Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

660. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-05-01 19:17:12
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

*Taitosnak mosolyt csal az arcára az, ahogy a lányt ismét ki tudja zökkenteni egy-egy szerinte igaznak ítélt kijelentéssel.*
~Kevesn tudják jól befolyásolni azt, amit a szemük és arcuk árul el. Nem hinném, hogy ő igen. Túl bizonytalan.~
*Kezdi boncolgatni a kókuszdiószerű személyiséget.*
-Nos, akkor biztos csak én láthattam rosszul.
*Kezd matatni a fűben, és egy pár szálat egybe fonogat, majd leszakít, látja azt is, hogy segítő szándéka egyelőre sérti a kókusz héját, így vagy feltöri azt, vagy ilyesmivel nem próbálkozik.*
-Mosd azért le!
*Nyújtja át vizes tömlőjét és újabb fonott hármast szakít, majd még egyet, és ezt a hármat fonja egybe, egy groteszk zöld kissé nedvesedő kukaccá.*
-Na majd, ha egyszer az erdőben jársz megnézzük ki a gyorsabb.
*Mondja szinte sunyi félvigyor mellett, mert bízik szemében, de ezt egyelőre Tenebriss nem értené meg.*
-Mindegy, bizony.
*Kezdi sorolni.*
-Életet adtak nekem, ennyit köszönhetek, de aztán elszakadtam tőlük. Egy gyermek szülők nélkül is megél, ha van olyan, aki gondoskodik róla.
*Hisz maga az élő bizonyíték.*
-A Világvégi Ötök ezt velem megtették, így nekik köszönhetem életem második felét, és azt a tudást, amit át adtak nekem, és ami azóta is hajt.
*Bök a fának döntött vándorbot felé.*
-Így mindegy, hogy honnan indul az út, ha én rajta járok, és tudom a célom, meg azt, hogy hol vagyok otthon a többi nem sokat számít.
*Fejezi be a nagy magyarázatot, és az előre hajoló lánnyal szemben maga is előre dől kissé, egy picit összeszűkíti szemét is.*
-Ohh, hát. Akkor utána kapok, nem csúszik ki az olyan könnyen.
*Mondja fel sem véve a helytetet, kissé lehajtja a fejét, míg a lány a szórakoztatásáról beszél. Egy újabb fű-fonatot készít, és megtoldja vele az előbbit, majd felemeli, és a tűzbe dobja. Végezetül, ha már mindketten előre dőlve mondták a magukét szájon csókolja a lányt.*

659. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-05-01 18:48:33
 ÚJ
>Tenebriss Caliko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

* Megvonja a vállát, mégsem vághatja a másik fejéhez mivel keresi nap mint nap a kenyerét. Azzal mindent összedöntene amit eddig a beszélgetés során felépítettek egymásban. Így hát hallgat, ajkait összepréselve, kerülve a másik tekintetét, míg a téma más mederbe nem cseppen.*
- Akkor a szemem hazudik! - * mordul fel, karba font kezekkel. Ő nem fél, semmitől és sohasem. Legalábbis ebben hisz, vagy inkább csak ezt a hitet akarja magára erőszakolni. A kérdésre felhúzza a szemöldökét, először nem érti, mégis minek kéne fájnia, azután követi a másik tekintetét és megdöbbenve tapasztalja, hogy valóban vékony csíkban vér bugyog elő az alig egy ujjnyi hosszú sebből. *
- Nem hiszem, hogy belehalnék - * vigyorodik el, hamar kézfejével lesöpörve és elmaszatolva a vért, ezzel lezártnak tekintve minden további ellátást.
A szemeiről beszúrt megjegyzésre morcos tekintettel felel. *
- Futós- mászós edzés? Hmm, azt hiszem azokban elég jó vagyok - * sejtelmesen elmosolyodik, fejében lejátszódnak azok a képek, melyek megtanították őt mászni az épületek tetején és falain, melyek megmutatták merre kell futnia, hol kell eltűnnie, miután megragadta a zsákmányt.
Az utolsóra nem felel, mintha meg sem hallaná, nem hiányzik neki az együttérzés vagy a bátorítás. Még a vigasz sem, hisz akárminek is szánta Taitos, ő az utóbbinak fogta fel. *
- Mindegy volna? - * kérdez rá, kék szemeiben kíváncsiság csillan. Nem tudja elképzelni, hogy a férfit ne üldözné a múlt, a sok fel nem tehetett kérdés, a származását beárnyékoló rejtélyek milliója. Neki csak az egyik szülője ismeretlen, csak egy hagyta el, mégis úgy érzi néha, emiatt csupán fél ember, mintha fogyatékkal született volna, tudná, hogy hiányzik valami, még ha soha nem is lett volna az övé. *
- És ha kicsúszik a gyeplő - * csipkelődik Tenebriss, picit előre hajolva. Így is törökülésben marad, csupán haja hullik előre, beterítve mellkasa nagy részét, szemei pajkosan csillognak, bár a tűz fényénél mintha arany pöttyök is tarkítanák a máskor olyan intenzív kék színt. *
- Tudok várni talán még öt percet, ha közben elvonod a figyelmem a korgó hasamról - * tekintete átsiklik a lábasra, az illatok felerősödnek, az édes barack és savanykás alma elegye úgy lebeg körülöttük, mint az éjféli köd. Összefut a lány szájában a nyál és titkon megesküszik, hogy legközelebb akármennyire is csak időpocsékoló tevékenységnek tűnik a reggeli, nem fogja kihagyni, legalábbis addig, amíg lesz is mit ennie. Miután eleget kínozza magát, inkább Taitosra les, várva, hátha tényleg zsonglőrködni kezd esetleg labdákat egyensúlyozni az orrán, hiszen az is figyelem elvonás volna. *



A hozzászólás írója (Tenebriss Caliko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.01 18:49:13

658. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-30 20:28:59
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a jövőhöz//

*Myna kicsit fél az új arctól, amit lát és komor. Nem tudja mi járhat a másik fejében, de biztos átgondol minden lehetőséget, elvégre a vérmágia szerinte a legjobb típusú mágia, biztos ért hozzá elméleti síkon meg félő hogy gyakorlatban is.*
-Rendben, akkor nem félek. *Ha akarta volna számtalan módon megölhette volna már őt, de a jelek szerint tényleg tervez valamit, már csak jussanak el addig, hogy kiderüljön, hogy teljesen komolyan azt szeretné el, amit itt felvázolt előtte vagy valami csapdába sétál bele egyenesen.*
-Oké. *Nem valami bő szavú most, de mit is mondhatna, majd útközben talán beszédesebb lesz. Nem is mond semmit arra, hogy nem adja ki a cuccait a kezei közül és persze Azzu is ezekhez tartozik a jelek szerint.*
-Nincs semmi dolgom, de a lovon utazunk tovább ugye? *Most először látja és hallja lustának az örökmozgó energikus Mynát, de most túl sokat gyalogolt idáig és visszafelé nem bírná, muszáj pihennie kicsit.*

657. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-30 19:42:04
 ÚJ
>Ryrroshvar Syn Srrathyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

//Úton a jövőhöz//

*Hallgatja a lány szavait, és sokáig nem mond semmit. Közben jóízűen eszegeti a fogolyt, s meglepően komor az arca. Talán még senki sem látta ilyennek, amióta visszatért Artheniorba.
Ryrros az a szüntelenül vigyorgó, alattomos tekintetű, sunyi mosolyú fickó volt, aki bárkit le tudott venni a lábáról mézesmázos szavaival, miközben a háttérben olyan dolgokkal munkálkodott, amikről jobb volt nem tudni. Az egyik kezével ölelt, a másikkal pedig ölt. Vagy kellemes volt a hangja, vagy dühös, de a veszély mindig ott volt a szemében. Most viszont furcsán üresnek hat a tekintete. És az állandóan kattogó csavaros elme is mintha hallhatóan elnémult volna. Nem tudni, ez vajon mennyire vészjósló jelenség lehet nála.*
- Nem kell félned. *mondja aztán egészen rövidre fogva a dolgot.*- Riq ügyes volt, de hagyta, hogy hamvába haljon a klánja. És talán nem véletlenül. Talán tervei vannak ezzel is. De mi nem szereplünk benne, efelől kétségem sincs.
*A madár fele elfogy, így a másik, eddigre már kihűlt példánnyal egy kendőbe csomagolja őket a maradék cipóval.*
- Igen. Összepakolunk, és megyünk.
*mintha ez végszó volna, már el is kezdi a pakolászást. A kérdést hallva csak egy oldalpillantást vet Mynára.*
- Nem. Sosem adom ki a kezeim közül, ha úton vagyok. Bármikor szükségem lehet valamire, ami benne van. *magyarázza ennyivel a dolgot, miközben el is pakolja a holmikat. Majd cicceg párat, mire Azzu feje megjelenik a magas fűben, és fekete gombszemeivel bámul a férfira. Erre Ryrros a görényéhez hasonló cserregő hangot hallat, az állat pedig futásnak ered, és hamarosan a táskában landol, persze biztos távolságban az ételtől. A fél mélységi ráhajtja a táska tetejét az állatra, majd átveti a vállán azt, megfogja botját, és zsebre vágja a bealudt pipát.*
- Felőlem akár indulhatunk is. Ha neked sincs több dolgod erre. *néz eztán a zöld szempárba.*

656. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-29 18:59:00
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

-Hát, az útnak célja kell, hogy legyen.
*Bólint szinte egy, még ugyan nem így nevezett, turisztikai szakember vehemenciájával.*
~Pláne, ha az út célja az út.~
*Tartja meg most magának a mellékes dolgokat.*
-Hát akkor?
*Kérdez vissza a leány utolsó szinte elejtett mondatára. Úgy tűnhet tényleg érdekli Taitost mi van a szürke fürtök alatt, és türelemmel hallgat is.*
-Hát, a szemed nem azt súgta. *Villant egy vigyort, majd gyorsan folytatja.* -Nem fáj nagyon?
*Pillant inkább kérdőn a harci sérülésre, és latolgatja, hogy mivel kösse be a lánynak, hogy ne menjen bele a kosz.*
-Nos, akkor talán csak nem szeretnek annyira, vagy soha sem kérted. Annyira nem nagy kunszt, egy nap se kell, és az ember bele tud tanulni, hogy úgy járjon keljen, hogy ilyenekre is képes.
*Persze nem kell minden mókust munkás sorba taszítani, de Taitos szavai alapján ez olyan, amit minden felnőtt embernek illene megtanítani.*
-Innen kifejetetten előnyösek.
*Szúrja közbe az apukának címzett panaszba.*
-És ha lennék valaha száz éves, hohó, mik lennének ott.
*Derül jó kedvre.*
-Sőt, lefogadom, hogy egy kis futós mászós versenyben is lehagynál egy kis edzéssel, pedig nem vagyok elszokva az ilyesmiktől.
*Toldja meg a dolgokat.*
-Azért remélem látod, úgy tényleg, igazán mélyen, hogy más vagy csupán, nem rosszabb, nem biztosan jobb, de különlegesebb.
*Zárja a témát ezzel, és ezt szinte megkérdőjelezhetetlenül, de kedvesen mondja, végül picit magáról kell beszélnie.*
-Nos, nem tudom élnek-e, vagy halnak, vagy, hogy miért hagytak el. Igazából mindegy.
*Hajtja le fejét kicsit, majd szinte világító szemekkel pillant vissza.*
-Lehet, hogy gonoszak voltak, lehet, hogy jók, csúnyák, szépek, önteltek, de én ilyen lettem, és ilyen is maradok. Volt, aki felnevelt, és nekik hálával tartozom, ennyi csupán.
*Fejezi be mondandóját múltjáról.*
-Hogy ki vagyok? Na, az még jobb kérdés. Az imént már elmondtál mindent, amit tudni kell rólam, azt hiszem. Talán annyit hozzátennék, hogy egy kicsit bolondos vagyok, meg szeretem, ha a dolgok kéz alatt vannak.
*Utal arra, hogy a dolgok irányítását nem bízza a véletlenre, miközben kezét egy még megmaradt dióra, és közben nem vág sejtelmes arcot, mint el lehetne várni, sőt. Csak tisztán, nyíltan, mint egy normális, bár valahol, egy apró, megfoghatatlan részletben magából kifordult ember.*
-Lassan kész.
*Teszi "hidegre a lábast, benne a főtt barackkal.*
-Ha még meg bírod várni, langyosan az igazi.

655. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-28 23:09:00
 ÚJ
>Tenebriss Caliko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

- Azt hiszem sohasem voltam céltalan, csak nem voltak olyan egyértelműek a céljaim, mint a legtöbb utazónak. Igazából nem is vagyok utazó. - * elmélkedik, inkább magához intézve szavait, mintsem a másikhoz. Csupán néhányszor hagyta el a város tornyainak és kőfalainak hatalmas rengetegét, kevésszer látta, ahogy a legmagasabb épületeket is elnyeli a távolság köde. A ritka véletlen műve, hogy most nem azon a földön jár, melyen élete nagy részén ácsorgott, nem az a por lepi arcát, melyben felcseperedett, nem az a szél öleli át derekát, melyet társául fogadott, hanem valami teljesen más, de az is csak ideiglenesen.
A rögtönzött cirkuszi előadásba illő növesztés és állatidomítás felettébb meglepi a mágiához nem szokott hölgyet, bár próbálja leplezni arcára kiülő döbbenetét. Nem szereti, ha visszatükröződnek érzelmei a külvilág felé is. *
- Nem félek egy nyenyere gaztól - * morog vörös képpel palástja szegélyét babrálva * - Ki az az idióta aki félne? - * kérdez vissza morcosan. *
-Nekem még sohasem hoztak mókusok mogyorót - * vág vissza, megdöntve a másik 'úton jár, az út hozzád vág valamit' elméletét , hisz szinte meg mer esküdni arra, hogy egész idáig nyitott szemmel bandukolt végig a földeken, hogy nehogy nekiütközzön egy fának vagy beleessen egy arra csordogáló patakba.
Hagyja, hagy vezesse a férfi és a magvakat is elfogadja, bár úgy érzi magát, mint egy csöpp gyermek és valószínűleg hasonlóan is nézhet ki, ahogy lebámul a markában ücsörgő mogyorókra és diókra. Tétovázik egy keveset, mielőtt csatlakozik Taitoshoz a tűz mellett és óvatosan kiönti keze tartalmát, hogy aztán egyenként lapítsa szét egy út közben felszedett nagyobb kődarabbal.
Tenebriss csak bólint a bölcs beszédre, nincs mire válaszolnia és nem is akarja különösebben tovább firtatni, hogy mit fog tenni az apjával ha egyszer szemtől szemben áll majd vele. Annyiszor elképzelte már, de minduntalan másképp zajlott a jelent a hangulatától függően. Ha nyomorultnak érezte az életet utálta a férfit, aki ide juttatta őt, ha magányosnak, akkor csak arra vágyott, hogy átölelje és mellette maradjon ameddig csak lehetett.
Nem akar erre gondolni, minden ehhez kapcsolódó emléket száműz feje hátsó, eldugott részébe és inkább újból az előtte heverő diónak esik, immár a késével, mely úgy tűnik sokkal könnyebben hatol be a bélig mint egy sehonnan összeszedett földes kődarab.
Amikor megemlíti a másik, hogy nézze a jó oldalát a dolgoknak felpillant, tekintetében olyan hitetlenséggel, mintha csak azt kérdezné "mégis miről beszélsz ember? " . De mégsem felel vagy teszi fel hangosan azt, ami lerí arcáról, nem vesződik ilyesmivel, hiszi, hogy a másik mindent tisztán megértett. Ha pedig nem, az Taitos baja lesz.*
- Szépen csillognak a szemeim és majd megnézhetem őket, mikor százkét éves, ráncos öregasszony leszek, hm... köszi apu - * sóhajt fel, belegyömöszölve szájába egy újabb mogyoródarabkát. Keveset tudott a fajtájáról, már ha ezt a korcs nemzetet lehetett fajtának nevezni, talán csak annyit, amennyit anyja hajlandó volt elmesélni esetleg az utca népének zümmögéséből fel tudott fogni. *
- Nem hiányoznak néha? - * kérdi, fellesve a nagy munkából. *
- Soha sem voltál kíváncsi mi történt velük és miért hagytak el?
~ Vagy mindkettő halott? ~ * ezt mégsem akarta hozzátenni, egy idegen ne kérdezzen ilyet egy másik idegentől. Nincs jogában feltenni ezt a kérdést, így elhallgatta, eltette egy másik alkalomra, ha lesz még szerencséje az ifjúhoz. *
- Ennek örülök. - * nyugtázza elégedetten, bár jelenleg is éppen teleszájjal próbálja kiügyeskedni magából a beszédet. Meg sem fordul a fejében, hogy netán Taitos is kérne az éppen feltört mókuskosztból, így nem is próbálkozik azzal, hogy megkínálja, hanem végül az utolsó szemet is magába tömve a tűz fölé hajol, hogy megérezze az édes gyümölcsök elegyéből keveredett illatot. Tetszik neki, ezt az arcára kiülő vigyor is mutatja, azután türelmetlenül visszahuppan fenekére, mocorog egy keveset, a lehető legkényelmesebb pózt keresve, majd megszólal. *
- Ki is vagy te pontosan? - * ezzel utalva arra, hogy magyarázatot akar kapni a mágiára, melynek nemrég szemtanúja volt. *

654. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-28 22:11:57
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a jövőhöz//

*Van valami abban, amit a férfi mond. Bár az, hogy ki miért akarta megölni a másikat az még fontosabb, mert Myna csak önvédelemből, Ryrrost meg ki tudja mi hajtotta, de ebbe inkább nem is akar belemenni. Azzu, amint leszáll még utánanéz mosolyogva a lány, nagyon édes, ahogy a dongót követi, csak meg ne szúrja az állatkát az a fránya zümmögő bogár.*
-Nem sokan tettük le az esküt ott és voltak, akik csak a tetoválást kapták meg, ami nem igazságos. *Nem hiányzott neki egy újabb véset a másik füle tövébe, de hát ez van, jobb ha elfogadja.*
-Csak én és Riq voltunk benn senki más, de én nem tudom, hogy ő miben jó vagy mihez ért, mivel nem ismertem és hamar le is lépett. *Pedig mintha elkezdtek volna összebarátkozni, de mindegy is, amúgy sem kedvelte a női társaságot.*
-Szerinted félnem kell vagy elfelejthetjük? *Érdeklődik, elvégre a fél-mélységi lehet jobb emberismerő nála hála a korának.*
-Lassan indulunk? *Kérdezi meg, ahogy látja az utolsó falatokat eltűnni és fel is áll kinyújtózni a fűből. A lova is felkapja az orrát és az orrát a lány kezéhez nyomja, Myna meg elkezdi azt simogatni. Lehet sikerült kifognia a leg simogatnivalóbb lovat, ami el is jön érte, ha kedve tartja. Csak jó hátas is legyen és nem lesz itt gond.*
-Te is felcsatolod a táskád a nyeregre? *Érdeklődve néz a férfira, mert így kiderül mennyire bízhat benne, na meg, hogy mennyire értékes a holmija, nem mintha meg akarná lopni.*

653. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-27 18:52:46
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

-Pedig izgalmasabb lenne, persze tele hassal, meg... ha az ember el akar tévedni kell egy cél is az útjának, nem?
*Mosolyog, mert mivel ez nekik nincs így nagyon eltévedni sem tudnak, csak bolyongani, de persze ezek árnyalatnyi különbségek, ha valaki nem vándor.*
~Mikor ötféle módon tud az ember eltévedni egy nyelvben, na az szép dolog.~
*Mert hát a vándoroknak is éppen arra van szavuk, amivel foglalkoznak.*
-Ami azt illeti én is csak egy soványka reggelivel vagyok nehezebb.
*Vallja be mosolygósan, amolyan "nem csak te vagy csóringer" hangsúllyal.
Majd sikeres varázslata nyomán megelevenedik a föld és népe, így Taitos szedhet kopasz barackot, mert ott áll meg éppen ugyebár, és hát... látja, hogy Tenebriss ott hátul majdnem összeesik, ahogy visszafordul.*
-Na mi van? Félsz a baracktól?
*Néz a kezében tartott jelenleg nem túl vérszomjas termésre, bár ki tudja mikor robban fel, vagy valami.*
-Ne hüledezz, aki nyitott szemmel jár mindig kap az úttól mindent, ami kell neki.
*Mosolyog, és a láthatóan sokkolt lányt vállánál fogva biztosabb helyre vezeti.*
-Nem nagy tudomány amúgy. Olyan, mint a hegyomlást megindítani. Csak egy picit kell pöccinteni, és már itt is van minden.
*Aztán lehajol menet közben, felmarkolja a magvakat, amiket hoztak az állatok.*
-Amíg kész nincs eszel egy keveset? A kövekkel simán meg lehet törni.
*Borítja inkább a lány markába a tényleg csak maroknyi diófélét.*
-Biztos télről maradt nekik.
*Néz az utoljára elszaladó mókus után.*
-Hasznos kis állatok ezek.
*Szögezi le végül, és innentől nem szól, míg a tűzhöz nem érnek.*
~Szóval az apja~
*Jegyzi meg aprítás közben, és picit felpillant a munkából, hogy a terveit most szinte biztosan őszintén részletező lányt tudja vizslatni.*
~Inkább nyugtalan, mint dühödt.~
*Vonja le az újabb következtetést, ki tudja mekkora sikerrel.*
-Hát, vannak dolgok, amik csak helyben dőlhetnek el.
*Mondja komolyan, és megértően, habár a dobókésezésre majdnem mondott egy cifrát, egy olyan cifrát, amitől mondjuk... Tenebriss nem jár jól, az a lényeg, de aztán az üldözési mániájának mostanában kialakuló maradéka is eltűnik, vagy inkább háttérbe szorul.*
-De nézd a jó oldalát. Sok szépet kaptál apádtól is.
*Jön a szokásos Taitos hozzáállás.*
-Nem nézel ki rosszul, sőt...
*Tudja be az elf vonásoknak azt, ami a többiektől megkülönböztetheti.*
-És pár szép évet is nyertél.
*Mondja tovább, persze az ellenérvet nem teszi hozzá.*
~Bár gyereked soha nem lehet.~
*Csak gondolatban veszi a sorba.*
-Az, hogy ki vagy... az egyáltalán nem rajta múlik, én se anyámat, se apámat nem ismerem, és mégis itt vagyok, mit gondolsz?
*Néz a lányra beleszórva a barack maradékát a vízbe, mely közben felforrt, és nem akarja sokáig húzni a főzést, hiszen ez a leves langyosan az igazi, és még meg kéne várni, hogy lehűljön, Tenebrisstől meg valószínűleg már ennyi sem várható el.*
-Hamarosan kész.
*Nyugtatja meg, de azért még cseppet várniuk kell.*




652. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-26 22:16:59
 ÚJ
>Tenebriss Caliko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

- Nem, nem olyan fontos az az eltévedés - * rázza meg fejét lustán, nincs szándékában még órákat kutyagolni ezen a délutánon. Eleget sétált amikor idefelé tartott és eleget fog, amikor visszatér Artheniorba, hogy ott folytassa az életét, ahol abbahagyta.
A cserjesor közé érve, végre árnyékhoz és hűs levegőhöz jut a leány szervezete. Fel se tűnt, mennyire melege volt, amíg meg nem szűnt ez az idegtépő tényező. A másik egy vastagabb törzsű fát szemel ki magának, amely alá azonnal el is kezd lepakolni. Tenebriss mellé lép, ám nem dob le semmit a földre, nincs nála nehéz zsák vagy súlyos csomag, amitől szívesen megválna. Így inkább csak figyel és hallgatja a halottakról szóló gondolatmenetet. Igaza lehet a férfinak, de ezt nem köti annak orrára, egyrészt, mert sohasem szereti beismerni, ha a másiknak igaza van, másrészt meg mert mindenről elfeledkezik, amikor felkordul a gyomra. *
- Tegnap este óta nem ettem, de már bánom, hogy kihagytam a reggelit... - * sóhajt fel, megrázva fejét. Amikor Taitos elkezd ugrálni, a lány csak felhúzott szemöldökkel követi őt tekintetével. Almafa... almafa, de ha nincsen rajta alma, akkor lehet akár sült csülök fa is, nem fognak jól lakni vele. Lassan szóra akarja nyitni ajkát, tájékoztatni a férfit, hogy nem valószínű, hogy túl sok mindent fog találni, akármennyire is méregeti a leveleket, de felettébb szórakoztatónak bizonyult a látvány ahhoz, hogy azonnal leállítsa azt.
Tenebriss egy pillanatra elsápad, mikor egy gyümölcs megérik a fán, aztán még egy, majd egy újabb. A lány hitetlenkedve hátrál néhány lépést, míg a törzsnek nem csapódik háta, észre sem veszi, hogy mezítelen kezét felhasítja egy ág, csak mered a csodára. Néha hajlamos elfelejteni, hogy mire képesek az emberek. Meredten bámul az előbb még nem létező gombákra és hirtelen odaugró mókusokra, az meg ott mindennek közepén úgy sertepertél fel és alá, mintha minden olyan hétköznapi lenne körülötte. *
- Mhm - * a hozzá intézett szó meghozza hatását, a lány képes kitépni magát dermedt meglepetéséből és hátat fordítva Taitosnak elkezd keresgélni lehullott kéreg után kutatva. *
- Nem tudtam, hogy ilyen... ilyeneket is tudsz - * nyögi ki végül. Próbálja gondtalan és laza hangnemben megfogalmazni, mintha csak az égről fecsegne éppen, melyből csupán pár sugár jut le ide hozzájuk, de a tétovázása arra ad okot, hogy nem volt túl sok hasonlóban része. *
- Nem vagyok válogatós - * jelenti ki, letéve a férfi elé az összegyűjtött gyújtóst. Kezd visszatérni arcába a szín, hangjába a halk arrogancia.
Letelepedik Taitossal szemben, ha az meggyújtja a tüzet, kicsit hátrébb húzódik, nem kérve a lángok melegéből. Nem válaszol azonnal a kérdésre, tekintete elveszik a narancssárga fényben, de mikor megszólal, akkor sem néz fel társára, csupán bámulja tovább a táncoló szikrákat. *
- Egyszer meg fogom találni apámat. - * kezébe keveredik egyik dobókése, melyet gyakorlott mozdulatokkal dobál és pörget meg a levegőben. - * Ki fogom lesni mit csinál, milyen helyen jár, kikkel beszél, van-e családja, szeretője, cselédje, vára, meleg otthona. Majd miután mindezt megtudtam egy szép napon meg fogok előtte állni és addig nézek fel rá azokkal az átkozottul kék szemeimmel, míg rá nem jön ki vagyok. Azután... - * elhal a hangja, a kés élével előre belefúródik a földbe. Csend telepszik rájuk, azután hirtelen feltekint a férfire, szeme előtt zavarodottság ködszerű fátyla lebeg. *
- Azután majd a sors a fülebe súgja, mit tegyek fele... - * nem érzett egyértelmű gyűlöletet apja iránt, nem tudta, képes lesz-e megölni, amiért elkövetett néhány hibát és abban sem volt biztos, hogy az apja nem lesz-e gyorsabb nála, hogy eltörölje a föld színéről az egyik elkövetetett hibáját. *


651. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-26 19:10:17
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

-Persze persze, de legalább két kicsi foltot elhoztál belőle magaddal, én is csak ott látom a felhőket.
*Csipkedi még picit Tenebrisst, de aztán ennyi után úgy tűnik letesz ilyen irányú terveiről, arcán lassan mosollyá szelídül a vigyor, láthatóan nem akarja átlépni azokat a bizonyos ingoványos határokat még most.
A megerősítést, hogy a nyugodtságot a lány is támogatja csak még nagyobb örömmel fogadja, és így vidáman szaporázza meg lépteit, kissé beszédesebb hangulatba kerülve.*
-Innen óráknyi járásra van az erdő, ott könnyebben tévedsz el, ha gondolod...
*Ajánlja fel készségesen, hogy rajta ugyan ne múljék az az eltévedés.*
-De most annyira messzire nem megyünk.
*Jelenti ki, ahogy beérnek a két cserjesor közti mesgyén terjeszkedő fa alá. Árnyas egy hely, a törzse vastag, kellemes ülés lesz rajta, Taitos szerint biztosan.
Lepakolva pedig a halottak kérdésén gondolkodik egy keveset.*
-Azt hiszem, ha nem is gonoszak, de maguknak szeretnének társaságot, a Túlvilágon meg csak holtaknak van helye, szóval... a mi szemszögünkből kedvessel még nem találkoztam.
*Szögezi le, és a lányról szóló témákat szándékosan húzza egy cseppet.*
~Előbb az étel.~
-Ohh, nagyon éhes lehetsz.
*Csóválja meg a fejét a gyomorkorgásra, és szinte az atyai ösztön foszlányai ébrednek benne, mert úgy dönt picit gyorsabban folytatja a dolgokat.*
-No, gyere! Nézzük mi van itt.
*Ugrik árkot balra, és megvizsgálja a fák leveleit.*
-Alma.
*Jelenti ki, s pár sorral odébb is megnézi bentebb.*
-Ez is. Lássuk a másikat.
*Ugrik most a jobb árkon túlra, és diadalittasan nézi meg a fát.*
-Kopasz barack!
*Vigyorodik el, és az egyik alacsony ágakkal rendelkező fához lép, aztán mintha mi sem lenne természetesebb gyümölcsöt növeszt rajta, a földből gombák bújnak elő, és megjelenik pár cserregő mókus is, hogy egy kisebb adag télről maradt dióval örvendeztesse a fiút. Persze csak ha sikerül, ha Taitos ilyen varázslatot ront, akkor viszont iszonyat bosszús lesz.
Mindezek mellett kell még egy kellően kicsi gödör, pár kő, vagy keményebb rög, melyeket körbe rakhat, és középre mehet a tüzifa, gallyak, kéreg, szalma, amit csak találnak.*
-Hozol egy kis kérget?
*Pillant a lányra munkálkodás közepedte, majd ha minden a helyén van előkapja a táskájából a vizes tömlőt, a kanalat, és a tűzsszerszámokat, így szegény vinnyogó malac is bele kerülhet, hogy Taitosnak két kezet adjon.*
-Nos Tenebriss, a gyümölcslevest szereted?
*Pillant a lányra, miközben elöblíti a lábast és végül vízzel megtöltve azt leülhet.*
-Nos, akkor érdekes rejtélyes lánykám.
*Somolyodik el, amolyan "nem felejtek" jelleggel.*
-Ha jól sejtem valamelyik szülődet nen ismered, pedig tőle kaptál sok mindent, ugye? Sőt, mérgesnek is kell lenned rá... azt hiszem. A többiek azok voltak.
*Mereng el cseppet, és ha lett barack, akkor azt az öt darabot szépen megpucolja, felvágja az egyik dobótőrével, míg beszélgetnek.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.

650. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-26 08:45:56
 ÚJ
>Ryrroshvar Syn Srrathyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

//Úton a jövőhöz//

- Mikor utoljára találkoztunk, semmilyen voltál. Előtte pedig megakartuk ölni egymást. Nem tudhattam.
*Tényleg van ebben valami, hiszen a férfi nem egészen tudta mire számíthat, ha sejtette is, hogyan és mivel lehetne Mynát lekenyerezi. A legutóbbi találkozásuk viszont megijesztette. A lány nem harcolt, nem küzdött, nem csinált semmit... unott volt, és ez Ryrrost is untatta. Így inkább otthagyta őt. A visszafelé úton viszont olyan dolgok történtek, amik arra késztették, soha többé ne menjen vissza a városba. Vagy legalábbis jó ideig. A kérdésére csak bólint - ez legalábbis az ő álláspontja. Aztán egy ideig hallgatja a lányt, miközben eszegeti a húst és a cipót. A pipája komótosan füstölög mellette félretéve. Azzu pedig végre leszáll a lányról, és egy hatalmas, zúgó dongó nyomába ered.*
- Akkor jó, hogy nem kaptam tetoválást. Ha eskütételnél vért kell adnom, én nem adtam volna. Soha.
*Tart egy kis szünetet, mielőtt folytatja, és elrágcsál addig egy falatot.*
- Volt vérmágus a közelben? Vajákos? Bármi olyan alak, amely sötét mágiát űzhet.

649. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-26 00:00:20
 ÚJ
>Tenebriss Caliko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csibekapitány és Fehér holló//

- Én nem borultam be, nem vagyok kék ég, nem is tudnék borulni se erre se arra - * jelenti ki dacosan a lány, csak, hogy vitába tudjon szállni a másikkal, még ha hatalmas sületlenségekkel is akarja megnyerni ezt a veszett csatát. A bökésre hatalmasat ugrik, akár egy macska: a férfi már lassan azt is kezdheti lesni, hogy mikor fog elkezdeni fújni rá a leány. Szerencsére nem tesz ilyesmit, csupán dühödt tekintettel pillant a másikra, jelezve, nem tetszett neki a tréfa és ne tessék megismételni a közeljövőben, ha még szeretné magánál tudni azt az ujját az uraság. *
- Ha nyugodtabb, akkor még a világ végéről is visszatalálok ide - * jelenti ki határozottan, ajkára visszaültetve egy kihívó vigyort és halad arra, amerre Taitos vezeti őt. Nem kérdezősködik, hogy ugyan mégis mennyire messze szeretne menni társa ettől a falutól, ha távolinak titulálja majd az utat úgy sem lesz rest azonnal közölni ezt a véleményét a vándorral. Addig pedig a szemei ingásóraként pásztázzák a körülöttük elterülő házakat. Meg akar figyelni mindent és alaposan a fejébe vésni az utat, minden homokszemcséjét, minden cserepet vagy szalmaszálat a házak tetején, minden útszéli virágszálat vagy eltaposott gazt. *
- Eddig ezt a jó kis mulatságot még nem sikerült kipróbálnom, de ha elég messze rángat egy ebéd kedvéért a végén még nekem is lesz részem belőle - * somolyog jókedvűen, néhány másodperc erejéig újra visszaültetve pilláit Taitosra. *
~ Vajon hány éves lehet? ~
* A kezek közeledését könnyedén észreveszi szeme sarkából. Nem ellenkezik bár azt sem lehet rá mondani, hogy túl boldog lenne, amiért a férfinek leesett mi is ő. Mégis megáll, nyakát megdönti, hogy a másiknak könnyebb rálátása legyen fülére, amikor az kisimítja az utolsó, a hegyes végeket rejtő tincset is. Az érintésbe beleborzong, nyílt titkot cipel magán, de minden alkalommal, amikor valaki felfedezi, elszégyellni magát, mintha valami rosszat tett volna, melyet most be kellett vallania. *
- És minden halott gonosz? - *ha Taitos kigyönyörködte magát Tenebriss elf örökségében, a lány hamar visszaigazítja fürtjeit a megfelelő helyre és újra megindítja lábát, hadd gázoljon bele a kora délutáni porba. *
- Ha csupán öt perc, nem is értem mire várunk - *gyorsabb léptekre vállt, meg se nézi, tudja-e tartani vele a tempót az uraság. *
- Már miért akarná elvenni tőlem ezt az előnyt, hogy leleplezi az összes rejtelmemet? Egy fiatal és titkokkal átszőtt szívű lány biztos érdekesebb társaság egy beszédes fruskánál, akinek történetét könnyebben lehet kiolvasni szeméből, mint egy nyitott, kereken írt könyvecskéből - * tekintete nem játékosságról árulkodik vagy tréfás visszavágásról, inkább értetlenségtől csillog, kutatva a másik arcán válasz után, mindaddig, ameddig az az apró pocak hangosan meg nem kordul jelezve, hogy eddig tudta türtőztetni magát. A leány hamar hasához kap, remélve, hogy attól majd elnémul és halkan elsuttog bajsza alatt valami csúnya káromkodás elharapott foszlányát. *
- Ott vagyunk már, ahol akarja kend? - * felpislog, a táj megváltozott körülöttük, az utolsó házat is maguk után hagyták és kiértek a szántóra. Gabona és vadvirágok illata keveredik a levegőben, a népek ordibálásait felváltják a madarak halk éneke. Mintha egyszerre elvágták volna a faluban uralkodó káosz minden madzagját és most helyette béke zuhant volna a tájra, melegen és vastagon betakarva azt. Egy pillanatra elfeledkezik mindenről és fejét forgatva figyeli és hallgatja a természet szépségét és dalát. Valami kedvességféle kúszik át arcán, azonban nem marad sokáig, amint a has újra megkordul a lány ismét visszazuhan a valóságba és hatalmasat sóhajtva az ég felé emeli fejét, újabb cifra szavakat reptetve fel ajkáról várva, hogy azok elszálljanak az ég felé. *

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.04.29 18:15:12, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.

648. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-25 08:30:14
 ÚJ
>Assag Rugia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Az Erő próbája - hazafelé//

*Megkésve bár, de csodával határos módon Kilbra is megérkezik a viskóhoz. Ilyen sérüléssel nagy akaraterőről tesz tanúbizonyságot, hogy egymaga tartotta a másik nőstény által diktált tempót. Assag tudatára ébred az új jövevény hallatán, de még csak a szemét sem méltóztatik felnyitni. Hátát fájlalja, ezért a deszkák helyett a földdel igyekszik a fennmaradó akárhány órában megtámasztani mielőtt újra visszamerül az álmatlan sötétség pihentető tétlenségébe - a finom ébresztgetésig fel sem ébred (még akkor is csak a második, feltehetően kevésbé óvatos próbálkozás után).
Lassan indulásra kész a kompánia, Kilbrával együtt ugyan, erős fájdalma viszont remélhetőleg nem fogja akadályozni őket a haladásban.*
-Rágj nyírfakérget.
*Böki felé részleges megoldást javasolva, ahogy útra kelnek, bár tény, hogy nem jellemző, hogy fák rengetege tarkítaná ezt tájat, sőt innentől hazáig elég kies a terep, reménykedni attól persze lehet. Mondjuk őszintén Assagnak, ha nem tarolja le őket egy lovas őrjárat, marha mindegy, sőt, kifejezetten üdítő a harcos szenvedése. Túléli, valószínűleg. A nyomókötést még nem szedi le, majd otthon, addig meg úgysem derül ki, hogy elfertőződött, vagy segített a kerítésszaggató.*

647. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-25 08:21:33
 ÚJ
>Worgh X'argath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Vakmerő

//Az Erő próbája - hazafelé//

*Worgh egy tapodtat sem mozdul Zirrah mellől, ami igazából annyit jelent, hogy ott marad, ahol eddig is ült. Nem áll szándékában magára hagyni, főleg így, hogy idegen hím is van a közelben. Nem, mintha oka lenne gyanakodni Kragra, de alapelve, hogy senkiben sem hajlandó megbízni, ez alól pedig még a harcos sem kivétel, akkor sem, ha a vérét hullatta értük, látszólag minden különösebb ok nélkül.
Nem is hunyja hát le a szemét, egy pillanatra sem, még akkor sem, amikor Zirrah már kidől mellőle.*
-Aludj csak. *morogja, sőt, később, amikor a nőstény álmában mocorog és leveti magáról a farkasprém egy részét, még meg is igazítja rajta, bár, hogy miért teszi, arról lövése sincs. Valamiféle furcsa, ösztönös dolog lehet ez, mivel Worgh aligha találkozott korábban a gondoskodás fogalmával.
Ébredéskor ő az első, aki talpon van, jóval az előtt, hogy a többiek éledezni kezdenének. Zirrah aztán szép sorban mindenkit felkelt, Worgh pedig épp az egyik fejszéjét élezi a bejárat előtt egy fenőkővel.*
-Indulhatunk? *pillant fel, s ha a válasz pozitív, úgy összeszedi magát ő is, felcihelődik, aztán a többiekkel együtt útra kel. Vállalja a hátvéd szerepét, nem csak azért, hogy egy esetleges hátulról jövő támadás esetén ő legyen az első, akibe belefutnak, hanem azért is, hogy ha valaki esetleg kidől, s a többiek nem vennék észre, ő biztosan észrevegye. A puszta nincs különösebben messze, legalábbis ork mértékkel mérve, így, ha belehúznak egy kicsit, estére-éjszakára haza is érhetnek akár.*

646. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-25 07:39:06
 ÚJ
>Zirrah Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Az Erő próbája - hazafelé//

- Pihenj kicsit, Kilbra. Hajnalban indulunk. - *Int a másik nősténynek, aztán Assag felé fordítja fejét. Ha a felcser felkel, bizonyára meg fogja nézni, tudja-e valahogy könnyebbé tenni az előttük álló utat, főképp Kilbra számára, aki mindük közül a legvakmerőbben küzdött, és valószínűleg ennek okán rá hullott a pofonfa legjava is a rázás után.
Mikor Worgh ilyen sztoikus nyugalommal válaszol a kérdésére, megint kedve támad nyavalyogni és a keze közé temetni az arcát, de most már túl sokan vannak odabenn egy kupacban, hogy észrevétlen maradhasson, a büszkesége meg jóval erősebb, mint a hisztizhetnékje, ezért csak savanyúan megjegyzi:*
- Hát legyen így, ha te mondod. - *Végül is, Krag elég jó fogásnak tűnik a Félszárnyú helyett, most, hogy jobban megnézni, győzködi magát, hogy ezt a bátyja is látni fogja.*

*Telnek az órák és bármilyen kielégítő is végre megtámasztania a hátát és a lábait pihentetni, pillái csak-csak lecsukódnak és az álom körbeszövi elméjét, mikor az őrség sora még rajta van.*
- Váltás! - *Nyöszörgi enerváltan, aztán az álláig lehúzza a farkasfejes prémköpönyeget, majd úgy, ahogy van, ültében elnyomja az álom.
Pár óra telhet el, mert még csak halvány, világosodó csík bújik elő az ég alján a napból, de már felébred. Ha minden igaz, nem ébreszti fel őket sem orv támadás, sem Thargodar őrosztag. Kielégítő hír, mert a kinti fényviszonyokból ítélve saccra még lehet annyi idejük, hogy elkotródjanak a szántóföldekről, mielőtt a nap felkel.
Rossz hír, hogy Zirrah a pár óra alvástól nem könnyebbült meg, hanem csak még fáradtabbnak érzi magát. Feltápászkodik Worgh mellől, ha még mindig ott van, és kiropogtatja a gémberedett vállait, nyakát. Hűs ujjaival igyekszik kigyömöszkölni az álom mákonyos maradékait szeméből és akkorát ásít, mint egy növendékoroszlán. Utóbb ébresztgetéshez lát, ha maguktól nem keltek volna fel társai.
A hímek egy finom oldalba böködést kapnak, cipőorral, a nőstények helyzetük kiemelt mivoltából vállrángatást.*
- Ébresztő. Össze kell szedjük magunk, még egy utolsó menet, és otthon vagyunk. Kilbra, jól vagy? Assag, bírni fogod?
*Megtölti kulacsát, és igyekszik annyira teleinni magát, amennyire csak lehetséges. A gyomra üres, de amúgy nem maradt már, amit megegyen, úgyhogy azzal nem igazán tud mit kezdeni. Vízzel kínálja a hímeket.*
- Induljunk. - *A maga részéről totál egyetért Worgh tervével. Nincs idejük, amit vesztegethetnének, és minél előbb maguk mögött hagyják ezt az átkos földet, annál jobb. Ha minden jól megy, egy fertályórán belül elindul a domb oldalában a kis csapat a füves puszta felé.*

645. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-24 21:20:56
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a jövőhöz//

-Szerintem biztosra vetted, hogy ez lesz. *Jegyzi meg halkabban, de ezzel se mondd újat Ryrrosnak valószínűleg. Sok kedves dolgot mondott Mynának, majd ott van a családjáról lévő tudása és nem utolsó sorban, kitalálta mire vágyik igazán.*
-Tényleg? *Ez kicsit ijesztő tény, de inkább nem akar semmit mondani rá, mert feltehetőleg ilyen utakon jár a férfi, akiben meg kellene bíznia.*
-Hát... A vércséknél mikor letettük az esküt, akkor mindenki aláírt egy esküs papírt és mellé a vérét pecsételte oda és nem szeretnék semmi kellemetlen az én irányomba. *Ezek szerint létezik vérmágia, kicsit aggasztó, de reméli nem kerül rossz kezekbe az a papír és a neve se mond sokat senkinek rajta.*
-Szerinted kell aggódnom amiatt? *Közelebb sétál Ryrroshoz, aki már a vége felé jár az evésnek és leguggol mellé.*

644. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-24 21:01:31
 ÚJ
>Ryrroshvar Syn Srrathyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

//Úton a jövőhöz//

- Reméltem, hogy igent mondasz, ha megtalállak. Vettem néhány dolgot neked. Ha nem jöttél volna, eladtam volna indulás előtt.
*Hallgatja a lányt, és szeme sarkából figyeli, ahogyan az remekül el van Azzuval és a névtelen kancával. Ám a hússal bíbelődik, s neki is lát annak tisztességes elfogyasztásához. Mire megeszi, alighanem a másik is kihűl annyira, hogy eltehesse.
Arra, hogy mázlista volna, szintén nem mond semmit. Csakugyan, valahol tényleg annak tekintheti magát, valahol viszont kevésbé. Ám a kérdést hallva megáll a keze egy pillanatra, s fel is pillant Mynára a nyárs fölül.
Nem érti hirtelen, hogy jutott eszébe éppen ez a kérdés.*
- Csak a vérmágia az igazi mágia. Minden más csak eszköz és mutatvány. *hallgat egy kicsit, majd oldalra dönti a fejét.*
- De miért érdekel ez Téged?
*Rögtön Mirára gondol, és arra amit a lánnyal tett. De nem hiszi, hogy a szőke Foks bármit is elmondott volna ebből a vörösnek. És ha mégis? Végső soron... akkor sincs ebben semmi igazán. Mondhat rá bármit a férfi. Amit csak akar.*

643. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-24 20:28:53
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a jövőhöz//

*Szerencsére elfogadja a lovát Ryrros, így ez a téma lezárva, van egy lova, amit közösen használhatnak és persze jobban jár mindenki, ha nem egy nyavalygós lánnyal kell utaznia.*
-Több holmi tényleg? *Nem túl izgatott még a dolog miatt, de áldást mond a teremtőnek, hogy van lova, aki majd cipekedik helyette. Nem kezd el fantáziálgatni sem, hogy mi lehet az, hiszen majd kiderül és legalább őszinte reakciót kap majd a férfi.*
-Jól hangzik, de még van idő kitalálni valami személyiségéhez illőt is. *Csak jobban meg kell ismernie a lovacskáját. Meg is öleli a nyakánál a lovat. Régóta vágyott már egy ilyen szépségre. A ló sörénye rálóg Myna hajára és jól látszik, hogy olyan színű, mint a tulajdonosa eredeti hajszíne volt. Most, hogy újra tudatosul benne a szabadság, gondolkozik a festék eldobásán, mert jobb szeretett szőke lenni.
A boros flaskát direkt vette el és ivott bele, a bizalma jelét sugallva vele, pedig nem kívánta az alkoholt egyáltalán.*
-Mázlista. *Zárja rövidre a dolgot. Kicsit aggasztja viszont az esküs papír, amin a neve mellett ott van a vére. Olvasott már olyan sötét mágiáról, ahol ezzel vissza tudnak élni.*
-Létezik vérmágia? *Teszi fel kíváncsian a kérdést, hiszen úgy tudja Myna, hogy Ryrros egy mágus és ő már csak tisztában van az ilyenekkel.*

642. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-24 20:12:14
 ÚJ
>Ryrroshvar Syn Srrathyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

//Úton a jövőhöz//

- Rendben. *ennyivel nyugtázza a férfi csupán, hogy Myna lovat vett. Hiszen valóban jól teszi, ha nem akar nyavalyogni.*- De lesz még holmid bőven a Vörös Uszályon is.
*Nem mond erről többet egyelőre, meghagyja ennyiben, sejtelmesen a dolgot. Aztán elgondolkodik egy kissé, s aztán szólal meg.*
- Mit szólsz az Aranynaphoz? Hiszen olyan a fénye, mint a napsugár. *fejti ki az ötletét, de persze lehet, hogy nem tetszik a lánynak. Egyébként is csak hirtelen ötlet volt. Közben pedig Myna elveszi tőle a bort, és beleiszik. Felelőtlen döntés. Hiszen bármi lehetne belekeverve. Ryrrost ismerve meg pláne... na de a méreg az asszonyok fegyvere. Ő csak akkor használná ezt, ha muszáj lenne. Most pedig sehogy sem érezte szükségét a dolognak.
Sőt, ahogy a lány visszaadja neki a tömlőt, biccent egyet felé, majd ő is beleiszik. Eztán a fogollyal kezd bíbelődni. Még forró egy kissé ugyan, de már nem égeti le az ujjait, ahogyan megfogja. A jó kívánságra biccent egyet, miközben lecsíp egy falat húst és egy kicsit a cipó sarkából hozzá. Nem válaszol, amíg le nem nyeli a falatot. Pont olyan lett, mint amilyenre szerette volna.*
- Nem. *elég kurta válasz, de hát ennyi a lényege. Nem kapott, és nem is akart. És a lánynak sem kell aggódnia már az övé miatt. Senki nem fogja keresni. Hiszen elmondta neki... nincsenek többé vércsék. A madár Mynán már csak egy madár, és nem jelent semmit senkinek.*

641. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-24 18:10:47
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a jövőhöz//

*Myna próbálja összeszedni magát, hogy sok idő után, megbízzon valakiben. Érdekes dolog ez, talán még magáról is tud újat mondani, amit eddig másnak nem is mondott el, de ahhoz tudnia kéne Ryrros mennyit tud Fekete Pilléről azon kívül, amit elmondott neki egyszer.*
-Azért vettem, mert lassú tempóban sok napja úton vagyok és bármennyire is jó kondiban vagyok, elfáradtam és nem akarlak feltartani a folytonos nyavalygásommal, na meg cipekedni sem szeretnék. *Borzasztóan sajognak a lábai, alig ha nem izomláza van, rég lábalt ennyit több napon át.*
-Na meg sok pénzem van és én is szerettem volna valami hasznos saját állatot. A tenyésztője szerint nyugodt állat, szóval majd meglátjuk hogy bírja, de én nagyon szeretem, mindig ilyen színű lóról álmodtam, csak hát ritka az ilyen szép szőke sörényű világos pej telivér. *Na igen, ezzel időt nyernek, legalább emiatt megérte, na meg útközben végig ölelheti majd a férfit, ha felülnek a lóra ketten. Erős állat és ketten talán kiteszik egy erősebb alkatú egyén súlyát.*
-A közös útra. *Válaszol vidáman és el is veszi a tömlőt, hogy igyon belőle, de nem viszi túlzásba és visszanyújtja a tulajdonosának.*
-Jó étvágyat. *Myna odasétál a ló mellé és a nyerget megnézi, hogy lehet e még húzni rajta, de úgy néz ki hogy az bizony nem fog leesni a lóról. Nem mer felülni rá, így csak a táskájában pakolászik és a ruháját, amit belegyűrt összehajtva teszi vissza.*
-Te nem kaptál végül vércse jelet? *Érdeklődik, de nem néz a másikra közben. Régóta foglalkoztatja a dolog, hogy a tetoválásait át kellene alakítania vagy valami, hogy ne ismerjék fel, bárhová is mennek, de csak reméli, hogy nem Wegtoren lesz a cél.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183