//Második szál//
//Egy doktor naplója, szemlélődés//
*A gazdagnegyed immáron a háta mögé kerül. A szegénynegyed viszont teljes valójában tárul a színe elé, amely jelenlegi elképzeléseinek és kutatásának legfőbb színtere. Ahhoz, hogy többet tudjon meg a fertőzések és ragályok terjedéséről és mibenlétéről, magát az embereket kell megismernie. Az ő életmódjukat kell látnia és éreznie. Mivel a végső áldozata ezen, betegségeknek maga az ember ezért arra kell, keresni a választ miként kerül kapcsolatba vele. A doktor komótos léptekkel halad előre a döngölt föld utcákon, amely a tél megléte okán a talajfagyoknak köszönhetően néhol igencsak csúszós. Minden lépésre oda kell figyelni, mert egy baleset és ficam, vagy törés lehet osztályrésze annak, aki óvatlan. Olyv éppen ezért megfontolja hova teszi a lábát. Ennek azonban ára van, mivel megfigyeléseit nem tudja teljesíteni. Mivel leginkább a szeme keresi a kutatás árulkodó jeleit, ezért nagy hátrányt szenved.* ~Nem lesz ez így jó és alkalmas sem. Kell keresnem egy olyan helyet, ahol stabilan állhatok a lábamon, vagy ülve folytathatom a megfigyelést.~ *A tél mindig remek alkalom a betegségek megfigyelésére mivel, ilyenkor tombol a láz és a gennyes tüdővizenyő, amely bizony rendesen szedi áldozatát. Ez a terep és időjárás a legalkalmasabb a doktor számára, hiszen akad bőven alany a megfigyelésre.
A leginkább a láz és a tüdővizenyő a legérdekesebb korság, amelynek mindenképpen ki kell kutatnia, hogy miként jut el egyik embertől a másikig. Meg kell találni, hogy mi az a mód, amivel a betegség sokszorozza magát. A doktort nem nagyon érdekli a gyógymód, hiszen a tüdővészre nem találtak még gyógyszert sem kúrát, amely jó lehet, viszont ha meg lehet előzni a bajt, akkor nem is kell a gyógymód, vagy ha felismerjük a terjedést, akkor izolálni lehet a fertőző gócokat ezáltal elkülöníteni a betegeket. Olyvot azonban egy másik érdekesség is hajtja. Ez nem más, mint a betegség teste, vagyis a fertőzés megtalálása és begyűjtése. Mivel ha ezt megleli, akkor képes lehet befogni és felhasználni a saját céljaira. Amint a méreg, amely egyes növények levelében, virágában, gyökerében találhatóak meg, úgy a betegségnek is kell, hogy legyen teste, amely által terjed és érintkezik az emberrel. Így biztos, hogy be lehet fogni, el lehet raktározni. Ennek azonban a feltétele, hogy magát a terjedés közegét megállapítsa és, így befoghassa és megszelídíthesse a betegséget.
A doktor gondolataival és elméleteivel elgondolkodva, halad át a szegénynegyeden és oda is ér annak peremére. Itt már szinte nyoma sincs épületeknek, vagy házaknak. Összetákolt félig sátor, félig rönk, vagy vályogházakat látni csak. Egy egy helyen, mindössze a földbe ásott lyukakból bukkan elő egy tekintet, amelyen az a megtört és elfásult arc tükröződik vissza, amelyet a doktor olyan jól ismert. A nyomor kézzel fogható. A bűz, ami terjeng gyomorforgató, a szemétben turkáló gyermek látványa, akik a napi élelemért és betevőért küzdenek a természettel és egymással kitörölhetetlen az ember emlékezetéből. A doktor azonban más. Őt ez az egész hidegen hagyja, mivel célja és küldetése más. Alamizsnát sem oszt, pedig amikor a csőcselék meglátja, hamar köré gyűlik. Ad nekik némi élelmet és elmondja nekik, hogy mire van szüksége. Hogy itt akar maradni és figyelni az életüket. A szegények az adományoknak megörülve belemennek a doktor akaratába és kérésébe. Ennél fogva a doktor letáborozik köztük és elkezdi felderíteni, hogy mi is az az alaphelyzet, amelyben dolgoznia kell.
Az első lépés, hogy körbejárja a kis nyomortanyát és megszemléli, hányan lehetnek. Ennek okán képet kaphat a populáció méretéről. Az első séta alkalmával megfigyeli, hogy az itt élők, milyen kapcsolatot ápolnak egymással és, milyen felelősséggel viseltetnek egymás iránt. Habár az előzetes tapasztalatai szerint a szegények annyira el vannak foglalva létük fenntartásával, hogy nem igazán jut idejük egymásra. A legtöbben egyedül, magányosan kutatnak a környéken, vagy koldulnak a módosabbak között, de olykor egy egy család is feltűnik, akik valamilyen okból kifolyólag ide jutottak, vagy már itt alapítottak családot.
Olyv kétszer megteszi a kört és csaknem kétszáz embert számol össze a kijelölt szektorban. A legközelebbi séta alkalmával a betegeket kezdi kiszűrni, azonban az már egy másik nap lesz, mivel nemsokára lemegy a nap. Tüzet rak és az ideiglenesen kialakított fekhelyén fészkelődve lefekvéshez készülődik. Előveszi jegyzetfüzetét és felírja a séta alatt tapasztaltakat.* ~A vizsgált szektor lélekszáma kétszáz fő. A populációt tekintve legalább ötven ember él családi közösségben, a maradék nem vagy csak laza kapcsolatot tart egymással. A vizsgált alanyok közötti érintkezési pontok az élelem megszerzése, a közös tűz melletti összegyűlés, vagy a kezdetleges kereskedelmi ügyek lebonyolítása. A vizsgálatomat ezért a családoknál kezdem meg. A szoros kötöttség és a kóros alultápláltság, az idősek és a gyermekek a leginkább veszélyeztetettjei a tüdővizenyőnek ezért a kutatás, keresett alanyai is ők.~ *A doktor átalapoz a jegyzetének egy régebbi oldalára és a lap tetején a tüdővizenyő felirat alatti szöveget kezdi tanulmányozni.
A tüdővizenyő vagy tüdővész, egy gyors lefolyású betegség. Magas láz, köhögés, majd végül véres nyál felköhögésével jár. A beteg három napon belül belehal a betegségbe. A test felnyitásának során kiderül, hogy a tüdő megtelik víz és genny keverékével, amely beterít mindent. Ennek okán a beteg lassú fulladásos halált hal. A közeli érintkezés a betegség terjedését okozhatja, de pontos terjedése, amely járványhoz vezet nem tisztázott.
A sorok ismételt elolvasása után a doktor lehunyja szemét, még párat forgolódik és álomba merül.*