Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzálláshelyNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-23 18:20:53
 ÚJ
>Ruro Kzoko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Zokolan Laffazin//
*Örömmel követi a sötét elfet, mindennemű félelem jele nélkül. Az kedves volt hozzá, és most segít is neki. A nagyapján kívül senkit nem ismert, soha nem is találkozott senkivel, így nem is tűnik félelmetesebbnek, mint bármelyik másik ember.*
- Jövök! *Ugrik mellé, és mosolyogva, pattogó léptekkel követi.*
~Nem mutatkozott be, és kölyöknek hívott, pedig én bemutatkoztam. Talán ő tart a barátjának. Vajon illetlenség lenne megkérdezni, hogy hogy szólítsam~ *Töpreng el egy pillanatra, de a kérdés hallatán újra felkapja a fejét.*
- Én is csak egy éjszakára vettem. A bácsi mit tetszik csinálni holnap? *Egyre halkulva kérdi, tudva, hogy nem illik ilyent kérdezni. Gyorsan szája elé kapja jobb kezét, és lehajtja a fejét.*
~Vajon megengedné, hogy vele menjek én is? Nem, biztos nincs ideje ilyesmire, nagyapa azt mondta, a felnőttek mindig sietnek valahova, mert mindig fontos dolgaik vannak.~
*Az elf megkérdezte, hogy szereti-e a karamellt. Ez egy pillanatra elgondolkodtatta, mert hirtelen nem jutott eszébe mi is az. Egész eddigi életét az erdőben töltötte, és ritkán evett városi ételt, csak amit az erdőben taltak maguknak. Nagyapja gyakran elment kenyérért, tejért és egyéb dolgokért a faluba, de karamellt ritkán hozott neki. Viszont, ahogy eszébe jutott, azonnal felcsillant a szeme.*
- Igen! Nagyon szeretem! *Kiáltotta, és ragyogó arccal fogadja a kínált nyalánkságot. A botját a hóna alá fogja, hogy a bal keze is felszabaduljon, így két kézzel nyúl érte. Néhány falatot lelkesen elrágcsál, amikor eszébe jut megköszönni. Így feleszmélve nagyot nyel, majd kipirult arccal meghajol.*
- Köszönöm szépen nagyon finom.
~Vajon én tudok adni valamit cserébe? Csak két szelet kenyér, és egy kevés pénz van nálam. Ilyesmit pedig nem illik adni, ugye.~


1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-23 17:53:21
 ÚJ
>Zokolan Laffazin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Ruro Kzoko//


*Elmosolyodik újra, és leveszi csuklyáját. A hosszú haja a vállára omlik. Majdhogynem ijesztően hosszú ujjával maga felé emeli a kulcsot. A vörös szeme megvillan a fényben.*
-Gyere kölyök.Amúgy igen, de egyenlőre sak egy éjszakára számítok.*Invitálja maga mellett a kisfiút, hogy megmutassa neki a szobájának ajtaját.*
-Öcsi, szereted a karamellt? *Kérdezi teljes ártatlansággal, hogy valamivel megtörje a csendet, amit a fiú produkál a kérdése föltétele után. Zokolannál van egy kevés minőségi karamell, ha szeretni a fiú akkor azt oda is adja neki, mivel ő nem szereti az édességet, inkább marad a hagymapálinkánál.*


1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-23 17:33:08
 ÚJ
>Ruro Kzoko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Zokolan Laffazin//
*Ruro nagyon örül, hogy ilyen segítőkész elfet talált, és elmosolyodik.*
- Nem találom a szobámat. *Nyújtja előre a kulcsát. Majd felötlik benne, hogy másban is kérhetne segítséget, hiszen az úr kedves elfnek látszik. Ugyan kicsit idegesnek tűnhetett, de fel sem ötlött benne, hogy valaki rossz szándékkal is tehet úgy, mintha segíteni akarna.*
~Most beszélek először egy idegennel. Elöször bárkivel, nagyapán kívül.~
- Engem Ruronak hívnak. Ruro Koronak. *Hajolt meg, cseppet esetlenül. A nagyapja megtanította, hogyan kell bemutatkozni, ha új baráttal találkozna.*
- A bácsi is itt szállt meg éjszakára? *Tekintetén látszik, hogy örülne, ha hozzácsapódhatna valakihez.*
~Talán meg tudná mondani, hogyan szerezhetek pénzt? Amit otthonról hoztam, egy idő után el fog fogyni. Nagyapa szerint az alkímiával is lehet keresni, de most nem az erdőben vagyok, így azt sem tudom, honnan szerezzek alapanyagot.~

A hozzászólás írója (Ruro Kzoko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.23 17:40:34


1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-23 16:14:04
 ÚJ
>Zokolan Laffazin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Ruro Kzoko//


*Meghallja a kissé szomorkás hangot, és rátekint a kisfiúra, aki tőle nem messze ácsorog.*
-Mi a probléma kis fickó. * Tekint jóságosan a kisfiúra, csuklyája alól. A nagy fülét észreveszi, de tudja (saját tapasztalatból) hogy ez kényes ügye a kisgyermekeknek.*~Aranyos, hány éves lehet 14-16?~*Gondolkodik magában, miközben a fiú válaszára vár, jóságos mosollyal tekint újra.*


1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-23 15:48:51
 ÚJ
>Ruro Kzoko avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Zokolan Laffazin//
*Felsétál a nyikorgó lépcsőn, és bambán néz körbe. Most jár először ilyen helyen, kicsit elveszve érzi magát.*
~Így is van. El vagyok veszve. Már nincs senki, aki ismerne és nincs senki, aki ismernék. Nem vigyáz rám senki többet, és nekem sincs senkim, akivel törődjek. Nincsen otthonom, és nincsen célom sem. El vagyok veszve.~ *Lassan a sírás küszöbére került. A hosszú út kimerítette, és meglehetősen elfáradt. Pihennie kell, ő is tudja.*
~Eddig is egyedül voltam, de a nagyapára mindig számíthattam.~ *Néhányat szipog, és keresni kezdi a szobáját. Egyetlen probléma merült fel, mégpedig, hogy nem igazán tud olvasni. Nagyapja sokszor próbálta neki tanítani, de ez Rurot nem érdekelte. Az bájital keverés anélkül is megy neki, hiszen a növények mindent elmondanak magukról. Eddig nem érezte szükségét, hogy a könyvekből is tanuljon receptet, ahogy a nagyapja mondogatta, de most ráeszmélt, milyen jó lenne, ha hallgatott volna rá.*
~Mondhatta volna, hogy az másra is jó lehet.~ *Enyhén durcás arccal a homlokát ráncolta és megtörölte párásodó szemeit. Bár ő is tudta, hogy akkor sem figyelt volna rá, ha ezt is elmondja neki.*
~Azonosnak kéne lennie ennek a mintának és az ajtó mintájának.~ *Állapítja meg a kulcsot nézegetve, és kipróbálja az egyik szobán. Majd meglát valakit elmenni mellette*
- Bácsi kérem, segítene nekem?
*Nagy kerek szemeivel felnéz az elfre. Az olajlámpások nyújtotta félhomályban egyébként is minden sötétnek tűnik, így a bőre színér csak később veszi észre. Ekkor megszeppenten hátrébb lép egyet.*
~Nagyapa azt mondta, vigyázzak, a sötét elfekkel. De ő is csak olyan, mint én nem? Egy elf. Talán ő nem csúfol majd azért, mert hosszúak a füleim.~ *Bizakodóan tekintett a férfira, és várta a válaszát.*


1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-22 17:52:13
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

// Nily //

* A lány nedves haja simulva szalad végig orcáján, vállain, felkarján. Bájos látvány, ahogy a zilált kis galamb levegőért kapkodva rakja össze a gondolatokat s keresi a szavakat. Meggondolatlanság az mivel egy fiatal szív nem törődik. Mellkasát szinte égeti a lány vékony ujjainak érintése. Majd a kék szempár egymásba forr, végül egy lágy csókkal ad választ a fiú a felmerülő kérdésekre a lányban. Melyet a másik viszonoz így, ha csak rövid időre is, de végre egybeforrnak a vágyakozó ajkak. Mindkét fél számára egyértelmű a szándék, a vágyakozás a vonzalom. Ez a csók mindent elárul a másikról, az eső tompa kopogása dobol az épület tetőszerkezetén. A kusza gondolatok most tova szállnak, nem számít a tegnap sem pedig a holnap… Legalábbis egy időre. Az édes ajkak végül eltávolodnak tőle, hogy a lány határozottan ejtse ki rövid kis mondatát mely azonnal parancsolja a megálljt. A jeges szemek pillanatra kérdőn fürkészik a másikat, vegyes érzések peregnek benne, látszik rajta, hogy vívódik, de nem haboz soká, döntésre jutott. Egyértelmű döntésre. Jobbja indul és a tulajdon nyakához igyekszik, a bőrláncot keresi s azon a függő ezüst farkast. Egyetlen mozdulat a tarkó mögé s kibontja a bőrkötést, hogy a markába hulljon a kicsiny medál. Egy pillantást vet a farkas fejre, családja jelképére, ahogy a parányi kék szemek fenyegetőn néznek vissza rá tenyeréből. Végül felfelé emeli tekintetét a másikét kutatva. Baljával a kedves kezet kéri újra, hogy tenyerében állapodjon meg a lány vékony kacsója. Végül finom tenyérbe helyezi a medaliont, hogy óvatosan összecsukja a törékeny ujjakat. Baljával alulról, míg jobbjával felülről fedve le a lány kezét mely az ékszert markolja. *
- Ha visszatértél, visszakérem majd.
* Bólint parányit ahogy mélyen a lány szemébe néz, e gesztussal adva egyértelmű választ a várakozásra és a mielőbbi viszont látásra. Vakmerően száll szembe ezzel a kihívással is, nem tudja mit hoz a holnap, csupán tulajdon érzéseiben biztos. Valami azt súgja mélyen önmagában, hogy bármit megtenne a másikért, s ha ez az ára, hát megfizeti. Lassan engedi a lágy kezet, egy lépést tesz hátra az ajtó irányába. Megáll még egy pillanatra, kitudja mikor látja újra a nefelejcs szempárt, utoljára még eszébe vési annak tengerként háborgó íriszeit, a bájos arcot, melyet most nedves haja ölel körbe, a karcsú alakot melyhez feszesen simul a finom kék kelme. Egy újabb lépés hátra, fájón, de távolodva, az ajtóhoz pedig egyre közelebb jutva. Féloldalt fordul végül, ahogy az ajtóhoz közelebb kerül kezét a kilincsre fonja. Pillanatnyi várakozás ahogy a fémkilincs anyagára vonul tekintete s rajta ráfonódó bal kezére mely nem is oly rég forrón ölelte a másikat. A dobogó szív most mintha eltűnt volna, üresség kong benne, valami idegen fájdalom csírája. Végül a kéz határozottan nyomja le a fém eszközt, hogy halk kattanással jelezze az út immár szabad. Nyílik a faajtó, a folyosóról fény szűrődik a szobába. odakinn csend honol csupán az olajlámpások tüzének halk lobogása ad némi aláfestést a teljes csendnek. A beáradó fény sötét sziluettet ad a fiú alakjának, ahogy az ajtóban megáll még egy pillanatra és visszafordítja fejét a lány felél, hogy még utoljára egymásba fonódhasson a két kék szempár. *
- Viszlát, Nily!
* Ejti a szavakat, melyek most többet rejtenek, a fiú már döntött, csupán a lánynak van szüksége, hogy átgondolja a dolgokat. Illendőn fejet hajt majd zárja maga mögött az ajtót. A fém sikoltva adja meg magát jelét adva, hogy ismét elfoglalta strázsa helyét s a lányt biztonságban tartja a falak fogságában.
A folyosón nyugalom, egyetlen alak áll csupán az egyik faajtó előtt. Álltában a üresség tör reá, mintha a szív helyén valami hiányozna, maró üresség mely idegen számára. Visszafordul még mintha tekintete átfúródhatna az ajtón oda hol a lány alakját véli. Hátha még meglátja, hátha még egyszer láthatja. Végül elindul vissza a folyosón, léptei tompán hallatnak dobogást a padlón szőnyegén míg el nem éri saját szobáját. Arca szoborként tekint előre a fájdalmas érzés ellenére. Mogyoróbarna haj cserfes kis ajkak, nefelejcs szempár mi lebeg most előtte. Az ajtajához érve megrázza fejét enyhén, hogy a kavargó gondolatok szerteszóródjanak. Dolga lesz, sok dolga míg vár… kitartóan, ha ez az ára, hát megfizeti, valami azt súgja, megéri és más most nem érdekli… Alakját végül elnyeli a szoba négy fala, s plafont figyelve gondolatait rendezni próbálja míg az álom végül el nem nyomja… *


1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-22 13:34:47
 ÚJ
>Jaz Loghin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Mert a növényeknek is van lelkük//

*Erős kétségei vannak újdonsült anyja nyugodt természetét, kordában tartható érzéseit illetően, annak ellenére, hogy jót derül a nő megjegyzésein, de az most pont mellékes.
A szobába érve első dolga a gyors helyzetfelmérés, második egy gúnyos vigyor az ablak láttán, ami hamar megy át elgondolkodó fintorba. Ezt követve túl emelkedik az illendőség formáin, ő bizony levágja magát Cai mellé, a Halaxnak felkínált helyre. Összevert, immár össze is csipkedett arcát türelmesen fordítja a nő felé.*
-Fordítok: Azt próbálja tudtodra adni, hogy bár ez az évődős játék kezdetben poén volt, sajnálatos módon immár elcsépelté vált. Elhasználtad. És így már nem az okos, élesnyelvű, önálló és határozott nő képét adja rólad, hanem az idegesítő, ócska lotyóét. Amit mi, férfiak nem tartunk vonzónak. Érted?
*Lehet apját idegesítik jellembeli furcsaságai, de ő személy szerint szereti biztonságban tudni befektetéseit. Pillanatnyilag pedig az tetszik a legeredményesebb módszernek, ha a civilizálatlan leányokkal oly hangot üt meg, mintha egy négy éveshez szólna. Udvariasan utasítja vissza Cait ismét*
-Köszönöm, nekem jó így is.
*Mosolyog rá az elfre. Közben igyekszik kényelmes pozíciót felvenni, ép karját tarkója alá támasztja, úgy figyeli atyját és Thelát. Ismét felveszi az elgondolkodó formát, különösen a zöld jelenést látva, nem szól közbe egyszer sem, csak Halax kérdésére adja a választ, azt viszont már az ágyból feltápászkodva, az ablakhoz indulva.*
-Nincs igazán választásunk. Mennünk kell. Az egész helyzet gyanús, eleve miért jöttek az őrök, az orvos elég lett volna, miért ide zártak minket, miért nincs itt velünk a részeg flótás, miért nem kérdezték ki, miért nem motoztak meg egyikünket sem? Az orvos miért nem vizsgált meg? És nem, ne gondoljátok, hogy ennyire ostobák. Azt hiszem mind benne vannak a dologban. Valószínű, hogy épp az a céljuk, mi megszökjünk innen, elvezessük őket valahová, és élő pajzsként használhassanak bármire. *Nem igazán repes a gondolattól. Szavai közben az ablakot kitárja, félrehúzódva szemléli a Holdudvart.* Ellenben valahogy be kell bizonyítanunk, hogy semmi közünk az egészhez, pláne mivel ők nem törik magukat értünk. *Bök fejével az ajtó felé, jelezve az őrökre gondol.* Én szeretnék még továbbra is a városban maradni, nem ismét rohanni az üldözők elől, hosszútávon túl strapás.
*Húzza el igen gyerekesen a száját, mintha csak arról lenne szó egye meg a főzeléket, és nem is élet-halál kérdésről. Közben szakértő szemmel méregeti a távolságot, a forgalmat, nem lesz itt gond, hisz nem először távozik egy helységből az ablakon át, ez legalább nyitva van.*
-Na szóval, nyomás, és állítsuk vissza jóhírünk. *Nevet fel halkan apjára nézve, és elsőként mászik ki az ablakon, hogy egy ugrással az udvaron teremjen.*


1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-22 12:39:18
 ÚJ
>Halax Lamans avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Mert a növényeknek is van lelkük//

*Csak a baj, folyton csak a baj… Ráadásul csőstül. Elsőként a Jaz-en egyre jobban elhatalmasodó fehér lovag effektus készteti fogcsikorgatásra, majd a Kertszökevény őrök felé intézett utolsó szózata. Persze, hergeljük még egy darabig őket, hátha meggondolják magukat és komolyabban megbúgatják a népet! Zseniális…
A szobába érve szinte azonnal sajátítja ki a széket, melyet az ajtóhoz húz, megfordítja és letelepszik rá, hátát a nyílászárónak vetve, karjait a támlán nyugtatva. Szemöldöke a magasba szalad, ahogy ő is észreveszi, hogy az ablak meglehetős hiányosságokat mutat biztonság terén.*
- Na, ja. Be kéne deszkázni, hogy be ne jöjjön senki.
*Mert ő, köszöni szépen, de nem szívesen lépne innen le. Kifejezetten élvezi a börtönök által nyújtott kincstári kiszolgálást, ráadásul sokkal kevesebb baj éri az ott nyaralókat. És most talán még csak ki se akarják végezni. Elvileg.
Biztos távolból szemléli meg a szöszke által benyúlt szobrot, fejében megfordul a dolog, hogy mennyit is kapna érte egy megbízható zálogosnál, ám lövése sincs, hogy kit ábrázolhat, úgyhogy az azt firtató kérdést egy vállrándítással válaszolja meg.
Őzöldsége évődése mellett már nem megy el ilyen könnyen. Tekintete a plafon felé fordul, elmorzsol egy szitkot ajka közt, végül a nőre pillant.*
- Dugulj már el, babám! Kezdesz idegesíteni. *Kezével az asztal felé bök.* Ott az asztalláb, oldd meg, ha ennyire nem bírsz magaddal.
*Ezzel végezve fejét hátradönti az ajtónak, és épp nekikezdene, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobban töltse el idejét. Semmivel.
Ám a mai világban, különösen ma, úgy tűnik, hogy az ember hala nem csinálhatja, amit akar. A jelek szerint az Égiek úgy döntöttek, hogy hősünk számára ez a nap lesz az, amit nagyon sokáig fog emlegetni, válogatott káromkodások közepette.
A zöld fényre emeli tekintetét, és végignézi a műsort, amit nem igazán tud hova tenni. De nem örül neki. Nagyon nem. Paranoiája újult erővel támad és percenként két tucat összeesküvés elméletet gyárt le.*
- Nem. *Nyilvánít véleményt a szőkeség első kérdésére.* Másodszor is nem. *A következő programpontra is letette voksát, majd a Zöldség firtatását is kommentálja.* Harmadszorra is nem. *Hatalmas sóhajt hallat, és lemondóan megrázza a fejét.* Ám, mivel az a maca valószínűleg a szobrát akarja, én meg nem akarok darázseledel lenni egy zöldségleves után, ezért tudjuk le minél gyorsabban. *Elvigyorodik.* Hacsak nem tudlak titeket meggyőzni, hogy vágjuk zaciba a szobrot és felejtsük el ezt a hideglelős invitálást… *Fejét Jaz felé billenti.* Mi a véleményed, pólyás?
*Igaz, hogy fogalma sincs, hogy mit akar a látott nő, de nem tartja túl valószínűleg, hogy azért csápolt feléjük, mert így szokta teára invitálni a neki tetszőket. Ráadásul minden jel szerint a földszinten immár eltűnt hulla se azért növesztett torokgyökeret, mert a nőnek vitte volna a szobrát. Vagy lehet, hogy semmi köze a kettőnek egymáshoz, és csak natúr nemes egyszerűséggel rosszkor voltak rossz helyen. Csak a baj, folyton csak a baj…*


1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-21 20:10:23
 ÚJ
>Caisys Harp avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Mert a növényeknek is van lelkük//

*Egy kicsit bosszantja, hogy kinevetik a szőkét és szívesen megvédené, de jobbnak látja, ha csendben marad. Nyugodt természetének hála képes kordában tartani érzéseit, így nem pofozza fel a főnököt. Újra felvillantja mosolyát, melyben jól látszódnak a szokatlanul hegyes fogak.*
-Uram, most miért dühös ennyire? Tán Önnek is problémái vannak becses szervével.Na meg kérem egy fogadóban vagyunk, mégis milyen illatom legyen? Puszedli?-*Ezt már csak akkor böki oda félvállról, mikor az őr kitépi kezéből a gyökeret. Követi a többieket fel a lépcsősoron és mikor beérnek a szobába, ledől az ágyra. Nem is érdekli nagyon az őr fenyegetőzése, hisz rögtön felfigyelnek kutató szemei egy igen vicces menekülési forrásra. Mikor végre becsukják az ajtót, elneveti magát.*
-Milyen okosnak hiszik ezek magukat. Az ablakra komolyan senki nem gondolt?-*Vág egy nevetséges fejet hozzá, majd megpaskolja maga mellett az ágyat és Halaxra mosolyog.*
-Nos jó uram, végre van időnk és ágyunk is. Így hát nekiláthatnál az emlékezetem felfrissítésének. A gyereke most úgy is el vannak foglalva a fájdalmaikkal.-*Kacsint a férfira. Majd eszébe jut hivatása. Nagyit csap homlokára és fiához meg a szőkéhez fordul.*
-Thela, ha szeretnéd segíthetek a kezed nagy baján. Fiam, a te szép kis sérüléseiden is segíthetek, bár ezt már felajánlottam és nagylelkűen elutasította. A baj az, hogy előbb innen ki kéne jutnunk, hogy az erdőben találjak friss növényeket. És csak nyugalom nem fog gyökér nőni belőletek.-*Lassan besötétedik. Eddig nem foglalkozott a kis szoborral, hisz hivatásához tartozik, hogy mindent fogj valamire és azt etesd meg másokkal. Így most is a történteken gondolkodik, hogy ebből mit is hozhatna ki. Ekkor elkezd világítani a szobrocska és egyenesen kivilágít az ablakon, amit későbbre tervezett felfedezni, hogy majd szépen lelépjen eme helyről. Az ablakhoz lép és a fény végén meglátja a darazsakat.*
-Ha annyira kartok, akkor menjetek, de rühellem a darazsakat és az előbbi emberevők ott vannak és szépséges szőkeségünk karja is elég csúnya általuk.-*Ekkor megjelenik az az istennő alak. Ez már kezdi kicsit fokozni kíváncsiságát.*
-Hát Ő biztos Lombiából jött, hogy visszavezessen trónomra. Na azért remélem tud védekezni a darazsak ellen.-*Ezennel ünnepélyesen a férfiak felé fordul és felteszi nekik a nagy kérését.*
-Óhajtanak az urak oda menni és megvédeni minket hölgyeket?-


1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-21 17:20:45
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Mert a növényeknek is van lelkük//

*Fent a szobába először a rozoga asztalon lévő tál vízhez lép, s belemártja égő, eredeti méreteinek kétszeresét felvevő kezét. Iszonyatosan viszket a csípése, de tudja, hogy nem tesz neki jót, ha megvakarja, így egy kicsit még hagyja áztatni, hogy legalább az égő érzése elmúljon, ha már a fájdalmat nem tudja elmulasztani. A kéz áztatását követően előveszi a szobrocskát tartalmazó anyagot. Mivel a darázscsípte bal kezét nem tudja használni, ezért csak egy kézzel tud dolgozni, vagyis kivenni a csomag tartalmát. Először is elgyönyörködik a zöld nőt ábrázoló szobrocskában.*
- Milyen gyönyörű *néz ábrándosan* De miért tartana magánál bárki is egy szobrot?
*Majd eszébe jut, hogy hallott meséket, amelyekben az emberek egy egy istenség, vagy csodálójának szobor mását tartották magának.*
-Tudjátok, hogy kit ábrázolhat?
*Amint ezt kimondta a szobor zöldes derengésben elkezdett világítani. Majd a fénysugár egyre nagyobb lesz, de csak egy helyre koncentrálódik, ahol is egy zöld alak jelenik meg. A nő a szoborról, vagyis akit a szobor ábrázol.
Organthela gyanúsan méregeti a nőt. Nem tetszik neki, hogy előbb egy nő összeesik holtan a fogadóban, amit darazsak esznek meg, számára már ez is hihetetlen volt. Emiatt az incidens miatt nem hisznek nekik, s be akarják zárni őket egy fogdába. Most meg a szobor életre kell, ha még csak fény és füst formájában is.
A társaira néz, hogy ők is látják-e a nőt, vagy csak ő képzelődik. De még mielőtt ezt megtudhatná a fénysugár kiszökik az ablakon, egyenesen át az udvaron, majd az erdőbe. Egy darabig még látja a fényt, majd egy ponton eltűnik. A nő az eltűnése előtt, még mutatja nekik, hogy menjenek utána.*
- Csak nekem van rossz érzésem ezzel kapcsolatban?
*A nő szobor mását, még mindig a kezében tartja, majd eszébe jutva, hogy keze mennyire is ég, a szobrot előbb leteszi az asztalra, majd kezét ismét belemártja a vízbe. Szemével keres valamit, amivel beköthetné a kezét, hogy a duzzanat lemenjen róla.
Az ajtón beszűrődik az őrök hangjai, jelezve, hogy bizony rájuk vigyázva van.*
- Utána akartok menni? *teszi fel végül a kérdést, mert bár idegenkedik ettől a nőtől, s a bajt amit hozott rájuk, de ha már rájuk hozta, akkor járjanak is utána, főleg ha még hívta is őket.*


1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-21 14:17:25
 ÚJ
>Lilianah Cross avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

*Miután elvált Kedvesétől, bár kusza gondolatokkal telve s remegő lábakkal, de azonnal a Fogadó felé vette az irányt. Léptei sebesek voltak, így hamar átszelve a Szegénynegyedet már a főtér köveit taposta. Azon nyomban betért a fogadóba, majd a pulthoz sietett.*
- Kérek egy gyógyteát, lehetőleg csalántea legyen!
*Hadarta a szavakat, s azzal a mozdulattal leteszi az asztalra az aranyat, s türelmesen várja míg készen nem lesz. Tíz hosszú perc elteltével meg is kapja a teát, így már fordul is vele óvatosan, hogy felvigye a szobába. A lépcsőn felügyeskedi a löttyöt, igaz pár csepp kifolyt, de nem vészesen. A szobához érve, kinyitja az ajtót s azonnal az asztalhoz siet, hogy letegye a teát. Ez után csukja csak be az ajtót, majd elterül az ágyon.*
- Végre itthon! Végre biztonságban tudhatom a Kedvesem!
~Vajon már elindultak? Biztos nagyon lassan tudnak csak sétálni...ahh de legalább már szabadon tudhatom... Csak érjen ide! Már úgy ölelném, csókolnám!~

A hozzászólás írója (Lilianah Cross) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.21 14:18:51


1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-20 21:43:15
 ÚJ
>Nilynn Strissa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

// Darel //

* Most találkozik először ilyen erős érzelmekkel, furcsa, idegen de leginkább váratlan számára, mindamellett felettébb csábító is. Szereti, ahogy a fiú kedvesen szól hozzá mély hangján, ahogy hozzáér és nem utolsósorban azt a tekintetet amivel ránéz : bogárszerű fekete pupilláját jég-színkék írisz öleli körbe, mely szinte soha nem árul el semmit. Nem engedi, hogy olvassanak benne, olyankor fagyos háborgó tenger. Kellenek a szavak melyekbe a lány mindig kapaszkodik. Kérdések merülnek fel benne, mikre választ akar, mégsem hagyja el ajkait egy hang sem. Teste már hamarabb reagál, érzékei ismét vészriadót fújnak, mitől a rá nem jellemző módon hevesen válaszol az érintésekre. Lényének egy darabkája megijedt s folyton-folyvást azt suttogja elméjében, hogy állj és netovább. Nem könnyű azonban egy vággyal telt szívnek parancsolni, hiába is próbál hazudni magának, de ugyanannyira akarja az egészet, mint a fiú. Halkan felsóhajt, mikor combján érzi a másik kezét, mely lassan halad felfelé. Ujjai mindeközben végigfutnak az erős vállakon. Válaszút elé került. Nem söpörheti csak úgy a szőnyeg alá, kétes gondolatait a dologgal kapcsolatban, hiszen hiába tűnnek őszintének az elhangzott szavak marad még egy kis aggály lelkének mélyén. Keze lenyúl, majd fel a mélykék ing redői alatt, végig a háta kemény izomzatán, amelyet régi hegek szabdaltak. Végighúzza ujjait a forradásokon, de aztán hirtelen elfordítja a fejét. Kis erőgyűjtés után összeszedte magát, már amennyire lehet egy ilyen precedens után, s kibújva az erős karok közül feláll, mely elég nehézkesen sikeredik, s kis híján megbotlik a földön heverő egyik táskájában. Miután már biztosan áll a lábán a fiú felé fordul. Vizes haja ziláltan az arcába hull, de két kézzel arrébb simítja onnan.Továbbra is hevesen kapkodja a levegőt, mitől leginkább úgy néz ki, mint egy szárnyait verdeső kismadár. Magában motyog valamit az orra alatt, ami egyébként hálálkodás az istenek felé, hogy erőt adtak neki, hogy kibontakozzon az ölelésből. Ki tudja hol tartanának már...*
- De arra is, hogy... meggondolatlan döntéseket hozzunk. * Mondja két gyors légvétel között és az ablak felé fordul. Pulzusa már legalább nincs az egekben, s képes értelmes mondatalkotásra is, ha nem néz rá a másikra. Ezt az állapotot azonban nem tartja sokáig, mert érzi amint a fiú mögé lép, s aztán maga felé fordítja. A kezéért nyúl, s mellkasához szorítja. Nily végig követi tekintetével a mozdulatot. Egy pillanatra lehunyja a szemét,látszik, hogy elmereng a dolgon, majd kinyitja immáron mélyen a fiú szemeibe tekintve. Ilyen egyszerű volna a válasz? Azt nem hinné, annál sokkal bonyolultabb. Egy kibogozhatatlan gombolyag melynek ezer vége van. Egyelőre nem felel, habozva, de viszonozza a csókot, mely most nem oly heves, mint az eddigiek, inkább érzelmes. Miután elválnak Nily határozottan néz vissza rá, s ejti ki a szavakat:*
- Akkor vársz rám. * Kíváncsi vajon mit szól a fiú a hallottakra. Kell neki egy kis idő egyedül, hogy gondolkodni tudjon, a mai napon.*


1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-20 10:22:52
 ÚJ
>Maramorsa Allanmi Ond Elmmarol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Szelíd

*Miután felértek a lépcsőn elkezdik keresni a szobájukat. Illetve azt a lyukat amit szobának adnak el. Meg is lesz a 8-as szoba.
A lány óvatosan behelyezi a kulcsot a zárba és elfordítja. Az ajtó lassan kinyílik. Belépnek és egymásra néznek.*
-Ezért fizettünk 14 aranyat?
*Sopánkodik a lány kedves barátjának. Válaszul csak egy kis károgást kap.*
-Én is így gondoltam.
*Ledobja a fegyvereit és becsukja az ajtót. Levetődik az ágyra és fekete barátja felröppen a lány válláról.*

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.02.21 22:48:10, a következő indokkal:
Hozzászólás áthelyezése a megfelelő helyszínre (szálláshely).



1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-20 00:05:27
 ÚJ
>Zaranir Kharasnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

// Alvilági céh - A Tréfás Tretil //

*Miután hazaért és nem csak a fegyverét vette magához, hanem a 'szerzett' ékszereket is, amit még jó szerrel nem említ meg a társainak, elindul a Pegazus felé. Az ajtószámot már megtalálja és most udvariatlanul be is lép, nem törődve azzal, vannak-e bent. Tudja, hogy vannak bent és azt is, hogy ki. Most úgy is megint másnaposságával küzd, könnyű lesz meggyőzni. Erélyesen és hangosan köszön be.*
-Üdvözletem!
Takarodj. *Mint élőholt, kit most ráztak fel a temető sötét hidegéből, oly tekintet feszül Zaranir felé. A levegő bűzlik valami ismeretlen szertől, de ez most nem zavartatja.*
-Addig úgy sem megyek el, amíg nem üzleteltünk.
Akkor ásd el magad. *Ha már a mélységivel nem volt alkalma, a részegessel nem volt ideje, most kijátssza magát. Na jó, az arcát nézve tényleg megszánja egy keveset, hagyja most.*
-Veled meg mi van?
Hagyj békén.
*Tőmondatokban dolgozik, azokat még ilyen szellemi állapotban is képes valamennyire elcitálni.*
-Úgy sem megyek el, amíg...
Jó, jó, akkor csak egy fél órát kérek.
*Zaranir nem zavartatja magát, látta már ilyen állapotban... inkább hasonlóban, ez még számára is ismeretlen. A közeli polcon talál valami kis kötetet, azt megragadja és egy közeli sámlira ül le. Nem érhet olyan sokat, valami ismeretlen szerző versei, nem is nagyon mai darab, talán ez még dobhat az értékén. Néha fél szemmel felpislant, hogy ellenőrizze, él-e még Maverik, azért kár lenne, ha kihunyna. Meg gyanús, hogy egy halott mellett milyen békésen elvan. Végül a másik arcába is visszatér valamennyi szín, már kezd jobban hasonlítani arra, akit ő is ismer.*
Na akkor mi is kéne?
*Most viszont Zaranir is gondban van, hiszen nem mondhat annyit, hogy pár ékszer miatt rángatta fel.*
-Hát, elsősorban kezdjük az apróságokkal.
*Előveszi azokat az ékszereket, amiket még az úrtól vett el munkadíj gyanánt.*
-Ezeket nézd át, hogy mennyi értéket látsz bennük, addig belekezdek.
Mondd nyugodtan most is akár.
-Moreniz él még?
Nem, de talán jobb, ha itt le is állsz a kérdezéssel.
-Az sajnálatos. Pedig kéne valaki, aki értett ahhoz, amihez Moreniz...
Munkaerővel ne hozzám gyere, nyugodtan zaklasd...
-Akkor annyira nem is fontos, hagyjad. Akkor sajnálatosan csak az értéket váltanám be.
Miért kéne Moreniz.
-Tartozott nekem valamivel.
Na, olyan is ritkán van. *Egy kevés kétkedést hall ki, de különösebben nem érdekli.*
-És ha van, akkor is megöletik magukat, mielőtt visszafizetnék.
Na, te sem szoktad elsietni a visszafizetést.
-Jó, inkább az aranyakat kérem és itt sem vagyok.
*Egy kisebb szütyővel dobják meg, ami kezdi zavarni, mert indokolatlanul sok ilyen tárolója van, lassan vizet is tölthetne bele. De ha pénz van benne, akkor el kell fogadni. Sarkon fordul és távozik.*
-Köszönettel.
Egy pillanatra még maradj... *kérdőn néz vissza a mondat gazdájára, de természetesen nem utasítja el.*


1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-19 17:18:12
 ÚJ
>Jaqen Ryssal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

~Végre pihenhetek.~
*Előveszi a kulcsot, és benyit a szobába. Miután szétnézett elrakja a fegyvereit, levetkőzik, és befekszik az ágyba. Aludni próbál de nem megy neki. Jár-kel a szobában, gondolkodik, de végül csak legyőzi a fáradtság, és sikerül elaludnia. Ahhoz képest milyen fáradt volt miután megérkezett...
Másnap reggel pihenten ébred, felöltözik, felveszi a fegyvereit, és elindul a lépcsőn lefelé.*
~Kifejezetten jó hely, legalábbis az erdőhöz képest. Na meg az istállókhoz. Az a szag...~



1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-19 16:39:30
 ÚJ
>Faeus Pysius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Zhrodim Tanemor //

*Tudja ugyan, de ettől még reméli, van más mód, vagy valahogy ez beválik. Tíz esztendő után már ideje lenne megtörténnie. Talán ez a nőstény...
Nem akarja hallani, nem akarja ezt gondolni, de attól még a rút valóság ez lesz. Mindketten tudják, hogy miként viseltetik a matrónák lányuk iránt. Kinevelik belőlük a jót, a szépet, hogy csak a rideg nőstény legyen, ki alkalmas a család vezetésére, mindig higgadt fejjel. Ami viszont egy hétköznapi személy számára igencsak akadályozó tud lenni, hiszen a viselkedésüket csak az intrikában gyakorolják.*
- Vigyázz!
*Csattan fel hangja, ahogy Zhrodim ökle emelkedik és a falon végzi. Nem szeretné, ha jobban megsérülne, már pedig úgy tűnik, hogy a keze nincs a legjobb állapotban. Muszáj lesz helyre tenni ezt a hímet, mielőtt még több kárt tesz magában. Bolond tán? Vagy csak a nő vette el az eszét? Az hiányzik már csak, hogy a számára ismeretlen érzés törjön rá. Él már annyi ideje a felszínen, fénylakók közt, hogy képes legyen ilyesmire?*
- Jól döntöttél, barátom. Jól döntöttél.
*Nyugtatja, az ágy vége mellé lépve, kezét a sötételf vállára teszi, nyugtatólag, miközben azon gondolkozik, mi lehet olyan érdekes a plafonban, hogy ennyire bámulja a sötételf. De elszakítja pillantását és kéri az üveget tőle. Na szép, még meg se húzhatta, de máris adja át. Ejnye, nem így játsszuk ezt!*
- Megkínállak, amint megkóstoltam. Még a végén kiderül, hogy nem finom... Neked meg nem adhatok rosszat, csak a legjobbat.
*Kuncog kicsit, majd iszik. Égető szesz, miként halad torkán, szinte lángra lobbantja torkának bensőjét, mégis élvezettel tölti el, főleg mikor már érzi, hogy a benne lévő erő koponyáját próbálja tágítani, hogy befogadó váljon belőle, mindenre, mi csak létezik ezen a síkon, s túl is rajta.*


1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-18 16:40:46
 ÚJ
>Zhrodim Tanemor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

// Faeus Pysius //

*Faeus is tudja, mennyire reménytelen az egyetlen "kiút", már ha lehet így nevezni, mennyire bizonytalan, hogy utána valóban jobb lenne-e. Sosem hitte igazán, hogy a 10 év alatt csoda történik.
Barátja kérdésére elfordítja a fejét, balja a takaróra markol, ahogy ajkába harap. Nem akar erre gondolni, nem akarja azt hinni, hogy a lány kivetkőzik magából, pedig egyértelműen átnevelés vár rá. Amint hazatér, az a gyermekien bájos nőstény, akit megismert, semmissé válik, hogy átvegye helyét a vérbeli matróna. Vajon tényleg képesek lennének ennyire megváltoztatni?*
-Nem tudom... Nem is fogom megtudni, mivel én küldtem el.
*Nem bír tovább nyugton maradni, ahogy feláll, sérült jobbja már száll is a fal felé, hogy teljes erejéből belecsapjon, hátratántorodva és csillagokat látva a fájdalomtól. Ez rosszabb, mint ahogy gondolta, de annyira elragadta a lendület, hogy elfelejtette, nem a törött kezével kellene próbálkoznia. Már mindegy, ajkát beharapva csuklik az ágy tövébe, magához szorítva a károsult végtagot. Nehéz ilyenkor Faeus szavaira figyelni, de valami mégis átszűrődik a fájdalom ködén. Ne féltse, hát persze... Ha nem félne attól, hogy mikor kinyitja a száját, felordítana, szívesen az orra alá dörgölné, hogy mi történt legutóbb is, amikor azt hitte, hogy a gnork tud vigyázni magára. Ő mentette ki a méreggel teli szobából a kis gnőmmel együtt.
Vesz pár mély levegőt, majd amikor végre minden nehézség nélkül ki tudja fújni a száján, akkor veti csak hátra a fejét, hogy a plafont bámulja.*
-Ez volt a legjobb döntés, igaz? Ezt kellett tennem, mindkettőnk érdekében. Annyira erős, nem csak fizikai, de lelki értelemben is, de én mégis képes voltam nevetségesen elgyengíteni. Ha gyenge, sosem lehet matróna, így ha a társaságom ennyire árt neki, akkor ez volt a helyes döntés.
*Mintha saját magát próbálná meggyőzni, úgy beszél, félig Faeushoz, félig a plafonhoz, amiről nem szakítja el a tekintetét. Keze még lüktet, de ezen nem lepődhet meg, nem fogta vissza magát, ahogy a falba boxolt, a kemény tégla pedig még egy ép végtagnak sem jó barátja, nem hogy egy sérültnek...*
-Azt hiszem, innom kellene valamit. Az előbb egy pálinka volt nálad, igaz? És meg sem kínálod szegény, szenvedő barátod? A gnorkokat sem nevelik manapság jómodorra.
*Fájdalmas grimasszal és viccelődéssel próbálja oldania feszültséget önmagában is, a szobában is, de a siker kétséges.*


1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-18 15:53:26
 ÚJ
>Faeus Pysius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Zhrodim Tanemor //

*Tudja, hogy Zhrodim utálja, s legszívesebben ő is megszabadulna ettől az átkozott jeltől magán, de nem teheti. Kénytelen lesz viselni, míg nem nyer valahogy feloldozást. Mert bár a sötételf kezdi elveszteni a hitét, hogy erre van bármi esély, Faeus hisz benne, hogy lehet még szabad férfi.*
- Úgy gondolod, ha matróna lesz, nem taposna ugyanúgy a hátadra?
*Faeus olyan, akinek nem kell bemutatni a gyűlölködést és az alárendelést. Hiszen amikor a goblin falut az orkok tették magukévá, mind szolgák lettek, mosták a bőröket, javították a felszerelésüket, élezték a kardokat... Megtanították őket szolgálni. Szerencse, hogy a vég előtt el tudott tűnni. Legjobb tudomása szerint, páran még túlélték, s új otthont keresnek. A szellemek vigyázzák lépteiket.
De még mennyire, hogy szokták szívni egymás vérét. Néha olyanok tudnak lenni, mint egy rossz házaspár. De jobb nem belegondolni, milyen is lenne az...
Az előkerülő pergament átveszi és alaposan szemügyre veszi. Átolvassa, kétszer is, alaposan, nem kerülve el semmit.*
- Ezek szerint mégis. De ne félts engem, kettőnk közül, én tudom, hogyan védjem meg magam.
*Pedig ő egy petákot nem fog fizetni, az viszont kegyetlenül meg lesz regulázva, ki hozzá mer még egyszer érni Zhrodimhoz. Szüksége van rá, az egyetlen élőlény, aki maradéktalanul elfogadta, s itt van vele. Nem is tudja elképzelni, mihez kezdene, ha elvesztené a sötételfet. Ezért mostantól jobban kell figyelnie, s meggátolni minden eshetőséget, amikor egyedül maradna.*
- Amennyire én láttam. De nem nagyon figyeltem...
*A fogadóból távozni nem látta, de nem lepné meg, ha a gazdagnegyed egy szép házát tenné magáévá a későbbiekben. Hiszen az előkelő ott élnek, nem a főtérre nyíló kocsmában, vagy a szegények közt.*


1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-18 12:17:19
 ÚJ
>Zhrodim Tanemor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

// Faeus Pysius //

*Hálásan pillant fel, ahogy Faeus biztosítja, hogy nem haragszik. Talán nem is tudja, mennyit jelent ez most a hímnek, mennyire fontos, hogy az a lény, aki valóban számít, ne nehezteljen rá a körülmények miatt.*
-Ne is emlékeztess rá, undorodom magamtól olyankor. De ő más, mint a többi, olyan... Meg gondoltam, hogy valaha egy fajtársamra ezt fogom mondani, de kedves és valami módon aranyos. Nem úgy tekintett rám, mint egy szolgára, hanem egyenlőként. Érted ezt? Mintha semmi különbség nem lenne közöttünk. Én... Én még nevetni is tudtam mellette.
*Vallja be töredelmesen. Annyira régen tudta így elengedni magát valaki mellett. Természetesen Faeus jelenléte sosem feszélyezi, de vele nem lehet úgy élcelődni, mint egy nővel, bár vele is ugratják egymást, az mégis másféle. Megrázza a fejét, egyszerűen még mindig nehezen tudja felfogni, hogy miként alakulhatott így.
A visszakérdezésre kihúzza az ágy mellett álló szekrényke fiókját és egy gyűrött pergament mutat fel.*
-Figyeltet, ki tudja, már mióta. Nem ez lenne az első eset, de azt hittem, ide nem tudott követni. Mostantól sokkal jobban kell vigyáznod magadra, csak az Éjnek adhatok hálát, hogy az én botlásomért eddig nem te fizettél.
*Komorodik el, tekintete féltőn csillan, ahogy a félvér mások számára talán rusnya arcát nézi. Ő már megszokta, megszerette, innentől pedig aggódik érte, hogy baja lehet a kapcsolatukból. Hiába tudja, hogy a gnork képes vigyázni magára, mégsem lesz nyugodt sosem. Nem csak maga miatt, hanem Faeusért is figyelnie kell, hogy ne kövessen el több hibát.*
-Szóval azt mondod, elment?
*Az ajtó felé pillant, majd halk sóhajjal fordítja fejét ismét barátja felé. Így kellett lennie.*


1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-02-18 11:47:05
 ÚJ
>Faeus Pysius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Zhrodim Tanemor //

*Attól még Faeus sejti, hogy nem őt remélte. Illetve, ezt gondolja, nem is sejtve, hogy téved. Mi oka lenne azt feltételezni, hogy Zhrodim pont őt várta leginkább?*
- Tudod, hogy nem haragszom ezért. Nem a te hibád.
*Komótosan huppan fel és rúgja le cipőit lábáról, majd megint a padlóra kerülnek talpai, ahogy az ágy alá nyúl, hogy kikotorja onnan a másik üveg pálinkát. Legutóbb éppen csak egyszer volt alkalma meghúzni és azóta nem is ivott, csak egy kis vizet. Éppen ideje megöntözni torkát az égető szesszel.*
- Meglepő... Szerintem sok más nőstény kapva kapna az alkalmon...
*Kénytelen elismerni hogy Zhrodim közel álompasi lehet a nők szemében. Nem csak teste miatt, mit ékít pár sebhely, s a tetoválás, ennek ellenére is vonzó marad, de ott a stílusa is, a csipkelődő, kötekedő, mégis sármos, hiába bunkó. Furcsa egy összetétel, mégis döntő arányban sikert arat.*
- Hogy talált meg? Honnan tudta...?
*Hogy ne emlékezne?! Hiszen ott volt, s akkor is történt életmentés. Nem az első alkalom, amikor a gnork az életét köszönhette Zhrodimnak. És valószínűleg, nem is az utolsó.
A sötételf lassanként elkezd vetkőzni, Faeus közelebb megy, hogy jól szemügyre tudja venni a kötözés alól előkerülő nyomokat. Na igen, nem szokott ilyen sebekhez a mélységi testén. Általában vágások, sötét foltok tarkítják. Egyértelmű, hogy ez nem a hétköznapi támadások egyike.*
- Hm...
*Vakarja meg állát, eltöprengve azon, hogyan és miként tud bárki a nyomukban maradni. Nem kevés út áll mögöttük és sokáig külön voltak. Talán ez idő alatt sikerült valamelyik átkozott őrszemnek elcsípnie Zhrodimot és azóta tartja figyelemmel. Akkor viszont tenniük kell ellene valamit.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370