Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 243 (4841. - 4860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4860. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 21:18:50
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A tél kegyetlen és zord hely egy ilyen finom hölgynek. Nem is beszélve a szegénynegyed nyomoráról, fertőjéről és gonosz lakóiról. Ez a négy alkotóeleme jelenleg a területnek, amelyindent megtesz azért, hogy a gyengéket eltapossa. A lány gyötrődése azonban kissé más eredetűnek tűnik. Valami olyan ami túl mutat a fizikai állapoton. No de mindegy is a doktornak, hiszen nem a lelkéért akarja a leányt. A szállása felé több kérdést már nem tesz fel neki és a sírással sem foglalkozi, habár nem kedveli a nyafogást, de a lány majd erre maga is rájön ha tovább folytatja. A szolgának tudnia kell, hogy ha megmondták neki, hogy mire számítson azt el kell fogadnia. Ez tükröz a válaszain is, mivel a udvarias és tisztelettudó. Vérbelk szolga. Ez nagyon tetszik a Olyvnak.
Lassan megérkeznek az ideiglenes szállasra, amely csak egy szobából áll azonban igen takaros. A szobában több jegyzet, üvegcs és egy orvosi kés valamint egy hatalmas csőrös maszk hever az elérhető összes vízszintes felületen.* - Üdvözöllek itt nálam! *Mondja ridegen, majd az egyik széket letisztítja és leülteti a lányt. Ahogy a lány elhelyezkedett forral némi vizet, hogy teát adhasson a kis vendégnek, utátna némi kenyeret ad neki néhány gyökérrel és odaböki.* - Itt nem eszünk húst. Soha! *A víz lassan melegszik, ahogy a szoba is. A doktor maga is eszik néhány falatot és közben csendben a lányt bámulja tanakodva.* - Mond leány. Mihez értesz? Mit szolgáltál előző gazdádnál? *Soha nem volt még szolgálója, de nyugaton ahonnan érkezett, ott orvos társainak akadtak bőven, habár nem szolgai alapon inkább önkéntesen. Az ilyen típusú szolgák a kísérletek részei voltak.*


4859. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 20:15:57
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Szökött? Ha erről a tulajdonosát kérdezik, valószínűleg annak tekinti. Ha őt, neki szent meggyőződése, hogy kitették az utcára. Ha tényleg szökne, nem igyekezne annyira, hogy valaki más rabszolgája legyen belőle.
Ami a bilincseket illeti, azok láthatóan rajta vannak már hónapok óta, de sérülést nem nagyon okoztak. Nem holmi vaskos, nehéz fémdarabokról van szó. Nemesacél mind, jóval könnyebb, de ugyanakkor erősebb is, mint a tömör nemesfém, sehol egy sorja vagy durva él, gondos kovács - vagy épp ötvös? - keze gondoskodott arról, hogy inkább tűnjön ékszernek, mint bilincsnek, és hogy igen hosszú ideig viselhessék gond nélkül. Bal csuklóján van egy kisebb zúzódás a karperec alatt ugyan, de az egy esés során került oda, mikor durván nyomódott a bőréhez a fém. Legalább, ha Olyv tényleg tart attól, hogy a lányka megint szökik, kihasználhatja az eszközöket.
A kérdések kicsit váratlanul érik, de kapcsol a nevelés, részben ezért, részben a reménybeli befogadásért készségesen válaszol, miközben az idegen mellé szegődik.*
- Köszönöm szépen... nem a gazdagnegyedben volt, a negyed határán. A gazdámmal és egy másik szolgálójával éltem ott, amíg ki nem dobott az utcára négy napja. A háznak nem volt neve... gazdámat sosem szólíthattam a nevén, és sosem voltam még egyedül idekint azelőtt... *ezen a ponton elakad a szava, láthatóan a könnyeivel küszködik. Nem szabad sírni, azért büntetés jár, emlékezteti magát. Nem szabad... szipog, csendben, a földet bámulva maga előtt, nehogy a másik lássa a könnyeket. Nem sírhat... akkor gyenge és haszontalan, és nem kell majd a leendő gazdájának, ő is magára fogja hagyni, mint az előző.*


4858. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 20:03:03
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A lány szavai hallatán igencsak megörül a fejleményeknek. Egy szökött rabszolga lehet első ránézésre és ez egyszerre reménykeltő illetve óvatosságra intő. A remény onnan származik, hogy a lány nagy valószínűséggel jól idomított és tisztelettudó, vagyis egy betanított rabszolga nagyon értékes kincs. Másrész viszont ki tudja honnan szökött meg és, hogy kié volt előtte. Szóval ha esetleg előző gazdája keresni kezdi akkor abból még gondja lehet. Nem mellesleg abból, hogy a lány már egyszer megszökött, így ha maga mellé veszi és segít neki, ki tudna vele is ezt teszie majd. Azonban a doktor ezen gondolatai csak egy kis ártatlan zavartságot tükröznek arcán, amely arról árulkodik, hogy nem feltétlenül tudja mit kezdjen a jövevénnyel.* ~Talán többet kéne megtudnom a szolga származásáról de nem feltétlenül itt az utca közepén.~ *Máskülönben a lányon látszik az alultápláltság és a lelki gyötrelem is. A bilincsek kezdenek sebesedést okozni a csuklóján és a nyakán, amely lassan elfertőződhet. Olyv végül döntést hoz és mohósága arra húzza szívét, hogy kell neki a lány. Kell neki egy ingyen rabszolga, még akkor is, hogy ha érzi, ebben a lányban van valami több.
A döntés lépésre kényszeríti a doktort. De kérdéseinek feltevéséről nem mond le. Úgy gondolja, hogy jobb előbb kedvesen kezdeni és a kérdésekről később gondoskodni. Az átfázott lány meg is ihleti első mondatát.*
- Látom régóta kint vagy már az utcán. Ha engem akarsz szolgálni azt nem teheted üres gyomorral. *Mosolyodik el, a barátságos hangon kimondott szavai után.* - Itt lakom a közelben, gyere és adok neked valamit enni és kapsz egy forró teát. *Ha a lány vele tart akkor elindul az ideiglenes szállására. Útközben feltesz pár kérdést.* Mi a házatok neve ahonnan jöttél? Azt mondtad a gazdagnegyedben volt. Régóta élsz itt a szegények között?


4857. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 18:48:40
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, a városban//

*Nehéz dolga van a többi gyerek között. A törékeny, saját magáért soha kiállni nem tudó kislányt folyton félrelökik a nagyobb, erőszakosabb gyerekek, a rajtól kicsit fél is, hiszen tudja, milyen gonoszak tudnak lenni a gyengébbekkel. Ám a férfi úgy tűnik, más, mint az itt élők, így követi. Kicsit messzebbről, de kitartóan, és akkor jön el az ő ideje, mikor a többiek végre feladják.
Nem túl erős, de annál kitartóbb gyerkőc Mirima, és kitartását siker koronázza, a férfi szóba áll vele, de előtte még az emelkedő kézzel alaposan ráijeszt, a kislány hátrál is egy lépést, hiába ismeri már olyan régóta a pofon hagyta égető érzést. Ami, ezúttal, nem következik be... és ez reményt kelt az apróságban.*
- Mirima vagyok... a gazdagnegyed szélén laktam, amíg ki nem tettek... és... *az utolsó kérdést nem igazán tudja mire vélni. Egész élete arról szólt, hogy másokat szolgált. Mi mást tehetne?*
- Mert ezért vagyok. Semmi mást nem tudok. *felel, és megoldja a sálát, megmutatva a "nyakékét" a másiknak. És remél. Amíg volt gazdája, tudott hol aludni, volt mit ennie, innia, ruházták, gondját viselték... mióta egyedül van, fázik, éhezik, és kapualjban alszik. Ennyit jelent neki a szabadság... eddig semmi jó nem származott számára abból, hogy szabad. Nem érdekli az se, ha össze lesznek kapcsolva a kar- és bokaperecei, csak legyen ismét egy felnőtt, aki megmondja neki, mit csináljon, és cserébe gondját viseli. Olyasmire, mint otthon, vagy család, nem is gondol, utóbbi fogalom jelentését hosszan kéne magyarázni neki.*


4856. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 16:16:18
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

*Sea jól láthatóan értetlenkedik. Nem érti a viccet. Hát, sebaj, a lényeg, hogy jobban érzi magát, talán arra jó volt a dolog, hogy elterelje a gondolatait a fájdalomról. Ezzel szemben Piettinek átmegy a dolog lényege, és kacagni kezd. Vagy csak udvariaskodik. Fene se tudja ezen a ponton. Akárhogyis, ha pontoznia kellene, ez most egy nagy piros lenne a lánynak. Mosollyal nyugtázza az elismerést és figyeli a spontán kialakuló beszélgetést.*
-Hát otthon a társaim és én viccből fejeltünk össze mikor nagyon unatkoztunk. Meg így döntöttük el a vitákat, persze ez volt a mókás megoldás. Aki tovább bírta, annak lett igaza.
*Közben a távolba réved, és a fejét tapogatja, ami egyébként elég dimbes-dombos. Nem emiatt, alapból sem szabályos gömb a feje teteje, de legalább nem volt feltűnő ha alul maradt egy afféle megmérettetésben. Kisvártatva visszaszáll gondolataiból a jelen pillanatba, és a lányokra koncentrál.*
-A duzzanat elmúlik, nekünk elhiheted.
*Néz Piettire, aki hat testvérének köszönhetően biztos van olyan tapasztalt a témában, mint a szerzetes.*
-Hát én egyke vagyok.
*Jelenti ki teljesen természetesen, miközben kényelembe helyezi magát a padon Seawil mellett. Bal bokáját a jobb térdére dobja, és folytatja a csevegést minden különösebb szándék nélkül.*
-De sok korombélivel volt alkalmam együtt felnőni.


4855. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 15:14:42
 ÚJ
>Vérmes Pietti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hármas//

*Tetszetős Bato vicce, amin jót kacag. Érti Ő a dolgot. Szeret vicceket vagy történeteket hallgatni. Viszont ez koránt sem mondható el sebesült társukról. Ő inkább gyakorlatiasan viszonyul az elhangzott szavakhoz.
Noha nem teljes siker a vicc, mégis csak valami eredményességet ér el vele a férfi, mert Seawil kijelenti, hogy jobban van. Ez szuper dolog, s örvendetes.*
- bato neked hatalmasz gyógyítő erőd van! Egy viccel annyit szegítettél szegény lányon, hogy már jobban isz van! Ámbár...
* Sandít alassan duzzadó állacskára.*
- Lehet, hogy a duzzadászt hideg vizesz ronggyal lehetne legjobban lehúzni.
* Nem kerüli el figyelmét az ameg állapítás, hogy az Ő kis homlokocskáján meglátszódik koccanásuk helye, vagyis területe. Ezen jót vigyorog.*
- Igen. De én kiszkoromban szokszor esztem, buktam, fejeltem. Meg szem kottyan. Kemény fejű vagyok.
* kopogtatja meg buksiját játékosan.*
- Hat testvér mellett nem könnyű megúszni a zúzódászokat vagy ficamokat.


4854. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 14:04:01
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, a városban//

*A doktor mogorva és magának való ember. Az évek a hosszú és fájdalmas múlt mely a nyugat bukásával zárult megkeményítette szívét és számítóvá tette elméjét. Azonban van egy hely az életében, amely mindig feltölti és kikapcsolódást ad számára. Ez nem más mint a szegelénynegyed és annak lakói. A hozzá rohanó gyermekek, akik néha csak egy jó szót, vagy némi alamizsnát esetleg egy kis élelmet akarnak, mind mind javítják a közérzetét. Természetesen ez rajta kívülről nem látszik, de ez vajmi kevéssé zavarja, hiszen a lényeg, hogy ő jól érezze magát. A szegényekben azt kedveli, hogy őszintén fordulhat hozzájuk hiszen a többsegük megvehető egy tál lencséért.
Ahogy egyre csak az utcákon sétálgat egy nagyobb gyermekcsoportra lesz figyelmes. A rutin már előre közli vele mi fog történni és ez be is következik. Az árvák hordája megrohanja és mindenféle adományt akarnak kicsikarni belőle. A doktor azonban nincs adakozó kedvében és ezért érzéketlenül átvág rajtuk. Néhány gyermeket félre is lök, pontosan úgy ahogy egy nemes tenné. Az árvák azonban keményen kűzdenek a napi betevőért és még a következő sarokig próbálkoznak. Amikor végül feladják a doktor fesóhajt és megáll egy pillanatra.* ~Na végre! Ezt soha nem fogom megszokni. Kéne ezeknek a kis pondróknak egy zárda vagy börtön ahol nem zargatnának senkit.~ *Ahogy gondolatai végér ér egy apró rángatást érez a zubbonya oldaláról. Rögvest bevillan neki, hogy a horda megint a nyakán van és, hogy lerázza őket drasztikusabb eszközhöz kell fordulnia. Hirtelen reflex szerűen felemeli a kezét hogy lodacsapjon a rángatás irányába, de amikor ráfordulna a pofonra észreveszi, hogy valami nem stimmel. Csak egy gyemek áll mögötte és az is furcsa, más mint a több. Leengedi a kezét és észreveszi, hogy a kis szerzet egy elf lányka. Nagyon furcsálja a dolgot. Még soha nem találkozott elf árvával, pláne nem ilyen jól öltözöttel. Megfordul és leguggol hozzá. Szinte meg sem hallja amit a lány mond neki, de amikor a látvágny után a hang is elér hozzá észreveszi a lány szép beszédét.* ~Vajon eltévedt ez az apróság. Miért mondja, hogy kell e neki szolgáló?~ *A doktor nem ért semmit, de ki akarja deríteni.*
- Ki vagy te gyermek? Honnan jöttél? Miért akarsz engem szolgálni? *Kíváncsian tekint a lányra, hogy megtudja a választ.*


4853. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 13:11:21
 ÚJ
>Soora, az Elbűvölő avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Az őröket elhagyva, ahogy átlép a Szegénynegyedbe, elkezd világosodni az égbolt, egyre több ember mászkál az utcákon, főként hajléktalanok. Soora a kecses járásával kitűnik a tömegből, úgy néznek rá, mint valami harcedzett katonára, pedig csak egy járókelő, úgy mint a többi ember. Körültekint a szegények közt, és aki útjába kerül, annak ad egy kevés mennyiségű aranyat. Az adakozásért néha kap is cserébe valamit, van hogy egy falat élelmet, egy hasznos eszközt, vagy épp pár jó tanácsot, kedves szavakat az ott élő szegény emberektől. Soora mindig is jószívű volt, társainak jóban, rosszban is nyújtotta a kezét, és segített azoknak, csak úgy mint az itt élő szegényeknek. A negyeden végighaladva lassan végigér az elszegényedett területen, és a távolban megpillant pár jómódú alakot, egyre jobban a Főtérhez érve. Egy pillanatra megáll, kezét az arcához rakja, majd körbetekint a tömegben, keresve a Pegazus fogadó jellegzetes épületét.*
~Hmm. Valahol itt kell lennie! Ritkán jártam erre, de emlékszem, hogy milyen stílusban építették a fogadót! Volt egy jellegzetes csúcsa, és teteje.~
*Gondolja magában, miközben töpreng az épületen, és keresve azt a szeme elé kerül a jellegzetes fogadó teteje, és csúcsa. Amint meglátja, kezét elveszi az arca elől, elmosolyodik, majd kecses léptekkel célba veszi az irányt a Főtér felé, azon keresztül pedig a fogadóhoz. Eléri a szegénynegyed végét, majd átlép egy kisebb udvari kapun a főtér területére, ahol hatalmas tömeg várja Őt.*


4852. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 12:59:58
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, a városban//

*Az utcagyerekek sorából kilóg egy apró lányka. Talán a hegyes fülek, talán az a tény, hogy hiába próbálja palástolni, hiába a magára dobott rongyok, alóla kivillan a szokatlanul jó állapotban lévő ruhácska, a sál alól pedig egy ezüstösen csillogó nyakpánt. Cipője is jobb állapotban van, mint egy utcagyerektől elvárható, és az idegenhez sem épp rohan, hanem óvatosan közelít, néha félve tekintve körbe - de nem az ismeretlen férfitól fél. Sokkal inkább attól, hogy meglát valaki ismerőst. Didereg, vagy a félelemtől reszket? Ezt is nehéz eldönteni. Ám az biztos, hogy ő nem pénzt, vagy élelmet akar koldulni. Ő teljesen másra vágyik. Arra, hogy megint lehessen valakié. Remélhetőleg ezúttal jobb gazdára talál, mint aki egyszerűen kidobta az utcára, mondván, pár nap a hidegben jót tesz majd neki. Arról már nem tehetett, hogy a lánykát szem elől tévesztette a titkos felvigyázónak küldött testőre, és azóta se találták a szegénynegyed viskólabirintusában.*
- Bácsi kérem... *szólítja meg félénken a vékony hangocska Olyvot, miközben kicsit megrángatja a férfi kabátját, hogy felkeltse a figyelmét.*
- Nincs szüksége szolgálóra? Ígérem, engedelmes lennék. *ahogy felnéz, megint megcsillan nyakában a nyakpánt, és kivillanó csuklóin a két csuklóperec, amik felkelthetik az idegen érdeklődését. Alaposabb vizsgálat ugyanis mindről megállapítja, hogy kulccsal záródnak, és a nyakék inkább nyakörv, a csuklóperecek pedig másodpercek alatt egymáshoz kapcsolhatók...*


4851. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-03 08:22:20
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

*Jelenleg is csak figyeli a két segítőjét. Kicsit kába, de már múlik, csak olyan furán érzi a fejét, ha megmozdul. Már pedig most sokat mozog, míg a padra le tud ülni. Akkor minden olyan normálissá válik. A szőke hajú emberlány, megpróbál egy olyan ötletet feldobni, hogy meséljenek vicceket, hátha a nevetés meggyógyítja. Na, igen, lehet működne másnál, de nem tudja nála mit fog eredményezni. Mindig is igyekezet a világot úgy látni, amilyen. Olyan tudós szemmel. Bato kérdésére, és az utána érkező válaszra homlokát ráncolva néz rájuk.*
- De hát egy vak minek megy az erdőbe? Egyáltalán minek megy bárhova, maradjon ismerős terepen, akkor nem megy neki semminek.
*Az okfejtése magától értetődő. Így van, így kéne lennie. Nagyot sóhajt, majd mivel kezd kissé tisztulni a feje, és ezzel együtt nőni az álla.*
- Azt hiszem, már jobban vagyok. *Erre megtapogatja az állát, érzékeny. Nem akar felszisszeni, így ajkába harap, hogy ne tegye meg.*
- Igen jól vagyok, csak itt fáj már. *Mutat is az érintett területre. Erre Piettire néz.*
- Amúgy a te homlokodon is látszik, hogy összefejeltünk. Nem is fejeltek még le sohasem.
*Döbben rá erre az el nem hanyagolható felismerésre. Talán ezért is viselte ilyen rosszul, mert még soha sem élt át ilyent. Inkább az érzet okozta furaságát kellett megtapasztalnia. Nagyot sóhajt, majd közben jön rá, hogy még csak meg sem sérült soha sem. Odahaza annyira vigyáztak rá, hogy nem emlékszik, hogy egyáltalán a térdét leverte volna.*
~Vajon elvesztettem a gyerekkori emlékeimet emiatt az ütés miatt?~
*A gondolatot teljesen elveti, ahhoz ennél minimum egy tízszer ekkora ütés kellene. Minimum olyan, amitől eszméletét veszti, és több napig gyógyítói kezelésre szorul. Legalábbis szerinte, bár aztán ki tudja, hogy működik ez. Nem gyógyító, csak egy tudós mágus palánta.*


4850. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-02 21:58:32
 ÚJ
>Rodwen, a Hatalmas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Otiian, az Arctalan és Rodwen, a Hatalmas //

*A piactér felől előlép egy magas, fekete alak, aki látszólag sántít kicsit, hátán sok-sok felszereléssel. Rodwen ahogy megpillantja az Arctalant, próbálja tartani a lépteit, és végre elérni a szegénynegyedi ismeretlen alak búvóhelyét. Az úton haladva néhol látható egy-egy árny az éjszaka leple alatt, és kissé kezdi magát rosszul érezni ennek láttán. Két hajléktalan társalog az egyik házfal mellett, ölbe tett kézzel, és csúfos arcot vágva, tovább haladva megpillant egy törpét, aki szintén fanyar, és szúrós tekintet vág. A sötételfeket nem nagyon kedvelik, főleg akkor, ha azok a város területére keverednek be. Az utóbbi időszakban aránylag kevés sötételf fordul meg a város különböző pontjain, egyrészt mert emberkerülők, másrészt pedig jobban kedvelik a sötétebb, és nyugalmasabb helyeket. Amint odaér, és utoléri az Arctalant, egyből felsóhajt, gondolva azt, hogy már nincs messze a ház. Miután megmutatja, hogy mégis melyik épületről van szó, ráeszmél hogy nincs is olyan messze már, mint gondolta. A romos épületet megközelítve egyből csúfos képet vág az ajtó melletti őrre, ennek pillanatában lép egyet, majd pallosát a hátáról lehúzva a hasába böki azt, és megforgatja benne egypárszor. Ahogy az őr térdre borul, és eszméletlen állapotban nézi Rodwent, oldalra nyúl egy dobótőrét, és annak pillanatában az állába szúrja azt. Az őr egy pillanat alatt életét veszti, majd miután a tőrt kihúzza belőle a pallosával együtt, elborul az ajtó előtt.*
-Semmirekellő! *üvölt fel, majd miután dolgát végezte, követi az Arctalan példáját, és belép a romos épület ajtaján, követve Őt.*


4849. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-02 21:41:27
 ÚJ
>Otiian, az Arctalan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Otiian, az Arctalan és Rodwen, a Hatalmas //

* Lassan már pirkad, mire a két sötét átkel a piac kapuján, majd miután félrerúgja az útját torlaszoló pár hajléktalant, rögtön útnak is ered. Az Arctalan egyre jobban a lassan mozgó társa elé kerül, úgy tűnik, hogy tényleg elég fontos lenne odaérniük még világosodás előtt ahhoz a bizonyos Wilfredhez. Minél közelebb érnek hozzá, az Arctalan annál türelmetlenebbé válik. Rodwen már sejtheti, hogy valamit kihagyott az elé felvázolt egyenletből az Arctalan, de ezt a sötét már nem is próbálja túlzottan fedni előle, hiszen már csak pár méter és úgyis -ha eddig még nem tette meg- ráeszmél a társa a valódi céljukra. A sötét hirtelen megáll, ezzel talán meglepve a mögötte kullogó társát. Mindenesetre nem szól semmit, csupán felemeli a jobb tenyerét, s megvárja míg társa felzárkózik hozzá, ezután pár mély levegővétel után rögtön belevág a mondandójába. *
- Azt hiszem... * Itt megáll pár másodpercre, mielőtt folytatná a mondandóját. Mielőtt felvázolná a társának, jobb lenne, ha kitalálná egyáltalán a tervet. Magában elmosolyodik, majd társára nézvén folytatni kezdi, amibe belekezdett. * Azt hiszem, hogy megjöttünk. Az a romos épület * Mutat ujjával az egyik közeli épületre, ami valahogy kimagaslik a többi közül. * az út végén, ott lakik ez a tetű. Innen nem látni túl sokat, még én sem látok eleget ebben a sötétségben, de azt hiszem, úgy látszik, hogy csak egy embert állított őrségbe, szokásához híven. Az is valami őslény lehet egy bunkósbottal. Sosem költött túl sokat a biztonságára, legalábbis felszereltség szempontból nem. * Biccent egyet társa felé, majd miután végighallgatja mondandóját, már ha van neki ilyesmi, ismét megszólal. *
- Ha közelebb értünk a házhoz, akkor arra kérnélek, hogy a felesleges beszédet mellőzd, a zajongást meg főleg, nincs kedvem ahhoz, hogy ránk szálljon az egész városőrség. Ja... És, ha még nem jöttél volna rá, nem egy baráti látogatásra megyünk. * Mondja komoly tekintettel társának, majd lassan megindul a ház felé, remélvén, hogy társa majd követni fogja. Lassabban halad, mint idáig, nagyjából a nagydarab, sérült lábú társa tempóját felvéve. Ha mindketten odaérnek a házhoz, akkor a sötét engedi társának, hogy levágja az útjukba kerülő ajtónálló őrt, míg Ő besuhan mellette az épület belsejébe. *

A hozzászólás írója (Otiian, az Arctalan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.02 21:44:18


4848. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-02 17:32:55
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, a városban//

*Bármennyire is kering a számtalan negyed és látványosság között, a szíve mindig a munkájához köti a doktort. Emiatt a szegénynegyedbe húzza őt egy megfoghatatlan erő. Talán a szeretet, esetleg a szenvedély, vagy emberbaráti megfontoltság, de egy biztos. Nagy vonzalmat táplál a szegények iránt. Ameddig nyugaton élt, nem találkozott sok szegénnyel, hiszen a kis közösségek sajátja, hogy mindenki ismer mindenkit és a tagok azért dolgoznak, hogy az egész túléljen, megéljen. Tehát minden tagnak meg van a saját szerepe és foglalkozása. A munka jól el van osztva és emiatt, senki nem jut a szegények sorsára. Aki mégis csak a szó élettani és körülményeit tekintve szegénynek mondható sorban tengette életét azok a száműzöttek voltak. Ők is csak azért, mert valamit elkövettek a többség ellen és, így kitaszították őket. Az ő életük hasonlított a leginkább az itteni szegénynegyedbéli emberekére. De ilyen tömegben a kitaszítottak soha nem voltak. Vagy egyedül remeteként éltek egy barlangban, vagy három négy fős apró életközösségekben segítették egymást, hogy a nyomor elviselhetőbb legyen számukra. A nyugati orvoslás sokat köszönhetett ezeknek a száműzött lelkeknek, mivel gyakran begyűjtötték őket és ezáltal részt vettek több orvoslást segítő kísérletben. Ezek az emberek kipróbálták az új gyógy készítményeket, a különféle protéziseket, vagy a mérgek és más betegségeket figyelték meg az orvosok, ahogy kibontakoznak rajtuk. A lényeg mindig az volt, hogy nagy szolgálatot tettek a kutatásnak és több évvel elősegítették a fejlett kutatást. Ennek ellenére a módszereik nem tetszettek mindenkinek és egy általános elégedetlenség következtében minden odalett. Az a sok tudás és eredmény, a sok gyógyszer receptje és új technológia. Olyv ekkor még igen fiatal és kezdő volt. Épp csak az alapokat tanulhatta el, amikor minden elpusztult és elégett. Ennek ellenére az ott élő orvosok ambíciója benne tovább él. Megfogadta, hogy folytatja a munkát, a világ mind nagyobb dicsőségére.
A szegénynegyedbe belépve ezek a gondolatok kísérik lépteit. A gazdagnegyed, vagy a barakk ahol nemrég járt, mit sem jelentenek számára. Ez a nyomorúságos és kitaszítottakból álló közösség viszont az életet és a lehetőségek tárházát. A gazdagságot és a tudomány felvirágzását. Ezért arcizmai mögött lelke mosolyogva és fényárban úszva szinte szárnyal. Körbetekint és a megannyi szegény élet egy egy alany, egy egy megoldandó rejtély kulcsát hordozzák magukban. Lelki szemei előtt már elképzeli, ahogy az első kísérleti gyógyszert beadja az arra érdemesnek.
Egyre beljebb és beljebb merészkedik, az utcagyerekek mind köré gyűlnek, hogy kolduljanak. A doktort jó kedvében találják és pár aranyat szét is oszt közöttük. Nyugaton is mindig így kezdődött, amikor megérkeztek. A gyermekek fogadták őket boldogan és örömmel. Amikor távoztak a gyermekek már nem voltak körülöttük és az örömöt is mindig szomorúság váltotta fel. Ez talán most másként lesz, vagy nem, de ez már nem érdekli a kőszívűt.*


4847. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:42:34
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

-Hát én sem értem, tudhatná, hogy kivel van dolga.
*Nevetgél Bato is halkan.*
-Üdv, Pietti és semmi baj.
~Szóval Szejpít. Most már ennek is tudom a nevét.~
*A nyugtatóbbik hangján beszél a lányhoz, akivel idő közben sikerül Seawilt a padhoz kísérniük. Amaz furcsán magába fordul és komoran néz maga elé, mintha csak teljesen egyedül lenne. Szerencsére Pietti megtöri a csendet, és fel is veti a gyógyításra vonatkozó, alternatív terápiáját.*
-Ha hazug lennék, persze nem vagyok az -
*Kezdi ő is szándékosan majmolva az alacsonyabbik szőkét.*
- azt mondanám, hogy bírom, ha csikiznek.
*Rövid mosoly után Pietti mondandójának a lényegi részére is reagál.*
-Nem tudom, megpróbálhatjuk.
*Hunyorítva emeli a távolba a tekintetét, jobb mutató- és hüvelykujjával morzsolgatni kezdi az állát, és gondolkodik a legjobb viccen, ami eszébe jut. Vagy általában egy viccen. Imádja a vicceket, de ő maga nem a legjobb előadó.*
-Tudom!
*Szinte felkiált örömében, majd nem tétovázik, azonal belekezd.*
-Minek megy a vak az erdőbe?
*Felváltva néz a két lányra, feltételezi, hogy nem ismerik a viccet. Rövid várakozás után már mondja is a csattanót.*
-Fának.
*Halkan kuncog magában, és figyeli a lányok reakcióját.*


4846. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-01 16:17:18
 ÚJ
>Vérmes Pietti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hármas//

* Segítségf nyújtás egész jó ütemben halad, s már már ott van a lehetőség a gyors padhoz sétáláshoz... de a lehetőséget kicsit meg ingatja Bato furcsa, ám de nagyon vicces arc játéka. Fintorok, groteszk vonások... vicces!
Pietti kuncogva harap ajkaiba. Tudja nem szép dolog mást kinevetni, de talán két partnere is ugyan ezt tenné, ha neki gyűlne meg baja egy fránya bogárral, vagy rovarral. Az élet minden pillanatban hozhat valami ujjat, valami rosszat vagy éppen jót. Nem lehet rá felkészülni! *
- Hehh! Az a fránya valami! Hogy merte a csicsász orrodat egyáltalán megérinteni? Ja.. izé!
* Kap észbe menten.*
- Nevem Vérmesz Pietti és szejpítek.
* Ha nem jelentené be problémáját, akkor sem rettenne meg attól, hogy ez titokban maradna, Beszédében jól ki hallhatóak a nem oda való sz szavacskák. Próbálkozhatna Ő mindennel, hogy csökkentse a kissé furcsa hibás kiejtéseket. Körbe írhatná azokat a szavakat, amiben s betű lenne, vagy éppen valami más megnevezést kreálhatna. De mi a manónak? Csak még jobban szerencsétlenkedését nagyítaná fel.
Na de nagy nehezen elvánszorognak a padig.*
- Ha gonosz lennék, de persze nem vagyok az, akkor én isz csikizhetnék bárkit. De nem teszem. De, hallottam egy nagyon érdekesz dolgot, miszerint a nevetész szegít a gyógyulászban. Szerintetek igaz lehet? Ha igen, akkor meg lehetne nevettetni Seawilt. Hátha gyorszan rendbe jön


4845. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2015-12-31 21:38:30
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

*Fejét beverve nem éppen a saját egészségével van elfoglalva, hogy vajon felfázik. Vajon elég erős-e a teste, hogy kibírja a hideget alulról. Törődik is ezzel most éppen. De hagyja magát talpra állítani, és elsétálni a padig. Nem igazán érti, miért félti ez a két kedves idegen ennyire, de jól esik neki. Világéletében úgy érezte egyedül van, és hogy sosem aggódik érte senki, ez most így kicsit furcsa neki. Enged nekik, nyújtja a kezét, de az egészet valami képtelen mozdulatsor zavarja meg. A férfi orra fura vicces táncot jár. Elkerekedő szemmel nézi, és nyilván ha nem lenne kába, felnevetne, de az. Így csak nagyon értelmesen figyeli a másik reakcióját, ahogy fintorog, és majd legyezgeti az orráról azt a valami feketét.
Aztán ketten csak felhúzzák, és eljutnak a padig.*
- Aha semmi baj, előfordul. *Válaszol erre úgy, mintha ez egy teljesen hétköznapi esemény lenne, de rá kell ébrednie, hogy nem az. Kicsit sem és még távolról sem. Valami itt nagyon-nagyon nem stimmel. A padon leülve, emiatt egy pár percig csak csendbe magába süllyedve maga elé révedve néz.*


4844. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2015-12-31 19:57:17
 ÚJ
>Fängus Ghodarion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Temető//

- Felélesztesz egy holtat, az a tied. Nincs az a hatalom, ami elszakíthatja tőled. *Kérdések sora jön, de nem unja. Nem holmi buzgó kérdések, melyek a csodálkozó póri emberfiát érdekli, hanem okos, némiképp összefüggő kérdések. Végre valaki, akit tényleg érdekel a nekromancia.* - A nekromanta erejétől függ. De nem távolságban számlálnám, inkább időben. Az erődtől függ, meddig bírja ki a halott, hogy távol legyen a mesterétől. Természetesen az alvás közben az idő és a távolság teljesen mindegy.
*Alig beszélte ki magát, máris jön az erőfelezős ötletének kivesézése. Mindenesetre tetszik neki a fazon.*
- Nem tudom, hogy lehetséges. Mint mondtam, szeretek kísérletezni. *A vádakra, miszerint lelket kérne, halkan felnevet. Még magát is meglepte, egy kezén meg tudja számolni, hányszor nevetett eddig életében.* - Ugyan. Minek kéne nekem a lelked? Természetesen pénz kéne. Vagy...
*Igen, a parazita kérdés az erőfelezésnél nyitott marad. Ezt ő sem tudja, és mint mondta, szeret kísérletezni. Talán ő a legkíváncsibb a holtidézők közül.*
- Vagy holdmágiát szeretnék tanulni. De ha jól sejtem, nincs hatalmadban ilyen erő.
*Mágusnak tűnik a férfi, de nem tudná kinézni belőle, hogy a holdmágiában jártas lenne. Sokkal inkább tudná elképzelni a nap vagy a víz ágában.*
- Onnan, hogy nincs a közelben. De ha látni szeretnéd, indulnunk kell.
*Amint kimondja, lábai máris mozgásba lendülnek, és ha a másik nem kapcsol elég gyorsan, bizony eltűnik a ködben.*

//Szegénynegyed - rejtekhely//

*Ha Lorew követi őt, egy bő fél órás séta után egy romos utcát láthat maga előtt, melynek egy elhagyatott, leégett házába lép be a holtidéző.
Maga a házrom egészen apró, nagyjából akkora, mint egy átlagos ház szobája. Azonban van egy alig látható csapóajtó, melyet a tűz elfeketített, mint a padlózat többi részét. Amint ezt felnyitja, Lorewet megcsaphatja egy jellegzetes édeskés szag.*
- Egy régi borospince. Odalent alig van fény, szóval ha van valamiféle varázslata...
*Eközben már mászik le a létrán, és lent bevárja a társát.*


4843. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2015-12-30 19:11:31
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

-Ne. A földön ne.
*Vágja rá a szerzetes, ahogyan kezét kitartóan, lelkesen tartja a hegyesfülű szemmagasságában, hogy biztosan ne kerülje el a figyelmét a segítségnyújtási szándék. Mikor a másik, a továbbiakban csak névtelen lány is felajánlja a segítéségét, akkor ráeszmél a szerzetes, hogy mi volt az a korábban a fülét megütő furcsaság. A lánynak valami különös beszédhibája van. Bato ilyet még nem hallott, de meglehetősen viccesnek találja, ahogy Névtelen beszél. Apró mosoly húzódik a szájára, de abban a pillanatban le is fagy az arcáról minden érzelem. Bambán mered az orrára ebben a pillanatban kényelmes tempóban landoló hatlábúra. Elhomályosodik körülötte a világ, ahogy nózija hegyére bandzsít a szerzetes, hogy felmérje az ellenség támadóerejét. Egy közönséges házi légyről van szó. Nem szúr, nem mérgező, nem fájdalmas és nem képes felemelni a majd 80 kilós szerzetest, így aztán megnyugszik, és ezzel párhuzamosan igyekszik a jószág biztonságérzetét megzavarni. Orrát próbálja viccesen jobbra-balra mozgatni, de csak annyi az eredménye, hogy furcsán grimaszol miközben az orra tökéletes nyugalmat biztosít az áldozatnak. Kénytelen lesz bevetni a nehéztüzérséget, és szabad kezével - amelyikkel nem épp felsegíteni próbálja a lányt, aki ha idő közben elfogadta a segítséget, most kínosan fogja a szerzetes kezét a földön ülve, anélkül, hogy az segítene rajta - ellegyezi az állatot az orráról, és újra a saját világára fókuszál. Ha a tenyerében találja a kecses hosszúkás kezet, röviden kommentálja a közjátékot.*
-Bocsánat.
*Széles mosollyal az arcán magyarázkodik.*
-Csikizett.
*Miután végzett a mondandójával a szófukar fiú, és akár még mindig ott tartja, akár újonnan simul a tenyerébe a másik, felsegíti a lányt, és elindul vele az említett pad felé.*


4842. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2015-12-30 13:28:13
 ÚJ
>Vérmes Pietti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hármas//

* Nem lenne szerencsés a földön történő ücsörgés. Sok kellemetlen következményei lehetnek így tél felé járva. Persze ez nagyban függ a földön pihenő szívósságától. Pietti nem reckírozná meg a megfázás lehetőségét. Persze a hideg érzet hasznos is tud lenni, ha mondjuk ütések, kisebb égési sebek (ujj megégetés... stb.) enyhítésére használják. Feltűnik Piettinek, hogy a férfi kissé elbambul, vagyis késve reagál egyes szavakra. Nem sok köze van a miértekhez, nem is firtatja.*
- Az igaz, nem szerencsész lenn ücsörögni. A pad...
* Sandít az ülő alkalmatosság helye felé.*
- Kicsit messze van, de én isz szegítek odáig elvánszorogni.
* Ajánlja fel segítség nyújtását. Ha már része volt abban, hogy szegény hegyes fülű lány kicsit megszédüljön s állát ütés érje. Szerencsére Bato ötlete kivitelezhető, de ehhez az kell, hogy a kába leány kezét nyújtsa feléjük, hogy segítségükkel fel tudjon kelni.*

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.12.31 01:08:14, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.



4841. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2015-12-30 00:21:35
 ÚJ
>Meira Alais [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Kaiss Tordemirr//

*Kai mosolyog, amikor beszél Meirához. Ez vagy azt jelenti, hogy próbálja jobb kedvre deríteni a lányt, ~vagy örül annak, hogy így lát.~ Hiába, ha Meira nem tudja felismerni a két dolog között a különbséget, az mindkettejüknek rossz lehet. De szerencsére most nem tesz semmit; ami sajnos nem jelenti azt, hogy a jövőben nem fogja legalább megpróbálni. Egyelőre csupán az zavarja még, hogy a férfi még mindig nem hagyja abba, és csak beszél. Sajnos eg nem sokat segít Meirának, sőt inkább irritálja. Most azonban még tűr; ezt már könnyebben viseli, mint azt, amikor a családjáról kellett beszélnie. Ám úgy érzi muszáj megszólalnia, hátha akkor Kai nem koptatja tovább a nyelvét.*
-Abból élek éppen aki... *Itt gyorsan megrázza a fejét, mint aki valótlanságot állított, de utána be is fejezi gyorsan a mondatot, hogy ne legyen zavaró Kai számára.*
-Ami adódik. Sosem dolgoztam sokáig egyvalakin... ek. Éppen ezért nem vagyok jóban senivel. Nincsen időm kapcsolatokat létesíteni. Lehet, hogy veled is csak most találkozok. Ez... *Megint egy kicsit remegni kezd, már majdnem újra elsírja magát, de erőt véve magán befejezi gondolazmenetét.*
-Mindig így volt eddig. De nem is szeretem a kötöttségeket. Azt csinálom, ahol akkor és úgy, ahogy akarom. Mégis... valami hiányzik. Mindig csak egy pillanatig van meg, de utána eltűnik, mintha ott sem lett volna. *Elgondolkodik azon, vajon mi is lehet ez pontosan, de nem találja a választ magában. Ezért határozza el magában, hogy: bár nincs sok étvágya, azért elfogadja a meghívást, mert lehet tényleg most találkoznak utoljára.*
-Igen. Menjünk! *És arcára egy őszinte kedves mosoly ült ki; hosszú idő óta először.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416