*Mondaná, hogy mégiscsak kénytelen zaklatni az öreget, azonban ezzel kevésbé hazudna is, ugyanis kevésbé elismert, de annál rámenősebb ismerőse küldetett érte futárt, bár azt nem fogja megérteni, hogy miként sikerült megtalálnia. Bizonyára az az italkereskedő jegyezte meg így az ő arcát és eléggé könnyedén felismerte jegyeit, ami személyiségében eléggé különcebb lehet az egyszerű embertől nézve. De ez talán nem is annyira érdekes, mint az, amiért idehívták, hiszen a lényeg az. Kedvesen köszön, már ami neki sikerül, kicsit megemésztette a kedvét a pakolászás és az önkéntes munka, de még bírja. Csak nem túl kedvesen. Noriz sem jó bőrben van, még az átlagosnál is hamisabb a mosolya. Ezt felróná neki, de az asztal különleges meglepetéseket tartogat, amik kénytelenül is, de elvezetik figyelmét. Erősen meglepődik, amikor üvegcsék és égők kerülnek elő, nem számított arra, hogy tényleg ilyen gyorsan képes lesz beszerezni azt a nem csekély listát, amivel megbízta.*
-Megleptél, nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan beszerzed, amire megkérlek. Felülmúltad az elvárásaimat, még akkor is, ha nálad nem tartottam magasra ezt a lécet, de el kell ismernem, hogy tévedtem.
*A másik arcából leolvassa, hogy valamibe most beletaposott, mert lelohad ez a jókedv, végül ki is köpi a száján a szavakat, hogy miért.*
El kell rontsam gyermeteg szórakozásod, ezek csak a minták. Nem voltam benne biztos, hogy mit akarsz, ezért előre elkértem pár eszközt, megfelelnek-e az igényeidnek. Nagyon sokat kérnek érte és előre, így nem fogod a te játékaidba beleroskadni, ha visszautasítod.
*Ebből a szöveghalmazból leginkább a tegezés sérti meg, de be kell vallania, hogy az ő mondanivalója is burkoltan tartalmazott ilyesmit, így már nem visszakozhat. Azért örömmel tekinti meg a tárgyakat még akkor is, ha csak nézheti. Megkocogtatja az üvegcsét, a fogókkal játszadozik egy kicsit és a fém és üvegkanalakat és keverőket is próbálgatja, de semmilyen hibát nem talál bennük, amit szóvá tehetne. Már csak egy kérdés maradt hátra.*
-Előzetesen, mennyibe fog ez kerülni a zsebemnek?
*Nem érinti boldogan, ahogy az ezermester elmosolyodik, de kénytelen megvárni a válaszát, ettől fog most ő függeni.*
Egyelőre csak annyit mondhatom, hogy ezresekben kell mérni az árát. Kiváló termékekről van szó, ez gondolom fel is tűnt, amik messziről utaznak ide, ez már nem lehet ennyire evidens és az út veszélyes. Ez meg mind felár-felár-felár. Ezen próbálkozhatom csökkenteni, de kettőezer arany alatt ne is érkezzék be újra ide. Ez nem árajánlat, alsó becslés, lehetőleg többel készüljön. Az idő pedig olyan egy vagy másfél hónap, ami alatt kész lesz, tehát elsietni sem kell, ha esetleg nem lenne meg rá a pénz, még pont lesz elég ideje kölcsönt felvenni rá. Akár tőlem is, ha véletlenül szüksége lenne, persze ennek is meglenne az ára.
*Az arcába vágná, hogy felcsapott tán uzsorásnak is, de most nincs energiája, komor arckifejezéssel jelzi, hogy érdektelen az ajánlat irányában.*
-A pénzügyeimet rendezem, éppenséggel megbízva is vagyok a vagyonnal, bár ilyen számokra nem készültem fel. Ez ne okozzon aggodalmat, az összeg, amint rendesen számszerűsödik és csak a tisztes részét számolja fel a saját hozzájárulásának, ellentételezem is.