Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzálláshelyNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 91 (1801. - 1820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1820. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-15 10:41:51
 ÚJ
>Faelon Breazast, az Oroszlán avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Londie //

* A vádló kérdés volt az utolsó dolog, melyre számított volna ezek után. Bár a nyugalom mezsgyéjén eszébe ötlik, mit tett, s hogy ezzel mit válthatott ki a lányban, át is fut az agyán, mi történhet ezek után. A legnormálisabb, amire számított volna, hogy a lány felkapja a cuccait, és "Nem kell ilyen társ" alapon kiviharzik a szobából. De még oly komikus jelenet is lepergett szemei előtt, hogy sikoltva, gyilkos kiabálva menekül, vagy épp hátba szúrja... netán megsajnálja, és teljesen irreális módon úgy próbálja megszabadítani a feszültségtől, hogy az ágyába invitálja, vad szeretkezésre. Ez utóbbi gondolat már olyannyira lehetetlennek tűnik, hogy vissza is rántja a valóságba, és végre tud foglalkozni a furcsa kérdéssel.
Az a kérdés, amire nem számított. Egyszerre megdöbbenti, zavarttá teszi, s a kételkedés, lenézés tudata oroszlánszívében dühöt lobbant. Százféle módon elképzeli, mit is kéne reagálnia: vigyorognia, és visszavágnia, valami olyasmit, hogy "Gyenge vagy, mint egy lány!", esetleg ordítania, megerősítve benne, hogy veszélyes alak. Szimplán ignorálhatná is, bár érzi, hogy ezzel nem tudná a lányt eltántorítani attól, hogy firtassa eme témát.
Vagy akár ledönthetné az ágyra, hogy bepótolják az előző gondolatmenetben elvetett vad szeretkezést.
Megrázza a fejét, majd megmossa ismét az arcát. Túl sok gondolat. *
- Nincs szükségem... szellemi védelemre. * Mondja ki a lehető legutálatosabban a szavakat. *
- Tudod, mire szerződtél. Máskor majd nem alszunk együtt, ha attól félsz, hogy átvágom a torkodat.


1819. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-14 19:04:46
 ÚJ
>Arten Frei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

*Meglepődik a vértezetes kérdésen, mit a lány tesz fel neki. Elgondolkodik, hogyan is lenne a legjobb válaszolnia, végül eképpen dönt.*
-Tudja, ennek a fémnek köszönhetem, hogy az vagyok, aki vagyok! Ha nem lenne, most egy molnár lennék egy elhagyott faluban!
*Szerinte elég tartalmas válasz volt ahhoz, hogy megindokolja ragaszkodását. Mikor kijön, majdnem orrba ver egy fiút az ajtóval, de ezzel nem törődik, hiszen tudja, nem ő volt a hibás. De mivel a fiú megszólal, kénytelen elnézést kérni.*
-Üdvözöllek fiú! Elnézést a figyelmetlenségemért!
*Azonban belekezd a beszédbe eléggé vehemensen, amiért a férfi azonnal le is állítja őt.*
-Most befejezed a beszédet! Veszel egy mély levegőt és itt elmondod mit is szeretnél, addig sehova nem megyünk!
*Közben a lány megadja a választ, azzal, hogy elmondja, mindketten lovagok. Igen, Bloss kisasszonyon nem nagyon látszik, hogy az lenne. Szinte észre sem vette a lányt a szőke fiú. Furcsa, mert Artennek azonnal megakadt a nem kissé feltűnő jelenségen a szeme, mikor először meglátta őt. Úgy gondolja, hogy az lenne az első, hogy kicsit összeszedje a fiút. Meg is kezdi a tanítását. Habár ismeretlen gyermek, nem lehet gond belőle, ha tanul egy kis illemet egy lovagtól.*
-Először is fiú! Még, hogy fegyverhordozó vagy? Kötve hiszem, mert akkor tudnod kéne, hogy a hölgy az első, akit köszöntünk! Most pedig meghajolsz, bocsánatot kérsz a kisasszonytól és illően köszöntöd őt!
*Igen, talán így megnyerheti Arten bizalmát, de ez a stílus, ahogy először odapofátlankodott a fiú, még arra sem érdemes, hogy szót méltasson rá.*


1818. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-14 18:43:52
 ÚJ
>Kabena Bloss Bistoll avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Arten, Eneth//

* Inkább kimegy, így a másiknak egyedül kell a páncélját is fölcsatolnia.*
- Ennyire ragazkodsz a vértezetedhez?
* Kérdezi a lány mosolyogva.*
- Akkor hát, eszünk valamit.
* A jókedve megvan Artennek is, valószínűleg a kipihentség miatt. Már előbb indul el, mint Bloss. Megigazítja kardjait, az oldalán lévő övön. Artent megszólítja egy fiatalabb fiú. A lány kíváncsi, így odasiet hozzájuk.*
- Szép jó reggelt!
* Néz a szőke fiúra, aki nála néhány centivel alacsonyabb, látszik, hogy még nem érte el a felnőtt kort. Kíváncsi, hogy mit szeretne a férfitól, akit lovagnak tart.*
- Nem tudom, hogy érdekes e Önnek, de én is lovag vagyok.
* Mondja barátsagos mosollyal az arcán.*


1817. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-14 18:20:26
 ÚJ
>Eneth Loreldech avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Arten, Bloss//

*Az ajtók sűrűjében nem találja saját szobáját. Mindenhol csak ódon faajtók, s folyosók. Végül mégis sikerül elérnie a szobáját, de attól pár lépésnyire páncélzörgést hall.
~Talán lovag! Na, majd reggel elcsípem!~
Egy darabig fülel az ajtó előtt, de a hang abbamarad. Végre! Végre örömmel térhet nyugovóra, azzal a tudattal, hogy talán lesz aki mellé tanoncként szegődhet.
Boldogan lép be a szobába, s fekszik le a szalmával tömött ágyára. Egy kis ideig csak a plafont figyeli, majd lassan álomra hajtja fejét.*

//Reggel//

*Nyúzottan és fáradtan ébred, holott már elég késő van. Fel is pattan, leporolja magát, majd határozott léptekkel baktat kifelé az ajtón, s egy percig ott áll az előbb említett lovag ajtajánál. Nem is kell sok idő, a kicsapódó ajtó csaknem orrba gyűri, s mögötte egy férfi szalad lefelé. Legalábbis próbál, amíg Eneth nem állítja meg.*
-Elnézést! Elnézést! *lassan odalépked a lovag mellé, ha az megáll* Esetleg maga... Nem egy lovag? Tudja én még csak egy fegyverhordozó vagyok, és... Tudja mit? Menjünk le reggelizni, ott majd megbeszéljük, ha szeretné!
*Ha a férfi nem pattintja le őt, akkor vele együtt megy le a lépcsőn, közben untatva családja történetéről, a Nap Lovagrendről, és egyéb unalmas dolgokról.*


1816. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-14 17:45:59
 ÚJ
>Arten Frei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Bloss//

*Mivel a lány halad, így nincs szükség noszogatásra, elérik a szobát. Leül az ágyra, és elkezdi páncélját szépen, darabonként leszedni. Ezért sietett, mert ez a művelet eltart jó ideig. Mikor ezzel végzett, szépen minden egyes darabját elrendezgeti a fémöltözetnek a sarokba, majd végigdől az ágyon. Elég régen vette le a páncélt, így most olyan érzése van, mintha teljesen más ember lenne. Azonban, most ez cseppet sem érdekli, hiszen fáradt. Leginkább aludni szeretne, mást nem nagyon. Vagyis, amit még szeretne, ahhoz nincs partnere. Ezekkel a gondolatokkal alszik el, miután ő is jó éjszakát köszönt ideiglenes szobatársának.*

//Másnap//

*Úgy ébred fel, ahogy már nagyon régen. Kipihenten és még izmai sem fájnak. Általában egy székben üldögélve, vagy fának dőlve aludt, mert páncélját magán hagyta, hogy gyorsabban kész legyen. Most azonban teljesen más a helyzet, hiszen zárt szobában volt, olyan mellett, akiben megbízik, így anélkül tudott pihenni. Jóval a lány után ébred, hiszen teste vágyja még a pihenést. Azonban tudja, nem aludhat mégsem délig. Mikor felkel, azonnal megpillantja bájos kis szobatársát, akit egy hatalmas mosollyal is üdvözöl.*
-Jó reggelt Kedves! Persze, indulunk mindjárt, csak előbb rendbe szedem magam!
*Kivonul, ahogy a lány kérte, és csak akkor megy vissza, ha már lehet, ha hívja a lány. Mikor beér, ledobálja magáról a gönceit, mit a páncél alatt szokott hordani. Ha Bloss szégyenlős, akkor időben kivonulhat, ha marad, akkor pedig végignézheti, ahogy a férfi lecsutakolja magát mindenütt, utána visszaveszi a ruhákat, majd a páncélt is. Ha segít neki a fémöltözetet felvenni a lány, akkor annyival gyorsabban elkészül. Ha nem, akkor végignézheti, miként szenved a kapcsokkal. Viszont, ha mindennel kész, válaszol a lánynak.*
-Felőlem ehetünk is valamit, de én bőven beérem egy almával! Persze, egy ilyen fejlődő szervezetnek, mint a tiéd, bizonyára kell a reggeli!
*Morfondírozik egy kicsit, de végül úgy dönt, hogy mégiscsak kell az a reggeli, ha már edzeni fognak.*
-Eldöntve Kislány! Megyünk és megtömjük a hasunkat!
*Ezzel magához veszi erszényét és lerobog a lépcsőn. Persze ez a robogás nem több lelépkedésnél, hiszen véletlenül sem akar felborulni a nagy futkározásban. A probléma az, hogy túl teng benne az energia, hiszen rég aludt ilyen jól.*


1815. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-14 17:18:13
 ÚJ
>Kabena Bloss Bistoll avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Arten//

- Semmi baj, jól vagyok.
* Mondja, s végülis ő a hibás, hogy olyan hirtelen állt meg. Ő is felnevet.*
- Ne aggódj! Ha úgy áll a helyzet megkegyelmezek neked.
* Kacsint jókedvűen. Látszik, hogy valóban kimerült Aldren is, így mondja neki:*
- Ne aggódj! Megyek, megyek...
* Mikor eljut a szobához, gyorsan kinyitja. Két ágy van a szobában, az egyik az egyik fal mellett, a másik a másik fal mellett. Odamegy az ablakhoz közlebbihez. Leakasztja oldaláról a két rövidkardját, majd leteszi a sisakját, lecsatolja a páncélját. Végül lerúgja csizmáit. Odalép az ablakhoz, hogy nézelődjön egy kicsit. Az eget kémleli, sok-sok fénypont ragyog, a csillagok. S éppen telihold van. Igazán szép az egész.
Ki van készítve egy mosdótál, abban lemossa arcát, aztán a lovag felé fordul.*
- Hát, akkor jó éjszakát!
* Magára húzza a takarót. A fal felé fordul, s nem telik bele sok idő, már csak halk, békés szuszogását lehet hallani.*

//Másnap//

* A felkelő nap sugarai ébresztik fel. Jól kipihente magát, teljesen friss. Amennyiben Aldren fölébredt, akkor köszönti, ha nem akkor megvárja, hogy fölkeljen. Akárhogy is van, de végül Jó reggeltet kíván neki.*
- Nos, akkor indulunk hamarosan?
* Kérdezi a másikat. Arcát megmossa, haját pedig befonja, s egy kövekkel kirakott csatot tesz a frizurába.*
- Mindjárt megvagyok, csak szeretnék átöltözni, kérlek várj meg kint.
* Amennyiben eleget tesznek a kérésének, akkor elővesz egy passzos vászonnadrágot, egy bővebb néhány helyen virágmintákkal díszített inget, s csizmáját. Úgy dönt, hogy a páncélját most nem ölti fel, mert csak a városban lesznek, a barakkban meg úgyis fakardokkal edzenek. Kilép, bezárja maga után az ajtót, a kulcs zsebébe kerül.*
- Felőlem mehetünk. Vagy együnk előtte valami reggelit?


1814. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-12 13:37:49
 ÚJ
>Freya Mortensen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Hadrian//

- Kopogtassanak, ha akarnak... *vonja meg vállát a durcás óráját élő lány. Persze ő sem örülne neki, ha az éjszaka közepén jönne fel valaki reklamálni, de most duzzog, és ilyenkor jobb neki igazat adni.
Megfogadja magában párszor, hogy nem alszik el Hadrian előtt, és éberen őrzi majd az álmait, de az esküjétől számított tizedik percben már olyan mélyen alszik, amit egy csecsemő is megirigyelhetne. Nincs hozzászokva az éber alváshoz, vagy ha mégis muszáj, egy éjszakánál tovább nem bírja - az pedig már múltkor elment, így most nem lehet panasz az alvókájára. Hadrian olyan könnyedén ki tud szökni a szobából, hogy Freya közben békésen, mit sem sejtve szuszog tovább.
Reggelre csak annyi változik, hogy a másik oldalára fordult, és a derekáig leharcolta magáról a takarót. Későn ébred meg, mikor a napsugarak már élesen a szemébe tűznek. Rosszkedvűen mászik ki az ágyból, nem szereti az ilyen ébresztőt - hangulata csak tovább romlik, amikor megpillantja a földön az elf helyét. Elf nélkül. Körbenéz a szobában, s úgy látja, Drian minden cuccát összepakolta. Lemászik az ágyról, az ajtóhoz siet, de az kulcsra van zárva. Nem áll neki kulcsot keresgélni, az ablakhoz ballag, elhúzza a zsalugátert, szélesre tárva ereszt be némi friss levegőt. A fejét kidugva néz körbe, de nem lát ismerős alakot az utcákon. A párkányra markolva megszívja magát, és fennhangon kikiált, bele a vakító napfénybe.*
- Ess csak össze az első sarkon! Nehogy azt hidd, hogy érdekel!
*Nem mondhatni, hogy ettől jobb lesz a kedve, de a hangja kieresztése - függetlenül egy-két visszakiabálástól - megnyugtatja annyira, hogy képes legyen folytatni a napi rutint.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tesz majd egy plusz kört a környéken, hátha tényleg megtalálja Őt valamelyik utcasarkon...*


1813. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-12 13:16:58
 ÚJ
>Hadrian Declan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Freya //

- Halkan. Felkeltjük az egész fogadót! Az pedig nem volna jó. Csoda, hogy a szék miatt nem kopogtattak még az ajtón. * Mutat a szoba közepén felborult fatákolmányra, mely amúgy is olyan rozoga már, hogy csak az ima tartja össze. Nem óhajt magyarázkodi az éj közepén senkinek, hogy mi ez a hangoskodás, bár jól lehet amúgy is ő az oka mindennek, mégis jobb a másikra fogni. Így szokta ezt Declan úrfi. Mindent ráken a másikra, hogy mossa kezeit. Gondterhesen felsóhajt, mikor valami szúrós áll a hátába, s miközben azt keresgéli a sötétben tapogatózva válaszol is.*
- Ismerem őket, együtt nőttem fel velük. Nem valami pallérozott elmék. Könnyedén túl lehet járni az eszükön, de veszélyesek. * Végre megtalálja az idegesítő apró kis kavicsot, s arrébb pöcköli. A többi szavakat csak úgy elengedi hegyes fülei mellett. Reagálás tőle csupán egy hanyag vállrántás, miközben csendesen az íjért nyúl. Nyúlna inkább, ugyanis rácsapnak a kezére, mitől visszahúzza, s keresztbefonja karjait maga előtt.*
- Az íjad a szeretőd? * Kedélyesen hátraveti arcába hulló fekete tincseit, s vihogva visszasétál a matracához. A zsalugáter halovány fénycsíkokat fest a fejét csóváló elfre.*
- Szépet. * Mond csak ennyit, s hamarosan tényleg elnyomja az álom. A hosszú út kifárasztotta így tényleg szüksége van a pihenésre, mégha ő úgy is gondolja, hogy nem teheti meg a jelenlegi helyzetben. Egy terv körvonalazódott még aljas kobakjában, melyet pár óra múlva szép csendesen végre is hajt majd, csupán arra van szüksége, hogy Freya mélyen aludjon. A cuccait már lefekvés előtt úgy állította be, hogy csupán fel kelljen karolni, s hang nélkül le tudjon lépni. Másfél óra éberalvás után, mikor már valamelyest kivilágosodott keleten az égbolt Drian oldalra hajtja a takarót. Talpa alatt a fagerenda halk panasszal felnyöszörög, mire a férfi az ágyra pillant, remélve, hogy nem keltette fel a lányt. Ha mocorogni látja akkor sietve visszatakarózik, ám már minden ruhájával együtt, s azt magára vetve legközelebbi célpontja már csak az ajtó. Ingét annyira nem egyszerű még felvenni sebei miatt, melyek frissek, de csak ajka formál hangot a fájdalomra, így remélhetőleg a lányt sem kelti fel. Fegyvereit a hátára veti, s pár másodperc után az ajtó már csukódik is a sötét csuklyás alak mögött.

Freya ha távozni óhajt reggel először meglepődhet, hogy az ajtót nem tudja kinyitni. Kívülről bezárták, ám a kulcs nincs a zárban. Az asztalon megtalálja, viszont az elf eltűnt.*


1812. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-12 12:23:02
 ÚJ
>Freya Mortensen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Hadrian//

*Freya nyúltagya is ugyanúgy képtelen felfogni, miért alakult ki benne ez a bizalom az elf felé, de őszintén szólva nem is nagyon gondolkodik már ilyesmin. Eléggé elfáradt ahhoz, hogy ne érdekelje ez a téma, csak arra figyel, ami éppen az orra előtt zajlik - vagy jelen esetben inkább alatta.*
- Hát, szörnyen sajnálom, hogy csak ennyire futja egy vén csoroszlyának... *dörmögi "bagoly mondja verébnek" grimaszt vágva, hisz Drian elf mivoltából fakadóan valószínűleg már most öregebb, és mindig is öregebb lesz, mint Freya.*
- Nincs olyan, aki mindig jól van *teszi hozzá még az előző témához. Azt belátja, hogy Drian nem egy ilyen eséstől fog sírva fakadni, de Freya nem tartaná kevesebbre őt attól, ha néha beismerné, hogy fáj valamije - akár fizikailag, akár lelkileg.
Kicsivel később valóban felfigyel Drian szertartására, s bár nem akarja megzavarni vagy tolakodón bámulni, attól még fülel és figyel. Sosem látott ilyesmit, épp ezért azt sem tudja, ez minden elfnél berögzült szokás lehet-e, vagy csak a férfi sajátja. Úgy dönt, nem kérdez rá, elkönyveli, hogy a hegyes fülűek már csak ilyen furák, és folytatja az őrködés előkészítését.
Már kényelmesen elhelyezkedett, és úgy tűnt, hogy a vendége is elaludt, épp ezért váratlanul éri Drian megjegyzése. Össze ugyan nem rezzen, de látni az arcán, hogy egy mély gondolatmenetből zökkentette ki a férfi hangja. Kérdőn pillant oda, hogy miért látja a másik szükségtelennek az éjjeli őrködést.*
- Azért kéne nyugodtan álomra hajtanom a fejem, mert te ismered azokat, akik az életedre pályáznak? *vonja fel a szemöldökét. Nem bízik Drian ítélőképességében, azokban meg pláne nem, akik az elfet üldözik. Őt úgy nevelték, hogy legyen mindig elővigyázatos.
Meglehet, hogy Drian nem provokálásnak szánta, de Freya tényleg van annyira fáradt, hogy felcsattanjon a megjegyzésén.*
- "De te"?! Lassan két napja együtt vagyunk, és még mindig azt hiszed, hogy cukorból vagyok? Virrasztottam én már egy egész hónapot is!
*Erős túlzás, mit a harag vált ki belőle, és maga is érzi, hogy ez gyerekesen elnagyolt kijelentés lett, mégsem vonja vissza. Durcásan kibámul a zsalugáteren, majd tenyerével az íjáért nyúló kéz felé csap, nem erősen, inkább dorgálón.*
- Nana! Az íjam a legjobb barátom, majdnem olyan, mint a szeretőm. Te sem passzolod át nekem a bordélyházi partnereid.
*Felkel a székről, s ha Drian beletörődött a válaszba, maga viszi az íját az ágya mellé. Nem ajzza le, a falnak támasztja, és az ablakhoz cipelt fegyvereket is visszapakolja oda, ahonnét elvette őket. Ha a saját fegyvere olyan, mint egy társ, akkor jobban belegondolva ő is engedély nélkül fogdosta Drian szeretőit, amikor kedvére válogatott a kései közül. Ahhoz túl önző, hogy ezt beismerje, így inkább csak csendben visszapakol, aztán az ágyához indul, hogy bevackolja magát a takarókupac alá.*
- Igazad van, aludjunk. Mindketten. Aztán le ne lépj nekem, mire felébredek! *feddi meg a mutatóujjával a férfit. Hangjából érződik, a dorgáláson túl komolyan aggódik, hogy mire magához tér andalító álmából, Driannek hűlt helye lesz. Biztos, hogy Freya egy hétig rágná a körmét azon, vajon él-e még, és milyen messzire jutott az elf a sérüléseivel.*
- Szép álmokat! *ismétli meg korábbi kívánságát valamivel szelídebb hangon, annak reményében, hogy ezúttal beteljesül.*

A hozzászólás írója (Freya Mortensen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.12 12:25:01


1811. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-11 21:43:04
 ÚJ
>Maou Kalaki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Ingrtan Moer//

*Mosolyogva lép ki a szobából, és ahogy becsukja maga után az ajtót, finoman megrázva fejét halkan felnevet. Ennél röhejesebb helyzethez is ritkán volt szerencséje, nem is tud már másképp reagálni, minthogy nevessen egy jót. Szórakozottan vált ki egy újabb szobakulcsot, majd battyog vissza a lépcsőn, azonban a folyosón egy váratlan személybe fut bele. Maga Moer lép elé, láthatóan bűnbánó tekintettel, mondhatni kiskutyaszemekkel kér bocsánatot.*
- Nincs miért aggódnod, Moer, ezt én is tudom. Ettől függetlenül mindkettőnknek egyszerűbb volna, ha külön szobában töltenénk az éjszakát, az bebizonyosodott az előbb.
*Arcán halvány mosollyal fordul meg, hogy szobája felé induljon, azonban egy pillanatra megtorpan, és viszsatekint a fiúra.*
- Reggel találkozunk.
*Még felemeli kezét, hogy intsen egyet, majd eltűnik az egyik szobaajtó mögött. Remélhetőleg nem sértette meg a fiút, elvégre nem ez volt a célja, de aligha bírt volna nevetés nélkül visszatérni a szobába, ennyire pedig nem akarta megalázni. Amúgy is kiváltotta már az új szoba kulcsát, ráadásul eleve nem igazán volt túl jó ötlet Moerrel tölteni az éjszakát. Legközelebb elővigyázatosabb lesz, hogy egyikük se kerüljön mégegyszer hasonló helyzetbe.*


1810. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-09 21:26:39
 ÚJ
>Hadrian Declan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Freya //

* Sajnos Hadrian is beleesett abba a betegségbe, hogy túl korán ítélt, s később csak nehezen változtat már a benne kialakult képen. Freya azonban kellemes csalódás, mivel nyúltagya még mindig képtelen felfogni, hogy miért bízik meg benne. Az ilyesmin azonban jobb nem is rágódni véleménye szerint, a túlkombinálás pedig maradjon csak a nők dolga. Ő egy egyszerű lélek... ha hazudni akarnánk. A harcias kis játékuk kedvére való, nem is csoda, hogy ő a kezdeményező fél, ám úgy tetszik Freya sem egy besavanyodott úrhölgy visszatámad, mikor az elf egy pillanatra elfordítja a fejét. Ennyi elég is ahhoz, hogy majdnem a fogadó egyik széke bánja, ám ahelyett csak a párocska fog padlót.
Halkan felszisszen, először csak azért, mert háta a földhöz csapódik, másodszor pedig azért, mert ezt követően Freya is ráesik. Más körülmények között - vagy pár méterrel arrébb - ez talán egy cseppet sem zavarná, ám most pont friss sebébe tenyerelnek. Egy hang nem sok annyi sem hagyja el összeszorított ajkait, ám tekintete és aprót ránduló arca elárulja, hogy a lány rossz helyen tapogatózik. Hamar el is rántja onnan a kezét, Drian mellkasa pedig megkönnyebbülve ereszkedik alatta, ahogy csendben kifújja az eddig benntartott levegőt. Így már sokkal kellemesebb a lét, most már csak Freya verbális megnyilvánulása fáj neki.*
- Én mindig jól vagyok. Még a kérdés is sértő. A bocsánat szót pedig én ki nem ... hmm.. * Mondata végén konstatálja, hogy tulajdonképpen tetszik neki a pozitúra és lenne miért bocsánatot kérnie mostani gondolatai miatt. Freya éppen négykézlábra tolja magát, miközben Drian ezzel párhuzamban próbál felülni. Ha ezt gyorsabban csinálná akkor még talán a homlokuk is összekoccanna. Tenyerével kitámaszt a háta mögött, aztán hanyag pózban pillant a fölötte állóra, s megkezdi a kiértékelést.*
- Ahogy mondom, gyalázatos. Ilyenkor hol vannak a lovaglástól edzett izmok? Néha úgy állsz, mint egy... egy vén csoroszlya. * Ami persze nem igaz, csupán az ifjú kardforgatónak élénk a fantáziája. Ezt bizonyára nem hagyja majd szó nélkül a Kócos sem.
Később Drian megágyaz magának a földön, ami annyit tesz, hogy odahajít két pokrócot magának egy tollal tömött párnával. Sóhajtozások, fészkelődés, kaparászás, aztán mint minden alkalommal lefekvés előtt, kezdődik Drian sajátos kis "szertartása". Ez nem túl hangos, s mivel sötétben végzi annyira nem is lehet zavaró, ám a lány könnyedén észreveheti, ha még ébren van, vagy ugyanolyan éberalvó, mint a szobában ténykedő fiú. Drian fekete csuklyájának egyik rejtett zsebéből kerít egy nyakláncot ködszürke medalionnal, melyen egy pillanatra megcsillan az ablakrésen keresztül beáramló holdfény. Pár másodpercig tartja csupán maga előtt az ékszert, miközben az ablak előtt áll. Válla felett hátrapillant a szerinte már alvó lányra, majd visszasétál fekhelyére. Meztelen talpának köszönhetően léptei csendesek a korhadt fapadlón. Eztán kényelmesen bevackolja magát, hanyatt fekszik és a füstkvarcot szorongatva halkan morogni, kezd, mintha imát mormolna. Ez még a lefekvéshez tartozó szokásos procedúra, ám nem telik bele két percbe sem, s befejeződik, miután a lány hallhatja a várva várt egyenletes szuszogást - mely még nem egyenlő azzal, hogy a fiú aludna.- Hallja a földre hulló ruhadarabokat, az ágy alatt látja a lány lábát, s ahogy lerúgja róla a lábbelijét, majd elfordítja a fejét, s lehunyja a szemét. Hamar hozzászokik a sötéthez, az elfek szeme amúgy is érzékenyebb és élesebbek az érzékszerveik, s legközelebb már csak akkor nyitja ki őket, mikor hallja, hogy Freya feláll és ténykedni kezd a szobában. Egy darabon figyeli, kivételesen nem a meztelen combokat, hanem, hogy miképpen aljazza fel az íját, s aztán hogy vesz el egyet saját fegyverei közül.*
- Arra semmi szükség. * Mondja könnyedén, s nagyon is éber még egy vitára. Felül, felhúzza egyik térdét, s egyik könyökét a térdére támasztja.*
- Nem jönnek vissza. Ismerem őket. * Oldalra hajtja a takarót, s lassan ő is az ablakhoz sétál az ott ücsörgő lány mellé. Ujjaival széthúzza a zsalugátert, s röviden kiles rajt.*
- Feküdj le. Lassan két napja nem aludtál semmit. Én hozzászoktam már, de te... * Hiába is próbálja tagadni, ő is fáradt, nagyon is, ám amennyire lehet ezt próbálja leplezni.*
- Azt meg add ide szépen. * Nyúl a felajzott nyílért, s el is veszi, hacsak annak gazdája nem kezd tiltakozni.*


1809. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-08 13:06:48
 ÚJ
>Ingrtan Moer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Maou Kalaki//

*Moer nem tudja mit kéne tenni az adott helyzetben. Legszívesebben felpattanna, hogy bocsánatot kérjen, de nem tudja mi is az ami miatt bocsánatot kérhetne. Zavarában nem tesz semmit, így a lány távozik a szobából minden ellenállás nélkül. Moer dermedten mered az ajtó felé a sötétben, nem tud mit kezdeni a dologgal.~Talán utána kéne mennem, de akkor miért ment el, ha azt akarja, hogy kövessem? Vagy azzal lenne a baj?~Egy pillanatig gondolkodik, majd felkel, magára kapja levetett ruháit, és kilép a folyosóra, ha a lány lement kulcsokért akkor még talán el tudja csípni, és tud vele beszélni, csak azt nem tudja mit is kéne mondania. Mely esetben meglátja a lányt visszafele a lépcsőn, odamegy hozzá, arcán bűnbánó kifejezéssel, tekintetét nem meri a lány arca felé emelni, ha meglátta a bájos teremtést a földre szegezi szemeit amikor odalép hozzá, feje mint általában, amikor a nőhöz szól, most is vörös, különös tekintettel a két fülére.*
-Ha megsértettelek valamivel, kérlek bocsáss meg, nem állt szándékomban bármi olyat cselekedni ami akaratod ellen való.*Tekintetét továbbra sem meri a lányra emelni, de arcáról így is leolvasható a megbánás amit érez, bár ő se tudja, mit is bán meg pontosan, mivel nincs tisztában azzal, mit követett el, vagyis inkább a teste mit csinált az előbb, de hálát az az isteneinek, hogy megszűnt a dolog. Mely esetben nem elég gyors, és lekési a lányt, akkor egy darabig álldogál az ajtaja előtt, mard visszatér a szobájába, hogy ott gondolja át a dolgot, miközben nyugovóra tér.*


1808. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-03 23:52:48
 ÚJ
>Gomopave Feiznal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//Mélyégiek//

*Elverekszi magát a lépcsőhöz, majd fel a díszes, bár már megkopott szőnyegen a szobájáig. Mielőtt a zárba helyezi a kulcsot, megnézi a számot rajta, hogy biztosan jó ajtót törjön be, ha nem hallgatna a zár a szép szóra. Túl fáradt ahhoz, hogy az illemmel törődjön. Ha nem nyílik a zár, berúgja az ajtót. Majd másnap megoldja a törött zár problémáját. Mind az ajtó, mind az ő szerencséjére a kulcs könnyen nyitja a hozzá tartozó zárat. Még gyertyát se gyújt, kiszemeli az ágyat és úgy veti rá magát, mint egy éhes vad a vacsorájára. Lerugdossa a lábbelijét, az íjat és a tegezt már út közben a székre hajítja. Az övét leráncigálja és az ágy végébe dobja, amit aztán követ a vért és a többi bőr kiegészítő. Egyedül már csak világos szürke alsóruhája van rajta és a tőr a kezében. Első szabály, amit megtanult a harcról, soha ne maradj védtelen! A fegyvert a párnája alá dugja a pénzével együtt. A hajához érve érzi, hogy eljött az ideje egy alapos mosdásnak. Ha Sitenda nem veti fel az ötletet a fürdőről, magától is elmenne, bár igaz, egyedül több időbe telne megtalálni. Bár ez az együtt fürdés kicsit aggasztja, végtére is még most sem mondhatja a két lányt olyan közeli ismerősnek. Na de most ezzel kár is foglalkozni. Fél pillanat múlva már húzza is a lóbőrt. *


1807. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-03 11:58:24
 ÚJ
>Maou Kalaki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Ingrtan Moer//

*Természetesen érzi azt, amit éreznie kell, és a fiúval ellentétben pontosan tudja is, hogy mi az. Egy pillanatra még azt sem tudja eldönteni, hogy ezt most gusztustalannak, vagy hízelgőnek találja, végül pedig kicsit mindkettő mellett dönt. Óvatosan ül fel, és húzódik az ágy túl szélére, hogy onnét tanácstalanul tekintsen vissza a fiúra. Tisztában van vele, hogy amit tett, valószínűleg nem direkt tette, de ez még így is eléggé kellemetlen helyzet. Ma éjjel ugyanis tényleg csak aludni szeretett volna Moer mellett. Halkan felsóhajt, majd nyugodt hangon, halvány mosollyal szól hozzá, mert valljuk be, némileg vicces is a helyzetük.*
- Megyek, kiveszek egy másik szobát. Reggel találkozunk. Jó éjt!
*Azzal holmijait felkapva kilibeg a szobából,és elindul, hogy új kulcsot szerezzen magának. ~ Milyen furcsa fiú... ~ Még sohasem találkozott olyannal, aki ennyi idősen sem tudta, mit kezdjen a testével. Az viszont biztos, hogy nem ő fogja elmagyarázni neki. Egyrészt mert nem férfi - márpedig ez olyan dolog, amit egymásnak kéne megtanítaniuk - másrészt pedig azért, mert addigra rég elvesztené varázsát a dolog. ~ Brr...~ Még mindig kissé kirázza a hideg a gondolattól, azonban ezzel egyszerre bele is vörösödik.*


1806. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-08-01 16:28:10
 ÚJ
>Belkeskurd Ahmesagil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Látigoniz//

*A szoba áráért cserébe megkapja az egyik szoba kulcsát. Mikor a fogadóshoz fordul rákérdez a szobák helyére. A körülötte lévők hangos mulatozása szinte elnyomja a hangját, de a fogadós mégis megérti és a lépcsősor felé mutat. Nagy nehezen átverekszi magát az egyre önfeledtebb tömegen az első lépcsőfokig. A fa hangos nyikorgását a lépcsőkön felfutó díszes szőnyeg tompítja a rajta közlekedők léptei alatt. A fel- le trappoló lények között Ahmesa lépteinek apró zaja a semmibe vész. A folyosót megvilágító gázlámpák fénye épp csak annyira engedte látni az ajtókat, hogy a kulcsra írt számnak megkereshesse a párját. Mikor rátalál az ajtóra, bedugja a kulcsot a zárba és már kattan is. Az ajtó kitárul. A szobában a sötétség uralkodik. Az egy szem ablakon azonban beszűrődik annyi holdsugár, hogy eltaláljon az előkészített gyertyához. Az asztalra helyezi és körülnéz. Egy ágy, szekrények, egy asztal és egy szék. Bőven megfelel egy utazó számára, de hosszabb távra elég szegényes. Az ablakhoz sétál. Az ablak a fogadó mögötti kis tisztásra néz, és a mögötte húzódó erdőre. Látja az alant elterülő füvön az árnyéka sziluettjét. A gyertya remegő fénye mintha táncra csábítaná az árnyakat. Az egész szoba életre kel, ahogy Ahmesa kinyitja az ablakot és a beáramló szellő meglebegteti a lángot. A friss, hideg levegő megnyugtatja. A tisztás peremén álldogáló egyik fán két csillagra emlékeztető kis fényforrást vesz észre. Némán figyeli, mire az éjszaka csendjét egy bagoly huhogása töri meg, majd a két fénylő pontocska sötét szárnyra kelve az éjszakába veti magát. A lány becsukja az ablakot majd a székhez sétál. A falnak dönti az íját, de előtte még megvizsgálja, hátha a nagy forgolódásban megsérült. Szerencsére a fa részen végigfutó borostyán motívum sehol sem mutatta sérülés jelét. A tegezt a szék háttámlájára akasztja, a kabátja alatt rejtegetett tőrt az asztalra teszi, a mosdótál mellé. Az övet szintén a széktámlára fekteti, a tegez mellé, majd a kabátját levéve a nagy szekrénybe teszi. A szépen megvetett ágy takaróját visszahajtja, hogy lefeküdhessen. Már a csizmáját kezdi lehúzni, mikor eszébe jut a függője. Az övéhez siet és a legkisebb tarsolyból előhúzza a spirál függőt. Visszament az ágyhoz. A függőt leteszi az ágyhoz közeli kis szekrényre, kifűzi a ruhája fűző részét, majd azt is leveszi és az ágy végébe teríti. Leveszi a két alkarvédőjét és a fejpántját és azokat is a kis szekrényre teszi. Az egyetlen ami rajta marad az a ruhája alatt viselt, vékony anyagú, fehér alsóruha. Az asztalon hagyott vizestálhoz lép. A friss víz hideg, de kellemes érzés, ahogy a nap porától megszabadítja a bőrét. Megtörülközik a kis törülközőben és már be is bujik a takaró alá. Az eloltott gyertya füstje még a levegőben érződik, mikor Ahmesa már álomföldön jár.*


1805. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-07-30 12:42:56
 ÚJ
>Londie L'adde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Faelon//

*Londie igazából számíthatott ilyesfajta reakcióra. Ő is pont így reagálna, ha álmából felkeltenék, vagy legalábbis hasonlóképpen. Most azonban ő van szorult helyzetben, hiszen az ágyhoz nyomják és kést szegeznek a nyakához. Sosem félt az ilyen helyzetekben, talán csak gyermekkorában, de az már nem tegnap volt, így szemeiben sem tükröződik más, csak némi meglepettség. Talán egy kicsit váratlanul érte, de nem is a kés az, ami meglepi, sokkal inkább az a tekintet, amivel a férfi ránéz. Még az álom hatása alatt van. Olyan, mintha elvesztette volna az eszét.
A lány nem is szól semmit, mert fölöslegesnek érzi, és látja is, hogy Faelon kezd visszatérni a valóság talajára. Szótlanul nézi, ahogy végül elengedi, és az ágy szélére ül. Ő maga felül az ágyban, a homlokát ráncolja, így kinyilvánítva nemtetszését. A kés által keltett zaj valóban megtöri a kínos csendet. Londie nem is tudja, miféle magyarázat lenne erre megfelelő, nem is vár el ilyesmit, de Faelon mégis megpróbálkozik vele. Az elf érzi, hogy ezek a mondatok nem is igazán neki szólnak, hiszen egyértelmű, mi volt az oka az előbbi eseményeknek.
~Milyen zavarodott... Teljesen más, mint amilyen a Holdudvarban volt.~
Elnézegeti, ahogy az Oroszlán magában őrlődik. Nem tagadhatja, hogy ezt teszi, ugyanis minden az arcára van írva. A lány felkel az ágyból, elveszi zöld ruháját a székről, amit magára is ölt. Öltözködés közben szólal csak meg.*
-Szóval, mondd csak, kitől is kell téged fedezni, Társam? Könnyebb elbánni száz orkkal, mint valakinek az elméjével, vagy lelkével megküzdeni. Vagy ez lenne a feladatom? Erről elfelejtettél szólni.
*Egyáltalán nem ingerült, végig nyugodt hangnemben beszél, ám egyszer sem néz Faelonra. Kíváncsi, mi lesz erre a férfi reakciója, válasza, így hát amikor befejezte az öltözést, megáll az ajtónál, hátával nekidől, s összefonja maga előtt a karjait.*


1804. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-07-29 23:46:11
 ÚJ
>Faelon Breazast, az Oroszlán avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Londie //

* A durva emlékek durva reakciót váltanak ki. Faelon, a vállát ért érintésre felébred. Felébred, de mégsem. A párnája alá rejtett késért kap - rejtély, hogyan dugta oda anélkül, hogy a lány észrevette volna, bár lehet, hogy észrevette, csak épp Faelon figyelmét kerülte el ez a részlet. Végül is, teljesen mindegy. Azzal a lendülettel előkapja a kést, majd gyakorlott mozdulattal, egyik kezével lenyomja Londie vállát az ágyra, a kést pedig a nyakához szegezi.
A férfi homlokán a félhomályban gyöngyként csillogó verítékcseppek gördülnek le. A lázálom gyöngyei. Zihálva szorítja le a lányt. Talán, ha mélyebb lett volna eme álom - lehet ennél mélyebb is? -, olyannyira elvesztette volna a kontrollt maga felett, hogy el is vágja a nőstény torkát. De az a bizonyos kép - a szőke hajzuhatag, a tekintet, és a már ismerős arc, valamiért a jelenbe húzták, még ha csak tudat alatt is. Lassan, nagyon-nagyon lassan ébred rá borzasztó tettére, és arra, hogy lehetett volna ennél rosszabb is; de nem lett, és most áldhatja az eget. Mert ha meggyilkol itt egy lányt, akkor már nem csak hírneve miatt lettek volna a nyomába. Már pedig nem hiányzik még egy fricska, és egy újabb halott arc az álmaiból.
Lassan leengedi a pengét, és súlyát lehelyezi a lány válláról. Kiül az ágy szélére, majd mély levegőt véve lesz úrrá saját szapora légzésén, szívének őrült verdesésén. Még egy utolsó kitörésként a tőrt az ágy melletti kisasztalba állítja. A hang megtöri a kínos, s egyben ijesztő csendet, de valamiért meg is enyhíti. Legalábbis Faelon így véli. *
- Ne haragudj. Álom volt. Csak egy rossz álom. * Utolsó szavai mormogásba fúlnak. Voltaképp magát akarja nyugtatni, hogy nem vérszomjából támadta meg Őt, hisz lassan romlott énjétől már az is kitelik, hogy álmában is gyilkolni vágyék. *
~ Lassan elveszíted önmagad, Faelon. Szépen lassan, amit ismertél magadból, szétesik, szerteszét foszlik. Álom lesz csupán. Gyilkos állatként fogod álmodni azt, hogy normális ember vagy. S ahelyett, hogy rémálmodból felriadván majdnem megölsz valakit, sírva fogsz felkelni, s fájdalmadra gyógyír a vér lesz. A vér, melynek fémes-édes ízét nem mosod ki többé szádból. ~ * Fejében visszhangzanak az átkok. Ezen átkot mormogta egy éjjel a fülébe egy jósnő. Ennek már több éve... mégis úgy érzi, az átok valóra válik. Soha többé nem lesz ugyanaz. *
- Csak egy rossz álom. * Ezúttal határozottan mondja, mintha csak a láthatatlan, őt káromló átokhozót akarná letorkollni. Bármit megadna, hogy elfelejtse ezt az érzést... de tudja, hogy ez nem fog bekövetkezni. Nincs benne több remény.
Gondolatait megpróbálja a jelen felé fordítani. Felkel az ágyról - lassan hajnalodik. A mosdótálhoz sétálva a hűs vízzel felfrissíti felhevült arcát, hogy végre visszavehesse azt a maszkot, melyet általában véve mindenki ismer. A maszkot, mely elrejti a sok szörnyűséget, mely lelkében, elméjében zajlik. *


1803. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-07-29 12:47:10
 ÚJ
>Sanzca Lorye avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Új nap, új álmok//

*A gyors kis kérdésre szinte azonnal felpattan, s lelkesen, indulásra készen áll meg a férfival szemben.*
-Persze! Akár már indulhatunk is!
*Aztán a hirtelen kirohanás miatt enyhén elpirul, s megpróbálja visszafogni magát, noha ugyanolyan izgatott, mint a férfi. Végigsimít ruháján, ezzel ellenőrizve, hogy minden rendben van e, majd az ágyat beveti, s ha minden rendben, mi miért is ne lenne, Arsenor egyetlen szavára már meg is kezdhetik útjukat, akármerre vezessen is el. Mást már úgysem vehetnek el tőlük. Jobb lesz hát boldogabb partok felé taszigálni azt a bizonyos csónakot.*


1802. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-07-27 00:22:59
 ÚJ
>Ewica Delis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Szép, új világ//

*Nincs egyedül ébredésével, erre már a bizonyos torokköszörülésnél rájön. A suttogó érdeklődésre, és jóleső karsimogatásra lomhán belemosolyog Jaz mellkasába, majd komótosan emeli meg fejét hosszú órák óta először.*
- Iihhiihgen.
*Ásít fáradtkásan, majd végre lefordul a srácról, hogy immár hátán fekve nyújtózzon hatalmasat.*
- Jó reggelt!
*Nyöszörgi két karnyújtás közepette a szokatlan köszöntést. Ha jobban belegondol, nem is tudná visszaidézni, mikor kelt ilyen kipihenten utoljára. Feje mondjuk kissé kótyagos még, s talán mintha zúgna is, de erre nem merne megesküdni. Sosem volt még másnapos, így fogalma sincs mi fán terem a dolog.*


1801. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-07-26 23:53:26
 ÚJ
>Jaz Loghin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Szép, új világ//

*Mivel ritkán adatik meg az ágyban alvás luxusa, így maradéktalanul kihasználja a lehetőséget. Na meg persze a pia is elnyomta rendesen. Szóval lényegesen később ébred, mint azt megszokta, vagy épp tervezte. Nagyot nyújtózna, de Ewi még mindig rajta telepszik. Előbb halkan torkot köszörül, majd suttogva kezdi.*
-Ébren vagy?
*Finoman megsimogatja a lány karját, ha már úgyis ott van a keze alatt, nem épp szeretetből, inkább feltűnésmentes ébresztési kísérlet okán. Remélhetőleg ennyi elég volt, így immár felszabadultan mozogtatja ki vállait.
Amennyiben Ewi nem ereszti hanyatlik is vissza karja, az egész esti pózba. Annyira azért nem muszáj kapkodni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370