Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:23:17
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:23:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
//Axor Maday Dabish//
* Lilanna most igazán boldog boldogabb, mint eddig valaha is volt. Eddig még nem volt szerelmes, ezért most örül, hogy az alig negyed órája támadt érzelmei máris viszonzásra találtak (legalábbis ő azt hiszi). Már érti miért is olyan örömteliek a szerelmespárok, hogy miért mosolyognak mindig annyira. Eddig csak elképzelni tudta ennek okát ma azonban át is éli és ezt nagyon élvezi. Ez élete második csókja (az első az volt, amikor a férfi csókolta őt meg)és most érzi milyen édes is a két ajak találkozása, mennyire felemelő érzés is ez. Axor nincs is tisztában vele hogy engedné a lány, ha az esetlegesen felvázolt helyzetet megvalósítaná. Most talán rájöhet. Egyáltalán nem zavarja a csókban lakozó mohóság, inkább önbizalmat ad a lánynak és felbátorítja őt. Ugyanolyan hévvel csókol ő is, átélve minden egyes pillanatot és kiélvezve azokat. Ha a másik hagyja még a nyelvét is használja. Bal keze a csók közben a csinos arcon pihen, ameddig a jobb egy rövidke vándorútra indul egészen a mellkasig, majd végül onnan vissza felmegy. Az ajkak ismét elszakadnak, hiszen nekik is kell az éltető levegő, amely lassan egyre és egyre forróbb lesz körülöttük.*
- Egyáltalán nem baj.*mondja ezzel megadva az engedélyt arra, hogy több is történjen köztük csóknál és újabb csókba kezdenek. Készen áll arra, hogy a átadja magát a férfinek és az övé legyen.*
* Lilanna most igazán boldog boldogabb, mint eddig valaha is volt. Eddig még nem volt szerelmes, ezért most örül, hogy az alig negyed órája támadt érzelmei máris viszonzásra találtak (legalábbis ő azt hiszi). Már érti miért is olyan örömteliek a szerelmespárok, hogy miért mosolyognak mindig annyira. Eddig csak elképzelni tudta ennek okát ma azonban át is éli és ezt nagyon élvezi. Ez élete második csókja (az első az volt, amikor a férfi csókolta őt meg)és most érzi milyen édes is a két ajak találkozása, mennyire felemelő érzés is ez. Axor nincs is tisztában vele hogy engedné a lány, ha az esetlegesen felvázolt helyzetet megvalósítaná. Most talán rájöhet. Egyáltalán nem zavarja a csókban lakozó mohóság, inkább önbizalmat ad a lánynak és felbátorítja őt. Ugyanolyan hévvel csókol ő is, átélve minden egyes pillanatot és kiélvezve azokat. Ha a másik hagyja még a nyelvét is használja. Bal keze a csók közben a csinos arcon pihen, ameddig a jobb egy rövidke vándorútra indul egészen a mellkasig, majd végül onnan vissza felmegy. Az ajkak ismét elszakadnak, hiszen nekik is kell az éltető levegő, amely lassan egyre és egyre forróbb lesz körülöttük.*
- Egyáltalán nem baj.*mondja ezzel megadva az engedélyt arra, hogy több is történjen köztük csóknál és újabb csókba kezdenek. Készen áll arra, hogy a átadja magát a férfinek és az övé legyen.*
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:08:12
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:08:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
- Igen, egész biztos. *válaszol a másik kérdésére. Szinte csak néhány halk, alig észlelhető hangot hall a másik mozdulataiból. Ezt először furcsállja is, majd mindenre fény derül. Kicsit megriad a hirtelen érintéstől, mivel egyáltalán nem számít rá, majd lágyan elmosolyodik, és megvárja, ameddig szeméről lekerül az anyag. Elor ötlete nagyon tetszik neki, de mielőtt bármit is válaszolhatna, ajkaira forró csókot forraszt Kedvese. Miután szétválnak, figyelmesen végighallgatja a másik mondandóját, és csak azután válaszol a szóra, amit Elor az imént ejtett ki.*
- Én is szeretlek... *csiripeli egy lágy mosollyal ajkain, és most ő az, aki ajkait a másikéhoz tapasztja, kissé felágaskodva Szerelméhez. Ahogy a csóknak vége szakad, gyengéden odabújik a másikhoz, vékonyka karjaival átölelve a férfi testét. Pilláit pár pillanatra lehunyja, majd mikor kinyitja, újra megszólal.*
- Nagyon tetszik az ötlet! *mosolyodik el.* És mit fogsz rajzolni? *kérdezi kíváncsi tekintettel meredve a zöld lélektükrökbe. Egyik kezét a másik oldalán pihenteti, míg másikkal Elor egyik kezét fogja meg. Szereti, mikor aprócska hercege rajzol neki. Vagy amikor táncolnak. Igazából, minden együtt töltött pillanatért rajong, amit eltöltenek. Ez meg is látszik arcán, ami most még jobban sugárzik a boldogságtól, mint általában.*
- Én is szeretlek... *csiripeli egy lágy mosollyal ajkain, és most ő az, aki ajkait a másikéhoz tapasztja, kissé felágaskodva Szerelméhez. Ahogy a csóknak vége szakad, gyengéden odabújik a másikhoz, vékonyka karjaival átölelve a férfi testét. Pilláit pár pillanatra lehunyja, majd mikor kinyitja, újra megszólal.*
- Nagyon tetszik az ötlet! *mosolyodik el.* És mit fogsz rajzolni? *kérdezi kíváncsi tekintettel meredve a zöld lélektükrökbe. Egyik kezét a másik oldalán pihenteti, míg másikkal Elor egyik kezét fogja meg. Szereti, mikor aprócska hercege rajzol neki. Vagy amikor táncolnak. Igazából, minden együtt töltött pillanatért rajong, amit eltöltenek. Ez meg is látszik arcán, ami most még jobban sugárzik a boldogságtól, mint általában.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:58:13
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:58:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lilanna Sophia Lowner//
*A csók végül viszonzásra került, melyet Axor sikerként könyvel el. Igazán élvezetes találkozása volt ez ajkaiknak, mely enyhén ugyan, de csillapítja a férfi éhségét. Ez azonban nem tart sokáig. A szabadkozásnak úgy tűnik, semmi értelme nem volt, ugyanakkor a tolvaj tartja magát az úriember sémához, így elengedhetetlennek tartja az ilyesmit. Még akkor is, ha voltaképp az idegeire megy sokszor az illem, melyet magára kényszerít. Legszívesebben úgy cselekedne, ahogyan a rossz emberes felvetésében felvázolta az esetleges helyzetet. Attól tart viszont, hogy olyan esetben kemény elutasításban lenne része, s akkor már nehéz lenne szabadkozni. Az úriemberbe vetett bizalom pedig megszűnne létezni. Na igen... A csábításnak megannyi buktatója van, mellyel számolni kell. Ezek a csapdák pedig minden hölgyeménynél mások, legalábbis nincs teljesen ugyanolyan labirintus. Ezt állapította meg eddigi élete során.
Mikor eltávolodna, újabb csókban részesül, ezúttal a tündér kezdeményezésére. Ezt tapasztalva, nem is kicsit, felbátorodik. Hevesen csókol vissza. Talán kissé túlságosan türelmetlenül is. Kezével végigsimít a lány vállán, nyakán, arcán, míg végül hajába túr finoman, ezzel is jelezve vonzalmát. Nem tudja, hogy ennek ellenére meddig mehet el a csókkal, vagy azon dolgok terén, melyek már túl vannak az ajkak fergeteges táncán. Az újabb levegővételkor tehát szemernyit ugyan, de eltávolodik, hogy Lil szemébe nézhessen.*
- Hölgyem, ha tovább folytatja, nem tudom, hogy mi fog történni. Elragadó szépségét látva, nem tudom garantálni, hogy sikerül megfékeznem vágyaimat... *figyelmezteti a tündérlányt, így most már nem aggódik. Ő megtette a figyelmeztető lépéseket, melyeket illik. A továbbiakban, ha folytatódik ezen kis játék, nem áll szándékában visszafogni magát, vagy teljes mértékben adni az eddigi jó modort, vagy mi a fenét.*
*A csók végül viszonzásra került, melyet Axor sikerként könyvel el. Igazán élvezetes találkozása volt ez ajkaiknak, mely enyhén ugyan, de csillapítja a férfi éhségét. Ez azonban nem tart sokáig. A szabadkozásnak úgy tűnik, semmi értelme nem volt, ugyanakkor a tolvaj tartja magát az úriember sémához, így elengedhetetlennek tartja az ilyesmit. Még akkor is, ha voltaképp az idegeire megy sokszor az illem, melyet magára kényszerít. Legszívesebben úgy cselekedne, ahogyan a rossz emberes felvetésében felvázolta az esetleges helyzetet. Attól tart viszont, hogy olyan esetben kemény elutasításban lenne része, s akkor már nehéz lenne szabadkozni. Az úriemberbe vetett bizalom pedig megszűnne létezni. Na igen... A csábításnak megannyi buktatója van, mellyel számolni kell. Ezek a csapdák pedig minden hölgyeménynél mások, legalábbis nincs teljesen ugyanolyan labirintus. Ezt állapította meg eddigi élete során.
Mikor eltávolodna, újabb csókban részesül, ezúttal a tündér kezdeményezésére. Ezt tapasztalva, nem is kicsit, felbátorodik. Hevesen csókol vissza. Talán kissé túlságosan türelmetlenül is. Kezével végigsimít a lány vállán, nyakán, arcán, míg végül hajába túr finoman, ezzel is jelezve vonzalmát. Nem tudja, hogy ennek ellenére meddig mehet el a csókkal, vagy azon dolgok terén, melyek már túl vannak az ajkak fergeteges táncán. Az újabb levegővételkor tehát szemernyit ugyan, de eltávolodik, hogy Lil szemébe nézhessen.*
- Hölgyem, ha tovább folytatja, nem tudom, hogy mi fog történni. Elragadó szépségét látva, nem tudom garantálni, hogy sikerül megfékeznem vágyaimat... *figyelmezteti a tündérlányt, így most már nem aggódik. Ő megtette a figyelmeztető lépéseket, melyeket illik. A továbbiakban, ha folytatódik ezen kis játék, nem áll szándékában visszafogni magát, vagy teljes mértékben adni az eddigi jó modort, vagy mi a fenét.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:46:44
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:46:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
- Mi? Már hogy ne érne? Elvégre nem mondtál szabályokat...
*vigyorogva válaszul a mérgelődésre. Csak nyugodtan eszeget tovább. Mikor hallja a közelgő, puha léptek halk puffanását a padlón, gyorsít étkezési tempóján. Egymás után kapkodja be a gyümölcsdarabokat, majd egyszerre megrágja őket és egy nagyot nyelve letuszkolja azokat torkán. Máskor nem tenne ilyet, de ez most határozottan egy verseny és ő nem szeret veszíteni. Még nők ellen sem.
Kicsit hirtelen éri, hogy a csatok lazulni kezdenek és lehull róla a páncél. Meglepetten figyel háta mögé válla felett, majd furcsa, csiklandós érzést tapasztal oldalában. Egy pillanat alatt megrándul, s már látszik is rajta, hogy igyekszik nem ugrálni sokat. Ez viszont nem tart sokáig. Hamarosan jóízű nevetésben tör ki és ide-oda kezd mozgolódni.*
- Hé, így el fogom ejteni a tálat és minden ki fog borulni!
*figyelmezteti a lányt, de hiába. Mikor észbe kap, az edény már nincs a kezében. A csikizés is abbamarad, így idővel sikerül megnyugodnia. Ezek után meglepetten figyeli társát. Ajkai mosolyra húzódnak, majd elvigyorodik.*
- Ravasz nőszemély... Na várj csak... Ezt még visszakapod.
*jelenti ki határozottan, majd elneveti magát ismét. Néhány pillanat az egész, de látszik rajta, hogy élvezi a helyzetet. Lépteit lassan megindítja és közelebb sétál az elfhez. Kezét egyszerűen kinyújtja Hayra felé. Pontosabban a tál felé, hogy vegyen néhány szem gyümölcsöt. Ha engedné neki a másik, hogy elérje, ha nem, közelebb lép még egyel, majd megragadja karját és magához húzza. Közben igyekszik megfordítani a hölgyeményt és háttal magához húzni. Karjával átfog előtte, mindkét karját testéhez préselve. Ez csupán egyik karját foglalja le, így másik kezével könnyedén nyúl az így közelben maradó tálhoz és vesz belőle néhány szem gyümölcsöt, amit szájába töm. A következő vételkor gondol egyet és a nő ajkai elé helyezi a falatot.*
- Kérsz?
*kérdi játékosan. Amennyiben igényt tart rá a hegyesfülű, az ember készségesen szájába illeszti a gyümölcsöt, majd ismét vesz egyet magának. Egyet ide, egyet oda alapon osztogatja a falatkákat, amíg el nem fogy az étel, vagy amíg valahogyan ki nem menekül a másik szorításából. Ez a helyzet igencsak kedvére van. És kíváncsian várja, miként reagál rá az elf.*
- Mi? Már hogy ne érne? Elvégre nem mondtál szabályokat...
*vigyorogva válaszul a mérgelődésre. Csak nyugodtan eszeget tovább. Mikor hallja a közelgő, puha léptek halk puffanását a padlón, gyorsít étkezési tempóján. Egymás után kapkodja be a gyümölcsdarabokat, majd egyszerre megrágja őket és egy nagyot nyelve letuszkolja azokat torkán. Máskor nem tenne ilyet, de ez most határozottan egy verseny és ő nem szeret veszíteni. Még nők ellen sem.
Kicsit hirtelen éri, hogy a csatok lazulni kezdenek és lehull róla a páncél. Meglepetten figyel háta mögé válla felett, majd furcsa, csiklandós érzést tapasztal oldalában. Egy pillanat alatt megrándul, s már látszik is rajta, hogy igyekszik nem ugrálni sokat. Ez viszont nem tart sokáig. Hamarosan jóízű nevetésben tör ki és ide-oda kezd mozgolódni.*
- Hé, így el fogom ejteni a tálat és minden ki fog borulni!
*figyelmezteti a lányt, de hiába. Mikor észbe kap, az edény már nincs a kezében. A csikizés is abbamarad, így idővel sikerül megnyugodnia. Ezek után meglepetten figyeli társát. Ajkai mosolyra húzódnak, majd elvigyorodik.*
- Ravasz nőszemély... Na várj csak... Ezt még visszakapod.
*jelenti ki határozottan, majd elneveti magát ismét. Néhány pillanat az egész, de látszik rajta, hogy élvezi a helyzetet. Lépteit lassan megindítja és közelebb sétál az elfhez. Kezét egyszerűen kinyújtja Hayra felé. Pontosabban a tál felé, hogy vegyen néhány szem gyümölcsöt. Ha engedné neki a másik, hogy elérje, ha nem, közelebb lép még egyel, majd megragadja karját és magához húzza. Közben igyekszik megfordítani a hölgyeményt és háttal magához húzni. Karjával átfog előtte, mindkét karját testéhez préselve. Ez csupán egyik karját foglalja le, így másik kezével könnyedén nyúl az így közelben maradó tálhoz és vesz belőle néhány szem gyümölcsöt, amit szájába töm. A következő vételkor gondol egyet és a nő ajkai elé helyezi a falatot.*
- Kérsz?
*kérdi játékosan. Amennyiben igényt tart rá a hegyesfülű, az ember készségesen szájába illeszti a gyümölcsöt, majd ismét vesz egyet magának. Egyet ide, egyet oda alapon osztogatja a falatkákat, amíg el nem fogy az étel, vagy amíg valahogyan ki nem menekül a másik szorításából. Ez a helyzet igencsak kedvére van. És kíváncsian várja, miként reagál rá az elf.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:45:53
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:45:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Hánykolódik a gondolatai hullámán, mint egy fába kapaszkodó hajótörött a vízen.Egész hamar felöltözik Párja, amit nagy nehezen tud elismerni.*
~Tényleg felöltözött ennyi idő alatt? Vagy csak azért mondja, hogy lássa meztelen testemet?~*Vár egy kicsit, aztán visszakérdez a biztonság kedvéért.*
-Biztosan megvagy?*Végül finoman leveszi magáról a kendőt, hogy rögtön napfény érje érzékeny íriszeit. Gyorsan hozzászokik a fényviszonyokhoz, majd megpillantja a várakozó kedvesét. Mosolyt csal neki ez a jelenet, így halkan kel ki az ágyukból és halkan öltözik fel. Mikor elkészül, akkor visszatér az ágyhoz, hogy megjegyezze kedvese képét. Tíz perc múlva mögé lép, majd átkarolja.*
- Rajzolni fogok, közben tehetnénk úgy mint a nagyok. Jól érezzük magunkat egymás karjaiban és csókolózva bújunk egymás testéhez.* Szól, miközben leveszi a kendőt a másikról és elrakja őket a zsebébe. Szembefordul a lánnyal és nem mond semmit, mert farkasszemet néz vele.*
-Szeretlek.*Hangzik el ez a szó, hogy azt kövesse egy hosszú forró csók.*
-Sokat kell csókolóznunk még, hogy könnyen menjen. Szóval a mai nap gyakorolhatnánk...* Kicsit lesüti a szemeit.*...szóval, hogy mások se nevessenek ki minket.*Magyarázza el, aztán bátorkodik hozzátenni.*
-Az érintésekkel, az egymás közelségével is kell kezdenünk valamit. Olyan rosszul érezném magam, ha mindenki előtt pirulnék, miközben Szerelmem telt kerekded formái nekem nyomódnak.*Elpirul ebben a helyzetben, aztán hozzáteszi hirtelen.*
-De, de döntsél te. Meg szívesen meghallgatlak.
~Tényleg felöltözött ennyi idő alatt? Vagy csak azért mondja, hogy lássa meztelen testemet?~*Vár egy kicsit, aztán visszakérdez a biztonság kedvéért.*
-Biztosan megvagy?*Végül finoman leveszi magáról a kendőt, hogy rögtön napfény érje érzékeny íriszeit. Gyorsan hozzászokik a fényviszonyokhoz, majd megpillantja a várakozó kedvesét. Mosolyt csal neki ez a jelenet, így halkan kel ki az ágyukból és halkan öltözik fel. Mikor elkészül, akkor visszatér az ágyhoz, hogy megjegyezze kedvese képét. Tíz perc múlva mögé lép, majd átkarolja.*
- Rajzolni fogok, közben tehetnénk úgy mint a nagyok. Jól érezzük magunkat egymás karjaiban és csókolózva bújunk egymás testéhez.* Szól, miközben leveszi a kendőt a másikról és elrakja őket a zsebébe. Szembefordul a lánnyal és nem mond semmit, mert farkasszemet néz vele.*
-Szeretlek.*Hangzik el ez a szó, hogy azt kövesse egy hosszú forró csók.*
-Sokat kell csókolóznunk még, hogy könnyen menjen. Szóval a mai nap gyakorolhatnánk...* Kicsit lesüti a szemeit.*...szóval, hogy mások se nevessenek ki minket.*Magyarázza el, aztán bátorkodik hozzátenni.*
-Az érintésekkel, az egymás közelségével is kell kezdenünk valamit. Olyan rosszul érezném magam, ha mindenki előtt pirulnék, miközben Szerelmem telt kerekded formái nekem nyomódnak.*Elpirul ebben a helyzetben, aztán hozzáteszi hirtelen.*
-De, de döntsél te. Meg szívesen meghallgatlak.
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:19:02
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:19:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Néhány kedves szó zökkenti ki álmaiból. Nagyot sóhajt, ahogy felébred. A szavakra csak bólint, majd kikel az ágyból. Ezután leveszi szeméről az anyagot. A nap egyenesen égszín íriszeibe világít, így kezét gyorsan maga elé kapja takarásképp. Hátat fordít az ablaknak, majd nagyot nyújtózik, fellazítva elgémberedett tagjait. Már meg is feledkezett arról, hogy meztelen, így mikor rájön, hogy Kedvese csak arra vár, hogy ő felvegyen valami, gyorsan felkapja a földről az este ott hagyott darabot és belebújik.*
- Felöltöztem! *jelenti ki csiripelve. Kicsit megnyugszik, mikor a másik tudatja vele a mai estére tervezett szándékát. Valamiért egyáltalán nem haragszik Elorra. Nem. Ilyesmi eszébe sem jutott. Gyorsan összeszedi az útközben valahol elszórt kendőt, és visszaköti szemeire.*
- Most már te is nyugodtan felöltözhetsz! *mondja mosolyogva, majd el is fordul, hátát mutatva a férfinak. Bár nem mintha szembe fordulva bármit is látna, de ő így érzi tökéletesnek. Csendben megvárja ameddig Szerelme is felvesz valami ruhát, és csak akkor távolítja el pilláiról az anyagot, ha a másik szól neki.
A nap egy részét átaludták, így fogalma sincs, mit fognak ma csinálni. Azt gondolta, reggel hamarabb felkelnek, és akkor lesz idejük mindenre, de ezen terve meghiúsulni látszik.*
- Van valami terved a nap megmaradt részére? *kérdezi halkan.*
- Felöltöztem! *jelenti ki csiripelve. Kicsit megnyugszik, mikor a másik tudatja vele a mai estére tervezett szándékát. Valamiért egyáltalán nem haragszik Elorra. Nem. Ilyesmi eszébe sem jutott. Gyorsan összeszedi az útközben valahol elszórt kendőt, és visszaköti szemeire.*
- Most már te is nyugodtan felöltözhetsz! *mondja mosolyogva, majd el is fordul, hátát mutatva a férfinak. Bár nem mintha szembe fordulva bármit is látna, de ő így érzi tökéletesnek. Csendben megvárja ameddig Szerelme is felvesz valami ruhát, és csak akkor távolítja el pilláiról az anyagot, ha a másik szól neki.
A nap egy részét átaludták, így fogalma sincs, mit fognak ma csinálni. Azt gondolta, reggel hamarabb felkelnek, és akkor lesz idejük mindenre, de ezen terve meghiúsulni látszik.*
- Van valami terved a nap megmaradt részére? *kérdezi halkan.*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:04:00
Üzenet elküldve: 2013-02-23 15:04:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Halkan alszik, miközben átkarolja a másik testét és ügyelnek arra, hogy ne érintkezzenek egymással.Talán ettől, de lehet mástól történik az, hogy kelleténél tovább pihennek. Dél körül jár az idő mikor mozgolódni kezd és ébredezik. Nem mozog nagyokat, mert tudja ha véletlenül elkalandozik a keze, akkor tiltott helyekre is eltévedhet.*
~Ne nyúlj sehová!~* Szólítja fel magát, mikor megpróbálkozik Párja felköltésével.*
-Ayna! Hasadra süt a nap!*Amiről fogalma sincs, hogy valójában rájuk süt a napfény. Egyszerűen ez szalad ki ajkain, majd gyorsan hozzáteszi.*
-Húzd le a szemkötőd, és öltözz fel.*Javasolja mert egyenlőre nem akarja Szerelmét újabb merészséggel sokkolni.Elengedi Ayna formás vonalat, hogy teljesen elhúzza a kezét.*
~Ma este nem fogjuk ezt megismételni. Úgy alszunk el, ahogy ő szeretné. Vagyis ruhában fogunk aludni.~*Beszéli meg magában, miközben a gyönyörű lánynak is megemlíti.*
-Nagyon nagyon sajnálom, amit tegnap tettem. Ma este ruhában fogunk aludni. Rossz gondolat volt a részemről, hogy így aludjunk.* Szól neki, aztán fintorog egy keveset, aztán a másik engesztelésén gondolkozik el.*
~Csókolni fogom az ajkait és végigcirógatom a hátát,aztán adok neki egy csokor virágot és végén rajzolok.~*Ezt jó ötletnek gondolja, majd meri remélni, hogy Kedvese értékelni is fogja a bocsánatkérését. Annyira belemerül aztán ezen gondolataiba, hogy észre sem veszi, hogy az ágyban a takaró alatt van.*
~Ne nyúlj sehová!~* Szólítja fel magát, mikor megpróbálkozik Párja felköltésével.*
-Ayna! Hasadra süt a nap!*Amiről fogalma sincs, hogy valójában rájuk süt a napfény. Egyszerűen ez szalad ki ajkain, majd gyorsan hozzáteszi.*
-Húzd le a szemkötőd, és öltözz fel.*Javasolja mert egyenlőre nem akarja Szerelmét újabb merészséggel sokkolni.Elengedi Ayna formás vonalat, hogy teljesen elhúzza a kezét.*
~Ma este nem fogjuk ezt megismételni. Úgy alszunk el, ahogy ő szeretné. Vagyis ruhában fogunk aludni.~*Beszéli meg magában, miközben a gyönyörű lánynak is megemlíti.*
-Nagyon nagyon sajnálom, amit tegnap tettem. Ma este ruhában fogunk aludni. Rossz gondolat volt a részemről, hogy így aludjunk.* Szól neki, aztán fintorog egy keveset, aztán a másik engesztelésén gondolkozik el.*
~Csókolni fogom az ajkait és végigcirógatom a hátát,aztán adok neki egy csokor virágot és végén rajzolok.~*Ezt jó ötletnek gondolja, majd meri remélni, hogy Kedvese értékelni is fogja a bocsánatkérését. Annyira belemerül aztán ezen gondolataiba, hogy észre sem veszi, hogy az ágyban a takaró alatt van.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:59:05
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:59:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*A kérdésre csak egy büszke pillantás, és egy széles vigyor a válasza. Még szép hogy kisajátította az ételt, és nem is áll szándékában harc nélkül visszaadni. A szőke közeledtére már tudja, hogy az felveszi ellene a harcot, amit a másik arckifejezése is csak bizonyít. Erre Hayra reakciója mindössze annyi, hogy ajkait még szélesebbre húzza, már ha ez egyáltalán lehetséges, és tekintetével még kihívóbban kezdi fürkészni a tengerkék lélektükröket. Fogalma sincs, mi a terve a férfinak, de kíváncsian vár minden fejleményt. Már fel van készülve mindenféle támadásra, legalább is ő úgy gondolja. talán pont ez az elbizakodottság az, amitől nem számít a következő eseményekre. Lábai hirtelen emelkednek el a talajról, a pedig heves kapálózással köt ki Trex vállán. Azonban itt sincs sok ideje, gyorsan leteszik, elorozva a zsákmányt.*
- Ez így nem ér! *csattan fel, csípőre tett kézzel. A másik széles mosolyára ő csak még morcosabb képet vág. Rögtön elkezdi kiötleni az ellentámadást, és amint megszületik az újabb ötlet, arcára vissza is kúszik az a sokat mondó félmosoly.*
- Szóval, ha neked szabad így, akkor nekem is szabad? *vigyorogja, miközben közelebb lép a másikhoz. Lassan közeledik, majd mikor a másik háta mögé ér, lábujjhegyre áll, karjait pedig a férfi nyakába fonja.*
- Először egyenlítsünk szerintem egy kicsit, legalább a ruházaton! *mondja, majd pár gyors mozdulattal kioldja a páncélt tartó csatokat. Amint a nehezék lekerült Trexről, már semmi sincs, ami meggátolná abban a lányt, hogy ujjaival ne kezdje csiklandozni a másik oldalát. Csak reméli, hogy ezek a mozdulatok nevetést váltanak ki a másikból, és ez eléggé meggyengíti a férfit ahhoz, hogy elé kerülhessen, és könnyedén kikaphassa kezéből a gyümölcstálat, és elszaladhasson vele, minél távolabb a másiktól. Ha ezzel sikerrel jár, akkor olyan gyorsasággal kezdi pusztítani az ételt, ahogy csak tőle telik. Örül, mert láthatólag ezzel el tudta terelni a másik figyelmét, és ő maga is jól szórakozik. Közben magához vesz egy párnát, abban az esetben, ha a másik ismét támadásba lendülne, ezzel fékezni tudja lendületében. Az ablakpárkánynak dől, és onnan figyeli vigyorogva a másik cselekedeteit, miközben szüntelenül falatozik.*
*A kérdésre csak egy büszke pillantás, és egy széles vigyor a válasza. Még szép hogy kisajátította az ételt, és nem is áll szándékában harc nélkül visszaadni. A szőke közeledtére már tudja, hogy az felveszi ellene a harcot, amit a másik arckifejezése is csak bizonyít. Erre Hayra reakciója mindössze annyi, hogy ajkait még szélesebbre húzza, már ha ez egyáltalán lehetséges, és tekintetével még kihívóbban kezdi fürkészni a tengerkék lélektükröket. Fogalma sincs, mi a terve a férfinak, de kíváncsian vár minden fejleményt. Már fel van készülve mindenféle támadásra, legalább is ő úgy gondolja. talán pont ez az elbizakodottság az, amitől nem számít a következő eseményekre. Lábai hirtelen emelkednek el a talajról, a pedig heves kapálózással köt ki Trex vállán. Azonban itt sincs sok ideje, gyorsan leteszik, elorozva a zsákmányt.*
- Ez így nem ér! *csattan fel, csípőre tett kézzel. A másik széles mosolyára ő csak még morcosabb képet vág. Rögtön elkezdi kiötleni az ellentámadást, és amint megszületik az újabb ötlet, arcára vissza is kúszik az a sokat mondó félmosoly.*
- Szóval, ha neked szabad így, akkor nekem is szabad? *vigyorogja, miközben közelebb lép a másikhoz. Lassan közeledik, majd mikor a másik háta mögé ér, lábujjhegyre áll, karjait pedig a férfi nyakába fonja.*
- Először egyenlítsünk szerintem egy kicsit, legalább a ruházaton! *mondja, majd pár gyors mozdulattal kioldja a páncélt tartó csatokat. Amint a nehezék lekerült Trexről, már semmi sincs, ami meggátolná abban a lányt, hogy ujjaival ne kezdje csiklandozni a másik oldalát. Csak reméli, hogy ezek a mozdulatok nevetést váltanak ki a másikból, és ez eléggé meggyengíti a férfit ahhoz, hogy elé kerülhessen, és könnyedén kikaphassa kezéből a gyümölcstálat, és elszaladhasson vele, minél távolabb a másiktól. Ha ezzel sikerrel jár, akkor olyan gyorsasággal kezdi pusztítani az ételt, ahogy csak tőle telik. Örül, mert láthatólag ezzel el tudta terelni a másik figyelmét, és ő maga is jól szórakozik. Közben magához vesz egy párnát, abban az esetben, ha a másik ismét támadásba lendülne, ezzel fékezni tudja lendületében. Az ablakpárkánynak dől, és onnan figyeli vigyorogva a másik cselekedeteit, miközben szüntelenül falatozik.*
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:50:38
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:50:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
//Axor Maday Dabish//
* Valóban kissé naiv leány, bár tekintve hogy szerelmes ez elnézhető neki, hisz a szerelem mindenkit megváltoztat, legalább egy kicsit. Lilanna jelenleg elég boldog, mivel az általa szeretett személy társaságát élvezheti. Számára már ez is elég indok arra, hogy mosolyra derüljön. Mosolya csak egy árnyalattal szélesebbé válik látván Axor arcán a mosolyt. Amikor épp nem a teáját szürcsölgeti akkor a másik arcát, reakciót fürkészi kíváncsian. a félbehagyott mondat befejezését érdeklődően várja. Izgalma csak növekszik, amikor a férfi közelebb húzódik hozzá és elmerül a lélektükreiben. Mikor csókot kap az eddig sem kicsi öröme csak fokozódik. Kissé hevesen kap az ajkak után, amelyeket ameddig lehet el sem ereszti. Úgy érzi ezzel az egyik legszebb álma vált valóra, legalábbis annak a kezdete. Végül a csók félbeszakad, mivel levegőre van szüksége mindkettejüknek.*
- Nem, egyáltalán nem haragszom, elvégre nincs is miért mérgesnek lennem önre.*mondja kissé akadozó beszéddel. Ha nem akarta volna a csókot akkor azonnal félbe is szakította volna, azonban nem tett így. Tekintete mámoros, szerelemtől ittas jobban, mint a csók előtt. Hogy bebizonyítsa mennyire nem dühös maga is közelebb húzódik és új csókot kezdeményez, amit valószínűleg a másik is enged. Ha nem hagyja akkor sem erőszakosodik, akkor engedi eltávolodni, hiszen nem erőltetheti rá az érzelmeit arra aki nem akarja. Az úgy már nem lenne igazi szerelem.*
* Valóban kissé naiv leány, bár tekintve hogy szerelmes ez elnézhető neki, hisz a szerelem mindenkit megváltoztat, legalább egy kicsit. Lilanna jelenleg elég boldog, mivel az általa szeretett személy társaságát élvezheti. Számára már ez is elég indok arra, hogy mosolyra derüljön. Mosolya csak egy árnyalattal szélesebbé válik látván Axor arcán a mosolyt. Amikor épp nem a teáját szürcsölgeti akkor a másik arcát, reakciót fürkészi kíváncsian. a félbehagyott mondat befejezését érdeklődően várja. Izgalma csak növekszik, amikor a férfi közelebb húzódik hozzá és elmerül a lélektükreiben. Mikor csókot kap az eddig sem kicsi öröme csak fokozódik. Kissé hevesen kap az ajkak után, amelyeket ameddig lehet el sem ereszti. Úgy érzi ezzel az egyik legszebb álma vált valóra, legalábbis annak a kezdete. Végül a csók félbeszakad, mivel levegőre van szüksége mindkettejüknek.*
- Nem, egyáltalán nem haragszom, elvégre nincs is miért mérgesnek lennem önre.*mondja kissé akadozó beszéddel. Ha nem akarta volna a csókot akkor azonnal félbe is szakította volna, azonban nem tett így. Tekintete mámoros, szerelemtől ittas jobban, mint a csók előtt. Hogy bebizonyítsa mennyire nem dühös maga is közelebb húzódik és új csókot kezdeményez, amit valószínűleg a másik is enged. Ha nem hagyja akkor sem erőszakosodik, akkor engedi eltávolodni, hiszen nem erőltetheti rá az érzelmeit arra aki nem akarja. Az úgy már nem lenne igazi szerelem.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:38:07
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:38:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*Trex meglepetten hallgatja a lány szavait. Szemöldökét kérdőn vonja fel, majd sóhajt. A hallottak csak még jobban összezavarják és még mélyebbre taszítják borús gondolatainak örvényében. Nem tudja, hogy mit nem ért magán az elf. Talán azt, hogy nem érti hogyan engedhette egy Trexféle szerencsétlennek, hogy megcsókolja? Vagy azt nem tudja miért csókolt vissza? Vagy esetleg azt, hogy egyáltalán miért várta meg, míg az ember visszaér? A gondolatok elragadják, de hamar megnyugtató választ kap. Azok viszont még jobban összezavarják. A férfi már végképp nem ért semmit. Nem tudja, hogy ha igaz, amit a hölgyemény félbeszakított, akkor mire fel volt az ellenkezés és egyéb dolgok. Mikor a lányra néz, látszik is tekintetében a zavartság. Egyszerűen csak kérdőn figyeli a másikat, nem tudva, hogy mit kellene csinálni.
Közben még egy falat gyümölcsöt kap ajkai közé. Ennek meg is van az eredménye.*
- Hm? Akkor gyere ide és egyél...
*von vállat. Hangulatán ez a rövidke megjegyzés segít valamicskét. Az pedig, ami ezek után következik, még többet. Egy egyszerű csípőlendítéssel odébb taszigálják. Ő oldalra lép egy lépést, hogy elkerüljön az útból, majd figyeli, hogy mit ügyködik az elf.*
- Tehát most, hogy oda kerültél, máris kisajátítod a tálat?
*kérdi, miközben közvetlen a lány elé áll. Egészen közel, arcán érezheti is a férfi meleg leheletét. Trex egy kicsit zavarban van. Képére vörös pír ül ki néhány másodperc erejéig, majd eltűnik és a zavartság helyét egy széles vigyor veszi át. Ezzel jelzi, hogy elfogadja a kihívást. Több sem kell neki, egyik karjával hirtelen átkarolja Hayra derekát, magához húzza, közben pedig leguggol és már vállára is kapta az elfet. Szabad kezével magához veszi a tálnyi gyümölcsöt, kitartja azt oldalra, majd visszahelyezi a földre a nőszemélyt és odébb vonul néhány lépéssel. Hátát fordítja a másik felé, az ételt pedig maga előtt tartja, miközben féloldalas mosolyt villant társára. Hamarosan visszatereli figyelmét a finom falatokra. Egyiket a másik után dobja szájába. A játszmának még nincs vége, tudja jól. De ez a kis játékos harc elfeledteti velük az iménti kínos csendet és a gyászos pillanatokat. Legbelül viszont még mindig azt kívánja, hogy bárcsak ne hátrált volna meg a nő bizonytalan jelzésére.*
*Trex meglepetten hallgatja a lány szavait. Szemöldökét kérdőn vonja fel, majd sóhajt. A hallottak csak még jobban összezavarják és még mélyebbre taszítják borús gondolatainak örvényében. Nem tudja, hogy mit nem ért magán az elf. Talán azt, hogy nem érti hogyan engedhette egy Trexféle szerencsétlennek, hogy megcsókolja? Vagy azt nem tudja miért csókolt vissza? Vagy esetleg azt, hogy egyáltalán miért várta meg, míg az ember visszaér? A gondolatok elragadják, de hamar megnyugtató választ kap. Azok viszont még jobban összezavarják. A férfi már végképp nem ért semmit. Nem tudja, hogy ha igaz, amit a hölgyemény félbeszakított, akkor mire fel volt az ellenkezés és egyéb dolgok. Mikor a lányra néz, látszik is tekintetében a zavartság. Egyszerűen csak kérdőn figyeli a másikat, nem tudva, hogy mit kellene csinálni.
Közben még egy falat gyümölcsöt kap ajkai közé. Ennek meg is van az eredménye.*
- Hm? Akkor gyere ide és egyél...
*von vállat. Hangulatán ez a rövidke megjegyzés segít valamicskét. Az pedig, ami ezek után következik, még többet. Egy egyszerű csípőlendítéssel odébb taszigálják. Ő oldalra lép egy lépést, hogy elkerüljön az útból, majd figyeli, hogy mit ügyködik az elf.*
- Tehát most, hogy oda kerültél, máris kisajátítod a tálat?
*kérdi, miközben közvetlen a lány elé áll. Egészen közel, arcán érezheti is a férfi meleg leheletét. Trex egy kicsit zavarban van. Képére vörös pír ül ki néhány másodperc erejéig, majd eltűnik és a zavartság helyét egy széles vigyor veszi át. Ezzel jelzi, hogy elfogadja a kihívást. Több sem kell neki, egyik karjával hirtelen átkarolja Hayra derekát, magához húzza, közben pedig leguggol és már vállára is kapta az elfet. Szabad kezével magához veszi a tálnyi gyümölcsöt, kitartja azt oldalra, majd visszahelyezi a földre a nőszemélyt és odébb vonul néhány lépéssel. Hátát fordítja a másik felé, az ételt pedig maga előtt tartja, miközben féloldalas mosolyt villant társára. Hamarosan visszatereli figyelmét a finom falatokra. Egyiket a másik után dobja szájába. A játszmának még nincs vége, tudja jól. De ez a kis játékos harc elfeledteti velük az iménti kínos csendet és a gyászos pillanatokat. Legbelül viszont még mindig azt kívánja, hogy bárcsak ne hátrált volna meg a nő bizonytalan jelzésére.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:37:51
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:37:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*A szelíd szavak ellenére a lány szíve vadul kezd kalapálni. Noha a lágy hangok nem adnak okot semmi vészjóslóra, jelentésül elég ahhoz, hogy a lány szíve reszketni kezdjen bensőjében. Arca már jól megszokott módon veszi fel a rózsa vörös színét, ajkain pedig egy egészen aprócska hang sem képes kiszaladni. Így hát, ha volna ideje, sem tudna válaszolni. A következő pillanatban valami finom anyaggal takarják el előle a világot, amit gyengéden szemeire kötnek. A következő szavak ruhájának megválására bátorítják. Persze ez még így sem meg olyan könnyen, mint ahogy azt mondják. Kell egy kis idő, mire összeszedi bátorságát, még úgy is, hogy tudja, Kedvese egy halvány szikrával sem lát többet mint ő. Végül aztán félve, de leveti ruháját. Épp hogy csak végez a művelettel, mikor Szerelme kezei lágyan vezetni kezdik az ágy felé. Szavai csak növelik a lány testének forróságát, ami meztelenségének köszönhető. Végül kissé esetlenül, és egy kis segítséggel talál el az ágyhoz, ahova kis félelemmel fekszik le. Mereven várja ki, míg a másik átkarolja az aprócska testet. Mikor a férfi végzett a művelettel, a tündérlány vékony ujjai párja kezére csúsznak. Minden erejével igyekszik minél hamarabb álomba merülni. Ez azonban jelen esetben nem megy olyan könnyen. Amikor érzi, hogy a másik már elszunnyadt, ő is megnyugszik egy kicsit. A hűvös lélegzet, amit bőrén érez, kissé hűti forrongó testét. Ki tudja, mennyi idő telik el, de végül ő is álomba merül.
Reggel későn ébred. Szemeit nem bántják az ablakon besütő nap sugarai, mivel a kendő még mindig takarja azt. Így most ezek az álnok sugarak sem tudják felverni álmából. A nap már egész magasan jár, talán nem is reggel van, hanem szinte dél, mikor a lány hosszas álmát ébredés szakítja meg.*
Reggel későn ébred. Szemeit nem bántják az ablakon besütő nap sugarai, mivel a kendő még mindig takarja azt. Így most ezek az álnok sugarak sem tudják felverni álmából. A nap már egész magasan jár, talán nem is reggel van, hanem szinte dél, mikor a lány hosszas álmát ébredés szakítja meg.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:17:08
Üzenet elküldve: 2013-02-23 14:17:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Nem tudja mit tehetne. Érzi a kínos némaságot, és azt, hogy szavai csak súlyosbítottak a másik elkenődöttségén. Nem tudja, mit lenne a legokosabb mondania. Vagy lehet, inkább az lenne a legjobb, ha nem mondana semmit.. Maga sincs tisztában azzal, mi lett volna a leghelyesebb, vagy hogy megbánta volna -e cselekedetét, amennyiben a másik nem fogja vissza magát. Érzései valahol mélyen még mindig vágyakozva nyúlnának az édes csókok után, de esze mégis ennek ellenkezőjét diktálja. Valamiért még mindig vissza akarja fogni a másiktól, már nem is érti miértjét. Talán legjobb lenne, ha kivágná elméjének kételkedő darabját és egyenesen kihajítaná az ablakon. Nem érti, miért nem tud egyszerűen, nyíltan közeledni a szőkéhez, és ez már ő magát is zavarja, sőt, gyakorlatilag fel is idegesíti. Szerencsére arcára kiülő érzelmeit a másik nem láthatja, mivel épp mással próbálja lekötni a figyelmét. Szeretné a falba verni a fejét, de arra minden bizonnyal már Trex is felfigyelne. Így hát marad a csendben való forrongás. Gyorsan rá kell azonban ébrednie, hogy ha saját hülyeségéért korholja magát, azzal már nem oldja meg a helyzetet. A történteken már nem tud változtatni, de a jövőt még valamennyire alakíthatja. Végül erőt vesz magán. Nagyot sóhajt, és felül az ágyon. Tekintete mindvégig figyelemmel kísérte a másik mozdulatait, de tekintetét eddig is kerülte. A férfi szavaira azonban felemeli zöld íriszeit. Agya próbálja kihámozni a szavak lényegét, de végül is nem jut semmi érdemlegesre.*
- Trex, én.. Hmm.. Mindegy, még én sem értem magam... *ejti ki halkan a szavakat, kissé akadozva. Nem is tudja, eredetileg mit akart mondani. A zűrzavar, ami bensőjében tombol, elég nagy ahhoz, hogy megtörje határozottságát. Ő is elgondolkozik saját szavain, és ráébred, hogy ismét olyat mondott, amit a másik könnyen félre érthet. Ezt azonban nem akarja.*
- Mármint, ne értsd félre! Nem veled van gond! A csókjaid, az érintések.. Ha lehetne még százat kérn.. *kezd bele olyan hirtelen, hogy maga is meglepődik azon, ami elhagyta ajkait, ezért hanga még a mondat vége előtt megszakad. Egy pillanatra ajkai résnyire tátva maradnak. arca vöröses színt ölt pár másodpercre, de ez nem tart sokáig. Megrázza fejét és kissé zavartan pillant a másikra.*
- Tudod mit? Ne is törődj azzal, amit mondok! *hadarja. Tekintete egy pillanatra beleakad a másikéba. Ekkor újra elvörösödik, de hogy megtörje a számára kínos pillanatot, hamar megszólal.*
- Hé, ne edd meg az összes gyümölcsöt! Abból még én is kérek! *pattan fel, majd a férfi mellé siet. Ott megáll, és csípőjének egy könnyed mozdulatával lágyan oldalba billenti a másikat, hogy odafurakodhasson a tálhoz. Ha ezzel sikerrel jár, kisgyerek módjára kiölti nyelvét, majd ő is magához vesz egy falatot. Ezután hátat fordít az asztalnak, kezeivel maga mögött megtámaszkodik rajta, és a tálat pedig maga mögé rejti, eltorlaszolva az utat a másik elől. Mindezek után vigyorogva kezdi méregetni a másikat, már tekintetével is kihívva maga ellen a férfit.*
*Nem tudja mit tehetne. Érzi a kínos némaságot, és azt, hogy szavai csak súlyosbítottak a másik elkenődöttségén. Nem tudja, mit lenne a legokosabb mondania. Vagy lehet, inkább az lenne a legjobb, ha nem mondana semmit.. Maga sincs tisztában azzal, mi lett volna a leghelyesebb, vagy hogy megbánta volna -e cselekedetét, amennyiben a másik nem fogja vissza magát. Érzései valahol mélyen még mindig vágyakozva nyúlnának az édes csókok után, de esze mégis ennek ellenkezőjét diktálja. Valamiért még mindig vissza akarja fogni a másiktól, már nem is érti miértjét. Talán legjobb lenne, ha kivágná elméjének kételkedő darabját és egyenesen kihajítaná az ablakon. Nem érti, miért nem tud egyszerűen, nyíltan közeledni a szőkéhez, és ez már ő magát is zavarja, sőt, gyakorlatilag fel is idegesíti. Szerencsére arcára kiülő érzelmeit a másik nem láthatja, mivel épp mással próbálja lekötni a figyelmét. Szeretné a falba verni a fejét, de arra minden bizonnyal már Trex is felfigyelne. Így hát marad a csendben való forrongás. Gyorsan rá kell azonban ébrednie, hogy ha saját hülyeségéért korholja magát, azzal már nem oldja meg a helyzetet. A történteken már nem tud változtatni, de a jövőt még valamennyire alakíthatja. Végül erőt vesz magán. Nagyot sóhajt, és felül az ágyon. Tekintete mindvégig figyelemmel kísérte a másik mozdulatait, de tekintetét eddig is kerülte. A férfi szavaira azonban felemeli zöld íriszeit. Agya próbálja kihámozni a szavak lényegét, de végül is nem jut semmi érdemlegesre.*
- Trex, én.. Hmm.. Mindegy, még én sem értem magam... *ejti ki halkan a szavakat, kissé akadozva. Nem is tudja, eredetileg mit akart mondani. A zűrzavar, ami bensőjében tombol, elég nagy ahhoz, hogy megtörje határozottságát. Ő is elgondolkozik saját szavain, és ráébred, hogy ismét olyat mondott, amit a másik könnyen félre érthet. Ezt azonban nem akarja.*
- Mármint, ne értsd félre! Nem veled van gond! A csókjaid, az érintések.. Ha lehetne még százat kérn.. *kezd bele olyan hirtelen, hogy maga is meglepődik azon, ami elhagyta ajkait, ezért hanga még a mondat vége előtt megszakad. Egy pillanatra ajkai résnyire tátva maradnak. arca vöröses színt ölt pár másodpercre, de ez nem tart sokáig. Megrázza fejét és kissé zavartan pillant a másikra.*
- Tudod mit? Ne is törődj azzal, amit mondok! *hadarja. Tekintete egy pillanatra beleakad a másikéba. Ekkor újra elvörösödik, de hogy megtörje a számára kínos pillanatot, hamar megszólal.*
- Hé, ne edd meg az összes gyümölcsöt! Abból még én is kérek! *pattan fel, majd a férfi mellé siet. Ott megáll, és csípőjének egy könnyed mozdulatával lágyan oldalba billenti a másikat, hogy odafurakodhasson a tálhoz. Ha ezzel sikerrel jár, kisgyerek módjára kiölti nyelvét, majd ő is magához vesz egy falatot. Ezután hátat fordít az asztalnak, kezeivel maga mögött megtámaszkodik rajta, és a tálat pedig maga mögé rejti, eltorlaszolva az utat a másik elől. Mindezek után vigyorogva kezdi méregetni a másikat, már tekintetével is kihívva maga ellen a férfit.*
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 13:48:30
Üzenet elküldve: 2013-02-23 13:48:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lilanna Sophia Lowner//
*A férfi csak mosolyog. Nagyon is feltűnik neki, hogy milyen naiv hölgyeménnyel került egy helyiségbe. Nem mellesleg még bájos is. Az ártatlansága szinte elragadó, de sokkal jobban lekötik Axort a nőszemély bájai. Tekintetét végigvezeti a tündéren újra és újra, miközben kedves mosolyát ábrázatán hagyja. Attól úgy tűnik, nem kellene megválnia, hiszen úgy könnyedén oda lehet álcája. Ami igazából nem is akkora álca. Hiszen a helyzet csakis mosolygásra bírja késztetni, semmi másra.*
- Tehát megbízik bennem. Ezt örömmel hallom! Remélem azok után is így tesz, hogy... *Elhallgat. Közelebb húzza székét a lányhoz, s az asztal felett is közelebb hajol. Barna tekintetét a másik csillogó szempárjára függeszti. Ha teheti, nem is ereszti a lányka pillantását.*
- Meg fogom önt csókolni... Kisasszony... *jelenti ki suttogva. Ezek után, amint úgy látja, hogy a tündér lenyelte a szájába juttatott korty teát, még jobban közelít. Ezúttal hirtelen, s meg sem áll, amíg ajkaik nem találkoznak. Találkozásukkor viszont forró csókban részesíti a számára tetsző nőt. Feltéve, ha az hagyja, és nem kergeti el egy kelletlen pofonnal. Az elválást csak egy levegővételnyi időre tervezte eredetileg. Most azonban másként dönt. Amennyiben csókját befejezheti ő maga, a hosszan elnyújtott találkozás után, lassan eltávolodik. A levegőt hevesen kapkodja, miközben továbbra is a tündér tekintetét kutatja szemeivel.*
- Kérem... Ne haragudjon ezért! *mondja, miközben visszadől saját székébe, még tovább növelve a távolságot kettejük között. Még így is hatalmas szakadéknak tűnik, pedig székeik közvetlen egymás mellett foglalnak helyet a kopott padlón.*
*A férfi csak mosolyog. Nagyon is feltűnik neki, hogy milyen naiv hölgyeménnyel került egy helyiségbe. Nem mellesleg még bájos is. Az ártatlansága szinte elragadó, de sokkal jobban lekötik Axort a nőszemély bájai. Tekintetét végigvezeti a tündéren újra és újra, miközben kedves mosolyát ábrázatán hagyja. Attól úgy tűnik, nem kellene megválnia, hiszen úgy könnyedén oda lehet álcája. Ami igazából nem is akkora álca. Hiszen a helyzet csakis mosolygásra bírja késztetni, semmi másra.*
- Tehát megbízik bennem. Ezt örömmel hallom! Remélem azok után is így tesz, hogy... *Elhallgat. Közelebb húzza székét a lányhoz, s az asztal felett is közelebb hajol. Barna tekintetét a másik csillogó szempárjára függeszti. Ha teheti, nem is ereszti a lányka pillantását.*
- Meg fogom önt csókolni... Kisasszony... *jelenti ki suttogva. Ezek után, amint úgy látja, hogy a tündér lenyelte a szájába juttatott korty teát, még jobban közelít. Ezúttal hirtelen, s meg sem áll, amíg ajkaik nem találkoznak. Találkozásukkor viszont forró csókban részesíti a számára tetsző nőt. Feltéve, ha az hagyja, és nem kergeti el egy kelletlen pofonnal. Az elválást csak egy levegővételnyi időre tervezte eredetileg. Most azonban másként dönt. Amennyiben csókját befejezheti ő maga, a hosszan elnyújtott találkozás után, lassan eltávolodik. A levegőt hevesen kapkodja, miközben továbbra is a tündér tekintetét kutatja szemeivel.*
- Kérem... Ne haragudjon ezért! *mondja, miközben visszadől saját székébe, még tovább növelve a távolságot kettejük között. Még így is hatalmas szakadéknak tűnik, pedig székeik közvetlen egymás mellett foglalnak helyet a kopott padlón.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 13:31:29
Üzenet elküldve: 2013-02-23 13:31:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*Néma csend telepszik a szobára. Trex számára az egész örökkévalóságnak tűnik. Nem néz a másikra. Nem hallani mást az egész szobában, mint kettejük gyors lélegzetvételét, mi kicsit aggasztja. Nemigen tudja, hogy most mit tegyen. Nem tudja, hogy egyáltalán jól cselekedett-e. Szíve szerint ő folytatta volna azt, amit elkezdtek, de mégsem... Mégsem tehet olyat, amit később talán megbánnának. Ezért is állt le, ezért fékezte meg érzelmeinek és vágyainak tengerét. S hogy most mi lesz? Az egész hatalmas rejtély számára, melyre a választ most még tudni sem akarja. Tart a választól.
Maga elé meredve bámulja a padlót, miközben előre görnyed és térdeire fektetett kezeire támaszkodik. Egy pillanatra ugyan a lány szemébe bírt nézni, de nem bírta sokáig. Hamar visszaterelődött tekintete a kopott, öreg deszkákra. A szavak valahol bizonyosságot adnak neki arról, hogy nem cselekedett rosszul. Ugyanakkor el is szomorítják, hiszen ennek a köszönetnek van negatív tartalma is. Méghozzá az, hogy az elf egyáltalán nem akar semmit. Trex elereszt egy sóhajt, majd halvány mosolyt erőltet képére. Az egész csak szája szélének felfelé rándulása, viszont már az is valami.*
- Ugyan... Ne köszönd... Nem tettem... Semmit. "Szó szerint..."
*teszi hozzá gondolatban. Ezek után felkel, lehajol vértjéért, majd ismét elkezdi magára aggatni azt. Már egészen megszokta, hogy viseli. Valahogy furcsán, védtelennek érzi magát nélküle. Most pedig főleg. Gyorsan meghúzza a páncéllemezt tartó csatokat, majd az asztalhoz ballag. Ott még van egy kevés a reggel rendelt ételből. Egy szem gyümölcsöt szájába dob, aztán tovább vizsgálja a tál tartalmát.*
- Reméltem, hogy nem értem félre a jeled és nem sértődsz meg, amiért eltávolodom... Ha mégis, akkor... Elnézést! Azt hiszem... az ilyesmikben nehezen boldogulok... Mármint... A jelek megértésében. Vagyis... Mindegy... Nem mondtam semmit.
*hadarja zavartan, miközben egyik kezével fejét kezdi vakarni. Még mindig nem néz a lányra. Hogy ez ne legyen annyira feltűnő, cókmókjához ballag és azokat kezdi igazgatni, majd visszamegy az imént ott hagyott tálhoz és szájába vesz még egy adag gyümölcsöt, hogy azt rágcsálva még beszélnie se kelljen. Teli szájjal csak nem beszél egy úriember. És ő maga sem, még akkor sem, ha Trex nem a kiköpött nemesi jó modorral bír.*
*Néma csend telepszik a szobára. Trex számára az egész örökkévalóságnak tűnik. Nem néz a másikra. Nem hallani mást az egész szobában, mint kettejük gyors lélegzetvételét, mi kicsit aggasztja. Nemigen tudja, hogy most mit tegyen. Nem tudja, hogy egyáltalán jól cselekedett-e. Szíve szerint ő folytatta volna azt, amit elkezdtek, de mégsem... Mégsem tehet olyat, amit később talán megbánnának. Ezért is állt le, ezért fékezte meg érzelmeinek és vágyainak tengerét. S hogy most mi lesz? Az egész hatalmas rejtély számára, melyre a választ most még tudni sem akarja. Tart a választól.
Maga elé meredve bámulja a padlót, miközben előre görnyed és térdeire fektetett kezeire támaszkodik. Egy pillanatra ugyan a lány szemébe bírt nézni, de nem bírta sokáig. Hamar visszaterelődött tekintete a kopott, öreg deszkákra. A szavak valahol bizonyosságot adnak neki arról, hogy nem cselekedett rosszul. Ugyanakkor el is szomorítják, hiszen ennek a köszönetnek van negatív tartalma is. Méghozzá az, hogy az elf egyáltalán nem akar semmit. Trex elereszt egy sóhajt, majd halvány mosolyt erőltet képére. Az egész csak szája szélének felfelé rándulása, viszont már az is valami.*
- Ugyan... Ne köszönd... Nem tettem... Semmit. "Szó szerint..."
*teszi hozzá gondolatban. Ezek után felkel, lehajol vértjéért, majd ismét elkezdi magára aggatni azt. Már egészen megszokta, hogy viseli. Valahogy furcsán, védtelennek érzi magát nélküle. Most pedig főleg. Gyorsan meghúzza a páncéllemezt tartó csatokat, majd az asztalhoz ballag. Ott még van egy kevés a reggel rendelt ételből. Egy szem gyümölcsöt szájába dob, aztán tovább vizsgálja a tál tartalmát.*
- Reméltem, hogy nem értem félre a jeled és nem sértődsz meg, amiért eltávolodom... Ha mégis, akkor... Elnézést! Azt hiszem... az ilyesmikben nehezen boldogulok... Mármint... A jelek megértésében. Vagyis... Mindegy... Nem mondtam semmit.
*hadarja zavartan, miközben egyik kezével fejét kezdi vakarni. Még mindig nem néz a lányra. Hogy ez ne legyen annyira feltűnő, cókmókjához ballag és azokat kezdi igazgatni, majd visszamegy az imént ott hagyott tálhoz és szájába vesz még egy adag gyümölcsöt, hogy azt rágcsálva még beszélnie se kelljen. Teli szájjal csak nem beszél egy úriember. És ő maga sem, még akkor sem, ha Trex nem a kiköpött nemesi jó modorral bír.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-22 15:41:29
Üzenet elküldve: 2013-02-22 15:41:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
//Rayana Rilo//
- Hm? Igen, még szép, hogy elterelés volt! Elvégre... mégiscsak a város térképét adtam a kezedbe, valamit mondani kellett, hogy miért. *feleli a lánynak válaszul. Bizony, ő már megelégelte a múltban, hogy csicskásai vannak. Kényelmes dolog ugyan, de rendkívül veszélyes is. Sosem lehet tudni, hogy melyik szolga árulja el gazdáját. Nem lehet tudni, hogy melyik akarja álmában megölni. Így nem is lehet igazán megbízni az ilyen alakokban. Csak a baj van velük, és még a pénzt is viszik, hiszen nem ingyen szolgálnak ők sem. És minél nagyobb a vagyon, annál kapzsibb az aljnép, kinek fizetni kellene.*
- Köszönöm... *suttogja, mikor megkapja a poharat. Remegő kezével érte nyúl, leerőltet néhány korty vizet kiszáradt torkán, majd visszaadja a poharat. Legalábbis próbálja, de félúton leejti, így az csörömpölve ér földet és törik szilánkjaira. Saira csak sóhajt, enyhén megrázza fejét, majd még jobban felül és megindul, hogy felszedje a romokat, nem is törődve saját magával.*
- Ne aggódj... Már nem hiányzik belőle sok. Ez alapján is tudnál tájékozódni, de amíg nem teljes, nem tudhatod pontosan, hogy mi hol van. Néhány napig járd ez alapján a várost. Addig rendbe jövök, utána... Gyere vissza, ha már megjegyezted és meglátjuk, hogy mire is mész ezzel a tudással. A többi utána... *nyögi fájdalmasan.
Első próbálkozása a szilánkokkal elég rosszul sikerül. Kis híján ráborul az éles 'ágyra'. Kezével azonban megtámaszkodik és valahogy visszalöki magát a veszélytelenebb fekhelyre.*
- Ez... Most nem fog menni... *jön rá. Jobb híján inkább visszadől, maga elé kapja a lapot, nézegeti a térképet, behúz még rajta öt vonalat, majd elmosolyodik.*
- Kész... *suttogja. Azzal együtt kezéből kicsúszik a lap, kiesik a szén. Karjai visszahullanak az ágyra, ő teljesen hanyatt fekszik és máris mély álomban tudhatja magát.*
- Hm? Igen, még szép, hogy elterelés volt! Elvégre... mégiscsak a város térképét adtam a kezedbe, valamit mondani kellett, hogy miért. *feleli a lánynak válaszul. Bizony, ő már megelégelte a múltban, hogy csicskásai vannak. Kényelmes dolog ugyan, de rendkívül veszélyes is. Sosem lehet tudni, hogy melyik szolga árulja el gazdáját. Nem lehet tudni, hogy melyik akarja álmában megölni. Így nem is lehet igazán megbízni az ilyen alakokban. Csak a baj van velük, és még a pénzt is viszik, hiszen nem ingyen szolgálnak ők sem. És minél nagyobb a vagyon, annál kapzsibb az aljnép, kinek fizetni kellene.*
- Köszönöm... *suttogja, mikor megkapja a poharat. Remegő kezével érte nyúl, leerőltet néhány korty vizet kiszáradt torkán, majd visszaadja a poharat. Legalábbis próbálja, de félúton leejti, így az csörömpölve ér földet és törik szilánkjaira. Saira csak sóhajt, enyhén megrázza fejét, majd még jobban felül és megindul, hogy felszedje a romokat, nem is törődve saját magával.*
- Ne aggódj... Már nem hiányzik belőle sok. Ez alapján is tudnál tájékozódni, de amíg nem teljes, nem tudhatod pontosan, hogy mi hol van. Néhány napig járd ez alapján a várost. Addig rendbe jövök, utána... Gyere vissza, ha már megjegyezted és meglátjuk, hogy mire is mész ezzel a tudással. A többi utána... *nyögi fájdalmasan.
Első próbálkozása a szilánkokkal elég rosszul sikerül. Kis híján ráborul az éles 'ágyra'. Kezével azonban megtámaszkodik és valahogy visszalöki magát a veszélytelenebb fekhelyre.*
- Ez... Most nem fog menni... *jön rá. Jobb híján inkább visszadől, maga elé kapja a lapot, nézegeti a térképet, behúz még rajta öt vonalat, majd elmosolyodik.*
- Kész... *suttogja. Azzal együtt kezéből kicsúszik a lap, kiesik a szén. Karjai visszahullanak az ágyra, ő teljesen hanyatt fekszik és máris mély álomban tudhatja magát.*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-22 14:50:48
Üzenet elküldve: 2013-02-22 14:50:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
* Gondolta, hogy illúzióromboló lesz, de jobb őszintének lenni, mint utólag derüljön ki a lepedőn. Megrázza fejét s lehajtja szégyenlősen. Továbbra is vörös pír borítja arcát. *
- Oh nem, nem adtam oda senkinek sem magam. Bár igaz kissé furcsának hangszik, azok után, ami történt a fogadóban, de nem voltam rá képes, hiszen megígértem, hogy amíg udvarolsz nekem, nem kacsingatok másfelé. Azt a fogadós jelenetet is csak azért csináltam, hogy fellendüljön a forgalom, de nem csókoltam mást s még csak meg sem fordult a fejemben, hogy megtegyem.
* Bár nem büszke arra, amit akkor tett, hiszen nagy fájdalmat okozott ezzel Kedvesének, de mindkettőjük túl tette magát ezeken s már nem rágódnak a múlt sötét dolgain. Szívét melengeti a kijelentés, hogy nem szeretné ily hamar elvenni ártatlanságát s képes várni rá.*
~ Hát tényleg létezik a mesebeli herceg. Bár igaz, nem szőke s nincs lova, de az én hercegem.~
* Mikor fölé emelkedik újra Szerelme, lágyan végig simít arcán, s füle mögé tűr egy barna tincset. Tágra nyílik kék szeme az esküvő , s majd kiugrik a bőréből örömében, ám még visszafogja magát.*
~ Csak nem?? Csak neem?~
*Fél térdre ereszkedik előtte Kedvese s kezét a kezébe temeti, hogy aztán feltegye a várva várt nagy kérdést. Arcára fülig érő mosoly ül s bólint egy nagyot.*
- Kean Diamit! Leszek a feleséged, és igen, leszek az angyalod, ki vigyázni fogja minden lépted.
*Azzal felpattan az ágyról, hogy mindezt megpecsételjék egy finom csókkal. Oh, hogy várta ezt a pillanatot, várta, mikor mondhatja ki az első igent a kézkérésre. Nem számít, hogy nincs gyűrű, nem számít, hogy ilyen helyzetben mondta ki a boldogító szót, hiszen nem kell neki fényűzés, pompa, így nem hiányolta a virágot sem. Majd mindent a maga idejében.*
- Nagyon szeretlek Kean!
*Csak annyira húzza el ajkát a másikétól, hogy elsuttogja a szavakat, majd újra megcsókolja.*
~S még hányszor fogom falni ajkad, hiszen hosszú s remélhetőleg gyönyörű élet vár ránk ezek után.Na de most azon vagyok, megtervezzük a menyegzőt s persze sütnöm kell sütit annak a kedves úriembernek, ki meghallgatott s arra sarkalt, hogy ne adjam fel. Hálával tartozom neki. S persze egy kis finomsággal. El kell mondanom neki, hogy sikerült újra egymásra találni.~
- Oh nem, nem adtam oda senkinek sem magam. Bár igaz kissé furcsának hangszik, azok után, ami történt a fogadóban, de nem voltam rá képes, hiszen megígértem, hogy amíg udvarolsz nekem, nem kacsingatok másfelé. Azt a fogadós jelenetet is csak azért csináltam, hogy fellendüljön a forgalom, de nem csókoltam mást s még csak meg sem fordult a fejemben, hogy megtegyem.
* Bár nem büszke arra, amit akkor tett, hiszen nagy fájdalmat okozott ezzel Kedvesének, de mindkettőjük túl tette magát ezeken s már nem rágódnak a múlt sötét dolgain. Szívét melengeti a kijelentés, hogy nem szeretné ily hamar elvenni ártatlanságát s képes várni rá.*
~ Hát tényleg létezik a mesebeli herceg. Bár igaz, nem szőke s nincs lova, de az én hercegem.~
* Mikor fölé emelkedik újra Szerelme, lágyan végig simít arcán, s füle mögé tűr egy barna tincset. Tágra nyílik kék szeme az esküvő , s majd kiugrik a bőréből örömében, ám még visszafogja magát.*
~ Csak nem?? Csak neem?~
*Fél térdre ereszkedik előtte Kedvese s kezét a kezébe temeti, hogy aztán feltegye a várva várt nagy kérdést. Arcára fülig érő mosoly ül s bólint egy nagyot.*
- Kean Diamit! Leszek a feleséged, és igen, leszek az angyalod, ki vigyázni fogja minden lépted.
*Azzal felpattan az ágyról, hogy mindezt megpecsételjék egy finom csókkal. Oh, hogy várta ezt a pillanatot, várta, mikor mondhatja ki az első igent a kézkérésre. Nem számít, hogy nincs gyűrű, nem számít, hogy ilyen helyzetben mondta ki a boldogító szót, hiszen nem kell neki fényűzés, pompa, így nem hiányolta a virágot sem. Majd mindent a maga idejében.*
- Nagyon szeretlek Kean!
*Csak annyira húzza el ajkát a másikétól, hogy elsuttogja a szavakat, majd újra megcsókolja.*
~S még hányszor fogom falni ajkad, hiszen hosszú s remélhetőleg gyönyörű élet vár ránk ezek után.Na de most azon vagyok, megtervezzük a menyegzőt s persze sütnöm kell sütit annak a kedves úriembernek, ki meghallgatott s arra sarkalt, hogy ne adjam fel. Hálával tartozom neki. S persze egy kis finomsággal. El kell mondanom neki, hogy sikerült újra egymásra találni.~
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-22 00:14:31
Üzenet elküldve: 2013-02-22 00:14:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy Lili a hajába túr, halkan felmorran és kicsit hátradönti a fejét. nem tehet róla, ez az egyik gyenge pontja, imádja, ha finoman birizgálják a haját, talán ezért is hagyta hosszabbra nőni és nem vágatta le.*
-Én sem tudnék, és nem is akarok nélküled élni.
*Suttogja vissza egészen felhevülten, soha ilyen forró és igaz vallomás még nem hagyta el a száját. Szenvedélyét csak tovább fokozza a vallomás mindkettejük részéről, így ha eddig bizonytalan is lett volna, hogy mit szeretne most csinálni, hát ez végképp eldöntené. Mintegy önmagáról megfeledkezve kezdi kényeztetni a kedvest, eleinte még csak tartózkodóan, de érzi, hogy ezt nem fogja tudni sokáig tartani, ezért is áll meg, hogy biztosra menjen, nem tesz rosszat vagy helytelen dolgot, nem árt a kapcsolatuknak, ha enged végre a vágynak.
Megkapja az engedélyt és újult lelkesedéssel esne neki a hívogató fűzőnek, hogy levarázsolja a vágyott habtestről, de Lili szavai megállítják. Valamit el kell mondania? Lehetőségek végtelen tárháza vonatozik át a fején a másodperc töredéke alatt, sötétebbnél sötétebb képeket festve fel, de egyet biztosan tud: bármi legyen is az, egyetlen pillanatra sem fogja megingatni abban, hogy neki itt a helye, ennek a nőnek az oldalán.
Hiába a sok ötlet, ami végül elhangzik, teljesen felkészületlenül éri. Először csak sután pislog, mint aki nem is igazán érti a dolog jelentőségét, majd lassan leesik a tantusz és az ő arca is elvörösödik. Nem is sejtette, hogy még képes ilyenre. zavartan krákog, miközben leszáll Liliről, mereven nézi az ágy lábát, hátha az mond valami okosságot, de hiába.*
-Ezt nem tudtam, én azt hittem, hogy te már... Szóval érted.
*Vett már el szüzességet, hiszen megfizették érte, de ez a mostani helyzet annyira más. Egy undorító gazembernek érzi magát, már akkor is így érzett, amikor először vette Lili szavát, hogy amíg tőle fogadja az udvarlást, mással szóba sem áll, de ez mostanra sem csökkent. Jobbat érdemelne, sokkal jobbat, de mégsem képes elengedni és most még meg is rontaná.*
-Nem akarlak csak így leszakítani, túl értékes vagy a számomra.
*Lassan eltűnik az agyát bénító köd, így meg tud értelmesen szólalni, szemeiben különös eltökéltség csillan, ahogy újra visszamászik a nő fölé.*
-Szeretném... Szeretném, ha majd csak az esküvőnk után... Feltéve, ha hozzám jössz feleségül. Ó, Kétarcúra, mennyire szerencsétlen vagyok, még gyűrűvel sem készültem... Na próbáljuk újra, gyűrű nélkül ugyan, de...
*Felpattan és az ágy mellett újra féltérdre ereszkedik, tenyerei közé fogja Lili kézfejét és rajongó tekintettel pillant az arcára.*
-Lilianah Cross, mondd, hozzám jönnél feleségül? Lennél te az az angyal, aki megvált egy ilyen gazembert?
*Igaz, nincs gyűrű és még az ágyon elszólta magát, valójában nem is így tervezte, de ha már így alakult, miért ne?*
-Én sem tudnék, és nem is akarok nélküled élni.
*Suttogja vissza egészen felhevülten, soha ilyen forró és igaz vallomás még nem hagyta el a száját. Szenvedélyét csak tovább fokozza a vallomás mindkettejük részéről, így ha eddig bizonytalan is lett volna, hogy mit szeretne most csinálni, hát ez végképp eldöntené. Mintegy önmagáról megfeledkezve kezdi kényeztetni a kedvest, eleinte még csak tartózkodóan, de érzi, hogy ezt nem fogja tudni sokáig tartani, ezért is áll meg, hogy biztosra menjen, nem tesz rosszat vagy helytelen dolgot, nem árt a kapcsolatuknak, ha enged végre a vágynak.
Megkapja az engedélyt és újult lelkesedéssel esne neki a hívogató fűzőnek, hogy levarázsolja a vágyott habtestről, de Lili szavai megállítják. Valamit el kell mondania? Lehetőségek végtelen tárháza vonatozik át a fején a másodperc töredéke alatt, sötétebbnél sötétebb képeket festve fel, de egyet biztosan tud: bármi legyen is az, egyetlen pillanatra sem fogja megingatni abban, hogy neki itt a helye, ennek a nőnek az oldalán.
Hiába a sok ötlet, ami végül elhangzik, teljesen felkészületlenül éri. Először csak sután pislog, mint aki nem is igazán érti a dolog jelentőségét, majd lassan leesik a tantusz és az ő arca is elvörösödik. Nem is sejtette, hogy még képes ilyenre. zavartan krákog, miközben leszáll Liliről, mereven nézi az ágy lábát, hátha az mond valami okosságot, de hiába.*
-Ezt nem tudtam, én azt hittem, hogy te már... Szóval érted.
*Vett már el szüzességet, hiszen megfizették érte, de ez a mostani helyzet annyira más. Egy undorító gazembernek érzi magát, már akkor is így érzett, amikor először vette Lili szavát, hogy amíg tőle fogadja az udvarlást, mással szóba sem áll, de ez mostanra sem csökkent. Jobbat érdemelne, sokkal jobbat, de mégsem képes elengedni és most még meg is rontaná.*
-Nem akarlak csak így leszakítani, túl értékes vagy a számomra.
*Lassan eltűnik az agyát bénító köd, így meg tud értelmesen szólalni, szemeiben különös eltökéltség csillan, ahogy újra visszamászik a nő fölé.*
-Szeretném... Szeretném, ha majd csak az esküvőnk után... Feltéve, ha hozzám jössz feleségül. Ó, Kétarcúra, mennyire szerencsétlen vagyok, még gyűrűvel sem készültem... Na próbáljuk újra, gyűrű nélkül ugyan, de...
*Felpattan és az ágy mellett újra féltérdre ereszkedik, tenyerei közé fogja Lili kézfejét és rajongó tekintettel pillant az arcára.*
-Lilianah Cross, mondd, hozzám jönnél feleségül? Lennél te az az angyal, aki megvált egy ilyen gazembert?
*Igaz, nincs gyűrű és még az ágyon elszólta magát, valójában nem is így tervezte, de ha már így alakult, miért ne?*
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-21 16:45:36
Üzenet elküldve: 2013-02-21 16:45:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Elhúzódik a szerelmes csóktól, hogy meg tudjon szólalni. Egyik kezével beletúr Szerelme hajába, ujjaival hátra fésülve a barna tincseket.*
- Igen Kedvesem, megbocsátok, és nem küldelek el. Nem tudnék nélküled élni, hiszen nagyon szeretlek. Az életem is feladnám, csak hogy boldognak lássalak.
*Elmosolyodik, majd ismételten megcsókolja, ám most már kissé tüzesebben a megszokottnál, mit kellő szenvedéllyel viszonoz is szíve választottja. Boldog amiért a karjaiba zárhatja, boldog, hogy itt van, mindezek után is. Elszállt minden bánata, elfelejtette mindazokat, mik a mai napon elhangzottak. Már nem számít semmi, csak az, hogy vele lehessen. Mikor az ágyra huppan s ránehezedik Kedvese teste, érzi, hogy megváltozott a hangulat, a légkör, mi egyre csak forrósodik. Hagyja, hogy végig csókolja nyakát, hogy simítsa derekától a csípőjéig s megfeszül teste, ahogy puha nyelvével a fülcimpáját kóstolgatja. Elereszt egy halk sóhajt. Vágyakozással teli tekintettel felnéz Szerelme fekete íriszébe s felkönyököl az ágyon.*
- Nem, eszem ágában sincs megállítani, de… még mielőtt belekezdenénk… el kell mondanom valamit.
*Nagy levegőt vesz s eltűr egy rakoncátlan hamvas tincset az arcából.*
- Szóval… én még nem voltam úgy férfival.
*Elvörösödik, hiszen ez az igazság. Bár megcsinálta a fogadóban azt, mit rettenetesen szégyell, mégsem volt képes odaadni magát holmi részeg disznónak. Várja Kedvese reakcióját, bár jól döntött, hogy ezt elmondta, hiszen fő az őszinteség és persze a bizalom.*
- De… minden esetre én készen állok arra, hogy neked adjam a legdrágább kincsem.
*Haloványan elmosolyodik s csillogó kék szemeivel Kean feketéjébe néz.*
~Igen, ezt szeretném. Odaadni magam annak, kit igazán szeretek. Nem számít mit tett az életben, csak azt, hogy ezek után mit fog elérni s én ott leszek, hogy támaszt nyújtsak s támogassam őt.~
-Szeretlek!
*Azzal visszafekszik az ágyra s kezével magára húzza a férfit, hogy aztán édes csókot leheljen ajkára.*
- Igen Kedvesem, megbocsátok, és nem küldelek el. Nem tudnék nélküled élni, hiszen nagyon szeretlek. Az életem is feladnám, csak hogy boldognak lássalak.
*Elmosolyodik, majd ismételten megcsókolja, ám most már kissé tüzesebben a megszokottnál, mit kellő szenvedéllyel viszonoz is szíve választottja. Boldog amiért a karjaiba zárhatja, boldog, hogy itt van, mindezek után is. Elszállt minden bánata, elfelejtette mindazokat, mik a mai napon elhangzottak. Már nem számít semmi, csak az, hogy vele lehessen. Mikor az ágyra huppan s ránehezedik Kedvese teste, érzi, hogy megváltozott a hangulat, a légkör, mi egyre csak forrósodik. Hagyja, hogy végig csókolja nyakát, hogy simítsa derekától a csípőjéig s megfeszül teste, ahogy puha nyelvével a fülcimpáját kóstolgatja. Elereszt egy halk sóhajt. Vágyakozással teli tekintettel felnéz Szerelme fekete íriszébe s felkönyököl az ágyon.*
- Nem, eszem ágában sincs megállítani, de… még mielőtt belekezdenénk… el kell mondanom valamit.
*Nagy levegőt vesz s eltűr egy rakoncátlan hamvas tincset az arcából.*
- Szóval… én még nem voltam úgy férfival.
*Elvörösödik, hiszen ez az igazság. Bár megcsinálta a fogadóban azt, mit rettenetesen szégyell, mégsem volt képes odaadni magát holmi részeg disznónak. Várja Kedvese reakcióját, bár jól döntött, hogy ezt elmondta, hiszen fő az őszinteség és persze a bizalom.*
- De… minden esetre én készen állok arra, hogy neked adjam a legdrágább kincsem.
*Haloványan elmosolyodik s csillogó kék szemeivel Kean feketéjébe néz.*
~Igen, ezt szeretném. Odaadni magam annak, kit igazán szeretek. Nem számít mit tett az életben, csak azt, hogy ezek után mit fog elérni s én ott leszek, hogy támaszt nyújtsak s támogassam őt.~
-Szeretlek!
*Azzal visszafekszik az ágyra s kezével magára húzza a férfit, hogy aztán édes csókot leheljen ajkára.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-21 11:09:24
Üzenet elküldve: 2013-02-21 11:09:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Csöndesen várakozik, de alig telik el egy lélegzetvételnyi szünet, amikor érzi, hogy puha ujjak kulcsolódnak a kezére és tenyere a selymes arcra simul. Lopva felpillant, szinte már csodálattal nézi az édes arcot és hallgatja, hogy mit mond neki. Szereti és szeretni fogja... Szinte már értetlenség látszik a szemében, ahogy agya lassanként felfogja, hogy Lili miket is mondott neki.*
-Szóval megbocsájtasz? Nem küldesz el?
*Önkéntelenül bukik ki belőle a visszakérdezés, nem akarja elhinni, hogy ilyen szerencséje lehet. Egy nő, aki mindenestül elfogadja és szereti is...
Érzi, ahogy a női test hozzá simul és szerelme ajkai a szájára tapadnak. Csak egy pillanatig hezitál, mielőtt szorosan átölelné és szenvedélyesen viszonozná a csókot. Szíve szerint világgá ordítaná, hogy akadt valaki, aki őszintén képes még őt is szeretni, aki megmutatta, hogy jár második esély.*
-Soha többet nem fogok csalódást okozni.
*Súgja két csók között, majd ölbe kapja kedvesét és az ágyra fekteti, fölé mászik és ajkai helyett ezúttal a nyakát veszi célba. Soha nem érzett még így senki iránt, talán ezért nem is tudja, hogyan fejezhetné ki jobban a vonzalmát, mint így. Puha csókokkal becézgeti a nyak érzékeny bőrét, miközben egyik keze a derekán simít végig, egész a csípőjéig, de ott megáll, bármennyire akarja is, nem megy tovább. Csókjait is tovább vezeti inkább a fül felé, nyelvét lassan vezeti végig a cimpán, mielőtt megszólalna.*
-Most még tudsz megálljt parancsolni, de ha innen tovább megyek, elvesztem a fejem, mert őrjítően kívánatos vagy.
*Eddig visszafogta magát, nem akarta túl korán leszakítani ezt a virágszálat, de most nem bír magával. Hangja mélyen cseng, érezni benne a vágyat. Viszont nem akarja megrémíteni a lányt sem, ezért is állt meg, hogy ha Lili menekülni szeretne, vagy elodázni kicsit, még megteheti, Kean tud uralkodni magán, de ha itt és most a kedves enged neki, bizony csak Kétarcú a megmondhatója, meddig fog elmenni.*
-Szóval megbocsájtasz? Nem küldesz el?
*Önkéntelenül bukik ki belőle a visszakérdezés, nem akarja elhinni, hogy ilyen szerencséje lehet. Egy nő, aki mindenestül elfogadja és szereti is...
Érzi, ahogy a női test hozzá simul és szerelme ajkai a szájára tapadnak. Csak egy pillanatig hezitál, mielőtt szorosan átölelné és szenvedélyesen viszonozná a csókot. Szíve szerint világgá ordítaná, hogy akadt valaki, aki őszintén képes még őt is szeretni, aki megmutatta, hogy jár második esély.*
-Soha többet nem fogok csalódást okozni.
*Súgja két csók között, majd ölbe kapja kedvesét és az ágyra fekteti, fölé mászik és ajkai helyett ezúttal a nyakát veszi célba. Soha nem érzett még így senki iránt, talán ezért nem is tudja, hogyan fejezhetné ki jobban a vonzalmát, mint így. Puha csókokkal becézgeti a nyak érzékeny bőrét, miközben egyik keze a derekán simít végig, egész a csípőjéig, de ott megáll, bármennyire akarja is, nem megy tovább. Csókjait is tovább vezeti inkább a fül felé, nyelvét lassan vezeti végig a cimpán, mielőtt megszólalna.*
-Most még tudsz megálljt parancsolni, de ha innen tovább megyek, elvesztem a fejem, mert őrjítően kívánatos vagy.
*Eddig visszafogta magát, nem akarta túl korán leszakítani ezt a virágszálat, de most nem bír magával. Hangja mélyen cseng, érezni benne a vágyat. Viszont nem akarja megrémíteni a lányt sem, ezért is állt meg, hogy ha Lili menekülni szeretne, vagy elodázni kicsit, még megteheti, Kean tud uralkodni magán, de ha itt és most a kedves enged neki, bizony csak Kétarcú a megmondhatója, meddig fog elmenni.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-17 22:56:48
Üzenet elküldve: 2013-02-17 22:56:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Nyugodtan piheg az ágyon várakozással teli. Magában számolja a néma perceket, mik elrohannak felette. Nyújtózkodik egyet, mikor hallja az ajtó csukódását. Azonnal odapillant s meglátja kétségbeesett arcú Kedvesét s már szólna, de leinti, így visszatartja mindazt, mi éppen kitörőben van. Meghittséggel átitatott tekintettel követi a férfit, ki letérdel elé.*
~Csak nem??? Te jóó...~
*Nem. Nem az mire gondolt. Hát persze kis naiv, magába megveregeti a vállát, hogy szép volt. Türelmesen végig hallgatja Kedvesét, hallja őszinte suttogását, mi egészen szívből jön. Érzi. Megfogja bátortalan, remegő kezét s arcához húzza, hogy beletemesse tenyerébe, majd az egyik ujjbegyét megpuszilja. S ha végzett a mondandóval, úgy ő következik.*
- Kedvesem! Szerelmem! Nem tudom még hányszor kell elmondanom, hogy a múlt az múlt, még ha fájdalmas is, de annak már vége. Bár nem gondoltam volna, hogy ilyen titkokat őrzöl, de ez mit sem számít. Még akkor el akartam mondani, hogy nem számít mit tettél, de elrohantál. Bár igaz, én is így tettem volna ilyen helyzetben. Mindegy is, nem akarok locsogni feleslegesen, szeretlek Kean Diamit és szeretni is foglak, amíg élek. Tudod, az hosszú idő ám!
*Boldogan felnevet s a nyakába borul ahogy eltervezte, majd megcsókolja szerelme jeléül.*
~Hogy is tudnálak elküldeni, mikor az életem értelme vagy! Kész öngyilkosság lenne!~
*Kissé elhúzódik a másik arcától, hogy meg tudjon szólalni..*
-Amúgy... írtam neked egy kis szösszenetet az érzelmeimről, ha szeretnéd olvasd el, ott van az asztalon. De... ráér holnap is.
*S megcsókolja újra. Igen, erre vágyott, ez hiányzott neki. A férfi, akit tiszta szívből szeret.*
A hozzászólás írója (Lilianah Cross) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.17 23:02:02
~Csak nem??? Te jóó...~
*Nem. Nem az mire gondolt. Hát persze kis naiv, magába megveregeti a vállát, hogy szép volt. Türelmesen végig hallgatja Kedvesét, hallja őszinte suttogását, mi egészen szívből jön. Érzi. Megfogja bátortalan, remegő kezét s arcához húzza, hogy beletemesse tenyerébe, majd az egyik ujjbegyét megpuszilja. S ha végzett a mondandóval, úgy ő következik.*
- Kedvesem! Szerelmem! Nem tudom még hányszor kell elmondanom, hogy a múlt az múlt, még ha fájdalmas is, de annak már vége. Bár nem gondoltam volna, hogy ilyen titkokat őrzöl, de ez mit sem számít. Még akkor el akartam mondani, hogy nem számít mit tettél, de elrohantál. Bár igaz, én is így tettem volna ilyen helyzetben. Mindegy is, nem akarok locsogni feleslegesen, szeretlek Kean Diamit és szeretni is foglak, amíg élek. Tudod, az hosszú idő ám!
*Boldogan felnevet s a nyakába borul ahogy eltervezte, majd megcsókolja szerelme jeléül.*
~Hogy is tudnálak elküldeni, mikor az életem értelme vagy! Kész öngyilkosság lenne!~
*Kissé elhúzódik a másik arcától, hogy meg tudjon szólalni..*
-Amúgy... írtam neked egy kis szösszenetet az érzelmeimről, ha szeretnéd olvasd el, ott van az asztalon. De... ráér holnap is.
*S megcsókolja újra. Igen, erre vágyott, ez hiányzott neki. A férfi, akit tiszta szívből szeret.*
A hozzászólás írója (Lilianah Cross) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.17 23:02:02
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370