//Nell//
*Úgy látszik, sikerül megállapodnia a lánnyal. Ez nagyszerű, hiszen így leveheti róla a rongyot, és végre újra hallhatja a szavait. Elég nehéz lenne erőltetett nyögéseken keresztül kommunikálni. A lány ettől rögtön nyeregben is érzi magát, és úgy gondolja, kötelessége firtatni, meddig tart Lorew jóindulata. Ez persze minden nap változó nála, ahogy talán a végső összeomlás felé tart, de ma szerencséje van a tündérnek. A bántó szavak nem teszik agresszívvá a férfit.*
- Igyekeztem mindent úgy csinálni, hogy ne essen bajod *jegyzi meg csak úgy, tájékoztatásképpen. Persze a lány most az idegességtől amúgy se érezné a csekélyebb fájdalmakat, de ha mondjuk Lorew csak úgy lehajította volna, és nem óvatosan lehozza a létrán, akkor most nem biztos, hogy képes lenne a saját lábain állni a falnak simulva. Aztán elhangzik a kérdés, ami viszont egy roppant kényes kérdés.*
- Nem tudom... *jegyzi meg, és leül a földre. Igazából így esélyt ad a lánynak, hogy azelőtt varázsolhasson, hogy ő reagálhatna, de... egyrészt azt a kevés fényt, ami idelent van, azt a néhány lépésnyi derengést Lorew varázslata adja. Ha bármi módon eszméletlenné teszik, talán a tündérnek a vak sötétben kéne egy teljesen idegen helyen boldogulnia. De persze az igazi ok...*
- Nélkülem nem tudod kinyitni a csapóajtót *szúrja közbe hirtelen* Most leültem, igazából nem állíthatlak meg, ha varázsolnál *emeli fel a kezeit, mintha csak azt mutatná, nincs bennük fegyver* de csak magadnak árthatsz. Ha nem így lenne, nem ültem volna le. De ha gondolod, beszélgethetünk ahelyett, hogy egymás torkának ugrunk.
*Azt nem javasolná neki, hogy üljön is le, mert elég hideg a föld, meg nehogy valami fertőzést elkapjon... Sajnos szék meg nincs itt. Egyáltalán semmi nincs itt.*
- Szóval azt kérdezted, mit akarok veled. És én őszintén nem tudom. Amikor megláttalak a főtéren, de... talán már a Vaskorsóban is, ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megszerezzelek. Muszáj volt elraboljalak, nem bírtam ellenállni a késztetésnek. Tudod, mit tettem az utolsó lánnyal, aki a kezeim közé került? Levágtam mindkét karját. Aztán megerőszakoltam volna, de igazából nem ellenkezett... Viszont téged nem szeretnélek bántani. Tényleg, őszintén azt érzem, hogy nem szeretnélek bántani.
*De akkor mit szeretne vele? Nézegetni? Nos, arra mindenképpen van lehetősége most. De hogyan tovább? Már csak kéne kezdenie valamit a helyzettel, csak... vérezne a szíve, ha bármit le kéne vágjon a tündérből.*