Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 337 (6721. - 6740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6740. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-13 17:41:17
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese: Lezárás// //Lauwirra Tyilaria háza//
*A köhögés hamar abbamarad, nem nyelte le a párnát, valahol az is ott hever a földön. Ennek az egész esetnek, egy a milliárdhoz volt az esélye, hogy ez bekövetkezik, de mégis megtörtént.
Tyilariának szerencsére nem telik sok időbe, mire ismét összekapja magát. Amint a meglátja a nyálban fürdő, remegő didergő tündérként, csak ennyit mond magában bánatosan.*
~ Pedig olyan jó helyre kerültél volna.~
*Mikor ebben a formában van a látása egészen más, s az érzékei sokkal kifinomultabbak. Néhány pillantást vesz a Mofira, és látja rajta, hogy a szervezete sokkos állapotba került. A szíve majd kiugrik a helyéről, s még mindig zihál.*
- Ó! Az én egyetlenem, csak nem megijedt? *A hangszín teljesen másképp hangzik, mintha nem is az elf hangja lenne. Továbbra is egy női hang szólal meg, viszont az inkább félelmet kelt mintsem megnyugvást, akár mondható ördöginek is.
Aria képtelen úgy belegondolni, hogy amit tett az csupán az ő szemszögéből _jó_, hiszen amit érez mások szenvedéséből az teljesen ellentétes. Azonban a vérszomjas lény is megijed egy pillanatra, mert Mofeta nincs a legjobb állapotban, s még mindig nem tért magához.* - Jaj ne!
*Továbbra sem hallatszik megnyugvónak a hang ugyanúgy démoni, viszont nagyon is aggódik. Semmi esetre se akarja, hogy rosszabbra forduljon a csöppség helyzete, különben, hogyan "juttatná-e el magához." Mofi kulacsát rögtön megtalálja, és Aria elkezdi az apróság arcát lecsutakolni.*
- Hahó! Tündérbogárkám, jobban vagy? *Ha most a fizikai testét vette volna fel, akkor sokkal kellemesebben hangozna, de a rémisztőhang még most se múlik el, bármit is mondjon. Ahogy bármi jelét mutatja az éledezésnek Aria elővesz egy fiolát, hogy megitassa vele.

Átad Mofeta Wirfallnak 1 db Fűzöld varázsital, hogy magához térjen. *

6739. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 18:50:09
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese: A csúcspont//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Nem törődik bele ugyan abba, hogy meg fog halni, ám nem az élni vagy a küzdeni akarás miatt, hanem azért, mert a gondolatai még mindig a megszégyenülés körül járnak. Még mindig nem hiszi el, hogy ami körülötte van, a lüktető test, a meleg, a nyál, az mind a valóság része lenne. Azt a görcsös rándulást is, amikor a párna megakad a kígyó torkán, az ébredés első jeleinek gondolja, ám már csak félig-meddig képes arra, hogy gondolkodjon, hiszen az ijedtség és a levegőtlen környezet teljesen kimerítette. Magatehetetlenül repül ki a köhögés során Tyilaria szájából, és ha a párna nem lett volna, bizonyára saját erejéből nem tudta volna megmenteni a saját életét. A szemeit még kint is szorosan összecsukva tartja, hiszen bár úgy érzi, hogy az álom már véget ért, nem mer körül nézni. Zihálva, remegve fekszik a padlón, ruhája és haja csurom nyál. Kicsiny kezeit ökölbe szorítva várja, hogy valami történjen. Annyira erőtlen, hogy még a fejét sem tudja felemelni, szíve zakatol, mintha fel akarna robbanni. Úgy érzi, hogy ébren van, de össze kell szednie magát ahhoz, hogy fel tudjon kelni a földről. Jelenleg még a sokk tartja fogságban, és egyáltalán nem tud uralkodni sem a remegésen, sem a ziháló légzésén, a külvilágot pedig, beleértve az eradar köhécselését is, egyáltalán nem érzékeli a fülében zúgó vér mindent elnyomó hangja miatt.*

6738. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 18:31:01
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese: A csúcspont//
//Lauwirra Tyilaria háza//

~ Mennyei ez a íz.~
*Ahogy a szájában eltűnik a "kaja" ez a mondat jut az eszébe. Szinte már érzi a félelmet ami az egész kis törékeny testet átjárja.*
~ Nyugalom, semmi baj, nemsokára vége lesz.~
*Nyugtatja magában a tündérkét, de ebből nagy valószínűséggel semmit sem hall. Tyilaria szemszögéből ez csak, jó hogy egy lélek nem vész el a semmibe, hanem "BENNE" élhet valaki tovább, örökkön örökké.

Miközben ízlelgeti a szájában lévő tündérkét, meghallja azt gyönyörű sikolyt, de a gondolatait továbbra se hallja az áldozatának, viszont azt érzi, hogy a csöppség halálosan meg van rémülve, ami Aria szemszögéből csupa csupa gyönyör. Viszont ennél már csak az lesz szebb, mikor végre lecsúszhat a "haláltorkán, " hogy végre eljusson a _végcélhoz_.

Egyszer csak valami nedvesség árad ki Mofiból, ami nem különösebben a zavarja a vérszomjas lényt, hiszen úgy is egy helyre fog kerülni, nem? Dehogynem! Az emésztés után úgysem marad más a szőkeségből csupán csontok. Ennyi marad csak utókornak. Habár Mofetának nem kell izgulnia, hiszen Aria az emlékeiben megfogja őrizni. Hogy is szokták mondani? Kétszer halunk meg? Egyszer a test utána pedig mikor elfelednek? Végül is csak nyert ügye van mindkettőjüknek.

A nyelés előtt a nyelv egy kicsit megereszkedik, hogy elindulhasson lefelé. Ámde azt nem vette észre, hogy a csöppség magánál szorongatja a párnát és az indulna meg először.*
~ MI EZ?!~
*Gyakorlatilag ez menti meg a halandó lelkét. Egy rövid ideig megrázza a fejét majd lefelé nézve kiköpi a tündérkét, aki nyáltól csöpögve térhet majd magához a földön. Esés roppantul kicsi távolságból történik, talán fenekére érkezik meg.
Vagy talán fel sem fog ébredni a sokktól? Ez majd kiderül. Egyelőre Tyilaria köhög, sajnos a saját test törvényei részben ebben a formájában is jelen van.*


6737. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 17:12:32
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese: A csúcspont//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*A tündérke legnagyobb megelégedettségére álmatlanul tellik el az az idő, amíg váratlan vendége meg nem érkezik. Az ajtó nyitódására nem ébred fel, és körbetekintve Tyilaria a pislákoló lámpás fényénél könnyedén kiveheti a szundikáló csöppséget. Nyakig be van takarózva, és magzat pózban összekuporodva öleli magához az egyik párnát. látható, hogy a szobában még megnézés céljából sem nyúlt semmihez, minden ott van, ahol az elf hagyta. Szegény tündérkének még megmukkanni sincs ideje, és felébredni is már csak későn ébred. Van sötét van a kígyó szájában, körülötte a fülledt, nedves környezet pedig még inkább rémisztő hatással van Mofira. Teljes testében megmerevedik a pániktól, és még egy halk nyöszörgés sem jön ki a torkán.*
~A legtöbb félelmet a saját képzeletünk okozza, vagyis fejben dől el minden. A fejemben vagy! Csak... csak a takaró csavarodott körém, és a nedvesség...~
*Ekkor sikkant fel, bár még mindig nincs tudatában a saját szorult helyzetének. Azt még álmában sem gondolná, hogy valójában megeszi valaki, azt azonban igen, hogy a hatalmas takaró, amit nem az ő méretére terveztek, teljesen körbezárta, őt pedig ijedtében baleset érte, miközben aludt, ennek tudja be a nedvességet.*
~Fel kell ébrednem! Ez nem lehet a valóság! Mi ez a hely?!~
*Újra végigfut az egész testén a borzongás, ahogy észreveszi a hosszú, puha nyelvet a teste körül. Megpróbálja erőtlenül megmozdítani a karját, majd a lábait, ám a hely túl szűkös. A következő dolog, amit megérez, az a légszomj. Az eredar szájában, mivel tele van a tündérkével, nem sok levegő marad, ez pedig most már valóban pánikhangulatot idéz elő a tündérkében. ha eddig csak gondolta, hogy bepisilt a rémülettől, most, hogy felismeri a helyzet valódiságát, ez is valósággá válik. Csak remegni tud, megmoccanni nem mer, még újra sikítani sem. A nyálas bőr és haj áporodott szaga beférkőzik az orrába, ám az émelygés a halálfélelem mellett most könnyedén ignorálható a számára. Még mindig nem biztos abban, hogy a valóságot, vagy csak az álmait érzékeli, de próbál kapaszkodni abba, amiből felébredhet.*
~Nem! Fel tudok ébredni! Biztosan! Kérem szépen! Kisasszony! Tyilaria Kisasszony! Már az sem baj, ha meglát így, csak ébresszen fel!~
*Újra sikítani próbál, remélvén, hogy legalább az kitör az álomvilágból, és a szomszéd szobában alvó elf meghallhatja. Erőtlenül próbál valamiben megkapaszkodni, és ellökni magától a körülötte hullámzó izmokat, hátha ezzel kilöki magát ebből a lidércnyomásból.*

6736. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 16:54:13
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese: A csúcspont//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Ezek szerint már ennyire megbízik Mofi Ariában? Végül is tényleg nem történt semmi, de ha belegondolunk bármit belerakhatott volna abba a kulacsba, ennek ellenére mégsem tette.
Nem a hóhajúnak semmi ilyesmi sem fordult meg a fejében, mivel egészen más gondolatok kavarognak benne.

Ezt az apró kis teremtést, sértetlenül akarja elfogyasztani, és minden egyes másodpercet ki akar élvezni, ahogy egy élet benne kialszik, míg végül magába szívja az éltető fényét. Sajnos az emésztés folyamata nem lesz valami kellemes, de legalább nem lesz olyan hosszadalmas, hiszen végén semmit sem fog érezni és örök álomra szenderülhet, és tovább éltetheti Ariát. Nem a halál fájdalmas, hanem ami előtte zajlik le.
Mofi élete nem fog kárba veszni, nem úgy mint az a tengernyi élet, amelyek hol koporsóban végzik vagy valahol a csatamezőn lehelik ki a lelküket, kiaknázatlanul.*

- Jó éjt, és legyenek szépek az álmaid.
*Szélesre húzza a mosolyát, amit talán láthat még a szőkeség.*
~ Ne aggódj hamarosan a részemmé fogsz válni, és mindig emlékezni fogok rád, úgy mint az előző két áldozatomra.~
*Miután becsukja maga mögött a tündérke az ajtót, egy ördögi mosoly jelenik meg az arcán a hóhajú arcán.
Sóhajt is egyet megkönnyebbülten, mivel innentől a többi már csak idő kérdése.

Egyelőre még nem csinál semmit, mert az elalváshoz kell egy kis idő, azt természetesen kivárja. Bemegy még a nagy szobába és egy kicsit elfoglalja magát. Észreveszi a második áldozatának a koponyáját.
Megfogja a kezében és így szól.*
~ Vajon a tündérke is olyan finom lesz, mint Nemes uraság?~

*Két óra várakozás után, szép lassan felkészül a vacsorához, hiszen az e fajta táplálkozása egy igazi ceremónia Aria számra. A tőrt mindenképp magához veszi, habár nem szívesen akarja használni, mert Mofit nem akarja megölni, még akkor sem ha a végeredmény ugyanaz lesz, hiszen akkor teljesen értéktelenné válik a szemében. Egy élettelen test, semmi több.

Elkezdi felölteni magára a valódi alakját, hogy könnyedén bekebelezhesse azt az ártatlan kis teremtést, aki nagy valószínűséggel mit sem sejtve durmol a kis szobában. Egy aura kezdi átjárni Aria testét míg végül teljesen bezárul a "kör. " Az alakja leginkább egy kígyóhoz hasonlít azonban a kezeit szabadon tudja használni. Amint készen áll, szépen óvatosan benyit az alvó szőkeséghez. Kilincset nagyon lassan nyomja le, így szinte semmilyen hangot nem ad ki, utána kitárja ajtót, majd odakúszik az ágyhoz hangtalanul, hogy megkeresse a prédájának fejét.*
~ Hogy csicsikál a kis cukorfalat.~
*Ahogy ezt a mondatot kimondta magában, hatalmasra tátja a száját, s bekapja Mofit. A nyelvét segítségül hívja, és körbe fonja vele a tündérke testét, míg végül behúzza a szájába. Gyakorlatilag a pici tünci az utazás első szakaszához jut el. Teljesen átnedvesedik tetőtől talpig a nyáltól, ezt leszámítva még nem esik bántódása, hiszen Aria szájában nem találhatók fogak amik megsérthetnék. Innentől már csak egy nyelés választja el, hogy a vérszomjas "lény" bendőjébe kerüljön. Kikúszik az ágyból, és egy kicsit felemelkedik. A tündérke vajon felébred?*


A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.12 19:26:20

6735. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 15:00:49
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Újfent számtalan, általa már eddig is ismert információkat tud meg az elf kisasszonytól. A tündérke persze csak mosolyog és bólogat, hiszen a hölgy bizonyára csak jót akar, és azt hiszi, hogy ezekkel az ismeretekkel Mofi segítségére lehet. A baj azonban az, hogy hiába tudja jól mindezt, hiába hallotta már ezerszer ezeket a szavakat, érteni, tudni, és alkalmazni egészen más dolgok. Megtanulhat mindent a félélemről, ha már ott lesz az álmában, ezek mind haszontalanná vállnak, hiszen a félelem az félelem, akkor is, ha nem valóságos, és amikor alszik, akkor ő maga is a saját fejében van. Azt azonban szeretné megértetni Tyilariaval, hogy a vizes incidens miatt ne okolja magát, hiszen ezek a dolgok azért ennél bonyolultabban működnek nála.*
– Ne tessék aggódni, Kisasszony, abból nem lesz semmi baj. Sőt, nagyon hálás vagyok, amiért megakadályozta, hogy megigyam. Az lett volna a rossz, ha megiszom, beteg leszek, és akkor utána az összes ilyen vízről a betegség jutna az eszembe. Ezért nem szeretem például a nagyon csípőset sem, mert fáj tőle a hasam. Ha valami bajt megelőzünk, akkor attól már nem fogok annyira félni, hiszen el lehet kerülni.
~Az adott helyzetet pedig mindig igyekszem kezelni, ha tudom. Csak sokszor annyira nehéz!~
*A kulacs feltöltését inkább az elfre bízza, hiszen neki teljesen fel kellene öltöznie ahhoz, hogy ne fázzon meg, főleg, hogy a haját is megmosta a fürdés alatt. A teljes felöltözés pedig igen hosszadalmas procedúra, az elfről pedig már látta, hogy jobban bírja a hideget, mint ő. Amikor a kulacs is, és a biztatás is megvan, Mofi egy meghajlással búcsúzik el vendéglátójától, mielőtt aludni térne.*
– Még egyszer nagyon köszönök mindent. Legyen szép estéje, Kisasszony!
*Majd belép a szobába, és körbe tekint. Szokás szerint minden nagyobb, mint ahogyan az neki kényelmes lenne, ám ez a felismerés már cseppet sem tudja meglepni. A lámpást felhelyezi az ágy melletti kis asztalkára, a másikat, amely nem ég, pedig a nagyobb asztalra teszi, hogy reggel használhassa. Felmászik az ágyra, majd a táskájából felhúzza a könyvét, és a párnája alá helyezi, a batyut pedig az ágy alá tolja be. Így, hogy már mindent rendben talál, betakaródzik, és még pár percig összegzi ugyan magában a nap eseményeit, viszonylag hamar elalszik, egyelőre nyugodtan, zavartalanul szuszogva.*

6734. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 14:34:31
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Szerencsére tisztázzák egymás között a dolgokat, mert nem jó ha valami félreértést szül. Viszont néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Remélhetőleg most már nem lesz semmi baj.*

- Rendben! Ez megnyugtató, és ígérem, hogy ehhez hasonló tréfát nem fogok elsütni ismét.
*Közben egy kicsit bátorítja Mofetát.*
- Legtöbb félelmet a saját képzeletünk okozza, vagyis fejben dől el minden. Az ijedség pedig abból adódik, hogy nem vagyunk eléggé felkészültek. Habár merem remélni, hogy a koszos víz láttán nem fogsz rettegni a későbbiekben.
*Mondja a mai esetet, amikor ráijesztet a leánykára. Vannak dolgok amit így a leggyorsabb megtanulni, miszerint valamiféle ingerhez tudja kapcsolni az egyén, habár meri reméli Aria, hogy nem ez fogja okozni a tündérkének a rossz a álmokat.*
- De egyet ne feledj, képtelenség mindenre gondolni, ennek ellenére az adott helyzetet muszáj kezelni.

*Nem mindig lesz valaki mellette aki oltalmazza mindenféle apró bajtól, a tudás titka pedig az információ és annak feldolgozása.*
- Fel tudsz öltözni egy kicsit?
*Nem akarja, úgy csinálni a intézkedni, hogy ő ne látná, mit ténykedik a hóhajú.*
- A kulcsodat, szerintem most töltsük fel friss vízzel, van egy kis kút a háznál.
*Szerencsére azóta a mindennemű mérgezést is elhárították, ami egészen elterjedt a Pegazus fogadóig.*
- Vagy ha gondolod én magam is el tudom intézni, és megcsinálom.

*Mindegy melyiket választja, illetve az is benne, hogy elutasítja a felajánlást. Amennyiben lesz lehetősége, kiönti a megmaradt vizet, utána a kútból szerzett friss vízzel tölti fel a kulacsot, amit vissza is szolgáltat egyből Mofinak.*
- Rajtam kívül, nincs senki a házban, szóval nem kell aggódni semmiért.
*Már nagyon fáradt a kis apróság, így hát, elengedi lefeküdni.*
- No akkor én is elteszem magamat holnapra, nyugodtan pihenj le te is.

6733. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 12:15:25
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Most, hogy kölcsönösen bocsánatot kértek egymástól, és mindketten elszégyellték magukat a viselkedésük miatt, legalább is Mofi így értékeli a helyzetet, már igazán jól esik a tündérkének, hogy elsimulnak a konfliktusok. Idegesen kacarászik egy picit azon, hogy mennyire nehéz is a társalgás, ha nem csak felszínes beszélgetés zajlik, és nem ismeri egymást a két fél.*
– Szerintem borítsunk rá fátylat, kisasszony. Ön igazán kedves, és én nem neheztelek Önre. Nem tudhatta, hogy ennyire ijedős vagyok, és másokkal bizonyára jó tréfa lett volna, de sajnos velem nem. Tudom, hogy egy kicsit bátrabbnak kéne lennem, de inkább igyekszem megelőzni az ilyen helyzeteket. Jobb félni, mint megijedni, és jobb elkerülni a bajt, mint szembenézni vele. Legalább is szerintem.
*Legyint, jelezve, hogy igazán semmiség most már a probléma, és a kézmozdulat mellé a szárnyacskáit is megrebegteti kissé, amit azonban csak az azokat takaró ruha finom mozgása jelez. Máris elfelejtette, hogy most nem szabadok, mint általában. A háta mögött összekulcsolja a kezeit, és immár zavartan mosolyog, egyik lábáról a másikra dülöngélve várva, hogy miként is határoz a kisasszony.*
– Mindenem megvan, amire szükségem lehet. A lámpás is, és a kulacsomban víz is, ha esetleg reggel inni szeretnék. Sőt, még pár falat pogácsa is maradt, amit az útra tettem el, csak ebédeltünk helyette, így a reggeli miatt sem kell aggódnia, nyugodtan alhat, amíg szeretne. A világért sem kelteném fel semmiért. De ha úgy gondolja, hogy tényleg nem kell tartani semmitől, akkor csak becsukom az ajtót.
*Elindulni viszont csak akkor indul, amikor az elf szélnek ereszti, hiszen udvariatlanság lenne csak úgy sarkon fordulni. Mofi már igen fáradt ugyan, még egy ásítást is elnyom magában, de lehetséges, hogy Tyilaria még beszélgetni szeretne, vagy valami hasonló tevékenységet folytatni.*

6732. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 10:05:19
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Lehet a gyermeki lelkével fel sem tudja fogni a kicsi tündér, hogy mennyire rosszul érzi magát jelen pillanatban az elf, mert így, mint házigazda megbukott, ha most távozna Mofeta azzal mindennek vége szakadna.
Egészen eddig Aria úgy kezelte, mintha egy hímes tojás lenne a kezei között, viszont ha nem vigyázz akkor szárnyra kap, ilyen lehetőség csak egyszer van egy életben.

Amire gondol Mofi az teljesen téves. Miért félne a saját házában? Csak annyi a próbléma, hogy rettentő üres lenne.*
- Dehogyis. Miért te kérsz bocsánatot? Hiszen velem szaladt el a ló. Csak tudni szerettem volna, mivel tehetném kényelmesebbé az éjszakádat. Habár azt elismerem, hogy nem volt jó tréfa. Tényleg sajnálom!

*A tündérke hangján még igencsak érezhető a bizonytalanság, s mindent megtenne, hogy biztonságban tudhassa magát, viszont az elzárkózás egyáltalán nem erre utal, van egy olyan érzése, miszerint nem csupán a külvilágot akarja kizárni.*
- Persze, hogy bezárják, amivel jelzik, hogy foglalt, és a sajátjuk. Attól meg nem kell félni, hogy bárki bejönne, akár ajtón vagy ablakon.
*Nem szívesen hagyja magára a leánykát, mert fölösleges attól tartania, ami kint van, azonban ha bármi történne, akkor az elf tudjon segíteni a másiknak, vagy akár fordítva.*
- Oda tudnám adni a kulcsot, természetesen, azonban lehet jobb lenne ha nyitva lenne az ajtó, hogyha bármire szükséged lenne akkor azonnal tudj szólni.
*Természetesen elmegy a kulcsért, de ha nem igényli akkor nem.
Amennyiben kéri akkor megmutatja, hogy minden szobához van két kulcs, s ne hagyja a zárban a kulcsot.*



A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.12 11:57:03

6731. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-12 08:39:22
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Esze ágában sem volt megbántani az elf hölgyeményt, azonban a szegény tündérke most igen szorult helyzetbe került. Nem mondhatja el a problémáit, hiszen már azzal jócskán lejáratná magát, ha elmesélné, hogy mennyire retteg a rossz álmoktól. Nem kell bizonyítania azzal, hogy sikongatva, verítékezve, és sírva riad fel a kisasszony szüleinek szobájában. Próbálta a lehető legjobb indokot megtalálni arra, hogy miért is kell távoznia, ám az igazságot nem mondhatta el, és a felületes tények ismertetése úgy tűnik nem elég. Már az is igen sokatmondó számára, hogy ezeket a holmikat a leány nem a saját szobájában, hanem az üres helyiségben helyezte el.*
~Annyira félelmetesek lehetnek, hogy még ő sem mer velük együtt aludni? Akkor miért ajánlgatja nekem azt a szobát is? Miért nem azonnal olyan helyet kínál, ahol aludni is lehet? Talán direkt akart ilyen helyzetbe hozni? Viccelődős hangja volt, amikor megkérdezte, hogy nem félek-e. De igen, félek! Nálam félősebb tündér talán nincs is!~
*És bár valóban elmúlt már húsz is, egészen addig, amíg nem indult útjára, a kis közösség tagjaként, na meg persze szülei óvó szárnyai alatt nevelkedett, ami megvédte minden veszedelemtől, így az amúgy is rettentően félénk teremtésnek nem volt módja olyan dolgokkal találkozni, ahol összegyűjthetné a bátorságát, és gyakorolhatná a félelmei leküzdését. Ezen felül pedig a tündérek huszonöt éve mindössze a serdülő kor első negyedének vége, ami úgy tizenhárom-tizennégy éves kor között van. Még így is cikinek érzi persze, hogy ennyire fél, ám a leány még majdnem gyermek, és nem csak kinézetre. Az ablakon kitekintve, na meg persze a kisasszony szavai hallatán Mofi határozottsága elillan, ő maga pedig megtorpan, és mély sóhajjal fordul vissza a másik felé.*
– Elnézést kérek, Kisasszony! Azt hiszem picit megijedtem... ne tessék neheztelni a viselkedésem miatt. Ha Önt nem zavarja, hogy az ijesztő szobában kell aludnia, akkor örömmel maradok az éjszakára.
*A puha ágy és a meleg takaró gondolata, illetve a kint realizált fenyegető sötétség együttes ereje meggyőzi arról, hogy mégis jobb, ha marad, így várakozóan tekint fel a ház úrnőjére, aki ezúttal talán végül mégis a szobájába kísérheti. A kulcsról persze ezúttal sem feledkezik meg.*
– Még egyszer nagyon szépen köszönöm a vendéglátást, Kisasszony! Nagyon jól éreztem magam, és az ebéd is nagyon finom volt, a társasága pedig rendkívül kellemes. Még csak annyit szeretnék...
*Mély levegőt vesz, kissé lesüti a szemeit, hiszen ismét modortalanságra kell vetemednie.*
– Megtenné, hogy ideadja a kulcsot? Legtöbbször fogadókban aludtam, amióta elindultam, és jobban érzem magam zárt ajtó mögött. Láttam, hogy Ön is bezárta a külső ajtót, de soha nem lehetünk elég óvatosak.
*Magához öleli a nagy táskáját, amiben a könyve lapul, és nagy szemekkel tekint fel az elfre, erősen szuggerálva, hogy teljesítse a kérését. A Vashegy persze más. Ott falak és őrök mögött aludhat. A karaván utak során is mindig volt valaki, aki őrködött a többiek álma felett. Ez azonban egy védelem nélküli ház, neki pedig mindent meg kell tennie a biztonsága érdekében, hiszen végtére is immár a klán egy tagját is védelmeznie kell.*

6730. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 23:02:26
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Szívesen végig hallgatta volna a tündérke mondandóját, de úgy néz ki erre már nem kerül, sor.
Ami pedig a szerelem első látásra, majdnemhogy tényleg ez történt, habár még sem teljesen van így, mivel a kis szőkeség iránt más miatt érdeklődik, viszont azt szeretné tőle megkapni.

Sajnos Aria pedig nem az a fajta aki gondolatolvasó lenne, és hogy tudná mire is gondol Mofeta.
A néma csend pedig nagyon nem tetszik a hóhajúnak, mivel nem célja megijeszteni a picike tündért. Elképzelhető, hogy túl messzire ment volna? Remélhetőleg nem.

Aztán jön a hideg zuhany ami nem várt fordulatot vesz, semmi esetre sem akarja elengedni a tündérkét, főleg a napszak ezen az időpontjában. Szegénynegyed kialakítása nem olyas fajta ami átengedné a fényeket, és ha most próbálná átnyargalni a fogadóig, nem biztos, hogy szerencsésen úszná meg, és Tyilaria a jelenlegi helyzetéből adódóan, most ő sem szeretné elkísérni a leánykát.*
- Mélységesen sajnálom.
*Elhalkuló hangon mondja, mert nem így gondolta.*
- Nem volt szándékomban megijeszteni téged, még egyszer kérlek bocsáss meg nekem.
~ Azt hittem húsz év körüli lehet és ennyi viccelődést meg tudok vele szemben tenni, de lehet tényleg gyermekként kell kezelnem őt. Legalábbis ezek után nem tudok másképpen tekinteni rá.~
- Amennyiben, jelenléteddel továbbra is megtisztelsz akkor nyugodtan átmehetsz a kis szobába, annak a kialakítása roppantul minimalista, viszont a célnak teljesen megfelel, habár az ágy igen kényelmesnek mondható, és van báránygyapjúból készült paplan is.
*Nem mer beszélni a nyomornegyedről, mivel éjszakánként teljesen más arculatát mutatja, mint nappal.*

A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.11 23:18:46

6729. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 22:25:38
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

~Én igenis tudok lazítani! Csak nem úgy, ha valaki feltűnik a semmiből, és mindenféle dolgokra megvendégel, és tanít, és még el is szállásol! Ilyet még mi sem csinálnánk. Jó, egy vándorral, akinek mondjuk nincs hol aludnia, mert a mi kis városunkban hamar betelik az egyetlen fogadó, akkor ő vendégeskedhetne nálunk, de nekem van pénzem, és biztos vagyok benne, hogy a Pegazusban még lenne hely.~
*Persze csak gondolatban mer vitába szállni a hölgyeménnyel, ám most először jut eszébe az, hogy valami nem stimmel ezzel az egésszel. Eddig nem gondolta végig a dolgokat, ám azzal, hogy Tyilaria segített rávezetni, talán önkéntelenül is arra a megoldásra, miszerint a Thargok csak vizsgáztatták, nem pedig megbíztak benne első látásra, megdőlt az a hite, miszerint itt mindenki ennyire kedves lehet. Így, kissé realistábban tekintve a dolgot pedig az elf kisasszony viselkedése is rendkívül fura.*
~Hallottam már szerelemről első látásra, és arról is, hogy valakit nagyon szeretnénk megismerni, de olyanról nem, hogy rögtön megvendégelnénk. Még Taitos Úrfi sem hívott meg magukhoz, pedig az nincs is annyira messze, és sokszor járnak átutazóban a Vashegyen.~
*Erre még rátesz egy lapáttal, amikor a furcsa dolgokat említi a kisasszony, a tündérke pedig már a gondolatába is beleborzong annak, hogy mikkel kellene neki együtt aludnia. Az pedig, hogy a rossz álmokat is megemlíti az elf, beüti az utolsó szeget a koporsójába.*
~Soha senki nem fog alkalmazni, ha megtudják, hogy mennyire félek a rossz álmoktól. Nem! Ezt nem hagyhatom!~
*A pillanatnyi ijedtség eltökéltséggé és elszántsággá változik a csöppnyi arcocskáján, és sarkon is fordul az ajtóból, nyel egy nagyot, majd igyekezvén magabiztosnak mutatkozni, megszólal.*
– Azt hiszem mégis jobb lesz, ha fogadóban töltöm az éjszakát. Igazán nagyon köszönöm a kedvességét, Tyilaria Kisasszony, hihetetlenül nagyra értékelem, de a legjobb lenne mindkettőnknek, ha átmennék a Pegazusba.

6728. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 22:11:03
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Kicsit naiv a gondolat menete, de ha így jutott erre a következtetésre akkor nincs semmi probléma.
Viszont Aria szülei már nincsenek az élők sorában.
Tragikus eset, de az élet megy tovább, így a szülei semmit sem fognak meg tudni, vagyis már nem.*

- Meg kéne tanulnod, lazítani. Néha elfogadhatod, hogy mások szolgáljanak ki. Sőt még én vagyok zavarban, miszerint egy ilyen kedves teremtéssel hozott össze a sors. Elhiszem, hogy csakis kizárólag jót akarsz, de ha nem tudnám ezeket utólag megoldani, akkor nem is invitáltalak volna meg. Már azzal is sokat segítettél, hogy a piacon lebonyolítottad az üzletet, ezt veheted annak, hogy ezzel a "te részedet letudtad. "
*Nagy valószínűséggel, ha fordítva lenne az esett, Mofeta se hagyná, hogy Aria kifizesse a dolgokat, így a tündérkétől sem várja el, sőt.

A szőkeséget végig hallgatja a hóhajú, és kíváncsian várja a magyarázat többi részét.*
~ Hogy mikor jött a gondolat, hogy meghívlak? Amikor megláttalak.~
- Valahogy az első pillanattól, szerettelek volna közelebbről megismerni, és az utunk során ez pedig egyre jobban erősödött. Végül arra gondoltam, miért ne alapon megvendégellek.

*Kicsit a szájához kap Aria, mikor hallja Mofit, de most tényleg félreértette.*
- Sajnálom. Azt hittem úgy érted, hogyha nem tudsz aludni akkor ezzel fogsz foglalatoskodni.

*Közben eszébe jut mi van másik szobában, és elgondolkozik egy kis csínyen, de végül le tesz róla.
Inkább más felé tereli a témát, és szeretné a vendéget egy kicsit felkészíteni, hogy mire számíthat.*
- Azt mondtam, neked, hogy varázslónak készülök. Ez részben igaz! De ez idáig kalandor míg a szüleimmel együtt éltem, azonban orvoslással is elmélyülten szeretnék foglalatoskodni a jövőben, így lehet egy két furcsa dolog a nagy szobában, mint például fegyverek látványa, illetve ha nem vagy ijedős, akkor mutatnék is egy izgalmas dolgot. Amihez persze nem szabad ijedősnek lenned.
Természetesen, ki tudom vinni a szobából, hogy ne zavarjanak téged.
*Még nyugodtan meggondolhatja magát a kis tündér, hogy hol akar aludni.*
- De mindenképp figyelmeztetlek a rossz álmokért nem én vagyok a felelős.
*Vigyorodik a el végén.*

6727. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 21:18:10
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

~Azt hiszem értem. Tehát akkor most én a szülei szobáját kapom meg, amíg ő marad a sajátjában? Ezért kérdezte, hogy egy vagy kétszemélyes ágyat szeretnék-e. Már mindent értek! A két személyes ágy volt a szüleié, de most ők nincsenek itthon. Így legalább tudom, hogy az nem vendégszoba, és nem nyúlok majd semmihez. Nem lenne jó, ha kiderülne, hogy nem mondta meg a szüleinek, hogy vendéget fog ott elszállásolni. Eléggé váratlan vendég vagyok, bár amennyire kedves a kisasszony, szerintem gyakran lehetnek vendégei.~
*Így tehát ha még mindig van lehetősége választani, akkor kiválasztja a kétszemélyes ágyhoz tartozó szobát. Nem mondja el az elfnek, hogy mire jutott a gondolataival, inkább azt szeretné, ha dicsekvés, és nyílt kimondás nélkül jönne rá, hogy milyen ügyesen kitalálta a körülményeket. A számla kérdésére azonban elhúzza a száját, majd hevesen megrázza a fejét.*
– Nem, nem! Az ebéd elkészítésében segítettem, ott nem is gondoltam ilyesmire. Ráadásul a kisasszony biztosan nélkülem is evett volna, és a piacon lealkudtam annyit az árakból, hogy kispóroljam Önnek a részemet. A lámpaolajat viszont csak miattam kell égetni, ha nem lennék itt, biztosan nem használná, így tehát ott ezért ajánlottam fel, hogy megtérítem, akár vendég vagyok, akár nem. És...
*Egy pillanatra elgondolkodik, majd úgy dönt, hogy ha már belekezdett, befejezi a mondatot, akkor is, ha nem biztos a szavaiban.*
– Ráadásul nem tudom, hogy amikor elindultunk, tervezett-e azzal, hogy meghív, vagy csak azért ajánlotta fel, mert beesteledett. Ha hozzánk jönne vendégségbe a kisasszony, mi biztosan előre terveznénk.
~Tervben van, hogy fel fogunk ébredni? Nem lesz egy nyugodt percünk sem? Nem igazán tudom, hogy megint mire gondol a kisasszony. A könyvelést viszont ő értette félre...~
– Elnézést kérek, Kisasszony, de ne fáradjon. Lefekvés előtt már nem kérek teát, a könyvelést pedig majd holnap reggel nézem át. Korán szoktam kelni, lesz időm, és ez nem terv, csak szokás. Azt pedig megígérem, hogy Önt nem fogom zargatni, olyan csöndes leszek, akárcsak egy kisegér.
*Ha pedig megvannak a lámpások, és megvan a szoba is, a leányka már csak a kulcsot szeretné megkapni, és nyugovóra térhetnek.*

6726. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 20:59:29
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Ez végül is jogos, csupán egy napot beszéltek meg, és tényleg kell kell egy félnap, hogy megszáradjon a ruha.

Az is igaz, hogy eredetileg kapott egy saját szobát, de akkor Mofi nagy szobában fog költözni, ami eredetileg nem az "övé" a hóhajúé*
- Szüleimtől kaptam valóban egy szobát, viszont ők most nincsenek itt.
*Mosolyog kedvesen.

Közben méregeti a tündérkét.*
~ Miért hiszi azt, hogy az a legjobb amit én mondanék, vagy miért nem mer ő maga választani? Talán fél valamitől? Esetleg tart tőlem?~
- De ha most úgy vesszük, most már mindkettő az enyém.
*Amilyen viccesen hangzik, annyira mégsem. Persze ebből Mofi nem sokat fog érezni, ami részletkérdés.

Mindenképpen azt szeretné, hogy a tündérke nyugodtan tudjon aludni.

Viszont amit a tündérke, mond azon már nem tud senki, és semmit szépíteni rajta, ezen most már Ariának muszáj kacagnia.*
- Legközelebb, ha nekem lesz lehetőségem eljutni hozzád, akkor távozás előtt kérem a számlát.
*Mofeta továbbra is vendégként van jelen és nem kuncsaftként. Valahogy nem tud ellazulni, biztos van valami oka. Nemsokára valami érdekeset tüncike el is kottyant.*
- Viszont kedves Mofeta. Egyet ne felejtsél el, hogyha valami tervben van, miszerint fel fogunk ébredni akkor nem lesz egy nyugodt percünk sem.
Ha sikerült kigondolnod, hogy hol szeretnél lenni, akkor készítek egy kis teát, hogy ébren tudj maradni ameddig átnézed a könyvelésedet. Mindkét szobában van egy asztal, ahol megteheted.
*Majd mond neki valami fontosat.*
- Behozok két darab lámpást, mert ha nincs elég fény akkor a szemed romlani fog.
*Aria, hogy miért tudja ezt? Ez legyen az ő kis titka.*

6725. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 17:58:43
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Ha holnap foglalatoskodna ezzel, akkor talán a ruhácskáknak nem lenne idejük megszáradni, és vizesen nem szeretné a táskájába tenni, főleg nem a könyve mellé. Az a könyv jelenleg majdnem mindennél fontosabb a számára. Ugyan nem pótolhatatlan, hiszen minden iratot, ami benne szerepel, hosszú utána járással meg lehetne szerezni, ám a feljegyzései igencsak hiányoznának a tündérkének, így tehát egyértelmű, hogy még a lehetőségét sem szeretné megadni annak, hogy eláztassa, vagy akár csak egy folt kerüljön rá. Különösen megnyugtatja, hogy két helyen is lehet aludni, ám a kérdést megint csak nem érti. Miért választana?*
– A kettő közül az egyik nyilvánvalóan a Kisasszonyé, tehát én csak a másikat kérhetem. Ön sem gondolhatja komolyan, hogy kitúrnám a saját ágyából.
~Vagy igen? Nem! Biztosan nem gondolta komolyan, csak ellenőrzi, hogy figyelek-e. Láthatja, hogy igen!~
*Így tehát az ágyat sem kell kiválasztania, bár számára igazándiból teljesen mindegy, hiszen egy ágy, ami egy elf számára két személyes, azon minimum hat vagy nyolc Mofi méretű tündérke is kényelmesen elfér, és teljesen biztos abban, hogy az egyszemélyes fekhely esetében sem kell majd attól félnie, hogy lelógna a lába, vagy kilógna a takaró alól. A lámpásnak viszont felettébb örül, és megkönnyebbülten rebeg hálát.*
– Nagyon szépen köszönöm! Holnap majd megveszem a piacon az olajat, amit elhasználok.
*A mosolygás már meg sem lepi, ám ezúttal nem is zavarja. Azzal, hogy fél, már könnyedén együtt tud élni, és tündérként a legtöbben ezt is várják el tőle, így nem okoz csalódást azoknak, akik sztereotip lényekre vágynak.*
– Elegendő, ha csak pislákol. ha korábban kelek fel, akkor a fénye mellett át tudom nézni a könyvelésemet és a jegyzeteimet, és így Önt sem zavarom majd. A saját ágyamban pedig már lámpás nélkül alszom, de új helyen még egy picit igen. Csak pislákolni fog, és olyan helyre teszem, ahol véletlenül sem fogom tudni leverni. Megígérem!
*Az, hogy töredelmesen bevallja a félelmét, talán meglepi az elfet, ám Mofi azután, hogy ennyit beszéltek arról, mennyire könnyen tetten érhető a hazugság, nem igazán szeretne lódítani. Egyébként sem szokása, hiszen kevésbé szégyen az, ha bevallja a dolgot, mintha játszaná a bátrat, és este kellene felkeltenie a kisasszonyt lámpásért, feltéve, ha ki merne mozdulni az ágyból a sötétben.*

6724. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 17:42:11
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Kicsit megnyugszik, de akkor sem kellett volna ezzel most foglalkoznia, ráért volna holnap is foglalkozni.*
- Rendben.
*Összességében, nem történt semmi, de most nyugodtan pihenhetne Mofeta. Viszont azt teljesen át tudja érezni, hogy nem lehet minden munkát másra bízni, ezzel ő is tisztában van. Lehet, hogy olyan körülmények vannak a házban, mint egy kisebb nemesnél, habár Ariának is mindent neki kell megcsinálnia a ház körül, és addig nincs kész, míg meg nem csinálja.

Annak pedig kifejezetten örül, hogy Mofinak kényelmes a ruhácskája.*

- Csak két alvó szoba van, lehet választani.
*Nevet fel hangosan. Ketten vannak, s mind kettőjüknek lenne helye.*
- A lámpást természetesen el tudom intézni.
~ Kis gyermeklelkű.~
*Húzza szélesre a száját.*
- Na akkor két személyes vagy egy személyes ágyon szeretnél feküdni?

*Ameddig a kis tündér választ nem ad, addig gyorsan kiválasztja a "megfelelő" olajlámpást.*
- Mennyi fényre van szükséged? Elég ha pislákol? Vagy minél több fényt szeretnél?

*Ismét huncut módjára, elvigyorodik.*
- Ugye nem félsz?
~ Tuti, megpróbál meggyőzni, hogy csak fény mellett szeret aludni.~
*Kíváncsian várja a másik fél válaszát.*

6723. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 17:20:52
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*A tündérke csak a saját ruháit szeretné kimosni, abból is csak az alsó ruházatot, hiszen a külső, vastagabb viseletek nem igényelnek rendszeres tisztítást. Gyorsan igyekszik is tisztázni ezt a félreértést, azt pedig, hogy más mossa ki az ő ruháit, nem is engedné senkinek, csak akinek esetleg ez a konkrét feladata, mint például a mosónők, vagy hasonló. Így tehát ez a helyzet vélhetően rendeződik, a tündérke pedig kilépvén az ajtón, még gyorsan hozzá is teszi.*
– Ön mondta Kisasszony, hogy a tisztaság fél egészség. Azt hiszem ebbe a ruhák tisztasága is bele tartozik. Mindig is én csináltam, ami óta meg tudom csinálni, igazán nem nehézség. A mi háztartásunkban nem voltak cselédek vagy hasonlók.
*Kicsit megpróbálja megigazgatni magán, ám a szárnyak miatt soha nem fog teljesen jól állni rajta, kényelmetlennek azonban egyáltalán nem mondható, így tehát bólint.*
– Nem, egyáltalán nem szoros. Majdnem tökéletes. Nagyon szépen köszönöm, Kisasszony!
*Még mindig a kezében szorongatja a leváltott ruhákat, és persze a táskáját is. A vizes holmikat a mosdásra kijelölt helyen teríti ki száradni, hiszen nem tudja, hogy pontosan hova valóak, és ott találja a helyet a legalkalmasabbnak. A kérdésre kérdéssel válaszolni igazán nem illendő, szegény tündérke azonban döntés helyzet elé van kényszerítve, így ha kicsit megszeppenve, és halk szavakkal ugyan, de felelnie kell, és meg is teszi.*
– Nagyon megköszönném, ha saját szobát kaphatnék, de nem tudom, hogy van-e vendégszobája a Kisasszonynak. Tényleg akárhol el tudok aludni, és csak egy lámpásra van szükségem a fekhely mellé, semmi másra.
*Így tehát el is mondja a kívánságát, a döntés lehetősége mégis Tyilaria kezében marad.*

6722. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 17:12:52
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Ha engedné a kis szőkeség, akkor magához, is ölelgetné, de eddig nem megy el Aria.

Hallgatja a tündérke hangját miközben fürdik. El is mosolyodik, viszont arra nem számított, hogy máris neki áll mosni.*
- Mofeta te vendég vagy! Nem kéne ezt csinálnod.
*Szeretné, hogy abbahagyja, és legalább átvenni a munkát, viszont, ha nagyon ragaszkodik a munkálatokhoz, akkor rábízza.*
~ Nem szolgálóként hívtam magamhoz.~
*Hihetetlen a leányka, de még mindig nem tud betelni vele Aria.

Nemsokára Mofi is az alvóruhájában megjelenik.*
~ Kicsit csálén áll. Lehet rajta még valahogy igazítani?~
- Kényelmes nem szorít sehol?

*Amikor a tündérke visszakérdez, Aria galád módon elmosolyodik.*
- Igen, ahogy mondod az én házam és az én szabályaim, és feltettem egy kérdést, miszerint TE hol aludnál a LEGSZÍVESEBBEN.
*Nem fogja hagyni, hogy egy fotelben kuporodjon össze, arról most letehet Mofeta, sőt nem is várja el.*


A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.11 17:14:08

6721. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-02-11 16:39:04
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Horror mese//
//Lauwirra Tyilaria háza//

*Ha eddig az akcióig nem lett volna elég kényelmetlen és zavarba ejtő a helyzet, akkor a gyengéd cirógatás végleg megadja a kegyelemdöfést a tündérkének. Szeretne ő végre önállónak és igazi, megbízható kereskedőnek is tűnni néha, és úgy érzi, hogy ez idáig ezt jól alakította. Igen, ha úgy adódik, akkor szívesen játssza a kisleányt, hogy gyermeki bájával hasson a másik félre, itt azonban kicsit kompetensebbnek szeretett volna látszani, ám nem nevezhető sikeresnek a ténykedése. Gyorsan összeszedi magát azonban, és türelmesen megvárja, amíg a kisasszony végez a tisztálkodással. Még mindig csak azokba a helyiségekbe lép be, amelyeket a hölgyemény megmutatott neki, ott azonban amíg ideje engedi, alaposan körülnéz, ám semmihez még csak hozzá sem nyúl, csak a szemeit legelteti. Amikor Tyilaria végez, ő újfent megköszöni a lehetőséget, és alaposan megmosakszik a dézsában, végig boldogan, csilingelő hangon dalolászva, amit az elf akár hallhat is, sőt, hallgathat is, ha szeretne. Nem marad azonban sokáig, nem áztatja magát, hiszen nem kívánja megvárakoztatni a vendéglátóját. Egy váltás alsóruha szerencsére mindig van nála, és a vízben, amiben vélhetően már senki nem fog fürdeni, ha a kisasszony megengedi, kimossa a viselt darabokat, majd megfésülködik, és csak ezután lép ki frissen és üdén ismét a hölgy elé. A ruha ugyan eltakarja a szárnyacskáit, és kissé csálén is áll rajta emiatt, ám zavarni nem zavarja, sőt, ha zavarná, akkor sem szólna érte. Még körbe is fordul, hogy az elf megnézhesse, miként áll rajta. Sajnos a kérdést sem sikerül megúsznia, hiszen Tyilaria újra felteszi, ő azonban megpróbál kibúvó választ adni.*
– Az Ön háza, kisasszony. Ott alszom, ahol Ön elszállásol.
*Mivel aprócska, így kényelmesen elfér ott is, ahol mások csak ülni tudnának, ez pedig az utazások során már nem egyszer hozott számára hasznot, és nyugodt alvást.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416