Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 324 (6461. - 6480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6480. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-04 14:52:27
 ÚJ
>Soynara Ceryllas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Leon ijesztő. Az előbb még kedves, gondoskodó férfin valami furcsa hangulat lesz úrrá. Látszik, hogy belülről feszíti valami, amitől hirtelen erősnek látszik és félelmesnek. A szavai továbbra is kedvességet ígérnek, de a hangja már nincs ezzel összhangban, valami sötét hallatszik ki beszéddéből, valami félelmetes, valami borzasztó. Tekintetéből eltűnik a fény, a melegség, csak szándék marad benne, elhatározás. Soynara önkéntelenül tesz még egy kis lépést hátrafelé és rájön, hogy halálra rémült.
~Már nem csak segíteni szeretne. Akar valamit.~
Nem is fogja fel, amit Leon mond, csak a tekintetét látja, a mozgását, a gesztusait, amiktől a rémület dermedtsége kúszik fel a hátán. Összeszedi minden bátorságát és lassan megrázza a fejét.*
-Nem... Nem szeretném.
*Tágra nyílt, ijedt szemekkel nézi, ahogy a férfi felé óvakodik. Egész testébe zsibbadás kúszik, elcsukló hangon szólal meg újra.*
-Menj el... Kérlek, menj most el!

6479. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-04 12:32:01
 ÚJ
avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Piros pozsgás arccal álldogál az ajtaja előtt, persze odakinn az utcán és percekig figyeli az égen látható lényeket. Csak lehelete árulja el a járókelőknek, hogy még él és nem dermedt kővé a látványtól. Olykor még kezeit is összedörzsölgeti, végül mintha meggondolná magát, sarkon fordul és bevonul a meleg hálószobába, ahol van ilyen kis házi kápolnaféle alkalmatosság. Ezt csakis akkor szokta használni, amikor valamilyen oknál fogva nem vesz vagy nem óhajt részt venni a hivatalos istentiszteleten.
Egyedül él, de mégsem érzi magát magányosnak. Amire szüksége van megvan az életben. Bátyját időnként felszokta keresni, akivel családalapítás óta egyre kevesebbszer ülnek le kártyázni vagy csupán beszélgetni.
~Meglesz lepve, hogy nem talál a templomban.~
Gondolja magában és meggyújtja a gyertyát, majd a térdeplőn elkezd imádkozni. No nem ezekhez az újdonsült valamikhez az égen, bármit is mondjanak róluk a pletykák. Styntwen elég erős karakter, hogy ne engedjen. Mindig is erős hite volt, gyermekkora óta. Szerencsésnek is vallja magát ebből a szempontból. Mindenesetre most az imára koncentrál és arra, hogy a napjai minél hasznosabban és boldogabban teljenek.*

6478. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-04 11:39:25
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Soynara//

*Leon továbbra is múltja fantomjait kergeti, miközben fejét a hideg falnak dönti, és ökölbe szorítja kezét. Olyannyira, hogy bütykei kifehérednek, és körme a bőrébe váj. Azonban ebből az állapotból a tündér hangja rántja ki. Nem is az, amit kérdez, hanem ahogyan teszi. Az riasztja fel a kalózt, hogy az apróság kérdései mögött félelmet érez. Leon gyakorlatilag megijed saját magától.* ~Nem, nem! Nem szabad a frászt hozni rá! Már kezd megbízni benned! Koncentrálj, te szerencsétlen félnótás!~ *Figyelmét erőszakosan a lányra kényszeríti. A tündérke kézfejét figyeli, valamint a lábait. Nem tud a szemébe nézni hirtelen.*
-Mert muszáj! Mert rászorulsz, és mert piszkosul aranyos vagy! *Próbál mosolyogni, de tekintetében valamiféle üresség van. Nem az a csillogás, mint előzőleg.* ~Meg kell védened. Ha annyit megöltél már. Legalább ezt az egyet!~ *Ahogy így bámulja a lánykát, ruhájának kopottságát, felötlik benne az amit eddig is meg akart kérdezni, csak várta az alkalmat. Az is lehet, hogy már megkérdezte, de egyszerűen nincs olyan állapotban, hogy tudja.*
-Nagyon csinos lehetnél egy szép ruhában, tudod? Nem illik hozzád ez! *Próbál egy kicsit közelebb csusszanni Soynarához, miközben felveszi előző, nyugodt lélegzési ritmusát, és megnyugszik kicsit.*
-Szabó is vagyok. Meg szakács. Nagyon szeretném látni. *Itt nyel egyet, és vár egy kicsit mondandójával, mert fél, hogy önzőség amit mond.*
-Szeretném látni, hogy milyen is vagy egy szép ruhában!



6477. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-03 22:53:01
 ÚJ
>Freshko Themaron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Az igazság nevében//

*Naesala ér előbb a rozoga ajtóhoz. Freshko követi, fellép a két lépcsőfokra, ami a bejárat előtt található. Óvatosan, hang nélkül érték el az épületet. Mikor a lány kérdőn visszanéz társára, a férfi bólintva jelzi, hogy készen áll. Ahogy benyitnának, abban a pillanatban egy szőke hajú személy néz ki, a hanyagul bedeszkázott ablakon. Mindketten felkapják fejüket a két szempár láttán, de az idegen egyből szökésnek ered.*
-Próbáld meg elkapni, vagy kiálts utánam ha többen vannak! *Kiabál a lány után, majd visszafordul a lépcsőn. Ekkor látja meg, az éppen hozzájuk siető Torradot. Hatalmas szökkenéssel átugorja a törpét, az út közepén landolva.*
-Broëq ott van, siess! Lehetséges szemtanúra akadtunk! *Mutat, a gyilkos házára.*
-Itt találkozunk! *Teljes erőből futásnak ered, megkerülve a romos épületet.
~A menekülő bent nem tud elrejtőzni, biztosan hátul akar kijutni. Ok nélkül nem bujkálna, biztos tud számunkra valami hasznos információt. Csak a lány vigyázzon magára, a sarokba szorított vad a legveszélyesebb.~
A ház hátsó fala deszkákból van felhúzva. Középen, alul törött a fa és a talaj is kissé kivan kotorva, pont akkora méretben, hogy egy kisebb személy ki-be bújhasson rajta. Az elf terpeszben a lyuk felé áll, háttal a falnak, majd füleit hegyezve a réseken át hallgatja, mi történik odabent.*

6476. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-03 17:55:26
 ÚJ
>Soynara Ceryllas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Leon//

*A férfi mosolyogva hallgatja, aztán egyre jobban elkomorodik. Soynara kicsit bánja is, hogy így megnyílt. Mit gondolhat most a férfi? Miért lenne kíváncsi arra, hogy honnan jött? Zavartan feláll és kicsit arrébb lépked. A ruháját babrálja, kisimít néhány ráncot, rosszallóan nézegeti a kopott anyagot.
~Kellene egy új ruha, ez már nagyon ócska, nagyon kopott. Persze, koldus vagyok, de azért nem akarok annyira koldusnak látszani. Néha azért jó lenne rendes lényekkel beszélgetni, mint Leon is. Néha jó lenne rendes lénynek lenni.~
Újra Leonra néz, akire a jelek szerint nagy hatást gyakorolt, amit elmondott magáról. Egészem elborul a tekintete és mikor megszólal, látszik, hogy küzd a szavakkal. Soynara nyugtalanul hallgatja. Örülnie kellene, hiszen nagyszerű dolgokat ajánl, de megérez valamit a férfi sötét gondolataiból, gyötrődéséből. Megijed, maga sem tudja, mitől.*
-M-Miért? Miért segítenél? Miért védenél?
*Kicsit megint hátrál. Nem is érti, miért, de átvillan a fején, mit csinálna, ha Leon ártani akarna neki. Ha elküldené, elmenne? Ha nem megy el szép szóra, mit csinálna? Mit tehetne ellene? Tágra nyílt szemekkel nézi a férfit, ahogy nekidől a romos falaknak és dermedten várja, hogy most mi lesz.*

6475. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-03 10:34:37
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Nem tud betelni vele. Még mindig nem. Határtalan élvezetet talál abban a különbözőségben, ami olykor annyi gond forrása. Két világ ér össze bennük. Lelkük hasonlatos szólamai hamar egymásra találnak, s amelyek természetüknél fogva egymásnak feszülnek, ilyenkor azok is megadják magukat az ösztönök vezénylő szavára. Érzéki kis disszonanciájuk semmihez nem fogható.
A mélységi sosem fogja tudni leküzdeni a vágyat, hogy a saját nyers és vad világába húzza a vöröst. Suttog benne az ősök vére, hogy kényszerítse. És suttog benne az Óvilág sejtelmes, sötét késztetése. Magához édesgetni a szépséges nimfát, lakmározni az ártatlan lélek édes húsán. Mételybe mártott ujjal festeni fehér bőrére a mélységi igéket. Egyiket a másik után. Csak az ÉN csakrájának pilléreit hagyva ki végül, melyek elveken nyugszanak, ősök elvein, eredendő ideákon, vele cseperedett meggyőződéseken. És kieszközölni, bódult, fátyolos hangján maga kérje, édes könyörgéssel suttogja, hogy akarja azt az éjszín koronát a homlokára. Kharasshi fajtájának diadalát saját magán.
Érzi e feslett afrodiziákumot hatni. Míg merénylete terveit elsuttogja, asszonya az ajkai közé fogja a szemérmetlen szavakat. Egyszerre csókol ellenállva és egészen felajánlkozva. Pont ez teszi olyan mámorossá.
Kharasshit feszíti a vágy, hogy kikényszerítse azt a vallomást, méghozzá minden részletével. A vallomás már ragyogó szemeibe van írva, a zsenge testecske minden mozdulásába, de nem kimondásuk túllépne egy határt, ezt tudja jól. S már a gondolat is megrészegíti, hogy módjában áll rávenni. És mégsem teszi. Asszonya újból és újból legyőzi a diadal kapujában. A szemérmes pír a drága orcán, a tiszta ragyogás a barna szemek mélyén, melyet a kéjek legmélyebb örvénye se homályosít el. Ha a saját ösztöneit követné, meglehet, elvesztené ezt a csodát. E bűn határán dönti hát hanyatt asszonyát, s kiegyezik abban a fenséges igenben, mely átjárja minden porcikáját. Érzékeket borzol és lobbant elemi gyönyörré. Úgy szívja magába az elrebegett szócskát, mintha felszabadító ige lenne, mely kitárja előtte az egész világot és a lába elé teríti. Ezzel a mély sóhajjal telik meg a széles mellkas, és kénytelen saját ígérete elébe vágni. Maga mögé tessékeli ezt a kéjes kis játékot és az asszonyi bájakkal terített asztalhoz engedni saját vágyait. Magához szorítja Ydrisst. Minden egyes izma megfeszül, ahogy elmerül a kettejüket eggyé forrasztó érzésben. És újra. És újra, csak néhány szívdobbanásig. Nem enged magának többet. Reszketeg, erőlködő lélegzettel bukik ismét eszméletre ebből a zsibongó révületből. Az az egy szócska a hamvas boszorkány ajkairól, az az egyetlen aprócska ige legyőzte. Mindent meg akar adni ennek a fakóvérű istennőnek. Mindent, ami csak lehetséges.*
- Ne haragudj *mosolyodik zihálva, és homlokát Ydriss mellkasára dönti.* - Egy kicsit össze kell szedjem magam. *Mozdul, konokul az asszonyéhoz feszül a csípő ismét. Kharasshi lassú mértékletességre kényszeríti magát, de a késztetésnek nem bír ellenállni. Le kell csillapodnia egy kicsit. Biztos, hogy mindkettejüknek kedvére lenne a dolog így is, de ha a drága hitves ilyen gondos készülődéssel várta, ő se adhatja alább igyekezetben.*
- Megvadítasz *hajol Ydrisshez, hogy csókot orozzon a dús ajkakról.* - Még mindig.

6474. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-03 09:48:39
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Soynara//

*Látja, hogy Soynara igencsak elfáradt a masszázsban. Mondjuk, nem is csodálja, hiszen aprócska ujjakkal elég nehéz egy ilyen nagypofájú embert kényeztetni, mint amilyen a kalóz. Meg egyébként a helytelen táplálkozás, és a hidegben való, elégtelen alvás is rátehet egy lapáttal. Ismeri ő az érzést, tudja milyen, ha az embernek alig van egy jártányi ereje. Mivel Soynara tekintetét nem kapja el, Leon ott tartja a bájos kis arcon és csillogó szempáron az övét. Nem próbálkozik semmi mozdulattal, hiszen amennyire ismeri a lányt, úgy tudja elképzelni, hogy ez a kis érintkezés ami kettejük között zajlott is elég megterhelő volt neki. Nem akarja megnehezíteni a tündérke dolgát azzal, hogy ráerőszakolja magát.*
-Sosem éreztem kedvet ahhoz, hogy könyvekből tanuljak. *Feleli őszintén. Lehet, hogy nem túl jó hozzáállás, főleg mostanában, amikor elég sokat unatkozott és pénze is volt arra, hogy megvegye magának a köteteket.*
-Mindenesetre, örülök, hogy te tanultál. *Mosolyog még mindig ellágyultan. Ezután kezd bele a lány életének elmesélésébe, Leon pedig nagy figyelemmel hallgatja. Nem akar közbeszólni, akármilyen is a téma. Szereti a tündér hangját, kellemes a fülének. Azonban a téma már nem annyira. Egészen elkedvetlenedik, de nem egészen attól, hogy mennyi rossz történt a lánnyal. Persze, azért sajnálja, de saját lelkének és múltjának sötét részletei kaparják el magukat tudattalanjából.* ~Rabszolgasorba taszítottál egy egész tündér falut! Eladtad őket az embereknek. Most azok is úgy szenvedhetnek, mint ez itt!~ *Mosolya pedig eltűnik az arcáról, és komorrá válik.* ~Bár elég sok pénzt kaptál belőle Leon! A múlt már megtörtént. Most itt a lehetőség hogy legalább egy életet megmenthess!~ *Elhúzza száját. A sikolyok pedig egyre erősebbnek hangzanak a fejében, mire hirtelen mozdulattal felül, és tekintetét a padlóra szegezi.*
-Én. *Próbál beszélni, de akadozik a hangja. Mintha egy csomó lenne a torkában. Igaz, hogy kalóz, Igaz, hogy akárkit megölne pár aranyért, aki nem nő, igaz, hogy sokszor lelkiismeret nélkül rabolt, kínzott meg embereket, vagy bárki mást, de nem tudja elviselni a nők szomorúságát. Anyja tette rá ezt a sziklát a hátára, amitől egész életében próbált szabadulni. Hangja karcos, és az előbbi vidám érzelmek mintha teljesen hiányoznának belőle.*
-Maradj itt. Megteszek mindent érted amit lehet. Kapsz új ruhát, minden nap ételt, meleg takarót. Meg foglak védeni amitől csak tudlak! *Azonban tekintetét továbbra sem képes felemelni a földről. Mosolyogni próbál, de csak elhúzza a száját.*
-Nem kell többet félned! *Újra az a rémkép jelenik meg szemei előtt, ami még régebben, mikor felesége elhagyta. Az a lány, akit társai megerőszakoltak, és ő semmit nem tudott ellene tenni.*
-Én erős vagyok! Erős! *Ezután a falnak dönti homlokát.*
-Téged meg foglak tudni védeni! *Ezt már suttogja. Nem gondolta, hogy az érzelmek így elöntik. Múltjának lidércei pedig mintha kiragadták volna a valóságból, már nem is figyel a lányra.*

6473. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-02 22:24:44
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Éjfél után a Kakasban//
//Ephemia//

*A szobában tartózkodók arcán van egy kis megdöbbenés, de erre számított is. Ami viszont a meglepetés erejével hat rá, hogy itt bizony nem urak ülnek, hanem éhes tekintetű, borostás férfiak, szám szerint öten, akik már osztozkodnak három fiatal lányon. Ők most abbahagyják a pasik ölében fickándozást és kissé mérgesen merednek Xaly irányában, a férfiak szemében viszont fokozott érdeklődés villan. Ketten is nyúlnak a lány irányába, hogy közelebb vonják magukhoz, de Xaly kecses mozdulattal siklik ki az egyik marokból és pimasz mozdulattal csap rá a másikra.*
-Előbb a tánc d'Aquista úrnak. *Ledéren körbe mosolyog, mint aki keresi, hogy ki a címzett és tényleg azt keresi, de senkin nem látja, hogy magára venné. Ami azt illeti, senkiből nem nézi ki a nemességnek akár csak a szikráját.
~Ezt benéztem, most már csak meg kéne lépni valahogy.~
Még egyszer körbenéz, de gyanúja csak egyre komolyabb bizonyossággá hízik. Rossz helyen jár. Bájos mozdulattal tettet megilletődöttséget és lép hátra egyet az ajtó felé.*
-Oh, de kellemetlen! Rossz helyre jöttem. Ne haragudjatok, lányok! *Őket tényleg sajnálja, igazán nem akarta rontani az üzletet.*
-További szép estét! *Előad egy fürge, kislányos pukedlit, aztán már lépne is ki, de az egyik szemfüles pasas lecsap a csuklójára.*
-Ne olyan gyorsan, tündérke! Azért azt a táncot még lejtsd el! *Szavaira röhögés és biztatás érkezik a társaktól, az erős marok pedig húzza vissza a lányt a szűk kis szoba közepére. Ő szabadkozna.*
-Jaj, uraim, nem lehet, akkor engem máshol várnak! *De nem eresztik a csuklóját. Effy meg kint várja, az a szédült apja meg közben az ég tudja, hol tanácskozik rém fontos dolgokról, nincs neki ideje ilyen alulfejlett ökrökre! Hirtelen pajkosan elmosolyodik és egyenesen a férfi elé lép, ajkaival néhány centire torpanva meg a férfi ajkai előtt.*
-Jól van, de a tánc előtt adnék valamit *vált át rezgő hangú csábítóra. Még közelebb hajol, kezét finom érintéssel végig futtatja a férfi hátán, majd gyengéden a hajába markol a tarkóján. A háttérből hujjogás és nevetve biztatás szól, így igazán senki nem hallja, ahogy a férfi elfúló hangon hördül egyet, mikor Xalema térdét teljes erővel felrántja a férfi ágyékába. Tarkóját közben nem ereszti, így meg tudja akadályozni a látványos görnyedést. Ez legalább egy-két pillanattal hosszabbítja az időt, amíg a bent ülök rájönnek, mi is történik. Így sincs sok ideje, így máris hátralép, popsival tapintva ki az ajtót, kézzel a kilincset. Már rántaná is, de az előbb nyílik és Effy ront be rajta, az ég tudja, milyen indíttatásból, de igen rossz időzítéssel. A marék aranyon Xaly is tökéletesen megdöbbent egy pillanatra, de ez azért nem lassítja a menekülésben. A folyosóra érve megrázza magát és felméri, merre kéne indulni. Sebaj, Ephemiának erről is van elképzelése.*
-Akkor tán szaladjunk! *indítványozza a vörös és elől sprintel a jó példával, remélve, hogy nemesi barátnője sem marad le mögötte. A csipkelődő kérdésre futtában válaszol.*
-Jól érezni? Hát már hogy tudnám én nélküled jól érezni magam bárhol is?
*Kifelé menet előre engedi a lányt, most ő tudja, merre kell menniük.*

6472. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-02 21:03:53
 ÚJ
>Loka Gorthwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Xalema Unamorel //

*Milyen szórakoztatóra sikerül ez a kis kiruccanás! Immáron a visszaszerzett pecsétnyomó felett érzett elégedettségtől ittasan kacag fel a vöröske szavai nyomán.*
- Annyira, hogy talán még célozni is megtanul mire legközelebb összefuttok. *Pedig ahhoz borzasztó sok munka kell majd. Egyelőre a Gorthwen lány lefogadja, hogy a vakond számára még sajt micsodájának megtalálása is nehézségekbe ütközik.
A megszólítás, még ha csak tréfából is hangzik el imponálóan hat a nőre. Rég volt már, hogy az elvártnak megfelelően kezeljék, vagy szólítsák.
Mosolya lankad ahogy a várttal ellentétesen tenyerébe nem a pecsétnyomó, hanem a doboz érkezik.*
- Á. *~Az üzlet az üzlet.~ Pár pillanatig csendben méregeti a másikat, aztán halkan szólal meg.*
- Mint mondtam, egy kevés időbe beletelhet, míg kinyitom. Talán még ma este meglesz. Talán nem.
*Sokáig nem húzhatja maga sem az üzlet rá eső részét. A vörös hajú elf lány bizonyította furfangosságát, ami azt jelenti ha nem elégedett, még bármikor megléphet a szajréval mely Lokát illeti. Kiben, be kell vallja magának szintén munkál a kíváncsiság mi lehet ebben a titokzatos ládikában. Melyet most köpenyébe csúsztat.
Az állás így kiegyenlítődik. Mindenkinél szó szerint van valami, ami a másiknak kell.*
- Pár nap múlva elkészülök. Vagy netán szeretnél visszatérni velem a fogadóba?

6471. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-01 20:01:02
 ÚJ
>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az igazság nevében//

-Nyeh. *Rövid vizsgálat után bosszús és fájdalmas hanggal söpri az ékszereket a bizonyítékok közé tarsolyába.*
-Szemét. És ez még tolvajnak nevezi magát. *Azt remélte valaki aki egy nagytanácsos házát rabolja ki az tart magánál némi készpénzt, esetleg drága ékszereket amiket hírhedtségük miatt még nem lehet elsózni a fekete piacon.* ~Vagy?~ *Jön fejébe hamar a következő gondolat.* ~Elrejtette.~ *Ezzel már jobban ki tud egyezni akkor annak is itt kell lennie valamerre a szűkös kis házikóban, csak épp olyan helyen amihez már harci pöröly kell, vagy feszítő vas.* ~Vagy elvitték az első őrök.~ *Ez a gondolat már kicsit sem ad okot a vidámságra. Mi több egyenesen vérlázító. Mégis hogy merik, a városi őrség megbízott katonái...
Továbblépve a másik helyiségbe ismét csak rövid "Nyeh"-t hallat. A fickónak rengeteg hasonló ruhája volt. Sőt egész kollekciója. A kép amit maga előtt lát sehogy sem akar összeállni. Dulakodás volt a házban, ez látszik a széttört üvegeken és a tányérokon. Sőt mindkét helyiségben dulakodtak. A házban van egy rakás szekrény, de a támadó, csak és kizárólag az iratokat túrta fel.*
~Mégis mit kereshetett ez a hülye majom?~ *Merül fel benne a kérdés, és valószínűleg nem kap rá választ. Talán az illegális városőri iratok lehetnek olyasmik amiket az ember a papírjai közé rejt, de miért adott volna egy ilyen papírt egy gyilkosnak? Ha meg megfigyelő volt akkor miért belülről figyelte a Humbaq villát, és miért akkor amikor a házigazda otthon volt. Ezer és egy jobb mód létezik a tanácsos utáni szaglászásra, és a meggyilkolására, mint amit ez a szerencsétlen, immáron halott, töketlen idióta végrehajtott. Ráadásul sehol egy vércsepp, sehol egy lábnyom, sehol semmi fizikai jele a támadónak. Ezek a gondolatok járnak a fejében miközben a papírokat vizsgálja, és kezd arra gondolni valami elbarmolt kísértettel áldotta meg őt a sors, és most az után nyomoz.
A papírokat elteszi, majd később ezeket is átvizsgálja, majd ezek után nekigyürkőzik az ágynak és egy erős mozdulattal megpróbálja azt felborítani. Rossz rejtekhely az biztos, de próba szerencse, hátha talál ott valamit ami esetleg tovább viszi az ügyet, ugyanakkor ez az egyetlen hely ahová még nem néztek be, és ez az utolsó esélyük. Avagy éppenséggel az utolsó előtti.
Ha az ágy alatt szétnézett, akkor felhasítja a matracot, szétszedi a párnát, felhányja a takarókat, majd fütyörészve kimegy mint aki remekül végezte a dolgát. Ha itt se talált semmit akkor már csak a tetőtér szorul átkutatásra, a plafon és a tetőszerkezet közti szűkös poros padlásrész.*

6470. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-01 19:34:10
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Aprócska, huncut mosolyt csal a csókokat lehelő ajkakra hitvese feltevése.*
- Nem olyannak ismertelek meg, aki könnyű prédára, egyszerűen szerzett dicsőségre vágyna. *S az a válasz, az elsuttogásra váró titkok nem érkeznek. Az érintésekre azonban annál beszédesebben reagál teste, férje pedig más ismeri annyira ezeket az apró jeleket, hogy nyitott könyvként olvashasson belőlük. Ezen tudását pedig be is veti, készakarva kerülve a simogatásra vágyó pontokat.
Bár szívesen kacérkodna még a mélységi gyengéin keresztül, cseppet sincs ellenére, hogy megfordul a helyzet, s immár nem ő osztja a csókokat, hanem ő kapja, s a kutakodó ujjak az ő testén játszanak galád érintéseikkel. Készakarva nem szól semmit, hagyja, hitvese hadd olvasson a reakciókból, ám előbb-utóbb csak elhangzanak az első vágyakozó sóhajok, mikor Kharasshi érzékeny területre lel érintéseivel. Azonban az ajkára suttogott szavaknál kihasználja a kínálkozó lehetőséget, hogy csókot orozzon magának a mélységitől, mint egy a vallatással kínzott rab, ki még így is dacosan ellenáll a kihívónak. Ám ahogy a mélységinek sem volt esélye a győzelemre, mikor a legnagyobb gyengéjét fordította ellene a lány, úgy a rőt hajú asszonya sem kerülheti el a vereséget, s megadva magát a galád kényeztetésnek, elrebegi azt a halk igent.*

6469. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-01 18:08:47
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Éjfél után a Kakasban//
//Xalema//

*Az előttük megjelenő melák láttán hirtelen megfagy ereiben a vér.
~Az ősökre mondom, mi lesz ha lebukunk!?~
Megnyugodva veszi aztán tudomásul, hogy Xaly ura a helyzetnek, neki pedig sajna alkalmazkodnia kell a jelenlegi körülményekhez. Tehát az elf most egy kéjlány, ő pedig Kara, a becses kísérő. Nem rossz, be kell vallani. Eleinte abban reménykedik, hogy az elf lepattintja a melákot, de aztán az elf eltűnik a közeli szobában - ahol elviekben csak férfiak tartózkodnak -, őt pedig otthagyja a böhöm férfi mellett. Legszívesebben most utánarohanna és jól lehordaná, amiért itt merte hagyni őt, de nem tud mit tenni. Idegességében a pasas felé fordul és zavartan mosolyog.*
- Nos, öhm, Kara vagyok. *Megköszörüli a torkát.* Tudom, nem szokás kéjlányokat kísérgetni meg ilyenek... De tudod kedves, ööö, uram, ennek személyes okai vannak, azt hiszem.
*Idegességében a homlokán apró verejtékcseppek csillannak meg, s ezen az sem segít, hogy a férfi elég furcsa tekintettel méregeti. Általában az elmeháborodottakat szokták ilyesfélével megtisztelni.*
- Szóval uram, ami engem illet... *Folytatja határozottabb hangon.* Itt kívánok maradni, míg a hölgy végez. Addig is ragaszkodom hozzá, hogy biztosítson nekem egy szobát, amelyben megvárhatom őt.
*A melák még mindig furcsa tekintettel ugyan, de beadja a derekát.*
- Kövess.
*Ephemia követi a pasast, aki a folyosó legvégére eső, a többinél kisebb ajtó előtt áll meg. Kinyitja azt s betessékeli a lányt. Ekkor jön csak rá, hogy ezzel a helyiséggel valami nem stimmel.*
- Na de uram, kérem! Ez egy... raktár!
*A férfi arca komorabbá válik.*
- Nem itt dolgozol. Nem is vagy ügyfél. Nem jár neked szoba.
*És amaz nagyjából ennyivel le is tudja a dolgot, minden esetben nagy hangsúlyt fektetve a "nem" szócskára. Azzal a pasas megfordul és behajtja rá az ajtót.
~Milyen bizalmatlanok itt az emberrel!...~
Körbepillant, s amik először feltűnnek neki, azok a ládák. Ládákat lát mindenfelé, néhol seprűket, gyapjútakarókat. Egy szó mint száz, ez tényleg valami raktárhelyiség lehet. A mennyezetről lelógó, halvány fényű, pislákoló lámpás világítja csak be a teret. Nem tud mit tenni, így hát Effy fogja magát és leülvén az egyik ládára azon morfondírozik, hogy most mi a csudát csináljon.
Alig telik bele pár perc, valami zajra lesz figyelmes odakintről. Valaki mintha kicsapná a szomszédos szoba ajtaját, és mintha léptek moraja is hallatszana. Mindezeket egy párbeszéd hangja kíséri, egy meglehetősen ideges és feszült párbeszédé.*
- Nem, Orwin! Ebben én NEM veszek részt!
- Esküt tettél, Caswel! Most már nem szállhatsz ki belőle!
- Melyik esküre gondolsz? Arra, amit anno a Testvériségnek tettünk, vagy arra, amit most mi, az úgynevezett Szövetség képviselünk? Mert most úgy beszélsz, mint egy Testvériségbeli söpredék!
- Már rég nem vagyunk a Testvériség tagjai, Caswel. Ellenük harcolunk, nem emlékszel? A társunk vagy. Ha kilépsz azon az ajtón, árulóvá leszel!
*Csend. Olyannyira feszültté válik a légkör még a raktár falain belül is, hogy Effy még levegőt sem mer venni.*
- Sajnálom, Orwin.
*Megint csend, majd Caswel után Orwin szólal meg.*
- Aldo?
*Ekkor kezd Ephemia szíve is hevesebben verni, hisz ezúttal apja hangja zendül fel kicsit tompábban, vélhetően beljebb a szomszédos szobában.*
- Hagyd menni. A Testvériség ugyanúgy üldözni fogja őt is, mint minket. A különbség csak annyi, hogy mi már nem leszünk ott neki, hogy segítsünk. Ég veled, Caswel!
*Egy ajtócsapódás, majd egy ember lassú lépteinek zaja hallatszik. Effy lassan kikukkant a raktárszoba ajtaján, s lám, ugyanazt a kövérkés ember látja elfele haladni a folyosón, akit az imént látott az ivóba betérni. Hosszú, zöld köpenyének alja majdhogynem teljesen felsöpri a folyosó padlózatát, ahogy áthalad a boltív alatt, ki a kocsmába.
~Akkor... Akkor Xalyt nem jó szobába küldték be! Atyámék ebben a másikban tanácskoznak.~
Erre most eszébe jut valami. Egye fene, csak nem fog itt kuksolni, ha van egy jobb módszer is az információszerzésre! No több sem kell Effynek, kiront a raktárból, s szinte betöri az ajtót, amely mögött Xalema "dolgozik" az ott csücsülő, kedves úriemberek legnagyobb örömére.*
- Drága uraim, elnézésüket kérem, de most sürgős teendőm van a leányzóval, mely nem tűr halasztást! Remélem ez kárpótolja önöket!
*Azzal oda is dob összesen 80 aranyat a férfiaknak [Mesélő (Dáriusz)] s abban reménykedik, hogy ez visszatartja őket attól hogy utánuk jöjjenek. Akármit is csinált eddig az elf, kirángatja őt a szobából és kissé zihálva szól hozzá.*
- Tudok valakit, akit kihallgathatunk. A baj csak annyi, hogy épp most hagyta el a bordélyt. Amondó vagyok, menjünk utána, míg nem késő! Kint majd elmagyarázok mindent részletesen... *Már indulna is a boltív felé.* Indulhatunk? Vagy esetleg kezdted jól érezni magad odabenn?

A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.01 18:27:09

6468. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-12-01 08:11:51
 ÚJ
>Torrad Graim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A boncolás után//

* Sajnos a maguk erejéből csak annyit tudtak meg, ami az előzetes jelentésben is volt. Öngyilkosság. A részletes boncolás csupán azt mutatta meg, hogy a fickó alaposan felöntött a garatra. Egy alapos mosakodás után indul meg a hadnagyi iroda felé, kezében a jelentéssel. Az intézkedések gyorsasága jól mutatja a feladat magas prioritását, hisz nem telik el egy fertály óra sem, s Torrad már kézbe is kapja a mágus jelentését, amivel haladéktalanul elindul a társaihoz. *

//Az igazság nevében//

* Miután felvette fegyverét az apródtól, némi útba igazítás után jut csak el a keresett házig. Alaposan megnézi magának a helyet, bár az egyből feltűnik neki, hogy a kollégák nem lopták a napot. *
- Üdv újra. Végeztünk a vizsgálatokkal. Hol vannak a többiek? -
* Kérdezi, megszólítva a két kintlévőt, remélve hogy még felismerik. *

6467. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-30 20:49:32
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Az igazság nevében//

*Ric hadnagy nem lesz elégedetlen azzal az eredménnyel, ha az ügyet egy egyszerű öngyilkosságként zárják le. Ez nagy eredménynek számít, ha bizonyítékokkal tudják majd alátámasztani az állításaikat, hiszen le tudják zárni az ügyet, és nem maradnak senkiben kérdőjelek.
A küldetésük azért titkos, mert esetleg lehetnek olyan részletek, amik az eseményt az alvilághoz kötik, és ha találnak ilyet véletlenül, akkor az nem lenne jó, ha kiszivárogna. Az ügy lefolyása így is világos lesz, és csakis ez a lényeg. A kémhálózat fejének a gyanúsításához gyűjtik most a bizonyítékot, de egyelőre nem találtak. Nincs ezzel semmi gond sem, hiszen maximum elkönyvelik, hogy a feltételezéseknek nem volt alapjuk.
Broëq viszont egy ügyes indokkal kiküldi a házból Freshkot, ami szabad utat enged annak, hogy az ékszereket nyugodtan lefoglalhassa. Elvétve talál csupán egy-egy vékonyka nyakláncot, vagy ruhatűt, de itt is jól lehet látni, hogy nem egy gazdag tolvajról volt szó. Az egész, innen-onnan összeszedett érték is nagyjából tizenöt aranyat ér csak. Ebben természetesen nincs benne a Freshko által zsebre tett szobrocska.
A szekrények mélyén egyébként talál még kincseket. Célzott kereséssel talál a férfi még a kemencében lévő ruhához hasonlóakat. Legalábbis olyat, aminek a színe sötét. Sőt, a ruhák nagy része ilyen, láthatóan a férfi tartósan is az éjszakai életre volt berendezkedve. Arra viszont, hogy melyik irat hiányzik, akkor jöhet csak rá, ha lefoglalja a papírokat, és a megfelelő irattárban összeveti az őrzött példánnyal.
Freshko viszont a bent történő keresgélést feladja, és kint folytatja tovább. A terep felmérésébe úgy tűnik, Naesala felmérése is beletartozik számára. Idő közben rájöhet, hogy a lány bizony nem került bajba, sőt, inkább ő az, aki bizonyos erők mozgolódása miatt a figyelmét nem tudja teljes mértékben a feladat megoldására fordítani.
A csörrenés viszont kizökkenti, és ismét arra ösztökéli, hogy a városőrség nevéhez méltóan dolgozzon. Kivonja a kardját, és körülbelül ez az a pillanat is, amikor az elf nő is megfordul. A romos épület deszka nélküli ablakán egy kicsi, szőke fejet pillantanak meg, ám nem sokáig. Amint észreveszi, hogy kiszúrták, rohanni kezd az épület túlvégén lévő lyuk felé, hogy eltűnhessen a szegénynegyedben.*

6466. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-30 20:31:35
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Loka miatt nem kell aggódnia, jól bírja a tolvaj tempót, pillanatok alatt maguk mögött hagyják a tetthelyet. Két forduló után, egy eldugott helyen aztán megtorpannak. Xaly fúj egyet, aztán a másik elfre néz és a legártatlanabb hangján szólal meg.*
-Szegény Suk, biztos nagyon meglepődött. Gondolod, hogy most haragszik?
*Néhány pillanatig bírja, aztán kipukkan belőle a nevetés. A bókra tettetett komolysággal pukedlizik.*
-Oh, köszönöm, úrnőm, megtisztel! *Aztán mosolyogva bólint, ahogy Loka a kezét nyújtja és természetesen azonnal átadja neki a kis dobozkát. A pecsétnyomó a zsebében marad.*
-Azt hiszem, egy problémát megoldottunk. ~Megoldottam.~ Hogy érzed, belefér az éjszakába még egy?
*Barátságosan néz Lokára, tartva a két lépés távolságot. Nincs oka bizalmatlannak lenni, de éppen vakon bízni sem, úgyhogy azért nem feledkezik meg az elemi óvatosságról. Hiszen most már ő áll Loka és az általa vágyott tárgy között.*

6465. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-30 20:19:23
 ÚJ
>Soynara Ceryllas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Leon//

*A masszírozás végeztével rázogatva pihenteti az ujjait. A kolduslét, legyen bár akármilyen mostoha, nem kívánta meg, hogy edzésben tartsa a kezét, így most gyorsan elfárad az izmok dögönyözésében.
~Pedig nem is a hátát, nem is a vállát masszíroztam. Amíg a Házban laktam, jobban bírtam. Lustulok? Gyengülök? Kár, nagy kár.~
Leon nem siet felpattanni a masszás után és valahogy Soynarának is kényelmes így, hogy a férfi előtte fekszik, hát ő sem tápászkodik fel. Leon felnéz rá és ő visszanéz.
~Ha kicsit megemelné a fejét, idetehetné az ölembe.~
Amint ez átvillan a kobakján, újra zavarba jön, mik nem jutnak eszébe? A tekintetét azért most nem kapja el, nagy sötét szemeivel bámul le a férfire.*
-Pedig sok mindent lehet tanulni könyvekből, sok érdekes, sok hasznos dolgot. Látod, milyen jó, hogy én is tanultam, én is olvastam mindenfélét?
*Bólogat hozzá és lemosolyog a férfire, aki az előbb haszonélvezője lehetett a lány tudásának. A bók ismét jól esik neki, de a kérdésre kicsit elkomorul.*
-Voltam már szolga. Nem akarok szolga lenni. Nem! Itt... itt nem jó. Hideg van és nincs mit enni és néha patkányok is jönnek. Meg bujkálni kell és néha nagyon szörnyű dolgok történnek.
*Eszébe jut az a másik tündér, akit olyan szörnyű állapotban talált és összerázkódik. Igen, nagyon szörnyű dolgok is történnek ezen a környéken, elképzelhetetlen, iszonyú dolgok.*
-De itt senki nem parancsolgat. *Körbeint, mozdulatával befogja az egész romot amiben él.* Senki nem mondja, hogy ezt csináld, azt csináld! Senki nem mondja, hogy csipkedd magad, vagy kapsz! Itt el lehet szaladni, el lehet bújni. Itt nincs olyan ajtó, amihez nincs kulcsom. Itt... itt szabad vagyok.
*Egy hosszú hajszálat fedez fel a férfi homlokán, ami biztosan tőle származik. Szórakozott mozdulattal söpri le, közben ujjai alig érezhetően simítanak végig Leon bőrén. Nem veszi észre, gondolataiba mélyed.*
-Én kicsi vagyok. És gyenge. És félek is. Ha bekopogok valahova, mit csinálok, ha megfognak és nem eresztenek? Mit csinálok, ha erősebbek, ha gonoszabbak? Akkor aztán fogva van a tündér! És hiába kiabál, hiába sír. Nem akarok más házába menni, nem! Elég volt.
*Hangja határozott, legalábbis a megszokott kis gyámoltalanságához képest. Aztán csendesebben folytatja.*
-Itt nem jó. Így nem jó. De volt már rosszabb.

6464. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-29 22:24:23
 ÚJ
>Loka Gorthwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Xalema Unamorel //

*Kevesen tapasztalták meg eddig Loka igazi dühét, noha játszi könnyedséggel felhúzható. Ahogyan ez most látszik; csupán a megfelelő eszközt kell hozzá megtalálni.
Nem áll szándékában fizetni saját holmijáért melyet bitang, ocsmány módon tulajdonítottak el tőle. Agyában a fogaskerekek eszeveszett tempójának forrongó dühét még a felszínen újra megjelenő ridegség sem tudja lehűteni.*
- Magam is rendkívül sajnálom.
*Ő is megtoldja Xalema üres fecsegését, miközben az ajtó felé veszi az irányt. Csak menjenek már, hogy eltervezhessék és előkészíthessék a lopást mellyel visszaszerzik a pecsétnyomót.
A vöröske meg még mindig smúzol a gnómmal.
Loka ingerülten fordul hátra pont abban a pillanatban, hogy a derék árust az ütés éri. Az elf szája ösztönszerűen húzódik vigyorra meglepetésében és afelett érzett elégedettségében, hogy mégsem egy hasznavehetetlen senkiházival állt össze.
Közben az ajtónálló is megérkezik teljes pompájában, a felfordulásban mégis sikerül valahogy kikeveredniük a szegénynegyed-beli boltocskából. A Gorthwen lányt sem kell nógatni, sebesen szedi lábait a tolvajlány után valamicskét lemaradva.
Lépteiket egyre távolodó, orrhangú pampogás és értetlen dörmögés kíséri, mely csakhamar kiabálásba csap át. Ám ők már köddé váltak az éjszaka jótékony sötétjében. Mert annak is van előnye, hogy az ilyen környékeken a közvilágítás nem különösebben ismert fogalom.
A sikátor végén jobbra, majd balra egy beugróba, és máris biztosak lehetnek benne, hogy megúszták a köszönés nélküli hirtelen távozást. Loka lassít a tempón és ha Xalema is hasonlóképp tesz, megáll.*
- Nagyon jó!
*Villantja meg a hold gyér fényében fogait, kesztyűs kezét a pecsétnyomóért nyújtja.*
- Úgy látszik igen tehetséges elffel hozott össze a sors.

6463. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-29 20:55:17
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Az igazság nevében//

*Némán az ajtó előtt ácsorogva vár, hátha történik valami, de úgy tűnik a felszólítása sem rémítette meg a bent lakókat.
Magában morog valamit, majd úgy dönt nem finomkodik tovább, ha kell berúgja azt az átkozott ajtót. Nehogy már az első feladatnál elbukjon.
Már épp egy nagy lendülettel kivonja kardját és éppen belekezdene valami szitkokkal átszőtt ijesztő fenyegetésbe, amikor hangos csattanást hall maga mögül. Ahogy egy gyors mozdulattal elfordul az épülettől az utca felé, felvont szemöldökkel mered a mögötte álldogáló elfre, akinek még most sem tudja a nevét.*
~Vajon mióta állhat ott?~ *fogalmazódik meg benne a kérdés, de most nincs idő arra, hogy fel is tegye. Az éles hang úgy tűnik az eddig üresnek gondolt romos ház felől jön az utca túloldaláról. Gondolkodás nélkül az irányába indul kissé sietős léptekkel, ám az épület falához érve óvatos és lassú lesz, megpróbál minél kevesebb zajt csapni, noha meglehet, hogy senki sincs odabent és csak véletlenül esett le valami.
A bejárthoz érve kérdő pillantásokat vet a kilincsre, majd a társára, remélve, hogy ebből megérti mit is akar kérdezni. Ha a férfi bólint egyet, Nae nagy levegőt véve lenyomja a kilincset.*

6462. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-29 11:36:54
 ÚJ
>Ziraniel Fenle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Itt az anya, hol az apa? - Haril //

* Elérték a Szegénynegyedet. A házak már nem oly cicomásak, sőt. Az emberek is másképpen járnak és viselkednek. Ez itt egy másik világ. Hősünk itt már magabiztosabban lépked. Nem olyan szép, mint a Gazdagnegyed, de jelenleg ez az otthona.
A tündérkert bizony most rémségesen festhet. Régóta nem járt már arrafelé. Nem is kívánkozik. ~ Még hogy ismerősök? ~ Szemöldökét felhúzva bámul maga elé. ~ Hisz én törpe vagyok! ~ A gondolaton szomorkásan elmosolyodik. Persze nem kell megijedni, tudja ő jól, hogy tündérnek született. Olykor azonban a sors vagy az istenek jóvoltából máshova kerülünk, mint ahová eredetileg kellett volna.*
- A-a! * Adja válaszul a másiknak röviden tömören. Attól, hogy valaki tündér, még nem biztos, hogy tündér körökben mozog vagy, hogy egyáltalán kívánkozik közéjük.
Visszagondol a hajzuhatagos nőszemélyre. ~ Talán tényleg magányos. ~ Haril eléggé határozottnak tűnik ezzel kapcsolatban. De ettől leányzónk még nem veti el a pite gyáros teóriát sem. Mindenesetre megnyugtatólag hat rá a gondolat, hogy Anatee kisasszony csupán egy magára hagyatott ifjú hölgy. Tündérkénknek ez jó lenne, Anatee-nak talán kevésbé. Arcára széles vigyor ül. ~ Jobb, ha vénasszony lesz belőle, semmint belőlünk pite. ~ Nem túl kedves gondolat. De ki szeretné mások gyomrában végezni? Jelentkező? Senki? Gondoltam.
Haril beszédfolyama egy pillanatra megakad, hősünk rá is pillant. ~ Mert? ~ De egy köhintés után már folytatja is mondandóját. ~ Mily segítőkész ez az égimeszelő! ~ Kedvesen rámosolyog a másikra. ~ Bárcsak mindenki ilyen rendes lenne. ~ De a mosoly egyből letörlődik arcocskájáról. ~ Na nem annyira mint Anatee, nem annyira! ~ Hajacskáján igazit egy kicsit, elvégre betérni szándékoznak valahová.*
- Rossz hírű, ha? * Felnevet. Leányzónk jobban szereti az efféle helyeket, mint a csillogó villogókat.
Már messziről kiszúrja Zirácskánk a Pintyet. Fényei haloványan, de már látszanak. ~ Odabent biztosan jó meleg van! ~ Lépteit gyorsabbra fogja, fel-felreppenve halad előre.*
- Le ne maradj! * Kiáltja a másiknak vigyorogva. Közelebb érve a fehérre mázolt épülethez megáll és az ajtó feletti réztáblát vizslatja, amin két szépséges mézmadár éppen csőrözik. ~ Na de kérem, errefelé gyerekek is járhatnak! ~ Még sosem járt a Pintyben, na nem a bordélyház múltja miatt, bár az is lehetne fő ok.*
- Csak Ön után Uram! * Az ajtó mellett megállva egyik kezével a bejárat felé mutatva, másikat a háta mögé téve kicsit meghajol Haril uraság előtt. Arcán kedves mosoly, vagy inkább nevezzük széles vigyornak, jobban illik rá e leírás. Jobb, ha a férfi kapja az első pofont. Hősünk oly önzetlen, hogy ezt készségesen meghagyja a fél-elf számára. Hátha ő szereti.*

A hozzászólás írója (Ziraniel Fenle) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.29 11:45:05

6461. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-11-28 10:23:01
 ÚJ
>Haril Mahmon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Itt az anya, hol az apa? - Zira //

* Meglehet a kis pufók tündér lánynak igaza van. Jobb ha tudnak valamit és azt mondják el mintha csak hazudnának és a végén kiderül esetleg az igazság. Még akkor is ha az amit tudnak nem éppen vigasztaló. És sajnos ennek a lehetőségnek elég nagy a valószínűsége. *
- Mostanában elég sok rémséget hallani a tündérketről.
* Folytatja miközben lassan a gazdag negyed cicomás házait felváltják körülöttük az egyre romosabb viskók, jelezvén hogy visszaértek a biztonságot nyújtó szegény negyedbe. Haril enged is egy kicsit a köpenyén s ugyan még mindig összehúzza maga előtt de már nem annyira tűnik el feje a csuklya alatt. Most már barátságos környéken vannak, nincs mitől tartania. *
- Nem ajánlatos még a közelébe sem menni így ott nem keresgélhetünk. De hátha akad valaki aki járt ott! Neked nincs valami ismerősöd? Mégis csak tündér vagy te is!
* Kissé félve ejti ki az utolsó mondatot hisz a lányra a szegény negyedben akadt rá és a kinézetéből kifolyólag ő is ugyanolyan nincstelen koldus mint Haril. Na de ki tudja? Ismerősei még a legszegényebb nyomorultnak is lehetnek. *
- Badarság! Mondjuk tényleg furcsa ahogy ennyire kedves volt velünk de szerintem csak magányos!
* Megpróbál olyan határozott véleményt alkotni Anatee-ról, hogy még maga is elhiggye a szavait. Azért valamiért mégis a hideg végigszalad a hátán ahogy vissza emlékezik arra a tekintetre amiről Zira is beszélt. *
- De nem hiszem hogy bármi bajunk esett volna ha ott maradunk. Vagy hogy Pöttömnek baja esne. Én is csak azért mondtam, hogy induljunk mert...
* Itt egy pillanatra elakad. Meg kell köszörülnie a torkát, hogy hihető legyen a mese amit egy bátor és hősises fél-elfről akar előadni aki az éjszaka közepén is nekiindul, hogy nemrég megismert barátjának előkerítse nyilván halott szüleit. *
-... mert mihamarabb segíteni akarok a kicsinek.
* Igen. Talán elég határozottnak hangzanak szavai. Mégis csak nevetséges lenne ha bevallaná hogy tényleg tart egy kicsit attól a lánytól. *
- Tudok itt nem messze egy jó helyet! Amilyen rossz a híre olyan remek a konyhája!
* Ravasz csillogással a szemében mosolyog le Zirára és egyenesen a Kósza Pinty felé veszi az irányt. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416