Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 14 (261. - 280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183
280. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-10 15:59:56
Üzenet elküldve: 2015-10-10 15:59:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
- A vér dolga bonyolultabb ennél.
* Ezt így is gondolja, de azért ideig-óráig meg lehet őt is győzni néhány apróságról. A szó inkább egy leendő bálra terelődik, amit már ő rendezne meg itt, új otthonában. Apollia közben elindul, hogy a szokásos dolgokat felügyelje. Ez így is van rendjén, mert anyja halálával az ilyen dolgokra egyre inkább rá fognak hárulni. *
- Fogok rendezni egy ilyen bált és bár jobb szeretnék egy szűkebb körűt, nemesekkel, de néhány művészt szívesen vendégül látnánk. Patronálni. Apollia is érdeklődik a művészetek iránt. Ha tudna néhány művészt ajánlani egy ilyen eseményre, megköszönném.
- A nagytanács legújabb tagja? Nem tudom még, hogy ki lett, de érdekelnek az új hírek. Ide nehezen jutnak el az ilyesmik, tudja.
- A vér dolga bonyolultabb ennél.
* Ezt így is gondolja, de azért ideig-óráig meg lehet őt is győzni néhány apróságról. A szó inkább egy leendő bálra terelődik, amit már ő rendezne meg itt, új otthonában. Apollia közben elindul, hogy a szokásos dolgokat felügyelje. Ez így is van rendjén, mert anyja halálával az ilyen dolgokra egyre inkább rá fognak hárulni. *
- Fogok rendezni egy ilyen bált és bár jobb szeretnék egy szűkebb körűt, nemesekkel, de néhány művészt szívesen vendégül látnánk. Patronálni. Apollia is érdeklődik a művészetek iránt. Ha tudna néhány művészt ajánlani egy ilyen eseményre, megköszönném.
- A nagytanács legújabb tagja? Nem tudom még, hogy ki lett, de érdekelnek az új hírek. Ide nehezen jutnak el az ilyesmik, tudja.
279. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-09 20:40:55
Üzenet elküldve: 2015-10-09 20:40:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Apollia csöndben figyeli a férfiak társalgását, közben saját magában formál véleményt és minden információt el is raktároz. A vérfrissüléssel nem igazán ért egyet, kivéve ha Alon csak képletesen érti. Ő maga nem igazán szeretne unokatestvérekkel házasodni, főleg mert egyetlen unokatestvére nem más mint Nivere és mindketten hölgyek, nem is vonzódnak másokhoz, csak a férfiakhoz. Ugyan Apollia egyelőre csak messziről tud ácsingózni, noha eléggé forr már a vére.
Édesapja helyesléséről a kisasszony szívélyes és szeretetteljes, őszinte mosolyt vet rá, majd visszafordul a vendég felé. Érdeklődő, csillogó szemeivel szemléli őket, habár közbe szólni tényleg nem akar.
Ahogy a szavakat hallgatja, magában tényleg kesereg, hogy nem lehetett ott azon a bálon. Néha napján eljutnak hozzá információk egy-egy összejövetelről, amik meg lettek rendezve. De ezek mindig homályosak, s főleg nem a fő házigazdától érkeznek. Tehát most, hogy hogy a szervezőtől hallhatja ezt az egészet, a szíve még jobban vérzik, főleg a művészek miatt is. Maga is művelője, szeretője mindegyik művészeti ágnak, noha nem profi szinten foglalkozik velük.
Amíg a férfiak beszélgetnek, akármennyire is szeretné még hallgatni őket, neki fog néhány dolognak, ami az ő feladata. Átmegy az ebédlőbe, hogy megnézze hogyan halad a tálalás. Onnan pedig a konyhába is bekukkant, megnézi a szakácsnőt és a segítőit a vacsorával kapcsolatban. Kicsit beszélget is velünk, s majd ha mindent rendben talál, akkor megy majd csak vissza. Idő közben talán még a lantját és fuvoláját, hátha lesz igény tehetsége bemutatására.*
*Apollia csöndben figyeli a férfiak társalgását, közben saját magában formál véleményt és minden információt el is raktároz. A vérfrissüléssel nem igazán ért egyet, kivéve ha Alon csak képletesen érti. Ő maga nem igazán szeretne unokatestvérekkel házasodni, főleg mert egyetlen unokatestvére nem más mint Nivere és mindketten hölgyek, nem is vonzódnak másokhoz, csak a férfiakhoz. Ugyan Apollia egyelőre csak messziről tud ácsingózni, noha eléggé forr már a vére.
Édesapja helyesléséről a kisasszony szívélyes és szeretetteljes, őszinte mosolyt vet rá, majd visszafordul a vendég felé. Érdeklődő, csillogó szemeivel szemléli őket, habár közbe szólni tényleg nem akar.
Ahogy a szavakat hallgatja, magában tényleg kesereg, hogy nem lehetett ott azon a bálon. Néha napján eljutnak hozzá információk egy-egy összejövetelről, amik meg lettek rendezve. De ezek mindig homályosak, s főleg nem a fő házigazdától érkeznek. Tehát most, hogy hogy a szervezőtől hallhatja ezt az egészet, a szíve még jobban vérzik, főleg a művészek miatt is. Maga is művelője, szeretője mindegyik művészeti ágnak, noha nem profi szinten foglalkozik velük.
Amíg a férfiak beszélgetnek, akármennyire is szeretné még hallgatni őket, neki fog néhány dolognak, ami az ő feladata. Átmegy az ebédlőbe, hogy megnézze hogyan halad a tálalás. Onnan pedig a konyhába is bekukkant, megnézi a szakácsnőt és a segítőit a vacsorával kapcsolatban. Kicsit beszélget is velünk, s majd ha mindent rendben talál, akkor megy majd csak vissza. Idő közben talán még a lantját és fuvoláját, hátha lesz igény tehetsége bemutatására.*
278. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-09 16:54:54
Üzenet elküldve: 2015-10-09 16:54:54
ÚJ
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*A sérülésen hamar túl is estek és a politika kerül szóba. Alon fő oka, hogy itt van.*
-Ez esetben én úgy hiszem a vér megújítja önmagát és nem külső ismeretlen eredetű, de legfőképp híg matériával kell összekeverni mert az a tisztaságát csökkenti.
*Fejti ki hisz megerősítik, hogy a hölgyet nem untatja. Bár konkrétumot még mindig nem mondott és mindez csak a házigazda érdeklődését van hivatott felkelteni. Efamar terveit Alon érdeklődve hallgatja. Közben bólogat, hogy érti.*
-Őszintén szólva úgy hiszem nem fogja hátráltatni. Vannak nemesi birtokok itt vidéken ahonnan minden bizonnyal eljönnének. A városi nemesség nem tudom mennyire szívesen vállalkozna. Én szerencsés helyzetben voltam mert az estre nem kimondottan csak nemeseket hívtam mivel a jótékonyság volt a cél, de így is sokan jelen voltak a nemesség köréből. Viszont ha rendezne egy ilyen bált Efamar úr akkor elhívná a nagytanács legújabb tagját is?
*A sérülésen hamar túl is estek és a politika kerül szóba. Alon fő oka, hogy itt van.*
-Ez esetben én úgy hiszem a vér megújítja önmagát és nem külső ismeretlen eredetű, de legfőképp híg matériával kell összekeverni mert az a tisztaságát csökkenti.
*Fejti ki hisz megerősítik, hogy a hölgyet nem untatja. Bár konkrétumot még mindig nem mondott és mindez csak a házigazda érdeklődését van hivatott felkelteni. Efamar terveit Alon érdeklődve hallgatja. Közben bólogat, hogy érti.*
-Őszintén szólva úgy hiszem nem fogja hátráltatni. Vannak nemesi birtokok itt vidéken ahonnan minden bizonnyal eljönnének. A városi nemesség nem tudom mennyire szívesen vállalkozna. Én szerencsés helyzetben voltam mert az estre nem kimondottan csak nemeseket hívtam mivel a jótékonyság volt a cél, de így is sokan jelen voltak a nemesség köréből. Viszont ha rendezne egy ilyen bált Efamar úr akkor elhívná a nagytanács legújabb tagját is?
277. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-09 13:45:27
Üzenet elküldve: 2015-10-09 13:45:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
* Beleegyezően biccent, hiszen már valóban jobban van. Akkor sem esett nagy baja, de mindegy is. Most vendégükre koncentrál és próbál kicsit lazább lenni. Ezt még gyakorolnia kell, mert a neveltetése is másmilyen volt. Ő még dolgozott ténylegesen, nem született olyan nemesnek, akit kicsi korától körülugráltak. *
- Időnként szükség van némi vérfrissítésre, hogy erős maradjon. Nem jó, ha túl sűrű ez a vér, beteg lesz tőle az ember.
* Apollia sem makkegészséges, pedig neki nem volt semmi baja. Szegény feleségétől örökölhette ezt, bármi is legyen. *
- Igen, lányomat is érdekli a politika, s mint egyetlen segítségem a nehéz döntésekben, igyekszem őt néhány dologba bevezetni a politika és más ügyek terén.
- Vannak terveim a jövőt illetően, magánjellegűek a birtokaimmal kapcsolatban. De mindezek mellett részt kívánok venni én is a nemesség eseményein. Sajnálatosan ez az utóbbi bál kimaradt és a költözésünk is akadályoztatott néhány dologban. Ám mégis. Ez a kúria, bár távol van a várostól, remélem nem lesz hátráltatója egy apróbb, összejövetelnek. Mit gondol Alonuard úr?
* Kíváncsi a férfi véleményére, s bár tudja, hogy lánya is örülne egy ilyen eseménynek, reméli tudni fog uralkodni magán annyira, hogy ezt most ne árulja el. *
* Beleegyezően biccent, hiszen már valóban jobban van. Akkor sem esett nagy baja, de mindegy is. Most vendégükre koncentrál és próbál kicsit lazább lenni. Ezt még gyakorolnia kell, mert a neveltetése is másmilyen volt. Ő még dolgozott ténylegesen, nem született olyan nemesnek, akit kicsi korától körülugráltak. *
- Időnként szükség van némi vérfrissítésre, hogy erős maradjon. Nem jó, ha túl sűrű ez a vér, beteg lesz tőle az ember.
* Apollia sem makkegészséges, pedig neki nem volt semmi baja. Szegény feleségétől örökölhette ezt, bármi is legyen. *
- Igen, lányomat is érdekli a politika, s mint egyetlen segítségem a nehéz döntésekben, igyekszem őt néhány dologba bevezetni a politika és más ügyek terén.
- Vannak terveim a jövőt illetően, magánjellegűek a birtokaimmal kapcsolatban. De mindezek mellett részt kívánok venni én is a nemesség eseményein. Sajnálatosan ez az utóbbi bál kimaradt és a költözésünk is akadályoztatott néhány dologban. Ám mégis. Ez a kúria, bár távol van a várostól, remélem nem lesz hátráltatója egy apróbb, összejövetelnek. Mit gondol Alonuard úr?
* Kíváncsi a férfi véleményére, s bár tudja, hogy lánya is örülne egy ilyen eseménynek, reméli tudni fog uralkodni magán annyira, hogy ezt most ne árulja el. *
276. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:52:34
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:52:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Amikor Apollia apja visszatér, a lány kicsit odébb húzódik, hogy legyen Efamarnak is hely. De szemeit csak pár pillanatra veszi le a vendégükről. Magában már eljátszik a gondolattal, hogyha legközelebb hírét szimatolja egy bálnak, hogyan fog elszökni oda. Nem olyan egyszerű, bizonyára utólag ki is derülne, hogy táncolni volt. De ezzel egyelőre nem éri meg foglalkozni, aggódni sem kell még miatta.
Édesapja kifogására lapos pillantásokat vet rá, hiszen tudja, hogy Efamarnak egy ilyesmi alig kottyan meg. A látszatánál sokkal strapabíróbb.
Apollia kíváncsian hallgatja Alon beszámolóját a látogatásának okáról. Mikor meghallja, hogy őt említik, rögtön, miután a férfi befejezte a beszédet, meg is szólal. *
- Engem az ilyesmi egyáltalán nem untat! Ha szükségét érzi, fejtse ki nyugodtan.
*Apollia biztatóan mosolyog s reméli tényleg nem veszi el az urak kedvét a komoly társalgástól. Fiatal hölgy ugyan, de a sok más dolog mellett a politika is érdekli. Habár tudja, hogy apja, sőt igazából talán egyik férfi sem kedveli, ha egy nő próbál beleszólni az ilyesfajta férfias beszédbe, de még talán azt sem viselik, ha csak hallgatja az asszony. Ennek tudtában Apollia rögtön beleharap alsó ajkába és lesüti szemeit, hogy véletlenül se találkozzon apjáéval.*
*Amikor Apollia apja visszatér, a lány kicsit odébb húzódik, hogy legyen Efamarnak is hely. De szemeit csak pár pillanatra veszi le a vendégükről. Magában már eljátszik a gondolattal, hogyha legközelebb hírét szimatolja egy bálnak, hogyan fog elszökni oda. Nem olyan egyszerű, bizonyára utólag ki is derülne, hogy táncolni volt. De ezzel egyelőre nem éri meg foglalkozni, aggódni sem kell még miatta.
Édesapja kifogására lapos pillantásokat vet rá, hiszen tudja, hogy Efamarnak egy ilyesmi alig kottyan meg. A látszatánál sokkal strapabíróbb.
Apollia kíváncsian hallgatja Alon beszámolóját a látogatásának okáról. Mikor meghallja, hogy őt említik, rögtön, miután a férfi befejezte a beszédet, meg is szólal. *
- Engem az ilyesmi egyáltalán nem untat! Ha szükségét érzi, fejtse ki nyugodtan.
*Apollia biztatóan mosolyog s reméli tényleg nem veszi el az urak kedvét a komoly társalgástól. Fiatal hölgy ugyan, de a sok más dolog mellett a politika is érdekli. Habár tudja, hogy apja, sőt igazából talán egyik férfi sem kedveli, ha egy nő próbál beleszólni az ilyesfajta férfias beszédbe, de még talán azt sem viselik, ha csak hallgatja az asszony. Ennek tudtában Apollia rögtön beleharap alsó ajkába és lesüti szemeit, hogy véletlenül se találkozzon apjáéval.*
275. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:47:22
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:47:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*A lány szavainak hevessége kicsit meglepi Alon-t, de hamar meg is érti a helyzetet. Végül is tudja, hogy még egy ilyen alkalmon sem látták a lányt és így már természetes, hogy minden lehetőséget megragadhat. Az apa is hamar visszatér.*
-Ennek igazán örülök kisasszony.
*Az apa magyarázatára Alon a kötelező mondatot elmondja.*
-Remélem már jobban érzi magát.
*És egy igény kényes kérdés ami Alon-t nem zökkenti ki. Bár az apa jelenlegi hangulata nem tetszik neki.*
-Tudja uram én úgy hiszem városunk legnagyobb problémája az, hogy a nemes vér felhígul. Ennek politikai és gondolkodásbéli problémáit látom melyekkel a kisasszonyt nem untatnám. De ezen elképzelésem alapján igen fontosnak tartom a nemesség kapcsolatát, hogy mindenki ismerje a másikat, támogassa és egy összetartó erőt alkossunk most, hogy városunk hanyatlik.
*A lány szavainak hevessége kicsit meglepi Alon-t, de hamar meg is érti a helyzetet. Végül is tudja, hogy még egy ilyen alkalmon sem látták a lányt és így már természetes, hogy minden lehetőséget megragadhat. Az apa is hamar visszatér.*
-Ennek igazán örülök kisasszony.
*Az apa magyarázatára Alon a kötelező mondatot elmondja.*
-Remélem már jobban érzi magát.
*És egy igény kényes kérdés ami Alon-t nem zökkenti ki. Bár az apa jelenlegi hangulata nem tetszik neki.*
-Tudja uram én úgy hiszem városunk legnagyobb problémája az, hogy a nemes vér felhígul. Ennek politikai és gondolkodásbéli problémáit látom melyekkel a kisasszonyt nem untatnám. De ezen elképzelésem alapján igen fontosnak tartom a nemesség kapcsolatát, hogy mindenki ismerje a másikat, támogassa és egy összetartó erőt alkossunk most, hogy városunk hanyatlik.
274. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:19:37
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:19:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
* Efamarnak meg van az a különleges tulajdonsága, hogy mindig a kellő pillanatban bukkan fel. Amikor neki jó. Ezt a levelet sürgősen el kellett küldenie a városba. Sajnálatos módon a ház személyzete korban már jócskán megkopott, pedig sokukat igazán megkedvelte, a maga visszafogott módján. Kénytelen lesz tőlük megválni hamarosan és újakat felfogadni, de azért gondoskodni fog a régiek öreg napjairól is. Nem dúsgazdag és nem szórja a pénzét fölösleges dolgokra, de a hűség az speciel fontos dolog. Elég fürgén megjárta ezt a kis kitérőt, s bár mások talán örülnek annak, hogy egy gazdag alak legyeskedik a lányuk fölött, ő jobban meg kívánja válogatni azt, akit lánya mellé szán. Visszasiet és hamar utol éri a duót a szalonban, lánya mellett ül le, kezeit a karfán nyugtatva, korántsem laza stílusban. *
- Elnézést, már itt is vagyok.
- Igen, hallottam az estélyről és sajnálom, hogy nem tudtunk részt venni rajta. Volt egy apróbb vadászbalesetem és emiatt nem tudtam részt venni az estélyen.
* Lányát egyedül nem engedheti el. A baleset pedig csak egy egyszerű, leestem megbokrosodott lovamról történés volt. Nem is lett komoly baja, csak a kedélye romlott el. *
- S minek köszönhetjük kitüntető figyelmét Alonuard úr?
* Efamarnak meg van az a különleges tulajdonsága, hogy mindig a kellő pillanatban bukkan fel. Amikor neki jó. Ezt a levelet sürgősen el kellett küldenie a városba. Sajnálatos módon a ház személyzete korban már jócskán megkopott, pedig sokukat igazán megkedvelte, a maga visszafogott módján. Kénytelen lesz tőlük megválni hamarosan és újakat felfogadni, de azért gondoskodni fog a régiek öreg napjairól is. Nem dúsgazdag és nem szórja a pénzét fölösleges dolgokra, de a hűség az speciel fontos dolog. Elég fürgén megjárta ezt a kis kitérőt, s bár mások talán örülnek annak, hogy egy gazdag alak legyeskedik a lányuk fölött, ő jobban meg kívánja válogatni azt, akit lánya mellé szán. Visszasiet és hamar utol éri a duót a szalonban, lánya mellett ül le, kezeit a karfán nyugtatva, korántsem laza stílusban. *
- Elnézést, már itt is vagyok.
- Igen, hallottam az estélyről és sajnálom, hogy nem tudtunk részt venni rajta. Volt egy apróbb vadászbalesetem és emiatt nem tudtam részt venni az estélyen.
* Lányát egyedül nem engedheti el. A baleset pedig csak egy egyszerű, leestem megbokrosodott lovamról történés volt. Nem is lett komoly baja, csak a kedélye romlott el. *
- S minek köszönhetjük kitüntető figyelmét Alonuard úr?
273. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:01:46
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:01:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Apollia még halvány mosollyal néz távolodó apja után, habár kicsit szomorú. A kisasszony külsején állandó vidámsága és optimizmusa látszik, ott van még mellette az illemtudás és minden olyan etikett, amit nemesként tudnia kell, akkor is, ha nincs hol használja azokat. A felszínen pedig állandóan lázad, ki akar törni a burkából és apja minden egyes utasítását és tiltását áthágja. De legbelül megérti Efamart és szereti is, mint legközelebbi hozzátartozóját. De nem élhet örökké egyedül midnentől és mindenkitől elzárva. Egyetlen társasági rendezvényen nem volt még és ez nagyon bosszantja. Nem is csoda, ha ott a szalonban Dongnor szavaira egyszerre csattan fel benne a hisztéria és az eszméletlen kíváncsiság is.*
- Milyen kár, hogy nem lehettünk ott!
*Kiált fel, de hangjából nem hallatszik ki a csalódottságon és a kíváncsiságon kívül semmi.*
- Ugyan!
*Legyint a köszönetre. Majd rögtön folytatja.*
- Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott, pedig rendkívül kedvelem a művészet minden ágát. De remélhetőleg a következőn már részt fogok tudni venni, netalántán mi is rendezünk egyet!
*Mondja, habár a végét már elvicceli. Kizárt, hogy Efamar Apollia részvételével szervezzen bált. Pedig a lány mennyire örülne már csak annak is, ha részt vehetne egyen!*
*Apollia még halvány mosollyal néz távolodó apja után, habár kicsit szomorú. A kisasszony külsején állandó vidámsága és optimizmusa látszik, ott van még mellette az illemtudás és minden olyan etikett, amit nemesként tudnia kell, akkor is, ha nincs hol használja azokat. A felszínen pedig állandóan lázad, ki akar törni a burkából és apja minden egyes utasítását és tiltását áthágja. De legbelül megérti Efamart és szereti is, mint legközelebbi hozzátartozóját. De nem élhet örökké egyedül midnentől és mindenkitől elzárva. Egyetlen társasági rendezvényen nem volt még és ez nagyon bosszantja. Nem is csoda, ha ott a szalonban Dongnor szavaira egyszerre csattan fel benne a hisztéria és az eszméletlen kíváncsiság is.*
- Milyen kár, hogy nem lehettünk ott!
*Kiált fel, de hangjából nem hallatszik ki a csalódottságon és a kíváncsiságon kívül semmi.*
- Ugyan!
*Legyint a köszönetre. Majd rögtön folytatja.*
- Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott, pedig rendkívül kedvelem a művészet minden ágát. De remélhetőleg a következőn már részt fogok tudni venni, netalántán mi is rendezünk egyet!
*Mondja, habár a végét már elvicceli. Kizárt, hogy Efamar Apollia részvételével szervezzen bált. Pedig a lány mennyire örülne már csak annak is, ha részt vehetne egyen!*
272. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-07 22:50:18
Üzenet elküldve: 2015-10-07 22:50:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Alon csak nemrég tapasztalhatta meg, hogy milyen érzés jóképű fiatal nemesnek lenni a társaságban. Az apa viselkedését nem is érti hisz általában pont ellenkező szokott lenni. Általában örülni szoktak, ha minél hamarabb sikerül a lánynak egy jó partit kifogni.*
-Ez így is van rendjén. Tisztelem azokat akikben megvan ez az erény.
*A hamar távozásnak Alon nem örül, de biccent. Az apa inkább az aki miatt idejött. Célja a politikai lavírozás és egy egységes párt létrehozása lenne. Viszont ez nem látszik rajta és nem is tervezi, hogy rájöjjenek. A lány vezetésével egy tisztes szalonba kerülnek. És egy Alon számára kicsit zavaró csend következik. A házigazdának kéne vezetnie a beszélgetést, de az elakadt. Alon pedig mosolyog, de kicsit zavartan. Végül a kérdés is elhangzik.*
-Ó dehogy. Csak tudja tartottam nemrégiben egy estet a városi művészek támogatására. Ott lehetőségem volt megismerni a város krémjét. Önöket sajnos nem és ezt pedig igencsak fontosnak tartom. Köszönöm is a vendéglátást.
*Alon csak nemrég tapasztalhatta meg, hogy milyen érzés jóképű fiatal nemesnek lenni a társaságban. Az apa viselkedését nem is érti hisz általában pont ellenkező szokott lenni. Általában örülni szoktak, ha minél hamarabb sikerül a lánynak egy jó partit kifogni.*
-Ez így is van rendjén. Tisztelem azokat akikben megvan ez az erény.
*A hamar távozásnak Alon nem örül, de biccent. Az apa inkább az aki miatt idejött. Célja a politikai lavírozás és egy egységes párt létrehozása lenne. Viszont ez nem látszik rajta és nem is tervezi, hogy rájöjjenek. A lány vezetésével egy tisztes szalonba kerülnek. És egy Alon számára kicsit zavaró csend következik. A házigazdának kéne vezetnie a beszélgetést, de az elakadt. Alon pedig mosolyog, de kicsit zavartan. Végül a kérdés is elhangzik.*
-Ó dehogy. Csak tudja tartottam nemrégiben egy estet a városi művészek támogatására. Ott lehetőségem volt megismerni a város krémjét. Önöket sajnos nem és ezt pedig igencsak fontosnak tartom. Köszönöm is a vendéglátást.
271. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-07 19:58:26
Üzenet elküldve: 2015-10-07 19:58:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Apollia mosolya igazán elbájoló, nem is rest elhalmozni vele akárkit. Az összképen tényleg csak apró, vékonyka alkata ront és szürkés bőre. De kedvessége így is sugárzik róla, ez pedig talán pont kárpótol minden külső hiányosság miatt.
Apollia néhány hallgatja apja és Alon pár szavas beszélgetését, s mikor Efamar távozik, még utána néz pár pillanatig.*
- A szalonban foglaljunk helyet. Erre.
*Apollia visszaveszi a beszélgetés és útmutatás szálát, a vendéget a szalon felé kezdi vezetni.
A szoba ízléses, nincsen túlcicomázva. Kényelmes fotelek és kanapék vannak egy asztalka körül. Még kandalló és áll a fal mellett készen arra, hogy melegséget hozzon, ha az időjárás túlságosan lehűlne. Az asztalkán már ott áll néhány pohár a bornak vagy sörnek, ízlés szerint. Egy szolgáló lány felel majd az italok kitöltéséért.
Miután helyet foglalnak, Apollia pár percig még némán, tanácstalanul ül. Inkább a sok kérdés és mérhetetlen kíváncsisága miatt, mintsem azért, mert nem érdekli semmi.*
- Hogy-hogy ellátogatott hozzánk? Valami gond van a várossal?
*Kérdezi kíváncsian, habár igyekszik visszafogni magát. Hiszen Alon talán az éjszakát is itt kívánja tölteni, sőt bizonyára, hiszen az út Artheniorból ideáig nem olyan rövid. *
*Apollia mosolya igazán elbájoló, nem is rest elhalmozni vele akárkit. Az összképen tényleg csak apró, vékonyka alkata ront és szürkés bőre. De kedvessége így is sugárzik róla, ez pedig talán pont kárpótol minden külső hiányosság miatt.
Apollia néhány hallgatja apja és Alon pár szavas beszélgetését, s mikor Efamar távozik, még utána néz pár pillanatig.*
- A szalonban foglaljunk helyet. Erre.
*Apollia visszaveszi a beszélgetés és útmutatás szálát, a vendéget a szalon felé kezdi vezetni.
A szoba ízléses, nincsen túlcicomázva. Kényelmes fotelek és kanapék vannak egy asztalka körül. Még kandalló és áll a fal mellett készen arra, hogy melegséget hozzon, ha az időjárás túlságosan lehűlne. Az asztalkán már ott áll néhány pohár a bornak vagy sörnek, ízlés szerint. Egy szolgáló lány felel majd az italok kitöltéséért.
Miután helyet foglalnak, Apollia pár percig még némán, tanácstalanul ül. Inkább a sok kérdés és mérhetetlen kíváncsisága miatt, mintsem azért, mert nem érdekli semmi.*
- Hogy-hogy ellátogatott hozzánk? Valami gond van a várossal?
*Kérdezi kíváncsian, habár igyekszik visszafogni magát. Hiszen Alon talán az éjszakát is itt kívánja tölteni, sőt bizonyára, hiszen az út Artheniorból ideáig nem olyan rövid. *
270. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-07 18:54:12
Üzenet elküldve: 2015-10-07 18:54:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
* Jóképűnek mondható férfi, a nők számára bizonyosan sármos. Lányos apaként ez az egyik típusú férfi, akitől félti a lányát. A második típusba meg egy másmilyen illik, akiktől szintén félti a lányát. Érhető módon minden férfitől félti a lányát, aki nem kelt a kis hölgyben undort már első látásra. Ez valószínűleg még vagy harminc évig nem fog változni. *
- Üdvözlöm otthonunkban Dongnor Alonuard.
* Kézfogása is határozott és erős, bár Dongnor sem adja alább. *
- Szeretem a rendet.
* Kifizeti egy közhellyel, majd lányára tekint, hogy vezesse csak tovább vendégüket, bármerre is tartott épp vele. *
- Elnézését kérem, de át kell adnom egy levelet a lovászfiúnak, vigye el a címzetthez. Rögvest visszatérek.
* Nem fog tovább tartani ez pár percnél, addig csak üljenek le valahol. Hamar vissza fog térni, csak már csendesebben. *
* Jóképűnek mondható férfi, a nők számára bizonyosan sármos. Lányos apaként ez az egyik típusú férfi, akitől félti a lányát. A második típusba meg egy másmilyen illik, akiktől szintén félti a lányát. Érhető módon minden férfitől félti a lányát, aki nem kelt a kis hölgyben undort már első látásra. Ez valószínűleg még vagy harminc évig nem fog változni. *
- Üdvözlöm otthonunkban Dongnor Alonuard.
* Kézfogása is határozott és erős, bár Dongnor sem adja alább. *
- Szeretem a rendet.
* Kifizeti egy közhellyel, majd lányára tekint, hogy vezesse csak tovább vendégüket, bármerre is tartott épp vele. *
- Elnézését kérem, de át kell adnom egy levelet a lovászfiúnak, vigye el a címzetthez. Rögvest visszatérek.
* Nem fog tovább tartani ez pár percnél, addig csak üljenek le valahol. Hamar vissza fog térni, csak már csendesebben. *
269. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-07 17:53:46
Üzenet elküldve: 2015-10-07 17:53:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Még a kúria, majd hazafele//
*Harim nem egy beszédes fiú, ahogy azt már Apollia is észrevehette, habár hiheti azt, hogy ez csak számára ismeretlen okokból eredő ellenszenve miatt érzékelhető így, és részben így is van. Néha még az ő nyelve is megered, ám ahhoz egy igen kellemes közeg, na meg egy megfelelő téma szükséges. Itt azonban, ha akarna, sem tudna feloldódni. Az egész épületet beborítja az a baljós aura, gyomrában egy kisebb gombóc jelzi, hogy nem kéne itt lennie. Nem tartozik ide. Apollia tekintetéből pedig lehetetlen olvasni, szavai homályosak, tettei zavartak. Szóval a kutya sem érti, hogy mi folyik a fejében. Például ez a fanyalodott, kissé talán lesajnáló arckifejezés is, amivel pillant rá. Egészen megfoghatatlan. Azonban a kis találkának az apa hirtelen megjelenése vet véget, Apollia pedig úgy pattan fel, mint akit szerelmeskedés közben kaptak rajta, jó, hogy arcszíne nem fut paradicsompirosba, elvégre az ilyen fakó leánykákon egyhamar meglátszik az ilyesmi. Gond a terménnyel? Talán ilyesmit is súgtak a lány fülébe? Vagy hazudna? Az egésznek semmi értelme, de legalább eljött az ideje, hogy zavartalanul kisurranjon, és él is evvel a lehetőséggel. Odakint persze szembesül avval, hogy probléma egy szál se, a szekér már-már üresen áll, kivéve persze a kutyust, amely egy vakkantással üdvözli gazdáját, meg az ökröt, amelyik húzza. Látványuk szinte elérzékenyíti a parasztfiút, otthonának apró morzsái, melyek némileg elsimítják felborzolt lelkét, ahogy elindul visszafelé, ismét halkan dúdolgatva egy népdalt. Igyekszik elterelni gondolatait a nemesekről, fennhéjázó, rideg otthonukról, na meg a kiismerhetetlen lányról. Helyette figyelmét a teendőire, szeretett paradicsomjaira, meg a kellemes kis kocsmai estére fordítja, amely majd várja. Hiszen mi lenne a faluval, meg a mulatsággal egy jó ivó nélkül?*
*Harim nem egy beszédes fiú, ahogy azt már Apollia is észrevehette, habár hiheti azt, hogy ez csak számára ismeretlen okokból eredő ellenszenve miatt érzékelhető így, és részben így is van. Néha még az ő nyelve is megered, ám ahhoz egy igen kellemes közeg, na meg egy megfelelő téma szükséges. Itt azonban, ha akarna, sem tudna feloldódni. Az egész épületet beborítja az a baljós aura, gyomrában egy kisebb gombóc jelzi, hogy nem kéne itt lennie. Nem tartozik ide. Apollia tekintetéből pedig lehetetlen olvasni, szavai homályosak, tettei zavartak. Szóval a kutya sem érti, hogy mi folyik a fejében. Például ez a fanyalodott, kissé talán lesajnáló arckifejezés is, amivel pillant rá. Egészen megfoghatatlan. Azonban a kis találkának az apa hirtelen megjelenése vet véget, Apollia pedig úgy pattan fel, mint akit szerelmeskedés közben kaptak rajta, jó, hogy arcszíne nem fut paradicsompirosba, elvégre az ilyen fakó leánykákon egyhamar meglátszik az ilyesmi. Gond a terménnyel? Talán ilyesmit is súgtak a lány fülébe? Vagy hazudna? Az egésznek semmi értelme, de legalább eljött az ideje, hogy zavartalanul kisurranjon, és él is evvel a lehetőséggel. Odakint persze szembesül avval, hogy probléma egy szál se, a szekér már-már üresen áll, kivéve persze a kutyust, amely egy vakkantással üdvözli gazdáját, meg az ökröt, amelyik húzza. Látványuk szinte elérzékenyíti a parasztfiút, otthonának apró morzsái, melyek némileg elsimítják felborzolt lelkét, ahogy elindul visszafelé, ismét halkan dúdolgatva egy népdalt. Igyekszik elterelni gondolatait a nemesekről, fennhéjázó, rideg otthonukról, na meg a kiismerhetetlen lányról. Helyette figyelmét a teendőire, szeretett paradicsomjaira, meg a kellemes kis kocsmai estére fordítja, amely majd várja. Hiszen mi lenne a faluval, meg a mulatsággal egy jó ivó nélkül?*
268. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-06 23:00:55
Üzenet elküldve: 2015-10-06 23:00:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Az első bemutatkozást Alon kötelezőnek tartja. Így meg is ejtik. A vicceskedésen Alon is mosolyog.*
-Talán csak én éreztem úgy, hogy nem haladunk.
*Dicséret és annak megköszönése unalmas. Alon mégis mosolyog. A hirtelen mögülük megszólaló hangra Alon is meglepetten fordul meg. A lány bemutatásából pedig rájön, hogy az apával áll szemben. Alon kezet is nyújt. A rideg kinézet látszólag nem rémisztette őt meg. Kezet nyújt.*
-Tiszteletem uram. Megtisztel a vendéglátással.
*Ő maga már előre küldött meghívót, de tudja, hogy ritkán fogadnak vendéget.*
-Ahogy láttam a birtokuk nagyon rendezett.
*Az első bemutatkozást Alon kötelezőnek tartja. Így meg is ejtik. A vicceskedésen Alon is mosolyog.*
-Talán csak én éreztem úgy, hogy nem haladunk.
*Dicséret és annak megköszönése unalmas. Alon mégis mosolyog. A hirtelen mögülük megszólaló hangra Alon is meglepetten fordul meg. A lány bemutatásából pedig rájön, hogy az apával áll szemben. Alon kezet is nyújt. A rideg kinézet látszólag nem rémisztette őt meg. Kezet nyújt.*
-Tiszteletem uram. Megtisztel a vendéglátással.
*Ő maga már előre küldött meghívót, de tudja, hogy ritkán fogadnak vendéget.*
-Ahogy láttam a birtokuk nagyon rendezett.
267. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:54:24
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:54:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Apollia kellemes mosolyával az arcán fogadja a vendég érkezését, kicsit meg is hajol előtte, s ha igény van erre kezét nyújtja egy kézcsókra.*
- Apollia Misscouluerty.
*Mutatkozik be ő is, habár már a találkozás előtt is bizonyára mind a ketten tudták a másik nevét. Bizonyára az első találkozás miatt illendő a bemutatkozás és üdvözlés ceremóniája.*
- Hát nem haladt az a hintó? De bizonyára, hiszen végül is ide ért.
*Vidáman mosolyog, próbál viccelődni. Éppenséggel arra gondol, hogyha valaki kocsikázik, akkor az ablakon keresztül állandóan változik a kilátás. A kisasszonynak már ez rendkívüli izgalmas esemény. Néhány napja sikerült pont rávennie Efamart, hogy legalább kocsikázni engedje el. Azzal a feltétellel, hogy nem marad el sokáig és nem száll ki a hintóból. Persze a lányka nem olyan szabályszerető, ha olyan töménytelen korlát van körülötte, miért ne szakíthatna át egyet-kettőt?*
- Köszönöm, néhány munkásunk kitűnő remeke.
*Feleli illendően, de alig tudná folytatni, miszerint alig pár pillantást vethet erre az ablakból, léptek hangzanak fel mögötte. Kicsit rémülten fordul meg, mint minden rossz gyerek, aki tett valami nem helyén valót és fél, hogy kiderülhet bármelyik percben a csíny.*
- Édesapám. Az úr a vendégünk, Dongnor Alonuard.
*Tiszteletteljes hangon köszönti Efamart, majd tekintetével a másik férfi felé néz. Mikor Apollia apjára néz, a tekintetében inkább némi bánat ütközik ki, még ha alig észrevehető is. A kisasszonyra jellemző az örök optimizmus és vidámság, de édesapja komor megjelenése mindig empátiát ébreszt benne s amikor a szemeibe néz, mindig megbánja minden rosszaságát. Még azokat is, amikről Efamarnak még csak gyanúja sincs.*
*Apollia kellemes mosolyával az arcán fogadja a vendég érkezését, kicsit meg is hajol előtte, s ha igény van erre kezét nyújtja egy kézcsókra.*
- Apollia Misscouluerty.
*Mutatkozik be ő is, habár már a találkozás előtt is bizonyára mind a ketten tudták a másik nevét. Bizonyára az első találkozás miatt illendő a bemutatkozás és üdvözlés ceremóniája.*
- Hát nem haladt az a hintó? De bizonyára, hiszen végül is ide ért.
*Vidáman mosolyog, próbál viccelődni. Éppenséggel arra gondol, hogyha valaki kocsikázik, akkor az ablakon keresztül állandóan változik a kilátás. A kisasszonynak már ez rendkívüli izgalmas esemény. Néhány napja sikerült pont rávennie Efamart, hogy legalább kocsikázni engedje el. Azzal a feltétellel, hogy nem marad el sokáig és nem száll ki a hintóból. Persze a lányka nem olyan szabályszerető, ha olyan töménytelen korlát van körülötte, miért ne szakíthatna át egyet-kettőt?*
- Köszönöm, néhány munkásunk kitűnő remeke.
*Feleli illendően, de alig tudná folytatni, miszerint alig pár pillantást vethet erre az ablakból, léptek hangzanak fel mögötte. Kicsit rémülten fordul meg, mint minden rossz gyerek, aki tett valami nem helyén valót és fél, hogy kiderülhet bármelyik percben a csíny.*
- Édesapám. Az úr a vendégünk, Dongnor Alonuard.
*Tiszteletteljes hangon köszönti Efamart, majd tekintetével a másik férfi felé néz. Mikor Apollia apjára néz, a tekintetében inkább némi bánat ütközik ki, még ha alig észrevehető is. A kisasszonyra jellemző az örök optimizmus és vidámság, de édesapja komor megjelenése mindig empátiát ébreszt benne s amikor a szemeibe néz, mindig megbánja minden rosszaságát. Még azokat is, amikről Efamarnak még csak gyanúja sincs.*
266. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:10:01
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:10:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
* Ajtó dörren valahol a közelben. Erős és határozott léptek dobbannak a folyosón, ahogy Efamar gondolataiban és hangulatában elmélyedve végigsiet a házon. Ekkor hallja meg lánya hangját, valamint. Egy ismeretlen férfiét! A hangok irányába fordul, némileg csendesebb, de még mindig határozott léptekkel. Az ismeretlen férfi mögött áll meg, négy lépésnyi távolságban. Fekete nadrág, sötétkék ing és acélszín kabát, bal felkarján fekete szalag a kabátra varrva. Gyászának örök jele. *
- Apollia kedvesem, bemutatnál a vendégünknek?
* Csak ha lányára néz, lágyul el némileg zord tekintete. Nem igazán kedveli az idegeneket a házában. Lányának pihenés kell, nyugalom. *
* Ajtó dörren valahol a közelben. Erős és határozott léptek dobbannak a folyosón, ahogy Efamar gondolataiban és hangulatában elmélyedve végigsiet a házon. Ekkor hallja meg lánya hangját, valamint. Egy ismeretlen férfiét! A hangok irányába fordul, némileg csendesebb, de még mindig határozott léptekkel. Az ismeretlen férfi mögött áll meg, négy lépésnyi távolságban. Fekete nadrág, sötétkék ing és acélszín kabát, bal felkarján fekete szalag a kabátra varrva. Gyászának örök jele. *
- Apollia kedvesem, bemutatnál a vendégünknek?
* Csak ha lányára néz, lágyul el némileg zord tekintete. Nem igazán kedveli az idegeneket a házában. Lányának pihenés kell, nyugalom. *
265. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-06 17:17:34
Üzenet elküldve: 2015-10-06 17:17:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*A fogadtatás illő. Cotard a kocsit teszi le míg Alon-t már köszönti is a hölgy akiről hallott már pletykákat a városban. Műmosollyal és kézcsókkal köszönti is a kisasszonyt.*
-Üdvözletem. Dongnor Alonuard.
*Az invitálásnak eleget is tesz.*
-Igen köszönöm. Kellemes volt. Bár igencsak eseménytelen.
*Általában ennek örülnek, de Alon örült volna valaminek amiről mesélhetne.*
-Gyönyörű kertjük van.
~Vajon az apjával is találkozom? Minden bizonnyal.~
*Azt, hogy eljöhetett megtiszteltetésnek veszi főleg, hogy az apa régóta elzárkózott. A lányról meg nem is tudnak semmit.*
*A fogadtatás illő. Cotard a kocsit teszi le míg Alon-t már köszönti is a hölgy akiről hallott már pletykákat a városban. Műmosollyal és kézcsókkal köszönti is a kisasszonyt.*
-Üdvözletem. Dongnor Alonuard.
*Az invitálásnak eleget is tesz.*
-Igen köszönöm. Kellemes volt. Bár igencsak eseménytelen.
*Általában ennek örülnek, de Alon örült volna valaminek amiről mesélhetne.*
-Gyönyörű kertjük van.
~Vajon az apjával is találkozom? Minden bizonnyal.~
*Azt, hogy eljöhetett megtiszteltetésnek veszi főleg, hogy az apa régóta elzárkózott. A lányról meg nem is tudnak semmit.*
264. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-06 16:05:42
Üzenet elküldve: 2015-10-06 16:05:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*A szolga pont festés közben találja Apolliát a szobájában, amikor Dongnor megérkezik. A lány félreteszi az ecsetet, leveszi a kötényét, ami már egész tarka a festék miatt, majd a szobája öltözködő tükrében megigazítja viseletét. Bordó ruhát visel sűrű arany-inda díszítéssel, a hosszú ujja könyökétől szélesedig harang formába. Derekánál meg van kötve egy szalaggal, s a szoknya rész a padlóig redőzve van. Gyönyörű és kényelmes viselet is egyben, tökéletes illeszkedik Apollia alakjához, hála a varrónőnek, hiába csont és bőr a kisasszony.
Aollia kapkodja a lábait, nyomán fodrozódik a szoknya alsó pereme, nem akarja megváratni az érkező urat. Apja már mikor megkapta levelét és be is vonta őt a tervekbe. Efamar szinte húsz évig nem engedte a lányát társasági ügyletekbe bonyolódni, vagy egyáltalán tapasztalni, s most hirtelenjében akar neki mindent megtanítani. A kór megnehezítette a család életét, Efamar sok dolgot bizonyára rosszul is intézett ezzel kapcsolatban. De lassan kezdi észrevenni, hogy ideje lenne férjhez adnia a lányát, csak hát ezt nehéz úgy végbe vinni, hogyha a nemesek legtöbbje még abban sem biztos, hogy Apollia létezik-e. Ha pedig házasság nem jönne össze az apa halála előtt, hát lányának kell megtanulnia igazgatni a földek ügyeit és a társasági életet.
Efamar részben talán ezért is látja vendégül Alont a kúriában. Apollia pedig részese ennek az eseménynek, sőt igazából az egész lebonyolítója. Mint a ház egyetlen nemesi hölgye felel minden apróságért. A menüért és a szórakozásért is.*
- Kellemes napot kívánok! Kerüljön beljebb.
*A kisasszony helyett a szolga nyit ajtót, de Apollia már ott áll bizonyára Alonnal szemben és kedvesen mosolyog rá. Enyhén elfordulva félreáll az útból, hogy a vendég beljebb kerülhessen. *
- Erre! kellemesen telt az út?
*Kezével az egyik ajtó felé int, ami ízléses szalonba nyílik. Próbálja visszafogni kíváncsiságát, de tányérnyi szemeibe bizonyára kiül a csillogás. Ez a férfi a városból jött, s bizonyára sok érdekes dolgot tud majd neki mesélni, ha már saját maga nem élhetett át semmit.*
*A szolga pont festés közben találja Apolliát a szobájában, amikor Dongnor megérkezik. A lány félreteszi az ecsetet, leveszi a kötényét, ami már egész tarka a festék miatt, majd a szobája öltözködő tükrében megigazítja viseletét. Bordó ruhát visel sűrű arany-inda díszítéssel, a hosszú ujja könyökétől szélesedig harang formába. Derekánál meg van kötve egy szalaggal, s a szoknya rész a padlóig redőzve van. Gyönyörű és kényelmes viselet is egyben, tökéletes illeszkedik Apollia alakjához, hála a varrónőnek, hiába csont és bőr a kisasszony.
Aollia kapkodja a lábait, nyomán fodrozódik a szoknya alsó pereme, nem akarja megváratni az érkező urat. Apja már mikor megkapta levelét és be is vonta őt a tervekbe. Efamar szinte húsz évig nem engedte a lányát társasági ügyletekbe bonyolódni, vagy egyáltalán tapasztalni, s most hirtelenjében akar neki mindent megtanítani. A kór megnehezítette a család életét, Efamar sok dolgot bizonyára rosszul is intézett ezzel kapcsolatban. De lassan kezdi észrevenni, hogy ideje lenne férjhez adnia a lányát, csak hát ezt nehéz úgy végbe vinni, hogyha a nemesek legtöbbje még abban sem biztos, hogy Apollia létezik-e. Ha pedig házasság nem jönne össze az apa halála előtt, hát lányának kell megtanulnia igazgatni a földek ügyeit és a társasági életet.
Efamar részben talán ezért is látja vendégül Alont a kúriában. Apollia pedig részese ennek az eseménynek, sőt igazából az egész lebonyolítója. Mint a ház egyetlen nemesi hölgye felel minden apróságért. A menüért és a szórakozásért is.*
- Kellemes napot kívánok! Kerüljön beljebb.
*A kisasszony helyett a szolga nyit ajtót, de Apollia már ott áll bizonyára Alonnal szemben és kedvesen mosolyog rá. Enyhén elfordulva félreáll az útból, hogy a vendég beljebb kerülhessen. *
- Erre! kellemesen telt az út?
*Kezével az egyik ajtó felé int, ami ízléses szalonba nyílik. Próbálja visszafogni kíváncsiságát, de tányérnyi szemeibe bizonyára kiül a csillogás. Ez a férfi a városból jött, s bizonyára sok érdekes dolgot tud majd neki mesélni, ha már saját maga nem élhetett át semmit.*
263. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:06:25
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:06:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*Alon nagyun elunta magát, de végül megérkeznek. Cotard megáll a kocsival a kapu előtt. A kocsi szép állapotban lévő fekete színű az ablakokon lila függönnyel rajta a család címere. Alon barna térdnadrágot, fehér inget és kék hosszú kabátot hord. Igencsak színes és meglepő ugyanis a rövidnadrághoz a hosszú kabát egyáltalán nem illik. E mellé még egy sétapálcát is fog és oldalán ott a vívókardja. Haja kiengedve. Mellette Cotard a bajszos öreg szokásos szürke szolgálói tabardját hordja rajta a Dongnor család címerével. Az ő oldalán is vívókard. Ha látnak egy szolgálót vagy valakit megszólítja azt Cotard.*
-Dongnor Alonuard érkezett meg.
A hozzászólás írója (Dongnor Alonuard) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.05 23:06:40
*Alon nagyun elunta magát, de végül megérkeznek. Cotard megáll a kocsival a kapu előtt. A kocsi szép állapotban lévő fekete színű az ablakokon lila függönnyel rajta a család címere. Alon barna térdnadrágot, fehér inget és kék hosszú kabátot hord. Igencsak színes és meglepő ugyanis a rövidnadrághoz a hosszú kabát egyáltalán nem illik. E mellé még egy sétapálcát is fog és oldalán ott a vívókardja. Haja kiengedve. Mellette Cotard a bajszos öreg szokásos szürke szolgálói tabardját hordja rajta a Dongnor család címerével. Az ő oldalán is vívókard. Ha látnak egy szolgálót vagy valakit megszólítja azt Cotard.*
-Dongnor Alonuard érkezett meg.
A hozzászólás írója (Dongnor Alonuard) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.05 23:06:40
262. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-05 18:36:56
Üzenet elküldve: 2015-10-05 18:36:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
*A fiú hiába bólint, Apollia nem veszi tudomásul reakcióját. Könyökeit lassan térdére támasztja, arcát pedig tenyereibe helyezi. Tányérnyi szemeit zavartalanul tartja Harimén, miközben agya zakatol. Ő semmilyen elvárást nem támasztott a fiú felé, nem ócsárolásból vagy jutalmazás ügyén hívta ide, hanem saját önnön vágyai vezérelték. Még csak nem is a szegény férfi kidolgozott testét akarja megvenni, hogy enyhítse szomjúságát annak és családjának jobb létéért cserébe. Az emberi jóságot vette alapul annak reményében, hogy hallhat néhány dolgot a külvilágról, megismerheti azt valaki más szemszögéből. Meg amúgy is, ki az, aki nem szeret beszélni, akármiről? Főleg nem magáról? Ha arról van szó még a kisasszony is szívesen hangoztatja saját unalmas életét, ha kérdezik, de hát volt elég ideje kiismernie személyiségét és életkörülményeit annyira, hogy eléggé elege legyen belőle ahhoz, hogy ha nem muszáj, ne beszéljen róla. Jelenleg sokkal jobban érdekelné Harim beszámolója, de a férfi elutasító vele szemben, s Apollia már-már úgy érzi, hogy az egyszerű paraszt visszaél kedvességével és feltétel nélküli szeretetével, vagy legalábbis nem értékeli eléggé, állandóan falba ütközik nála.
Így idővel pont hogy fordítva történnek a dolgok, mint ahogy azt Harim gondolhatja. Apollia igazi önmaga az örök pozitivizmus és mosolygás, ez a sunyi tekintet pedig éppen csak a megfelelő eszköz keresése. Ha indokolatlanul ellenségeskednek vele, úgy gondolja majd ad az illetőnek alapanyagot, kicsit talán megszorongatja, de legbelül sajnálni fogja magát és Harimot is a döntéseikért. Nem tud haragudni a férfira, inkább sajnálja az eredménytelen helyzetet, s ez pár percnyi csönd után meg is látszik az arcán. Elgondolkozva nézegeti továbbra is Harim arcát, a huncut fény kihuny a szemében, s inkább valami keserédes ragyogás tölti be. Nemeshez nem illően támasztja ábrándos arcát kezein. Váratlan nyüzsgés támad s nem sokkal ezután megjelenik Efamar az ajtóban. A lány hirtelen pattan fel.*
- Édesapám.
*Áhítattal ejti ki az elnevezést, szinte mintha félne az embertől, még fejet is hajt előtte. zavartan néz szeme sarkából Harimra, fejével int neki, miszerint gyorsan távozzon.*
- Volt valami gond a terméssel, ennek kapcsán kellett ezzel a fiúval beszélnem. A kúriánk papírjai is lejártak, ezzel kapcsolatban járt itt egy úriember.
*Harim még hallhatja Apollia határozott, ám a háttérben remegő hangját, ahogy Efamarhoz beszél. Kicsit füllent is mindkettejük érdekében. Pár perc múlva, amint befejeződik a terményadó feljegyzése úgyis kiderül, hogy semmi gond nem történt. *
*A fiú hiába bólint, Apollia nem veszi tudomásul reakcióját. Könyökeit lassan térdére támasztja, arcát pedig tenyereibe helyezi. Tányérnyi szemeit zavartalanul tartja Harimén, miközben agya zakatol. Ő semmilyen elvárást nem támasztott a fiú felé, nem ócsárolásból vagy jutalmazás ügyén hívta ide, hanem saját önnön vágyai vezérelték. Még csak nem is a szegény férfi kidolgozott testét akarja megvenni, hogy enyhítse szomjúságát annak és családjának jobb létéért cserébe. Az emberi jóságot vette alapul annak reményében, hogy hallhat néhány dolgot a külvilágról, megismerheti azt valaki más szemszögéből. Meg amúgy is, ki az, aki nem szeret beszélni, akármiről? Főleg nem magáról? Ha arról van szó még a kisasszony is szívesen hangoztatja saját unalmas életét, ha kérdezik, de hát volt elég ideje kiismernie személyiségét és életkörülményeit annyira, hogy eléggé elege legyen belőle ahhoz, hogy ha nem muszáj, ne beszéljen róla. Jelenleg sokkal jobban érdekelné Harim beszámolója, de a férfi elutasító vele szemben, s Apollia már-már úgy érzi, hogy az egyszerű paraszt visszaél kedvességével és feltétel nélküli szeretetével, vagy legalábbis nem értékeli eléggé, állandóan falba ütközik nála.
Így idővel pont hogy fordítva történnek a dolgok, mint ahogy azt Harim gondolhatja. Apollia igazi önmaga az örök pozitivizmus és mosolygás, ez a sunyi tekintet pedig éppen csak a megfelelő eszköz keresése. Ha indokolatlanul ellenségeskednek vele, úgy gondolja majd ad az illetőnek alapanyagot, kicsit talán megszorongatja, de legbelül sajnálni fogja magát és Harimot is a döntéseikért. Nem tud haragudni a férfira, inkább sajnálja az eredménytelen helyzetet, s ez pár percnyi csönd után meg is látszik az arcán. Elgondolkozva nézegeti továbbra is Harim arcát, a huncut fény kihuny a szemében, s inkább valami keserédes ragyogás tölti be. Nemeshez nem illően támasztja ábrándos arcát kezein. Váratlan nyüzsgés támad s nem sokkal ezután megjelenik Efamar az ajtóban. A lány hirtelen pattan fel.*
- Édesapám.
*Áhítattal ejti ki az elnevezést, szinte mintha félne az embertől, még fejet is hajt előtte. zavartan néz szeme sarkából Harimra, fejével int neki, miszerint gyorsan távozzon.*
- Volt valami gond a terméssel, ennek kapcsán kellett ezzel a fiúval beszélnem. A kúriánk papírjai is lejártak, ezzel kapcsolatban járt itt egy úriember.
*Harim még hallhatja Apollia határozott, ám a háttérben remegő hangját, ahogy Efamarhoz beszél. Kicsit füllent is mindkettejük érdekében. Pár perc múlva, amint befejeződik a terményadó feljegyzése úgyis kiderül, hogy semmi gond nem történt. *
261. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-04 22:45:47
Üzenet elküldve: 2015-10-04 22:45:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Misscouluerty kúria//
*A lány arca lassacskán elsötétül, a kislányos báj és közvetlenség helyét átveszi a kimért komolyság, nemesi énje kezd magára találni, Harimnak pedig épphogy sikerül visszatartania ajkainak gúnyos rándulását, ahogy elhangzik a visszafogott fenyegetés. Kivillan a leányzó foga fehérje, de feleslegesen fárasztja magát, a fiú pontosan tudja, hogy kivel áll (vagy éppen ül) szemben. Éppen ezért is van még itt, próbálja magára erőltetni ezt a hideg világot, kitalálni a felé támasztott elvárásokat. Finoman bólint, hogy jelezze, megértette az üzenetet, bogárszemeit Apolliára függeszti. Alig észrevehetően azért felemelkedik kissé szemöldöke a válasz hallatán, elvégre így hirtelenjében még egy nemes szájából is nevetségesen hangzik, hogy papírról kelt életre zenét. Végül is, nem tűnik mágusnak, de persze nem fogja meghazudtolni a szavát. Helyette inkább a hozzá intézett tárgyilagos kérdésekre koncentrál, melyekre már annál könnyebb válaszolni. Talán ezúttal rátértek a lényegre, habár még mindig nem ismeri jelenlétének okát.*
- Szeretem. Ez az életem, és nem vágyom máshová. Kevesen ismerik ennek a munkának a szépségét, de azok bizonyosan nem hagynák ott.
*Nem trükközik, vagy kerülget, ilyesmivel foglalkozzon csak Apollia, ebben a játékban ő a jobb. Harim nem ért a szavakhoz, így azt látja a legjobbnak, ha őszinte választ ad. Persze még órákig tudna mesélni erről, de sem az időpontot, sem a társaságot nem érzi megfelelőnek. Kétli, hogy a lány kíváncsi volna ilyesmire, vagy ha mégis, hát ne olvasta volna már százszor. Habár, van, amit lehetetlen volna leírni, ahogyan szavakban kifejezni is. Látni, ahogy az apai szeretettel nevelt növénykéi felcseperednek... ahogyan megjelennek az első hajtások, sütkéreznek a levélkék, és hajlonganak a búzaszálak. Felbecsülhetetlen számára, és nem cserélné el sem könyvekre, sem a fém csillogására. Ezúttal nem viszonozza a kérdést, Apollia hangulatváltozása összezavarja, nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. A legtöbb parasztfiú valószínűleg sok mindent megadna, hogy most cseréljen vele, számukra mindig is vonzó volt az elérhetetlen, törékeny, bezárt szépség története. Valamiért nem érzik úgy a köztük tátongó szakadékot, vagy egyszerűen csak nem zavarja őket. Megszokták. Beletörődtek. El sem tudják képzelni, hogy másképp is lehetne. Hogy a gazdagabbak is ugyanúgy emberek, ahogyan ők... legfeljebb kissé fukarabbak, önzőbbek és sunyibbak. Ahogyan Apollia is kezdi kimutatni valódi önmagát. Érdekes módon az aljanép látványa előhozza belőlük a fennhéjazást, míg egymást közt jóval nyájasabbak. Nem igazán érti ezt, de talán felesleges is törődnie vele. Talán neki is csak el kéne fogadnia végre... hiszen semmi sem fog megváltozni.*
*A lány arca lassacskán elsötétül, a kislányos báj és közvetlenség helyét átveszi a kimért komolyság, nemesi énje kezd magára találni, Harimnak pedig épphogy sikerül visszatartania ajkainak gúnyos rándulását, ahogy elhangzik a visszafogott fenyegetés. Kivillan a leányzó foga fehérje, de feleslegesen fárasztja magát, a fiú pontosan tudja, hogy kivel áll (vagy éppen ül) szemben. Éppen ezért is van még itt, próbálja magára erőltetni ezt a hideg világot, kitalálni a felé támasztott elvárásokat. Finoman bólint, hogy jelezze, megértette az üzenetet, bogárszemeit Apolliára függeszti. Alig észrevehetően azért felemelkedik kissé szemöldöke a válasz hallatán, elvégre így hirtelenjében még egy nemes szájából is nevetségesen hangzik, hogy papírról kelt életre zenét. Végül is, nem tűnik mágusnak, de persze nem fogja meghazudtolni a szavát. Helyette inkább a hozzá intézett tárgyilagos kérdésekre koncentrál, melyekre már annál könnyebb válaszolni. Talán ezúttal rátértek a lényegre, habár még mindig nem ismeri jelenlétének okát.*
- Szeretem. Ez az életem, és nem vágyom máshová. Kevesen ismerik ennek a munkának a szépségét, de azok bizonyosan nem hagynák ott.
*Nem trükközik, vagy kerülget, ilyesmivel foglalkozzon csak Apollia, ebben a játékban ő a jobb. Harim nem ért a szavakhoz, így azt látja a legjobbnak, ha őszinte választ ad. Persze még órákig tudna mesélni erről, de sem az időpontot, sem a társaságot nem érzi megfelelőnek. Kétli, hogy a lány kíváncsi volna ilyesmire, vagy ha mégis, hát ne olvasta volna már százszor. Habár, van, amit lehetetlen volna leírni, ahogyan szavakban kifejezni is. Látni, ahogy az apai szeretettel nevelt növénykéi felcseperednek... ahogyan megjelennek az első hajtások, sütkéreznek a levélkék, és hajlonganak a búzaszálak. Felbecsülhetetlen számára, és nem cserélné el sem könyvekre, sem a fém csillogására. Ezúttal nem viszonozza a kérdést, Apollia hangulatváltozása összezavarja, nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. A legtöbb parasztfiú valószínűleg sok mindent megadna, hogy most cseréljen vele, számukra mindig is vonzó volt az elérhetetlen, törékeny, bezárt szépség története. Valamiért nem érzik úgy a köztük tátongó szakadékot, vagy egyszerűen csak nem zavarja őket. Megszokták. Beletörődtek. El sem tudják képzelni, hogy másképp is lehetne. Hogy a gazdagabbak is ugyanúgy emberek, ahogyan ők... legfeljebb kissé fukarabbak, önzőbbek és sunyibbak. Ahogyan Apollia is kezdi kimutatni valódi önmagát. Érdekes módon az aljanép látványa előhozza belőlük a fennhéjazást, míg egymást közt jóval nyájasabbak. Nem igazán érti ezt, de talán felesleges is törődnie vele. Talán neki is csak el kéne fogadnia végre... hiszen semmi sem fog megváltozni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183