Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 119 (2361. - 2380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2380. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-17 23:17:30
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Egyre inkább hatnak tudatára a környezet borzalmai, mintha tisztulna elméje. Legalábbis már érzi teljes valójában a hideget, a kényelmetlenséget, mit a ráerőszakolt testhelyzet, és a szoros kötelek okoznak, érzi a szomjúságot, a torkát kaparó por, füst, könnyek, és vér ízét, a fájdalmat is, szinte minden tagjában, legerősebben mégis arca, s háta lángol, érzi, minként vére a kulacs vizével keveredve csörgedezik le dereka mentén és gyűlik alatta tócsába. Mindeközben belülről is égeti valami, melytől minden ízében remeg, a gyász, az átélt trauma, a mérhetetlen veszteség, talán a láz is.
Ajkába harapva fojtja el a fájdalom hangjait apró nyögéssé, hangtalan sírássá.
Közben a zsongás is igyekszik szavakká formálódni, bár értelműket továbbra sem találja meggyötört elméje.*
-Nem az vagyok akinek gondolsz.
*Leheli halkan, nem is igazán egyértelmű ez immár egy szándékos, tudatos kijelentés, vagy csupán megtörten ismétli el amit hallott.
Mindenesetre a bejelentésre, miszerint az ideje még nem jött el aprócskát mozdul feje, mintha bólintani próbálna beletörődően jelezve, tudomásul vette, megértette, nem lázong ez ellen sem.
A kiáltásra összerezzen, de érzi, az, és a benne sürgető tehetetlen harag nem neki szól. Még nem, ami pedig a kámzsás szerint rá vonatkozna, abból ismét csak keveset ért. A pofont igen, szisszen fel halkan, mikor az ütés éri, holott még csak kitérni, elhajolni, védekezni sem próbált ellene.
Szipogva nyel nagyot, igyekszik ismét bólintani, egyetlen ártatlan embert ismer csupán, de már azt sem meri vitatni ő megérdemelte-e a halált, avagy érdemeik alapján kapják-e azt a halandók.*
-Nagyapa.
*Hangzik fel szomorúan, ám vád nélkül. A bejelentés váratlanul éri, zokog fel halkan, végképp megtörten, bárki is legyen a férfi, most vett el tőle mindent, utolsó megmaradt reményét is, pusztán azzal, hogy nem a Halál. Nem az ő Halála. Az ezt követő vallomásra nyugszik meg, pillant fel hálásan, engedve láttatni egy megkönnyebbült mosolyt.*
-Szeretném.
*Akár romantikus is lehetne a kép, ha nem lenne a rengeteg vér, a gúzsba kötött, szinte csupasz, összevert lány. És mellette az álarcos őrült fickó. És ha nem gyilkosságot fontolgatna az egyik, saját halált a másik.
Az utóbbi szavak legalábbis úgy hullanak csendesen közéjük, mintha szerelmesek vallanák meg bátortalanul, hosszú időt felölelő sóvárgás után érzelmeiket.
Ismét modul a kéz, bár még az előző ütés nyoma is lángol arcán, a könnyek még csak végig sem járták útjukat, hunyja le szemét, várva a következő csapást, ami elmarad, a gyengéd érintésre keresi újból a Kámzsás pillantását. Lehet, hogy ő nem a Halál. De lenne Iwaaé. És a kis vörös is átadná neki magát teljes egészében.*
-Ígéred?
*Sóhajtja kérdését először tegezve le a másikat, alig hallhatóan, inkább csak ajkáról olvasható le a kifejezés, próbál tenni egy tétova mozdulatot, hogy elérje kezével a férfiét, de a próbálkozás is nyomban elhall, inkább tűnik az csak önkéntelen rándulásnak feltépett háta, és a csuklóját fogva tartó kötelek miatt.*


2379. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-17 22:19:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Mélyről jövő kacagás, hideg és kegyetlen, szemernyi érzés nem szorul bele, azaz talán még is. A kacaj fájdalmas is, bár talán ez nem oly szembetűnő.*
- Korán? *Hallik a kérdés a kuncogás után, némi értetlenség is szorul a mély hangba, aztán inkább már csak felhördülés, ahogy a férfi fának támasztott háta kiegyenesedik, mert felül. Kámzsa takarja arcát, tekintete, mely Iwára mered, csupán sejthető a maszk alatt.*
- Meg... megbocsátasz? Mégis ki a fasznak képzelsz?! *Hallatszik, hogy nem tudja hová tenni a kijelentéseket. Aztán hirtelen mintha megvilágosodna és ismét felnevet.*
- Neeem, hadnagy, nem az vagyok akinek gondolsz! Az időd még nem jött el. *Idegesen pillant félre, mintha tartana valamitől.* HOL VAN MÁR AZ A KURVA GNÓM?! *Üvölt társa felé, ki előtt már gazdagon ropog a megnyugtató tábortűz, izzó parazsak pattognak az este csendjében a mély sötét ég felé.*
- Én nem tudom főnök! *Hallik a bizonytalan válasz, mire a férfi csak idegesen legyint.*
- Úgy lesz, hadnagy, de egy dolgot ne felejts el, amit előbb mondtál. Az a rengeteg ártatlan ember... azok ugyanezt mondták neked, mikor röhögve szemükbe néztél és kiadtad a parancsot! *Hangja továbbra is hideg és egyenes, egy pillanatra sem remeg meg.*
- Persze... megérdemelték... DE VOLT AKI NEM BASZD MEG! *A tenyér ismét lesújt, s a felé irányuló szelíd tekintetet hamarosan ismét fátyol boríthatja el az ütés erejétől. Nem olyan nagy, hogy ájulást okozzon, de épp elég ahhoz, hogy meg lehessen érezni. A férfi határmezsgyén mozog, s ezt mintha pontosan tudná.*
- Nem a Halál vagyok, hadnagy... *Szól szinte szeretetteljesen és halkan.* de remélem majd az lehetek. *Sóhajt fel, majd kedvesen simítja ki Iwa haját a szeméből.*

*Friz és Rhualkumn mindeközben a füvet gyűjtik Iwa hátára. A kísérő férfi semmit sem sejt, láthatóan nincs köze az orvosláshoz, egyetlen feladatának a gnóm szemmel kísérését tartja, azt viszont nagyon is jól csinálja, bár úgy tűnik, erre nincs is igazán szükség. Ez a kezesség, azonban egyben gyanút is szül, bár ennek előjelei még nem látszanak.*
- Rendben. *Bólint, majd egy adagra valót még gyűjt a gnóm által mutatott növényből.*
- Arra. *Szűri ki fogai között, kezdi bosszantani a gnóm higgadtsága és ilyen természetes közreműködése.*
- De nem forralsz semmit, ugye? Kifilézlek! *Hangzik a felesleges fenyegetés, amibe némi bizonytalanság is vegyül. Persze egy egyszerű kis tó környékére érve a Pengevirágot is sikerül begyűjteni.*
- Na, ha elég akkor szedd a lábad visszafelé, de semmi trükk! *Morogja, majd mutatja az irányt.*


2378. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-17 18:39:15
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120

Játékstílus: Szelíd

//A kandalló melege //

//Lastar Harg- Záró//

*A haláltáncát járó bestia már az utolsó lépéseit teszi, Lastar aktív kaszabolásának hathatós segítsége nyomán. Ahogy a végtag mozgása csavarja, facsarja a növekvő számú sebekből érkező vért, úgy lesz egyre elkerülhetetlen, hogy a mocsok a csizmájára, ruhájára fröccsenjen. Szinte már szánhatná a lényt, ha nem lenne elég oka gyűlölni, amiért ilyen helyzetbe hozta őket. Azonban csak a végéhez ért, a lénynek már csak pár, felhasítatlan végtagja mozog, mint annak is, amit kint hagytak, de már veszélyt nehézkesen nyújt bárkinek is. Ha szeretné, elviheti pár csontját, mint lehetséges fegyver vagy ha mer, a masszájából.*

//Dongnor Arsenor, Morwon Loree Dedion//

*Morwonnak bár az esélyei nem fényesek, legalább is az ő szemvilágában, azonban dühös csapásai és az, hogy már nem csak a testének tömegével próbálja a földre kényszeríteni, rengeteg időt nyer a számára, amíg egy furcsa eseményre lesz figyelmes. Arsenor csapása oldalasan vágja keresztül a lény hasát, melyből szinte azonnal el is kezd kibugyogni a furcsa fekete massza, hatalmas tömbben. A lény, most először, felüvölt, érezvén igaz végzetét, ahogy az őt életben tartó sötét massza lassan kiáramlik belőle. Ami az óriást ennél jobban érdekelheti, az az, hogy hirtelen lehetőséget kapott, hogy kezét kiszabadíthassa a lény szájából. Viszont az érme fényesen oldala az árnyékosra fordul és a warg eddiginél veszettebbül próbál szabadulni az óriás földre szorítása alól és az újonnan szabadult keze mintha nem akarna úgy engedelmeskedni az akaratának, ahogy szeretné. A tapadós fekete massza szinte kesztyűként folyik rá, de az ujjait mozgása inkább véletlenszerű, mintsem akaratának való.*


2377. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-16 14:28:34
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* Vasbordát semmilyen rossz érzés nem kerülgeti a tervével kapcsolatban. Nincsen lelkiismeretfurdalása, belső vívódás miatt sem rendül meg, biztos benne, hogy amit tenni készül, az a helyes út. A növényt, amit a férfi mutat neki megvizsgálja közelről is. Nem látott még soha olyat, amit keres, de eleget olvasott a Halálos Yrtasynról, és biztosra akar menni, hogy azt találnak. Ha ebben bizonyos, akkor bólint. *
- Ez az. Szedj még, hátha később is kell. * Adja utasításba, majd elteszi magához a növényt. Közben nagyon vigyáz arra, hogy a levelek ne sérüljenek, hiszen erre lesz szüksége. *
- Nem, a folyó és tavak közeli nádasokban szokott előfordulni, ott keressük. * Válaszolja, és már indul is. Ha ebből is találnak, azt is alaposan megvizsgálja, hogy tényleg Pengevirág legyen. Ezzel a növénnyel személyesen is találkozott már. Ha megvan minden ami kellett, akkor bólint. *
- Mehetünk vissza, ez elég lesz. * Jelenti ki, és ha a másik is így gondolja, akkor el is indulhatnak. *


2376. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-16 14:17:35
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Az égő érzést valami hűs enyhíti, de már ennyi is elég, hogy kapásból nyögjön fel halkan, mikor a víz hátát éri.
Az érintés további fájdalmakat szül, mindezeket csendesen könnyezve tűri.
Érzi a férfi leheletét arcán, hallja a szavakat, értelmüket most sem érti teljes egészében, de a zsongás ezúttal kifejezetten megnyugtató, mintha régi jó barátot hallana.
És hát végül is, állapotát tekintve, a rosszullétek számát, és súlyosságát, miről nagyapja beszámolt, ha valaki, hát Iwaa igen közeli kapcsolatot ápolhat a Halállal.
Fordul a kámzsás felé, vagyis zuhan vissza ismét hasra, fejét igazítva a férfi irányába. Nem azért, mert ez volt az utasítás, azt fel sem fogta igazán, pusztán csak azért, mert a férfi már nem tartja, és mert szeretné látni, szemtől szembe bevégezni.*
-Korán jött.
*Leheli halkan, szomorúan, ám vád nincs se hangjában, se lelkében. Elkerülhetetlen ez a találkozó minden halandó esetében.*
-Megbocsátok.
*Mondja ki azt a szót, őszintén, szívből melyre a vörös hadnagy talán sosem volt képes.
Újra hullnak könnyei, ezúttal a megkönnyebbüléstől, beletörődéstől. Könyörgőn pillant a kámzsásra, és kérlelné, de nem meri, nem illik. Tiszteletlen is lenne, Ő az aki tudja az időt, a helyet, és módot.*
-Legyen ahogy Ön óhajtja.


2375. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-16 13:54:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

- Rendben, indulj. *Friz nem sokat teketóriázik, csak lök egyet a gnómon, kezébe pedig számszeríj kerül. Bár a gnóm lába szabad, futni tud, de ez elől nem menekül, olybá tűnik azonban, hogy annyira nem is akar. Friz figyel. Mindent és mindent, semmi nem kerüli el tekintetét. Ebbe beleértve a gnómot és a növényzetet is, amint hasonló talál, rögtön arrafelé terel és megmutatja a férfinek. Jó maga láthatóan kevéssé ért a növényekhez, vélhetően nem felcser és nem is gyógyfüves, ezt Rhalkumn megállapíthatja.*
- Ez jó? *Kérdezi, miközben egy kisebb fasor alatt állnak és az ágakról lelógó növényre mutat.* Ez pont olyan. *Jegyzi meg határozottan, majd számszeríjával három-négy erőteljes csapással szaggatja le a növényt.*
- Szedd fel! Igyekezz! *Morran rá a gnómra, s ha megteszi már haladhatnak tovább.* A másikat is a fák között keressem? *Kérdezi, s fürkésző tekintetét Rhualkumnra emeli.*

*Mindeközben a táborban már készül a tűz.*
- Ide rakjátok mellénk, látni akarom, mit csinál. *Böki oda a Kámzsás a másik kettőnek. Majd pillantása ismét a lányra és annak hátára húzódik.*
- Hozd ide a kulacsomat! *Adja ki az utasítást, s miközben az egyik már a tűzszerszámmal bajlódik, a másik kulacsot hoz. A Kámzsás csendesen fordul, hangot nem ad ki, egy darabig tűnődőn legeltei a lány hátán a szemét, majd határozott mozdulattal távolítja el a kupakot, s a hideg vizet egyszerűen a lány hátára önti. Halkan és visszataszítón kezd kuncogni.*
- Azt mondta ki kell mosni, szépségem. *Leheli a lány fülébe közvetlen közelről, majd hosszan szívja be illatát.* Aaaaahh... nem lennél ilyen büdös ribanc másképp is lehetett volna. *Ha Iwa felszisszen nem hagyja abba, sokkal inkább önti tovább a vizet. Kesztyűs ujjaival a seb környékét dörzsöli.*
- Láttalak az imént. A mosolyt. Az már te voltál Ziana, bizony te, már nem kell sok idő, bár az összes emléked csak Gerd tudja visszahozni, most még úgy sem értenéd. *Kacag fel.* Jaj, baszd meg, lesz ám meglepetés, hadnagy! Akkor rájössz, hogy ki is igazán a gonosz. *A kulacsot elhajítja, s ismét a lány fenekét paskolja meg.*
- Visszafordulhatsz. *Mondja magához képest elég halkan.* Hát semmire nem vagy kíváncsi? *Mondja szinte szeretettel.*


2374. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-16 12:44:17
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* A felvetésre Vasborda megrántja a vállát. *
- Én már úgyis halott vagyok, mit számít nekem, hogy miattam hal meg, vagy sem? Úgy hiszem, hogy te nehezebb helyzetben lennél, mint én, ha ez bekövetkezne, Főnök. * Jegyzi meg a gnóm, miközben agyában vészterhesen sikoltozik józan, logikusan gondolkodó fele. Viszont ezt elnyomja most, hagyja, hogy az érzelmei vezéreljék, kicsit kínozna akarja ő is a férfit, bár jelenleg elég szegényes a készlettára. Persze tudja jól, számít rá, és be is következik az, hogy nem akarják ennyiben hagyni a lányt. A kiadott parancsot hallva a Friz nevűre fordítja tekintetét. *
- Mondom, hogy mit kell megkeressünk. Az én szemem már nem az igazi, fiam, jó lesz, ha te is nézelődsz. Kétféle növényt akarunk megtalálni. Az egyiket idősebb fákon keressük, a borostyán között, vagy anélkül is láthatod. Levelei, virágai, és bogyója szinte teljesen ugyan olyan, ebből kell minél több. A másik pedig hosszú, zöldes-lilás árnyalatú levelekből áll, hasonlít a fegyvereitekhez, a hosszútőrhöz. Ha megfelelően használjuk, akkor csökkenti a vérzést. * Magyarázza a gnóm, és neki is lát, hogy ezeket megkeresse. ~ Jobb neki a gyors, fájdalommentes halál, mint ami rá vár, igen... ~ *


2373. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-15 23:59:05
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Régebben mindig panaszkodott, amiért soha nem történik semmi. Soha semmi. Ám most örül. Kiélvezheti a sajt gondolatait, az ép elméjét... Ritka az ilyesmi. Taitosnak igaza volt, ez az egésze valóba jó hatással van rá. Tanulni akar és fejlődni, ám a saját tehetségéről még mindig nem akar lemondani. Nem is tudna. Ha Taitos nem engedi használni az erejét, akkor nem használja, a véreskü miatt egyébként is képtelen lenne rá. Majd belátja a mágus, hogy ez a tehetség is lehet ugyan úgy hasznos, mint a többi.
Egyelőre viszont azon van, hogy hazaérjen, talán ez idő alatt Taitos is felbukkant.*


2372. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-15 19:56:37
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Nem követi pillantása a kámzsásét társai, és Rhalkumn felé, nem, mert mozdulni úgy érzi képtelen, és nem csak a hátát perszelő fájdalom, vagy végtagjait szorosan ölelő kötelek miatt. Másrészt nem is érdekli semmi, mi ezen a férfin kívül még a világon megmaradt.
A szavak még mindig tűnnek értelmetlen zsibongásnak, épp úgy, mint bármely más nesz mi kitölti az éjszakát. Így változatlan állapotban képes fogadni a gnóm véget ígérő szavait, és a kámzsás fenyegetéseit is. Látja azonban a görcsösen ökölbe szoruló kezet, a hanyag vállrándítást. A tőr az álla alá szinte felesleges, nem riasztja, és eddig is a kámzsáson függött tekintete. Az ütésre emelt kéz egy mosoly árnyékát hívja elő, erőtlen kis rándulás, mely el is hal rögvest, csak szomorúságot hagyva maga után ismét, mikor a tőr is távozik nyaka közeléből.
Az erős rántást, melynek hatására átfordul vállán, hogy háta legyen a férfi felé halk, fájdalmas nyögés kíséri részéről. A kín növekszik, de jobban zavarja, hogy ezen pózban nem látja a kámzsást. Akit egyszerre gyűlöl, sajnál, és kíván. Ő ölte meg a nagyapját, Ő pusztított el mindent. Neki köszönheti szenvedéseit, de tőle várja a megváltást is. Ő a Halál, és Iwaa már az övé, a többi csak idő kérdése, minden más pedig jelentéktelen.*


2371. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-15 19:23:42
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Lazán piszkálja tőrével körmét, hevenyészett testtartása és pökhendi viselkedése magabiztos és erőteljes, vagy magas fokú képzettségre, vagy meglehetősen nagyképű elhivatottságra utal.*
- Mozogjatok már! *Rivall a többiekre, míg Iwa összeszedi magát, majd kissé oldalra tekint, s megnézi magának a lányt. A gnóm érkezésére felkapja tekintetét, ám annak szavaira sokkal inkább feszülnek meg öklei, aztán hirtelen elernyed.*
- Nem baj. Akkor meghal. Majd azt mondom Gerdnek, miattad volt, nekem mindegy. Még jól is esne. *Vonja meg a vállát.* Tegyétek vissza a helyére. Bokáját kötözzétek meg. *Szól csendesen. Majd ismét a lányra fordítja a tekintetét, aki immár életjelet is magáról. A tűzrevaló hamarosan megérkezik, ahogy a csapat többi tagja is már csak távolban pontnak látszó feketeség gyülekezete. Iwa hangjára kissé közelebb hajol, s a lány álla alá dugja tőrét, hogy azzal késztesse arra, hogy mereven a szemébe nézzen:*
- Hogy mit mondtál? *Fogai szinte csikorognak, ahogy beszél, másik keze lassan ökölbe szorul, s meg is emeli, hogy üssön, aztán mégis leengedi.*
- Fogalmad sincs semmiről, ne hidd azt, hogy ismersz, te kurva! *Kapja ki a tőrt Iwa álla alól, majd durván fordítja maga felé, hogy lássa a hátát. Nem szól, csak kiált.*
- Friz! Fogd a gnómot és menjetek el gyógyfüvet gyűjteni. A csonttűt, ha visszatértek megoldjuk. *Még kámzsa alatt is hallatszik, ahogy elvigyorodik.*
- Hé, gnóm! Füvet gyűjtesz. Meggondoltam magam. De semmi hülyeség. *A lábának kötözését abbahagyják, s a Friz nevezetű vállát ragadja meg.*
- Indulás. *Morogja Friz a gnómnak.*


2370. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-15 18:11:06
 ÚJ
>Garrikh Bathron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Elfelé//

*Talán napom telnek el, Gizurina gyógyulgat, s kiveszi részét a háztartásban. Azonban a készletek fogyóban, muszáj kicsit feltölteni, a tél nem a legalkalmasabb időszak arra, hogy répát húzzanak fel a földből, vagy gyümölcsöt szedjenek a fáról.*
- Anyus! Bémegyek Árthenióba, mék beszerző körútra. Vigyázzá Gizura szépen, jó viselkedjé! *Mondja kedvesen, aztán egy laza puszi után vállára veszi a batyuját, felkapja a kordét, aztán megindul. Az idő kellemes, problémája nem lehet alaposan felöltözött.*
- Gizukám, ídös szivem, én mostan elmegyek. Sokáig elleszek, úgyhogy vigyázzá magadra kisszivem, jó legyél, etesd a tikokat! *Még egy remegős puszira itt is futja, aztán kihúzza a kordét a kertkapum és énekelgetve megy a város felé, mert az neki jó. Tervei szerint felkeresi az üzleteket és alaposan bevásárol zöldségből, gyümölcsből, meg csupa földi jóból, ami csak kellhet majd a menyegzőhöz, meg hát itthonra is ugye. Még sem maradhatnak éhen. A thargokhoz is visszamegy majd adott esetben napszámba, ha már minden kötél szakad, de az még várat magára. Egyelőre azt tervezi, hogy a várost is megnézi magának, abból gond nem lehet. Nem fázik, arca pirospozsgás és egészséges, hangja meg zengő és messzire szálló, amilyen egy parasztlegénynek csak kell.*


2369. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-14 17:06:29
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* Vasborda türelmesen vár, és úgy tűnik, hogy gyanúja beigazolódik. Hamar sor kerül arra, hogy elővegyék, és a szaktudására kezdenek támaszkodni. Tudása van is, de felszerelése semmi. Első dolga ettől függetlenül, hogy megvizsgálja a nő sérüléseit. Elhúzza a száját, mert olyat lát, ami nem tetszik neki. *
- Nincsen meg hozzá a felszerelésem. Ott maradt a házban minden, a tű, a fonál, a sebkötözők, de még ha volt, akkor a gyógyfüvek is. Ha nincs valakinél egy csont vagy vastű, és fonál, akkor nem tudom összevarrni a sebeit, és úgy hiába kötözzük be, könnyen elfertőződhet, különösen az ilyen úton. Ha vérmérgezést kap, akkor a holnap délutánt sem éli meg. Túl könnyen fertőződhetnek el ezek a sebek, mindképp szükséges lenne összevarrni, különösen azt, ahol a csatt mart bele a húsba. * Foglalja össze az esetet Vasborda, és széttárja a karjait. *
- A legjobb az lenne, ha valakinél lenne vérfű, kötszer, csont, és fonal, igen. A sebet ki kellene tisztítani, bekenni, összevarrni, és bekötözni. De jelen helyzetemben semmit sem tehetek, ami bármilyen mértékben is segítené a gyógyulást.
* Ahogy ezt elmondta, el is fordul a nő hátától, és elindul vissza a lóhoz, amin eddig olyan kényelmesen utazott. *
- Azt javaslom, hogy induljunk tovább mielőtt, mert csak órái lehetnek hátra, ha annyira be akarják mutatni valakinek, akkor sietnünk kellene. Persze a sérülésein csak ront a gyors tempó, és lehet, hogy még hamarabb kivérez tőle. A fickó helyében magam sietnék ide, mint a szél.


2368. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-14 16:08:43
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Nem zokog hangosan, a könnyek csendesen gördülnek le sérült, piszkos, véres arcán. A távoli zümmögés marad, de közeledik valami más lassan, de biztosan. Együtt érkezik a hideggel, a nedvességgel, a széllel, mindazzal, ami ehhez a világhoz köthető.
Halkan nyög fel, ahogy a kín eléri, szapora, mély, és halható légvételekkel igyekszik viselni. Nem bömböl hangosan, nem jajveszékel, nincs miért. A fájdalom szerves része ennek a frissen megismert, csúf helynek, mit már nem nevezhet se otthonának, se életének.
Fájdalomból pedig kijut bőségesen, ég arca, lábai, háta, váltakozó erősséggel. Leginkább mégis szíve és elméje kínozza, mindaz a trauma mit átélni kényszerült.
A Kámzsás szavaira továbbra sem reagál, de mikor az mellé ül tekintete keresi arcát, figyeli gesztusait, ahogy beszéd közben szája mozog, ahogy hajol közelebb. Hogy bármi eljutna értelméig mindabból, amit a férfi állít nem valószínű, nem tükrözi arca sem a felismerést, sem az emlékezést egyetlen kifejezés hallatán sem, ha egyáltalán hallja a szavakat. Pillantása szomorúan, immár félelem nélküli, de érdeklődve, sajnálkozva függ a másik arcán azokban a rövidke pillanatokban még a kín mellett sikerül ernyedő pilláit nyitva tartani. Mintha igyekezne a kámzsa mögé, az arc mögé látni, egészen a gondolatokig, oda, ahol jegyzik a miérteket. Hogy miért ölte meg nagyapját, miért gyújtotta fel házukat, miért ragadta őt magával? Miért tesz a férfi ilyeneket, őt vajon mi kínozza, mi marja belülről, pont úgy, mint Iwaat?
Cserepes, vérző ajkakkal, kiszáradt szájjal próbál meg szinte nem is hallható, részvéttel, együttérzéssel terhelt szavakat formálni.*
-Önnek is fáj.
*Ő a Halál, ebben biztos. De talán a Halál is szenved, őt sem kerülheti el az a belsőt tépő kín, ami szerves része ezen éjszakának.*


2367. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-14 14:39:30
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Egy darabig még hallatszik a kuncogás, a Kámzsás tekintete elmerül a földön mozdulatlanul, a félig fának támasztott lány meztelen és tele csíkozott hátán. Egyik bajtársa óvatosan közelíti meg.*
- Él még? *Kérdezi egyszerűen, majd a kósza és bizonytalan pillantásra csak felhorkan.* Francba. *Lassan lenyugszik, immár mellkasa sem jár fel, s alá.*
- Nem maradhat így, főnök. *Kezdi gyámoltalanul az iménti fickó.* Elfertőződhet. Ezzel nem bíztak... *Mintha elvágták volna, a Kámzsás hirtelen odavágódó tekintetére a fickó azonnal elhallgat. Azonban ezúttal retorzió nincs, csak ismét visszafuttatja arcát a lány felé, majd vállát megvonva, oldalra fordulva köp egyet.*
- Hárman maradjatok itt, a többiek indulás a folyóhoz és készüljetek fel. *A maradókhoz fordul.* Hozzátok a gnómot. *Sziszegi, s ketten rögtön indulnak is, csak az marad, ki az imént megbizonyosodott Iwa állapotáról. A gnómot durván rántják le a lóról, majd a vezér elé citálják.*
- Azt mondod orvos vagy... lásd el, hogy megmaradjon, vagy meghalsz. Képes vagy rá? *Kérdezi enyhén maró gúnnyal, majd egyik tőrével közeledik.* Egy maradjon a lánnyal, egy rakjon tüzet nem messze a fától, egy meg a gnómra ügyeljen! Az éjszakát itt töltjük édeshatosban. A lány mellett én alszom. *Sötétedik a hangja.*
- Még nem halhat meg... még nem, majd ha már Gerd is elszórakozott ezzel a fattyúval. *Sziszegi emelkedő hangsúllyal, közben levágja a gnóm bokájáról a kötelet. A kezén rajta hagyja, aztán már Iwához közelít, s kényelembe helyezi nem messze tőle magát, ott várja a gnóm válaszát. Szórakozottan körmét kezdi piszkálni, közben halkan a lányhoz beszél.*
- Tudod, hadnagy, én a helyedben kis pukkanás reményében nem kiabáltam volna Amosnak. Nem volt túl nagy ötlet. *Csóválja meg a fejét.* Jóval értelmesebbnek gondoltunk de tévedtünk. Talán mégis ahhoz a szaros vénemberhez való voltál. A kis pityogóhoz. Úgy sírt, mint egy taknyos kölök, mielőtt végighúztam a pengémet a torkán. *Kissé közelebb hajol.* A fülembe suttogta, hogy végig a seggedre vágyott, de mondtam, hogy én foglak megbaszni! *Kuncogva ül vissza, s immár a gnómot várja.*


2366. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-13 20:53:25
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* Vasbordával nem nagyon foglalkoznak, de tekintve, hogy mit tekinthet foglalkozásnak, ha őszinte akar lenni, akkor ezt nem is bánja. Szörnyülködve nézi, amit a nővel csinálnak, de csak egy pillanatig, tekintete gyorsan a környezetüket kezdi pásztázni a sötétben. *
- Észak reménye, vérfű... * Suttogja maga elé, ezek is azok, amiket keres, de nem nagyon számít rá, hogy találna bármit is pont itt, főleg az éjszaka sötétjében. Ezen kívül nem ad hangot, ha szükségesnek érzik, hogy ellássa a nőt, akkor úgyis mondani fogják. Ha nem teszik, akkor pedig felesleges lenne minden javaslat, amit a seb ellátásával kapcsolatban tehet. Úgyhogy marad továbbra is mozdulatlan, a továbbiakban némán, és feszülten figyel. *


2365. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-13 20:41:30
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Mint egy tavaszi réten a nyíló virágokat körbetáncoló méhek raja. Akár még kellemesnek is lehetne tekinteni a halk zúgást. Már ha kellemes hely lenne ez a világ, vagy ez az este, és nem olyan fakón fásult, mint amilyen.
Ad ki hangot, nagyon halkat önkéntelenül, ahogy a levegő kiszökik tüdejéből mikor hirtelen földre rántják. Keze, lába gúzsba kötve, ha próbálna sem tudna segíteni önmagán.
Aprócska szusszanás kíséri részéről az érkezést a fa törzsén, nem mozdul, marad azon helyzetben melybe került. A zsongás felé sem fordítja tekintetét.
Az izmok, idegek végzik munkájukat, rándulnak össze a fájdalomtól. A bőr felszakad, vér serken, előbb felületesen, majd mélyebben.
Végül a kis vörös ernyedő pillákkal csendesen pihegve, könnyezve még mindig tűnik némábbnak, mint kínzója.*


2364. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-13 20:05:46
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Talán hallja Rhalkumn válaszát, talán nem. Néha odapillant ugyan, de elsősorban Iwára és az üveges tekintetekre koncentrál, láthatóan egyre hevesebben fészkelődik a nyeregben, bár a gnómot is alaposan oda hasaltatták a nyeregre, ha kicsit megemeli a nyakát kiválóan láthat mindent. A ködös pára fagyasztó karca, vagy a hideg éjszaka tompa fénye, a felhorkanó lovak ideges ügetése, ziháló lélegzetük absztrakt rajza pofájuk előtt, s a férfi egyre erőteljesebb zihálása foglalhatja össze a gnóm mondatait követő vészterhesen csendes pillanatot. Egyetlen rántás, szavak nélkül, a Kámzsás lova megáll. Még egy rántás és megáll Iwa lova is, majd lerántva az előttük haladót.*
- Megállj! *Üvölt fel a Kámzsás.*
- Szóval így állunk... szóval.... a FASZOMAT TE KURVA! *Egyetlen ugrás, s Iwa mellett terem, majd hátán összefogva a ruhát rántja le a lóról, ahogy éppen sikerül. A nő arccal ér földet, orra nem törik, de arcát beüti. Kámzsás nem áll meg. Ruháját ismét megragadva húzza maga után a földön, nem törődve azzal, hogy a nő lábai vélhetően ernyedten horzsolódnak. Néhány fa van a közelben, s az egyik törzséhez hajítja le, arccal előre.*
- F-főnök... *Hallatszik egy gyenge próbálkozás a sorból.*
- Kussolsz baz'meg! *Pillant hátra, s mutatóujjával a megszólalóra mutat, aki azonnal elhallgat.*
- Ha azt mondom... *Kezdi komótosan övét csatolni.* Akkor... akkor megszólalsz baszd meg! *Mondja egyszerűen és közvetlenül.* Ha kérdezek... *Húzza ki egy erőteljes mozdulattal övét, majd két végét összehajtva fogja meg erősen jobb öklében.* ... akkor pedig válaszolsz, baszd meg! *Kicsit közelebb lép, s Iwa hátán egyetlen mozdulattal tépi szét a hálóruhát.*
- Mert... *Csatt!* Ez... *Csatt!* így... *A harmadik, hatalmas ütés vastag vérvörös csíkot húz a nő hátára, mely csak a szelíden mosolygó holdfény apró kacsintásában látszik.* van... *A negyedik ütéstől kiserken a vér a lány hátán, a frissen elvékonyodott bőr lehorzsolódik.* RENDJÉN! *Az öv csatos végét elengedi az öklével, s azzal a lendülettel emeli meg, vág végig a lányon, kinek az övcsat a húsába mar, negyed ujjpercnyit meg is mártózik benne, kissé megfürdik, megmosdik, majd egy rántással szakad ki onnan, szerencsére nem a gerinc mentén. Néhány nagyobb levegőt vesz, míg lassan már többen körbe állják.*
- Ez... ezt nem lehet, a Gerd kinyír! *Szólal meg egy halkan, de senki sem lép közbe, csak egyik lábáról a másikra áll.*
- Vissza a sorba, mi a faszt bámultok! *Kapja oldalra a fejét, majd végez az öltözködéssel.* Hisz megtámadott, láthattátok! *Hörgi, majd ismét a lányhoz hajol.*
- Miért bujkálsz itt Ziana? Feladatod van, melynek teljesítése alól nem mentesítettek. Azt hiszem, ezt kérdeztem. *Fonja karba kezét maga előtt, majd unottan néz lefelé.* De szarul nézel ki! *Füttyent fel, majd lassan kezd kuncogni, ami nevetésben végződik.*


2363. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-13 19:43:00
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* A férfi tovább vegzálja Zianát, Rhalkumn pedig az egésszel nem tud mit kezdeni, ami bosszantja. Hiába az a nő, aki, ebben már elég biztos, de vele akkor is kedves volt, és rendes. Szeretne neki segíteni, csak képtelen minderre. Viszont azt megteheti, hogy készségesen válaszol minden neki intézett kérdésre, talán jelen helyzetben ez a legjobb, amit tehet. *
~ Szóval a tea tette, azért nem akarta meginni az öreg. Ez sok mindent megmagyaráz. ~
- Hajléktalan vagyok, és miután a városban olyan szörnyű most a helyzet, a közeli falvakat, házakat céloztam meg. Eljátszottam, hogy már lépni is alig bírok, abban reménykedve, hogy megszán egy kis étellel és pénzzel. Ehelyett szállást ajánlott, tiszta ruhát, és még ételt és pálinkát is. Az öreg persze kiakadt, amikor hazaért, és ott talált. De úgy volt, hogy reggelig maradhatok, és akkor állok tovább. * Nem látja okát annak, hogy hazudjon, főleg ilyen helyzetben. *


2362. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-13 19:38:00
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Zsongás, olykor erősödik, olykor teljesen elhal. Nem zavaró igazán, közel sem olyasmi, melyet megragadna kába elméje. Még csak a hangszínek béli különbözőség sem nyilvánvaló számára.
Tompa fájdalom csupán, valahonnan távolról, talán onnan, ahol minden más helyezkedik el. Minden, ami a gyászon, szívet tépő hiányon, szürke ürességen túl van.
Kiszáradt, égő szemekkel mered maga elé, de a kevéske látványosnak nem tekinthető látnivalóval mit sem törődik.
Hogy sértegetik, fenyegetik, kiabálnak vele fel sem fogja.*


2361. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-13 19:26:26
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Egy darabig fürkészi a lányt, aki úgy látszik erőteljesen az események hatása alá került. Ez alapjáraton nem lenne meglepő, ha egy végletekig türelmes és kedves fickóval állna szemben. A Kámzsás viszont nem az.*
- Válaszolj, te szar! *Rivall rá, s a másik oldalra léptetve bámul az arcába. Egyelőre nem bántja, bár, ha a gnóm nem menti meg a helyzetet, könnyen előfordulhat az is, hogy megteszi. Láthatóan idegesebben ül a nyergében, mikor a gnóm megszólal. Hirtelen kapja rá a tekintetét, fordulnia kell testtel is, mert a két ló közé került sajátjával.*
- Hehe... az biztos... a vén szar. *Röffent fel.* Trauma a lófaszt! Ha elmúlik a tea hatása, majd észhez tér! *Legyint, aztán ismét a nőhöz fordul, egészen közel hajolva hozzá.*
- Szólalj meg te kurva, vagy esküszöm kitépem a beled és pont leszarom mit mondott Gerdehal! *Sziszegi a fülébe, s nem tágít mellőre egy darabig.*
- Te hogy kerültél a tanyára? Mit kerestél errefelé? *Löki oda a gnómnak, miközben a lány válaszára várakozik.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183