Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 244 (4861. - 4880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4880. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-05 13:11:53
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Persze, hogy kába még. Az elmúlt napokban maga sem tudta eldönteni, mikor van ébren, mikor alszik, és mikor van a kettő között valahol lázálomban. Teljesen felborult a bioritmusa, és szervezetét megviselte a kór. Az is meglepetésként éri, hogy három teljes napig küzdött a doktor az életéért. Szégyelli is magát, hogy ennyi drága időt elvesztegetett.*
- Bocsánat, hogy ennyi bajt okoztam... *húzza be a nyakát szabadkozva, de a mosoly és kacsintás az ő arcára is csal némi vidámságot.*
- Köszönöm, hogy vigyázott rám. Remélem, meg tudom majd szolgálni. *hálálkodik, de úgy tűnik, meglesz a módja, hogy viszonozza a gondoskodást. Ahogy kicsomagolják a takaróból és kikapcsolják a bilincseit, azonnal magára teríti fázósan az egyiket - a teste már hozzászokott a meleghez, furcsa neki most a hűvös levegő simogatása a csupasz bőrén. Az ételnek örömmel lát neki, semmi finnyázás vagy egyéb nincs. Legalább ezzel nem lesz sose gond, mégis csak jól járt a doktor a madárétkű kis elffel. Evés közben kapja az instrukciókat, amiket követ is: amint végzett, máris öltözködik, magára kapja az alsóneműt, harisnyát, cipőt, a szoknyaruhával viszont nem boldogul, mert azt a kornak megfelelően a hátán kell begombolni.*
- Bocsánat, begombolná a ruhámat, kérem szépen? *Nyilván a doktornak nem kell tudnia, de errefelé szinte az összes gyerekgönc hátulgombolós, lányoknál meg néha egyenesen fűzős, vagy a divat, vagy a tartásjavítás érdekében.*
- Elkérhetem az egyik takarót amíg nem lesz téli kabátom? *A talált rongyokat mégsem veheti magára. Ha Olyv következetes, és ad a higiéniára, azokat valószínűleg már elemésztette a kályha tüze amúgy is. Valamivel viszont melegen kell tartania magát, ha nem akar egyik kórságból a másikba esni. Ha ezt sikerül megoldani, már indulhatnak is.*

4879. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-05 12:37:15
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktor éppen tesz vesz a szobába. A jegyzeteit rendezget, és teát főz. Emellett tanulmányozza azt a néhány töredéket, amit még nyugatról hozott magával. A leány miatt a szobába kényszerült három napig, de gyógykezelés mellett nem tétlenkedett. Legalább olvashatott és elmélkedhetett. Egy új betegségmegelőzési vakcinán jár az esze, amely segíthet a komoly járványokat megelőzni. Ezt az eljárást csak egyszer volt szerencséje látni és igen fiatal volt, így ki kell pontosan kutatnia a mikéntjét az egésznek. Amikor belemerülne, a lányka megszólal végre. Mivel a feltett kérdés és a válasz között eltelt idő majd harminc percre tendált. De a doki tudja, hogy ez így szokott menni. A test kimerülése, a sok fekvés és megannyi alvás összességében kótyagosságot és zavartságot okoz.* - Örülök, hogy magadhoz tértél. Három napot vesztegeltünk itt a szobában és már nagyon kéne dolgoznom. *Mondja némi türelmetlenséggel a hangjában.* - No de spongyát rá. Nézzük mit is tehetünk az új kezdettel. Szerencsére meggyógyulni látszol és a tél végéig ez a betegség még egyszer nem fog elérni ezt garantálom. *Mosolyog és kacsint a gyermeknek, de nem kedvességből hanem, hogy jelezze ő az a doktor, aki legyőzte a kórságot és úgy elkergette, hogy az vissza se tér többé.
A lány megköszöni a kezelést, amely szinte semmit nem jelent a dokinak. Tette a dolgát, mint máskor. A nyugati orvosok soha nem éreztek semmit, amikor hálálkodtak nekik, sőt az sem jelentett különösebb katarzist, ha meggyógyult a beteg és látták egészségesen. Az örömöt a kezelésért járó juss jelentette. A doktor harcot vív a betegséggel, keményen felveszi a küzdelmet és győz. Ha nem akkor marad vigasznak az arany. Egyszóval a nyugatiak inkább a betegséget látják mintsem a mögötte élő embert vagy más fajt.* - Ez volt az egyetlen, amit tehettem. *Válaszol hidegen.
Majd a lány enni és inni kér.* - Van egy kis zöldség leves, amely inkább erdei gyökerekből főtt tea, de a tápértéke megfelelő élelemnek is. Ezt tudom kínálni. *Azzal kicsomagolja a takaróból, kikapcsolja a bilincseit és odanyújtja neki a tányéron és tölt mellé egy kis teát is a vasbögréjébe.* - Sok dolgunk lesz, a következő napokban ezért hamar edd, meg amit odatettem és öltözz fel. Amint elkészültél indulunk a piacra, hogy vegyünk neked új ruhát. Már ki is találtam mi az, amely a legjobban illene a hivatásomhoz. *Ha a leány elkészül, akkor a doktor is összeszedi a holmiijait és elindulnak a gazdagnegyeden át elindulnak a piac felé.*

4878. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-05 10:38:24
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Nem egyszerű a döntés, legalább is az orvos számára. Mirima azonban soha nem volt másként kezelve, mint szolgaként, így semmilyen gondot nem fog okozni neki, ha valamennyire az marad, akár csak addig is, amíg eleget nem tanul ahhoz, hogy először inas, később segéd, aztán asszisztens és végül akár önállón dolgozni tudó kolléga legyen belőle.
Annyi biztos, hogy zsenge, formálható, és tanulékony, és talán ami a legfontosabb, nem fertőzték meg hiedelmekkel, amiket előbb le kell bontani, mielőtt a tényleges tudományt átadhatná neki.
Az első éjszaka, amilyen nyugodtan indul, annyira rosszul folytatódik. Lázálmok, lázrohamok, még a bilincsekkel is folyton be kell takargatni. Az első nap alig van magánál, a másodikra tisztul ugyan, de annyira elgyengül, hogy szólni alig bír.
Ám a szakavatott orvosnak hála, a betegség elveszíti a háborút, a Halál újfent tovább kényszerül várakozni, mielőtt eljöhetne a kis elfért, mert ezúttal láztalanul ébred, tekintete tiszta. Körbenéz, tekintete a doktort keresi, akit végül hangja után talál meg.*
- Sokkal jobban. *egy hálás mosolyt küld a férfi felé, majd hozzáteszi:*
- Éhes vagyok... és szomjas. És nem tudok mozogni. *Utóbbinak persze csak részben a gyengeség az oka, sokkal nagyobb szerepe van az összekapcsolt kar- és bokapereceknek, meg annak, hogy szorosan be van csomagolva a takaróba, hogy ne tudja csak úgy lerugdosni magáról egy lázroham közepette. Szegény lánykának csak a feje látszik ki. Kérdés, most már kicsomagolja-e a doktor úr legalább a kezeit, vagy úgy ítéli meg, hogy inkább maradjon csak még nyugton, és ő eteti meg az ápoltat.*

4877. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-05 08:30:26
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktor fáradt, és már nagyon szívesen aludna, de nem teszi. Megvárja, ameddig a lány álomba merül. Szerencsére ez hamar megtörténik és így ő is pihenni tud egy kicsit. Mielőtt elalszik, fejében folyamatosan a nap eseményei pörögnek újra és újra. Ez igencsak megterhelő, hiszen nem tudja eldönteni, hogy gondoskodnia, kell e, a gyermekről, vagy szolgaként bánni vele esetleg, ha kineveli, akkor kollégaként. Nem tudja eldönteni. Valahogy mindhárom verzió mellett szólnak érvek és ellenérvek.* ~Mégsem tekinthetek úgy erre az árvára, mint a lányom, hiszen nem az és soha nem is lehet az. Végül is ő elf én pedig ember vagyok. Egyébként sem terveztem soha nősülést, vagy gyermeket.~ *A családalapítás nem volt soha a nyugati orvosokra jellemző. Akik még is megtették, azok elhagyták az orvostársadalmat. Ilyen értelemben a nyugati doktorok inkább cölibátusban éltek és szolgálták a hagyományokat, valamint kutattak és gyógyítottak.* ~Ha szolgaként tekintek rá akkor jobb, ha érzéseimet teljesen elszeparálom előle és egy éles falat húzok kettőnk közé, hogy soha ne alakuljon ki semmilyen kötelék, csak egy függőségi viszony, amelyben az eltartásért cserében szolgálatot hajt végre. Ebben az esetben a szolga nem több mint egy ló, vagy kutya, akik viszik az embert a hátán, vagy őrzik a házat. Ebben a megközelítésben az a rossz, hogy jelenleg nincs szükségem háziállatra, vagyis olyan valakire, aki fát hoz a tűzre, vagy mossa a ruháimat. Ennek okán szolgára nincs szükségem. Marad tehát a kolléga. Ezzel viszont az a baj, hogy a leány még túl fiatal. Viszont, kinevelhető, hiszen igen okos teremtés. Ha jobban belegondolok, amiben igazán segítségre lenne szükségem, az a munkám, hogy ott valaki segédkezzen nekem. Emellett hiányzik a nyugat és az ottani orvos közösség. Jó lenne, ha valakivel értő módon lehetne beszélni, vagy csak ha jártas lenne a témába. De ez még jó hosszú idő és sok munka számomra. Azonban át is kell valakinek adnom a tudásomat, a hagyományainknak megfelelően. Hm. Nehéz kérdés.~ *Gondolkodik le a doktor, de több ereje már nem marad, hogy megoldja a kérdést. A fáradság győzedelmeskedik és hamarosan követi a lányt az alvásban.
Az éjszaka azonban viharosan telik, mivel a leányt lázálmok gyötrik. Fel fel riad, és minduntalan lerugdossa a takarót magáról. A doktornak ezért minden alakalommal fel kell kelnie és be kell takarnia. A lány szerencsére egyre hosszabb időre alszik el és csak néha néha kel fel, hogy igyon egy kis teát. Hol önszántából, hol a doktor utasítására. Ez folyik napokon keresztül, míg végül három nap elteltével a láza lassan apadni kezd. A doktor nagyon örül, hogy a háborút végül ő nyerte a betegséggel szemben, de most még sok a dolga, mivel meg kell erősítenie a lány szervezetét. Ételt készít neki, gyökerekből, gumókból, amelyeknek magas tápértéke és fehérjetartalma van, hogy a lány teste ismét a régi fényében tündököljön. Amikor már nincs szüksége annyi alvásra és látszólag magánál is van a doktor megszólítja.*
- Hogy érzed magad leány?

4876. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 21:44:15
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Pedig a hála őszinte. És végül is, nem lehet idegen egy orvosnak, ha hálás a beteg, amiért ellátja. Persze, a beteg nem marad vele később, és áll a szolgálatába.
Az biztos, hogy a kislány befektetés, hosszú távú méghozzá, de olyan, ami busásan megtérülhet, s ha segédként mégsem válik be, még mindig könnyen pénzzé teheti az engedelmes, művelt rablánykát. Olyv is tudja, hogy ő sem kivétel, fiatalabb ő sem lesz, s előbb-utóbb szüksége lesz még két kézre. Mirima pedig láthatóan még érdeklődik is a tudománya iránt. Ráadásul a kislánynak meg sem fordul a fejében, egy pillanatig sem, hogy ne szolgálja meg a törődést.*
- Persze! Nem is gondoltam, hogy másképp legyen. *néz még mindig mosolyogva a doktorra, mikor a botlás után a fizetséget említi. Ám amilyen szorgalmas, még a bögre megtalálásában is segíteni akar, puszta jószándék vezérli, bár összezárt kézzel és bokákkal nem sokat tud segíteni. Az intő szavakra hát nyugton marad, és nyugton marad, megvárja, amíg a doktor adja összebilincselt kis kezeibe a bögrét, amit óvatosan, két kézzel fog meg - máshogy most nem tudja - és kiissza, még a ráadást is, mielőtt visszafekszik. Ezúttal már csak addig mocorog, amíg karjai is a takaró alatt lesznek, remélhetőleg a doktor ezt nem veszi fegyelemsértésnek, és csavarja bele olyan szorosan a takarókba, hogy a fémekkel a kezén-lábán már végképp moccanni se tudjon. Bár... két legyet ütne vele egy csapásra.
Akárhogy is, a nyugtató szavak hatnak, és marad nyugton a hátán, a fáradság győz a meleg okozta kényelmetlenség felett.*
- Jó éjszakát. *köszön el illedelmesen, még egy aprót moccan fémcsörrenés kíséretében, hogy kényelembe helyezkedjen, és lehunyja szemét. Nem telik bele tíz perc, és már egyenletesen szuszog, alig hallatszik párszor csukló vagy bokatájékon egy-egy halk csörrenés, ahogy álmában néha moccan.*

4875. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 21:02:54
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*Amikor a lány kiejti a száján, hogy köszöni a gondoskodást, Olyv szembe kerül önmagával. Először meglepődik, majd elgondolkodik, szemöldökét lassan felhúzza, míg a szemébe néz. Nem érti, de később leesik neki. Oly sokáig élt egyedül és olyan sokáig volt a maga ura, hogy egy ilyen gondoskodás fel sem tűnik neki. Az, hogy érezzen egy másik lény iránt bármit az pedig kizárt volt. Ez a lány azonban más. Valahogy megragadja a doktort, amely nem tetszik neki. Van benne valami, ami arra készteti, hogy kedvesebb legyen mindannál, mint ami. Egyszerűen nem ismer magára. Habár az alapelve, hogy csak pénzért gyógyít, most mégis megteszi ingyen. Bár a lány szolgálatot ad cserébe, mégsem tudhatja biztosan, megkapja e, amire vágyik. Ezért kedveli a pénzt. A pénz mindenre jó. Elköltheti belátása szerint, ráadásul már a gyógykezelés elején megkapja, ha sikerül, ha nem. Ez az eset azonban más. Itt meg kell előlegeznie a fizetséget. Olyan, mint egy befektetés, egy kockázati befektetés, amely vagy bejön, vagy nem. De csak egyetlen dolgot tehet, hogy reménykedik és drukkol a végkimenetben. Ezeket kell most a doktor lelkének feldolgoznia, valahogy azonban jól esik most gondoskodni valakiről.* - Nagyon szívesen leány. *Böki ki akaratlanul, majd, mint aki megbánta ezt, hirtelen hozzáteszi zavarában.* - A szolgálatoddal fizetsz majd mindezekért! Hiszen ismered az alapelvet. Ugye? *Próbálja elterelni a szót az iménti botlásról.
Látja, hogy az intő szó ellenére, nem marad nyugton a lány és ezért kicsit erélyesebben kell fellépnie. Ha még a karperece sem nyugtatja meg, akkor itt másra van szükség. Jobb lesz, ha szóban még egyszer ráerősít, a kíváncsiskodóra.* - Egészen addig így kell maradnod, ameddig fel nem épülsz! Lehet, hogy ez nem lesz olyan gyors, mint mindketten reméljük, de nem lesz gond. Meg fogsz gyógyulni. *Lágyul el a hangja a mondat végére.* - De ha most tovább mozogsz, akkor nem fog menni! Szólj. ha kérsz inni, vagy enni. *Habár az utóbbit kétli a doktor, mivel a betegség általános tünete az étvágytalanság. A lány nem is habozik és kér még a kéregteából. A doktor azonnal mer neki és a kezébe adja. A lány hamar kiissza a folyadékot tartalmazó fémedénykét, a doktor pedig kérés nélkül újratölti. A szoba lassan olyan, mint egy szauna és a betegség remélhetőleg vesztésre áll.* - Most aludnod kell leány, mivel a testednek szüksége van arra, hogy pihenjen. Aludj el. *Csitítja el a leányt, aki már szemmel láthatóan fáradt. A nyugtató szavak végeztével, a doktor is fáradtan rogy le az ágyra és előveszi jegyzetét, ahol végigfutja a napjának egészét, majd feljegyzi, hogy milyen eseményeknek volt ma tanúja. A további munkához már túl fáradt és ezért kicsit dühös a lányra, hiszen az ápolás elvette minden idejét, de ezen érzéseit nem mutatja ki, hiszen már erre sincs ereje és látja, hogy ifjú szolgálója is bóbiskolni kezd.*

4874. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 20:57:46
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

-Ó, az sajnálatos.
*Érdeklődve figyeli Pietti élménybeszámolóját, és habár kanmalacot még Bato sem ült meg, nagyon mókásan hangzik.*
-Hát nálunk a falu hányatott sorsú csirkéi tudnának sokat mesélni.
*Rövid szünet alatt, amíg lassan, nagyon lassan mosoly kúszik a szájára, ujjaival pedig térdén dobol.*
-Mondd csak, Pietti.
*Ha sikerül magára vonnia a lány figyelmét, folytatja.*
-Van a városban kanmalac a méretünkben?
*Teszi fel bohókásan a kérdést, habár tudja a választ, sőt, még ha lenne is, már felnőtt emberek, vagy mi a fene. Ugyanakkor az csak egy évszám.*
-Milyen mókás lenne, három túlméretes kölök malacagolna.
*Mikor komolyabb vizekre eveznek, Bato is felveszi a pléhpofát és beszámol a maga élményeiről.*
-Hát nekünk volt egy apró könyvtárunk. Mármint az egész falunak összesen.
*Helyesbít még mielőtt félreértés esik.*
-Oda sokat jártam. Részben mert muszáj volt, ugyanis a mesterek szerint a kalligráfia az egyik legfontosabb művészet, és saját kézzel sokasítottuk a könyveket. Szabadidőmben pedig olvasni jártam oda.
~Már amikor nem csirkék sejhaja bánta, hogy unatkozom.~
-Milyen sokfélék vagyunk így hárman.
*Teszi végül a pontot az i-re, és mosolyogva néz végig a rögtönzött kompánián.*

4873. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 19:03:41
 ÚJ
>Vérmes Pietti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hármas//

* Úgy tűnik egyedül neki volt sok vér szerinti testvére. Seawil viszont meglepi.*
- Szenki? Hú... akkor nem isz tudod milyen mászokkal labdázni a kertben? Vagy nem tudod milyen megülni egy kanmalacot? Nahát! Egyszer ki kellene próbálnod! Nagyon viccesz ahogy röfögve rohan, míg te a hátán kalimpálsz, hogy egyenszúlyban maradhassz.
* Ez hihetetlen neki. Mondjuk neki tejesen más gyermekkor volt, mint a másik kettőnek. Bato helyzete annyival jobb, hogy voltak társai. Talán itt bukik ki legjobban az, hogy Ő sima paraszti családból származik. *
- Hát.. az olvaszász miatt irigyellek. Én isz szokat olvasztamvolna, ha lettek volna könyvek. Tudok olvaszni, de kiolvaszhatatan az írászom. Viszont a művészetekhez annyira konyítok, mint egy macska az ugatáshoz. Szóval én isz talán némileg műveltnek számítok.
* Húzza ki magát büszkén. Evvel nem akar kilógni, s nagyban reméli, hogy evvel nem valami buta liba megjelenést kölcsönöz magának.*

4872. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 18:52:25
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Ez mondjuk meglepi Lorewet. Azt gondolta, hogy egy erősebb nekromanta elveheti más előhalottjait. Mondjuk lehet inkább úgy kéne ezt elképzelni, mint mondjuk a druidák állatait? Aztán tudja a fene, ők is idomítják, de ha valaki elfogja az állatot, és kiképzi saját céljaira, akkor igazából... Furcsa, furcsa tudományok ezek, ilyenkor jön rá Lorew, hogy mennyire jó, hogy ő ilyen egyszerű hivatást talált. Ülni és aludni. Néha tanítani a tanoncokat. Igen, annak már legfőbb ideje volna.*
- De akkor mégis van egy távolság... *persze érti ő, hogy az időtől függ, de...* Mármint mi számít annak, hogy az élőholt távol van a mesterétől? És akkor ezek szerint amikor alszik az élőholt, akkor... teljesen holt? Vagy különbözik valamiben egy sima hullától?
*Persze nyilván nem ugyanakkora kihívás minden "alvás" után feléleszteni, viszont a figura szavai szerint az egyetlen különbség, hogy az ő ereje áramlik a lány testében. Ami pedig nem áramlik, ha alszik. Tehát nem ver a szíve, meg semmi. Akkor ebben a helyzetében vajon mennyiben különbözik egy sima hallottól? Aztán persze lehet, hogy Lorew zavarodott csak össze, még nem tudott mindent helyretenni fejben.*
- Meglepődnél, milyen sokaknak kéne a lelkem... vagy egyéb más részeim... *a feje. A fejéért talán sokan sokat adnának. De nem úgy van az, ő nem osztozik, a feje a nyakán marad, a lelke meg a... mi a rosseb az a lélek? Nem is fontos, marad nála* Pénzem nincs. Holdmágiát tudok. De azért elég nyomós ok kéne ahhoz, hogy a Rend esküjét felrúgva kifelé tanítsak ilyen fura alakoknak. Az erőd fele nem az.
*Mármint persze nyilván nem úgy, hogy az nem elég értékes, egyszerűen csak arra úgy nincs szüksége. Vagy jól csinálja a dolgokat, vagy jól, fél gőzzel nincs értelme. Aztán nem mintha az erkölcsi kérdéseknél lenne megrekedve, csak van mire hivatkozni, amikor dupla árat kér a tanításnál. Ő megesküdött... A szegénynegyed ronda, mint mindig, de valahogy mégis közelebb áll a szívéhez, mint a gazdagnegyed pompája. Mit lehet tenni, van aki nem nemesnek született. Maga a házrom annyira nem nyűgözi le, pont ilyenben akarták nemrég megkínozni. Illetve nem, az nem történt meg. Ugyanakkor egy ponton feltámad benne a gyanú, de túl kíváncsi az élőhalottra ahhoz, hogy ne menjen tovább. Ha csapda... akkor csapda, hát mit tehetne? Mondjuk elég érdekesen hat a nekromanta következő megszólalása.*
- Majd elleszünk a sötétben *vonja meg a vállát* ha nem lennék itt, akkor is muszáj lenne. Amúgy sem napmágus vagyok.
*Mi ő, gyertya? Hát ha nem találkoznak, akkor is el kell valahogy tájékozódjon itt, bizonyára nem egy elveszett ember, vagy... nekromanta. Meg van itt még egy érdekes kérdés.*
- És van benne bor is? *furcsa kérdés, de hát ha van, azt akár el is vihetné magával. Minek bor egy nekromantának, vagy egy élőhalottnak? Nem mintha Lorew olyan nagy iszákos lenne, sőt, igazából egyáltalán nem az, de ha más nem, hát majd eladja a piacon. Ha pedig mindent áttárgyaltak, akkor szigorúan másodikként ő is lemászik a pincébe, hogy szétnézzen, már amennyire a hiányos fényviszonyok között ez lehetséges. Valószínűleg semennyire.*

4871. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 17:19:50
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

*Nem is érti, mit nevetnek? Az ilyesmi nem vicces. Szegény vak nagyon megütheti magát. Legalábbis biztosan jobban, mint ahogy ő most érzi a maga ütését.*
- Hát, ha elmúlik, akkor akkora gond nem lehet. *Felel vissza Bato bizonygatására. Pietti ötletére, hogy hideg vizes rongy kéne az állára.*
- Olyanom sajnos nincsen. Vagyis rongyom van, csak vizem nincsen hozzá, főleg nem hideg. *Azt erősen kétellyel fogadja, hogy Bato vicce jót tett neki. Bár ha úgy vesszük, lehet. Gondolkozni kezdett, és ez bizony hasznára vált, hogy nem süppedt bele a fájdalmas kábaságába.*
- Én is egyke vagyok. *Bólint Bato kijelentésére, de a második szakaszára már nem tud helyeselni. Ő nem nőtt fel sok korabelivel, és a játék az kifejezetten a négy fal között történt.*
- Sem testvérekkel sem játszótársakkal nem nőttem fel. Egyedül voltam, könyveim viszont volt sok, meg fantáziám. Szóval írtam, rajzoltam és olvastam. Az utóbbit kifejezetten sokat. *Vallja meg az életének korai szakaszában történt esemény dús dolgait. Hát igen valakinek társak jutnak másnak meg könyvek, nem nőhet fel mindenki teljesen egyforma jó létben. Már attól függ, mit nevezünk jó létnek?*

4870. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 13:09:16
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Annyira új neki még minden... legalább annyira, mint a doktornak a tény, hogy itt van egy okos, de mégis nevelésének következtében gyámoltalan, és minden önállóságától megfosztott lányka, aki ugyan korához képest tanultnak is mondható, de képtelen önálló döntéseket hozni, vagy kezdeményezni. Vezetni kell, legalább az elején, nem csoda, ha a sok rázúduló új dologtól és a betegségtől is, zavarodott. Úszik az árral, mert nem tehet mást, ráadásul a láztól és fáradtságtól egyre kevésbé gondolkodik tisztán. Nem csoda, hogy mikor izzadni kezd, lejjebb csúsztatná a takarót, még csak nem is tudatosan, arra rezzen csak össze, mikor a doktor rászól. Ijedten néz a férfira, főleg a halállal fenyegetés után, akinek ez fel is tűnik, és nyugodtabban folytatja.*
- Bocsánat, nem is tudtam, mit csinálok. *szabadkozik, és ellenkezés nélkül nyújtja a kezét, hogy Olyv összekapcsolja a karpereceit, kidugja a lábait is, hogy a bokaperecekhez is hozzáférjen, aztán hagyja, hogy alaposan bebugyolálja a takarókba. Ha akar, se tud kitakarózni már, de mégis hálás a gondoskodásért, mert érzi, hogy ez a maga módján az. A doktor vigyáz rá.*
- Köszönöm, hogy vigyáz rám, ha magamra nem tudok. *A mondat betanult ugyan, de ezúttal őszinte, ez a tekintetén is látszik, ahogy felnéz az orvosra. Eszébe jut, hogy kérdezhet, hát él a lehetőséggel.*
- Akkor most így maradok reggelig? *Szeretné tudni, mennyire kell megbarátkoznia a gondolattal, hogy ebben a majdhogynem pólyában fog aludni. Valahol még örül is annak, hogy nem kell dideregnie, de azért ott a gondolat, hogy csöbörből vödörbe került azzal, hogy didergés helyett most izzad. Szükséges is a folyadékpótlás, főleg, hogy amúgy is kezdődő kiszáradás tüneteit mutatta, mikor a doktor rátalált.*
- Kérhetek még inni? *kérdi kiszáradó torokkal, némi fémcsörgéssel megtoldva, ahogy próbál mocorogni, hogy meglássa, hova tette a bádogbögrét.*

4869. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 12:35:22
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktor nézi az apró termetű elf leányt és még mindig nem tudja elhinni, hogy a nap kezdetén egyedül sétálgatott a negyedben, most pedig már ketten üldögélnek a szállásukon. A helyzetet átgondolva nem csak a lánynak furcsa az egész, hanem a doktornak is. Soha nem volt apa, vagy tanító, pláne nem szolgatartó nemes, de a legjobb tudását bevetve próbálja terelgetni és használni a leányt. Természetesen ez a kapcsolat, nem egyenrangú, mivel a doktor abszolút vezetője ennek, de a leány is jól jár, mivel kap enni és otthona is lesz, akármilyen szerény. Olyv látja, hogy a leányka zavarodott egy kicsit a sok új gondolattól, de először betudja ezt a betegségnek és a láznak. Amikor látja, hogy a lány izzadni kezd és melege van, majd a takarót levetni készül, hiszen ez egy természetes reakciója az embernek, ha melege van, akkor megszólal a perceken át tartó hallgatásból.* - A takarót nem veheted le! *Mondja szigorúan, de nem bántóan, inkább aggódóan, mint egy apa. Habár a lány nem tudhatja, hogy ez azért van, mert ő érdekli vagy, mert nem akarja elveszíteni újonnan talált tulajdonát* - Ha leveszed, meg fogsz halni. Látom nem értetted, mi is az új szokás itt nálunk. Most pihenned kell, és úgy tudsz gyógyulni. *Mondja nyugodt ám mégis kimért hangon. Nem tudja egyelőre mi is az, ami megnyugtatná a gyermeket, de a kemény hangnem inkább megrémített ezért most egy kicsit nyugodtabbal próbálkozik. Ekkor eszébe jut, hogy nem olyan rég a lány a csuklóját nyújtotta fel, hogy ha nincs, dolga csatolja be a karperecét, vagyis így szokás őfeléjük.* ~Áh vagy úgy.~ *Teszi a felismerést a doktor.* - Nyugton kell maradnod, ha meg akarsz gyógyulni. Most bekapcsolom a karpereced és betakarlak, hogy nyugton maradj. *Azzal a lendülettel odasétál, megfogja a lány karpereceit és összekapcsolja, majd a takaróval alapos betakarja és hagyja izzadni, gyógyulni. Miután elvégezte dolgát, visszaül a székébe és a lányt nézi.* - Ha jobban leszel, elmegyünk neked ruhát venni. elmegyünk a piacra. Ha éhes vagy szól és kapsz még. a legfontosabb, hogy most egy helyben maradj. Tudom, hogy azt mondtam, hogy ha bekapcsolom a karpereced, akkor az, rosszat jelent, de ezt most vedd kivételnek. Ez egy kis segítség, ami a javadat szolgálja. *Mosolyodik el az orvos, úgy ahogyan a lány meg nem látta rajta. Hangja megnyugtató és kedves, meglepően kedves.*

4868. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 10:46:59
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Az biztos, hogy még idő kell neki, hogy megszokjon mindent. Persze gyermeki lelke sok mindent nem ért, de sosem volt az ő asztala, hogy megkérdőjelezze a felnőtteket. Például nem érti, miért pont fekete ruha dukál neki, nem érti, miért kellett most levetkőznie, és azt sem érti, miért kezdte el hirtelen magázni a doktor. Ez a fajta távolságtartás olyan idegen volt még előző gazdájától is, hogy szinte büntetésnek érzi. Persze, Olyvtól sem várható el, hogy mindent tudjon, hiszen orvos, nem lélekbúvár. Egy kis kedvességgel, a lánykát, mint minden gyereket, jobban magához tudná láncolni, mint a karperecekkel valaha is.
Az italt nem kívánná, ha rendszeresen tudott volna enni és inni, de mivel már a kiszáradás veszélyeztette, ezért a természetes szomjúság bizony legyőzi a betegséget, és az újratöltés után is tovább iszogat.
Mikor Olyv az orvoslásra tereli a szót, és majdhogynem megdicséri, egy pillanatra elmosolyodik, de ismét komolyan néz rá, mikor azt ecseteli, mennyi mindent kell majd tanulnia. A férfi büszkesége, hogy ő nem valami kuruzsló, vagy vajákos, őt is megérinti, és valamiféle csodálattal néz fel rá a padlóról. Az nem új neki, hogy mindennek megvan az ára. Azt már nagyon hamar megtanulta. Az ő gyógyításának a szolgálata lesz az ára. Mást, úgyse adhat, hiszen semmije nincs.
Végre visszavált - talán annak nyomán, hogy Miri nem teljesen tudatlan a tudományában - a magázásról, amitől a kislány is rögtön jobban érzi magát. Lehet, hogy Olyv nem tartja feladatának a lelki bajok ápolását, de azt talán már ő is, ahogy elég sok kollégája, tapasztalhatta, hogy a beteg gyorsabban gyógyul, ha jobb a lelkiállapota. Talán azért, mert úgy érzi tőle, van értelme meggyógyulni, tovább élni.
Ami a teát illeti, nem kell sokat magyarázni a fáról, mielőtt Mirima agyába villan a szomorúfűz képe.*
- Fűzfa... fűzfakéreg. *hangzik a válasz. Elvégre abszurdum, hogy egy elf ne ismerje a fákat, még akkor is, ha élete döntő részét rabságban töltötte. Tanításáról ugyanis előző gazdája gondoskodott, ráérezve, hogy értékesebb egy tanult szolga, mint egy tudatlan. Persze, bizonyos értelemben ő is hideg és következetesen számító volt, mint Olyv. Ezért viseli most is Mirima a karpereceket. Előző gazdája ugyanis - talán okkal - egyszerűen nem bízta a gyermeki gondatlanságra, hogy a kapott parancsokat teljesíti-e a lányka. Ha azt akarta, hogy maradjon nyugton, tett róla, hogy ne legyen más lehetősége. ha azt akarta, hogy egy bizonyos ruhát hordjon, tett róla, hogy a ruha szabása lévén egyedül le se tudja venni. Arról, hogy takarodótól ébresztőig ágyban maradjon, szintén a kar-és bokaperecek, meg a nyakékéhez kapcsolt lánc gondoskodtak.*

4867. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 08:52:10
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A lány lassan felfogja, hogy a régi idők elmúltak és egy új korszak hajnala virradt rá. Ez azt jelenti, hogy nincs többé gazda és nincs több karperec, amely természetesen rajta is múlik, de a helyzete merőben más lesz, mint előző tulajdonosánál. Ennek okán az öltözete is merőben más lesz, mivel igazodnia kell új szerepéhez. A ruhaváltoztatás, több szempontból is ildomos. Egyfelől hivatott kifejezni, a doktor hivatását, ízlését és a szakítást a lány régi életével. Nem utolsó sorban a negyedre és annak lakóira való tekintettel, akik között a legkevésbé sem a díszes cicomás öltözettel lehet elvegyülni, vagy tiszteletet ébreszteni. Ezért a doktor a lány arcán látszódó kis csalódottsággal nem törődik, hiszen úgy van vele, hogy majd beleszokik és úgy is megérti, miért is van erre szüksége.* - Remek! Úgy látom a megszólítást megértette. Fontos ez a dolog, mivel a múltját akkor le kellett tennie és ott kellett hagynia, amikor mellém szegődött.
*Látja, hogy a lány lassan elszürcsöli az italát ezért, újratölt neki. Nem könnyű ilyenkor forró italt fogyasztani, mivel a szervezet a betegség miatt semmire, sem ételre, sem italra nem vágyik. Mégis a folyadék utánpótlása kulcs a láz legyőzésében, hiszen a verejtékezés, vagyis izzadás segítséget nyújt a test hűtésében, és a láz féken tartásában. A doktor pontosan tudja, hogy a láz, nem ellensége a szervezetnek, de kordában kell tartani. Ha túl magas, akkor megölheti a beteget, ha pedig túl alacsony, akkor a betegség öli meg a beteget. Olyv arra törekszik, hogy középúton tartsa a test hőfokát és ezért így adagolja a teát. De mivel, a lány még csak most kezdi a kezelést, ezért a lehető legtöbb folyadékra van szüksége. A doktor így a legnagyobb fazekával főzte a teáját, amely a fűzfa kérgéből készült. Ennek a fának a kérge, hatékony lázcsillapító és talán a legkönnyebben elérhető, megtalálható növény, valamint a legfontosabb, hogy télen is van élő példány belőle, nem kell a különféle virágokra hagyatkozni. Habár kevesen ismerik ezt a gyógymódot, a nyugati orvoslás valaha ismert, sőt kivonatából tablettát is készített, amely az egyik legalapvetőbb gyógyszer volt télvíz idején.
A lány elmeséli a doktornak, milyen gyógyászati dolgokhoz ért, amelynek Olyv megörül, és kicsit megkönnyebbül, mivel nem kell teljesen az alapoktól elkezdenie a betanítást.* - Értem. *Hümmögi a szót.* - Örülök, hogy ilyen tájékozott. Ezek az ismeretek fontosak, de koránt sem elegek a munkámhoz. A jövőben többet kell elsajátítania, hogy megismerje az én módszereimet és alapjaimat, vagyis a nyugati orvoslást. *Mondja büszkén kicsit kihúzva magát a nyugati szóra, hiszen ez ősei tudása, még ha ő csak igen gyermekcipőben jár is ezzel kapcsolatban.*
- Te lány. A gyógykezelésed kapcsán van még itt egy fontos alapelv. Amely talán minden másnál fontosabb. És szeretném, ha ez örökre bevésődne. Ez nem más, mint hogy: Soha, de soha nem gyógyítunk ingyen! A gyógyítás mindig fizetségbe kerül, legyen az bármilyen csekély! *Mondja nagyon komoly tekintettel, kicsit közelebb hajolva a lányhoz, hogy az komolyan is vegye.* - Mi nem vagyunk ostoba kuruzslók, vagy mihaszna városszéli vajákosok, hogy a söpredék közérzetét és lelkét ápolgassuk. Mi orvosok vagyunk! *Habár nem egyértelmű a doktornál, hogy miért használ többes számot, esetleg több orvos is van még, vagy királyi többest alkalmaz, vagy a lány és az ő kapcsolatát érti ez alatt, esetleg mindhármat.*
- A tea, amit iszol, egy fa kérgéből van. Egy olyan fáé, amely a tó és folyópartokon él. Ez a fa hosszú lelógó ágaival egészen a víz fölé hajlik, igen szép látvány. *A doktor mondata végeztével kíváncsi a lány reakciójára, hiszen azt már tudja, hogy jól nevelt, de most szellemi képességeire is fényt akar deríteni.*

4866. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 00:34:43
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Furcsa számára, az új gazdája. Még nem igazán ismeri, így nem tudja, milyen jellem, mivel lehet a kedvére tenni, mit nem szeret. Egyelőre annyit tud, hogy a húst megveti, hogy doktor, és most az is kiderül, hogy a kar- és bokapereceit nem fogja összekapcsolni. Vagyis, ha mégis, az nem jelent jót. Nyilván fenyítésnek szánja majd... nem tudja, miféle fenyítéseket kellett már átélnie a kislánynak azelőtt.*
- Megértettem, azt fogom tenni, amit a doktor parancsol.
*A fekete ruha említésére az arcán kis csalódottság jelenik meg, de nem ad neki hangot. Reménykedett, hogy a fekete, vagy fehér közül neki jut a fehér, de ha feketét kap, feketét fog hordani.
Noha kérdezni nem kérdez, mikor Olyv megszólal, a kislány figyel, amennyire csak tud. Sejti, hogy minden, amit hall, fontos, és megjegyzendő, így legjobb tudása szerint próbálja meg is jegyezni.*
- Értettem, gaz... doktor. Bocsánat. *gyorsan elharapja a rossz megnevezést, és kijavítja saját magát. Amit azóta kellett ismételgetnie, mióta beszélni megtanult, nem felejti el egykönnyen az elf lánya. Lehet, még többször bajba fogja sodorni magát miatta. Az, hogy kérdezhet, szintén furcsa. Nem tudja, mit kérdezzen hirtelen, hiszen még sosem tehette ezt meg azelőtt. Mindig csak teljesítette a parancsokat, ha kérdezett, az épp, hogy büntetendő volt, nem elvárt.
Amikor tőle kérdeznek, akkor viszont azonnal válaszol.*
- Mikor előző gazdám megsérült, segítenem kellett ellátni. Akkor megtanultam mézes pakolást készíteni, sebet kimosni, kötést cserélni, és megtanultam pár gyógynövény felismerését, amiket sebre szoktak tenni. *itt egy pillanatra a bögréjére néz, és úgy dönt, felteszi első kérdését.*
- Amit most iszom... az miből készült? *néz félénken a doktorra, de legalább érdeklődést mutat.*

A hozzászólás írója (Mirima Adlanniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.04 00:35:18

4865. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-04 00:21:00
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*Örül, hogy a lány engedelmesen végrehajtja az utasításokat, vagyis tanácsokat, de ez a karperec dolog, nem tetszik neki. Minek kéne összekapcsolnia, hogy meg ne szökjön, hogy könnyebben fenyítse meg? Nem lényeges egyik szempont sem. A doktor nem rossz, vagy gonosz, sem szadista. Pusztán következetes, hideg és haszonelvű. Összességében nem érdekli, hogy a lány megszökik e vagy sem, de természetesen szeretné megtartani, örülne, ha maradna. A gazda jelzőt érdemes lecserélni a doktorra, hiszen itt a szegénynegyedben ez nem annyira jó, főként nem, ha egy doktor társaságában hallatszik, még a betegek félreértik a dolgot és fura szemmel tekintenek rá. Nem mellesleg ad egy olyan zöngét is, amely erősen arra hajaz, hogy egy úr, vagy nemes van a társaságukban, ezt meg végképp el a karja kerülni. A karperecre felhúzza a szemöldökét és meg sem mozdul.*
- Itt nem kapcsoljuk össze a karperecet. Ezt már most felejtsd el! Ha összekapcsolom is valamikor az nem fog semmi jót jelenteni. Fogyaszd az italt, amit adtam, ha túl akarod élni. Holnapra rendbe fogsz jönni, ha azt teszed, amit mondok neked.
*A ruha kérdés kapcsán nem örül neki, hogy a lány nem tudja megvarrni, de mit van, mit tenni elfogadja a dolgot.* - Rendben! Holnap megkapod a fekete ruhádat, és ha rendbe jössz, akkor velem is jöhetsz azt megvenni, ha nem javul az állapotod itt maradsz és tovább gyógyulsz.
*Mivel a lány nem veszi a lapot, hogy kérdezzen, így a doktornak kell elmagyaráznia a következő idők kapcsolatának lényegi elemeit. Olyvnak még soha nem volt segédje és a lány pont kapóra jön neki. De nem csak ebben számít rá, hanem sok kísérlet alfa alanyának is szánja, vagy épp a veszélyesebb minták begyűjtésére is hasznos lehet. Esetleg az új gyógy készítmények, vagy vakcinák tesztelésében.* - Nos, leány holnaptól a segédem leszel az orvoslásban. Sok dolgunk van és számtalan feladat lesz, amit meg kell oldanunk. Lesz, amiben önállóan kell cselekedned, de ez annak függvénye, hogy mennyire figyelsz mindarra, amit mondok és átadok neked. Ezt a gazda kifejezést örökre felejtsd el! Ha bárki meghallja, hogy így szólítasz, akkor valóban fenyítés lesz a vége. Te mostantól hivatalosan a segédem vagy. Amely azt jelent, hogy kérdezhetsz. De csak annyit amennyit megengedek. *Sorolja szigorúan a szabályokat az orvos.* - Szeretném, ha mindent elmesélnél arról, hogy mi az, amit ismersz a gyógyításról, gyógyfüvekről? *A doktor kíváncsi, hogy a lány milyen szinten ért ahhoz, amire alkalmazni akarja, hogy mennyit kell még nevelnie, vagy van e egyáltalán affinitása az egészhez.*

4864. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 23:53:15
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Hogy mi miatt nem kap húst, nem érdekli, főleg, hogy ha kapna, valószínűleg csak muszájból enné meg, de cseppet sem jóízűen. Ennyi előnye is van annak, ha elfre kell főzni, nem kerül annyiba jóllakatni.
Bizony elég időt töltött az utcán, hogy a hideg, a kimerültség és a kevés étel miatt legyengült szervezetét máris megtámadja valami kórság. Egyelőre nem súlyos, de kezelésre szorul, és ezt helyesen látja meg a doktor.*
- Doktor. Értettem. *bólint, de arra riadtan néz fel, mikor a férfi kijelenti, hogy beteg. Arra meg szégyenkezve süti le a szemét, hogy a ruhája förtelmes.*
- Ezt adatták rám utoljára. Sosem én döntöttem el, mit hordok. *szabadkozik, mikor pedig a fekete vagy a fehér kerül említésre, amit neki kell megvarrnia, ismét csak szabadkozni kényszerül.*
- Még sosem varrtam teljes ruhát. Csak foltoztam, és szakadásokat varrtam össze. De ha gazdám... akarom mondani, a Doktor úr úgy akarja, megpróbálok varrni magamnak egyet. *Fontos figyelmeztetés ez, hogy ha tényleg rendes öltözéket akar rajta látni az orvos, azt jobb lesz, ha nem vele akarja megvarratni. Már csak azért sem, mert ha pocsékba megy a ruhaanyag, máris rosszabbul jár egy újabb próbálkozással, mintha egyből venne neki egy egyszerűbb fehér ruhácskát.
A két leterített takaróra néz, majd hallva az utasítást a kályhához telepszik, és minden szemérmesség nélkül levetkőzik, noha a ruha gombjaival a hátán kicsit vacakol. Nem csoda, ha a siettetésre összerezzen. Mikor már csak a kar-és bokapereceket, illetve a nyakéket viseli, odakuporodik a két takaróra, aztán a másik kettőbe burkolózik, úgy veszi át a bádogbögrét, és óvatosan szürcsölni kezdi a tartalmát, hogy ne égesse meg a saját száját. Mikor az már üres, akkor teszi le, és kérdés helyett két kis kezét összetéve nyújtja a férfi felé. Ha Olyv magyarázatot vár a cselekvésre, akkor szól.*
- Ha nincs semmi dolgom, és egy helyben kell maradnom, mindig össze szokták kapcsolni a kezem és a lábam. *és ha nem működött együtt, büntetést kapott. Annyira megszokta már ezt is, hogy automatikusan nyújtja a kezét, ha valahova odaparancsolják.*

4863. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 23:22:56
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A lány nagy örömmel fogyasztja azt a keveset, amit a doktor szánt neki. A hús megvonása, nem a szolgáló miatt van. A doktor kissé rigolyás és nem kedveli a húst, és a tejtermékeket. Csak és kizárólag növényeket fogyaszt. Nem az állatok vagy a természet nagy szeretetéért teszi ezt. Ezekre a dolgokra magasról tesz, abból a szempontból is, hogy nem a vidékről való orvos. Pláne nem, olyan gyógyító, aki mindenféle növényekkel kántál a beteg felett, hogy a szellemek segítségét kérje a gyógyuláshoz. Valamint nem hitvány alkimista, aki összekotyvaszt mindenféle italt, hogy aztán tudománynak nevezze. Ő a racionalitás és kutatáson, mechanikán alapuló orvoslás képviselője. A nyugati orvoslás elveszett tudásának utolsó hírvivője, keresője.
Amikor a leány elfogyasztja az ételt és a szoba is felmelegszik, a doktor közelebb lép hozzá, mivel a lány még mindig reszket. Megfogja a homlokát, ami tűz forró, illetve szemei alatt fekete táskákat is látni vél. Megkerüli a széken üldögélő Mirimát és miközben az meséli mihez ért a kezét a hátára teszi, hogy meghallgassa a légzését.* - Egy kicsit nehézkes a légzése. *Állapítja meg ridegen és visszasétál a tűzhelyhez, majd a forró vízbe füveket rak, közben megfordul, és a lány megmutatja ruháit, a doktor nem reagál még erre, viszont tesz egy megállapítást.*
- Igen a gazdád orvos. És nem gyógyító! Mostantól doktornak szólíthatsz. Viszont beteg vagy, de nem súlyos. Még! Ezt most meg kell oldanunk. *Mondja rezzenéstelen arccal pont, úgy ahogy egy orvos a pacienssel közli, hogy valami nincs rendben.* - A ruháid förtelmesek, főleg az a kék, ami rajtad van. Olyan vagy bennük, mint egy utcalány. Nálam a fekete a megengedett és néha a fehér. Mi nyugati orvosok, konzervatívan öltözködünk és puritánok vagyunk, nem szeretjük a díszítéseke. Ezt kell neked is követned mostantól. Holnap szerzek megfelelő anyagot és megvarrod az új ruhádat, ha nem megy, akkor ezt jelezd, bár bízom benne, hogy megoldod. *Teszi, hozzá egy kicsit félrefordított fejjel, de még mindig orvosi hidegséggel.* - Most azonban gyere közelebb a kályhához, mert meg kell gyógyulnod. *Leterít neki két takarót a földre és kettőt a széke karfájára helyez, hogy azzal takarózni tudjon. Majd tölt egy ócska fémbögrébe a forró italból és odaadja a lánynak.* - ettől majd meggyógyulsz, de a ruháidat most le kell venned, hogy ne betegedj meg még jobban. Igyekezz! *Szól rá kicsit felhördülve.* - Itt maradsz, a kályhánál ameddig nem mondom, hogy elmehetsz. Legalábbis ha túl akarod élni. *Miután, a végére ér leül az ágya szélére és várja, hogy a lány elhelyezkedjen, majd ismét szóra nyitja száját.* - Ha van kérdésed meghallgatom.

4862. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 21:43:22
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*A tél kegyetlen és zord akárkinek, de egy otthontalan kislánynak egyenesen életveszélyes. Hiszen nem csak az éhhalál, vagy a szomjhalál, de mellette a megfázás, tüdőgyulladás, vagy egyenest a fagyhalál is jelentkezik, mint lehetséges ok, amiért távozik az élők sorából. De való igaz, nem csak ezért gyötrődik. A testi bajok csak egy a sok közül, de a magány és a kitaszítottság a lelkét is megviseli. Egy gyermeknek kötődnie kell valakihez. Pláne, ha egész életében arra nevelték, mit sem ér, ha nem hasznos a gazdája számára.
A ház, ahová érkeznek, aprócska, de legalább fedél van a fej fölött, padló a talp alatt, és egy tűzhely, amivel fűteni lehet. Na meg, egy nagy rakás orvosi eszköz, amiket még a lányka is felismer. A kapott ételre ragyogóan mosolyog fel a férfira, és cseppet sem zavarja a húsevés hiánya. Azt régen se kapott. Az elfek amúgy se szoktak rajongani érte, túl közel állnak a természethez, hogy élvezzenek olyasmit, amiért egy érző lénynek meg kellett halnia.*
- Nagyon szépen köszönöm! *hálálkodik, és azonnal nekilát. A kérdésre lenyeli az aktuális falatot, mielőtt válaszol - tényleg megtanították az illemre.*
- Megtanítottak írni, olvasni, mosni, mosogatni, takarítani. Egy kicsit varrni is. De legtöbbször a gazdámat kellett szórakoztatnom. Sokféle jelmezt is csináltatott nekem. *válaszol, majd, mielőtt folytatná az evést, leveszi a rongyokat, amikbe a tél elől burkolózott, és amennyire lehet, összehajtogatja őket. Alattuk egy meglepően igényesen varrott, jó állapotú hátulgombolós babakék szoknyaruha tűnik elő, hosszú ujjú, térd alá érő. Alatta térdharisnya, a még mindig rajta lévő bokaperecek miatt harisnyanadrágot nem viselhetett. Lábán szintén jó állapotú, fekete topánka.*
- Gazdám orvos? *kérdi végül, mikor az utolsó falatot is lenyeli. Erre következtet a maszkból és a rengeteg eszközből és könyvből.*

4861. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 21:32:14
 ÚJ
>Daetth Bharod avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

*Az edzés baj nélkül zajlik le. A fegyvereit vissza veszi ugyan pénzileg kissé megcsappanva, de kellemes fáradtság tölti el a testét. Páncélját és fegyvereit magán érezve, rögtön megkönnyebbül. Pofájára széles vigyor ül ki, villogtatva agyarait.*
~ Micsoda bűn levenni ezeket magamról!~
*Egy biccentéssel elköszön majd a gazdagnegyed felé tart. Újra megbámulják, az előző őr már készül, hogy utána menjen, de az ismerős arcot látva csupán bosszúsan morog.*
- Lassan egy teljes törzs fog itt letáborozni.
*Bharod fülét nem kerüli el e mondat és szórakozottan kuncog egyet.*
~ Ostoba emberfatty! Mit is tudsz te?~
*Lassan átér a szegénynegyedbe ahol már jóformán ő néz ki úrnak a többi bűzlő alak között. Hát még mindig nem tudják megtartani a méltóságuk?*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416