//Riana//
*A vörös hajú hozzá intézett szavaira felhúzza a szemöldökét, de egyebet nem lehet rajta észrevenni.*
~Tehát gyilkos... remek.~
*Elvigyorodik. Úgy tűnik vége van a nyugalmas napoknak. De hát gyilkosokkal megéri cimborálni, főleg akkor, ha jó kapcsolataik vannak az alvilágban. Mordokhai is csak annyiban különbözik a bérkésektől, hogy ő egyrészt nem pénzért öl, másrészt rá nem mondják, hogy bűnöző, holott ugyanannyira bűnös, mint mások.
A hölgy szavaira biccent.*
- Semmiség.
*Ezt a nő veheti úgy, hogy a köszönetnyilvánításra mondta, ugyanakkor a "sérülés" sem több némi kellemetlenségnél.
Amikor a vele szemben álló végigméri, szélesen elvigyorodik. Hiába, nem mindennap láthat az ember ilyen hajkoronát, akkor pedig végképp meglepő a dolog, ha a viselője olyan fiatal, mint Mordokhai. De tényleg olyan fiatal lenne? Huszonhét telet tudhat a háta mögött és vándor léte ellenére még mindig életben van.
Ilyen gondolatok közepette méri végig a hölgyet.
El kell ismernie, hogy csinos teremtéssel hozta össze a sors, ám a Hóhajú sokszor tapasztalta már, hogy nem minden az, aminek látszik. Kardot nem lát az oldalán. És mivel manapság már csak a testőrséggel rendelkezők, illetve a bolondok nem hordanak fegyvert, ezért a vándor valószínűsíti, hogy a hölgy a kés kedvelője. A ruházata legalább annyira egyszerű, mint az övé.
Gondolatainak világából szavak rántják vissza a valóságba. Megrázza a fejét, aztán elmosolyodik.*
- Megkérdezheti. Pofonegyszerű. Némi kalandot és izgalmat.
*Ha Mordachon kívül még tudná valaki, hogy hol volt s mit csinált a Hóhajú az elmúlt hónapokban, ezekért a szavakért biztosan bolondnak tartaná. Egyik életveszélyből a másikba sétál.*
- És akár társaságot is, ugyanis a napokban nem nagyon volt kivel szóba elegyednem.
*Az már teljesen mellékes, hogy ő kereste a magányt. Aprócska szépséghiba csupán, semmi több.*
- S ha már kielégítettem a kíváncsiságát, most visszadobnám a kérdést. Szabad tudnom mit keres itt?
*Önmagát is meglepi mennyire választékosan beszél az illetővel. A Vörössel mindig egyszerű nyelvezetet szoktak használni, bár a Hóhajú nemesi származása miatt néha belebotlik nyakatekert szavakba.*
- És ha már valóban egy ilyen szép találkozást tudtam leprodukálni, elárulná a nevét?
*Könnyebb olyasvalakivel társalgást folytatni, akit meglehet szólítani többféleképpen, mint egy névtelen idegennel...*