*Egy jól irányzott fénysugár szűrődik be azon a kis lyukon ami a falon van már rég óta, abban a romhalmazban ahol Karrem, úgymond él. Pont a koszos ágyon fekvő férfi szemére vetül ezzel is jelezve azt, hogy ismét reggel van. Hosszas forgolódás után végül ki kell, hogy nyissa a szemét és felülnie az ágyban. Az idő dél körül járhat, hisz csak akkor szokott pont ott besütni. Ez épp alkalmas idő arra, hogy egy ilyen éjszakai bagoly mint Karrem felkeljen és egyen valamit. Kiül az ágy sarkára, kezeivel a szemeit dörzsölgeti, próbálja az álmot és a csipát kitörölni belőle. Egy hosszú nyújtózást követően felkecmereg az ágyból. Karrem házában vagyunk, vagyis inkább azon a helyen ahol meghúzza magát. Igazából csak Ő tudja hol is van ez a hely, elég eldugott ahhoz. A szegénynegyed egy romos házának pincéje ez. Senkinek se tűnik fel, hogy ott lakik valaki, a házat rég elhagyták lakói, vagy kihaltak belőle. A pincelejáró pedig romos törmelékek és nagy ládák miatt nehezen található meg. Csak az találná meg aki tudja, hogy hol keresse. Jó helyet választott magának főhadiszállásnak. A pince nem nagy, de elég hely van ahhoz, hogy a dolgait ott tartsa és egy koszos, kissé törött ágynak is van hely. Bent persze sötét van, csak az a kis fénycsóva ad valami fényt ami beszűrődik, de az se sokáig mert a nap ha tovább mozog az égen akkor már az se fog bevilágítani. Ezért is van bekészítve neki pár gyertya, pár leégett már az asztalkára van száradva, ezért is rak oda egy frisset, meg is gyújtja. Fény tölti be a helyet, szinte egy gyertya elég, hogy rendesen lássunk odabent hisz olyan szűkös, de neki épp megfelelő. Egy ládához lép és a tetején lévő rongyot lesodorja róla. A ládába szárított hús van meg egy üveg bor, ami félig üres már. Ki is veszi a tartalmát és leül egy székre, majd hozzá kezd falatozni. Nagyokat harap a húsba, unott pofával rágcsálja, nagyot nyel majd a borosüvegre néz. Fogaival kihúzza a dugót az üvegből majd az asztalra köpi, utána húz egyet az üvegbe. Szerencséjére minőségi bor az amit épp iszik, ezért is issza ilyen nagyon. Az egyik "portyázásából" szerezte ezt is. A gazdagnegyedbe minőségi dolgokat is tud szerezni az ember. Az étkezés végeztével feláll a székből miközben megtörli száját inge ujjába. Egy romos szekrényhez sétál aminek eredetileg két ajtaja lenne de az egyik már nincs meg a másik félig le van szakadva, az utóbbit megpróbálja kinyitni, de az a kezébe marad.*
~Remek.~
*Lerakja a szekrényajtót a földre majd benyúl a ruhásszekrénybe. Egész sok felszerelést és ruházatot húz elő onnan amiket az ágyra dobja. Az ágyon a sálja, csuklyája, alkarvédői, vékonyabb bőrvértje hever. Most nem kívánja ezeket felvenni, napközben feltűnőbb az álcaruha ami leginkább fekete. Ezeket most otthagyja, jelenlegi ruházatában fog kimenni az utcára. Egy világosszürke ing, ami talán boldogabb idejében még fehér is volt, fekete nadrág és egy kopottas csizma. El is indul a kijárat felé ami egy nagy rakás törmelék és fadarab között van. Egy szűk kis folyosó amin épp hogy átfér. Kibújik onnan és a romos ház mögött lép ki a szegénynegyedbe. Innen csak elsétál a ház mellett és máris a negyed egyik utcáján van. Körbenéz, siralmas a táj, mint mindig. Itt-ott néhány ember sétálgat, vagy épp a padkán üldögél. Karrem úgy dönt, hogy elindul és keres egy csapszéket vagy még az is lehet, hogy betér a pegazusba. Így hétköznapi ruhákba úgy sem fogják kiszúrni, hogy Ő nem a legbecsületesebbek közé tartozik. Íját nem hozza magával, de tőre az oldalán pihen egy tokban övére csatolva. Sose lehet tudni, mikor kell megvédenie magát.*