Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 21 (401. - 420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
420. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:59:01
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:59:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
* Den mint akit pofoncsaptak ugrott le a párkányról.*
- Nos...Jó fürdést!
* Addig leveszi a ruháit, fegyvereit, felszerelését, és ledől az ágyra. Aztán majd elmegy ő is fürdeni...A végén még rosszat gondol Rina...hogy nem fürdik. Az ágyon fekve, ujjaival a mellkasán dobol. Közben elkortyolgatja maradék borát, és eligazítja a tálcákat. A lány lassan nekiáll, onnan meg csak percek kérdése, és ő jön.*
- Nos...Jó fürdést!
* Addig leveszi a ruháit, fegyvereit, felszerelését, és ledől az ágyra. Aztán majd elmegy ő is fürdeni...A végén még rosszat gondol Rina...hogy nem fürdik. Az ágyon fekve, ujjaival a mellkasán dobol. Közben elkortyolgatja maradék borát, és eligazítja a tálcákat. A lány lassan nekiáll, onnan meg csak percek kérdése, és ő jön.*
419. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:42:13
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:42:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Békésen pislog ki az ablakon, mikor Den hirtelen elkapja hátulról a derekát. Kissé megijed, de utána felenged mikor csókot kap a fejére. A férfi kiül a párkányre, ő pedig követi a példáját, és egy kecses mozdulattal ő is felhuppan mellé, majd az ablakkeretnek támasztja hátát. A lent magasodó fa irányába néz, amerre Den mutat, majd lágyan elmosolyodik.*
- Program? Hmm.. Én még terveztem mára egy fürdést. *mondja elgondolkodva, majd kimászik az ablakból és a mosdótálhoz lép. Egyik ujját a vízbe nyomja, és meglepve tapasztalja hogy az pont megfelelő hőmérsékletű, kellemesen meleg a fürdéshez.*
- Program? Hmm.. Én még terveztem mára egy fürdést. *mondja elgondolkodva, majd kimászik az ablakból és a mosdótálhoz lép. Egyik ujját a vízbe nyomja, és meglepve tapasztalja hogy az pont megfelelő hőmérsékletű, kellemesen meleg a fürdéshez.*
418. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:31:25
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:31:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
* Leül az ágyra, és falatozni kezd. Kicsit elgondolkodik, hogy a villákat el szokták-e mosni, mert nem biztos ebben. Miután végez, iszik egy korty bort és kedveséhez lépdel hang nélkül, nem veheti észre. Hátulról elkapja a lány derekát és nevetve csókot nyom a fejére. Fél kézzel kimutat az ablakon, még mindig nevetve:*
- Nézd a fa mellett, ott a nyomunk.
* Elengedi a lány derekát, és kiül az párkányra, hátát a semminek döntve.*
- Holnapra mi a program? Vagyis ha már program...akkor...előbb a mait találjuk ki.
* Rámosolyog a lányra, mélyen a tengerkék szemeibe nézve.
- Nézd a fa mellett, ott a nyomunk.
* Elengedi a lány derekát, és kiül az párkányra, hátát a semminek döntve.*
- Holnapra mi a program? Vagyis ha már program...akkor...előbb a mait találjuk ki.
* Rámosolyog a lányra, mélyen a tengerkék szemeibe nézve.
417. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:20:19
Üzenet elküldve: 2012-07-24 17:20:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*A fogadóba érve megrendelik a vacsorát és a szobát. Miután mindent megkapnak, elindulnak a lépcsőn felfelé. A kulcson az ötös szám fityeg, ezért a megfelelő szállás felé veszik az irányt. Felérve ajtót nyit, és beengedi a férfit, majd bezárja a bejáratot maguk mögött. Ezután elvesz egy tálcát Dentől, és leül vele az ágyra. Megvárja míg a férfi is mellé telepedik.*
- Ha nem bánod, én eszek is. Jó étvágyat! *mosolyogja, majd egy lágy csókot nyom a férfi hűvös ajkaira és falatozni kezd. Miután befejezi, az ablakhoz sétál majd kinyitja azt. Könyökén megtámaszkodva bámul ki az éjszakába.*
- Ha nem bánod, én eszek is. Jó étvágyat! *mosolyogja, majd egy lágy csókot nyom a férfi hűvös ajkaira és falatozni kezd. Miután befejezi, az ablakhoz sétál majd kinyitja azt. Könyökén megtámaszkodva bámul ki az éjszakába.*
416. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 12:53:10
Üzenet elküldve: 2012-07-24 12:53:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
* A lány végre felébred. Ijedten veszi észre, hogy már magasan jár a nap...megint elaludt. Ekkor eszébe jut az elf. "Te jó ég! Megígértem neki, hogy segítek a méreg hozzávalóinak beszerzésében. Már biztosan vár. De az is lehet, hogy nélkülem ment." Lisast gyorsan összekapta magát, ujjaival kifésülte összekócolódott haját, majd összekötötte a megszokott módon. Még utoljára körbenézett a szobában, majd lesietett a lépcsőn, a hiúz pedig követte.*
415. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 09:56:59
Üzenet elküldve: 2012-07-24 09:56:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
* Las kicsit mocorog az ágyban. Résnyire nyitja a szemeit. "Sötét van" gondolja "Még nem kezdett hajnalodni". Szép lassan felül az ágyban, majd újból kinyitja a szemét, ezúttal teljesen. És ott, épp a fejétől egy araszra egy vörösen izzó szempár jelenik meg. Maja hozzá furcsa kék bőr. "Sötételf!". Las a fegyveréért nyúl, de a sötételf elkapja a torkát. Ekkor felébred. Reggel van, ő pedig izzadtan, kipirulva ül az ágyán. A szíve úgy dobog, hogy majd kiszakítja a mellkasát. "Csak álmodtam" fújja ki magát "A sötételfek nem tudnak semmiről"*
A hozzászólás írója (Las Hagger) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.24 10:05:34
A hozzászólás írója (Las Hagger) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.24 10:05:34
414. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-24 00:00:27
Üzenet elküldve: 2012-07-24 00:00:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Lisast és Shael végre felér a szobájukba. A lány körbe néz, a hiúz pedig mindent megszimatol, minden kis résbe bekukkant. Még az ágy alá is bemászik. A félelf mosolyogva nézi kedvencét, majd lefekszik az ágyra. "De rég aludtam ágyon." Gondolja, és hirtelen az álmosság lesz úrrá rajta. Shael felugrik mellé. Láthatóan tetszik neki az új fekhelye. A lányt nem zavarja, hogy a hiúz az ágyon fekszik...Úgy sem volt még ilyenben része. Vagy lehet csak túl fáradt, hogy rászoljon.
-Jó éjt. *Csak ennyit tudott mondani kis barátjának, és máris mély álomba merült.*
-Jó éjt. *Csak ennyit tudott mondani kis barátjának, és máris mély álomba merült.*
413. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:49:05
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:49:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
Ejnye, de kis telhetetlen valaki *mosolyodik el. Játékosan kéreti még magát egy pár percig, de nem húzza sokáig az időt. Miért is ne menne bele némi kis reggeli hancúrozásba? Pénzre most nincs szüksége, szórakozni meg itt is épp olyan jól tud, mint odakinn, a városban. A bolondok megvárják...*
//Később//
*Felkönyököl, és egy darabig figyeli az ablak előtt repkedő pillangót.*
Most már azért kezdhetnénk is magunkkal valamit *mondja.* Nem mintha eddig pazaroltuk volna az időt *kacsint*, de rengeteg féleszű várja odakinn, hogy túljárjunk a féleszén.
*Nagyot nyújtózik, majd felkel, és magára kapja egyetlen ruháját. Ezúttal úgy alakítja, hogy nőies, éppen csak hajszálnyit kihívó öltözéket kapjon. Köpenyét nem veszi fel, úgy ítéli, ahhoz most túl meleg van.*
//Később//
*Felkönyököl, és egy darabig figyeli az ablak előtt repkedő pillangót.*
Most már azért kezdhetnénk is magunkkal valamit *mondja.* Nem mintha eddig pazaroltuk volna az időt *kacsint*, de rengeteg féleszű várja odakinn, hogy túljárjunk a féleszén.
*Nagyot nyújtózik, majd felkel, és magára kapja egyetlen ruháját. Ezúttal úgy alakítja, hogy nőies, éppen csak hajszálnyit kihívó öltözéket kapjon. Köpenyét nem veszi fel, úgy ítéli, ahhoz most túl meleg van.*
412. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:38:34
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:38:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
* Arda nem és nem érti, miért kell kimenni, megmutatni mindenkinek hogy társa elesett, törődött. Ilyenkor a vad a vackára bújik, sebet nyalogatni. Ám az ellenkezés csak az arcán látszik, finom grimasz formájában. Máris Darthon ép válla oldalára kerül és a karját a vállára veszi. A férfinak rá kell jönnie hogy a lány nem kastélyban nevelkedett. Megbírja a férfit, mégha arcszíne világosabb lesz is az erőfeszítéstől. Lépcsőről lépcsőre. Kitartóan megtartja és ha úgy érzi, megáll vele hogy Darthon levegőt is vehessen kényelmesen. A fogadós aggódva lép ki a pult mögül ám hőköl is vissza, mert Arda torkából vadállatias ám halk hörgés morgás tör elő. Ajka rándul fogat villant s tekintetéből veszett düh sugárzik. Senki sem nyúlhat a férfihoz. Nem érdekli hogy a vendégek megbotránkoznak a tettén. A fogadó ajtajáig támogatja kedvesét. Lesegíti a lépcsőn. *
411. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:17:16
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:17:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A csók tüze éget. Immár tiszta vér árad szét testében, amikor a meggyötört szív hevesebben dobban a megszokottnál. "Szeretem." jelenti ki magában, egyszerűen. "Mindenét odaadja értem, ilyen emberrel pedig Slaiah óta nem találkoztam. Kár volna eltékozolni ekkora kincset." Belehasít a tudat, hogy vérzik. Ruhája csapzottan tapad a döfött sebre. Élet kell. Élet.
'Mit hozzak?'* A kérdés ráébreszti, hogy annyi év után ezúttal nincs egyedül. Felnéz Ardára, és látja az arcán az elszántságot. "Hát a vértől sem fél." *
-Segíts kimennem a térre. Kimossuk a sebet, aztán megpróbálom valamelyest meggyógyítani.
*Próbál felállni, de visszahanyalik. "Átkozott méreg!" Óvatos kezek tartják meg, szinte törékenynek érzi magát, amikor Arda támaszára szorulva, össze-összeesve a lépcső felé kúszik.*
-A lépcső egyedül biztosan nem megy. Segíts! És...köszönök mindent.
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 23:21:28
'Mit hozzak?'* A kérdés ráébreszti, hogy annyi év után ezúttal nincs egyedül. Felnéz Ardára, és látja az arcán az elszántságot. "Hát a vértől sem fél." *
-Segíts kimennem a térre. Kimossuk a sebet, aztán megpróbálom valamelyest meggyógyítani.
*Próbál felállni, de visszahanyalik. "Átkozott méreg!" Óvatos kezek tartják meg, szinte törékenynek érzi magát, amikor Arda támaszára szorulva, össze-összeesve a lépcső felé kúszik.*
-A lépcső egyedül biztosan nem megy. Segíts! És...köszönök mindent.
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 23:21:28
410. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:01:18
Üzenet elküldve: 2012-07-23 23:01:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
* Remeg a test és Arda mind jobban szorítja, fogja magához, mintha saját testmelegével életerejét is átadhatná. Tenné is ha tudná hogyan.
Majd rebben a pilla és a máris mélyen megszeretett férfi szeme kinyílik és pillantása célba ér, a könnyes szempár mélyére hatoló tekintettel.
Hatalmas erős kezei Arda arcára fognak és a lány ajka mohón csókolja a visszakapott kedvest. A folyosón, az ajtó előtt, a porban, de nem érdekli a hol, csak a tény, hogy a férfi él.
A lépcső megreccsen és léptek haladnak felfelé. Kijózanító a hang. Arda könnyes arca elemelkedik Darthonétól és óvón pillant körbe. Rémült fájdalma elnyomta veszélyérzetét. A kedves háta alá nyúl és felültetve segítené abban, hogy felálljon, s a szobába visszavonulva, visszaadhassa daliás tartását egy kis pihenéssel. Inge azonban átitatódik a vállsebtől és lélegzete is eláll a rémület újabb hullámától.*
- Vérzel.. * ajkáról a szó megremegve illan. Tekintete megtörik, az aggodalom lángot vet lelkében. Szíve fájdalmasan facsarodik meg. Felmerül benne az ősi kérdés. "Hogyan? Ki tette?" és máris bosszú keveredik a féltés szálai közé. Ám most nem ez a fontos. Ha Darthon feláll és belépnek a szobába, akkor ajtót csukna s ültetné le.*
- Mit hozzak? Megszerzem és elmondod a hogyant! * hadarja ajkát harapdálva. Nem képzett gyógyító, de ismer pár növényt és segített már emberen, állaton ha baj volt. Nem fél a vértől a sebektől, a láztól, csak őt félti, a kedvest.*
Majd rebben a pilla és a máris mélyen megszeretett férfi szeme kinyílik és pillantása célba ér, a könnyes szempár mélyére hatoló tekintettel.
Hatalmas erős kezei Arda arcára fognak és a lány ajka mohón csókolja a visszakapott kedvest. A folyosón, az ajtó előtt, a porban, de nem érdekli a hol, csak a tény, hogy a férfi él.
A lépcső megreccsen és léptek haladnak felfelé. Kijózanító a hang. Arda könnyes arca elemelkedik Darthonétól és óvón pillant körbe. Rémült fájdalma elnyomta veszélyérzetét. A kedves háta alá nyúl és felültetve segítené abban, hogy felálljon, s a szobába visszavonulva, visszaadhassa daliás tartását egy kis pihenéssel. Inge azonban átitatódik a vállsebtől és lélegzete is eláll a rémület újabb hullámától.*
- Vérzel.. * ajkáról a szó megremegve illan. Tekintete megtörik, az aggodalom lángot vet lelkében. Szíve fájdalmasan facsarodik meg. Felmerül benne az ősi kérdés. "Hogyan? Ki tette?" és máris bosszú keveredik a féltés szálai közé. Ám most nem ez a fontos. Ha Darthon feláll és belépnek a szobába, akkor ajtót csukna s ültetné le.*
- Mit hozzak? Megszerzem és elmondod a hogyant! * hadarja ajkát harapdálva. Nem képzett gyógyító, de ismer pár növényt és segített már emberen, állaton ha baj volt. Nem fél a vértől a sebektől, a láztól, csak őt félti, a kedvest.*
409. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 22:41:09
Üzenet elküldve: 2012-07-23 22:41:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Feketeség. Sűrű, áthatolhatatlan, szinte harapható, szurokszín köd veszi körül. Aztán mintha kívülről látna magát, látja ahogy ereiben a gnóm papok titkos mérge kering megállíthatatlanul. "Hát vége. Tulajdonképpen jobb is. Eltűnik az örökös fájalom, megpihen a darabokra reszelt lélek, megszűnik dobogni a tűkkel teletűzdelt szív. Eltűnik a hideg, eltűnik a fájdalom, eltűnik a kétségbeesés. De eltűnnek a fények. Eltűnik az a nevetés amit évek - vagy talán évtizedek - után tanult meg ismét. Eltűnik a vörös hajzuhatag, eltűnik a finom kéz és a béke. Nem lehet. Élni akarok!" Hirtelen valami megakasztja a zsigereit zabáló méreg futását. Szembeszáll a szürke folyadékkal, és elemi erejű csata bontakozik ki. Mintha titánok ádáz kűzdelmétől remegne a föld, úgy rázkódik Darthon teste is az ereiben keringő folyadékok találkozásától. Robbanás, felvillanó fájdalom, aztán béke. A fekete függöny átlátszóvá válik, és hangok szűrődnek el tompa elméjéhez. Valaki a nevén szólítja, és ebbe a hangba kapaszkodva próbál előmászni a fojtogató masszából, amely nem engedi őt élni. Végül a dallamos, aggódó hangú lény győz a halál felett, és Darthon szempillája megrebben. Először csak finoman, mintha szellő rázta volna meg. Aztán hatalmas erőfeszítéssel felnyitja szemhéjait, és az egész látóterát betöltő arcra próbál mosolyogni.*
-Nem hagylak...itt.* nyögi ki elhaló hangon.*
-Köszönöm.
*Két kezével megfogja Arda fejét, és arcát lassan közelíti a lányéhoz.*
-Nem hagylak...itt.* nyögi ki elhaló hangon.*
-Köszönöm.
*Két kezével megfogja Arda fejét, és arcát lassan közelíti a lányéhoz.*
408. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 22:12:19
Üzenet elküldve: 2012-07-23 22:12:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
* Míg öltözik futó lábak dobogása hallik kintről, de nem tulajdonít jelentőséget a hangnak. Tán van aki náluk is éhesebb. Mosolyogva nyitja ki az ajtót, hogy elkészült.*
- Itt is vagyok! * Csendül a hangja, remélve Darthon az ajtó előtt áll. De Nem! A padlón fekszik s elhaló hangon mérget emleget. A köpeny lecsúszik a karjáról a tarisznya a földre hull ahogy máris lekuporodik mellé. *
'Zseb és ellenméreg'!
*Remegő ujjakkal kutat tapogat, s hogy fiolát lel máris nyitja a kis üvegcsét. Térdein előbbre kúszik. A kedves fejét karjába ölelve tornázza magát annak háta alá, miközben az ajkai közé csepegteti s önti óvatosan a folyadékot.*
- Oh kérlek ne most vegyétek el tőlem! * borul rá, markába szorítva az üveget, mintha csak fogódzkodó lenne. Belső fohász a szerhez szól.
Füle a szívverést kutatja. Érzékei életjeleket keresnek. Gondolatai közt harag ébred, harag mely már rég nem ütötte fel a fejét benne.*
- Darthon! Darthon kérlek! Ne hagyj itt! Messze még az idő hogy az erdők, hegyek magukhoz szólítsanak! Túl sokat akartam? Pár boldog évet? Veszélybe sodortalak? Ha hagyom hogy kint aludj! * Az önvád tépi, marja s magához húzza, öleli az alélt testet.*
- Itt is vagyok! * Csendül a hangja, remélve Darthon az ajtó előtt áll. De Nem! A padlón fekszik s elhaló hangon mérget emleget. A köpeny lecsúszik a karjáról a tarisznya a földre hull ahogy máris lekuporodik mellé. *
'Zseb és ellenméreg'!
*Remegő ujjakkal kutat tapogat, s hogy fiolát lel máris nyitja a kis üvegcsét. Térdein előbbre kúszik. A kedves fejét karjába ölelve tornázza magát annak háta alá, miközben az ajkai közé csepegteti s önti óvatosan a folyadékot.*
- Oh kérlek ne most vegyétek el tőlem! * borul rá, markába szorítva az üveget, mintha csak fogódzkodó lenne. Belső fohász a szerhez szól.
Füle a szívverést kutatja. Érzékei életjeleket keresnek. Gondolatai közt harag ébred, harag mely már rég nem ütötte fel a fejét benne.*
- Darthon! Darthon kérlek! Ne hagyj itt! Messze még az idő hogy az erdők, hegyek magukhoz szólítsanak! Túl sokat akartam? Pár boldog évet? Veszélybe sodortalak? Ha hagyom hogy kint aludj! * Az önvád tépi, marja s magához húzza, öleli az alélt testet.*
407. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 21:50:55
Üzenet elküldve: 2012-07-23 21:50:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Amint kilép a folyosóra, megcsapja az ételek és italok mennyei zamatának hihetetlen kavalkádja, ami a lépcső aljáról árad felé. Sült hús, mézben pácolt kacsa, pálinka, bor, meleg kenyér és rántotta. Szinte megbabonázva áll az ajtó előtt, és élvezi az illatkavarulatot, mely annyira erős, hogy érzi a szájában az ízeket is. Eszébe ötlik, mennyire éhes, és mintegy válaszképp, száraz korgás hallatszik gyomra tájékáról. "Hogy ezek a nők mennyit tudnak öltözködni...bár ha jobban belegondolok nekik ápoltnak kell tűnni, és az igazat megvallva én is furcsán néznék, ha Arda egyszercsak szakadt köpenyben, mosatlan hajjal, mocskos körmökkel lépne elém." Szinte csak a szellő lépteihez hasonlítható hangok közeledtek, Darthon pedig túlságosan el volt foglalva az öltözködés elemzésével. Apró kezek suhantak egy jól elrejtettnek hitt zsebbe, és pár aranyat emeltek ki onnan. Amikor azonban a zsebmetsző visszahúzta volna a kezét, az beleakadt az egyik redőbe. Darthon megpördült, és a suhanc után vetette magát. Az berohant egy szobába, ahol az elfüggönyözött ablakok miatt félhomály uralkodott. Darthon afelett érzett csalódottsága, hogy nem vette észre egy ilyen alantas söpredék mesterkedését, elnyomta a veszélyérzetet. Érzékei jelezték ugyan a bajt, de már nem volt ideje kivédeni az első csapást. A tőr szerencsésen fúródott a vállába, nem sértve meg se a tüdőt, sem egyéb fontos részt. Lekapta hátáról mesterien faragott démonfejes fabotját, és azzal védekezett, mivel sérült keze miatt aligha használhatta volna szeretett íját. Egykézzel forgatta a durva felszínű, kemény botot, és néhány erőteljes csapás után mindkét támadója a földön hevert. "Kik lehettek ezek?" Visszavette az eszmélelen fiútól a neki járó pénzt. Kicsit furán érezte magát. Szédülni kezdett, feje egyre erőtlenebbül kókadozott. Térdre esett, majd kivánszorgott a szobából, és elkezdett kúszni saját ajtajuk felé, amelyen ekkor lépett ki Arda.*
-Segíts...méreg! A...zsebemben van...ellena...*szava elakadt, szeme kifehéredett, és ájultan esett össze. Csak reménykedett benne, hogy utolsó elhaló szavai eljutottak a lányhoz.*
-Segíts...méreg! A...zsebemben van...ellena...*szava elakadt, szeme kifehéredett, és ájultan esett össze. Csak reménykedett benne, hogy utolsó elhaló szavai eljutottak a lányhoz.*
406. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 21:17:12
Üzenet elküldve: 2012-07-23 21:17:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
* A padlóra vetülő árnyék mi nyomra vezeti. Tekintete az ablak felé araszol, de szeme mind összébb szűkül. A Fény, a szokatlan ragyogás így reggelente. Nem volt ereje behúzni a függönyöket, hogy védelmet vonjon a reggeli nap ellen, mint általában. Ha a szabadban éjszakázik, árnyas helyet keres.
Az ezüst szálakon átüt a ragyogás. Darthon nem mozdul és Arda sem szólítja újra. Figyeli az elfet. Különös szokásokról hallott. Tiszteletben tartja őket, eztán is. Valami ezt súgja bensejéből. Nem kérdez csak figyel, tapasztal.
Van is mit. Új érzések árasztják el, mintha megszűnne a szoba körötte, könnyű lesz. Tán repül vagy emelkedik? Szűk szemrését bezárja teljesen. Szédülten adja át magát a varázslatnak. Nem fél, mitől is félne? Darthon szinte karnyújtásnyira van.
Mintha nem is lenne teste csak könnyű füst lenne csupán.
Aztán az érzést megtöri az érintés, mely közli a tudatával, hogy igenis van teste. Határozott kéz simít keblére és akaratlan is hirtelen lélegzik mélyet. Nincs ideje szólni se, ugyanaz a határozottság dönti hátra s feje a puha párnára ér, köpeny terül szét pőre felsőtestén.
'Ne kísérts!' érkezik a felszólítás és a férfi magára hagyja.
Darthon nem látja a pírt mi talán derékig is színezi bőrét. Kis ideig az ajtóra függeszti hihetetlen világos szemének szeretetteli pillantását. Majd halkan felnevetve, tán zavarát palástolandó, kiugrik az ágyból. Lenszín ing apró bőrmellényke, vászonnadrág és bőrcsizma. A tálhoz lép s megmosakszik. Haját vizes ujjaival rendszabályozná, de a hullámos tincsek mindegyike szabadságra vágyva teszik zuhataggá a látványt. Sóhajtva halászik elő egy bőrcsíkot s lazán összeköti az egészet a válla magasságában. Valamivel városiasabb a kinézete. Megfordul s kikerekednek a szemei. A könyv! A féltett könyv a földön fekszik. Gyors mozdulatokkal csomagolja el és rejti a hátizsák mélyére.
Majd felkapja a tarisznyáját, melyben pénz és egyéb apróságok lapulnak. Karjára kanyarítja a köpenyét és kilépve körülnéz. Valóban megvárta őt a férfi vagy csak játszik vele?*
Az ezüst szálakon átüt a ragyogás. Darthon nem mozdul és Arda sem szólítja újra. Figyeli az elfet. Különös szokásokról hallott. Tiszteletben tartja őket, eztán is. Valami ezt súgja bensejéből. Nem kérdez csak figyel, tapasztal.
Van is mit. Új érzések árasztják el, mintha megszűnne a szoba körötte, könnyű lesz. Tán repül vagy emelkedik? Szűk szemrését bezárja teljesen. Szédülten adja át magát a varázslatnak. Nem fél, mitől is félne? Darthon szinte karnyújtásnyira van.
Mintha nem is lenne teste csak könnyű füst lenne csupán.
Aztán az érzést megtöri az érintés, mely közli a tudatával, hogy igenis van teste. Határozott kéz simít keblére és akaratlan is hirtelen lélegzik mélyet. Nincs ideje szólni se, ugyanaz a határozottság dönti hátra s feje a puha párnára ér, köpeny terül szét pőre felsőtestén.
'Ne kísérts!' érkezik a felszólítás és a férfi magára hagyja.
Darthon nem látja a pírt mi talán derékig is színezi bőrét. Kis ideig az ajtóra függeszti hihetetlen világos szemének szeretetteli pillantását. Majd halkan felnevetve, tán zavarát palástolandó, kiugrik az ágyból. Lenszín ing apró bőrmellényke, vászonnadrág és bőrcsizma. A tálhoz lép s megmosakszik. Haját vizes ujjaival rendszabályozná, de a hullámos tincsek mindegyike szabadságra vágyva teszik zuhataggá a látványt. Sóhajtva halászik elő egy bőrcsíkot s lazán összeköti az egészet a válla magasságában. Valamivel városiasabb a kinézete. Megfordul s kikerekednek a szemei. A könyv! A féltett könyv a földön fekszik. Gyors mozdulatokkal csomagolja el és rejti a hátizsák mélyére.
Majd felkapja a tarisznyáját, melyben pénz és egyéb apróságok lapulnak. Karjára kanyarítja a köpenyét és kilépve körülnéz. Valóban megvárta őt a férfi vagy csak játszik vele?*
405. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:55:23
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:55:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
16+!!!
*Darthon nézi ahogy az ébredező Arda keresi őt. Szinte mulat a dolgon, aztán rájön, hogy mégsem volt szép dolog otthagynia egyedül a lányt az ágyon. Nem akarta megijeszteni. Amikor az ébredező felül, lecsúszik a kebleiről a takaró. Darthon egyelőre csak tudomásul veszi a helyzetet, de nem foglalkozik vele. Megpróbálja bevonni a lányt abba a hangulatba, ami kitölti egész elméjét és szívét. Már érzi Arda jelenlétét is a természet lüktetésében. Megtalálja a testet, és elárasztja a végtelen békével. Minden idegszál ellazul, minden izom megpihen. Az ember szinte nem is élegzik, és mégis él, mert ő maga az élet. Amint mindent átadott a lánynak amire képes volt, visszatér a földre, feláll, és odaballag a levetett ruhákhoz. Előhalássza belőle Arda köpenyét, majd odamegy az ágyhoz, ahol a lány még mindíg nem tudja feldolgozni a csodás élményt. Keze mintegy véletlenül végigsimít a hamvas bőrű melleken, majd megállapodik a mellkas és a nyak találkozásánál. Óvatos mozdulattal hannyattlöki a nőt, majd rádobja az útiköpenyt meztelen, gyönyörű felsőtestére.*
-Ne kísérts!*mondja, és szája körül hamiskás, gunyoros mosoly bujkál.*
-Reggeli esetleg? Kint várlak...* szól, majd válasz nem várva elindul az ajtóhoz, hogy Arda nyugodtan öltözhessen.*
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:58:45
*Darthon nézi ahogy az ébredező Arda keresi őt. Szinte mulat a dolgon, aztán rájön, hogy mégsem volt szép dolog otthagynia egyedül a lányt az ágyon. Nem akarta megijeszteni. Amikor az ébredező felül, lecsúszik a kebleiről a takaró. Darthon egyelőre csak tudomásul veszi a helyzetet, de nem foglalkozik vele. Megpróbálja bevonni a lányt abba a hangulatba, ami kitölti egész elméjét és szívét. Már érzi Arda jelenlétét is a természet lüktetésében. Megtalálja a testet, és elárasztja a végtelen békével. Minden idegszál ellazul, minden izom megpihen. Az ember szinte nem is élegzik, és mégis él, mert ő maga az élet. Amint mindent átadott a lánynak amire képes volt, visszatér a földre, feláll, és odaballag a levetett ruhákhoz. Előhalássza belőle Arda köpenyét, majd odamegy az ágyhoz, ahol a lány még mindíg nem tudja feldolgozni a csodás élményt. Keze mintegy véletlenül végigsimít a hamvas bőrű melleken, majd megállapodik a mellkas és a nyak találkozásánál. Óvatos mozdulattal hannyattlöki a nőt, majd rádobja az útiköpenyt meztelen, gyönyörű felsőtestére.*
-Ne kísérts!*mondja, és szája körül hamiskás, gunyoros mosoly bujkál.*
-Reggeli esetleg? Kint várlak...* szól, majd válasz nem várva elindul az ajtóhoz, hogy Arda nyugodtan öltözhessen.*
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:58:45
404. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:26:37
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:26:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Mélyet sóhajtva ébred, tán a beszökött szellő hozott magával valami aromát, mely tudatát a felszínre csalta. Vagy valami egész más! Igen! Valami más. Furaféle hiányérzet redőzi homlokát. Macskamód nyüsszenve nyújtózik aprót, mintha attól félne, hogy valakit megzavar a fészkelődésével. Aztán karja tapogatózásba kezd, egyre hevesebb keresgélésnek a vége a fellendülés, majd ülő helyzetbe. *
- Darthon! * szólítja a férfit hangosabban immár. Szeme résnyire nyitva, hiszen zavarja őt a reggeli verőfény. Orra tágul ki és hallása élesedik inkább a hiányosságot pótlandó. Észre sem veszi hogy a takaró csak deréktól lefelé teljesíti a feladatát és takarja el, mit férfiszem csak bensőséges pillanatokban láthat. Gömbölyű, telt keblei fázósan jelzik csípős a hajnal*
A hozzászólás írója (Arda Shien Nyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:30:33
- Darthon! * szólítja a férfit hangosabban immár. Szeme résnyire nyitva, hiszen zavarja őt a reggeli verőfény. Orra tágul ki és hallása élesedik inkább a hiányosságot pótlandó. Észre sem veszi hogy a takaró csak deréktól lefelé teljesíti a feladatát és takarja el, mit férfiszem csak bensőséges pillanatokban láthat. Gömbölyű, telt keblei fázósan jelzik csípős a hajnal*
A hozzászólás írója (Arda Shien Nyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:30:33
403. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:07:58
Üzenet elküldve: 2012-07-23 20:07:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Sosem aludt még jól tetővel a feje felett. Most sem tud megnyugodni. Lázálmok gyötrik, melyekből felébredni nem tud, ám mindent valóságnak érzékel. Érzi a két kéz kőkemény szorítását, szeme telemegy a jól ismert tér porával. Szája homokba merül, köhögve, prüszkölve próbál eltávolodni a fullasztó, piszkossárga tengertől. Mikor látása kitisztul, első pillantása a néhány méterrel odébb fekvő fatönkön akad meg. Aztán vasalt lábak dobbannak, és oldalába robban a kín. Összegörnyedve próbál menekülni, el innen, a másik irányba, el a fájdalomtól. A karjait markoló két ork azonban vaskemény markuk szorításával visszarángatja a földre. Egy harmadik kínzó megragadja valaha ezüstösen csillogó haját, és fejét hátrarántva arculköpi. A meleg nyál végigfolyik a fején, de már undorodni sincs ereje. Talpra ráncigálják, és ő botladozó léptekkel megindul előre, mert így parancsolták. Minden lépés fáj, minden kilégzésnél fogy belőle az élet. Hirtelen durván térdre lökik, és ő magában szinte megköszöni, hogy nem kell továbbmennie. Hosszú, vékony árnyék vetül rá, és Darthon összeszedi annyira az energiáját, hogy felnézzen. A vérmágus vérvörös tekintete gúnyosan csillog a sötét csuklya árnyékában.
'Légy az enyém!' hallja a gondolataiba tőrként befúródó hangot. 'Légy a sötétségé!' Darthon felnyög fájdalmában. 'Sosem leszel boldog!' Felnéz, és látja amint elővezetik kedvesét. A szempárban iszonyatos félelem, elesettség, és bánat tükröződik. A két jól ismert, puha kéz segítségért nyújtózik, és Darthon minden maradék életenergiáját bevetve próbál őrjöngve szabadulni a láncaitól. Ám azok nem engednek, és a kezdeti meglepepetés után fogvatartói sem kegyelmeznek.
'Segíts, Darthon...' hallja az elfúló, könyörgő, megtört hangot, ám ő csak néz bocsánatkerően, és tehetetlen dühvel és kétségbeeséssel omlik össze a porba. A pallos felemelkedik, és az édes, szelidíthetetlen, vadóc, vörös hajzuhatag hirtelen a tönkre borul. A felkelő nap fénye megcsillan a pengén, és a vérmágus ívelt, elegáns mozdulattal sújt le...*
-Arda, ne!
*Még szerencse hogy az elfek sosem alszanak igazán mélyen, hiszen energiájukat az anyaföldből nyerik, nem az álomtalan, pihentető, mély alvásból. Valami végigsimít a kezén, így azonnal éberré válik. Mivel sejtelme sincs, mivel áll szemben, nem nyitja ki a szemét, hadd higyje csak az illető, hogy épp nem evilági helyen tartózkodik. "Miért vagyok mezítelen?" villan bele tudatába a gondolat. Fejében cikázni kezdenek az elmúlt éjszaka eseményei. "A vihar...vizes...bor...segítség...ájult...Arda!" Mivel szemére nem hagyatkozhat, többi érzékszervét élesíti, és így már bizonyos képet tud alkotni a szobáról. Valaki turkál a szekrényben. Nincs idegen illat a levegőben. Bizonyosságot azonban csak akkor nyer, amikor érzi magához simulni a pőre, libabőrös lányt, aki elégedetten mocorogva fúrja bele magát Darhon oldalába. Hirtelen apró, alig észrevehető csókot érez a nyakán, majd a mozgás abbamarad, és Arda könnyed, egyenletes szuszogással elszenderedik. Darthon ajkára önkéntelenül is mosoly tolul, majd megkönnyebbülve, és hálásan sóhajt fel:*
-Hát élsz.
*Átkarolja a mellette fekvő testet, majd ő is éberálomba merül, melyet ezúttal nem zavarnak meg rémítő látomások. Reggel a hajnal első sugarára kinyitja a szemét, és gyönyörködik a mellette fekvő nőben. Selymes, puha kéz fekszik keresztbe mellkasán, melyet óvatosan, nehogy felébressze Ardát, leemel magáról. Kimászik a takaró alól, megkeresi immár száraz ruháit, majd az ablakhoz megy, és beszívja a nedves, de immár élettel teli levegőt. Ráül az ablakpárkányra, kitárja elméjét. Sütkérezik a körülötte zsongó élet fényében, alakja mögött a felkelő nap aranylik vakítóan. Eggyéválva a létezéssel figyeli Arda minden mozdulatát, minden apró rezdülését, és várja a vörös, kócos hajzuhatag első megemelkedését.*
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:14:55
'Légy az enyém!' hallja a gondolataiba tőrként befúródó hangot. 'Légy a sötétségé!' Darthon felnyög fájdalmában. 'Sosem leszel boldog!' Felnéz, és látja amint elővezetik kedvesét. A szempárban iszonyatos félelem, elesettség, és bánat tükröződik. A két jól ismert, puha kéz segítségért nyújtózik, és Darthon minden maradék életenergiáját bevetve próbál őrjöngve szabadulni a láncaitól. Ám azok nem engednek, és a kezdeti meglepepetés után fogvatartói sem kegyelmeznek.
'Segíts, Darthon...' hallja az elfúló, könyörgő, megtört hangot, ám ő csak néz bocsánatkerően, és tehetetlen dühvel és kétségbeeséssel omlik össze a porba. A pallos felemelkedik, és az édes, szelidíthetetlen, vadóc, vörös hajzuhatag hirtelen a tönkre borul. A felkelő nap fénye megcsillan a pengén, és a vérmágus ívelt, elegáns mozdulattal sújt le...*
-Arda, ne!
*Még szerencse hogy az elfek sosem alszanak igazán mélyen, hiszen energiájukat az anyaföldből nyerik, nem az álomtalan, pihentető, mély alvásból. Valami végigsimít a kezén, így azonnal éberré válik. Mivel sejtelme sincs, mivel áll szemben, nem nyitja ki a szemét, hadd higyje csak az illető, hogy épp nem evilági helyen tartózkodik. "Miért vagyok mezítelen?" villan bele tudatába a gondolat. Fejében cikázni kezdenek az elmúlt éjszaka eseményei. "A vihar...vizes...bor...segítség...ájult...Arda!" Mivel szemére nem hagyatkozhat, többi érzékszervét élesíti, és így már bizonyos képet tud alkotni a szobáról. Valaki turkál a szekrényben. Nincs idegen illat a levegőben. Bizonyosságot azonban csak akkor nyer, amikor érzi magához simulni a pőre, libabőrös lányt, aki elégedetten mocorogva fúrja bele magát Darhon oldalába. Hirtelen apró, alig észrevehető csókot érez a nyakán, majd a mozgás abbamarad, és Arda könnyed, egyenletes szuszogással elszenderedik. Darthon ajkára önkéntelenül is mosoly tolul, majd megkönnyebbülve, és hálásan sóhajt fel:*
-Hát élsz.
*Átkarolja a mellette fekvő testet, majd ő is éberálomba merül, melyet ezúttal nem zavarnak meg rémítő látomások. Reggel a hajnal első sugarára kinyitja a szemét, és gyönyörködik a mellette fekvő nőben. Selymes, puha kéz fekszik keresztbe mellkasán, melyet óvatosan, nehogy felébressze Ardát, leemel magáról. Kimászik a takaró alól, megkeresi immár száraz ruháit, majd az ablakhoz megy, és beszívja a nedves, de immár élettel teli levegőt. Ráül az ablakpárkányra, kitárja elméjét. Sütkérezik a körülötte zsongó élet fényében, alakja mögött a felkelő nap aranylik vakítóan. Eggyéválva a létezéssel figyeli Arda minden mozdulatát, minden apró rezdülését, és várja a vörös, kócos hajzuhatag első megemelkedését.*
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 20:14:55
402. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 15:39:04
Üzenet elküldve: 2012-07-23 15:39:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
* Halovány mosollyal simítja arcát, a hangosan dobbanó szívet rejtő mellkashoz. Bár rázza a hideg, mégis tudja ennél csak jobb lesz, így hát türelmes és nyugodt. A szobába kerül, melynek megismeri illatát. A hatalmas erős karok az ágyra rakják és Darthon nyakából lecsusszanó keze, annak köpenyére fog, riadt gyorsasággal.*
- Ne menj kérlek *leheli halkan, kérlelőn. Az ajkát érintő hűs vizet hálásan fogadja. Testében terjed a tűz és ez a pár korty kellemesen enyhíti az érzést. Nedves kendő simít arcára letörölve az eső nyomait. Tekintete Darthon arcát keresi és hálásan felmosolyog rá.*
- Köszönöm.. *tán a fáradtság, tán csak a magány mi utat enged érzéseinek. Már rég nem ért hozzá senki ilyen törődőn. A felvillanó villám kékeslila fénye könnyet csillant szeme sarkában. Féli, hogy a férfi elmegy, ha elalszik, így megpróbál minél tovább ébren maradni. Küzd az egész napos vándorlás fáradalmával, a benne tomboló reszketés okozta növekvő lázzal és igen a bor sem épp segít e harcban.
Apró a győzelem, hisz Darthon leül az ágy mellé. Hajára simít és Arda erejét összeszedve a férfi keze után nyúl és ujjai ráfognak kapaszkodón. A vihar odakint tombol, tán haragszik hogy a lány becsalta a prédát előle. A falak azonban vastagok, a tető több hatalmasabb vihart is kibírt már, nincs mitől tartani. Az ablak csak a villám fényét, a dörgés moraját, engedi be. A szél, a hideg és az eső kívül marad.
Arda ujjai lassan kiengedik fogságukból Darthon kezét, ahogy a dal ereje elsöpri az ébrenlétért folytatott küzdelmet. Érti a szavakat, arcán átfut néhány kis rándulás, ahogy szeretné megvárni az utolsó hangokat is. Aztán ahogy elhal a hang nyugtató zöngéje, úgy úszik át tudata a pihentető alvásba. Nem érzi nem tudja már, hogy Darthon mellé fekszik, de az ösztön mozdítja testét és a férfihoz húzódva, annak vállgödrébe fúrja arcát és karja átöleli a mellkasát. Mintha csak itt akarná tartani maga mellett, lehet örökre.
Álmodik. Tán csak az égi háború kúszik be zaklatott gondolatai közé és jelenít meg villámaival hidegen villanó pengéket és morajával kiabálást, halálsikolyokat, de Arda sírva ébred. Csak lassan jut tudatára, hogy biztonságban van. Valaki alszik mellette és ez a valaki nem más mint Darthon. Bár tökéletesen tisztában van azzal, hogy a természeti népek éber alvók, főként ha nem a saját közegükben alszanak, mégis tettre szánja el magát. Finoman lassan kibontakozik a férfi karjaiból és az ágy mellé állva sietve levetkőzik. Némi tanácstalankodás után, óvatosan levetkőzteti Darthont is. A szoba nagyszekrényéből még egy takarót előszedve, ráteríti a már meglévőre. Lassú, halk, óvatos mozdulatokkal bekúszik a két takaró alá és a férfihoz simul. A szoba hűvös levegője lehűtötte bőrét és most jólesik ahogy testük lassan felmelegszik a takaró alatt. Visszahelyezkedik társa bal vállára és bal kezével annak hajába túrva lágyan, ajka épp csak érintésnyi csókot lehel az izmos nyakra.*
- S az utad nem én, a szíved rajzolja majd.. *rebbeni akaratlan, talán egy gondolat folytatása ként, mi ki tudja, honnan származik. Mosolyogva alszik el újra.
Mélyen leszívva az erdők, mezők, a kék égbolt, a ragyogó nap felrémlő illatát.
Az idő feladja a küzdelmet, vagy csak kiadta haragját, de hajnalra elcsendesedik a táj. Párát lélegzik a föld, a kelő nap gyémántként ragyogtatja fel az összegyűlő, lecsurranó vízcseppeket. Tócsákba kapaszkodnak össze a pára és a víz, hogy visszatündökölhessék az ég kékjét, az elvonuló felhők foszlányait. Madarak bújnak elő, hogy kitárva vizes tollaikat, először halkan pittyegve, majd felbátorodva, hangos trillázással köszöntsék az új napot. Valahol kakas jelzi a korai órát, az istálló állatai reggelit követelve dobbantanak és hangoskodnak sürgetőn. Ébred a fogadó is. Ajtók csapódnak lábak dobbannak. Kiáltás harsan, tán keres valaki valamit vagy valakit.
Arda azonban békésen szuszogva alszik. Ajkán mosoly, lelkében béke, szívében nyugalom lakozik.*
A hozzászólás írója (Arda Shien Nyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 15:52:31
- Ne menj kérlek *leheli halkan, kérlelőn. Az ajkát érintő hűs vizet hálásan fogadja. Testében terjed a tűz és ez a pár korty kellemesen enyhíti az érzést. Nedves kendő simít arcára letörölve az eső nyomait. Tekintete Darthon arcát keresi és hálásan felmosolyog rá.*
- Köszönöm.. *tán a fáradtság, tán csak a magány mi utat enged érzéseinek. Már rég nem ért hozzá senki ilyen törődőn. A felvillanó villám kékeslila fénye könnyet csillant szeme sarkában. Féli, hogy a férfi elmegy, ha elalszik, így megpróbál minél tovább ébren maradni. Küzd az egész napos vándorlás fáradalmával, a benne tomboló reszketés okozta növekvő lázzal és igen a bor sem épp segít e harcban.
Apró a győzelem, hisz Darthon leül az ágy mellé. Hajára simít és Arda erejét összeszedve a férfi keze után nyúl és ujjai ráfognak kapaszkodón. A vihar odakint tombol, tán haragszik hogy a lány becsalta a prédát előle. A falak azonban vastagok, a tető több hatalmasabb vihart is kibírt már, nincs mitől tartani. Az ablak csak a villám fényét, a dörgés moraját, engedi be. A szél, a hideg és az eső kívül marad.
Arda ujjai lassan kiengedik fogságukból Darthon kezét, ahogy a dal ereje elsöpri az ébrenlétért folytatott küzdelmet. Érti a szavakat, arcán átfut néhány kis rándulás, ahogy szeretné megvárni az utolsó hangokat is. Aztán ahogy elhal a hang nyugtató zöngéje, úgy úszik át tudata a pihentető alvásba. Nem érzi nem tudja már, hogy Darthon mellé fekszik, de az ösztön mozdítja testét és a férfihoz húzódva, annak vállgödrébe fúrja arcát és karja átöleli a mellkasát. Mintha csak itt akarná tartani maga mellett, lehet örökre.
Álmodik. Tán csak az égi háború kúszik be zaklatott gondolatai közé és jelenít meg villámaival hidegen villanó pengéket és morajával kiabálást, halálsikolyokat, de Arda sírva ébred. Csak lassan jut tudatára, hogy biztonságban van. Valaki alszik mellette és ez a valaki nem más mint Darthon. Bár tökéletesen tisztában van azzal, hogy a természeti népek éber alvók, főként ha nem a saját közegükben alszanak, mégis tettre szánja el magát. Finoman lassan kibontakozik a férfi karjaiból és az ágy mellé állva sietve levetkőzik. Némi tanácstalankodás után, óvatosan levetkőzteti Darthont is. A szoba nagyszekrényéből még egy takarót előszedve, ráteríti a már meglévőre. Lassú, halk, óvatos mozdulatokkal bekúszik a két takaró alá és a férfihoz simul. A szoba hűvös levegője lehűtötte bőrét és most jólesik ahogy testük lassan felmelegszik a takaró alatt. Visszahelyezkedik társa bal vállára és bal kezével annak hajába túrva lágyan, ajka épp csak érintésnyi csókot lehel az izmos nyakra.*
- S az utad nem én, a szíved rajzolja majd.. *rebbeni akaratlan, talán egy gondolat folytatása ként, mi ki tudja, honnan származik. Mosolyogva alszik el újra.
Mélyen leszívva az erdők, mezők, a kék égbolt, a ragyogó nap felrémlő illatát.
Az idő feladja a küzdelmet, vagy csak kiadta haragját, de hajnalra elcsendesedik a táj. Párát lélegzik a föld, a kelő nap gyémántként ragyogtatja fel az összegyűlő, lecsurranó vízcseppeket. Tócsákba kapaszkodnak össze a pára és a víz, hogy visszatündökölhessék az ég kékjét, az elvonuló felhők foszlányait. Madarak bújnak elő, hogy kitárva vizes tollaikat, először halkan pittyegve, majd felbátorodva, hangos trillázással köszöntsék az új napot. Valahol kakas jelzi a korai órát, az istálló állatai reggelit követelve dobbantanak és hangoskodnak sürgetőn. Ébred a fogadó is. Ajtók csapódnak lábak dobbannak. Kiáltás harsan, tán keres valaki valamit vagy valakit.
Arda azonban békésen szuszogva alszik. Ajkán mosoly, lelkében béke, szívében nyugalom lakozik.*
A hozzászólás írója (Arda Shien Nyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.23 15:52:31
401. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2012-07-23 02:22:31
Üzenet elküldve: 2012-07-23 02:22:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A lépcsőn felérve sűrű félhomály fogadja. A nyikorgó padló minden lépésnél reccsen egyet, hiszen dupla teher nehezedik rá. Csak reménykedik benne, hogy nem ébreszt fel senkit, így amilyen óvatosan csak tud, megindul előre. A szobák mellett elhaladva végig számolja azokat, majd hirtelen megtorpan. Ennek kell a tizenkettesnek lennie. Közelebb lép az ajtóhoz. Sötételf barlangokban töltött idők alat hozzászokott az efféle világításhoz, tökéletesen ki tuda venni az aranyozott számjegyeket az ajtón. Mivel véletlenül sem akarja elengedni a karjában aléltan heverő Ardát, térdével nyitja ki az ajtót."De jó hogy elfelejtette bezárni!" Belépve odamegy az ágyhoz, és óvatosan lefekteti a lányt. A kis asztalon álló vizeskorsóhoz nyúl, de aztán meggondolja magát, és előveszi kulacsát, amiből kútvízzel nedvesíti meg védence ajkait, majd gondol egyet, és ő is meghúzza. A kancsóban lévő vízzel megnedvesít egy kendőt, és óvatosan, nehogy felébressze, megmossa a nő arcát vele. Az kezd ébredezni a kábulatból, ezért Darthon gyorsan ledobja óriási köpenyét, és az ágyon lévő pokróccal betakarja Ardát. Halkan odahúz egy széket, és végigsimít a vörös hajzuhatagon, majd dúdolni kezd. Hangja rekedtes, de megnyugtató, és tökéletes dallamok hagyják el ajkait. Felváltva sötételf és emberi nyelven énekel.*
Hol van az a mosoly, hol az az arc?
Ska brinníhr zakron mietten
Elült már az örökké dúló harc
Je mahion verte kaitten
Elhallgattak az istenek is mára
Drahjon verte rihhan u terille
Anya, kérlek legyen nyugodt álma
Agh mas nuevoj matre's og thi falke.
* A sötételf altatódal megteszi hatását, a lány elszenderedik. Darthon feláll, befekszik mellé, majd óvatosan végigsimít karján, és mélyen beszívja az ázott, csapzott, mégis oly kellemes illatot. Az alvó lány feje fölé hajol, és halkan a fülébe súgja:*
-Az 'érted indultam' megfelel.
*Utolsó mozdulatok, aztán átadja önmagát is az álmoknak. Szempillái elnehezednek, feje hátrahanyatlik, és valami keménybe ütközik. Meglepdődve veszi ki a párna alól a könyvet, melynek borítóját művészi képek és formák díszítik. Fáradtsága azonban legyőzi a kíváncsiságot, és a könyvet lerakván visszahanyatlik az ágyra. Utolsó gondolata még másnap reggel is vissza-visszacseng.*
"Jóéjt, Arda!"
Hol van az a mosoly, hol az az arc?
Ska brinníhr zakron mietten
Elült már az örökké dúló harc
Je mahion verte kaitten
Elhallgattak az istenek is mára
Drahjon verte rihhan u terille
Anya, kérlek legyen nyugodt álma
Agh mas nuevoj matre's og thi falke.
* A sötételf altatódal megteszi hatását, a lány elszenderedik. Darthon feláll, befekszik mellé, majd óvatosan végigsimít karján, és mélyen beszívja az ázott, csapzott, mégis oly kellemes illatot. Az alvó lány feje fölé hajol, és halkan a fülébe súgja:*
-Az 'érted indultam' megfelel.
*Utolsó mozdulatok, aztán átadja önmagát is az álmoknak. Szempillái elnehezednek, feje hátrahanyatlik, és valami keménybe ütközik. Meglepdődve veszi ki a párna alól a könyvet, melynek borítóját művészi képek és formák díszítik. Fáradtsága azonban legyőzi a kíváncsiságot, és a könyvet lerakván visszahanyatlik az ágyra. Utolsó gondolata még másnap reggel is vissza-visszacseng.*
"Jóéjt, Arda!"
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370