Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

920. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-18 12:44:17
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Növények nyomában//

*Ahogy végez a pusztaságban máris a szántó felé veszi az irányt. Nincs nagy különbség a két terület között, hiszen a szántó a puszta egy megművel területe és így a táj ugyan az csak lakott. Ennek ellenére a keresett növények még ugyan azok, mivel a vadon növő növények nem nézik ezeket a dolgokat. A doktor nyugodt tempóval szeli át a szántóföld területét és kutat újabb és újabb lelőhelyek után. A szántón ugyan azt a növényt keresi, mint a pusztaságban és mivel a tábora a kikötői erdőség szélén található kézenfekvő, hogy odafele átkutatja a területet. Mivel egyre másra adódnak a lehetőségek és soha nem lehet tudni, hogy mire bukkan az ember, így a remény erős lánggal lobog a szívében. A doktor tudja, hogy mérgek és más gyógynövények nélkül a kísérletei semmit nem fognak érni. Ezért nem adhatja fel a kutatást, ezért kell kitartania. Emellett az is a szemei előtt lebeg, hogy végre megtalálja azt a nyomorult helyet, ahol tanyát verhet és elkezdhet dolgozni. Nem akar ő szem előtt lenni, ezért nem gondolkozik azon, hogy a városban egy alaksorban, vagy egy pincében végezze a dolgát. Inkább egy kieső területen. Habár ott az a probléma, hogy ha kell valami, akkor bizony sok sok séta árán juthat el csak a civilizációba. Talán egy megoldás létezik az elképzeléseire. Egy közösségben, vagy inkább a város peremén, távol a kíváncsi szemektől, vagy az ártó akarattól, de mégis közel, ha kell valami. Alludrin inkább egy barlangban képzeli el a jövőjét, egy hosszú sötét barlangban, vagy csatornában, amely mások számára visszataszító, de neki maga a megoldás. Ott biztonságban dolgozhat és a sikolyok zaja is hallhatatlan csendé zsugorodik a vastag sziklafalban.
Ahogy egyre halad a szántón, figyelme úgy kúszik a területen és kutató tekintet folyton folyvást a földet kémleli az iptun után. Mivel egyre jobban ismeri a terepet, így vajmi kevés terület van még, amely ismeretlen számára. Estére eléri az erdő széli területet és így ott meg is áll, hogy pihenjen és tovább tudjon majd menni a dolgára.*

919. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-18 00:59:12
 ÚJ
>Jarahn Mezier avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Rabkaraván//

* Meeen. Mendegél a mandarin. Most magasabb hangon! Meeen. Mendegél a mandarin. Most még magasabb hangon! Meeen. Mendegél a mandarin.
Jarahn ezt dúdolgatva magában lovagol, NEM a mandarinon. Legújabb lovának nevét egy elf szóból képezte, Sany, mely annyit tesz; Termés. Így a lovat Sanyi-ra keresztelte. Sanyi pedig nagyon jó ló; szófogadó, nem beszél sokat, aminek örül, bár ha jobban belegondol az ember, egy beszélő lóval több pénzt keresne egyetlen nap alatt a piacon, mint egy hónap alatt az őrségnél.
Valahogy nem úgy képzelte el a bányát, ahogyan kinéz, inkább egy nagy, sötét barlangbejáratot, amely lefele egy egészen más világba torkollik, de hát ez van. *
- Hraefg közlegény!
* Nem, nem köhög, s nem is tüsszent bele, bár a torkán akadt valami, ami krákogásra készteti, de az meg szinte megegyezik a közlegény középső nevének ejtésével. Sose tudjuk meg, hogy valójában krákogott-e, vagy Aoneer nevét ejtette-e ki. *
- Én leszek a kísérete a Vashegyre, fiam. Készen állok az indulásra, ha te is.
* Nem, nem magasabb rangú, hogy fiának szólítsa, na meg nem is a gyermeke, bár ki tudja, hány zabigyerekről nem tud, akik odakint ólálkodnak a világban... Na, de a lényeg, hogy ilyenkor a tapasztalat és a kor is beszáll a játékba, hiszen valóban az apja lehetne neki, a tojáshéj még ott van a fenekén. Ő meg lassan járókeretet igényel, de hát ilyen az élet. *
- Na, mehetünk?
* Pillant jelentőségteljesen a hadnagyra is, amolyan engedélykérés gyanánt. *


918. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-17 18:42:30
 ÚJ
>Jorgew Odarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Rabkaraván//

* Gyorsan telik az idő, s még gyorsabban, ha közben beszélgetnek is. Lehet, hogy majd ezt a taktikát kéne követni a bányában is. Bár egy olyan törékeny lány, mint Jorgew, talán még az ötven napot sem bírja ki egy ilyen helyen. Már nem a társaság miatt, hiszen az izmos férfiakat szereti és az sem különösebben zavarja, ha valami rossz miatt kerültek oda, de a kétkezi munka, csákányozás igencsak idegen fogalom a lány számára.
Csupán csendben hümmög párat, miközben hallgatja rabtársainak szavait. A lány ugyanannyit kapott, mint ő, az elf pedig... *
- Hűha. ~ Vajon hány városőrrel kell akarni lefeküdni ahhoz, hogy olyan sokat kapjon valaki? Talán az összessel... ~ * Jut eszébe elsőre, azonban hangosan inkább hanyagolja ezt a gondolatot, mivel nem büszke rá, hogy le akart feküdni egy városőrrel. Mármint arra nem, hogy nem sikerült. Ez olyan... megalázó, hogy ő felajánlkozott és még így sem kellett az őrnek, azaz Aoneernek. Mondjuk a városőrök furcsa egy népség, de akkor is. *
- Az jó sok. * Állapítja meg, de mivel van egy kérdés, ami egy ideje már foglalkoztatja, így inkább azt teszi fel ahelyett, hogy tovább kérdezősködne mondjuk az elfnél, hogy "na és miért kerültél ide?", meg ilyesmi. Az majd ráér később is. *
- Egyébként... Valaki tudja, hogy mit is takar ez a kényszermunkásdi?

917. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-17 16:57:40
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Növények nyomában//

*Reggel a szántó szélén lévő táborában ébred és az új nap új reményeket hoz. Ideje indulni. A készülődést hamar megejti és így már indulhat is a vadászat. Talán jó is ez a szó erre a helyzetre, hiszen a ritka és nemes növények olyanok, mint a nagy vadak, akiket be kell cserkészni és néha néha, bizony túljárnak az ember eszén. A doktor, ahogy összeszedte felszerelését, már útra készen is van. Elmajszol pár gyökeret és menetre kész. Épp csak talált valamit és ez még igencsak kevés a sikerhez. Azonban megszokta, hogy a munkájában sem minden a legnagyobb rendben halad és éppen ezért megtanulta már, hogy ne keseregjen a történteken. Egy kissé fáradtan éri el ismét az erdő szélét, ahol megtalálva az előző tábora maradványait, megint tábort ver. Tüzet rak és vizet melegít magának a teához, amelyet egy két falat szárított hús társaságában fogyaszt majd el. Miközben várja, hogy a teavíz felforrjon előveszi a kis noteszát és tanulmányozni kezdi.* ~ Ez is kéne, ez sem lenne rossz. ~ *Morfondírozik magában, míg a jegyzet lapjain lévő szavakat és mondatokat memorizálja. A nap szépen alábukik és így a hideg is kissé kézzelfoghatóbbá válik. A félvér közelebb húzódik a tűzhöz, hogy melegedni tudjon.* ~ Holnap majd másként lesz ~ *Vidítja fel magát, miközben lassan álomba szenderül. Másnap kipihenten ébred és örömmel veszi tudomásul, hogy a nap kisütött és a hőmérséklet is fagypont fölé emelkedett. Ez kedvez majd a kutatásnak, hiszen az esetleges hó alatt megbúvó Végzetes Iptun jobban láthatóvá teszi magát. Összecsomagolja a kis felszerelését és továbbindul, hogy megkeresse azt ami elsőre nem ment. A szántó nagy terület és ennek átvizsgálása majdnem egy napig tart majd. Ha lenne egy jó lelőhely, akkor a keresés is könnyebb lenne, de nincs szerencséje, mivel még új a terepen. Nem úgy mint a másik növény esetében, amely a borostyán közé bújva rejtőzik. Ott már három hely is van ahol kereshet mostantól. Emiatt nem kell már megerőltetnie magát, hogy merre kapkodjon. A nap végén elindul a pusztaság irányába, hogy ott új kutatásokat kezdjen. Hamar eléri az ottani táborát, amelyhez már egy jól bejáratott ösvényen tud közlekedni.*

916. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-15 19:33:40
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Rabkaraván//

*Az egész úton nem történt semmi, azon kívül, hogy ismét túlhasználta a számszeríját. Tudja, hogy ennek a fegyvernek ez a rendeltetése, de akkor is félő, hogy a nagy feszességben egyszer szétpattan az egész, remélhetőleg a lehető legrosszabbkor, ő pedig ott fog állni fegyver nélkül valami kellemetlennel szemben, aminek mibenlétén egyelőre nem spekulál. Túl hosszú listája van azon teremtményeknek akikkel jobb szeretne a még épp számszeríj társaságában találkozni, és örülne, ha öreg barátja köszöntené őket először.
Az út egyetlen érdeme az volt, hogy végre a saját szemével is láthatta a börtön külsejét. Lehet hamarosan esélye lesz belülről is megszemlélni azt. Mivel a rendezett úton mentek ezért több mint harminc kilométeren kellett végighaladniuk, és az út vissza Amon Ruad felé hasonlóan hosszú lesz, igaz azt a gyors lovakkal két három óra alatt megteszik, és nem kell az átkozott szekeret követniük. Az idő pedig még olyan későn nem jár, hogy a fogolytábor vendégszeretetére kelljen bízniuk magukat. Mondhatná, hogy ennyi értelme csak volt a távolságok lerövidítésének, de akkor sem tetszik neki az új kép. Lehetetlen előre tervezni, bárkivel összefuthat szinte azonnal és nem biztos, hogy képes lesz magát megvédeni. Megváltoztak a feltételek és a stratégiák.
A bánya egyébként nyugodtnak tűnik. Lenne kedve hozzá, hogy kiforgassa a mély tárnáit és átkutassa vajon van e ott valami élőholt maradvány. Az őrök nyugodtak a kőhalom rendezett, semmi jel nem utal arra, hogy itt még nemrégiben egy marcona istenalak hadonászott a bányarendszer felével. Valahol ez is különös, csak épp nem érdekli. Nem kapott parancsot az itteni szaglászásra, így ha elengedik akkor ő megy is.*

915. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-15 18:21:32
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Rabkaraván//

*A kicsi társaság lassan, de biztosan kiért a városból, hogy a szántóföldeken keresztül elérjék az erdőt, majd azon áthaladva megérkezzenek a céljukhoz, a Krenkataur-barlanghoz. Az őrök csendesek, s nyugodtak, miképpen a hadnagy is. Problémásnak hallotta Aoneert is, és tartott attól is, hogy a másikkal, a hajlék nélkülivel is lesznek gondjai, de szerencsére egyikük sem bontotta meg a rendet, vagy az alakzatot. Ha ez így is marad, akkor végső soron elégedett lesz az úttal, és egy hagyományos szövegezésű jelentést küld majd Creton főparancsnoknak. Egy hónapig most a barlangrendszer vendégszeretetét élvezi a hadnagy is, így lesz ideje megírni az összes elmaradt jelentést.*

914. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-15 17:47:57
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Növények nyomában//

*Alig hagyja el a tisztást, máris a szántóföldre vezet az útja. ez az a hely, ahol egy kis tábort is kialakított már. Emiatt az útja oda is vezet. A pihenő és a kutatás egy kis magányt is kér az elme számára, így amikor odaér már a szürkület javában tart. Pontosan emiatt tüzet rak és főz egy kis teát magának, amely inkább egy tartalmas zöldséglevesnek hat. Ezért átgondolja a napját és már a holnapra koncentrál. Mivel egyre másra adódnak a lehetőségek és soha nem lehet tudni, hogy mire bukkan az ember, így a remény erős lánggal lobog a szívében. A doktor tudja, hogy mérgek és más gyógynövények nélkül a kísérletei semmit nem fognak érni. Ezért nem adhatja fel a kutatást, ezért kell kitartania. Emellett az is a szemei előtt lebeg, hogy végre megtalálja azt a nyomorult helyet, ahol tanyát verhet és elkezdhet dolgozni. Nem akar ő szem előtt lenni, ezért nem gondolkozik azon, hogy a városban egy alaksorban, vagy egy pincében végezze a dolgát. Inkább egy kieső területen. Habár ott az a probléma, hogy ha kell valami, akkor bizony sok sok séta árán juthat el csak a civilizációba. Talán egy megoldás létezik az elképzeléseire. Egy közösségben, vagy inkább a város peremén, távol a kíváncsi szemektől, vagy az ártó akarattól, de mégis közel, ha kell valami. Alludrin inkább egy barlangban képzeli el a jövőjét, egy hosszú sötét barlangban, vagy csatornában, amely mások számára visszataszító, de neki maga a megoldás. Ott biztonságban dolgozhat és a sikolyok zaja is hallhatatlan csendé zsugorodik a vastag sziklafalban.
Másnap kipihenten kel és máris munkához lát, hogy a kellő növények nyomába eredjen. Nem akar sokat vacakolni, hiszen van sok dolga és az most nem a szántóföldön akad. Ennek ellenére a még meg nem keresett lelőhelyek nyomába kerekedik, hogy oda is bekukkantson ahova eddig még soha. De tudja kevés az idő ahhoz, hogy csak itt keresgéljen. Muszáj nyugatabbra menni, hogy ott a dombosabb vidéken meglelje az álmot hozó növényt, amelyért ezt az egész gyűjtögetést elkezdte.*

913. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-15 08:06:27
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

*Utoljára akkor járt itt, mikor Aoneer őrmester a Vashegyen önkéntes felderítőket verbuvált maga mellé. Daranel nem csak azért jelentkezett, mert kiváló felderítő hírében áll, hanem mert Aoneer a barátja is, így gondolta remekül megértik majd egymást. Csatlakozott még hozzájuk Risztin is, aki bebizonyította, hogy ügyes íjász... nem annyira, mint Daranel, de hozzá egyébként is kevesen érnek fel. Nem messze onnan, ahol most halad, történt meg az ütközet, ahol nem sokon múlott, hogy otthagyja a fogát. Végül nem könnyen, de legyőzték a gonosz hordát, sőt, Daranel összeszedett egy pár különleges nyílvesszőt is, ami azóta is tegezében fityeg és arra vár, hogy a pontos funkcióját kiderítse. Talán majd megmutatja Hrothgaar mesternek, ő biztosan tud rá valamit mondani. Most bizonyára kényelmesebb útja lesz, nem szívesen csatározna, főleg egyes egyedül.*

912. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-11 22:31:15
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130

Játékstílus: Vakmerő

*Eddig egész jól megy neki. Követni a szelet, persze, az jó dolog, ugyanakkor nem vezet sehová. Szó szerint, a puszta mélye maga lett volna a halál, ha nem rosszabb. Kisebb kerülőúton jött, de megérte, mert így... nos, megtréfálja a szelet.*
- Te jó ég, ó te jó ég, kezdek úgy kinézni, mint egy idióta *sóhajt, és végigsimít a haján. Eléggé esetlenre sikerül a mozdulat, nem tudja még precízebb műveletekre használni a kezét, fogni viszont már egész jól képes. Nem egyszer fel kellett emeljen egy nagyobb követ a szájáig, és ha már itt tart a szántóföldeknél, és a kövek gondolatánál) lehet ideje lenne megint... azt csinálni. Nem tökéletes ő sem, így talán nem lesz tökéletes a varázslat, ebben az esetben persze hatása sem lesz. Csak a tökéletes varázslat a varázslat, milyen borzasztó életfelfogás. Ha persze nem sikerül, akkor majd keres más köveket, a szíve nem fog összetörni, illetve az a csoffadt kis fekete csomó a mellkasában. Ellenben az utat folytatni kell, és az út a szántóföldeken át vezet. Tanulmányozta egy picit a térképet, mielőtt eljött, de minden lehetséges útnovalat nem fésült át. Az bizonyos, hogy a kikötőbe nem lenne értelme most elmenni. És akkor már csak egy hely maradt abban az irányban, Amon Ruadh. Arra viszi a szél. Ez nagyon hülyén hangzik, valami jobb indokot kéne kitaláljon. Legalább a külvilág felé. Aztán majd kiderül, jó ötlet-e vakon követni Teysust. Vagy a szelet. Jó dolog a hit, meg a célok, de... Azért nem kell túlzásba vinni. Ráadásul az undormányos felsőbb erőket sem hibáztathatja már, hiszen az istenek megjöttek, elvileg felettük már senki nem áll. Ebből az egyikük tanait követi, és a másik kettővel sincs konkrét baja... akkor most kit hibáztasson a világ hibáiért? Pocsék egy rendszer kerekedett itt, de nehéz elképzelni, hogy létezik legfelső erő. Mindenkit irányít valaki. Mindenkit. Lorewet például a szél, és minél többet gondol erre, annál hülyébbnek érzi magát.*

A varázsló hasára teszi kezét, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására képessé válik kövek, sziklák vagy akár egész fák megevésével csillapítani éhségét. Testalkata nem változik, az ételek elfogyasztása nem tesz benne kárt, és emésztőrendszerének olyan, mintha bármilyen hétköznapi ételt evett volna. Hatóideje egy kör.

911. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-11 08:45:42
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Növények nyomában//

*Talán az erdei dombok bejárása és a tél csípős levegője ismét kifog a doktoron. Amint a nap eléri a delet a félvér már a visszatérésben gondolkodik. Nincs kedve az erdőben bóklászni éjjel, vagy szürkületben. Még a nyakát törné a vaksötétben. Emellett tábort sem akar verni a gyökerek cserjék és más aljnövényzet körében. Inkább kissé sietve visszaindul a szántóföld irányába, hogy ott a már jól megszokott táborhelyén szálljon meg. Jó pár óra amire visszaérkezik a helyszínre, de nincs elcsüggedve csak fáradt. Hamar összekészül, hogy lefeküdjön aludni és másnap korán kelve a szántón körbenézve a városba indulhasson.
Másnap még a napfelkelte előtt ébred és kipihenten készülődik össze, hogy nekivágjon az új napnak. A városba vezető út nem túl rövid és az út mentén bőven akad potenciális növénylelő hely. Ezért el is indul, hogy dél körül a tisztásra érhessen. Az út rögös, de legalább nem a tarlón vezet át, így léptei határozottabbak és magabiztosabbak. Ezáltal figyelme is jobban ráterelődik a kereset iptun növényre, amelyből még mindig túl kevés az összegyűjtött adag. Főleg, ha a doktor vakcina formájában akarja alkalmazni, amely a sajtolás technológia alapelvei miatt sok alapanyagot követel meg. Dél környékére rúg már az idő, amikor megpillantja az erdősávot, amely a tisztásra vezet.*

910. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-10 18:45:00
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Növények nyomába//

*Útja hamar a végére ér és mivel nem igazán akar keleten bóklászni, így amikor már kellő képen a vadonban érzi magát úgy dönt, hogy jobb lesz ha a szántó felé veszi az útját. Alig gyűjtött még a hosszú barangolások során eleget, hogy távozhasson. Éppen ezért úgy érzi talán még nem jött el az ideje annak, hogy feladja a küldetését. A szántón ugyan azt a növényt keresi, mint a pusztaságban és mivel a tábora a kikötői erdőség szélén található kézenfekvő, hogy odafele átkutatja a területet. Mivel egyre másra adódnak a lehetőségek és soha nem lehet tudni, hogy mire bukkan az ember, így a remény erős lánggal lobog a szívében. A doktor tudja, hogy mérgek és más gyógynövények nélkül a kísérletei semmit nem fognak érni. Ezért nem adhatja fel a kutatást, ezért kell kitartania. Emellett az is a szemei előtt lebeg, hogy végre megtalálja azt a nyomorult helyet, ahol tanyát verhet és elkezdhet dolgozni. Nem akar ő szem előtt lenni, ezért nem gondolkozik azon, hogy a városban egy alaksorban, vagy egy pincében végezze a dolgát. Inkább egy kieső területen. Habár ott az a probléma, hogy ha kell valami, akkor bizony sok sok séta árán juthat el csak a civilizációba. Talán egy megoldás létezik az elképzeléseire. Egy közösségben, vagy inkább a város peremén, távol a kíváncsi szemektől, vagy az ártó akarattól, de mégis közel, ha kell valami. Alludrin inkább egy barlangban képzeli el a jövőjét, egy hosszú sötét barlangban, vagy csatornában, amely mások számára visszataszító, de neki maga a megoldás. Ott biztonságban dolgozhat és a sikolyok zaja is hallhatatlan csendé zsugorodik a vastag sziklafalban.
Ahogy egyre halad a szántón, figyelme úgy kúszik a területen és kutató tekintet folyton folyvást a földet kémleli az iptun után. Mivel egyre jobban ismeri a terepet, így vajmi kevés terület van még, amely ismeretlen számára. Lassan azonban a természet is megadja magát arra a napra és a doktornak is inkább azon kell gondolkodnia, hogy a táborához érje.
Alig pár óra séta után el is éri az erdő szélét, ahol tüzet rakva nyugovóra tér.*

909. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-10 12:19:07
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
// Díszes kompánia //
//Morwon mesék//

*Taitos ügyesen belemegy az új vonalba és elhiteti, legalább is megpróbálja elhitetni Morw-al, hogy megette a kis gnómot. Hogy ezt tényleg beveszi e a hatalmas óriás az jó kérdés. Majdcsak felnevet amikor az ifjú mester megemlíti, hogy alul ki fog pottyanni, mint az óriás „végterméke”. Két kezét kell a szájához emelnie, hogy ki ne törjön belőle a nevetés. Szerencsére így sikerül megakadályozni a folyamatot. Taitos minden elszántsággal próbálja eltéríteni Morw-ot a fürdetéstől és rábírni a vigasságra és ivászatra.*
~Morw úr képes lenne feladni, vagy ha meglát megint a fejébe veszi, hogy megfürdet? Lehet jobb lenne abban a hitben megtartani, hogy megevett.~
*Nem a legtisztességesebb húzás egy óriást ilyen képtelen tudatban hagyni de a szükség néha törvényt bont. Nagyon nem szeretne jeges vízben fürödni ezért azon gondolkozik, hogy meglóg az óriás elől. Yofa mester történetét még meghallgatja, addig is azon töpreng, hogy mit tegyen. A zöldbőrű, nagy erejű és kétszáz éves gnóm hallatán ketté állnak fülei. Ilyen idős gnómról még nem hallott, bár nem tatja lehetetlennek. Na de, hogy zöld a színe. ~Ez valami újabb kitalált történet lehet amivel Morw urat megeteti Taitos mester.~ Mofeta aggódó pillantásait észreveszi az óriás lábai közül. Nagyon megkönnyebbül, hogy a tündér nem árulja el őt. Amíg még lát reális esélyt a menekülésre addig meg kell tennie. Szerencsére egy faluban, egy ilyen kicsi gnómnak nem lesz nehéz felszívódnia. Úgy dönt, hogy nem kockáztatja meg Morw szeszélyeit ezért nagyon halkan kihátrál az óriás mögött. Mofi és Taitos felé integet és csak remélni tudja, hogy nem leplezik le. Kihátrálva Morw mögött felszívódik a faluban és elindul hazafelé Amon Ruadh-ra. Bizonyára jól mulattak volna, ha az óriás barátjuk nem akarná mindenáron jeges vízbe mártogatni. Ezért kicsit sajnálja, hogy nem maradt de inkább jobb félni mint megijedni. Reméli azért, hogy nyugodt körülmények között még összejön ez a kis társaság.*

908. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-10 10:39:03
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Egy Új társ?//

*Megijed, hogy valami rosszat csinált, és el is ejti az edénykét, ha az elf nem kapja el, majd röstelkedve hátra lép, és még a kezeit is a háta mögé teszi, miközben bocsánatkérően dünnyögve szegi le a fejecskéjét.*
– Sajnálom, nem tudtam, hogy azt nem szabad. Amikor a karavánnal melegítettünk vizet, az egy nagy üstben volt, és kimerték nekem a kulacsomba a vizet ivócsanakkal. De... most már majd megjegyzem. Köszönöm szépen!
*Az utolsó szavaknál már fel is mer pislantani, hogy meglássa, Tyilaria mennyire haragszik rá, vagy éppen mennyire csalódott benne. Az ilyen dolgoknál általában ő csak segédkezett, azt csinálta, amit a vezető mondott neki, és mivel az utasításokat jól tudja elvégezni, hiszen ha kell, többször is rákérdez, félve attól, hogy valamit elront, ilyen problémákba még soha nem ütközött. Egyáltalán nem akar itt gyomorrontást kapni, az erdő kellős közepén, hiszen akkor jócskán az elf kisasszony terhére lenne. Jól megnézi, miként mossa ki Tyilaria az edényt, bár abban semmi különös nincsen, hiszen a tisztaság és a tisztálkodás neki is fontos és mindennapos dolog. A kopár, elszenesedett föld látványa kissé borongóssá teszi a hangulatot, ám Mofeta tudja jól, hogy a Thargok már bőszen dolgoznak azon, hogy mindent rendbe hozzanak, és újra felvirágoztassák a vidéket, ezt az információt pedig meg is osztja az útitársával.*


907. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-10 10:28:01
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Egy Új társ?//

*Nem tudja Aria, hogy mikkel van tisztában, a kis tündérke.

Mikor a tündérke megpróbálja beletölteni a vizet, azonnal elkapja kezét.*
- Azt ne!
*Talán a gőzölgés miatt nem látszik, de rögtön kiveszi a kezéből, egyszer kétszer megrázza az edénykét, és amint a gőzfelhő nagyja elmúlt mutatja, hogy milyen koszos lett ismét a víz.*
- Nem lenne célszerű hogyha ezt is beletöltenéd.
Jó kis gyomor panaszokat lehet tőle kapni.
*Komoly tekintettel mondja, mert lehet dolgok egyértelműnek látszanak, viszont ebben az esetben a részletekre is ugyanúgy kell figyelni.

Az edény tartalmát kiönti, egy kis vizet belerak, hogy a maradék koszt is eltávolítsa. Ismét megrázza, és kiönti. A hő egy igazán jó fertőtlenítőszer.

Amint a problémát elhárította Aria, folytatják egyből az útjukat. Továbbra sem kapkodják a lábaikat. A kényelmes tempó pont jó.*

*Amit észrevesznek először az az új szántóföld területek. Ilyenkor nem nagyon dolgoznak, viszont katonákat még ilyenkor is lehet látni

De sajnos egy kiégett részhez érnek, ami még mindig őrzi a csatáknak nyomait.*

906. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-09 06:23:15
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//
//Morwon mesék//

*Mofi arcán igen nagy elégedettség jelenik meg, amikor látja, hogy Mogrim kapva-kap az alkalmon, és belekapaszkodik abba az apró, ám igen fontos részletbe, amit ő vetett fel, miszerint a procedúrához önként kell jelentkezni. Viszonozza is a mosolyt, egy olyasfajta örülök, hogy segítettem pillantással, ám nem szól semmit. A sikkantását sajnos nem tudja visszafojtani, amikor Morwon elejti Mogrimot, ám szerencsére nem rohan oda hozzá, hiszen bár szívesen segítene, mire összeszedi magát, és persze a bátorságát ahhoz, hogy a hatalmasság lábai alatt futkározzon, a gnóm már talpra is szökken, és bőszen mutogatni kezdi nekik, hogy maradjanak csöndben, és ne tudassák Morwonnal, hogy merre is keresse őt. A tündérke akaratlanul is bólint, kifújja magát, majd el is fordítja a tekintetét, nehogy azzal leplezze le Mofrimot.*
~Remélem nem lett baja Mogrim Úrfinak! Úgy tűnik, hogy nem. Talán még jobb is így, hogy leesett, minthogy Morwon Úrfi kezei között maradt volna, amikor az Úrfi tapsolni kezd.~
*Egy pillanatra Taitos felé fordul, ám úgy látja, hogy a mester nagyon is tudja, hogy mit csinál, így a tündérke inkább Lorddal kezd foglalatoskodni, hogy a felfordulás után ismét vezetni tudja a csacsit. Az állat szerencsére nagyon nyugodt, nem különösebben zaklatják fel az események, úgy nézi végig a többiek számára igen furcsa dolgait, mintha csak egy igen unalmas színdarab lenne. A tündérke, mivel elfordította a tekintetét, a megevős rész mutogatását már nem látja, így igen meglepi, amikor Taitos Úrfi helyeslően bólogat az óriás ezen felvetésére.*
~Azt hiszem most már egyáltalán nem értem, hogy mi történik itt. Melyik a mese, és melyik az igaz történet?~
*A szalonképes változat is igen arcpirító a tündérke számára, és annak sem örül különösebben, hogy úgy tűnik, Mesterét igencsak foglalkoztatja az ital gondolata.*
~Ha Morw Úrfi józanon is elejtette Mogrim Úrfit, és bántani is tudta volna, akkor mi lesz, ha még iszik is? Jobb lenne, ha Taitos Mester nem inna, mert ő olyan ügyesen oldja meg a helyzeteket!~
*Így tehát fejét leszegve, és kissé rosszallóan, ami a fejleszegés miatt kevéssé látszik, követi a társaságot. Ezek után már Yofa Mestert is besorolja Rumszesz, és a hasonló mesebeli lények közé, azonban mivel a történetek még mindig jobbak, mint a fürdetés vagy az ivás gondolata, és mivel a vándor ösztönző hangját is észreveszi, rákérdez, hogy segítsen.*
– Milyen különleges képességekre gondol, Taitos Úrfi?
*Közben persze bár figyel ugyan, kicsit más fele kalandoznak a gondolatai.*
~Pajta vigadalom. Talán ezért ment el Krestvir kisasszony is. Tudta, hogy ez fog következni. A falusiak már biztos nagyon sokat ittak, és csak kiabálni fognak, meg minden sör szagú lesz, és lehet, hogy még verekednek is. Ha verekednek, akkor mondjuk jobb, ha Morwon Úrfi mellett maradunk. Vagyis itt se kellene lennem, de Taitos Úrfi hozott ide. Biztos okkal hozott ide. Nem akarhat nekem rosszat.~

905. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-08 17:17:57
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
// Díszes kompánia //
//Morwon mesék//

*Morwonnak bejött Taitos története. Ez jó, és még jobb, hogy nem is igazán kérdezősködik bele a forrásokba, mely jelen esetben Taitos kút feje lehet. A tapsra azért eltorzul tekintete, pár másodpercig a szemkontaktust is ritkásan tartva igyekszik a behemót amoni őr mögé látni, hogy gnóm barátjuk él-e még. Bizony él, vagyis nem él, és virul.*
-Igen, olyasmi, olyan Rumszeszes.
*Magyarázza.*
-De a neve Mogrim, és igen, megetted.
*Míg az óriás hátra nem néz, egészen úgy is fogja tudni, ahogy Taitos állítja neki.*
-De esélyes, hogy ki fog pottyanni alul, mint minden jó étek.
*Fogalmazza meg az ürítés folyamatát igen szalonképesen vándorunk. Az önként jelentkezés jelentőségét ugyan erősítené maga a botos vándor is, de mivel egyelőre a hármuknál is (fizikailag) fajsúlyosabb tudat leginkább a sörre koncentrál, így ezt támogatja meg.*
-Vezess minket Morwon. A falusiak annyira nem is érdekelnek, csak egy jó sör végre.
*Kicsit alkoholistábbnak tűnik, mint amilyen igazából, de ez kell ahhoz, hogy Morwont is a neki megfelelő témára terelje.*
-Na akkor...
*Kezdi nagyban, ha elindulnak akár Mogrimot meglelve, akár nem.*
-Visszatérve Yofára, ő egy zöldbőrű gnóm, a legősibbek közül. Elvileg kétszáz éves, és melyik faluban is lakik ott a lápok mellett, ebben te vagy okosabb Morwon?
*Néz fel kérdőn az óriásra, hátha kisegíti a falu nevével.*
-Nagyon bölcs, és különleges képességei vannak.
*Remélhetőleg Mofeta, vagy a megkerült Mogrim rá is kérdeznek ennek mikéntjére, így a fiú hangsúlya is erre ösztönzi őket, ahogy rendületlenül igyekszik a piaforrás közelébe jutni saját, és Morwon jólétének elősegítésére.*

904. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-07 12:07:26
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Isdyncer//

*Az üzlet megköttetett és kézfogással is szentesíttetett. Az pedig azt jelenti, hogy komolyan is illik venni.*
-Ez megbeszéltük.
*A kérdésre Trodd közli a jó hírt.*
-Van hasas jerke.
*Ő ebből tudja. Az, hogy a lány is le tudja választ azt természetesnek veszi, de ha szól neki a másik akkor természetesen pontosít, hogy körülbelül mikor jöhet a bárányért. Meg is érkeznek a kunyhóhoz. A kérdésre Trodd megrázza a fejét.*
-Ez csak egy átmeneti szállásnak épült a falu közelében. Az óriások nagy része a vashegyen lakott és Azil-nak pedig háza is épült azóta a faluban. Ő az ács.
*Trodd szerint tisztességes is.*
-Én laktam itt sokat.
*A budiról nem tud mit mondani ezért hallgat is. Kinyitja az ajtót a nő előtt, hogy előre engedje. Látszik a helyen, hogy rég volt már lakója.*

903. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-07 09:03:27
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
// Díszes kompánia //
//Morwon mesék//

*A látottak értelmében arra következtet, hogy Morw nem teljesen érti a mesét, vagy legalább is nem minden részletét. Az óriás Mogrimmal a kezében visszafordul Taitoshoz. ~Bevált volna az elterelés?~ Elég közelről láthatja Morw tekintetében a kíváncsiságot abból ahogyan Taitosra tekint. Óriásunk a mese végén elmosolyodik és mintha teljesen elfelejtkezne róla, hogy a kis gnóm a kezében van elereszti, pontosabban kicsúszik a kezei közül. Erre nagyon nem számított Mogrim így csak annyi lélekjelenléte van, hogy Morw hasa körül belekap a ruhájába és ez tompítja az esését a földre. Még egyet bukfenccel is, így az óriás mögé kerül, ezzel kilépve a látószögéből. Egy darabig meg se mer szólalni, egy két tagja sajog de komolyabb baja nem esett. Halkan szuszog Morw mögött és próbálja értelmezni a helyzetet. ~Tényleg nem emlékszik, hogy leejtett?~ Majdnem felnevet ezen az egész jeleneten, amikor eszébe jut, hogy most jobb hallgatni, és gyorsan letesz róla, hogy az óriáson mulasson. Nagyon halkan feláll és úgy próbál mozogni, hogy mindig az óriás háta mögött maradhasson. Mofeta és Taitos pedig Morw lábai között láthatják az apró gnóm műveletét. Mogrim a mutatóujját a szájához emeli, hogy Mofinak és a mesternek jelezze, hogy ne árulják el hollétét. Ebben látja az egyetlen reményt, hogy megmeneküljön a fürdetéstől. Letesz arról is, hogy Yofa mesterről vagy bárki másról kérdezősködjön. Meg se mukkan, csak settenkedik Morw mögött folyamatosan. A hasát mutogatva jelzi a tündérnek és a mágusnak, hogy hitessék el Morw-al, hogy megette őt. ~Úgy látom a vadkan után újabb történettel gazdagodhatok. De miért húzom majdnem mindig én a rövidebbet?~ Valahogy az elmúlt történések eseményeiben jobbára áldozat, mint főhős lenne. Ha ezt a fürdetést megússza akkor egészen bizonyos, hogy a későbbiekben ez egy szép és mulatságos emlék lesz a kicsi gnóm számára.*

902. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-06 18:11:49
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
// Díszes kompánia //
//Morwon mesék//

* Na. Mikor meghallja Taitos szavait, egyből visszafordul és értetlenül kezd nézni a Rum és a Szesz együttes használatán. Persze nem olyan buta ő, hogy egyből megtántorodjon, vagy bedőljön olyanoknak, hogy "elmondom a mesét, ha leteszed Mogrimot", de azért szemében látszik, hogy rendkívül kíváncsi már csak azért is, mert a rum finom, a szesz pedig még jobb, mert az lehet rum is, meg sör is, meg pálinka is, ha jól tudja.
Csodálva hallgatja a történetet. Már akkor nem emlékszik, hogy hogyan is kezdődött a történet, mikor a fiú még csak a pia'ramisoknál tart, így azt is elfelejti, hogy mi volt a célja eredetileg a nála lévő gnómmal. Sőt, hát... Valójában teljes mértékben megfeledkezik Mogrimról, már épp csak annyira fogja - azt is, mert úgy maradt a keze -, hogy a gnóm ne tudjon szabadulni Morwon erős markából. Teljesen elkápráztatja őt a mese, így mikor az véget ér, óriásunk széles mosollyal a száján tárja szét karjait - mire a gnóm körülbelül három métert zuhan a mélybe, hacsak nem kapaszkodik meg valahol -, majd csapja össze tenyereit, ezt megismételve párszor. Tapsol tehát és boldogan teszi ezt. Azonban néhány tapsszó után felteszi azt a kérdést, ami leginkább foglalkoztatja most. *
- Szóval... Ő nem is izé, hanem Rumszesz? * Mutat mutatóujjával arra, ahonnan nemrég felkapta a szerencsétlen Mogrimot és most értetlenül pislákol, hogy hová tűnt. Majd nyílvesszőként csapódik bele a felismerés. *
- Ja, vagyis ő ott a... * Végignézi mind a két tenyerét, még meg is fordítja, hátha a kézfejére ragadt a gnóm, majd elkezdi tapogatni magát. Először karjait végigtapogatja, majd egész testét, hátha a ruhája alá bújt valahová az aprónép, de sehol sem leli. Ekkor szörnyű érzés fogja el és meg sem várva az előző kérdésre a választ, tágra nyílt szemekkel fordul Taitos felé. *
- Én... Szerintem... Megettem Rumszeszt! ~ Vagy megittam? De hát ő félig gnóm volt, nem ihattam meg. ~ * Persze nem ette meg továbbra sem, csak leejtette és ezt nem vette észre - és talán nem is veszi, ha Mogrim, vagy valaki más nem szól neki, hogy hol van a gnóm; vagy, ha Mogrim nem dönt úgy, hogy annak ellenére, hogy Morwon már elengedte őt, megkérdezi a Yofa mesteres dolgot. Ha így történik, akkor óriásunk megvakarja fejét és válasz helyett ismét arra indul el, amerre a vígadalom hangját hallja. A válasz pedig... *
- Ő... ööö... ő... ö... valami... zöld! Ugye, Taitos? * A válasz ennyiben véget is ér, inkább átpasszolja a labdát a zöldfülű mesternek, hiszen ő sokkal jobban tud magyarázni, mint Morwon, aki bár jól tudja, hogy Yofa mester egy kis zöld gnóm, de nem tudja ezt elmagyarázni másoknak, csak a fenti módon. *
- Arra van a sör. * Bök arra, amerre megy, ha a többiek esetleg nem egyből követnék őt. Azért a Mofi-Mogrim összebeszélésre összeráncolja szemöldökét és kicsit elfordítja fejét, de aztán megvonja vállát. *
- Majd a falusiak eldöntik, hogy hogyan van jól a rituálé. * Már, ha lehet annak nevezni ezt a babonát. *

901. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-02-06 17:40:48
 ÚJ
>Isdyncer Lill Enchris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Trodd //

* A hetven is elfogadható és mindenképpen kevesebb mint a száz. Mosolyogva fordul szembe a pásztorral, hogy egy kézfogással erősítsék meg az alkut.*
- Akkor legyen hetven és akkor fizetem amikor a bárányok akkorára nőttek, hogy már el lehet választani az anyjuktól.
* A kézfogása elég kemény, munkához szokott kézről van szó nem pedig egy nemes kisasszony puha kacsójáról. Szinte mondhatni, hogy férfias.*
- Mikorra számíthatok rá? Egy hónap múlva, vagy inkább kettő?
* Amikor megérkeznek meglepetten mered a hodály nagyságú házra.*
- Hú, nem csodálom, hogy óriások építették! Itt is akartak lakni?* kérdezi majd a budi felé les.*
- Remélem az már ember méretű vagy beleesek az emésztő gödörbe.* mondja kis kuncogással.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183