Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzálláshelyNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

440. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-28 20:20:02
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

*Eléggé nagy meglepettség lesz úrrá a férfin, mikor végül is a hölgyemény letelepedik mellé, ez azonban vonásaiban már nem mutatkozik meg. Mintha ez egy teljesen hétköznapi cselekedet lenne, úgy fogadja - pedig igen nagy szó ez, s mélyen magában értékeli is, ezt azonban nem akarja a másik tudtára adni, melynek oka is van. Még a végén azt hinné, hogy ő csupán egy tollvonás lenne listáján, s csak azt a percet várja, mikor végre az övé lehet egy ilyen nehéz préda. Az emberek igen gyakran nézik ki ezt belőle külseje s viselkedése miatt; az előbbi csupán megszokásból és kényelemből van, a második pedig a hölgyek iránti tiszteletből.
Szavait próbálja úgy csűrni, csavarni, hogy ne mondjon olyat, mely megváltoztathat mindent, s a kezdeti ellenszenvet mély gyűlöletbe váltsa át. Azonban ahogy elnézi Quae arcát, ahogy a szavak belé szorulnak, s a nemrégi őszinte mosoly teljesen eltűnik vonásairól, a vörös kezdi is azt hinni, hogy tán mégis valami rossz dolog csúszott ki száján. Ám ép ésszel belegondolva nem történt ilyen. Láthatóan a hölgyet túl sok emlék, túl sok gondolat nyomasztja, melyek mintha... felszínre törtek volna. Mordach pedig csak mozdulatlanul és szótlanul néz a felpattanó, majd távolodó Quae után, ki szomorkásan az ablakhoz vonul. Az első percben még nem tör rá kérdezősködésével, hagyja, hogy hadd gondolkodjon kicsit egymagában. Végül egy erősebb szellő adja meg neki a kezdő lépést: lassan felkel az ágyról, majd nyugodt léptekkel mellé megy, s a hölgyemény mellett kihajol az ablakon. Először ismét nem szól semmit, csak mered a kinti feketeségbe, végül fejét oldalra fordítja, s megértő hangon szól fel.*
- Ha nyomja valami a lelked, akkor add ki magadból... Itt és most... Mindent...
*Súgja halkan, biztató hangon, végül teljesen elhallgat, s csak szótlanul hallgatja, ahogy Quaeből úgy zúdul a szó, mint egy rohanó vízesés. S lám, egy nagyon mély tüske van a hölgyben, mely túl régóta nyomasztja...
Ahogy hallgatja történetét, folyamatosan mély sajnálat lesz rajta úrrá, s ajka is egyre kezd lejjebb ívelni, szemöldöke pedig haragosabb ívet felvenni. Feltörekvő gondolatait azonban nem akarja magában hagyni, s az első mondattól az utolsóig mindent meg akar osztani a másikkal.*
- Mindig is azt mondtam, hogy rengeteg kivétel van, s e kivételek nem feltétlenül a rossz oldalra húznak. Igenis vannak, akik kiállnak magukért, s nem hagyják, hogy mások csak úgy irányítsák, s olyan dolgokat kényszerítsenek rájuk, melyek teljesen eltérnek a jellemüktől. S ezek harcolnak... Dacolnak a külvilággal, dacolnak mindenkivel, s egy pillanatra sem vesztik el valódi személyiségüket, még ha ez akár 'kiátkozással' is jár. *egy pillanatra elhallgat* Én mindig is tiszteltem az ilyet. *fordul oldalra halovány mosollyal* A hölgy nem attól hölgy, mert olyan ruhákban jár, s úgy viselkedik mint egy... *keresi a szavakat, de nem találja* S mikor mondtam, hogy minden hölgy mellé kellene egy férfi, ki megvédi őket, akkor az ellenszenvem nem rád irányult. A világ kezd egyre ferdülni... Tőletek, ahogy te is mondtad elvárják, hogy mindig mosolyogjatok, hallgassatok, főzzetek, s lássátok el a családot. Az egyensúly azonban kezd elbillenni, hiszen a férfiak már nem védik meg a feleségüket, s nem állnak mellettük minden áron, s látod, ez is itt a baj. Valamit nem lehet úgy elvárni a másiktól, hogy mi nem tartjuk be a ránk vonatkozó részt. *eltolja magát az ablaktól* Én úgy tartom, hogy egy hölgynek nem árt, ha meg tudja védeni magát, s ért a fegyverekhez, mert egyre jobban csak magatokra lesztek utalva. Ahogy én egyre több helyre jutok el, egyre többeket ismerek meg, igenis látszik, hogy ez az életmód nem kifizetődő - no meg egyre több nő jobban harcol, mint némelyik férfi...
*Úgy mondja a szavakat, mintha ő egy teljesen másik világból jönne, s nem tartozna ide. Csupán azért emeli ki ennyire magát a férfiak közül, mert az ő felfogása nem ilyen. Szerinte egy nő, egy hölgy akkor is hölgy marad, ha egy méretes fegyverrel járkál, s nem csupán a fűzőt és a szoknyát ismeri...
Mordach váratlanul odafordul Quaehoz, mélyen a szemébe néz, s ráhelyezi egyik kezét a vállára.*
- A történetedet pedig teljes mértékben értem, s azt is, hogy miért nem engeded közel magadhoz az embereket. Viszont attól, mert jól bánsz a fegyverekkel, s nem jársz cicomás, csillogó-villógó ruhákban, még ugyanolyan bájos és gyönyörű hölgy maradsz, sőt... Ezt sosem tudod elrejteni... Gondoljon bárki, amit akar! Kit érdekel a sok aljanép! Azért néznek rosszallóan rád, mert te kilógsz az átlagból, s fel tudod vállalni, hogy te igenis más vagy, mint a többi, s mást akarsz, ezért pedig harcolsz, s én mélyen tisztellek ezért! A féltékenység pedig nagy úr... A hölgyek azért vethetnek meg, mert te ellen tudsz állni - a férfiak pedig azért, mert fennáll a veszélye, hogy harcban vagy akár egy erőpróbában felülmúlod őket. Ennyi az egész...
*Közelebb húzza magához Quaet, akár szeretné, akár nem, s újra bizalmas közelségbe hajol. Orraikat alig választja már el pár centi, s jelenleg Mordachot egy újabb ökölbe szorított kéz fenyegetheti, ám most ez sem érdekli, csak az, hogy amit mondani akar, jól belevésődjön a hölgy tudatába...*
- Ha mindig azt lesed, hogy ki hogy néz rád, akkor megadod nekik az örömöt! Megadod nekik azt, hogy téged hidegnek, búsnak, komornak láthassanak, mert ez élteti őket! Az ilyeneket, mint te, vagy én - külsőmre vonatkoztatva -, ki kell közösíteni, s nem szabad vidámnak látni! Azt hiszed, én nem láttam a tekinteteket ott lent?! Határozottan mondhatom, hogy így sokkal jobban éreztem magam, hiszen rengeteg féltékeny pillantást vetettek ránk, hogy mi igenis tudunk szórakozni, tudunk élni, sokkal jobban, mint ők! Attól függetlenül, hogy te fegyverrel és nadrágban járod a világot, nekem meg bizonyos részeim úgy néznek ki, mint az alvadt vér... *mosolyodik el egy pillanatra, arcát pedig közelebb emeli, orrát már csak egy hajszál választja el a másikétól* Élni tudni kell, s ez neked nagyon jól megy, s pukkadjon meg mindenki! Egy ilyen hölgyet ezer másik úrihölgyre sem cserélnék el...


439. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-27 22:09:01
 ÚJ
>Arda Shien Nyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

* Édes kimerültségtől alszik el. Már rég nem aludt így, ilyen biztonságban. Minden légvételével beszívja a férfi illatát, ajkán mosoly lelkében szerelem. Az éjszaka hűvös levegője megborzongatja bőrét. Fázik, hát közelebb húzódik a kedveshez. Teste ráfonódik a férfira. Még álmában is tudatosul, hogy nincs egyedül. Mesterének alakja bontakozik ki az álmok ködéből. Mosolyog s finoman bólint, mintha csak helybenhagyná a történteket. Nem szól, most nincs bölcs gondolata amit átadhatna, vagy megerősíthetne Ardában. Valami csendes nyugalom marad utána. Aztán árnyak jönnek és körbeörvénylik a lányt. Sejtelmes suttogások kelnek. Először nem érti aztán lassan kibont pár szót.
' Keresik' hangzik figyelmeztetésképp. 'A halálát akarják' érkezik a következő baljós szóáradat. 'Nála van, elfogják venni tőle!' suhan hozzá közelebb az egyik hideg teremtmény.
' S ha már nem lesz nála az élete sem lesz fontos senkinek! hangzik fel a gúnyos kacaj.
Arda kiáltva ébred fel és keze a suhanó árny után kap.*
- Nekem fontos! Mit akartok tőle? Odaadom odaadom... !* zokogja semmibe révedő tekintettel.*


438. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-27 00:04:50
 ÚJ
>Quae Quarrian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Szelíd

*Próbálkozása sikertelennek bizonyul és az üveg, vele a pálinka végül háttérbe kerül. Sandítva mered az ő kezét érintő ujjakra, majd a démon szemekbe, de ezek után már fölösleges ott gubbasztania az ágy lábánál, igyekezvén megtartani a szokásos távolságot, fel is pattan. Igaz, hogy az ablak tárva nyitva és a közelében teljesen más a levegő, de mivel huzat nincs, a szoba nagy részében megmaradt az a kellemes meleg, ami úgy elnyomja az alkoholgőzös elmét... Nem csoda, hogy a hirtelen mozdulattól Quae újra megszédül és mire megint kitisztul a kép már hipp-hopp, az ágyon is ül. Pár pillanatig tétovázik, de aztán megadja magát a gravitációnak. Leheveredik a kínált helyre és csendben marad, helyet hagyva Mordach szavainak. Hanyatt fekszik és nem a vöröst nézi, hanem a plafont, de figyel; jó szándékú szavak ezek, de mégis levert gondolatokat eredményeznek, ez pedig meglátszik a szép arcon, nagyon is. Talán nem is csak a gondolatok eredménye ez, talán a józanító fuvallaté is; az ilyen estéknek ezen része sosem kellemes.
Talán a vörös számára ez a pár pillanat, amíg ilyen közel tudhatta magához Quaet, már-már túl szépnek, túl valószínűtlennek tetszhetett, hogy igaz legyen; véget is ér. A nő inkább ugyanazzal az egy lépéssel visszatér az ablakhoz, hogy az éjszakába meredjen, hogy tincseivel játszon a szellő, hogy elmerülhessen a gondolataiban. Ha Mordach végülis nem kérdez rá, hogy mi bántja, Quae így is megosztja vele, végülis tovább fűzi amit a férfi megkezdett.*
- Éppen ez az. *Rövid hatásszünetet hagy, vékony szemöldökei gondterhelt ívbe futnak össze.* - Én is... Jól éreztem magam. *Halkan kezdi, mintha valami tiltott dolgot ejtett volna ki a száján.* - De egy nőnek sosem szabad jól éreznie magát, ahogy mondod. Azt hiszik az emberek, hogy ilyenkor vak vagyok és nem látom, hogy néznek. De az összes azt gondolja, hogy valami... *Nem találja a megfelelő szót, csak undort játszva int a föld felé, valamiféle hasonló alantas létformára célozva.* - Csak azért, mert én nem teszem gondolkodás nélkül, amit a férfiak mondanak. Vagy elvárnak.
*Most nem feltétlen csak a ma estére gondol, hogy nem fogja vissza magát, úgy iszik mint egy férfi; hanem hogy harcos életmódot folytat, nem ad úgy magára, mint egy tisztességes hölgy és a többi ezzel járó dolog. Igaza volt a vörösnek: hiába öltözik, vagy viselkedik úgy, attól még nem múlik el nőnek lenni. Egyszerűen bosszantja, hogy nem lehet az, ami ő akar. Mármint nem férfi, csak had élhesse az életét, ha akarja férj és család nélkül.
Kikönyököl az ablakpárkányra, továbbra is az éjszakába mered. A holdfényben most kissé sápadtabbnak látszik.*
- Régen volt egy... jó barátom. Együtt nőttünk fel. Egy ideig hagyták, hogy játszuk a kis játékainkat, a szokásosakat, háborúsat játszottunk, kardoztunk, lovagoltunk... De amikor idősebbek lettünk, elkezdtek taníttatni. Őt természetesen vívni oktatták, irányítani. Stratégiát. Harcra nevelték, mint minden fiatal nemes fiút. Ez idő alatt én megtanulhattam, hogyan kell mosolyogni, szépen járni és csendben maradni. *Rezzenéstelen arccal csak néz kifelé az ablakon, miközben mesél. A záró mondatnál hangja égetően jegessé válik, közben észre sem veszi, hogy megint olyan információt sikerült elkotyognia, ami nem kívánatos kérdéseket vonhat maga után.* - Most már érted a történetemet, Mordach?
*Fordul vissza a vörös felé; ebben a kérdésben már sokkal több érzelem van, kis elkeseredettség, nosztalgia, de túlnyomó részt magány. A nő a férfi szemébe néz, most valóban nem látszik többnek, mint egy törékeny fiatal lány, aki egyedül van ebben az átkozott nagy világban.*


437. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 23:39:03
 ÚJ
>Darthon Valykr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

*Darthon az édes percek után hátragördül, majd óvatosan maga mellé húzza kedvesét. Arda még piheg a gyönyör okozta megerőltetéstől, és fáradtan, igazi vadmacskaként fészkelődik be a férfi oldalának ívébe. A karok megtalálják a másik testét, és a két lény egybefonódva indul el az álom nyújtotta utazásra. Darthon addíg simogatja a lány homlokát és hátát, amíg az mély alvásba nem merül, majd ő is hátradől, és az elfek jellegzetes, felületes szunyókálásába kezd. Álmodik. A fenyők közül friss, jéghideg hegyi patakocska fut elő. Sebesen haladva lefelé eléri a vízesést, majd tovább hömpölyög, immáron lustán kanyarogva. A dönfölt földút egy óriási búzatáblában vész el, a körös körül emelkedő hegyek csúcsán hó dereng. A napfény megcsillan a jégkristályokon, így téve meseien szikrázóvá a völgyet. A szőke búzatábla közepében piros pipacs lengedez a szélben. Darthon óvatosan, nehogy bármi mást is megsértsen, bemászik érte, és leszakítja.
"Csak ez a vöröske kell, semmi más."
Ám ekkor észreveszi, hogy véletlenül letépett egy aranyszín, magoktól duzzadó koronájú búzakalászt, és a két növény lassan egybefonódva marad a kezében.
"Vajon mit jelenthet mindez?"
Végiggondolni azonban már nem maradt idő, mert az oldalánál mocorgó lény elkezdte őt visszahozni a jelenbe.*


436. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 20:25:56
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

*Ahhoz képest, hogy most inkább a melegebb hónapok dominálnak, már pár napja egy hűvös áramlat kering Arthenior városa felett. Olykor gomolygó felhő képében jelenik meg, olykor méretes jégdarabokat szór magából, hol pedig egyszerűen gyöngéden permetezi a vidéket. Ezen az éjszakán sincs túl meleg, sőt... Enyhén csípi a testet a hideg, ami rá is segít, hogy az alkohol mihamarabb felszívódjon, s eltüntesse az elmére boruló ködöt.
Ahogy a vörös fekszik az ágyon, a betörő hol erős, hol gyengéd szél kellemesen csiklandozza mellkasát, arcát, s a fogadó melege okozta enyhe pír is oldódni látszik. Gyomra eddig eléggé mocorgott, de ez a pár perces vízszintes pihenő - majdnem - tökéletesen rendbe rakta. Gondolatai ez idő alatt teljesen elvesztek, amit egyedül felfogott a külvilágból, az csupán a feje felett lebegő plafon...
S mégis valami visszazökkenti teljesen - eddig homályos gondolatai elől elszáll a köd, s immáron kezd visszatérni önmagához. Pontosabban kezdi megtalálni önmaga árnyékát, a tökéletesség minden bizonnyal csak egy hosszan alvás után lesz elérhető. Ezt viszont nem éppen mostanra tervezi.
Quae bársonyos hangja mintha csak bekopogtatna érzékei ajtaján, úgy tér vissza teljes egészében a vörös a valós világba. Az álom nem került szemére, hiszen még ha alkohol hatása alatt is van, akkor sem modortalan, tehát nem fog szunyókálni éppen akkor, mikor egy ilyen hölggyel tölthetné az estéjét.
Ahogy közeledik felé az italos üveg, ő azonnal visszatartja lélegzetét - már érezni sem akarja -, s ezzel párhuzamosan rá is fonja kezét, érintve Quae ujjait.*
- Ezt tegyük el inkább későbbre. *kacsint rá, majd leteszi az üveget az ágy melletti asztalkára* Ha még egy kortyot kellene innom, akkor hívhatnád is rögtön az orvosokat.
*Mosolyodik el, majd látványosan odébb fekszik az ágyon, oldalára fordul, s hajzuhatagját maga mögé dobja. Kezével kicsit megpaskolja az ágyat, ezzel jelezve, hogy ott bizony ketten is elférnek.*
- Ne aggódj, nem harapok... nagyot...
*Mondata első felében kedvesen mosolyog, az utolsó szónál viszont gonosz vigyor ül ki arcára. Természetesen most sem fog erőszakoskodni, nem célja elüldözni a hölgyet, ha már ennyire összemelegedtek. Pedig nagyon könnyű akár egy pillanat alatt is megfagyasztani újra azt a törhetetlen szívet...*
- Ami pedig a mai estét illeti, vélemény szerint nagyon jóra sikeredett.
*Veszi halkra hangját, mintha csak akaratlanul is alkalmazkodna a szoba félhomályához, mely azt követeli meg, hogy a szavak lágyan simuljanak el a csendben.*
- Rég éreztem magam ilyen jól. Tudod, ritka az olyan hölgy, aki ilyen helyzetben így fel tudna szabadulni. Manapság már csak az ilyen 'úrikisasszonyosdi' szokott feltűnni... Ezalatt értem, hogy a hölgyemények alig isznak társaságban némi alkoholt, hiszen meg akarják tartani a 'jó hírüket'. *fordul oldalra* Talán ezért sem vagy számomra olyan, mint a többi hölgy. *mosolyodik el* Természetesen nem csak ezért, de hát ez is egy szempont, ami magasabb szintre emel az átlagtól. S ezt most nem töménytelen alkohol befolyása alatt mondom!
*Emeli fel állát büszkén, majd pár centit közelebb húzódik Qaehoz, függetlenül attól, hogy az ágyon helyezte-e kényelembe magát, vagy a földet támasztja továbbra is. Hozzá egyelőre még nem akar érni, hiszen egy rossz mozdulattal az egész eddig kellemes estét bezúdíthatja a mély szakadékba.*
- Te vettél ki magadnak szobát? Vagy még nem jutottál el addig? Mert ha gondolod, akkor... *megköszörüli a torkát* Akkor nyugodtan itt maradhatsz éjszakára, mi több, nagyon örülnék neki. Sőt, ha szeretnéd, akkor most azonnal megágyazok magamnak a földön! Nem vagyok én tolakodó, s tudom, hogy mennyire nehezen engeded magadhoz közel az embereket. Én pedig már aludtam földön, nekem az is tökéletes!
*Mosolyog rá kedvesen, majd visszahajtja fejét a paplanra, miközben kíváncsian mereszti a hölgyre izzó szemeit, válaszra várva.*


435. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 17:57:56
 ÚJ
>Quae Quarrian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Szelíd

*Kihasználja az időt, amíg Mordach vált pár szót az ő számára ismeretlen hölggyel, hogy összeszedje magát, de nem érez semmiféle változást, ugyanúgy szédül és ugyanúgy nem mer elindulni az asztalok között, hiszen ez jelen pillanatban roppant nehéz feladatnak tűnik. Eközben a többiek beszédtémájából csak el-elcsippent néhány részletet.
Mordach részéről nagy merészség, hogy Quaere bízza az utolsó megmaradt üveget, hiszen így annak a sorsa is kérdésessé válik, de ez talán már annyira nem lehetetlen, mint eljutni a lépcsőig. De inkább magához szorítja, nehogy hasonló halált haljon, mint a másik.
Meglepő, de most hogy újra közeledik hozzá a vörös, sőt hozzáér, sőt, fel is kapja, nem tiltakozik egyáltalán, nem kiabál, nem kapálózik, nem szid senkit. Inkább örül neki, hogy nem a saját lábán kell eljutnia az emeletre; ha úgy kellett volna, ő isten bizony innen nem mozdult volna sehova. Felfelé menet békésen piheg a démonszemű karjaiban, igyekszik magát még jobban összehúzni, hiszen nem akar semmiféle fej, vagy egyéb sérülést elszenvedni. Végül épségben felérnek, sőt, csodával határos módon még az üveg is megmarad. Bár talán rossz irányba indultak... Quae szobája nem arra van.
Remélhetőleg Mordach elég óvatosan teszi le, hiszen elég bizonytalan és remegő lábakon kell megállnia. Egy pillanatra megtámaszkodik az ajtófélfában, azután belép a szobába, majd meglátja, hogy éppen nyitják az ablakot. Friss levegő! Újult erővel lép oda és az éjszakai hűvösben lehunyt szemekkel sóhajt nagyokat.
A hatalmas hangerőre összerezzen és furcsálkodva-értetlenkedve tekint a vörösre, gondolván, hogy ez meg mit kiabál itt? Közben a hűvös valamennyira kitisztítja a fejét, gondolatait immár összefogja valamiféle görbe logika. Talán nem kéne az egész városnak megtudnia, hogy ő itt van, ebben a szobában...
Végül a démonszemű ernyedten dől be az ágyába. Hát ő reggelig, sőt valószínűleg délig már nemigen megy sehova... De akkor hol aludjon Quae? A szobában nem lát sehol másik ágyat, az egyetlen ami itt van már foglalt. Talán vissza kéne vonulnia a sajátjába, már egy ideje húzza a vízszintes őt is, de kérdés, hogy a vörös mennyire tiltakozna ez ellen. Bár még mindig van egy fél üveg pálinka, Quae végülis úgy dönt rásegít Mordachnak az alvásra. Egy lépéssel odatelepszik az ágy mellé a földre, a matracon megtámasztja a kezét, azzal pedig a homlokát és kacér mosolyok és arcjáték közepette kezdi véghezvinni a tervezett blöfföt.*
- Hé, még az utolsó téves állításodat nem úszod meg... *Magyarázza, hogy miért is kéne még innia és az orra alá nyomja az üveget.*


434. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 11:57:15
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

*Lehet, hogy Mordachban túlteng az alkohol, ám ez még nem jelenti azt, hogy ne értené meg azt, amit Quae mond. Nagyon is jól érti, s ha már olyan jól nem is tud gondolkodni, ösztönei, s berögzött személyisége azonnal ki is löki a választ.*
- Abban biztos vagyok, hogy elmúlik! Viszont akkor kénytelen leszek újra és újra megolvasztani, csak akkor más módszerrel...
*Szólal fel drámai hanglejtéssel, majd kacsint felé egy halovány mosollyal, s mintha újra csak az alkohol venné át az uralmat, kétes tekintettel megtámasztja fejét, s lötyögtetni kezdi az üveget. Érdekes, hogy milyen furcsán hullámzik ott bent az az itóka... Milyen szép, és milyen... szokatlan... Most úgy érzi a férfi, hogy akár napokig el tudná ezt nézni! No meg az átlátszó üveg mögött megbúvó hölgyet is, ki ilyen szögből úgy néz ki, mintha egy csodálatos, álombeli kép lenne, mely folyamatosan elmosódik, azonban mindig újravirul.
Ahogy áll Quae mellett, úgy érzi, mintha csak egy nagy kád vízbe csöppent volna, hiszen minden ide-oda mozog, hullámzik... no meg osztódik. Hogy ne dőljön el oldalra, egyedül a nagy csörömpölés hangja akadályozza meg, mire rögtön is a föld felé kapja tekintetét.*
- Nem gond! *lebegteti meg saját üvegét* Ebben még van elég! *felkapja fegyvereit, s megragadja a hölgyeményt* És akkor indulhatunk is! *hirtelen egy kéz nyúl vállára* Vagy mégsem...
*Fordul meg morcosan, annak ellenére, hogy felismerte a hangot, gazdájának nevét pedig már igen régen elfelejtette. Annyira emlékszik, hogy 'Cal'-lal kezdődik, de még ha nem lenne alkohol hatása alatt is, minden bizonnyal akkor sem tudná. A vörös viszont valamiért igen nagy rosszindulatot érez szavaiban, no meg az elejétől fogva ellenszenv is táplálódott az érzések közt. Ritka az ilyen egy hölggyel - aki mellesleg nem törp, se gnóm -, viszont nem ő az első. A Prae, vagy Meera nevezetű másik nőszemély iránt is hasonló érzések táplálódtak. Minden esetre nyíltan ezt nem mutatja ki, alkohol hatása alatt nem is nagyon tudná. Viszont lágyan megfogja a hölgy kezét, leemeli válláról, azonban szokásához híven most nem csókot lehel rá, hanem egyszerűen elengedi.*
- Igen, amint látja, nem vagyok egyedül - ismét. *emeli ki az utolsó szót* Sajna a füves pusztai rendezvény számomra balul sült el. Megvertek, elraboltak, és Arthenior körül valahol kidobtak. Bár, ezt minden bizonnyal jól tudja, hiszen az őrség és a nép körülöttünk zengett... Loya pedig jól van a hírek szerint, megmenekült, de elhagyta Artheniort...
*Mondja kicsit számon kérőn - az alkoholnak köszönhetően színpadias hanggal -, annak ellenére, hogy ilyesmi válaszra egyáltalán nem irányult kérdés. Mondandója befejeztével végül újra nyújtja karját Quae felé, meg is indul egyet előre a férfi, azonban megáll a vörös hajú hölgy mögött, s még utoljára halkan visszaszól.*
- Azt hittem, otthagyta a fogát... *mondja hűvösen, azonban egy alattomos félmosollyal visszafordul* ... de a csalódás erősíti az embert, nem igaz? *suttogja halkan, épphogy csak meghallja a két hölgyemény* Nos, akkor indulhatunk?
*Biccent egyet Quae felé, majd mintha mi sem történt volna, újra nagy lelkesedéssel, nagy vigyorral az arcán indul is meg. Az első lépés kissé nehézre sikeredik, viszont a harmadik, negyedik után már könnyen megy; úgy érzi, mintha felhőkön járna.*
- Megfognád ezt nekem egy pillanatra?
*Nyújtja felé az üveget, majd amint a hölgy megfogja azt, Mordach hirtelen gonosz vigyorral közel lép hozzá, kérdezés nélkül egyik kezét combjaihoz, másik kezét derekához simítja, s egy hirtelen mozdulattal felkapja őt. Aztán már nyíllal sem lehetne megállítani, úgy kezd el rohanni felfelé a lépcsőn, persze nem éppen olyan határozottsággal... Olykor megbotlik, olykor kis híján visszaesik, vagy éppen neki a falnak, azonban Quaet nem engedi el.
Végül mikor felértek a 'látszólag' sík terepre, a vörös kacskaringósan el is jut a szobájáig, közben természetesen nem teszi le a hölgyet! Akkor ereszti csak el, mikor zsebéből előkotorja kulcsát - amióta először betette ide a lábát, azóta ez a szoba az övé. El is fordítja a kulcsot a zárban, majd lovagiasan meghajol.*
- Hölgyem, csak Ön után...
*Lebegteti meg karját a bejárat felé, majd ha mindketten bemásztak a szobába, azt be is zárja, s ledobja fegyvereit a szekrényhez.*
- Elnézést a kellemetlenségekért, a hölgy egy régi ismerősöm volt.
*Bólint felé határozottan, azonban erre a témára nem is akar több betűt fecsérelni.*
- Gyere csak!
*Lép oda az ablakhoz, kitárja azt, majd ha a hölgyemény is odaért mellé, akkor kihajol rajta. Torkát megköszörülni, hatalmas levegőt vesz, majd oroszlánerejű hangján kiált.*
- Quae Quarrian!!!
*Hirtelen elhallgat, s várja, hogy az erdő fái visszakiabálják neki dallamosan a hölgy nevét.
Végül megrohanja az ágyat, s hátára fekszik - így a világ pedig még jobban elmosódik, már Quaeből nem csak kettőt lát, hanem négyet! Négy ilyen gyönyörűség egy szobában...*


433. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 02:35:19
 ÚJ
>Arda Shien Nyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

16+
* A csók édes és Arda követelőzőn csókol vissza. Mintha csak attól félne elfoszlik a mágia hatása. Darthon vállára fog és lehunyja a szemét. Ujjai önkéntelen indulnak meg és fejtik le a férfi válláról a ruhát. S hogy szabadon érintheti, simíthatja a széles, izmos mellkast, a vállakat, mélyet sóhajtva feszül a férfi alá. A levegő izzik és eszmélete valahol fent lebeg magasan felettük, mégis itt érinti és csókolja vissza, átadva érzéseit. S mikor már semmi sem áll közéjük, boldogan fogadja a másiktól amit kap és adja magát oda a férfinak, akitől semmit sem kért és lám mindent megkapott. Őt magát Darthon Valykrt! A szellemét, a lelkét, a szívét és a testét is, az egészet magát. Arda arcán könnyek folynak, ajka mosolyog, légvétele gyorsul és szédület környékezi. Öleli szerelmét és amikor a test és a lélek elmondta már, hogy mennyire, mennyire egyek, akkor nyugodtan és békésen alszik el szerelme erős karjai közt.*


432. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 02:19:06
 ÚJ
>Darthon Valykr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

16+
*Csak ő számít. Semmi más. Nincs annál izgatóbb, mint látni a másik szemében az élvezetet, hallani a halk, remegő sóhajt, mellyel kinyílvánítja a másik felé: tetszik amit csinálsz. Darthon lassan kúszik fel a lányra. Ajkaik egymáshoz érnek, és végre érezheti az oly édes ízt, melyet századoknak tűnő órák óta nem kóstolt. Hogy elnyújtsa a játékot - így lesz nagyobb a gyönyör - Darthon apró, finom csókokkal borítja be kedvese arcát, homlokát, vállát, és végül nyakát. A forró ajkak érintése először gyengéd, majd határozott, követelőző, végül pedig már finoman beleharap a lány ajkaiba. Izzik körülöttük a levegő, megszűnik tér és idő, ketten maradnak a boldogságban, ahol nem kell a kicsinyes világgal foglalkozni. Darthon finoman megfogja a lányt, és határozott mozdulatokkal megoldja a felső bőrmellényt összetartó bogokat, majd lekeríti a lenvászon inget is. Mindezt lassú mozdulatok, halkan elsuttogott szavak, és érzéki csókok kísérik. Ahogy Arda félmeztelenül ül az ágyon, Darthon hátradönti, majd köpenyét és ingét levetve óvatosan föléhelyezkedik. A száj immár lejjebb kalandozik, és miközben a kezek az oldalon simítanak végig, jóleső borzongást váltva ki a lányból, ez a has gyönyörű, finoman pelyhes, puha bőrét csókolgatja. Nem sokkal később mindez feljebbvándorol, és gömbölyű, feszes idomok reszketnek meg a kényeztető kezek és ajkak érintése alatt.*

A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.26 02:23:54


431. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 01:33:25
 ÚJ
>Arda Shien Nyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

* Arda halk sóhaja elakad, ahogy a szavak hatására a saját lantja megszólal. Elismerő meglepetéssel néz a férfira. Az táncba csábítja és a lány megremegve lép és fordul, vagy áll meg pillanatra, ahogy a férfi vezeti. Minden figyelme a másiké. Élvezi a pillanatot, de felszínre tör a megfelelni vágyás. Lelkében ott él a másik nő, az ELSŐ, halovány szelleme. Felülmúlni nem fogja tudni, hogy hasonlatossá legyen? Az se lenne jó. Látja a férfi vágyát, szeretné boldoggá tenni. Belesimul a táncba, érezni véli a lépéseket. Tán nem kell más, csak hogy ő is élvezze az együttlétet. A lant elpihen néhány utolsó pendüléssel. Ő finoman meghajol a férfi felé. Darthon az ágyra ülteti és elemi vadsággal cserkészi be. Arda szeme ragyog, ajkán nyelve hegye szalad végig. S mikor csókban forr össze ajkuk, már tudja, édes boldog zsákmány akar lenni Darthnon karjai közt. A világ megszűnik. Mit szoba, fogadó, város?! Csak az érzések vannak körötte. *


430. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-26 01:20:17
 ÚJ
>Darthon Valykr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

*Amint odaérnek a szobához, Arda belép, és megfordul. Darthon ránéz, majd visszapillant a folyosón. Meghozza a döntést. Belép, és kulcsra zárja az ajtót maga mögött."A bor várhat." A lányhoz lép, átkarolja, és két halk szót mormol. A földön heverő lant megelevenedik, és lassú, háromütemű dallamot kezd játszani. Darthon egyik kezével átfogja Arda derekát, másikkal pedig a nő felemelt kezét kapja el. Homlok a homlokhoz, a két tekintet egymásba mélyed, amint lassan, ütemről ütemre fordulnak a szoba közepén. A varázsatos dallam fájó emlékeket és édes pillanatokat egyaránt felkavar. A szívek mélyén lakozó iszapból kiemelkednek érzelmek, hogy aztán önmagukba visszahulla átadják magukat valami többnek. Egy utolsó marad csak a léleknek: a béke. Darthon érzi, ahogyan a lány, úgy ő is teljes biztonságban van, semmi nem árhat e párnak, mely a bizalom és szeretet jele alatt táncol lassan, érzelmesen a lant húrjainak felkavaró, ám gyszersmind nyugtató pendüléseire. Amint elhal az utolsó hang, a férfi hátralép, és finoman kezet csókol Ardának, majd leülteti az ágyba, leguggol elé, és lassú, szinte lopakodó tigrisszerű mozdulatokkal felmászik rá. Először csak a lábakat markolják meg az elf karok, később már látszólag a nyakba kapaszkodva tartja magát Darthon, miközben feje egyre csak közelít a lány rózsás ajkai felé.*


429. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-25 18:46:19
 ÚJ
>Arda Shien Nyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

* Ügyeskednie kell hogy megtartsa a megrakott tálat az egyik karjában. Igyekezetében nyelve hegye is kicsusszan, az egyik alma vészesen inog meg. Másik keze a kulcsért merül a tarisznyába. "Megvagy!" mosolyodik el. A zárban elfordul a kulcs és belép. A látvány ami fogadja halk sikolyra készteti. A szoba feldúlva, felforgatva. Észre sem veszi riadalmában hogy az alma mégis meginog és párat koppanva a padlón, begurul az ágy alá. Az ajtónak hátrálva csukja be. Tekintete úgy jár körbe, mintha még itt lehetne a behatoló. A tálat is úgy szorongatja, mintha fegyverként akarná használni. A szél meglendíti a nyitva hagyott ablak függönyét.
"Hát itt jöttek be és itt is mentek ki!" Nyugszik meg valamelyest, mikor rájön egyedül van tulajdonképpen. A tálat az asztalra teszi és sürgősen becsukja az ablakot. Úgy néz ki az üvegen, mintha csak megláthatná a tettest. Reszketőst sóhajtva fordul a rendetlenség felé. A vizeskancsó eltört, a víz szertefolyt a padlón, a tálat is a sarokba hajították. A tükör valahogy elkerülte a pusztítást. A tintásüveg is a földön, szerencsére nem tört el. A tollak szanaszét. Rémülten kap a hátizsákjához, de a könyv nem érdekelte a gazokat. A többi nem számít, minden pótolható. A térképtok széthúzva, két darabban, a térképek kiszórva, itt ott elszakítva meggyűrve, de emlékei szerint egy sem hiányzik. Nem ezért jöttek hát. Most már módszeresen kezd pakolni, és közben számba veszi mi hiányozhat. Zavartan áll meg a nagyjából rendbe hozott szoba közepén. Értetlen pillog. "Mit kereshettek?"
Újra végigfut tekintete a tárgyakon. Valóban nem hiányzik semmi. "Rájöttek hogy tévedtek, ezért a törés zúzás? Vagy aranyat kerestek?" A kis bugyelláris a tarisznyájában volt így az nem került a kezük közé. Mégis rosszul érzi magát hiszen mindenéhez hozzáértek, felforgatták a nyugalmát ezzel. Felkapja a térképtokot és a hátizsákba rakja a könyv mellé, majd az egészet az ágy alá. Hökkenten látja meg az almát. Megnevetteti a gondolat, hogy tán az is megijedt és ide rejtőzött. Előhalássza és kifényesítve visszailleszti a gyümölcsök közé. Egyre azon töpreng ki tehette. Rajzolni most nincs türelme. Felkapja a tarisznyáját és kifelé indul. Még egy pillantást vet az ablakra,de biztonsággal zárva van. Kilép a szobából és gondosan ráfordítja a kulcsot. Megpróbál benyitni, de a zár nem enged. Aprót bólint és a piacra indul. Darthon hangulatot akart, hát megszerzi neki. "Gyertyák kellenek, nem olcsó mulatság, de Ő megéri!" sóhajt szerelmesen. Lábai szinte szaladnak le a lépcsőn, hogy a fogadón át, a főtérre jusson.*


428. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-25 12:34:19
 ÚJ
>Lisast Naida avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Szelíd

*Lisast végre felébred. Kipihentnek érzi magát. Viszont Shaelnek még mindig fáj a lába. A lány reménykedik benne, hogy nem komoly a hiúz sérülése. Körülnéz a szobán, majd a felfordulást látva eszébe jut a tegnapi nap. Neki áll rendet rakni. A széttépett párnákat leszámítva nem tettek kárt Las szálláshelyében. Megkordul a lány hasa.*
-Ideje enni végre valamit. *Mondja kis barátjának, miközben megigazítja a matracokat az ágyon, gondosan elrejtve vele a könyvet. A lépcső felé veszik útjukat.*


427. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-25 12:03:21
 ÚJ
>Denelsith Aerit avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Szelíd

* Den kitágult szemekkel figyeli a lányt, majd miközben csukott szemmel megpihen az ágyon, tekintete végigcaplat a tökéletes idomokon. Nagyot nyel, majd a lány kijelentését követően, fölé hajol, és csókot nyom a lány homlokára, majd átöleli, pedig meglehet, hogy a lány mást várt, de a női lélekkel finoman kell bánni.*
- Akkor aludj Tündérkém!
* Elvigyorodnak a szójátékon, és Den elengedi a lányt, hogy az kényelmesebben tudjon aludni. A férfi hátradől, és most saját keze nyújt támaszt a fejének. Még mindig Rina testét 'vizsgálja', és teljesen beleveszik a gyönyör, és az illatok eme nagyszerű párosításába. Közelebb kúszik a lányhoz, átöleli annak derekát, és csókhalmokkal látja el vállát, és nyakát. Hátratűri Rina haját, és mélyen a szemébe veszve annyit mond csak:*
- Jó éjt!


426. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-25 10:56:39
 ÚJ
>Ferina Lumen Denmotte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

- Nem, tényleg nem szándékoztam törölközőben aludni. *mondja a tündér, majd kipattan az ágyból. Leveszi a magára tekert anyagot, még megtörli vele szőke tincseit és gondosan kiteríti, hogy meg tudjon száradni. Ez után visszalibben az ágyhoz és belepuffan a párnák közé, majd mézédes hangján nevetgélni kezd érkezésén. A szőke fürtök arca körül szétterülnek a párnán. Kezeit ismét a feje fölé helyezi, majd mély levegőt vesz, és lecsukja pilláit.*
- Elfáradtam. *mondja alig halhatóan, szinte csak cseresznyeszín ajkainak mozgása látható.*


425. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 22:45:17
 ÚJ
>Lisast Naida avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Szelíd

*A lány beront a szobába. Pár percig csak bámul maga elé. Idő kell, mire összeszedi magát. "Tudtam, hogy ez lesz." Mérgelődött a lány. A szoba teljesen fel volt túrva. Még a párnák is szét voltak tépve. Csalódottan sóhajt. Shael még csak ekkor érkezik meg a szobába. A hiúz nagyon el volt fáradva csak úgy mint a lány is. Hosszú volt a mai nap. Habár sérülést nem szerzett Lisast, de fájt mindene. Reménytelenül azért még benéz a két matrac közé. De ő is tudja, hogy a könyvet elvitték. És akkor meglátja..."A könyv!" Lisast nagyon megkönnyebbül. Visszateszi a könyvet a matracok közé.*
-Las, megvan. A könyv. *Suttogja erőtlen hanggal, pedig tudja, hogy a férfi nincs vele. Le akar menni a fogadóba kivenni magának egy szobát, de a lábai nem tudják tovább vinni. Ledől az ágyra és azonnal elalszik.*


424. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 20:29:18
 ÚJ
>Eton Direl Tawmar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Szelíd

" Azt hiszem megint a fellegvárban vagyok. Soha rosszabbat." * Eris mögé lépked és a mutatóujjára csavarja az egyik csintalan vörös tincset. Majd odahajol hozzá és a fülébe súg. - Mehetünk kisördög, vagy még a szemeddel elpusztítod ezt az apró teremtményt? Tényleg milyen kapcsolat van a pillangók és a tündérek között? * A második kérdést már háttal állva mondja miközben lazán begombolja a fekete inget a mellkasán, az ujjait is feltűri, mert arra számít, hogy kellemes meleg van odakint. A cuccát gond nélkül a szobában hagyja, mondjuk a pénzét meg a fegyvereit természetesen magához veszi. Sose lehet tudni, mégis csak csalók mind a ketten.* - Na mehetünk, vagy még terveztél valamit mielőtt itt hagyjuk ezt a szobát? *Kacsint, és lassan elindul az ajtó felé, még simán meg lehet állítani.*
-Azért lehet a megfürdenék a folyóparton, ha már ilyen jó idő lett. "Vajon mit csinál most az a szőke kislány, hogy is hívták, Hyalora?" * Szerencsére ezek a gondolatok már Eton újra felépült védőfalai mögött bukkannak fel, így Eris maximum annyit láthat belőlük, hogy játszótársa gondolatban épp máshol jár.*

A hozzászólás írója (Eton Direl Tawmar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.24 20:31:23


423. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 18:37:03
 ÚJ
>Lina Ardiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Mielőtt még a hajnal első sugarai aranybarnára festhetnék a párnák között mélyen alvó nő kócos hajzuhatagát, néhány tollpihe jóvoltából felébred. Elhessegeti arcáról az álomtörő kis szörnyeket, de visszaszenderülni már képtelen.
Lassan kinyitja inkább égszínkék szemeit, talán azt reméli, így múlni fog egyre jobban felerősödő fejfájása. "Ejnyehát, túl sokszor néztem a pohár fenekére tegnap este. Még a részletekre sem emlékszem, csak arra, hogy nagyon élveztem." Hiába, sosem bírta igazán az alkoholt. Ez volt mindig is az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - hibája mestersége szempontjából.
Lassan ül fel, jelenleg úgy érzi minden porcikája ólomnehézségű, sajgó feje pedig majd' szétrobban. "Valahonnan szereznem kell macskajaj elleni főzetet. Azonnal." Állapítja meg, miközben nagy nehezen kiszáll az ágyból.
Csöndesen szedegeti össze ruháit, melyeket szerteszét hagyott. Szerencsére mindent megtalál, így azonnal föl is öltözhet. Csizmáit ellenben még nem ölti magára, nem szeretné ha a tűsarkak kopogása felébresztené a férfit.
Haját megrázza, azzal a céllal, hogy kijöjjenek belőle a pihék, majd lassan az ajtóhoz somfordál. Hátra sem néz, elvégre Atiesh nem jelent neki többet egy kis mulatságnál. Kiérve a folyosóra belebújik lábbelijébe, megigazítja falatnyi nadrágját, hogy az a lehető legtökéletesebben igazodjon formás fenekéhez, valamint kebleit helyezi előnyösebb helyzetbe azután már lépdel is le a lépcsőkön.*

A hozzászólás írója (Lina Ardiel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.24 18:41:34


422. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 18:14:21
 ÚJ
>Denelsith Aerit avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Szelíd

- Látom végeztél.
* Den mosolyog, majd a lány fölé hajol, és csókot ad homlokára. Fürdés előtt megszabadul a nadrágjától is, majd nekilát. Lesuvickolja magát mindenhol, és a haját is megmossa. Miután kész, megtörölközik, és felveszi régi ruháit. Immár tisztán ledobja magát az ágyra kedvese mellé.*
- Na és most mi legyen? Ugye nem gondoltad, hogy törölközőben alszol?* vigyorog rá a lányra.*


421. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 18:08:34
 ÚJ
>Ferina Lumen Denmotte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

*Amíg Den az ágyon pihen, Rina készülődni kezd a fürdéshez. Gyorsan megszabadul a ruháktól, majd hozz is lát. Amint végzett, megtörülközik és magára tekeri a törülközőt, hogy védje az ablakon bejövő hideg ellen. Ezután oda lépdel, és becsukja. Ez a fürdés előtt is az eszébe juthatott volna, de mindegy. A víz elég meleg volt, így nem fázott. Mindezek után az ágyhoz lép, majd ő is kényelembe helyezi magát rajta. Szőke tincseiből ugyan még csöpög a víz, de ez nem igazán zavarja. Szemeit egy pillanatra lecsukja, és mélyeket lélegez. Karjait feje fölött nyugtatja az ágyon.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370