//Második szál//
//Sydnarus//
*A szegénynegyed a mai reggelen sem nyújt bizalomgerjesztőbb látványt, mint máskor, de a lány már megszokta: A hideg időre tekintettel meglehetősen körültekintően körülbugyolálta magát prémszegélyes útiköpenyével. Azért persze a lentebb megnevezett nyak, illetve az azon ülő fej kilóg belőle, és tulajdonképpen egészen csinosnak mondható, csakúgy, mint a többi része is. Rilai mostanában egy lehelettel elegánsabb ruhák közül válogat, most egy hosszú ujjú, nehéz anyagból készült, télre való homokszínű ruhát visel köpenye alatt, meg bélelt, szemmel láthatóan alig használt kiscsizmákat. Hiába na, néha ő is megengedhet magának egy kis fényűzést, és most, hogy a Pinty dolgai kezdek jó irányba menni, nemigen tudja megtagadni magától az ilyen világi hiúságokat, mint az egymilliomodik rend ruha, cipő vagy épp ékszer.
A ringó léptek céltudatosan ellejtenek Sydnarus előtt, és a lány szemmel láthatóan észre sem veszi a férfit, aki mellett elhaladt: talán a saját gondolataiba van belemerülve, talán már megszokta, hogy úgy megy el mindenki mellett a környéken, hogy levegőnek nézi (az általános közbiztonság, mint tudjuk, nem valami fényes erre).*
- Eöh. - *Torpan meg a leány, ahogy melléje szegődnek, és kicsit megilletődve, kicsit idegenkedve végignéz az önkéntes kíséreten. A borostyános szemek kíváncsian fixírozzák a másik arcát. Nem, nem rémlik neki, hogy valaha is találkoztak volna, de ha már a csóka ilyen lazán lesziázta, hát talán megüthet vele ő is egy kicsikét barátságosabb hangnemet.*
- A belvárosba tartok. - *Foglalja össze végül röviden és tömören, aztán a szegmensnyi megtorpanás után újra útjára indul, úgyhogy a pasas szedheti a lábát, ha szeretnéa lépést tartani. Ha így tesz, Rilai csevegő hangon fordul hozzá.* - Mondd, te amolyan jókedélyű gavallér volnál, aki önként szórakoztat voldogat és boldogtalant a LEvegőváros szebb környékein, vagy kezdjek félni, hogy kést tartasz a torkomhoz, és a kedves start után orvul kizsebelsz?