja meg a mozdulatot, sőt egészen elképed a látvány hatására. Ha még valahol lappangott benne a keserűség, amiért Rocha, meg az a tündér, akinek a nevét sem jegyezte meg, szó nélkül otthagyta, hát az most véglegesen elszállt.*
~ Úgy látszik, visszatért a szerencsém ~
Habár egészen megbabonázza a nő, azért mégis eléggé csalódott, hogy nem a fogadóban akadt vele össze egy ital keretein belül, hanem így. Persze ebből a szituációból is sokat ki lehet még hozni, sőt, talán még többet. Erre a gondolatra el is mosolyodik a gnóm, habár ez a csuklyától nem látszódik.*
- Igen, valóban érdekesebb a játék, ha ketten játsszák *mondja, miközben gyorsan elkezdi a helyükre rakosgatni a bábukat* Sajnos nem teljes a készlet, de a hiányzó bábukat pótoltam kaviccsal *jegyzi meg csak úgy udvariasságból, majd végre rátér arra, ami igazán mozgatja a fantáziáját* És mi legyen a játék tétje? Mert ugyebár ha mindketten tudunk játszani, akkor sokkalta izgalmasabb úgy. Legalábbis nagyobb tét mellett mindenki jobban figyel. Tehát... mit veszíthetek, és mit nyerhetek? *pislant fel, miután a bábuk és a kavicsok a helyükre kerültek. Azt hogy mit veszíthet, megint csak udvariasságból kérdezte meg, hiszen fel sem merül benne, hogy esetleg veszíthet. Ami sokkal jobban érdekli, az az, hogy mi lesz a jutalma, ha ő fog győzni?*

1471. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-09 23:11:05
 ÚJ
>Eris Ludus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

*Miután megbeszélik a karddal kapcsolatos részleteket, a kovács közli, hogy a kész fegyver csak hosszú idő múlva lesz kész, így Eris kilép a műhelyből, és elindul, hogy valami szórakozás után nézzen. Az unalom, ami az erdei kalandba űzte, megint rátelepszik, ez pedig azt jelenti, hogy valaki másnak is rossz napja lesz, nem csak neki. Nagyon veszélyes kalandba persze nem keveredhet egy szál tőrrel... de épp elég, ha a dolog saját maga számára nem veszélyes.
Jó ideig sétál a szegénynegyedben úgy, hogy senki és semmi nem kelti fel a figyelmét egy pillanatnál tovább. Kínlódik itt mindenki, de ez édeskevés, az érzelmeiknek állottak és fásultak, túl régen rágódnak már ugyanazon az alantas célon: nem éhen halni. Nem, Erisnek ennél több kell, és már éppen átsétálna a gazdagnegyedbe, hogy nemesebb nyomorúság után nézzen, amikor az egyik viskó előtt megpillant egy fura kis alakot - és az alak előtt egy sakktáblát. Magából a lényből nem látszik semmi, mindenét eltakarja a csuklyás köpönyeg, amit visel, az eredart azonban nem is a kiléte izgatja.
Eris a fura figura mellé sétál, szemügyre veszi a sakktáblát és a szedett-vedett bábukészletet, majd szokásos könnyed, csevegő hangján megszólítja a csuklyást.*
Úgy látom, játszótársra van szükséged.

1470. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-09 19:41:01
 ÚJ
>LilyPan deLyle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Irdoril Aerveth//

*A sötét sziluett, mint éjféli lidérc magasodik egy ház tetején a város mértani középpontján. Karcsú alakját nedvesen öleli mélyfekete kabátja, fehér inge átázva tapad szürke bőréhez. Fejét hátrahajtva, arcát az ég felé fordítva, lehunyt szemekkel élvezi az eső ostromát. Úgy érzi, ez az éjszaka neki szól, őérte van. Minden egyes csillag miatta bújt a sötét fátylak mögé, a Hold csak érte sunyta le mindenlátó ezüstszemét. Az istenek könnyei is neki hullnak, őt próbálják megérinteni. Szinte hallja könyörgésüket, mely egyetlen szenvedélyes dallamba forr össze. Ajkain kiismerhetetlen, ragadozószerű mosoly jelenik meg, karjait kitárja az ég felé. Mikor az ég meghasad, ő meg sem rezdül, ám mélyről jövő nevetés tör fel belőle. Csepp, lám ezernyi mossa a várost, titkait mind elfedi – minden élőt beüldöz díszes kúriába, romos kis viskóba, jelentéktelen fekhelyekre. Ma mind őérte álmodnak majd, mind egyszerre üdvözlik Artheniorban az új Álomkufárt.
Akár élvezhetné is a helyzetet. Kielégíthetné vágyát néhány percre tengernyi álommal, az elveszett reménnyel, a feltámadó szerelemekkel… a következő mennydörgés azonban mélyen megfagyasztja benne e gondolatokat. Ezüstfény villan az éjszakában, ahogy szemei lassan kinyílnak, feje pedig enyhén oldalra fordul a Szegénynegyed irányába.*
- Hmmm…
*Kommentálja az eseményeket és elgondolkodó tekintettel szuggerál egy bizonyos pontot túl a házakon. Nem láthatja, nem… mintha mégis érzékelné. Valaki nekifeszült az akaratának. Valaki ma éjjel nem az övé. Ilyen gyenge lenne hát? A hatalomátvétel napján állnak neki ellen? Itt és pont most? Ajkait ismét megtépi az a bizonyos veszélyes kis mosoly, ám ezúttal mérhetetlen sötétség lappang a gesztusban.
Egyetlen mennydörgésnyi idő, mi alatt nyoma vész az éjszakában. Mintha sosem létezett volna.

Furcsa léptek hangját sodorja be a szél a Tündérherceg kocsma nyomorult kis utcájába. Tán csak az időjárás tehet róla, ám mintha az eső hangja félszegen elhalkulna, míg a csizmák koppanása éteri visszhangot verve erősödne fel. Az idő is lelassult? Nem… mágia nincs jelen e helyen és mégis… amikor a lépések befordulnak az utca végén, egy éjsötét alak bukkan fel.
A lény szemei macskákéhoz hasonlatosan villannak, ahogy széles vágatot nyal az égre egy kósza villám fénye. Mintha csak a rémálmok földjéről lépett volna elő, olyannyira valószerűtlen, megfoghatatlan - árnyékszerű. Lehet, hogy mélységi álom ez is csupán? Ki tudja…
Amint a lépések közelednek, úgy válik egyre valószerűtlenebbé a helyzet. Minden egyes esőcsepp halálsikolyt hallat, ahogy a kövek felé zuhan. Keserves nyögéssel leheli ki lelkét, amint átlátszó teste apró pöttyé omlik szét.
kop… kop…
A szél sutyorogva támad fel, csontig hatolva az átázott szerencsétlenekbe.
kop… kop…
A kocsmában furcsa, lassú, már-már félelmetes gyermekdal csendül fel, míg a hím lélegzete nyomán hideg párafelhő emelkedik az égbe. Már csak néhány lépés…
kop… kop…
A lény hirtelen kétfelé válik. Ő maga megtorpan az árnyak között, míg a belőle kivált hasonmás belelép egyenesen a kocsma ablakán kiszűrődő, narancsos fénybe. Szépen metszett, sötétszürke arc, csillagszerű szemek, nedves, hófehér tincsek…
A lélekbe éles, tűzforró pengeként hatoló tekintet egyetlen pillanat alatt töri szilánkossá az előbbi furcsa látomást. Mintha rossz álom lett volna csupán, az élet ismét a normális kerékvágásba zökken, a hátborzongató gyerekdal férfiak öblös énekévé satnyul, s a lélegzet nyomát sem követik már fehér párapamacsok.
A nőstény nem áll meg a hím mellett, sőt. Néhány szívdobbanásnyi ideig úgy fest, amaz nemes egyszerűséggel tovább is halad. Csupán akkor torpan meg – mintha a döntés is az utolsó utáni pillanatban született volna -, mikor néhány lépéssel túltette magát fajtársán.
Nem fordul felé, nem is pillant rá. Lehunyja szemét egy pillanatra, majd mély levegőt vesz. Ahogy kifújja azt furcsa, paradox érzés szállja meg a figyelőt: mintha-e cselekedettel nem kiengedné magából a gondokat, sokkal inkább magába szívná mindet.*
- Tegyük fel, hogy szükséged van valamire.
*Hangja meglepően mély és enyhén rekedt is, mintha ritkán használná csupán. Valahogy idegtépően illik ehhez a furcsa idegenhez.*
- És tegyük fel, hogy van valami, ami megadhatja ezt neked.
*Tincsei nedvesen tapadnak a szépen metszett archoz, ahogy a hímre pillant kiismerhetetlen tekintettel.*
- Képes lennél sokat fizetni érte?

1469. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-09 17:57:44
 ÚJ
>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*Ez sem volt az ő napja... két nő hagyta faképnél egyetlen éjszaka alatt, és ez igazán megviseli a lelkét. Sosem tartotta magát valami hercegnek, akiért bomlanak a hölgyek, de hogy ketten is otthagyják, ráadásul szó nélkül... Haza is sétált a fogadóból, és álomra hajtotta a fejét a rozoga viskóban. Reggel viszonylag vidáman ébredt, de hamar eltűnt a lelkesedése, mikor visszaidézte a keserű emlékeket. Ezért is döntött úgy, hogy a munka majd feledteti vele ezeket, így elkezdte a viskó takarítását.
És valóban bevált, most tényleg jobb kedve van. Nagyjából kihordta a törmeléket, és két kupacba gyűjtötte a ház két oldalán. Eredetileg fel is akarta valamihez használni, de idővel rájött, hogy a ház oldalának támasztásán kívül semmire sem használhatja fel a szemetet. Majd miután a padló már alkalmas arra, hogy egy viszonylag ügyetlen valaki is végighaladjon rajta anélkül, hogy lábát törné a törmelék miatt, nekiáll rendezni a személyes dolgait is. Viszonylag sok dolog van már nála, amit itt-ott gyűjtött, és csak azért nem szabadult még meg tőle, mert úgy érezte, hátha hasznos lesz még valamire. Azonban most úgy érzi, ideje megritkítani a dolgokat, hiszen lassan nem fog elférni az apró viskóban. Amire elsőként kimondja, hogy nem maradhat, az pár régi, ócska könyv. Már elolvasta őket egyszer, mikor szert tett rájuk, azóta pedig annyira megviselték őket az évek, hogy szinte nem is lehet kibogarászni a betűket. Ezután következik pár törött ékszer, szakadt nyakláncok, és egyebek. Ezeket azért gyűjtötte, mert úgy vélte, egyszer még kereshet velük pénzt. Egymáshoz rögzíti őket, vagy megjavítja őket, vagy... szemét. Odaszórja ezeket is a könyvekre. Könnyebben válik meg ezektől, mint hitte. Akadnak régi, szakadt ruhák is, amiket még akkor hordott, amikor nem rejtette el az arcát mindenki elől, és a fekete maskarája nélkül is ki mert lépni az utcára. Ezeket megtartja, már csak emléknek is. Eztán egy tükör akad a kezébe. A közepén egy repedés fut végig... szinte késztetést érez, hogy megnézze benne az arcát. De nem... gyorsan visszarejti a táskába. Már talán attól is retteg, hogy ő maga meglátja az arcát? Lehet... Végül egy poros sakktáblára akad, amit összefog a többi dologgal, amit szemétnek ítélt meg, és kirakja az utca szélére, hogy melyik szegénynek kell, az vigye csak magával nyugodtan. Azonban a sakktáblát mégis magánál tartja. A döntő pillanatban nem képes megválni tőle. Helyette visszaviszi a viskó elé, ott szétnyitja, és felállítja a bábukat. Már amelyik még megvan. Néhány hiányzik, azt gyorsan kaviccsal pótolja, és a nosztalgia kedvéért nekiáll játszani egy partit önmaga ellen. Nem valami nagy móka, de így fejlődik az ember (vagy a gnóm). Mégis jobb volt, amíg a falu elhagyása előtt volt kivel játsszon. Így hát mivel jobb dolga nincs, szórakozottan tol egyet az első bábun, és ezáltal megkezd egy háborút önmaga ellen.*

1468. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-08 20:31:10
 ÚJ
>Irdoril Aerveth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//LilyPan deLyle//

*A csapzott, kóbor dög csupán pár pillanatig nézegeti a viharvert külsejű férfit, aki a tócsák királyaként üldögél, a kocsma falának támasztva hátát. A jéghideg őszi zápor mindkét hajléktalant alaposan kikezdte, de a kutya, az időjárás ellenére kihátrál a kocsma ősöreg teteje által kínált, többnyire száraz menedék alól, és gyorsan eliszkol az ijesztő idegen elől. Még egy utolsó pillantást vet a sötételfre, de az abban a szempárban levő idegesség, kialvatlanság, és elfojtott düh különös egyvelege olyan elrettentő hatással van szegény állatra, hogy az rémülten megfordul, és eliramodik egy mellékutca irányába. Elég volt neki az az egy pillantás. Nem úgy Irdorilnak.
A sötételf szorosabbra húzza magán állati bőrből készült kabátját, és nagy nehezen letesz róla, hogy a kutya lenne a szakember, akire vár. A hónapok óta vissza-visszatérő rémálom, a furcsa balszerencse sorozat, valamint a mai várakozás arra a bizonyos Álomkufárra, vagy Álomdílerre, vagy mire, olyan mélyen lerontotta elmeállapotát, hogy már azon se lepődne meg, ha egy sárkány lenne az, akire vár. Lehunyja szemeit, és az éjszaka áldásos homályában, elzárva a vizslató, kritikus szemektől, akaratlanul is elkezd röhögni önmagán.*
~Hova jutottál, te nagyon szerencsétlen?~
*Sosem hitte volna, hogy valaha is egy Álomkufárnál kell majd segítséget keresnie. Sosem hitte volna, hogy egyáltalán léteznek. Most se hiszi azt. De az elkeseredettségnek egy olyan mély bugyrát kellett megismernie, amit sosem hitt volna, hogy valaha is át kell élnie. Ismét megfordul a fejében a gondolat, ami már reggel óta újra és újra felbukkan, mint egy rosszindulatú démon, aki az akaraterejét akarja felfeszíteni, majd ledönteni apró gondolatokkal, kétségekkel, és félelmekkel. Mi van, ha csak szórakoznak vele? Ha csak kihasználják a gyengeségét, és kicsalnak belőle pár aranyérmét. Amúgy se maradt nála sok értéktárgy, a keresés teljesen felemésztette anyagilag, és szellemileg is.
Irdoril hirtelen összerezzen, hogy a csontig hatoló hidegtől, az éjszaka lakóinak jelenlététől, vagy valami teljesen mástól, azt még ő se tudná megmondani. Még szorosabbra fogja a kabátját, megint előveszi a rövid, lényegre törő levelet, és halkan, a kocsmából kiszűrődő halovány fény segítségével ismét felolvassa, ma már legalább huszadszorra, a több hetes Álomkufár utáni keresés gyümölcsét.*
- Légy a szegénynegyedbeli Tündérherceg kocsma mellett holnapután.


1467. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-08 16:38:20
 ÚJ
>Eldenia Oelgin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Szelíd

*Elborzad a hely szörnyű látványától. Mindenfelé szakadt ruhás koldusok és düledező házakat lát. Egyetlen hely nem néz ki olyan borzalmasan, az, ahol kacagva játszanak a sovány, szegény gyerekek. Alattomos képű alak lopódzik Eldenia mögé.* -Kisasszony, maga igazán elbűvölő!- *szólítja meg. A lány fülig pirult.* -Kérem, kisasszony, adjon nekem egy kis pénzt! Szegény vagyok, mint a templom egere.- *könyörög. Az arcán látszik, hogy rabolni akar. Eldenia tudja, hogy a férfi, noha legyengült az éhezéstől, még mindig erősebb nála egy kicsivel. Jobbnak látta továbbállni.* -Sajnálom, én magam is alig tudok megélni a pénzemből.- *feleli gyorsan, és befordul egy szűk sikátorba. Az öreg nem követi.* ~Ezt megúsztam!~ *sóhajt fel a lány megkönnyebbülten. Az egyik sikátorban lát három vidáman játszadozó gyermeket, akik a szegénység és a nyomor ellenére boldognak tűnnek. Erről eszébe jut két húga. Szomorúan lehajtja a fejét, de gyorsan túlteszi magát a hirtelen rátörő szomorúságon. Néhány aranyat dob a gyerekeknek, és továbbmegy.*

1466. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-07 21:07:37
 ÚJ
>Lagnar Phanvil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

*Miután Lagnar átlépi a Templomkert kapuját ledöbben a látványtól. Igaz, hogy már többször is megjárta ezt az utat, de mióta utoljára járt itt, kétszer annyi lett a koldulók, s a romos épületek száma.*
~ Igaz, hogy csak egy közember vagyok, akinek nincs sok beleszólása a politikába, de én biztosan felszámoltatnám ezt a negyedet. Teli tolvajokkal, gyilkosokkal, s még kitudja mikkel, már csak belegondolni is rossz. ~
*Gondolja, miközben odadob egy kevéske aranyat a koldulók közé.*

1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-07 20:03:00
 ÚJ
>Mtach Liner avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Mtach figyeli, hogy mi történik. Az egyik koldusgyereknek sokkal nagyobb szája van, mint a többinek. Felesel és köpköd. Amit mond, abból nem úgy tűnik, mintha tettlegességtől félne. Inkább mintha fertőzéstől tartana, ami nemsokára végez ezzel az ötössel. Az ork lány végignéz mindenkin, de nem gondolja, hogy fog látni valami olyat a fejük fölött, ami eddig nem tűnt fel.*
"Miről beszélsz ez a kis vakarcs? Valami átkot rakott ránk az a mágus, amit mindenki lát, csak mi hatan nem? Hogy vinné el a fene!"
*Az óriás leteremti a vöröst, úgy látszik, neki nem tetszik a stílusa. Pedig közel áll Mtachéhoz. A kapcsolatuk nagyrészt a testiség miatt van, nem igazán mozognak egy hullámhosszon. Ricuko a béke elkötelezett híve, nem keresi a bajt. Mtach viszont néha igen és kedveli azokat, akik társak tudnak lenni ebben.

Ökölbe szorul a keze és vicsorog, majd mély hangon morog, mikor a gyerek magyaráz neki. Pont olyan hangokat ad ki magából most, mint egy támadás előtt morgó kutya és a szemei is szikráznak. Tudja, hogy jobb, ha most nem válaszol és nem vágja ketté a gyereket. Tud valamit, de nem az ork lánynak akarja elmondani.
Ricuko menti magát, hogy nem úgy értette a nyomkodást, nem gondolta komolyan. Mtach pedig értékelte azt a megnyugtató nyakbirizgálást és úgy gondolta, tényleg jót tehet a vörösnek is. Most az óriáshoz szól:*
- Szivi, ne csesztesd a vöröst! Hallod, hogy beszél a kis takony, megérdemelte a választ. Inkább nyomjál meg még egyszer, mielőtt szétvágom!
*Ha Ricuko hajlandó rá, akkor Mtach oda is tartja a nyakát. Még nem igazán tapasztalt ilyet, hogy nyugalmat keresne hasonló helyzetben, ráadásul más segítségével. Talán mégiscsak van valami köztük a nemi vonzódáson felül is.*
- Velem nem áll szóba, de úgy beszél, mintha ragályt hordoznánk. Ti értetek az ilyen mágikus rontáshoz vagy mifenéhez?*Szól a többiekhez, akik nem a gyerekkel beszélnek. A szőke lány, aki eddig is hallgatott, most csak megfogja a vörös kezét, az meg jól összeszidja. Nem sikerült megnyugtatnia, de Mtach csak röhög ezen. A szőke és az elf is kis békés lény lehet. Az ilyenekkel meg nehéz együttműködni, gondolja az ork lány. Csak a zömök fickóval áll szóba a nagypofájú kölyök, úgyhogy Mtach is kénytelen hallgatni és figyelni. A tömeg oszlik, páran megunták és távoznak. Mit láthattak, amitől először megijedtek, most meg úgy mennek el, mintha mi sem történt volna? Talán kiderül...*

1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-07 19:40:22
 ÚJ
>Synalys Thenra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Az óriás hangvétele és mondandója súlyos sértésként hatol a lelkébe. Sokszor beszéltek így vele, ám most nem szeretné még halottakkal is tetézni ezt a játékot, majd csak a végén. És az óriás lehet, hogy még meg is sebezné, azt meg végképp nem akarja, mivel csak nemrég tűntek el utolsó sérüléseinek a nyomai.*
-Szerintem egy taknyos akkor se beszéljen így és a parancsolgatásról pedig leszokhatnál ha velem beszélsz.-*Nem hisztizek, az nem szokása, egyszerűen csak ráförmed az óriásra és figyelme újra a kölyökre terelődik. Szeretné belefojtani egy pohár vízbe a kis taknyost. Viszont az ork hölgy igenis tetszik neki, ezért ha a végén ő kerülne bajba akkor biztos segíteni fog, hogy túlélje eme játékot.*
-Ha vége ennek a kis szerencsétlen játéknak akkor felőlem nyomkodhat csak a lelkemet hagyja nyugodni.-*Intézi el egy félmosollyal a dolgot. Ekkor a taknyos gyerek szavaitól egyre feljebb megy a pumpa az agyában. Szeretné élve megnyúzni a kis koszfészket.*
-Te avval ne törődj, hogy milyen helyzetben vagyunk...-*Folytatná még, de ekkor a kis szőke liba ujjai a karjára fonódnak és hátra felé rántják. Synalys szemei felvillannak és könyökét hátracsapja egyenesen a nő képébe. Az már nem érdekli, hogy eltalálja-e, a kezét rögtön kihúzza az ujjak közül és visszaáll előbbi helyére.*
-Vigyázz szőke, mert a végén téged sütlek meg a taknyos helyett.-*Morran hátra.*

1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-07 12:18:18
 ÚJ
>Amax Dtor [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

* Hosszú üldögélés után feláll, és jár egyet. *
~ Már jó pár napja itt vagyok, de még semmi jót nem csináltam. Igaz, hogy nyertem pénzt azon a... Tényleg! El megyek a szegény negyedbe, majd osztok egy ki pénzt. Ha ott járok, veszek majd valamit a piacon. ~
* Ezzel elindul a szegénynegyedbe. Mikor oda ér, előveszi a pénzes erszényét, majd vár egy kicsit, hogy a szegényebbek köré gyűljenek. Már egész sokan vannak körülötte, mikor el kezd számolni. *
~ 50, 80, 140, 170, 200, 220. Tehát van 220 aranyam. Abból ha elosztogatok 20-at az elég lesz, még venni is tudok valamit a piacon. ~
* Ekkor a kezébe fog 20 aranyat, és szétosztja. Mikor megkapják a szegények, adnak neki pár érdekes varázsitalt. Elteszi, majd továbbmegy.

A hozzászólás írója (Amax Dtor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.09.07 12:20:24

1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-07 09:28:28
 ÚJ
>Iriana Skendarus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

*Az artheniori szegénynegyedbe beérve, mintha csak időutazást tett volna. Évekkel ezelőtt ugyanez a látvány fogadta abban a városban, ahol végül - ha csak ideiglenesen is - letelepedett: meggyötört, kolduló nincstelenek, miközben a háttérben látszanak a tehetősebb lakók szükségtelenül nagyra eszkábált házai. Iriana tudja jól, milyen érzés a kéregetés, annak idején sokszor kellett naphosszat tartania a feje fölött a kis fatányérkáját, hogy egy pár garassal megszánják őt, amiket aztán este mind át kellett nyújtania. Minden egyes elhaladó cipőpár megremegtette a karjait, mert tudta, nem, inkább érezte, hogy megvetik. Volt, amikor nem kellett a többedik érzékeire hagyatkozni, mert az arcán és egyéb testrészén lefolyó nyál nem tőle származott, hanem azoktól, akik olyannyira undorodtak egy koszos, kéregető tündértől, hogy úgy érezték nekik ezt kell adniuk a pénz, vagy élelem helyett. Szerencsére ő nem tartozik ilyen körökbe. Neki sem tetszik sok minden – például azok a képmutatóan magas épületek ott a messzeségben –, de ettől még nem érzi magát feljogosítva arra, hogy önbíráskodjon.
Jóval több pénzzel indult útnak, mint amennyire szüksége lenne most, ezért Iriana próbálja alaposan felmérni a terepet, hogy kit is szánhatna meg némi segítséggel. Nem az a válogatós fajta, de tudja jól, hogy csak azért, mert valaki szegény, még nem biztos, hogy jó helyen lenne nála a pénznek. A közeli kocsma valószínűleg bólogatna, ha tudna ilyet, de aligha egy messziről jött átutazó gondolataiban kutakodna, miközben oly sok szomjas szájat kell megtöltenie, hogy aztán üres kézzel mehessenek haza a családjukhoz. Bizony, ha a megalázó gesztusokkal nem is ért egyet, azt soha senkinek nem rótta fel, ha nem adott. Micsoda kellemetlen érzés… kit kellene megszánnia?*

~ Az érmék mintha muzsikálnának a zsebemben, az a szemközti asszony pedig úgy bámul rám, mintha egy két lábon járó, frissen készült kenyér lennék. Ahh, de mennyire szomorú, hogy a köténye alól kilóg a borosüveg. Talán nem is kenyérnek, hanem olcsó bornak néz? Remélem nem hiszi, hogy a fejem a dugó, mert akkor hosszas magyarázkodásoknak nézhetek elébe. Talán jobb lenne, ha--
*A gondolatmenetet három kergetődző kisgyerek zavarja meg, akik közül az egyik nekicsapódik Iriana-nak.*
~ Azért ennyire pici talán nem vagyok…
*gondolta bosszúsan, de aztán rögtön felsegíteti az elterülő kisfiút, aki pár másodpercnyi szomorkás nézés után fut a társai után. Iriana ruháján észrevehető az a kis koszfolt, amit a „baleset” okozott, és már nyúlna is a zsebében lévő ruhadarabért, amikor valami furcsát érez. Mintha megváltozott volna a muzsika: az érmék muzsikája. Gyorsan megszámolja a pénzét, és négy arany bizony hiányzott. Hiába számolja meg másodszorra is, ez még mindig néggyel kevesebb. Elréved a felhők szorításából olykor-olykor kipislákoló nap sugaraiban, majd teste remegni kezd az elfojtott kacagástól.*
~ Úgy tűnik ez eldöntetett! Akkor most… merre is induljak tovább?
*Iriana percekig ácsorog a szegénynegyed kellős közepén, van, aki már adakozni is szeretne neki, de ő kedvesen visszautasítja azt.*
~ Hát jó… ezek szerint ebben már nem segítenek az égiek.

1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-09-06 20:21:54
 ÚJ
>Thoren Auris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

*Hosszas eltévedések és útbaigazítások után végre elérkezik a szegénynegyedbe. De nincs tőle elragadtatva. Körbepillant, és most veszi észre igazán hogy mennyi nehéz sorsú ember él erre. Talán még nem látott hasonlóan nyomasztó helyet. Szakadt ruhában kolduló emberek sokasága fogadja. Pár gyermek rohan oda hozzá. Az egyik feltűnően viselkedik, mintha azt próbálnák kideríteni van e vagyona amit el tudnának csenni. Ezt Thoren látja, de inkább sajnálattal veszi észre. Eszébe jut húga, aki úgy tört ki a nyomorból, hogy egy gazdag lovagnak adta magát. És el is tűntek hamarosan. Semmi hírt nem hallott róla azóta. És a szülei. Nos őket inkább viszont látná. Emlékeiben tökéletes férjet és feleséget őriz. Odaadó férfi az apja, állandóan távol volt hogy eltartsa családját. Talán olyan életet él mint ő. Vándorol, elfogad munkát némi fizetségért, majd hazajuttatja családjának. Talán Thoren pedig a maga módján próbált kitörni így annak idején mikor elhagyta a falút. Egyik fiúcska megrángatja a nadrágját,kizökkenti gondolatmenetéből majd félre próbálja hívni. Thoren körbepillant cinkosok után néz,majd követi.A fiú megkérdezi merre menne és hogy szerezzen e neki valamit, mert állítólag ő bármit meg tud szerezni bárhonnan. Thoren mosolyog a felajánlkozáson majd ezt feleli.* -Kedves fiúcskának látszol. Mennyit kérsz azért hogy elviszel a piactér fele.*Bár Thoren tisztában van hogy már közel van a célhoz, de szívesen adna ennek a fiúcskának némi jutalmat, és talán beszélget is vele az út folyamán.* - 3aranyat kérek mindössze cserébe, és ha tényleg a piacra tart vehetne nekem valami finomságot.*Vigyorog a fiú akin látszik hogy cseppet sem szégyenlős.*Thoren nyújtotta a kezét felé jelezve azt hogy elfogadja a feltételét, majd elindult mellette. Természetesen a fiúcska előlegnek kért 1 aranyat biztosítékként hogy azért ne járjon pórul. Menet közben többen köszönnek nekik előre, mintha a fiút valami tisztelet övezné errefelé.*

A hozzászólás írója (Thoren Auris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.09.06 20:24:17

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416